Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Szijasztok.
Magam a gombakergetést, meg a gombák ismeretének néhány morzsáját exkedvesemtől kaptam el. Azóta amit lehet (és értelmesnek találtam) begyűjtöttem gombaszagkönyv terén.
Gombát csak olyat szedek le, amiben biztos vagyok és meg tudom különböztetni az összes vele összetéveszthető nem megennivaló rokonától. Mivel amúgy is nagyon szeretek erdőn mezőn kolbászolni, a gombagyűjtés már csak hab a tortán.
Gombavizsgálóról: A nagypiacon (én csak így hívom, nem tudom mim atisztességes neve a vámház téri piacra gondolok egyébiránt) hótziher, hogy van szagképzett gombavizsgáló. Most pontosan nem emléxem, hogy mi a nyitvatartása, de meg fogom nézni és jövő héten felrakom ide.
Jó hétvégét, kellemetes gombálkodást a hétvégén.
Oya
Meglepett és nagyon örülök, h a szarvasgombával kapcsolatban leírtakat ilyen lelkesen és érdeklődve fogadtátok. H a valódi gasztronómiához is közeledjünk; íme a feldolgozást nagyon jellemző módon reprezentáló két recept (persze ez még csak a kezdet az elkészítési változatok sorában). Az első amilyen munkaigényes, olyan egyszerű, a másiknál pedig fordított a helyzet.
Marhatea szarvasgombával illatosítva, Kalla Kálmán receptje 4 személyre
Hozzávalók:
ˇ 0,50 kg darált sovány marhahús
ˇ 0,10 kg apró kockákra vágott zeller, sárgarépa, gyökér, só, szemes bors
ˇ 1,5 l víz
ˇ 0,005 kg szarvasgom-ba
Két literes csatos üvegbe (befőttes üveg) elkeverjük a hozzávalókat és egy fazék vízbe állítva lassan forraljuk két órán keresztül. A teánk szépen letisztul. Szűrőruhán átszűrjük, a tetejéről a zsírfoltokat papírszalvétával eltávolítjuk. A szarvasgombákat meghámozzuk, vékony szeletekre gyaluljuk és egyenlően elosztjuk négy csészében a forró tiszta marhateát rámérjük és azonnal tálaljuk. Az egész helyiséget betölti a párolgó marhatea erős szarvasgomba illata.
Hirtelensült szarvasgomba provanszi módra (Egy 1957-ben kiadott francia nyelvű szakácskönyvből eredetiből fordította:Baranyai János, Összeállították: Szeglet Péter-Takács András)
A meghámozott szarvasgombát vágjuk szeletekre, sóval, borssal fűszerezzük. Serpenyőben süssük néhány percig de vigyázva nehogy túl süljön ugyanis rágós lehet. A serpenyőben melegítsük át egy gerezd héjas fokhagymával és néhány kanál olívaolajjal, majd tálaljuk.
Ez utóbbi receptet én inkább úgy csinálnám, h előszőr az olívaolajban sütném át a fokhagymagerezdeket (ilyen jellegű munkáknál mindig hagyjátok a fokhagymán rajta a héját, mert sokkal finomabb, intenzívebb illata lesz az ételnek. A fokhagymát pedig úgysem esszük meg, csupán azért kell, h az ízét nekünk adja.), ha kész: az olajból kiveszem a fokhagymát és ebbe teszem bele egy rövid időre szarvasgombát. Nagyon finom ha csak egyszerűen makarónival keveretik össze (olaszok), paradicsommal-zöldségekkel (franciák) vagy sült krumplival-hússal (magyarok), de innen már mehet ki-ki a maga útján tovább...mert a "szarvasgomba-fűszerkeverék-alapod" készen van.
