Most már emlékszem erre a rétegezési technikára, amit korábban olvastam tőled. Csak nekem erről először a Jeszenszky könyvben olvasott, az oltóvesszők réteges vermelése jutott eszembe.
Nagyon köszönöm az inkubációs technka leírását is. Régebben voltak már olyan általam is olvasott kommentek, amelyekben petpalackos lefedést említettek, sőt az almamagok csírázásánál már magami s alkalmaztam. De nem tudtam, hogy ennek ez a neve. Azt hiszem ez minden mag csírázásánál nagyon hasznos és jó módszer. A másfél-két hetes eredési idő pedig szerintem nagyon jó.
Van egy régi legatyásodott örökölt meggyfám, a fajtája ismeretlen. Amúgy valami nemes fajta lehetett, tehát nem cigánymeggy, mint a környéken általában. Idén ki fogom vágni, mert útban van, meg a telekhatáron stb.
Ami miatt előhoztam a témát:
Van pár 10-15 cm-es magonc körülötte a fűben. Szépek, egészségesek. Hogy ezeket gyökérről, vagy magról hajtottak, azt nem tudom, inkább az utóbbira gondolok. Ha valakinek kell ilyen Délegyháza környékéről, az jelezze, alanynak biztos jó. Ha elkezdem a fűnyírást, akkor már késő lesz.
Imádom, ahogy pizsiben, a fürdőszobából előszedett szerszámokkal szemeket tesz be egy levágott vesszőbe. Gondolom utána meggyökereztette. :-)
Mindenesetre még annak is örülhetünk, hogy a kamerák előtt nem vagdalta magát össze a pengével. Ennél már csak az volt jobb, mikor egy kretén ollóval próbált oltani.
Amikor még nem volt oltóviasz, meg fagél, meg fólia, meg stb. akkor is oltottak. Kenderzsineggel kötöztek és az oltást marhatrágyás földdel, agyaggal stb betapasztották jó vastagon, azután vászon darabbal még bekötötték. Néha még később is megöntözték óvatosan. Ez a pakolás volt hivatott megvédeni az oltóvesszőt a kiszáradástól. Ennek módszernek a modernizált változata a földel töltött fóliahenger. Bár szerintem itt már túlzásba viszik, mert ha csak simána fekete fólia hengert köti rá az alanyra, már az is bepárásodik és nedvesen tartja vesszőket.
Rózsa oltások.
Hááááát! Szerintem a nyálazós és a mézzel kenegetős módszerrel vetekszik.
Azért megnézném, hogy szabadföldben, gyökérnyakra, normában hány szemet raknának így naponta és abból mennyi eredne meg?
Olyan esetben az oltásnak mennyi időt jósoltok ami velem történt a héten.
Szőlőt oltottam, a vesszők már előre haladott állapotban voltak akitől kaptam. Omega ollós próbálkozás. Az érintkezés gondolom jó mert ahogy levágtam az alany ágát elkezdett levezni rátettem a nemesebb vesszőt kötés ,fagél és gyors ima jó legyen. 1-2 óra múlva már látom a fagél sehol mert az alany keringése olyan erős volt,hogy már a nemes vessző darab vége levedzett.
Jó ideje szemzgetek már a Revita, és Rubino őszibarack fajtákkal. A Revita tafrina ellenálló, a Rubino vörös bélű.
Sieberztől kértem és kaptam infókat róluk. Kissé lelomboztak.
Revita: Középnagy vagy nagy kb. 120-130 g, fehérhúsú lédús és édes. Augusztus közepétől augusztus végéig szüretelhető. Friss fogyasztásra és konzerválásra is alkalmas. Napos helyet igényel. Növekedése gyenge. Az alanya szelektált nemes barack (Shipley fajta).
Rubino: Szeptember elejétől szeptember közepéig szüretelhető. Közepes méretűek a gyümölcsei 90-100 g. Értéke az íze, nagyon finom édes enyhén savas. Alanya erős növekedésű vadőszibarack. Öntermékeny.
Ennél még kérdéses, hogy kizárólag az alanya erős növésű vagy a nemes is, honlapjuk szerint "kisnövésű, dekoratív fácska".
Gondolkodom rajta veszek, és tovább szaporítom őket.
Diót még csak egyszer sikerült úgy megtörnöm életemben, hogy a bél teljes egészében egyben maradjon.
Ezért inkább a rétegezéses technikát alkalmazom a csíráztatására. Mióta rájöttem az oltásának a titkára, azonban inkább magoncot szedek az erdőn és átoltom.
Hát szerintem szigszalaggal nem a legjobb. De ezt én szegélyvédő papírcsíknak nézem. (amit festéskor ragasztanak a fal menti élekre) Mondjuk valszeg védi a párolgástól valamelyest.
Köszönöm a videót a rózsaszemzésről. Itt is volt egy eredeti ötlet a szem vízbe dobásán kívül. Amikor a kötözés után (szigetelőszalaggal?) úgy lett befedve a szem, hogy egy légbuborék maradt a szalag alatt a növekedéséhez.
A csonthéj csak arra való, hogy védje a magot a fizikai behatásoktól. A csírázáskor a mag vizet vesz fel, amitől a mag olyan mértékben megduzzad, hogy szétfeszíti a magházat. Ezt mechanikus módszerekkel is meg lehet tenni és akkor könnyebben csírázik. Mandulát már csíráztattam így.
Sziasztok ezek jó videók, titokban örül a lelkem mert nem kell megkérdezni, hogy csinálják a rózsával?? :-))) Még egy , vagy több is nem tiszta, ezek a videón bekötik a teljes szemet. Ezt ugy kell vagy csak a rózsánál, mert én amit próbáltam azt nem kötöttem be. Igaz rafiával kötöttem és fagéllel lekentem mindent. De most nem világos a szemet is lekenjem vagy azt ne , és azt is be kell kötni vagy sem, és ha bekötöm mikor fejlödik hogy lesz tovább, látni fogom , hogy megindul és akkor megvágom a kötözöanyagot?..
