Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Akkor itt beszélgethetünk a kályhákról. Amiket leírtál az a könyvekben van és az az elmélet. A gyakorlat azonban néha felülírja ezt. Inkább a kényszer. Kb 5 éve szórakozok ezekkel a vegyestüzelésű kályhákkal és most tartok ott, hogy már nem sok mindent lehet rajta javítani. Nyilván a cél a 100 % hatásfok, amit nehéz elérni, de 90 felett már nincs nagy gond. Szerintem sokan fűtenek nedves fával. Nem jó, de a kényszer vagy akármi miatt. KOndenzációról nyilván kicsiben nem érdemes beszélni, a nagy berendezéseknél biztos megoldják valahogy.
Keresek egy fotót a kályhámról, azon látni fogod a belsejét is. Cső, táska hőcserélésre nem igazán jó, ill. nem elég hatékony. Cső csak a vékony jó, ahogy vastagszik úgy romlik. Minél vékonyabb réseken kell áthajtani a meleg levegőt!A hőcserélő szemből.Felülnézetből
Akkor nem értem. Látom a fotót, de nem látszik mi honnan hová áramlik, mik a méretek, keresztmetszetek. Lerajzolnád az elvét?
A legtöbb profi gyártó csövet használ, mert könnyű tisztítani. 2-2,5" méretben. A régiek táskákkal operáltak, de azzal nem lehet hatékony hőátadást biztosítani a tapasztalatok szerint.
A fogantyú egy fésűt mozgat, ami tisztítja a füstjáratokat. Nem csövecskék. Csövet ha lehet nem használok, a legrosszabb profil hőátadás szempontjából, kivéve ha vékony, akkor még jó.
Ha a bordák belsejében megy a füst, érdekelne hogyan tisztítod. A "Két kis fogantyút meghúzni és visszatolni." nem értelmezhető számomra. A két kis fogantyú hogyan tisztít ki egy csomó csövecskét belülről egy húzásra?
Igen ,jól emlékszel valóban nálam van ez a fűtőmű.Ezt szeretném lecserélni a korábban vázoltra.
A kemencében 3/4 "-os csövek és 40/40-es zártszelvények vannak beépítve a tűztértől mintegy 2-3 cm távolságban sártakarással.
Terveim szerint az épített kályha külső köpenyén veszem le a hőt vékony lemezradiátorok-mint hőcserélők- által.Ugye ebben a vízvonal keresztmetszete töredéke a korábbinak,a hossza viszont többszöröse.
Az még heti takarítós, egy hetet kibír takarítás nélkül, de a 714-es hoz.szólásomban látható már bármikor takarítható bontás nélkül. Két kis fogantyút meghúzni és visszatolni. Ennyi a takarítása és mindíg uj, tiszta hőcserélő felületünk van.
Eltűnésem részbeni oka a rendszer fejlesztésem volt. A mostani szezonban terveztem egy kis fényezést. Finomodott a vezérlés és bekerült egy hőmennyiség mérő a víz oldalra.
A mérés eredményeiről óvatosan nyilatkozom. Egyelőre 10kW körüli pillanatnyi teljesítmény volt a teteje. Nem tudom, ez jó-e?
0,5m3/h átfolyásnál 15-17C különbségnél jön le ilyesmi. Ez így korrekt?
Már csak két dolgot kellene tudnom, hogy a kályhám valós összteljesítményét megtudjam: mennyi az égetés hatásfoka és mennyi hőt ad le a környezetének.:D
Ha jók az emlékeim, neked van a kemence belső és külső kérge között valami sok csőből kígyó? Annál nem lesz jobb a radiátorok hőátvétele. Ha 60-70 fok jön ki a felületen, attól felforrni nem fog tudni. Esetleg rajzolhatnál...
Támogatom! Az alsó égésűt mármint. Ebben a szezonban már majdnem belevágtam, de a következő épített kályhám tuti olyan lesz. Méretezés? Jó kérdés. Mérnöki has.:D
A sok rövid-kevés hosszú vitában annyit tudok mondani, hogy a sok rövid esetén gondot okozhat a füst terítése, meg nagyobb a helyigénye (fölfelé általában van hely). Nálam furfangos módon van összehúzva, majd szétterítve, de ezzel együtt sem egyformán koszolódnak a csövek, ebből az jön le, hogy nem is egyformán vesznek részt a hőcserében. A Walltherm esetén pl. az égető tér alján hátul megfigyelhető az osztórácson is, hogy a középen támadó gázokat kicsi résen engedi, míg oldalra haladva mindkét irányban nőnek a rések.