Valóban ezt a véleményt megerősítem, sőt hozzáteszem, hogy többbnyire helytálló, hogy a nők nem nagyon szívlelik a szarvasgomba illatát. Hogy ez csak a kielégítetlen nőkre igaz-e, azt kétlem, nem hiszem, hogy ilyen nagy számban fordulnának elő. Az viszont igaz, hogy a szarvasgomba gerjeszti a férfiúi elhivatottságot (remélem megemlítik vasárnap, hiszen a Napkirály is használta), ebből az aspektusból tekintve pedig elmondható, hogy milyen sok kielégítetlen nő szaladgál a világban. Így hát, ha csavarunk egyet a témán, mégis csak igaz amit a franciák mondtak. Még annyit, hogy a hamisításnál kiválóan használható, a kereső kutyák betanításál pedig bevett szokás (ha éppen nincs szarvasgombád) az U-vitamin használata. A legjobb ha a kutya már kölyökkorától hozzászokik, úgy a legjobb kezdeni, ha a szuka csöcsére kenjük fel, mintegy "az anyatejjel szívja magába". (Kutyának bármely fajta alkalmas, még a korcsok is, különleges képességeket nem igényel, bár a vadászkutyákat érdemes kerülni, mert a vad esetleg elvonhatja figyelmét az erdőben. e már Mo-n is hallottam, hogy vki például vietnami diszóval keresi.)) Szóval; az U-vitamin, ez nagyon fontos összetevője a legtöbb szarvasgombának, gyógyszertárban is kapható, elérhető áron. Van valami kapcsolata a hormonokkal is, de ebbe, mivel nem szakmám nem szívesen mennék bele, esetleg nézzetek utána Ti is.
Sajnos nekem beugrott egy kis soron kívül munka + családi kötelezettségek, így a hétvégi gombavadászat -most amikor már végre lehetne- ugrott.
Ja es eszembe jutott nekem is egy eredet-legenda a szarvasgombarol Provancalbol, nagyon roviden: a keseru valtozatokat pedig kielegitetlen nok szarjak. Sajna nem tudok autentikus betuforrast megnevezni, nekem is ugy meseltek Montpellierben :)
Kopancsi, tok jo amiket irtal a szarvasgombarol es engem is erdekelne a Hollos konyv. Hatha talalok benne ujabb es ujabb vicces gombaneveket. Megfigyeltetek mar, hogy mmindenhol maskeppen hivjak oket? Amit pl. mifelenk csiperkenek vagy csirkenek hivnak az mashol rokagomba (vegy medve- vagy nyul), viszont szarvasgombanak hivjuk a sarga korallgombat es tinorAnak a tinorUt ami vegyeslombos alatt no, de a fenyotinorat varganyanak? Es meg soralhatnam. Ki erti ezt? :))
Szaritashoz vissza: az orsegben lattam olyan gyekeny? hancs? fakereg? lapos kosarat amit kifejezetten szaritasra es aszalasra hasznaltak, sajna elfledtem a nevet (megse olyan jo a memoriam). Volt nagyuzem is: kinezetre, mint egy mai irattarto fiok, fakeretes, benne a fonott talcak egymas folott, a lenyege, hogy zart, ( szunyog, legy, bogoly nem erheti a kincset) de szellozik rendesen (nem am napon szaritani! ami roncsol es fujjj). Aztan lattam ehhez hasonlot talan Palhazan, egy foszer gyartotta eladasra is de gyumolcsokhoz. Felvetettem neki ezt a gombadolgot, kiprobaltuk es csudajo lett az ize a szilvaval aszalt varganyanak (mellekszal).
a pofeteg nem csak tehencsorda altal tragyazott reszeken nol am, gondolj csak bele amikor meg sok muflon/ szarvas/ oz meg egyebek rohangaltak itt, szarvasmarha meg sehol...
a Cserhat van kozel (egy ora autoval), meg a hatarvidek (Szob es kornyeke) ami azert jo, mert nem zaklattak a szigoru hatarzar miatt az erdoket. Borzsony-Pilis sajna tele van turistautakkal meg turistakkal (akik kepesek valogatas nelkul mindent leszedni NEYLONZACSIBA)
savanyitasrol, poritasrol kesobb (erdekes am) csak most csomagolok -utazok el reggel-
A tesótopicban igen érdekes eszmecsere folyik a gombák szárításáról. Igaz én úgy tanultam, hogy beéri az ember a szúnyoghálóval -fémhálóval nem fontos erőzni-, másrészt erre a keretes megoldásra azért van szükség, hogy a gombákat alulról is érje a levegő, így nehezebben penészednek meg. Szóval ha csinálunk egy olyan szúnyoghálós keretet, mint amit az ablakra teszünk, igen hasznos kis eszközünk lesz a gombaszárításhoz. Ezt az egyszerű konstrukciót lehet használni növényszárításhoz vagy akár aszaláshoz is. Sőt ha két ilyen keretet alkalmas módon egymásra teszel, akkor megoldható, hogy a legyek még véletlenül sem szállnak rá a gombádra. Így még az igen kényes -női- ízlések is ki lesznek elégítve.
amit ide kiírunk az nyilvános és bárki bármikor bármire szabadon felhasználhatja. Azért, ha megjegyzed, h ezek csak némi kísérletezgetésből eredő szerény tapasztalatok, akkor az nagyon jó lesz, mert nem fogunk megtéveszténi, ámítani senkit sem. További elmélyülésre a többször idézett Hollós könyvet ajánlanám, amely reprintben megkapható, ha érdekel emailben elküldöm, h kinél juthatsz hozzá, cca. 2.000 Ft körüli áron.
