A vírusfertőzés ÁLTALÁBAN a levél erezete közötti mezőkben sárgítja el a levelet. Ezért hívják "mozaiknak" mert az erezet által határolt részek között terjed. A vírusokat jobbára vírushordozók (ún. vírusvektorok) terjesztik. Ezek többnyire szívó kártevők, akik szívogatják a szőlő nedvét, megfertőzik a levelet, ami ellen a növények úgy védekeznek, hogy lezárják a fertőzött részt - ami ettől elsárgul, elhal. Így tudja megakadályozni a növény a vírus terjedését (v.ö. "felperzselt föld taktika").
Ha a sárga pöttyök inkább kör alakúak, akkor is szívó kártevőről lehet szó, amely kártevők nyála fehérjebontó enzimet tartalmaz. Ez feloldja a szúrás körül körben a levél sejtjeit, amitől azok elpusztulnak. Az ilyen szúrás széle nem határozott, nem az erek közötti rész teljes sárgulását okozza, hanem amíg diffundál az oldószer (a nyál), addig elhal, de a növény többi sejtje él tovább. (Hasonló ez ahoz, ahogy a szúnyogcsípés vagy kullanccsípés miatt gyulladásos vörös pötty keletkezik az emberen.
(Olvassa el zárójeles írásunkat, ha többet akar tudni a szívó kártevőkről! Ha a szívó kártevő pontosan a levél eret találja el akkor a levélnek az a fele elhalhat, amibe az az ér szállította volna a tápanyagot. Búza esetén pl. ha a virágzati főtengelyt csapolja meg mondjuk az Eurygaster Maura (alias mórpoloska) akkor az ún. "zászlós kalász" alakul ki - a fölső része száraz zászlónak néz ki, míg alatta a kalász többi része ép.)
Mindkét esetben a rovarok ellen lehet csak védekezni (Csite, csak neked: el kell égetni pár ilyen rovart, és szétszórni a hamvait :DDDD). Kertészetekben a tudományosan hangzó vektorhálót alkalmazzák, ami szúnyoghálót jelent: nem jutnak be a szívó kártevők. Mások, akik úgy érzik, hogy ez a fajta kár eléri a kárküszöböt permeteznek. Szerintem soha nem éri el a kárküszöböt az efféle kártétel, így a "take no action" methódus alapos megfontolását javaslom.
Csak kiegészítésként annyit fűznék hozzá, hogy a műtrágyák valóban tartalmazzák a szükséges tápanyagot, de az NPK makroelemeken kívül mást nem vagy csak esetenként egy-két elemet. Ugyanakkor a mikroelemek pótlása legalább annyira fontos lehet, mint az előbbiek. Ezeket alapvetően már tartalmazhatják, pótolhatják a szervestrágyák.
Ugyan ez talajtípusonként, alapkőzetenként, tájegységenként változó, de vannak helyek, ahol már több évtizede távlatilag aggasztónak tűnő mikroelem csökkenési tendenciát figyeltek meg.
Egy másik szempont, hogy nem mindegyik műtrágyából és szervestrágyából is egyformán jól felvehető az adott tápelem.
A szervestrágyának és a komposztnak nemcsak a tápanyag a lényege, hanem lazítja is a talajt. Ezt nem tudja a műtrágya pedig a tápanyag abban is bennevan.
A tehéntrágyának abból lesz a tápanyagtartalma amit a tehén megevett, a komposztnak meg abból amit beledobálsz. Annyi a különbség, hogy tehén nem eszik meg mindent, a komposztba meg bármit beledobhatsz és a baktériumok bontják. Jó mindegyik.
Köszönöm, ez így már olyan információ, amit képes vagyok megemészteni :) A komposzttal ugyanez a helyzet? Valaki korábban írta, hogy a komposzt egyébként is az ördög találmánya (jó, nem pont ebben a formában), ha jól értem azért, mert nagyon kiszámíthatatlan a (tápelem-) tartalma. Ha erre odafigyel az ember, akkor lehet jó? (Kérdéseim saját komposzt híján inkább elméleti jellegűek, de hátha másnak gyakorlati haszonnal is járnak.)
Pl. azért, mert az éretlen trágyából a nagy nitrogéntartalom ammónia formájában szabadul fel, ami simán megperzseli a zsenge gyökértenyészőcsúcsokat......
Ha letöröd a leveleket, akkor még gyengébb lesz a további növekmény.
Hogy erősen hajtson, ahhoz két dolog szükséges: erős gyökér, ami tudja nyomni a vizet és tápanyagot, és erős levélzet, ami ezeket felhasználva legyártja a hajtáshoz szükséges szénvegyületeket. A hajtás szárazanyagtartalmának (hajtás mínusz víz) 95 vagy 98 %-át a már meglévő levelek állítják elő a levegőből, ezeket leszedni nem egy jó ötlet.
Majd fog erősen hajtani, ha meglesz hozzá a meglévő gyökérzet, ami el tudja látni a levelek széngyárát. Ez néha (pl. talajtól is függ) több évbe is beletelhet. Az én észak-alföldi telkemen pl. az oltványok az első 3 évben nem nőnek semmit, utána viszont teljesen jók a tőkék.
