Egyelőre kevés tapasztalatom van, de pont valami hasonló vélemény indokolta nálam ezt a két különféle keretet alkalmazó rendszerre történő átállást (illetve, ilyen irányba történő elindulást).
Ahogy Táborozó is írta, "újjabban fontolgatom a váltást, nem azért mert nem tudok termelni a fekvőben. Viszont a méheltávolítás, mézelvétel lenne egyszerűbb gyorsabb", meg ahogy te is, "ha egy család nem tölti meg a 10 keretet,alul felül kora tavasszal,akkor a kis keretekkel való játszás már elég nehézkes idő rabló. A Hunorban még zömmel keretes kezelés van,de már lehet sok olyan dolgot művelni vele mint egy alacsony keretes kaptárral".
Ha jól emlékszem, mindketten azt írtátok, nem jó a kétféle keretméret egy kaptáron belül, mert macerás, nehézkes, nem lehet átfüggeszteni, stb. Én eddig úgy látom, hogy ez az "Egységes fészek + 1/2NB méztér" részben ötvözi a többi, ismertebb típust, és az előnyei eléggé kompenzálják a macerát, amit a két méret esetleg okoz.
A fészekben keretes kezelés van, de a keretek kellően nagyok (télre pl.), ugyanakkor nem túl nagyok, mivel tavasztól már pont akkorának használják, hogy ami "felesleg", azt nem tudják máshova hordani, csak a méztéri fiókokba. Magyarán, idény alatt nem kell sokat bajlódni a fészekkel, amikor meg bele kell nyúlni, akkor sincs sok keret, amit át kell nézni egy-egy alkalommal. A méztéri fiókok viszont, amibe a felesleget gyűjtik, még teli keretekkel is viszonylag könnyűek, szöktető használatával (vagy méhleűzővel, bár azt nem próbáltam) pedig egyszerű a méhmentesítés.
Röviden: nekem ez továbbra is jónak tűnik, persze ez egyénfüggő, hogy kinek mi jön be.
"Bár lehet a szaktudással is baj lehet, ami a nagy számok törvényét figyelembe véve lehetséges."
Amilyen kérdésekkel is találkozunk itt, azokból ítélve is erre a következtetésre lehet jutni.
Jelenleg nem használok hunort de régebben volt néhány ilyen kaptáram. Nekem jó tapasztalataim voltak vele, pusztán nem illett az állományba. Jobb ha egységes a keret és kaptár. De újjabban fontolgatom a váltást, nem azért mert nem tudok termelni a fekvőben. Viszont a méheltávolítás, mézelvétel lenne egyszerűbb gyorsabb.
Mindegyik kaptártípusnak a lényege, az erős termelő család. Az alacsony kereteseknél ,ez követelmény. Különben nem működik a fiókos kezelés. Vagyis ,ha egy család nem tölti meg a 10 keretet,alul felül kora tavasszal,akkor a kis keretekkel való játszás már elég nehézkes idő rabló. A Hunorban még zömmel keretes kezelés van,de már lehet sok olyan dolgot művelni vele mint egy alacsony keretes kaptárral.
Az ok elég sok rétű. Sok méhész, túl sok rossz tulajdonságú anya, kevesebb méhlegelő. Bár lehet ,hogy ennél bonyolultabb .Bár lehet a szaktudással is baj lehet, ami a nagy számok törvényét figyelembe véve lehetséges.
A méhész gyűlések,beszélgetéseiből ezt szűrtem le. Lehet ,hogy tévedek.
Most a hunor éli reneszánszát, az tény hogy nehezebbek a mézzel telepakolt fiókjai. Már csak akkor, ha valaki ezeket emelgetni is akarja. Nem feltétlen szokták. Nézzétek meg Mézes Jenő filmjeit a You Tube-on. A megrajzani, sem teljesen következetes, mivel a fél NB-nél az anya egy fiókra korlátozásánál még nagyobb a rajzási kockázat. Ha két félfiókon hagyod őket, még több mézet nyel be a fészek, mint hunor esetén, szóval ennyi erővel onnan is pergetni kellene.
"valamint nehezebb lesz tiszta akácot pörgetned, hacsak nem pörgetsz a fészekböl is".