Hogyan lehet a levelezőlistára jelentkezni?
A szarvasgomba gasztronómiájához - egy laikus tapasztalati alapján
Az adásban biztosan meg fogják említeni, hogy a szarvasgombát igen nehéz jól elkészíteni. Addig is, az ismerkedés kedvéért néhány jótanács: a szarvasgombát inkább fűszerként, semmint hagyományos értelemben vett étkezési gombaként használják! Feldolgozásánál kerüljük az étolajat (a hagyományos napraforgóolaj ízét élvezhetetlenné teszi! - ezt magam sem hittem, míg ki nem próbáltam), párolásra leginkább hidegen sajtolt olíva olajat, esetleg vajat, végső esetben sertészsírt javaslok. (Kínai konyhát kedvelőknek mondom, hogy mogyoróolaj is szóba jöhet, de ezt én még nem ellenőriztem, nem próbáltam.) A párolásnál azonban jól vigyázzunk: alacsony lángon dolgozzunk, mert szarvasgombánk szempillantás alatt megüvegesedhet, ízét elveszti, állaga kőkeménységűvé válik. Ilyen kis kavicsokat, sajnos magam is gyártottam nemegyszer már. A fűszerek közül a hagymát egyáltalán ne használjunk (ez nekünk magyaroknak, pláne gombászoknak igen furcsa lehet, de higgyétek el, hogy teljesen tönkreteszi a szarvasgomba ízét), a borssal nagyon körültekintően járjunk el (legjobb ha kezdetben el is felejtjük), általában véve: az erős fűszereket mellőzzük. Nagyon mértéktartónak kell lennünk a fűszerezéssel, az a manapság divatos módszer, "hogy mindenből beledobok egy kicsit és érzéssel alakítom a íztónusokat", itt nem fog működi, mert az aroma -gondolom most már nem kell mondanom- elveszik. A Magyarországon könnyen beszerezhető zöldfűszerek közül leginkább a kakukkfüvet és a borsikafüvet (ez utóbbi megállapításomat egyesek nem osztják, ám maradjunk annyiban, hogy a borsikára, mivel nagyon szeretem elfogultságot jelentek be) használhatjuk. De ismét írom, csak nagyon vigyázva! Feldolgozás előtt ajánlatos ruhakefével óvatosan megtisztítani, majd folyóvíz alatt a rárakódott kisebb földszemcséket eltávolítani, majd tisztára mosni. A hagyomány szerint ezután fehér vászonkendőre téve meg kell várnunk míg gombáink megszáradnak. Kívánatos, hogy csak közvetlenül a feldolgozás előtt vágjuk fel hajszálvékony szeletekre a termőtesteket. Vékony héjukat nem szükséges eltávolítanunk. Tapasztalatlanabb gasztronómusainknak barátaimmal javasolni szoktuk; hogy eleinte legjobb, ha a frissen elkészült, még forrón gőzölgő készételeinkre tesszük rá a szarvasgomba szeleteket. Módszerünk amilyen egyszerű, olyan káprázatos eredményt tartogat: néhány perc alatt csodálatos, semmi máshoz nem hasonlítható íz- és illatanyagokat csalhatunk elő "boszorkánytojásainkból". A feldolgozásnál a nagyon könnyű madeira bor szokták használni. Sajnos a magyar vörös borok igen testesek, nagyon nehéz megtalálni azt a könnyedséget bennük, ami szarvasgomba elkészítésekor szükégünk lesz, én leginkább talán a félédés a tihanyi zweigeitet, a villányit, szekszárdit javaslom a serpenyőbe, az elvárt minőséghez szerintem a tihanyi áll a legközelebb. Fogyasztásra pedig -persze ez az ételtől is függ- szintén könnyű, de már fehér bort ajánlanék. Ebben már királyok vagyunk. Szükséges még megjegyeznem, hogy mi leginkább a Nyári szarvasgombával (Tuber aestivum és a nagyon hasonló, ám jó magyar névvel nem rendelkező Tuber mesentericum) és a Vörös szarvasgombával (Melanogaster variegatus, alias Red Truffle) kísérletezgetünk. Sokan szeretik még, a Homoki szarvasgombát (Terfezia terfeziodes, homokon leginkább akác alatt jó eséllyes kereshetitek), de én nem szívlelem, mert nyersen kifejezett dögszaga van (Jönnek is rá a döglegyek!), sőt nyersen enyhét mérgező, tehát feltéelesen ehető, csak feldolgozásnál nyeri el a kellemesnek mondható, édeskés ízét. Egyébként úgy tudom, hogy feldolgozva nincs is mérgező földalatti gomba, feltételesen pedig -mos más nem jut eszembe-, csak ez a Homoki szarvasgomba okozhat némi galibát.
