Az a baj, hogy már megint ma van hosszú idöre az utolsó lehetöség a permetezésre, és Antisys napok óta nincs szolgálatban, így elég tanácstalan vagyok. Bár gondolom nálad és még sokaknál ez nem ismeretlen jelenség, hogy valaki nem ott él, ahol a kertje van, és nem tud bármikor gyorsan reagálni, hanem akkor kell "intézkednie", mikor ott van és ráér.
Ami a szölöt illeti, most eléggé elbizonytalanodtam, mert nagyon megoszlanak a vélemények a most semmire sincs szükség-töl a legütösebb fölszívódókig. Abban egyáltalán nincs igazad, hogy nem szoktak a párás idöt kedvelö gombafélék tobzódni. Ellenkezöleg, a Tafrina és az amerikai lisztharmat minden évben súlyos károkat okoz; hosszú idö óta az idén elöször sikerült elkerülni. A Monilia és a Fitoftora egyes években akár a teljes termést képes elvinni, söt növényhalált okozó fertözést okozni. Ezért a jelentöségüket nem kellene lebecsülni. Tavaly a teljes öszitermés rohadt el élve a fán, elötte levö évben meghalt a sárgabarackfa.
Abban viszont igazad van, hogy a szölöre ez kevéssé jellemzö. Ami némely években nagyon súlyos kárt okoz, az a fürtrothadás, (asszem Bothritisnek hívják).
Most épp virágzik, így kicsit tartok töle, hogy a kén meg réz esetleg megperzselné, az ütös fölszívódóknak meg tényleg nem tudom, van-e most értelmük. Lehet, hogy elmúlik a hatásuk, mire a kórokozók megjelennek.
A metszéshez nem nagyon értek, de úgy látom, a legtöbb tönél bevált, néhánynak se nem ártott, se nem használt, mert sose teremnek, egyes, korábban rendkívül bötermö tönek viszont nem tett jót; ezek akár 3-4 m-es karokon is rendkívüli mennyiséget voltak képesek teremni, most, így kordában tartva ez természetesen töredékére csökkent. De 8 szem a legtöbbnek sok.
Az öszit viszont úgy látom, nagyon megkímélted, messze túl sok termés van rajta; valahogy le kéne szedni, de nem nagyon érek rá. Remélem júni közepén-végén még nem késö.
1. Úgy tudom, nálad nem nagyon szoktak párás időt kedvelő gombafélék tobzódni (pl. tafrina).
Peronoszpóra szokott lenni egyáltalán? Mert ha jellemzően nem, akkor - mivel úgysem tudod rendszeresen permetezni - akkor akár ne is permetezz, vagy legalábbis ne kezdd túl korán.
Úgy van ez a szőlővel, mint az embernél a Safeguard és egyéb antibakteriális szappannal. Ezek a szappanok megölnek minden olyan ártalmatlan baktériumot, amik elveszik az életteret a kártékony baktériumok és vírusok elől, onnantól aztán szabad a pálya nekik.
Ha gombaölővel permetezi az ember a szőlőt, akkor utána folyamatosan kell védekezni, mert a "védő" organizmusok elpusztultak, és amikor már a permet nem hat (10 nap, vagy az első eső után), akkor nyitva az ajtó a peronoszpórának.
Én valahogy június 10-e körül szoktam elkezdeni a permetezést, ami az észak-alföldi telkemen fontos igazán, ott szokott lenni peronoszpóra, ha véletlenül elmarad a permetezés. Az utóbbi években 2 Amistar-permetezés, és kész. Esetleg ha muszáj, akkor még valami egyéb. A dél-mátrai telken csak esős évben van peronoszpóra, ott van, hogy nem is permetezek gomba ellen, vagy ha igen, akkor is csak 1 vagy max. 2 alkalommal.
A direkttermők és 1-2 csemege már elvirágzott, mások most virágzanak vagy még bimbósak, ezért egyelőre nem merek permetezni, nehogy valamivel megégessem a virágokat. Mikor az utolsó is elvirágzik, permetezek, elvirágzás előtt még életemben nem láttam peronoszt.
2. A szőlőoltványt azért kell felkupacolni, mert így teljes hosszában párás környezetben van, nem veszít nedvességet a vesszőn keresztül sem. A felső rügyre azért nem szabad túl sok földet tenni, mert nehezen tud kijönni, ha nem elég erős.
A vesszőt azért kell visszavágni, mert a növény életereje adott, és ez oszlik el annyifelé, ahány rügy kihajt. Így kevés erős hajtás lesz, nem pedig sok gyenge, ami aztán mind elfagy télen.