Na főleg akkor nem lesz tiszta akác! Miféle fogalomzavar ez?
Félkeretröl hunorra? Nehezebb lesz a fiókoat emelni+ könnyebben fognak megrajozni, valamint nehezebb lesz tiszta akácot pörgetned, hacsak nem pörgetsz a fészekböl is. Utóbbi esetben nincs több kérdésem...
Nem csak erről van szó, a cukorlepény feldolgozása is plusz munka a méheknek, ami tovább koptatja őket. Ha belegondolsz, a sejtekbe zárva kész mézük van. Természetesen ez normál körümények között nem jelent gondot. De esetleges nosema ceranae fertőzés esetén bármi felesleges zaklatás, és immunitás csökkenés súlyosbíthatja a károkat. Főleg a keményre főzött cukorlepény, gyógyszert puha gyúrt lepényben adjuk be. Pontosan a fészek közepe fölé érdemes, a felhasogatott zacskóban behellyezni.
Nem a tanfolyam elvégzése a lényeg, hanem az hogy tényleges tudásra tegyen szert, minimum az alapokra a kezdő. Mert nem a papír méhészkedik. Magam is már gyakorló vándorméhész voltam, amikor a szakképesítést is megszereztem 15 évvel ezelőtt.
Ma elkészítettem a szokásos Timolos emulgált keveréket, ezt fogom adagolni a lepénybe. Pusztán megelőzésként, egyenlőre egy az egyben áttelelt az állományom.
Ennek a beadása talán úgy egy hét múlva realizálódhat, időjárástól függően. Őszön eléggé leszoktam a fészkeket szűkíteni, de ha néhánynál még további szűkítésre lesz szükség, azt is megtörténik. Ha nem az első, hát majd a további kaptárbontások alkalmával. Majd az időjárás eldönti.
Van mentorom meg nagyapám is méhész volt ,tanfolyamott nem végeztem de nem tartom magam olyan tipikus kezdőnek inkáb haladónak.
tudom ,hogy a lepényel kárt is okozhatunk mert kiterjedtt korai fiasítás esetén ha viszajöne a tél márciusba akkor a fiasnak annyi Vagy akár az egész családnak, és nem 10 családal kezdtem hanem 1 el.A felkarcolást pedig egy ismerősöm csinálta,mondtam is neki ,hogy nagyon korai volt.
Ilyenkor még nem is kell ellenőrízni, vizsgálni a méheket! Főleg nem lépeket felkarcolni! Sem a fiasítást nem kell ellenőrízni! Tudom hogy vannak bőven, kíváncsiskodók akik már belenézegetnek a kaptárba de nem lényeges ez még. Eleve nincs itt még olyan fontos ami kaptárnyitásra kényszerítené a méhészt. Ha ilyentájt meg is tettem max a gyógyszeres lepény gyors becsúsztatása erejéig. Igaz tegnap szépen sütött a nap, de a szél is tombolt rendesen ami ha ráértem volna is, a kaptárbontás ellen szólt. Nagy lett volna a hűtögetés, és a szigeteléseket is ezerfelé vitte volna a szél.
Továbbá, ilyenkor még bőven kell lennie élelemnek is!
"Nagy" nektárhordás érzete nem lesz 1 kiló lepény beadásától. Ha 5 nap alatt hordják el, az napi 20 deka az az túró!
Megjegyzem, jó hordásról úgy napi 3-4 kg-tól, nagy hordásról napi 10 kg környékén, szokás beszélni. (utóbbi főleg akác esetén).
De napraforgó hordás végén, még napi 2kg-os hordás esetén is már szaglászás, kutatás alakulhat ki kezelések alkalmával.
Szóval ha nem valamilyen gyógyszer bejuttatása, vagy élelempótlás a cél, tömören kifejezve, felesleges. Egyes esetekben káros is lehet a lepényezés!
Azért mert féltem atól ,hogy nincs nekik elég élelelm meg valamenyire biztosan serkenti az anyát hiszen ők azt hiszik ,hogy nagy a nektárhordás ,virágport is hordtak.Nálunk nem volt alkalmas az idő a méz karcolgatásra meg a fias elenőrzésére.