Még annyit, hogy a franciák biztosan nem fogják említeni, hogy nem a Tuber melanosporum a legjobb szarvasgomba. Ám az olaszok nemzeti kincse, a Tuber magnatum, legalább ilyen jó. Szóval a francia a melanosporumra bukik, az olasz meg a magnatumra. Igazságot úgy lehetne szolgáltatni nekik, ha azt mondjuk, hogy a melanosporum a legfinomabb fekete, a mangatum pedig a legfinomabb fehér szarvasgomba.
Magyarországon az orosháziak "szarvasgombás libamáj" konzervében találhattok a legális kereskedelmi forgalomban szarvasgombát. Ebbe információim szerint Tuber melanosporumot tesznek.
A hamisítás pedig külön iparággá fejlődött, pl. Tuber melanosporum gyanánt a nyári szarvasgombával és megfelelő aromaanyagokkal kiválóan lehet becsapni a tájékozatlanabb vásárlókat. Sőt igen olcsón és nagy mennyiségben lehet importálni kínai szarvasgombát, amit feldolgozva értékesebb szarvasgombaként tovább lehet adni.
Nem véletlenül voltam ilyen hosszú. Psilon2 ajánlatán elindulva megnéztem a javasolt magyarországi szarvasgombász oldalt. De találtam más oldalt is. Én azt hiszem, hogy sok minden érdekesség azokon nem szerepel, részben tudáshiány, részben tapasztalat hiánya, illetve szándékolt elhallgatás, ködösítés okán. A gombák fényképe pl. fordítva több helyen fejtetőre állítva szerepel, a leírások az idézett Hollós könyvből valóak, úgy hogy ezt a körülményt meg sem említik. Az árusításra felkínált gombakészítménynek nincs OÉTI engedélye sem! De írtam már, hogy a témában elfogult vagyok, szűrjétek le a konkulúziót Ti a leírtak alapján.
Befejezésül annyit, hogy a szarvasgombák Magyarországon jelenleg nem tartoznak a hivatalosan árusítható gombák körébe.
Vasárnap (23-án) a Duna-tvben, az Ínyenctúrán Franciaországban c. sorozat Périgordba látogat el. Ez a kisváros azért lehet érdekes nekünk, gombával foglalkozóknak, mert Périgord a szarvasgombászat történelmi francia központja. Az adásban biztos nagyon sok érdekességet fogunk látni a Francia szarvasgombáról (Tuber melanosporum VITT.) a szarvasgombászatról és ennak gasztronómiájáról.
DTV, 07.23. 15.00 h (Nyugalom: aznap délután nem lesz Forma-1 és csak félóra lesz az egész!)
A gyönyörű legenda, Hollós László könyvéből (Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi), amely biztosan el fog hangozni a műsorban:
"A legjobb szarvasgomba honában, a franczia Périgord vidéken, szép monda fűződik a szarvasgomba eredetéhez.
Szegény öregasszony éhségtől, fáradtságtól gyötörve, kopogatott a périgordi favágó kunyhóján. A favágó megkönyörült az öregen, befogadta, barátságosan leültette s a forró parázsból sült burgonyát tett elébe. Ez volt a favágó vacsorája, aki maga is fölhöz ragadt szegény volt. Egszerre csak villámsugár czikázott áta kunyhón: a koldus asszony szép úri hölgygyé, valódi tündérré változott, akin csak úgy ragyogtak a drágakövek.