Ha most vágnék bele, két oldalra tennék 1-1 táskát 6-6 csővel, 1m hosszban (esetleg hátul is hidraulikusan összekötve, de nem feltétlen):
Igen, ez jó. Annyival egészíteném ki, hogy a víztér két oldalasnak tűnik a videóból, közte lemezekkel elzárt üregek (mintegy zártszelvény-sor) és a lamellák között megy fel a füst. Nem tudom érthető-e, de két víztáska között nincs szabad üreg, csak sok négyszögletes csövecske...
Itt látható:
Sőt! Az is lehet, hogy a víz az első és hátsó táska közötti lamellákban is mozog. Bár ebben most hirtelen nem lennék biztos, mert azt iszonyat nehéz lenne meghegeszteni...
Eltűntem picit, bocs. Nem mértem, de akartam már. Kíváncsi vagyok én is. Nem tudom hogyan oldhatnám meg, mert ott nekem fal van, meg vízcsövek egyből felette, valami precíziós módon be kéne oda fúrni...
Azt hiszem ,sikerült kifejlesztenem egy kiváló hatásfokkal rendelkező kályhát.Ma támadt az az ötletem ,hogy a kemencét le kellene cserélnem erre.Sajna,helyem nem sok van ,így az eddigi fűtőmű lehet elbontódik és helyére épül majd a korszerübb.
A rendszer ugyanaz marad -bár pufival kényelmesebb lenne- leveszem a hőt és meg a nagy vízteres rendszerbe.
Itt már a tűztér közelében nem fogok bűvészkedni, a hőelvonás a kályha köpenyén keresztül valósul meg lemezradiátorok által.Ezekre a vékonyakra gondoltam amiket sorba kötnék a kályha teljes felületén mintegy két és fél m fuggőleges irányban.
Mit gondolsz fel forrna a víz mire a kályha aljától a tetejéig -gravitációsan felér?
Az okosok szerint a kályha felületi hőmérséklete kb .60-70Cfok.Persze kívülről nagyon alaposan le fogom hőszigetelni.
tényleg, ha jobban megnézem nincs is víztér csak oldalnézetben a kilincs és fent a kapaszkodó úgy néz ki mintha cső lenne. Telon kicsik a képek.😃 látom már a másik oldalon a ventilátort is.
Szia. Mekkora a tűztere mennyi fa megy bele és azt mennyi idő alatt égeti el? És ehhez mekkora hőleadó felület párosul vízoldalon? A füstöt ventilátor szívja vagy gravitációsan is bírja a kémény? A kályha oldalán mi ez a rács?
Ebből a képből nem sokat tudsz kiszűrni, teszek még fel másikatTalán ezekből jobban fogod látni miről van szó. Nem akartam de kondenzációs kályha lett.
Mutatok neked egyfajta kályhát, hátha tudsz belőle hasznosítani valamit. Gondolkodtam én is hogyan lehetne minél jobb hatásfokkal fűteni, aztán csináltam ezt. Sikerült, sőt kicsit át is estem a másik oldalra.
Szerintem rövidebb vaskosabb csövekkel érdemes operálni. A hosszú vékony egy remek eldugulási lehetőség ráadásul nagy az áramlási ellenállása is.
Úgy célszerű, hogy a víztér legyen mihamarabb a tűztért elhagyó füst útjában és az esetleges maradékhő a víztér után inkább valami víz nélküli könnyen takarítható füstjáratban vonódjon el....
Nálam a 7 csöves (7x50 cm körüli csövek) hőcserélőt 3 hetente pucolni kell úgy, hogy a belőle elmenő hőmérséklet 100 fok alatt van, a vízhőmérséklet meg maximum 60 fok. Ez egyébként egy 28 kW-os gázkazán víztere volt.
Sokat olvastam mostanában és lehet, hogy mégis valami alsóegésű kályhát építek. 😃 azon gondolkodtam, hogy ha neked Ennyire hűti a füstöt a hőcserélő akkor lehet még a 9x1 méter is sok lesz. Bár lehet, hogy a felület ok lenne csak több rövidebb cső kellene, hogy ne hűljön túl a vékony füstoszlop. Sztem lesznek még hozzád kérdéseim ezügyben ahogy gondolkodok.😃 pl a torok? Te milyen anyagból és milyen kialakításban leginkább mekkora átmérővel csinálnád?
Szia. Esetleg tudsz valami méretezést a fordított tűzterek torkára? Gondolom ez befolyásolja az 1 óra alatt elégetett fa mennyiségét is mivel több levegő és füst-gáz keverék nem tud átáramolni ugyanakkora keresztmetszeten így csak akkora mennyiség ég amennyinek a füstje átáramlik a huzat hatására. És a levegő hozzávezzetést hogyan méretezik hozzá? Nagyon érdekesek ezek a szerkentyűk. Érdekelne mivel ezt a részét nem igazán értem.
A hőcserélő szemből.
Felülnézetből
ezen még jobban látszik 