Hadd kérdezzem meg, a lepénnyel mi volt a célod? Raktál a lepénybe valamit? Ha van elég mézük, akkor önmagában a lepényezés teljességgel fölösleges dolog, söt. A szirupozás dettó. A fiasítás nem a lepénytöl fog beindulni. Ha van virágporuk, lesz fiasítás, ha nincs virágporuk, nem lesz fiasítás.
Szia! Cserélj rácsot. az enyémek 90 Ft,ba kerültek. Az egri méhészboltból küldték.de minden méhészboltban kapsz. Majd március közepe után,amikor a kijáró kinövi a rácsot. De az is lehet,hogy április lesz belőle.Fontos a jó rács. A szélfogókat én már levettem,mert nehézkesen fértek alá a virágporral hazatérők.A takarításban segíts nekik, kis pálcával a kaptár fenekéről kitudod húzni a tél hulladékot.A pálca vége kampós legyen.Régebben én is így takarítottam.ma mára az aljaim tálcásak.Csendben gyorsan ki tudom takarítani,rájuk látok,hol vannak,él e még a család stb. Akkor reggelente levettem a rácsot,este meg vissza kapták.Ma már nem kell.
Én máma raktam be neki lepényt bár volt nekik méz bőven.3 család még fürtbe volt azoktól alig repültek ki.Egérácsot szerintetek mikor lehet leveni mert elégé akadályoza őket?
Nagyjából hasonlóan cselekszem a mézes keretekkel, ugyan is fontos a magasabb külső hőmérséklet, és a családok megfelelő kiterjedése, nagysága. Mivel fészekbővítés is egyben, ezt meg csak óvatosan fokozatosan szabad tenni.
Viszont van hogy hamarabb bővítek mézessel, de akkor még csak fészekszélre célszerű hogy ne szakítsuk meg a fészek egységét, hőgazdálkodását. Március végén, április elején többnyire csak így, később már bele a fészek közepébe. Természetesen a repce virágzásáig. Tapasztalatom szerint nagyon jó serkentő hatása van, a fokozatos fészekbővítéssel együtt alkalmazva. De hasznos, a többlet telelő élelem elfogyasztatása is. Repce beinduásáig van erre esély, utánna már csak a gond van, az ilyen mézes keretekkel.(NB15) Bent tarthatod a kaptárban, de már ha van friss nektár nem fognak hozzányúlni, akár évekik is hurcolhatod. Többnyire csak felesleges ballaszt, idővel besűrűsödik még kipergetni is lehetetlen. Az ilyen régi mézeshez, nagyon sanyarú idők kellenek hogy hozzányúljanak. Akác előtt, ha még mindíg volna ilyenből néhány, azt kiszoktam szedni, ne cipeljük és ne foglalja a helyet feleslegesen. Igaz ekkora már csak néhány van ezekből,(főleg ha jól dolgoztunk) tavaly egy kaptárra való akadt állományi szinten, kölyökcsaládokhoz akartam később felhasználni, de meglepetésemre már egy szép raj lakott rajtuk. A becsukott kijárók ellenére találtak mellette rést, a méhek az öreg kaptáron. Egyébként direktbe soha nem alkalmaznék eféle rajszerzést.
Igen jól gondoltad. Így gondolom ,és teszek én is,bár a gyógyszereket ,én teában adom a víz helyett. Könnyebben feldolgozzák. Van,hogy kapnak nálam cukrot,de azt nem hívom serkentésnek.Akkor amikor már sok a fias,és legalább egy hétig nem tudnak járni.Tapasztaltam,hogy ekkor kicsit vissza fogják az anyjuk magukat . Azt se hívom serkentésnek.
A mézet sem szoktam felkarcolni,csak repce előtt,amikor már szárba szaladt a virága. A fészekbe bővítek,ha van a családnak mézese ,akkor azt kapja. A közepe üres,így azt se kell karcolni.Mivel melegen kapják az anya szinte azonnal elfogadja.
