Sztem nem fox kapni sehol Shavit F-et mert I. kategóriás a folpet hatóanyag miatt. Használj helyette Quadrist (III. kat) vagy II. kategóriás Eclairt v Cabrio Topot.
Most mi is Quadrissal permeteztük le a szőlőt, de valaki azt javasolta, hogy váltogassuk más szerrel. Nekünk csak kevéske szőlőnk van (házhoz tartozó telek minden gyümölcsől egy kevés, fogyasztásra), de tavaly azon a 3 tőkén is iszonyat mennyiség termett.
Így van, a 6 hetet csak írták róla, szerintem is sok és nem is szoktam kivárni csak 4 hetet. Ilyenkor virágzáskor megpermetezem vele és 4 hét múlva megismétlem. Július végén kezdenek érni a korábbi fajták, akkor már nem permetezek hanem érési sorrendben leessszük a szőlőt.
Egyébként láttam valahol árulják a Quadrist kénnel együtt, gondolom azért hogy a kontakt partner is meglegyen.
Szerintem a 6 hét hatástartam egy eléggé idealizált érték lehet! Gyakorlatban, legalább átlagos fertőzési nyomás mellett nehéz elképzelni.
A kénkérdéshez is hozzászólva, virágzáskor lehet kén és réz is érzékenység azaz perzselheti esetleg a virágot, de ez a normál 3-4 kg/Ha adagnál, főleg ha betartják a hőmérségleti előírásokat, inkább csak elméleti lehetőség (vagy fajta?), ritkán fordul elő. A magasabb, 7-8 kg/Ha kén dózis (ahol eddig én olvastam, ill. hallottam) inkább a néhány leveles állapotban, a sok áttelelt fertőzőanyag blokkolására javasolják.
Amúgy a strobilurinokat (Quadris is az szokott lenni) egy ideje kontakt kiegészítővel szokták ajánlani a terjedő rezisztencia miatt. Peronosz ellen már régebb óta réz vagy rézpótló, újabban már a lisztharmat ellen is a ként. Sőt az óvatosabb növényvédősök a felszívódó szerekhez általában, legtőbbjükhöz javasolják a kontakt kiegészítést az előbbiek miatt.
A szilvák már felénk is vírusosak évtizedek óta. A szilvalevélen a tünet egy kissé más. A sárga foltot a nyár közepe fele pirosas gyűrű veszi körül. Egyébként nem lehet tenni semmit ellene.
Amennyiben a tünet a szőlő levelén van, szerintem atkák okozzák. Éveken keresztül én sem tudtam mi okozza, amíg egyszer nem permeteztem meg atkaölővel.
Nem tud valaki egy jó permetszereket árusító boltot? Shavit F kellene nekem, de sehol sem találok! Hol lehet shavit-f-et kapni? Vagy már nem is lehet? Köszi mindenkinek a segítséget!
Ez is valami! Köszönöm! Megpróbálok ez irányba kutakodni. Pár tőkén fordul elő, egymástól távol is akár, és a tőkén sem minden levél ilyen, csak egy, néhol kettő.
Persze, hogy perzsel a kén - ha 25 fok felett, tűző napon juttatod ki. De ez nem a fenológiai állapottól (virágzás), hanem az időjárási körülményektől függ. A Quadris jó, amíg be nem téved hozzád egy rezisztens lisztharmat törzs. Onnantól fújhatod.
Sziasztok! Új vagyok itt a fórumon. Egy kis szőllő permetezéssel kapcsolatos kérdésem lenne!
A kérdésem az, lenne, hogy csemege szőlőt mivel permetezzem Virágzáskor(mivel lehet permetezni?)? Shavit F nevű szerrel lehet? Ki mivel szokott permetezni virágzáskor?
Magasabb dózis, a meleg, az érzékenyebb állapotban levő növény mind növeli a kockázatot. Hallottam már hogy alacsony dózissal hűvös időben lehet permetezni virágzáskor is, most megnéztem a Singentánál Thiovit adatlapját és ezt igazolja:
8,0–12,0 kg/ha. Szőlőben fakadás után, virágzás kezdetéig javasoljuk kijuttatni, virágzástól 3–8 kg/ha (lisztharmat ellen), amennyiben levélatkás fertőzésünk van, a szőlő gyapjas és kisleveles állapotában alkalmazott 10–12 kg/ha dózis tökéletes védelmet nyújt.
