Meg szeretném kérdezni, hogy ki tudna fehér és kék nagyszemű "kecskecsöcsű" szőlő oltóvesszőt küldeni? Eddig még nem próbálkoztam szőlő oltásával, csak gyümölcsfával, de most igény merült fel a családban rá. Van néhány jelentéktelen szőlőtőkénk, arra szeretnék majd ráoltani nagyszemű csemegeszőlőket. Meg szeretném kérdezni, hogy júniusban mit ajánlanátok, milyen módszerrel és hogyan oltsam a tőkéket vagy vesszőket csemegeszőlő nemesekkel, ha sikerül hozzájuk jutni?
Természetesen igyekszem majd a küldeményt valamilyen gyümölcsfáról származó oltóvesszővel viszonozni.
Ma megnéztem a ki nem hajtott oltványokat. A szemek feketék vagy barnák, de a vesszők még élnek , mert zöldek. Sajnos úgy tűnik, hogy újabb oltvány már nem fog kihajtani. Marad a pótlás, legkorábban most már csak ősszel.
A kihajtott néhány oltványnál én is tapasztaltam ilyet. Csakhogy, amint azt már korábban is írtam, mindegyik be volt takarva. Mindent ugyanúgy csináltam mint évek óta, amikor az eredés szinte teljes volt. Ha a fagy az oka, akkor közel 20 cm-es földtakaró sem volt elég, hogy megvédje vagy marad az eredeti tippem, a szárzság. Annak ellenére, hogy ültetésnél közel 20L vizet használtam oltványonként.
Tavaszi ültetéssel biztosabb, ám ha most ülteted, akkor meglesz az az előnye, hogy jövőre már rendesen begyökeresedve indul. Viszont ezt tényleg csak rendszeres öntözés esetén.
Ha letörnek a gyökerek, akkor meg vágd vissza a hajtást 1 levél után.
Érdemesebb lett volna egyből a helyére dugványozni.
A szőlő általában előbb hajt ki, mint, hogy a gyökérképződés beinduljon(kivétel melegtalp), ezért én a helyedben őszig a vödörben hagynám (ugye lyukas az alja?) és csak lombhulláskor ültetném ki a végleges helyére.
Amelyik lakásban volt azt szerintem kezd el kiszoktatni árnyékos helyen a külső környezethez.
Fel lehet most is használni telepítéshez de csak akkor, ha száraz időszakokban tudod locsolni. Amennyiben úgy döntesz, hogy kiülteted, arra vigyázz, hogy ilyenkor még nagyon törékenyek a gyökerek!
Úgy ahogy mondod. Édesapámnak sok szöllője volt. Mikor kihagyott 1-2 évet,saját kárán tanult. Ezután nem felejtette el. Idén telepítettem én is pár tőkét,én sem fogok megfeledkezni rolla.
Én úgy tudom a frissen ültetett gyökeres szőlőt szokták felkupacolni, csirkézni hogy megóvják a kiszáradástól. A rügyeket nedvesen tartsa és óvjon a tavaszi (májusi) fagytól. Ezt nyílván csak első évben kell.
A téli fagyoktól való védelemre szolgál a takarás vagyis fedés mit ősszel kell elvégezni. Ezt már minden évben célszerű elvégezni kivéve olyan helyen ahol nincs télen tartósan hideg vagy jó fagytűrőek a szőlők mint pl a direkttermők
Régen amíg még korcsolyázni lehetett a szabad vizeken Karácsonytól február végéig az öreg tőkéket is takarták télire és magasművelésnél fagycsapot hagytak alul. Most hogy alig van tél leszoktunk róla.
Ha a fiatal szőlő nincs felcsirkézve és jön a fagy vészmegoldásként rá lehet húzni a havat is, az is véd valamennyit. Nekem pl a fügém elfagyott ezen a télen, de ami része a hó alatt volt túlélte.
Tavaly kb. 180 oltványt (cserszegi és olaszrizling felesben) telepítettem április elején, 13 darab nem hajtott ki akkor, a többi viszont azóta is köszöni szépen, jól érzi magát. A cserszegiken félméteres (néhol még hosszabb) erős vesszők vannak, az olasz kicsit szerényebben adja elő, de az is magára talált.
Amit viszont megfigyeltem, hogy sok helyen nem a meghagyott egy-két szem, hanem a korábbi tőke (tőkécske) hajtott ki, szerencsére még az oltás helye fölött. Arra gyanakszom, hogy a főrügyek elfagyhattak, s csak a mellékrügyekből tud életre kelni a növény...
1-2 hete elpanaszoltam, hogy a tavalyi telepítésű oltványok közül kb. 30-40 %-os az eredés. Azóta újabb két tő kelt életre. A változást annak tulajdonítom, hogy időközben intenzív öntözésbe kezdtem.
Ha esetleg tavaly telepített valaki szőlőt, kérem írja meg a tapasztalatait.
A kérdés azért foglalkoztat ennyire, mert az elmult közel 20 évben szinte minden évben telepítettem néhány oltványt és az eredés mindig biztos volt. A sikertelenséget én a, lényegében, tavaly nyár óta tartó csapadékszegény időjárásnak tulajdonítom.