Bár van annak már vagy 18 éve, hogy utoljára szirupos serkentést alkalmaztam tavaszon, mostanság inkább csak egy-két puha gyúrt cukorlepényt szoktam adni, de annak a fő célja a gyógyszer bejuttatás. De még így sem tennék olyan kijelentést hogy nincs szükség tavaszi serkentésre. Teszem én is, de ezt a mézes keretek fellkarcolásával...
Nyáron szintén serkentek, de többnyire pergetővel,(napraforgó pergetése) hogy legyen hová petézni az anyának. :)
A tavaszon repcéig nincs nektár dömping, a szerény nektár mennyiséget adó gyümölcsök nem prudukálnak még napi szükségletet sem. Virágport annál inkább, természetesen arra is szükség van.
Kirabolt családok, hüm, hüm, lehet mindent meghagyni a méheknek és akkor talán még a legszerényebb esztendőben sem kell szirupozni őket. De mivel nem hobbi méhész vagyok, így feltétlen eredmény orientált vagyok. Az akácra sem madárfüttyért megyek, azzal nem lehet fizetni a boltban. De mivel a méhekből élek, ezért fontos számomra a jó létük! Ha ők jól élnek, akkor nagyobb az esélye annak hogy én is. Ilyen egyszerű a képlet!
Sejtem nem badarságot akartál írni, mint ahogyan én sem akartam senkit megvezetni. Egyébként Őrösi nem ellenzi a tavaszi serkentést. Oly annyira nem, hogy részletesen ki is fejti ennek mikéntjeit.
Pusztán csak annyi történt, hogy napjainkban már egyre inkább érezzük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Így arra bizton számítani, hogy a március alkalmas lesz a hígszirup beöntözésére az nagyfokú ostobaság lenne. Ezért is érdemes a bőséges telelőélelem biztosítása.
Azt kijelenteni sem bölcs dolog, hogy nyáron serkenteni kell! Honnan ismerhetnénk, vagy ismernéd minden fórumot olvasó méhészkedőnek a méhlegelőit. Lehet hogy kell, lehet hogy nem.
Több évben is forogta már úgy ki, hogy a naprafogó főhordásom július végére augusztus elejére esett, és még voltak később virágzó táblák is. Szóval minek serkentettem volna, illetve ha szükséges volt etetni az már a feletetés idejére esett. Amit augusztus 20.-ával szoktam indítani.
Felénk mindíg az adott belvízhelyzet határozza meg azt, hogy mikor tudják a gazdák elvetni a napraforgót, de előfordult már kivételesen olyan is hogy júlis 5.-én már a hordóban volt a napraforgó mézem. Na ekkor szüség volt már július közepén etetésre, vagy nevezd aminek akarod. Tökéletes hordástalanság volt az aszály miatt.
Egyébként ha a kezdőket meg meglehet vezetni meg is érdemlik, mert nem egy fórumból kell megtanulni méhészkedni. Illene szakkönyveket olvasni. De egyébként, soha nem állt szándékomba megvezetni kezdőket!
Sajnos enélkül is csinálnak sok ostobaságot, ami senkinek nem érdeke.
Tavasszal nem kell serkenteni !!Ez badarság ! A serkentés az nyári feladat. Vízpótlás,esetleg a "kirabolt" családok élelemmel való ellátását, nem szabad serkentés címszó alatt elvégezni,végeztetni.
Jól kell egy méh családot betelelni. Ahogy Őrösi javasolja. Nem kell a szegény kezdőket meg vezetni.Nincs szüksége a családnak a tavaszi serkentésre. !!!Se lepényre,se híg szirupra nincs szükségük.'15 -20 Kg természetes mézre,szúk fészekre,és elég vízre. Ez a serkentés.Vagy nem ? Hiába az etetés,folyamatos virágpor beáramlás nélkül nincs fiasítás drasztikus növekedés. Ez viszont friss nektárral jár. Szóval akkor meg minek etetni!