- Én a périgordi tündér vagyok,-szólalt meg a hölgy;- te megkönyörültél rajtam; vedd érte jutalmadat. S ezzel pálczikát vett elő és a burgonyát megérinté vele. A burgonya azonnal megfeketült, akár a valódi ében s illatos lett, mint a rózsa. - Menj kertedbe,- folytatá a tündér, melyet e becses almával sűrűen benőve fogsz találni; oly kincs az, melynek magvát kívüled senkisem fogja ismerni, nem fogja bírni.
Szólt, s a kürtőn át szikra alakjában eltünt.
A favágó kertjébe rohant, felásta a földet s oda volt bámulatában: amerre csak tekintett, mindenütt a tündér almája díszlett bokrokban, ibolyák és százszorszépek között. Kiválasztotta a legszebbeket, s elvitte a plébánosnak; ez viszont pártfogójának, egy périueuxi kanonoknak üldött belőlük; a kanonok olyan ízletesnek és illatosnak találta az almát, hogy nem késett püspökét meglepni vele, a püspök végre a pápát kereste fel ajándékával. A tündér almája rövid időn megalapítá a favágó szerencséjét, akinek halála után rengeteg kincs maradt fiaira.
A fiuk nem bánkódtak atyjokért; szégyellték, hogy csak favágó volt: remek kastélyokat építettek, nem mozdultak hazulról csak hintóban s annyira erőszakosak, annyira kegyetlenek voltak, hogy midőn egyszer egy öreg koldusasszony fordult hozzájuk alamizsnáért cselédjeikkel megverették.
Csakhogy a koldusasszony képében megint a jó tündér jelent meg: a kert drága almái egyszerre eltüntek a kis kertből, s jóllehet kőfal környékezte, mégis mindenfelé elszóródtak Périgordban. A favágó fiai pedig disznókká változtak, arra kárhoztatva, hogy a tündér almáit keressék, s a földet túrják s jutalmul meg fizetésül botot kapjanak.
Így hallani a szarvasgomba mondáját Périgord vidékén ma is."
Meg kell hajolnom Őlordságod emlékezete előtt... :o))) fantasztikus!
A fémhálóval teljesen igazad van, különösen, ha némi rozsda is tapad hozzá... Olyan rég volt, hogy igazából nem is emlkészem pontosan: fa kerete volt mint a rostának amivel a sódert szitálják, de a háló úgy rémlett fém... :o(
Porról ugyan már hallottam, de nekem a gyerekfejnyi pöfetegek "pora" szokott az eszembe jutni róla... :o))) A pöfeteg nagyon szereti azt a legelőt amit a csorda időnként megtrágyáz...
Savanyitásról pedig nem is hallottam... :-(
Létezik itt Bp. környékén valami kellemes kis hely, ahol sok a gomba, és kevés az ember?
Nehogy azt mondd, hogy az efféle igényekkel menjek a föld alá... :o))))))))))
Képzeljétek már oda sűllyedtem, mivelhogy annyira nincs gomba sehol ahol járok, hogy a hétvégén a kislányommal már a csattanó maszlagot is hazavittük megszárítani. Ugyanis szép tölcséralakú virágai vannak és kellett már valami zsákmány - kár, hogy olyan büdös ez a növény.
Vasárnap végre már láttam egy igazi gombát is! Igaz nem keserűgomba volt, hanem egy pisztricgomba, de hát ennek is nagyon örültem! Bár esett volna még többet az eső, minket valahogy megint elkerült, esegetett igaz, de leginkább a sötét felhők szálltak az égen!
hát sajnálom, hogy nem találtam meg ezt a topicot, pedig esküszöm rákerestem a "gomba" szóra, de a mikológiával kicseleztetek :), 1szóval én is nyitottam itt:
http://www.index.hu/forum/forum.cgi?a=t&t=9019811&uq=16
on
keserűgombát ükapám (kinek egyik kedvence volt) úgy ette (ha éppen nem nyersen), hogy bő tejfölben párolta némi kakukkfűvel, borókabogyóval
és/vagy áfonyával. Állítása szerint (és ezt most már én is megerősíthetem) a tejföl (vagy bármilyen sűrűbb tejtermék lásd juhtúró) némiképp elveszi a kesernyés ízt. Bár van aki pont azt szereti.
Tej-ügyben másik recept a palócföldről, hogy tejben kis sóval főzik, lecsepegtetik és aztán hajrá bármi belőle.
bd
A fehérvári úti piacon van, meg a volt lehelen gombavizsgáló és a klubokban is tuti segítenek amiket pl. mángorló említett.