Hogy a gyökeret minek visszavágni, azt én sem értem, szerintem annak csak ott van értelme, ha lyukfúróval telepítenek, és a lyuk alján nem férne el a gyökér, a felhajlás meg nem jó. Nagy gödrös ültetésnél legyen csak minél több gyökér.
Azt már sok éve mondom, hogy komposztot legfeljebb a talaj felszínére egy keveset és bedolgozni, ezenkívül semmire sem szabad használni, mert kontrollálhatatlan az összetétele, állapota, ha úgy jön össze, akkor pusztít.
3. Előfordulhat egyes fajtáknál, hogy ha egy tőke a termőképességéhez képest túlságosan vissza van vágva, akkor túl erős hajtást hoz, ami aztán nem terem. (A gyenge, alvórügyből eredő hajtás meg igen.) Az ilyen tőkét kicsit jobban kell terhelni, hogy gyengüljenek a vesszők. Nálad egyébként is túl erős, ültetvénybe való metszést kaptak a tőkék szerintem.
De az ilyen fajta nagyon ritka, az sokkal gyakoribb, hogy egy fajta nemcsak alvórügyön, de még a meghagyott vessző alsó rügyein sem hoz fürtöt nevelő hajtást, csak a vessző távolabbi részein. Nálam ezért minden szőlő átlag 8 szemes vesszőkre van metszve. Ahol hely is van, meg a tőke is bírja, ott több szinten.
Atka egy tőkén jelent meg tavaly, ezt lenyomtam Neoronnal,utána kiszépült de nem is termett. Az idén megint atkás volt, most visszavágtam a legalsó fattyúhajtásig. Ha továbbra is atkás lesz telepítek helyette újat. Fajta kérdése is lehet ez, vagy tényleg valamiért le van gyengülve.
Én is tavasszal időjárástól függően 2-szer vagy 3-szor szoktam permetezni és ilyenkor virágzáskor meg Quadris amit mégegyszer megismétlek. Nem nagy kiadás mert 60 tőkém van és szeretek biztosra menni.
Egyébként aktákról szólva: elsősorban azokan a tőkéimen szoktak nagyobb pusztítást végezni, amelyek eleve satnyábbak. Öregebbek vagy csak rosszul fejlődnek.
RAMBO szokott inteni a "jó" atkák kímélésére. Igyekszem is betartani, de csak nem akarják a "rossz" atkákat elpusztítani. Ha nem avatkoznék közbe egyes szőlőfajtákat nyár végére kivégeznének.
Én csak az tudom leírni, amivel én találkoztam, nálunk zalában, ahol a szőlőm van, nem szokott a perenosz vagy a lisztharmat virágzás előtt tüneteket okozni, ez azonban nem szokta megakadályozni abban, hogy később a termésben hatalmas pusztítást okozzon.
Budapest Kőbányai 200 nölös telkemen, ahol 20 tőke volt, soha nem tapasztaltam ilyet, ott mindig elég volt a virágzás utáni egy max két permetezés.
Mellesleg annak ellenére, hogy nincs tünet nálunk virágzás előtt, kontakt szerrel le szoktam nyomatni egyszer-kétszer, mert atkák ellen úgyis kell védekezni, meg idén kaptak egy kis levéltrágyát is.
Kétségtelen, hogy fontos az óvatosság, de ha már ilyen kis fertőzési veveszély esetén is a nagyágyukat vetsz be, akkor egy esetleges 2010-es erősségű járványnál mit használsz?
Szerintem a felszívódó szereknél tapasztalható egyre gakoribb rezisztenciák egyik fő oka az ezen szerek túlzott és meggondolatlan használata. Ezeket tényleg a nagy fertőzési nyomású "vészhelyzetekre" kellene tartogatni.
"átlagos" évre, mint amilyen az idei is tűnik most, a kontakt szerek megfelelő védelmet nyújtanak.
"Nem szokott még ilyenkor tünet lenni." Dehogynem. Optimális feltételek (időjárás + jelenlévő szaporító képlet) már áprilisban fertőzhet aminek a tünete az inkubációs (lappangási) idő letelte után akár május elején is megjelenhet. Ez nem következett be mostanáig, és miután eső és meleg volt, csak a gomba áttelelő képleteinek hiánya az ok. És ezek nem is fognak egyik napról a másikra ugrásszerűen felszaporodni, csak lassan, ha arra továbbra is alklamas lesz az idő.
Valóban a virágzás ideje a kritikus időszak, mert egyrész a fürtvirágzat nagyon fogékony a nyitott bibék kapcsán, meg sokkal nagyobb kár egy odaveszett fürt mint egy olajfoltos levél. Szóval ha indokolt nem is de érthető lehet az óvatosság, de mindenki eldöntheti maga, hogy bevállal e környezettudatosságot és természetességet némi vegyszerkontingest feláldozva, vagy nem. És ez működhet 10 tőkén vagy 10 hektáron is.