Lehet, hogy a trágyázással toltad el a dolgot. Ha némelyik tőnél túl közel került a gyökérzethez a trágya, ami esetleg nem is volt teljesen megérve, vagy komposztot tartalmazott, akkor ez nem is csoda.
Az említett betegségek közül az amerikai lisztharmat a száraz, meleg időt kedveli, a gyümölcsmonília meg nem függ össze a páratartalommal, hanem csakis a rovarokkal meg a tartós csapadékos idővel.
A tafrinát meg a botritiszt nem tudtam, hogy nálad szokott lenni.
Ez a botritisz (szürkerothadás) nagyon fajtafüggő, nálam nem szokott semmin lenni a Szőlőskertek királynője kivételével (ami azonkívül is a legsemmirekellőbb fajtám, a legmelegebb teleket sem bírja), esetleg nagyon esős évben fordul elő még egy-két csemegén. Na de az még soká fog fellépni, ha jön egyáltalán.
Szerintem ha legközelebb itthon leszel, akkor fogj neki a peronoszpóra elleni védekezésnek.
Igaz, hogy a rendszertelen permetezés esetenként rosszabb, mint a semmilyen permetezés, de a június azért tud veszélyes lenni, és hátha szerencséd lesz az időpontokkal.
Szőlőmetszés: mint írtam, fajták között eltérés szokott lenni. A 8 (10) szemre való metszés viszont ültetvényekben általános, legfeljebb a termővesszők számát módosítják, felénk általán 2 vagy 3 használatos. Én is ezt használom, mert ez szinte minden fajtánál biztos módszer.
Őszibarack: azt írtam is neked pár hete, hogy szerintem sokat hagytam rá, és ritkítani kellene a gyümölcsöket és hajtásokat, mivel a legrosszabb kötődésre számítva szoktam csinálni, és leszedni valamivel egyszerűbb, mint rárakni. (Mikor anno megvettem a barackost, az első években meg akarván spórolni a ritkítást, végül elég gyenge termésem lett az érzékenyebb fajtákon.) Ennél a pár fánál 15-20 perc alatt meg tudod csinálni (vagy a gyerekeket is megkérheted, hogy ahol túl sűrűen vannak, dobáljanak le pár marékkal), de jobb lett volna már most, később, ha túl nagyra nő, a magház megkeményedik, már felesleges.
Sztem nem fox kapni sehol Shavit F-et mert I. kategóriás a folpet hatóanyag miatt. Használj helyette Quadrist (III. kat) vagy II. kategóriás Eclairt v Cabrio Topot.
Most mi is Quadrissal permeteztük le a szőlőt, de valaki azt javasolta, hogy váltogassuk más szerrel. Nekünk csak kevéske szőlőnk van (házhoz tartozó telek minden gyümölcsől egy kevés, fogyasztásra), de tavaly azon a 3 tőkén is iszonyat mennyiség termett.
Így van, a 6 hetet csak írták róla, szerintem is sok és nem is szoktam kivárni csak 4 hetet. Ilyenkor virágzáskor megpermetezem vele és 4 hét múlva megismétlem. Július végén kezdenek érni a korábbi fajták, akkor már nem permetezek hanem érési sorrendben leessszük a szőlőt.
Egyébként láttam valahol árulják a Quadrist kénnel együtt, gondolom azért hogy a kontakt partner is meglegyen.
Szerintem a 6 hét hatástartam egy eléggé idealizált érték lehet! Gyakorlatban, legalább átlagos fertőzési nyomás mellett nehéz elképzelni.
A kénkérdéshez is hozzászólva, virágzáskor lehet kén és réz is érzékenység azaz perzselheti esetleg a virágot, de ez a normál 3-4 kg/Ha adagnál, főleg ha betartják a hőmérségleti előírásokat, inkább csak elméleti lehetőség (vagy fajta?), ritkán fordul elő. A magasabb, 7-8 kg/Ha kén dózis (ahol eddig én olvastam, ill. hallottam) inkább a néhány leveles állapotban, a sok áttelelt fertőzőanyag blokkolására javasolják.
Amúgy a strobilurinokat (Quadris is az szokott lenni) egy ideje kontakt kiegészítővel szokták ajánlani a terjedő rezisztencia miatt. Peronosz ellen már régebb óta réz vagy rézpótló, újabban már a lisztharmat ellen is a ként. Sőt az óvatosabb növényvédősök a felszívódó szerekhez általában, legtőbbjükhöz javasolják a kontakt kiegészítést az előbbiek miatt.
A szilvák már felénk is vírusosak évtizedek óta. A szilvalevélen a tünet egy kissé más. A sárga foltot a nyár közepe fele pirosas gyűrű veszi körül. Egyébként nem lehet tenni semmit ellene.
Amennyiben a tünet a szőlő levelén van, szerintem atkák okozzák. Éveken keresztül én sem tudtam mi okozza, amíg egyszer nem permeteztem meg atkaölővel.
Nem tud valaki egy jó permetszereket árusító boltot? Shavit F kellene nekem, de sehol sem találok! Hol lehet shavit-f-et kapni? Vagy már nem is lehet? Köszi mindenkinek a segítséget!
Ez is valami! Köszönöm! Megpróbálok ez irányba kutakodni. Pár tőkén fordul elő, egymástól távol is akár, és a tőkén sem minden levél ilyen, csak egy, néhol kettő.