Zs4zet
megvan! az állatkertesben! :)
Fémháló suxx, a profik gyékényen szárítanak, hogy ne színeződjön el. Vagy madzagon ( a legjobb az erős fűszál vs. műanyag ), a túl vizes fajtákból láttam port készíteni, de ez valahogy olyan barbárnak tűnt. És aztán ott van még a savanyítás is. Na az viszont nagggyon finom.
HSZ
mingyá nézem a linkedet
Baromi hideg van most szegényeknek, hiába esik annyit. Ilyenkor már csak a temetőkben bízhatunk, de ki gyűjt ott? Brrr.
Én már készitettem ehetőt.
Megmosom és lemezzel felfelé tepsire rakom.
Mindegyikre rakok , néhány szelet vöröshagymát,
rá sós juhtúrót, erre pedig egy szelet füstöltszalonnát.
Az egészet berakom a sütőbe és addig sütöm
hogy a szalonna még ne égjen meg.
Nem rossz , sör legyen otthon utána! :)
Kedves gombásztársak , igéretesen alakul az
idöjárás , remélem megpezsdül a topic! :))
Az alaposan, több lében megmosott, cikkekre vágott gombát forró sós vízbe helyezve 5-10 percig főzzük, majd lecsugatjuk.
Közben vöröshagymát vékony karikákra vágunk, 2 kg nyers gombához kb. 20 dkg-ot.
Savanyúlé:
2 l vízhez: 4 dl 10 % ecet (lehet tárkonyos ecet is)
4 dkg só
8-10 dkg cukor
1 dkg szalicil v. náriumbenzonát (ebből egy kávéskanálnyi)
Fűszerek, ízlés szerinti mennyiségben:
borókabogyó
baérlevél
koriandermag
mustármag
esetleg + kapormag ha van
Az egészet jól összefőzzük, majd a gombát üvegekbe rakjuk.
Egy sor hagyma
egy sor gomba rá
egy sor hagyma
(az üveg tetejére hagyma kerüljön)
díszíthetjük: tárkonyággal és kemény csipkebogyóval.
A forró fűszerezett levet (fűszerekkel együtt) az üvegekbe öntjük, s azonnal száraz dunsztba helyezzük.
Nagyon sokáig eláll!
Különböző sült húsokhoz különlegességként ajánlom.
Sziasztok, nem nagyon értek a gombákhoz, de érdekel. Gyerekkoromban, leginkább ősszel majd' minden héten elmentünk családostul gombát szedni, vagy kökényt, csipkebogyót gyűjtöttünk, nem is beszélve a Tisza parti szederről. Arrafelé (Bereg) nem túl sok féle gomba van, illetve lehet, hogy mi nem ismertünk eleget s csak az 1000%-ban beazonosított gombákat szedtük le. Leggyakrabban őzláb, csiperke, szegfűgomba, rókagomba és valmilyen galambgomba került az asztalra, édesanyám szárított is a szegfűből. Most Budapesten élek, a környéken nem ismerek jó gombalelőhelyeket. A Budai-hegységben próbáltunk már gombászni, de elkeserítő volt. Nem az eredménytelenség, mert nem az volt a legfontosabb, hogy degeszre tömött zsákkal térjünk haza, hanem az előttünk ott járók nyomai: széttaposott gomba maradványok, feltúrt föld, nájlonzacskó, stb. Valamilyen gomba-tanfolyam tervbe van véve, addig is, itt találtam egy helyet gombás linkekkel.
Szia!
Én ugyan olvasgattalak már itt-ott, de még nem futottunk össze sehol sem (emlékeim szerint - de ez nem szentírás... :o))) )
Azt a helyet nagyon sajnálom...
Télire a helybeliek csikokra vágták a gombát és fémhálón, napon száritották. Én zsinórra fűztem fel (olyan vastag tűt használtam aminek a lyukába befér egy vékonyabb madzag) Utána papírzacskóban lehet tárolni szellős helyen.
Nem nagy varázslat, de jó módszer. Igaz nem tudom minden fajtánál használható-e én vargányát száritottam (általában).
Zs4zet.
Hogy lehet feladni egy bázist a Zemplénben? És raktatok el télire erdei mindenfélét vagy csak kacérkodtatok vele? (érdekelnének receptek is, meg ötletek)
kucsmagombával nem találkoztam az idén :(
mángorló
off
Szerintem hagyd feketelyukat. Mostanra már tuti rájött, hogy ez nem az a topic.
on
Pár napra a Bakonyban csámborogtam, ahol csak szag volt (ami nem bizonyíték csak ígéret)
Találatok: 1 régi pöfeteg, 1 gévagomba és egy óriási tapló. Siralmas.