Gyakarorlatilag nagyobb mennyiséget is eltudnak hordani a méhek egy éjszaka alatt, de nem csak az a lényeg hogy ne maradjon bent nálluk reggelre. (Többnyire ebből, nem is igen szokott gond származni.) Viszont nem az a célunk hogy kiszorítsuk a fészekből a fiasítást, ez főleg a nyárvégi telelőeleség bejuttatásakor lenne gond. Mert ebben az időszakban lerakott petékből kelnek a téli méhek. De könnyebben invertálják ha kissebb adagokban kapják a szirupot, teregetni is kell hogy legyen hellyük. A fedetlen méz, higroszkópikus tehát ha télire már így marad, az magába veszi a vizet a kaptár belső párájából. Így romlásnak poshadásnak lesz kitéve, mire a méhek tavaszon fogyasztanák.
Az elhúzódó etetés sem jó, mert a téli méheket koptatjuk, de az egyre hidegebb éjaszakák sem kedveznek.
Ezkből is látható, hogy nem lényegtelen az etetés idejének és adgjainak a megválasztása. Általános dátum vagy mennyiség nem igazán határozható meg. Hiszen sok mindentől függő. Család erőssége, élelemkészlete, van- e jelentősebb hordás, vagy éppen van-e kései legelőnk amin még termelünk is netalán. De egy dátumhoz azért érdemes tartani magunkat, szeptember 10,- töl már egyre hidegebbek az éjszakák ezért többnyire érdemes úgy alakítani, hogy ekkorra legkéssőbb bent legyen az elegendő mennyiség.
Most a tavaszi serkentés ideje jön, a legjobb ha nincs rá szükség. Illetve a telelő élelem áll bőven rendelkezésre, ennek a felkarcolásával serkenthetünk. Dr. Vicze Ernő is ezt ajánlotta könyvében.
Szia! Belső légfékest kell alkalmazni. Valamikor ide is felraktam azt amit én használok.Bármikor lehet üveget cserélni.A tavaszi itatást is ezzel végzem.A környékbeli nagyok elmondása alapján,és két netes kolléga fényképe után készült. Jól működik.Itatásra,és serkentésre kiváló.
Pirosfényű lámpát kell használni. Az kevésbé ingerli a méheket, elvileg a vörösszínt nem látják. 3 litert csak akkor adj, ha reggelre mindet el is hordják.
Hát én idáig sötétedés előtt etetem mivel az én etetési módszeremnél (3 l üveg) a méhek este kimásztak a fólia fölé meg sötétben agreszívabbak.De látam egy megoldást ahol rács volt a méhek és a lefordított üveg közt így problema nélkül lehet etetni.muszály lesz ezt idéntől alkalmazni
A fekvőből Péntek Lajos is megoldotta a szöktetést, az MHVK kaptárjával.( Elméletileg)
A fias pergetése nem bűn, csak technológiai fogás. Ehhez kialakult egy álszent magatartás a méheszek részéről. Sokan tagadják, de szinte mindenki csinálja. Ez főleg fekvőkaptáras méhészkedés esetén igaz.
Anyakorlátozás nélkül, csak így lehet tiszta akácmézhez jutni! Természetesen az igaz hogy technológia váltással lehetne másképpen, illetve kíméletesebben. De egy egész állomány esetén, ez többnyire kaptár tipus váltást is igényelne amelynek a költségei miliós nagyságrendűek lennének.
Mi, Nb 15 ben nem korlátozunk anyát, fészeknek érzékeltetjük az egész kaptárt. Ezt léptűzdeléssel érjük el, ennek a mézfogási módszernek is ez a neve.
Igen pergetéskor veszít az ember némi fasítást, a fedetlen álcák kirepülnek a sejtekből. Ez valóban hátrány, de bika családoknál akár rajzásgátlásként is felfogható.
A kieső népesség, nem feltétlen fog hiányzani, akác után. Más esetben, meg tényleg nem pergetünk nyíltfias kereteket.
Cserébe rengeteg beavatkozást, és munkát spórol az ember.
Azért mert a hígeleség beadása örömrepülést vált ki, amely egyben felhívás a "keringőre". Az az rablást, csendesrablást is generálhat. Ezt gondolom, nem kell ecsetelnem hogy mivel jár.
A sötétedés kezdetekor amikor már az ember nem lát, de még a méhek igen.
Sok méhésznek tették már tönkre emiatt az állományát, a tudatlan és felelőtlen kezdők.