Melyik szőlőfajta, fajták szoktak ilyesmi nagy fürtökez hozni?
Elég sok ilyen szőlőm van, ami ilyen szerteágazó fürtöt hoz. A vesszőkre jellemző, hogy ilyen vöröses-bíboros-barnás színben bompázik. Nagyon jellegzetes, messziről kitűnik a "sima" fürtöket hozó fajtáktól, de nem tudom, mi a neve.
Az alany is kihajtott sot termést is akarna hozni!
Sikerult minden oltványnak megindulnia,csak a Bresztovica nem hajlandó,14 vegyes csemegeoltványbol 11 megilledt,szerencsére idén betartottam minden tanácsot,trágyáztam gyokeret visszametszettem,remélem a lizstharmat is elkerul!
"Hát; érdekes felfogással állsz a növényvédelemhez :)"
Most tanulom. 2 évvel ezelőtt azt sem tudtam, hogy mi az a permetezés (Nagyapám csinálta 25 évig). Hirtelen beleestem a mélyvízbe és az elmúlt 2 évben valahogy erre keveset összpontosítottam. Most kell kialakítanom a rendes permetezési rendet.
Lehet ebben is valami: nézegettem és töbnnyire a vezetődrótok környékén van a legtöbb sérült levél, ez valahogy feltűnt, ugyanakkor olyan levélen is találtam jeleket, amik környékén semmi sem volt (olyan is szerepel a képek között).
Hogy miért mentem ilyen korán peronoszra is? Bevallom: 2 éve nem használtunk semmit peronosz ellen (igaz, nem is volt semmi problémám miatta), idén viszont úgy döntöttem, hogy már jó előre rákészülök, hátha idén már nem úszom meg. Ne kérdezzétek, hogy miért, valahogy így alakult, hogy a védekezésünk kimerült a lisztharmat elleni szerhasználatban. Illetve azért ez nem teljesen igaz, volt valami régi szerünk peronoszra, de közel sem volt "tervszerű" a permetezés.
Ha meg valaki esetleg a zalai borvidéken szeretne működni, a BASF-os oldalhoz nagyon hasonló adatokat talál a http://zalamet.hu oldalon. Ezt a Zala Szőlő- és Borkultúrájáért Egyesület tartja fenn, és (nekem legalábbis úgy tűnik) azonos szoftvert használnak a BASF-el.
Ne mindig a permetezésben keresd a megoldást, ill. annak hiányára fogj akármilyen tünetet... Valóban perzselhetett 2-3 hete a hó eleji forróságban a kén, de azt sem értem miért mentél peronoszra már majd egy hónapja egy ilyen extrém száraz tavaszelőn. Idén nem a gombák éve van (eddig) a növényvédők is "letargiában" konstatálják, hogy NINCS áttelelt peronosz képlet és csak nagyon kevés lisztharmat élte túl a hideget, száraz tavaszt.
Nagyon ajánlom a http://szoloelorejelzes.basf.hu oldalt, ahogy egy regisztráció után nagyon sok használható infó van, automata mérő, előrejelző állomások adataival, fertőzési %-ok bemutatásával. Különösen hasznos a borvidékekre gyártott "Szöveges előrejelzések" 10-12 naponta készülő leírás, ahol csak a végén levő szerjavaslatot kell megfelezni; hisz ebből élnek :).
Hogy perzselésről vagy mechanikai sérülésről van szó, könnyen magállapíthatod. Ha ezek a "jelek" csak a drótok környékén találhatók akkor ugye mech.sérülésről van szó, ha mindenhol, akkor lehet perzselés is, illetve hasonlóan reagál a szőlő a különböző stresszhelyzetekre mint pl. a nagy hőmérsékletingadozásra, ami ugye szintén volt... Amúgy ezek a kisebb sérülések nem okoznak különösebb galibát, amíg nem a fürtök sérülnek.
Nagyon köszönöm! Még mindig jobb, ha "csak" perzselésről van szó, mintha valami komoly fertőzés lenne. Mivel a héten délelőttös vagyok a munkahelyemen, így csak estefelé tudom csinálni, de már elég sokáig világos van, így ha 18.00 körül elkezdem, az még talán jó lehet (kb. 2 óra alatt megvan). Elvileg megint hűvös időjárást mondanak, alig 23C csúcshőmérséklettel.
Akkor ahol tudok, hagyok hónaljhajtásokat, mert amúgy az erős szél is megtette "áldásos" hatását, sok hajtásom vége letörött, azoknál is kell pótolnom.
A vízzel nem lehetett baj, mert a szerszámos házunk tetejéről gyűjtöm közvetlenül hordókba a vizet, tehát az mindig levegő hőmérsékletű. Nincs is csapvíz a kertben. Ciszternánk ugyan van nagy (abba a préshéz tetejéről megy a víz), abban sokkal hidegebb a víz, de onnan sohasem veszek fel permetezéshez.
Köszönöm, meglátjuk, hogy mennyire heveri ki a szőlőm, remélem megúszom komolyabb termésveszteség nélkül.