A Quadrist kimondottan virágzás kezdetétől ajánlják, nekem bevált. Évek óta nincs lisztharmatos szőlőm.
Virágzáskor valóban nem szabad rézzel permetezni, de a kén semmilyen kárt nem okoz a virágzatnak, tehát az nyugodtan mehet.
A Quadris-ra viszont nem alapoznék lisztharmat ellenes stratégiát. Ugyan elvileg jó ellene, de egyre inkább terjednek a QOI rezisztens szőlő lisztharmat törzsek, és azokra viszont egyáltalán nem hat. Elég egyetlen bázispárnyi mutáció és a gomba DNS-ében és teljesen kibújt a szer hatása alól. Legalább váltogatni kell a felszívódó hatóanyagokat, de lehetőleg kombinálni rezisztencia törő kontakt szerrel (pl. kénnel) is.
Szeretnék egy kis tanácsot.Vannak csemegeoltványok amik nem nagyon nyomják a hajtásokat(vesszoket),nagyon rovidek-suruk max 10-15cm.Tudom ezt valahogy befolyásolni ,hogy nyomja klasszikusan nagy levélkozoket hagyva?Letorom az alsó leveleket akkor megnyomja kicsit?
A narancsizu már a 2.éven is nagyon satnya.Tovenként 2 hajtást hagytam meg,hogy tokét nevelhessek.A talaj mindenhol egyforma ugyan úgy ultettem.A Palatina és a Teréz nagyon szépen fejlodik ugyan itt.Trágyát mindegyik kapott szépen ultetéskor,az eredés is 85%os volt.
Az a baj, hogy már megint ma van hosszú idöre az utolsó lehetöség a permetezésre, és Antisys napok óta nincs szolgálatban, így elég tanácstalan vagyok. Bár gondolom nálad és még sokaknál ez nem ismeretlen jelenség, hogy valaki nem ott él, ahol a kertje van, és nem tud bármikor gyorsan reagálni, hanem akkor kell "intézkednie", mikor ott van és ráér.
Ami a szölöt illeti, most eléggé elbizonytalanodtam, mert nagyon megoszlanak a vélemények a most semmire sincs szükség-töl a legütösebb fölszívódókig. Abban egyáltalán nincs igazad, hogy nem szoktak a párás idöt kedvelö gombafélék tobzódni. Ellenkezöleg, a Tafrina és az amerikai lisztharmat minden évben súlyos károkat okoz; hosszú idö óta az idén elöször sikerült elkerülni. A Monilia és a Fitoftora egyes években akár a teljes termést képes elvinni, söt növényhalált okozó fertözést okozni. Ezért a jelentöségüket nem kellene lebecsülni. Tavaly a teljes öszitermés rohadt el élve a fán, elötte levö évben meghalt a sárgabarackfa.
Abban viszont igazad van, hogy a szölöre ez kevéssé jellemzö. Ami némely években nagyon súlyos kárt okoz, az a fürtrothadás, (asszem Bothritisnek hívják).
Most épp virágzik, így kicsit tartok töle, hogy a kén meg réz esetleg megperzselné, az ütös fölszívódóknak meg tényleg nem tudom, van-e most értelmük. Lehet, hogy elmúlik a hatásuk, mire a kórokozók megjelennek.
A metszéshez nem nagyon értek, de úgy látom, a legtöbb tönél bevált, néhánynak se nem ártott, se nem használt, mert sose teremnek, egyes, korábban rendkívül bötermö tönek viszont nem tett jót; ezek akár 3-4 m-es karokon is rendkívüli mennyiséget voltak képesek teremni, most, így kordában tartva ez természetesen töredékére csökkent. De 8 szem a legtöbbnek sok.
Az öszit viszont úgy látom, nagyon megkímélted, messze túl sok termés van rajta; valahogy le kéne szedni, de nem nagyon érek rá. Remélem júni közepén-végén még nem késö.
1. Úgy tudom, nálad nem nagyon szoktak párás időt kedvelő gombafélék tobzódni (pl. tafrina).
Peronoszpóra szokott lenni egyáltalán? Mert ha jellemzően nem, akkor - mivel úgysem tudod rendszeresen permetezni - akkor akár ne is permetezz, vagy legalábbis ne kezdd túl korán.
