Ez igen! Úgy látszik, a Pölöskei Muskotálynak kedvez az idei év, mert nálam is hasonlóan bíztató a helyzet. Meg szeretném kérdezni, hogy kb. hány ilyen nagyméretű fürtöt szabad meghagyni, ha a tőkén mintegy 5 négyzetméter lombfelület van, és teljes benapozottság? (magasság 2méter, oldalirányú kiterjedés mintegy 2.5 méter, és még nyúlna, ha hagynám).
Shavit melé bőven elég a Thivot de az is csak akkor kell ha negyon erős a lisztharmat fertőzés. Az Eclairt fölösleges belekeverni. Mindkét szer önmagában is elég lenne.
Azt szeretném kérdezni hogy a shavit permetszert ,a thiovit -on kivűl mivel lehet keverni a lisztharmat ellen nagyobb védelmet kapjon a szőlő.Eclair+ shavit összekeverhető?
Kisebb kocsánybénulásra hasonlító tünetek nálam is előfordulnak néha pl. a Csabagyöngyénél, nemrég jöttem rá itt valamelyik topik kapcsán, hogy a Wuxal, amit időnként használok, nem tartalmaz magnéziumot, úgyhogy vennem kell Zöldítő komplexet.
Nagyon szép fürtök nállam othellón is jelentkeztek atkák na meg tavaj ez a fürtkocsánybénulás. Magnézium lombtrágyát szereztem be majd következő permetezéskor megkapja állítólag hamarabb kelett volna de majd csak hat valamit:D
A rügyek kb. fele fagyott el a télen, és az atka is csak ezt támadja az Othellón kívül. (Látni is az idősebb leveleken; de néhol azt is, hogy még mindig maradt atka, legközelebb megint fújni kell. Meg lassan már a peronoszpóra ellen is jó lesz valamit keresni a dobozban, biztos ami biztos.)
Azt hiszem veszek egy WS 2350-es idöjaras automatat. Az idökep oldalan bar 55 eFt-ert aruljak, az eBay-en 100 euroert hozza lehet jutni. Megrendelem most, ket het mulva utazok haza es akkor feltelepitem a pincenel. Igy lesz Balatonfüreden ket lekerdezhetö allomas az idökep oldalan, es tudni fogom 1200 kilometerröl is, hogy mar megint nem esik otthon a szölöben :)
Nalunk itt Freiburgban hihetetlen sok esö esik iden. Az ejszaka is lehulott 37 mm, reggel hat ota mar megint 11 mm es szakad. Ez megy hetek ota. Barcsak küldhetnek haza mindenhova 100 mm-t.
Hát igen, az általam korábban ajánlott BASF-os profi automata mérő és előrejelző hálózat "üres" a Balaton körül; én egyfajta kartellt sejtek; mert a jelentősebb borrégiók szépen le vannak fedve a különböző növényvédős cégek által; talán felétek a Bayer (v. a Syngenta?) erős, az helyezett el pár referencia ültetvényben mérőpontot, de hogy nem publikálja az adatokat az baj.
Ettől függetlenül sztem a Badacsonyi kutatónak, a füredi szakközépnek tuti kell legyen saját meteorológiai mérőállomása, csapadék biztos, napfény talán a kutatóban. Ott biztos van telepítve egy Metos v. egy Lufft (automata betegségelőrejelző) is, az adatait talán időről időre megkérdezheted.
Csapadékadatokat azért már eléggé sokat lehet találni; az idokép oldalán elég sokan mérnek és publikálnak; füreden van egy online automata, aminek adatait itt nyomonkövetheted: http://www.idokep.hu/automata/Globusz
Hát ennyi, ill. Csopakon székel a megyei talaj és növényvédelmi szolgálat kp.-ja, talán nekik is van betegségelőrejelző egységük, lévén borvidéki központban vannak. Jsvaslom a tudományos, és oktatási intézméneknél az érdeklődést, hátha publikálják vhol az adatokat.
