Nagyon szívesen! :-) Azért ahogy tudod, biztosítsd neki a vizet, mert szereti (gondolom, a tápanyagot is meghálálja némi kis növekedéssel :-) )!
Készítettem pár képet így a nyírás előtt, jól látszik, hogy a tavalyi utolsó metszés után idén mekkorát nőtt eddig. A napokban megnyírom, nem akarok sokat ráhagyni, mondjuk 10 cm-rel a tavalyi metszés felett fogom elvágni, aztán ahogy majd nő még, megyek egyre feljebb...
Teljes napra kerülne, de köves, száraz talajba. Locsoljuk, amíg akarjuk, hogy nőjön, aztán remélem olyan szárazság lesz, hogy megáll, amikor akarjuk. :-)
Saját tapasztalatom az, hogy az elszabadulással nem kell számolni (mégiscsak a Te kezedben van az olló...), a növekedési erélye lehet, hogy legendás, de ha nem vágod olyan gyakran, mint pl. a fagyalt, akkor éppen úgy felnyúlik, mint bármi más (ha tavaly nem vágtuk volna, akkor szerintem már kb. legalább 80-100 cm-es lenne, de így csak mondjuk a fele - bár még az idei első vágás visszavan, végleges méretet akkor tudok mondani). Vagyis vágás nélkül biztos menne fel az égbe, lehetne hatalmas számokkal dobálózni itt, de akkor meg hogy néz ki...? :-(
Ha akarod, holnap hozok képeket. Ott jól fog látszani, ez az egész a felnyúlással kapcsolatban.
Szóval az én javaslatom az, hogy bátran vágj bele, lesz egy kifejezetten vitális, szép, kicsit se kényes (én eddig egyetlen féle, gubacsszúnyoggal kapcsolatos kártételről olvastam itt-ott), jól nyírható, jól takaró, lombhullató sövényed!
Szereti a napfényt (árnyékban megritkul az ágrendszere), a vizet, a jól szellőző, tápdús talajt.
Gondolkodom a csodasövény ültetésén, utána is olvastam a hozzászólásaitoknak. Régen írtatok róla (akinek már van), van esetleg frissebb vélemény? Nagyon elszabadul? Milyen gyakran kell vágni?
Ez valami hiánybetegség lehet, jobbára ilyet okoznak egyes nyomelem hiányok a szőlőben is, javaslom, hogy a http://gazdabolt.hu szaktanács részében tedd fel a kérdésedet.
Van egy kis gondom a fagyalommal. Nehány helyen szép zöld (1. kép), vannak viszont helyek ahol sárgák (2. kép). Tavaly is ugyanígy volt. Vizet, lombtrágyát egyformán kapnak.
Nem vagyok kertészetileg iskolázott, szeretem az az ilyen egyszerű, igénytelen, könnyen szaporítható novényeket. Pest megye keleti részén sárga orgonának hívják. Termése nagyon hasonló a ribizlihez, sötét, savanyú. Segítsetek, mi az igazi (magyar, latin) neve? Zavar, hogy beszélni se tudok róla.
Ha van hozzá időd, meg lehet próbálkozni az árokásási technikával, kb. másfél-két méternyi átmérőjű körben ásol egy vizesárkot a növény köré, kb. 50-70 cm mélyen, ezzel a széltében menő nagy gyökereket elvágod, és elágazásra serkented. Vmilyen műanyag kordont vonsz köré, amiből nem tud kinőni, majd árok visszatemet.
Ősszel mindez újra kiás, kordonon kívülről, majd a növény kb. méter mély földlabdával kiemel: itt már csak a lefelé menő gyökereket vágtad el, az oldalsók ugye sértetlenek maradtak, majd jó nagy gödörbe átültet a végső (nyug)helyére, innen már mint egy rendes faültetésnél kell eljárni. ÉS locsolni, télire árnyékolni a naptól, és bízni a jó szerencsében és a buxus élni akarásában.
2 db Buxust kéne átültetnünk (építkezés miatt), melyek darabonkénti mérete: min. 1,5m átmérő, 2,5-3m magasság.. Fogalmam sincs, mikor és hogyan kezdjek hozzá úgy, hogy a növényeknek esélye legyen a túlélésre.. Előre is köszi!
Bár elvileg akármilyen talajon megél, és szárazságtűrő felmenői is vannak, rendkívüli gyors növekedése miatt nagy a vízigénye. A homoktalajok meg nem a jó vízmegtartó képességükről híresek. Ha nyaranta még győzöd is locsolni (amit kétlek), elég egyetlen fagyos-napsütéses-csapadékmentes tél, és az összes kiszárad. Mert sokszor még olyankor sem áll le a növekedése...