Bizony a kucsmagombák a legfinomabbak
közé tartoznak . Én is nagyon szeretem.
Ha biztos vagy benne hogy özláb gomba ,
akkor szerintem nem lehet más mint a fehértönkü
özlábgomba -Macrolepiota prominens-
Ugyan ugy fogyaszthato mint a nagy ö.g.
A kerti ö.g. -M. rhacodes- nem mérgező
jól megfözve ill. sütve nem okoz problémát.
De könnyen összetéveszthető a mérgező ö.g.-val
-M. venenata.
A büdös ö.g. és hasonlo kisméretü társai viszont
mérgezőek , de az csak 2-6 cm.
Hej, a régi szép idők, amikor volt egy hétvégiházunk a Zemplén közepén...
Tavasszal kucsmagomba nőt, a mezőkön csiperke, és őzlábgomba, az erdőben pedig egy kicsi sárga, amiből rengeteg van, és nagyon finom... Nemsokára rengeteg vargánya lesz. Ilyenkor lehet szárítani és eltenni télire is...
Érik a hegyoldalban a szeder, és a málna, az erdőben pedig erdei-eperre lehet bukkanni...
És milyen finom... Nincs mennyiségi korlátozás, csak ez ember gyomrának befogadóképessége...
Azok voltak ám a szép idők...
Zs4zet nosztalgiázik... :-)
Csak ülök és várom az esőt... Ha ez így megy tovább csak szeptemberben indul a szezon...
Pedig elvégeztem egy tanfolyamot is a gombák miatt...
blackhole: nem is gondolná az ember, hogy mennyi gomba varázsgomba...
osztán vigyázzon a barátod, meg te is mer jön az ÁVÓ és tudatmódosításra való felhívás miatt elvisz...
lord:ismerem faszit, igazságügyi orvosszakértő is volt és olyan történeteket tudott... szinte önkívületi állapotban tartotta az előadásait... egyébként tanár a fickó...
Hál istennek a lábamról nem kell gombát szedni
:-).
Egy jó gombászó helyet ismerek Keszthelytől 30 kilométerre Bazsi környékén az erdőben.Tutkó hely, eső után mindig elég sok gomba van ott,de ilyenkor sajnos az egész falu rohan gombászni és hamar leszedik :-(. De azért annyi marad,hogy egy kis gombástojást csináljunk.
És te egyébként jártál náluk?
Mert én csak helyettesítésből voltam egy Kossuth Klubos tanfolyam egyetlen óráján, ahol az előadó teljesen megszállottnak tűnt (kedves őrült) még a pecsétgyűrűjén is gomba volt de csalódtam benne, mert nem ismerte fel a potypenka gombát...
Viszont a kucsmagomba volt a kedvence. Talán ismered a faszit?
OFF
Háááááát mángorló kinyitottam a TIT-es linket és az villogot ide-oda rángva a lapon:
Törpenyúl és Tengerimalac Klub !!!!!
:)))
ON
De aztán megtaláltam a gombászokat és ott fogok toporogni az ajtajukban ha újra január lesz és kezdik a klubnapokat. Méghogy gombából készült sütemény és ital?? Remélem nem a kombucha :)
Gombázás lefújva, még gyermekkorom legtutibb lelőhelyein sincs egy sem (befelé nőlnek ahogy a hazaiak mondják) akkora a szárazság.
Nincs itt vki a Balatonpartról? A tihanyi Belső tónál akkkkora őzlábgombákat találtam múltkorjában és a hétvégén pont arra járok... Hátha.
Járok szorgalmasan az Élmunkásra, de ott mindig azt mondják, hogy száraz az idő, nincs gomba, csak a termelt sampinyon meg a laska. Most talán más lesz.
Tuti helyeket nem tudok, de a TIT rendszeresen indít gombatúrákat. Ahogy nézem a lapjukat, már nincs semmi, mer itt a nyári szünet, de nagyon érdekes dolgaik vannak.
Gombász csoport
Nagyon szeretem a gombákat és nagyon szeretek gombát szedni.
Azt remélem ezzel a vonzalmammal nem állok egyedül a tasztalon.
Jöhetnek tehát a jobbnál jobb gombagyűjtő helyek, receptek és egyéb ötletek amiket gyűjteni lehet (bogyók, s egyebek).