Tud-e valaki olyan internetes portalrol, ahol közzeteszik a borvidekeken (vagy a varosokban) hullott csapadek pontos mennyiseget es a napsüteses orak szamat? Konkretan a Balatonfüred-Csopaki borvidek erdekelne. Tovabbmegyek. Van-e esetleg az idöjarasi adatokbol generalt gombainfekcios elörejezö rendszer? BASF oldala bar jo, de a füredcsopaki borvidek nem szerepel sajnos a listakon?
Talan meröallomasokat kellene elhelyezni a területen?
A vírusfertőzés ÁLTALÁBAN a levél erezete közötti mezőkben sárgítja el a levelet. Ezért hívják "mozaiknak" mert az erezet által határolt részek között terjed. A vírusokat jobbára vírushordozók (ún. vírusvektorok) terjesztik. Ezek többnyire szívó kártevők, akik szívogatják a szőlő nedvét, megfertőzik a levelet, ami ellen a növények úgy védekeznek, hogy lezárják a fertőzött részt - ami ettől elsárgul, elhal. Így tudja megakadályozni a növény a vírus terjedését (v.ö. "felperzselt föld taktika").
Ha a sárga pöttyök inkább kör alakúak, akkor is szívó kártevőről lehet szó, amely kártevők nyála fehérjebontó enzimet tartalmaz. Ez feloldja a szúrás körül körben a levél sejtjeit, amitől azok elpusztulnak. Az ilyen szúrás széle nem határozott, nem az erek közötti rész teljes sárgulását okozza, hanem amíg diffundál az oldószer (a nyál), addig elhal, de a növény többi sejtje él tovább. (Hasonló ez ahoz, ahogy a szúnyogcsípés vagy kullanccsípés miatt gyulladásos vörös pötty keletkezik az emberen.
(Olvassa el zárójeles írásunkat, ha többet akar tudni a szívó kártevőkről! Ha a szívó kártevő pontosan a levél eret találja el akkor a levélnek az a fele elhalhat, amibe az az ér szállította volna a tápanyagot. Búza esetén pl. ha a virágzati főtengelyt csapolja meg mondjuk az Eurygaster Maura (alias mórpoloska) akkor az ún. "zászlós kalász" alakul ki - a fölső része száraz zászlónak néz ki, míg alatta a kalász többi része ép.)
Mindkét esetben a rovarok ellen lehet csak védekezni (Csite, csak neked: el kell égetni pár ilyen rovart, és szétszórni a hamvait :DDDD). Kertészetekben a tudományosan hangzó vektorhálót alkalmazzák, ami szúnyoghálót jelent: nem jutnak be a szívó kártevők. Mások, akik úgy érzik, hogy ez a fajta kár eléri a kárküszöböt permeteznek. Szerintem soha nem éri el a kárküszöböt az efféle kártétel, így a "take no action" methódus alapos megfontolását javaslom.
Csak kiegészítésként annyit fűznék hozzá, hogy a műtrágyák valóban tartalmazzák a szükséges tápanyagot, de az NPK makroelemeken kívül mást nem vagy csak esetenként egy-két elemet. Ugyanakkor a mikroelemek pótlása legalább annyira fontos lehet, mint az előbbiek. Ezeket alapvetően már tartalmazhatják, pótolhatják a szervestrágyák.
Ugyan ez talajtípusonként, alapkőzetenként, tájegységenként változó, de vannak helyek, ahol már több évtizede távlatilag aggasztónak tűnő mikroelem csökkenési tendenciát figyeltek meg.
Egy másik szempont, hogy nem mindegyik műtrágyából és szervestrágyából is egyformán jól felvehető az adott tápelem.
A szervestrágyának és a komposztnak nemcsak a tápanyag a lényege, hanem lazítja is a talajt. Ezt nem tudja a műtrágya pedig a tápanyag abban is bennevan.
A tehéntrágyának abból lesz a tápanyagtartalma amit a tehén megevett, a komposztnak meg abból amit beledobálsz. Annyi a különbség, hogy tehén nem eszik meg mindent, a komposztba meg bármit beledobhatsz és a baktériumok bontják. Jó mindegyik.