És ebbő következően óriásira nő. Elég nagy a kerted? Még nyírással is nehezen lehet kordában tartani.
Ha mindenáron örökzöld sövényt akarsz, keresgélj inkább a borókák között.
Leylandi ciprusokat szeretnék ültetni a kerítés mellé,kb 30-40 db-ot.
Viszont nagyon homokos a föld,és egy ismerősöm azt mondta hogy nem fognak ezen a talajon megmaradni.Viszont nem szeretnék ennyi pénzt beáldozni ha tényleg nem maradnak meg homokos talajon:(
Én egyszerüen sürün elvetettem mint a borsót szokták, és ezerből kb.száz kikelt az első évben, aztán a következő években még valamennyi. Mikor arasznyi lett a végleges helyére ültettem. (A forrázással is próbálkoztam előzőleg, de valamit rosszul csináltam, mert egy se kelt ki.)
Ha áthatolhatatlan kerités-sövénynek akarod, akkor ültetsd 20-30 cm-enként és mikor nagyobb lesz ültess a tövébe tűztövist. Az is könnyen szaporítható.
Hoppá! Azért azt szeretném tudni, hogy itt most mi van elrontva! Na, mindegy! Az idézőjelek közötti részt kimásolva, beillesztve meg tudjátok nézni a képeket (nem akartam ide, hogy ne foglalja a helyet).
A gyökér nem fog kiderülni, majd csak ősszel, de a friss hajtásokból ítélve nem lehet nagy gond. :-)) Azt hiszem, elmondható, hogy sikerrel jártam, dugványról is szaporítható ez a növény (persze a végleges átültetés után lesz az igazi).
Köszönöm a választ. Közben olvastam egy érdekességet a gledícsiáról, fogyasztható a termése, őrölve, lisztként. . Rájöttem, hogy elböktem valamit. A gledicsiát én koronaakácnak ismerem. A krisztustövis más faj, cserje. (Paliurus spina-christi) Üdv: Levente
A Gleditsia magot - tavasszal - vetés előtt forrázni kell: egy nagyobb edény fölé fémszitába helyezzük a magvakat, ráöntjük a forró vízet, majd letakarva gőzöljük kihűlésig. Utána azonnal vetni kell... (A magvakat addig - a termésből kifejtve - szárazon tároljuk). Létezik tövísmentes alak is: G. tr. f. inermis.
Vadon - nagyobb állományok alatt - spontán is kikel és begyűjthető (karógyökerű!)
Azt elfelejtettem leírni, hogy hagyományos betonoszlopok voltak az egyik helyen, a másiknál akácoszlopot használtak. Mindkét helyen rendesen leásva, de nem betonozva. Oszloppal együtt fordultak fel mindenütt...:((( Ja, és elég húzós az ára, de semmi konkrétat nem tudok. Talán nekünk olcsóbban megszámolják, mint a külföldieknek.
Sajnos nem hagyhattam ki, hiszen csodás példa a képmutatásra...Nem a macska volt a lényeg, hanem a környezethez való viszonyunk, elveink, és azok következetes betartása. Ha valaki elvárja a szomszédjától, hogy az tűrje a macskáját, akkor neki is tűrnie kell a szomszéd elburjánzó bambuszát. Miután a két probléma teljesen azonos! Téma részemről is lezárva, már csak azért is, mert ennél több és tényszerűbb igazolásra nincs szükségem egy régi vitát illetően. ;-) A hölgy öngólt rúgott.
A szomszédos faluban több helyen is láttam vesszőből kerítést. Valami Győr/Szigetköz környéki ember készítette, ő hozta ide az anyagot is. Ha gondolod, utánakérdezhetek, de nem ígérek gyors választ. Az egyik tulajt ismerem, ő Salzburgban lakik, ilyenkor ritkábban jön ide.
Ez a vessző nem drótkerítésre lett rögzítve, hanem az oszlopok között a vesszőn és a feszítődróton kívül más nem volt. Majdnem sírva fakadtam, amikor egy téli viharos szél után megláttam mindet kidőlve..:((( Jó vitorla, főleg a kisalföldi nyargaló szeleknek...
OFF Ezt nagyon nem kéne. Főleg itt nagyon nem kéne, van erről is szaktopic, a macskák pedig kiváló rágcsálóirtók, az enyémek legalábbis. Úgyhogy peace, pls. ON