Köszönöm, én is biztos vagyok benne, hogy létezik valamilyen szaporítási mód később is. Már csak csemegeszőlő (Kecskecsöcsű fehér és kék) nemest kell találnom hozzá.
Nagyon szépen köszönöm a részletes tájékoztatót, valószínűleg úgy van, ahogy mondod. Akkor tényleg ki kell várnom a tavaszt. Csak gondoltam, hogy esetleg addig létezik valamilyen megoldás.
"Azonban az inkubációs idő letelte óta nem találtunk egyetlen tünetet sem."
Nem szokott még ilyenkor tünet lenni. A perenosz virágzáskor támad ezért kell most védekezni ellene. Aztán - védekezés hiányában - majd kötődés után elviszi az egész termést.
Én semmiképp nem hagynám ki a felszívódó szert.
Speciel én most Cabrio Topot fogok használni , bár később lehet, hogy váltok Eclairre és a második blokkszerűt már azzal végzem, egy hét múlva. Később, rá két hétre pedig jöhet réz+kén egyszer vagy kétszer, aztán ennyit idénre. LEgalább is terveim szerint, aztán chuj know.
Persze akinek van 10-20 tőkéje annak bőven elgendő a dithane + systahne, sőt még várhat is a védekezéssel cirka 1 hetet.
Persze hogy lehet később is oltani. Csak későbbre a télről eltett fás részek (zöldre fás oltáshoz) már vagy kihajtottak, vagy kiszáradtak.
Zöldoltást lehet csinálni, csak ehhez meg helyben kell szedni a vesszőt, különben kiszárad. Ezért nem tud senki küldeni neked.
S túl későn (őszig???) azt sincs értelme, mert ha ki is hajt (bár a legerősebb hajtásnövekedés május-júniusban van, ilyenkor valószínűbb a kihajtás), nem lesz már az új hajtásnak ideje megerősödni, s nem fogja átvészelni a telet.
Veszély az van; de nincs kórokozó! Hiába van nyáron pár hétre akalmalas idő nálunk pl. a maláriának mégsincs. Ma jött ki az általam korábban már említett írásos előrejelzés a pécsi/villányi borvidékre; nagyon tanulságos; be is idézem. Ebből is látszik, hogy a sok közül csak egy dolog az éppen aktuális időjárás, kell hozzá a kártevő is ami fel tud szaporodni. De azt ugye az elmúlt félév szélsőséges időjárása teljesen kinyírta.
"Aktualitások: A lisztharmatgomba felszaporodása nagyon vontatottan zajlik. Hosszas keresgélést követően egy-egy magányos tünet is csak alig fellelhető. Az előzmények ismeretében ebben nincs semmi rendkívüli. Bár kora tavasszal még járványra készültünk, a kórokozó megjelenését (május 14.) követően jeleztük, hogy a primer tünetek előfordulási gyakorisága alapján az idei esztendőben komoly fertőzési nyomásra nem kell számítanunk.
Csapadékos időben sokan tartanak a peronoszpórától. Az elmúlt hetek időjárása után nagy számban kellett volna megjelennie a kivirágzó olajfoltoknak. Május 22-én 30-60 mm eső esett, ezt követően mind a hét előrejelző állomás jelezte a primer fertőzés kialakulásának lehetőségét. Azonban az inkubációs idő letelte óta nem találtunk egyetlen tünetet sem. Márpedig ha ilyen körülmények között sem volt képes tömegesen fertőzni a gomba, aligha okozhat járványt. Mindesetre a csapadékos időjárás óva int bennünket. "
Ezek alapján sztem (hacsak nem lesz egy 40 napos folyamatos eső) idén _sem_ kell felszívódó szert bevetni a peronosz ellen, a lisztharmatra is csak a legkritikusabb kötődés-zöldborsóméret között 1-2x.
Csite: kifújom bármikor;pl. tegnap is, igaz egy "üvegpelxis védősisak" volt azért rajtam. A Kén gyakorlatilag nem mérgező, igaz nem finom az illata, de WC-re sem megyünk maszkban ;).
Rendben van, akkor tavasszal újra próbálkozok csemegeszőlő oltóvesszőkért. De addig is nyitva tartom a szemem, hátha valamelyik ismerősnél jártamban-keltemben találok valami jófélét. Hiszen valamelyik oltásmóddal biztosan lehet még őszig is oltani. Bár szőlővel eddig még nem foglalkoztam.