Köszönöm, ez így már olyan információ, amit képes vagyok megemészteni :) A komposzttal ugyanez a helyzet? Valaki korábban írta, hogy a komposzt egyébként is az ördög találmánya (jó, nem pont ebben a formában), ha jól értem azért, mert nagyon kiszámíthatatlan a (tápelem-) tartalma. Ha erre odafigyel az ember, akkor lehet jó? (Kérdéseim saját komposzt híján inkább elméleti jellegűek, de hátha másnak gyakorlati haszonnal is járnak.)
Pl. azért, mert az éretlen trágyából a nagy nitrogéntartalom ammónia formájában szabadul fel, ami simán megperzseli a zsenge gyökértenyészőcsúcsokat......
Ha letöröd a leveleket, akkor még gyengébb lesz a további növekmény.
Hogy erősen hajtson, ahhoz két dolog szükséges: erős gyökér, ami tudja nyomni a vizet és tápanyagot, és erős levélzet, ami ezeket felhasználva legyártja a hajtáshoz szükséges szénvegyületeket. A hajtás szárazanyagtartalmának (hajtás mínusz víz) 95 vagy 98 %-át a már meglévő levelek állítják elő a levegőből, ezeket leszedni nem egy jó ötlet.
Majd fog erősen hajtani, ha meglesz hozzá a meglévő gyökérzet, ami el tudja látni a levelek széngyárát. Ez néha (pl. talajtól is függ) több évbe is beletelhet. Az én észak-alföldi telkemen pl. az oltványok az első 3 évben nem nőnek semmit, utána viszont teljesen jók a tőkék.
Lehet, hogy a trágyázással toltad el a dolgot. Ha némelyik tőnél túl közel került a gyökérzethez a trágya, ami esetleg nem is volt teljesen megérve, vagy komposztot tartalmazott, akkor ez nem is csoda.
Az említett betegségek közül az amerikai lisztharmat a száraz, meleg időt kedveli, a gyümölcsmonília meg nem függ össze a páratartalommal, hanem csakis a rovarokkal meg a tartós csapadékos idővel.
A tafrinát meg a botritiszt nem tudtam, hogy nálad szokott lenni.
Ez a botritisz (szürkerothadás) nagyon fajtafüggő, nálam nem szokott semmin lenni a Szőlőskertek királynője kivételével (ami azonkívül is a legsemmirekellőbb fajtám, a legmelegebb teleket sem bírja), esetleg nagyon esős évben fordul elő még egy-két csemegén. Na de az még soká fog fellépni, ha jön egyáltalán.
Szerintem ha legközelebb itthon leszel, akkor fogj neki a peronoszpóra elleni védekezésnek.
Igaz, hogy a rendszertelen permetezés esetenként rosszabb, mint a semmilyen permetezés, de a június azért tud veszélyes lenni, és hátha szerencséd lesz az időpontokkal.
Szőlőmetszés: mint írtam, fajták között eltérés szokott lenni. A 8 (10) szemre való metszés viszont ültetvényekben általános, legfeljebb a termővesszők számát módosítják, felénk általán 2 vagy 3 használatos. Én is ezt használom, mert ez szinte minden fajtánál biztos módszer.
Őszibarack: azt írtam is neked pár hete, hogy szerintem sokat hagytam rá, és ritkítani kellene a gyümölcsöket és hajtásokat, mivel a legrosszabb kötődésre számítva szoktam csinálni, és leszedni valamivel egyszerűbb, mint rárakni. (Mikor anno megvettem a barackost, az első években meg akarván spórolni a ritkítást, végül elég gyenge termésem lett az érzékenyebb fajtákon.) Ennél a pár fánál 15-20 perc alatt meg tudod csinálni (vagy a gyerekeket is megkérheted, hogy ahol túl sűrűen vannak, dobáljanak le pár marékkal), de jobb lett volna már most, később, ha túl nagyra nő, a magház megkeményedik, már felesleges.
Sztem nem fox kapni sehol Shavit F-et mert I. kategóriás a folpet hatóanyag miatt. Használj helyette Quadrist (III. kat) vagy II. kategóriás Eclairt v Cabrio Topot.
