Mikor vessem el a paradicsom magot?
Szerintem erre csak olyan választ lehet adni, ami úgy kezdődik, hogy Az attól függ
.
Van néhány dolog, amit erről tudok, és több, amit feltételezek. Az alábbiakban ezeket próbálom összefoglalni. A kémiai, biológiai dolgokat leegyszerűsítve, ezért nem e teljes tudományos pontossággal írom le. Akit a részletek érdekelnek, az forduljon barátunkhoz a Guglihoz.
A kémiai reakciók vagy hőt termelnek, vagy melegíteni kell az anyagot, hogy a reakció végbe menjen. Sőt vannak olyan, egyensúlyi folyamatok, melyek az anyag hőmérsékletét nem befolyásolják. Sőt vannak olyanok melyeknek a beindításához energiát kell közölni az anyaggal, de a reakció beindulása, akár a közöltnél lényegesen több energia felszabadulását eredményezi.
A fa a kályhában, amikor elég, energiát bocsájt ki. A meggyújtásához, viszont nekünk kell energiát befektetni. Azt az energiát, amivel egy reakció elindítható, aktiválási energiának nevezzük.
Amikor a fa (növény) növekszik, beépíti a szervezetébe azt az energiát, mely az égéskor felszabadul. Ez az energia közvetve, vagy közvetlenül a Napból származik.
Azt a folyamatot, mely a napfény energiáját biokémiai módon a növényeknél hasznosítja, fotoszintézisnek nevezzük. A növényben a fotoszintézis széndioxidból, és vízből, a fény energiáját felhasználva cukrot állít elő. Ez a cukor kerül a sejtekhez, elég, a létrehozatalába befektetett energia táplálja azokat a biokémiai folyamatokat, melyeknek az az eredménye, hogy a növény életben marad, szerencsés esetben fejlődik, gyümölcsöt érlel. A cukor elég, és széndioxid, és víz lesz belőle, közben felszabadul energia, melyet a sejtek más folyamatoknál hasznosítanak. Azaz a növény genetikai programja szerint működik.
Ez a genetikai program megtalálható a növény minden sejtjében. Magról szaporítás esetén a magban is.
A mag feladata, hogy megfelelő körülmények közzé jutva a programja szerint működjön. Például a mag ne csírázzon ki, ha a kis növény elfagyhat, várja meg a tél elmúlását.
Ha mi terveznénk ezt a programot több módon is biztosíthatnánk, hogy időben csírázzon a mag. Például felhasználhatnánk, hogy a kémiai reakciós sebessége hőmérsékletfüggő. És, hogy más, más reakció, másként függ a hőmérséklettől.
Tehát készíthetnénk olyan magot, melynek le kell hűlnie, hogy aztán felmelegedve beindulhasson a genetikai program, de készíthetnénk olyan megoldást, ahol a magnak csírázás nélkül hosszabb időt kell eltöltenie, vagy olyan megoldást is választhatnánk, hogy a környezeti hőmérsékletnek meg kell haladnia bizonyos hőmérsékletet. Az elsőbe tartozik pl. a szamóca, a másodikba- részben- a paradicsom. (A frissen fogott mag kevésbé csíraképes, mint a több hónapos.) A harmadikba tenném pl. a paprikát. Persze a határok nem merevek.
A kémiai reakció aktiválási energiája, nem csak mennyiségi, minőségi kérdés is. Gondolj bele, akár meddig melegítem a gyújtóst a kezembe, nem fog meggyulladni. Fel kell melegítenem a gyulladási hőmérsékletre.
Nagyobb energiát, nem a hőmérséklet emelésével tudunk a növénynek adni, hanem a fénnyel. A megfelelő hullámhosszú fénnyel.
A magok csírázásához, és a palánta kialakulásához, szükség lehet fényre, melegre, vízre, széndioxidra, oxigénre, termesztő közegre, különféle kémiai elemekre, anyagokra (tápanyagokra).
A paradicsom csírázásához nincs szükség fényre, de a csíranövény fejlődése igényli azt.
Ezért lehet csíráztatni sötétben, a lényeg a többi, és főként a megfelelő hőmérséklet.
A sziklevelek működéséhez azonban már kell az elegendő fény. Minél melegebb a hely, annál több fény szükséges. És fordítva, ha kevés a fény csökkenteni kell a hőmérsékletet. A lényeg, hogy a fénnyel, és a hőmérséklettel aktivált folyamatok megfelelő arányban legyenek.
Mi a csudáért palántázunk? Azért, mert a nővény teljes fejlődéséhez, a mi klímánkon nincs elég hosszú ideig megfelelő meleg, és fény. Ezért a fejlődés elején mesterségesen biztosítjuk a szükséges feltételeket. A mikor az időjárás megfelelő, akkor kiültetjük a valamennyire fejlett növényt.
Nézzük, mikor kell tehát vetni a paradicsomot?
Az első, hogy mikor akarod kiültetni? A fagyosszentek elmúltával, május közepén, vagy április közepén, mert a klímaváltozás lehetővé teszi, vagy védeni tudod az esetleges talaj menti fagytól, vagy bízol benne, ha elfagy is a földfeletti része, villámgyorsan kihajt, és erősebb lesz, mint a később kiültetett.
A második, hogy milyen fejlettségi állapotban akarod kiültetni? Kiültetheted néhány lombleveles korában, vagy akár már néhány megkötött terméssel.
A harmadik, hogy a megkívánt időponthoz, a megkívánt fejlettséget mennyi idő alatt éri el a növény. Ez pedig, mint látjuk fény, és meleg kérdése (is).
Aki január végén vet, vagy aki március közepén egyaránt helyesen járhat el. (szerintem)
Én szeretnék április közepén, minél fejlettebb palántákat kiültetni. Ezért kétszeres palánta mennyiséget állítok elő, hogy legyen miből pótolni, ha elfagyna.
A szükséges palánta mennyiség előállításához nem rendelkezem megfelelő adottságokkal, kevés a fény, és nincs elég meleg. Csíráztatni a konyha melegebb részén kaptam, nagy morgás közt, egy kis helyett. J Van kevéske helyem a konyha ablakban. Ide a kibújt növények kerülnek, ha kinyíltak a sziklevelek, akkor elkerülnek egy 12-18 fokos helyiségbe. Itt néhány napig kapnak pótvilágítást.
Két lombleveles korban átültetem. Amennyire lehet, olyan mélyre, hogy legyenek járulékos gyökerek.
A szabadföldre kiültetésnél is mélyre ültetem, a további járulékos gyökerek érdekében.
Az első paradicsomokat február elején vetettem, az utolsókat a hét végén fogom.
Tehát, szerintem, a saját tapasztalatok kellenek , bizonyos határok közt, ahhoz, hogy eldöntsd, mikor vetsz.