Úgy van ez a szőlővel, mint az embernél a Safeguard és egyéb antibakteriális szappannal. Ezek a szappanok megölnek minden olyan ártalmatlan baktériumot, amik elveszik az életteret a kártékony baktériumok és vírusok elől, onnantól aztán szabad a pálya nekik.
Ha gombaölővel permetezi az ember a szőlőt, akkor utána folyamatosan kell védekezni, mert a "védő" organizmusok elpusztultak, és amikor már a permet nem hat (10 nap, vagy az első eső után), akkor nyitva az ajtó a peronoszpórának.
Én valahogy június 10-e körül szoktam elkezdeni a permetezést, ami az észak-alföldi telkemen fontos igazán, ott szokott lenni peronoszpóra, ha véletlenül elmarad a permetezés. Az utóbbi években 2 Amistar-permetezés, és kész. Esetleg ha muszáj, akkor még valami egyéb. A dél-mátrai telken csak esős évben van peronoszpóra, ott van, hogy nem is permetezek gomba ellen, vagy ha igen, akkor is csak 1 vagy max. 2 alkalommal.
A direkttermők és 1-2 csemege már elvirágzott, mások most virágzanak vagy még bimbósak, ezért egyelőre nem merek permetezni, nehogy valamivel megégessem a virágokat. Mikor az utolsó is elvirágzik, permetezek, elvirágzás előtt még életemben nem láttam peronoszt.
2. A szőlőoltványt azért kell felkupacolni, mert így teljes hosszában párás környezetben van, nem veszít nedvességet a vesszőn keresztül sem. A felső rügyre azért nem szabad túl sok földet tenni, mert nehezen tud kijönni, ha nem elég erős.
A vesszőt azért kell visszavágni, mert a növény életereje adott, és ez oszlik el annyifelé, ahány rügy kihajt. Így kevés erős hajtás lesz, nem pedig sok gyenge, ami aztán mind elfagy télen.
Hogy a gyökeret minek visszavágni, azt én sem értem, szerintem annak csak ott van értelme, ha lyukfúróval telepítenek, és a lyuk alján nem férne el a gyökér, a felhajlás meg nem jó. Nagy gödrös ültetésnél legyen csak minél több gyökér.
Azt már sok éve mondom, hogy komposztot legfeljebb a talaj felszínére egy keveset és bedolgozni, ezenkívül semmire sem szabad használni, mert kontrollálhatatlan az összetétele, állapota, ha úgy jön össze, akkor pusztít.
3. Előfordulhat egyes fajtáknál, hogy ha egy tőke a termőképességéhez képest túlságosan vissza van vágva, akkor túl erős hajtást hoz, ami aztán nem terem. (A gyenge, alvórügyből eredő hajtás meg igen.) Az ilyen tőkét kicsit jobban kell terhelni, hogy gyengüljenek a vesszők. Nálad egyébként is túl erős, ültetvénybe való metszést kaptak a tőkék szerintem.
De az ilyen fajta nagyon ritka, az sokkal gyakoribb, hogy egy fajta nemcsak alvórügyön, de még a meghagyott vessző alsó rügyein sem hoz fürtöt nevelő hajtást, csak a vessző távolabbi részein. Nálam ezért minden szőlő átlag 8 szemes vesszőkre van metszve. Ahol hely is van, meg a tőke is bírja, ott több szinten.
Atka egy tőkén jelent meg tavaly, ezt lenyomtam Neoronnal,utána kiszépült de nem is termett. Az idén megint atkás volt, most visszavágtam a legalsó fattyúhajtásig. Ha továbbra is atkás lesz telepítek helyette újat. Fajta kérdése is lehet ez, vagy tényleg valamiért le van gyengülve.
Én is tavasszal időjárástól függően 2-szer vagy 3-szor szoktam permetezni és ilyenkor virágzáskor meg Quadris amit mégegyszer megismétlek. Nem nagy kiadás mert 60 tőkém van és szeretek biztosra menni.
Egyébként aktákról szólva: elsősorban azokan a tőkéimen szoktak nagyobb pusztítást végezni, amelyek eleve satnyábbak. Öregebbek vagy csak rosszul fejlődnek.
RAMBO szokott inteni a "jó" atkák kímélésére. Igyekszem is betartani, de csak nem akarják a "rossz" atkákat elpusztítani. Ha nem avatkoznék közbe egyes szőlőfajtákat nyár végére kivégeznének.