Most éppen 38 fok van és zuhog némi langyos eső: király a gombáknak! hajnalra a szél kissé felszárítja a sarat és én rárobbanok a legközelebbi erdőre az tuti. :)
Az én kedvenc gombám (étkezési szempontból) az ízletes kucsmagomba. Kár, hogy az évnek csak egy rövid időszakában szedhető, és akkor sem sok (kímélni kell az állományt).
Én darált főtt sonkával szoktam megtölteni, bepanírozni, és lassú tüzön kirántani.
Az erdőszéli csiperke ánizsillatát- és aromáját is nagyon szeretem.
Nekem az őzlábgombák egy kicsit rágósak, és őszintén szólva tartok is tőlük (a nagy őzlábgombát kivéve), ugyanis olvastam egy olyan fajról (kerti özlábgomba), amely szintén nagy termetű, és igen hasonlít a nagy- ill. piruló őzlábgombákhoz, és állítólag mérgező. Aki jól ismeri az őzlábgombákat, attól kérdem:
Vajon milyen őzlábgombafajt takarhat a következő leírás?
Kb. 10-25cm magas őzlábgomba. Egyáltalán nem pirul sem a húsa, sem a lemezei, még a nyomástól, sérüléstől számított hosszabb idő múlva sem. A tönkje csupasz, nem pikkelyezett, nem is márványosan díszes, mint a nagy ő.gombánál. A kalapjának a pikkelyezettsége sokkal durvább, mint a nagy ő.gombának. Az erdő, ahol találni szoktam csertölgyes, és csupa szemét, mert mindenki oda hordja nemcsak a rőzsét, kerti hulladékokat, hanem a "kemény" szintetikus szemeteket is. Hamarabb megjelenik, mint a nagy ő.gomba, és tovább is tart.
Tuti, hogy valamilyen őzlábgomba, de nem merném megenni. Szerintetek milyen faj lehet ez? (Mikroszkópom nincs a spóravizsgálatra)
A nagy őzlábgomba íze engem egy kicsit a haléra emlékeztet, de én szeretem.
Mindkettő igen finom, a család kedvence nálunk inkább az őzlábgomba. Gombász barátaim mindkettőt igen nagyon szeretik. Illetve mikológus vezetőnk az őzlábgombát nem sokra becsüli (kap is mindig tőlünk érte), leginkább fűszernek tudja elképzelni. Sándorfalvi erdőben szedett, azaz homokon szedett gombákat pedig végképp nem becsüli semmire, mondván eléggé nem lehet megtisztítani, amikor fogyasztja előfordul, hogy ropog a foga alatt a homok. Hát, ezzel én igazán nem értek egyet, dehát nem kell mindenben közös nevezőn lennünk.
Most így gomba nélküli időket élve igazából nem is tudom, hogy mi a kedvenc gombám?
Valamiért mindegyiket lehet szeretni. Gyapjas Tintagombát én is nagyon szeretem, először is azért, mert nagyon gyakoriak, például idén tavasszal még én is megtaláltam, másrészt azért, mert igazi csemege, harmadrészt pedig azért, mert tintát lehet készíteni belőlük. Valahol van is leírásom, hogyan tudunk tintát készíteni. (Majd bekopizom.) Azt mondják, hogy anno a középkori kódexeket ilyen tintával is írták, sőt 400-500 éves távlatból is meg lehet állapítani a mikroszkóp alatt, a spórakép alapján, hogy az milyen tintagombából készült? Amúgy én a tintagombáktól mindig féltem egy kicsit, mert ugye van az a tény, hogy alkoholt nem lehet étkezés után inni. Nektek mi a véleményetek? Melyiket lehet, melyiket nem?
Sőt a tintagombákról, nem tudom igaz-e, szokták azt is tanácsolni, hogy gyerekeknek (főleg 6 év alatt) ne nagyon adjak, mert allergiás tünteteket okozhat. Szerintetek?
Nekem nagy kedvencem a szegfűgomba is. Leginkább levesnek szeretem. Ti mire használjátok, mit szoktatok még elkészíteni ezen kívül?
Hogy a nem ehető gombákról is írjak valamit (most éppen ráérek), én a légyölő galócát igen nagyon kedvelem. Szeretem a színét, a mesekönyvek, a törpék világa elképzelhetetlen nélküle. Később hallottam, sőt nemrég az egyik dokumentumfilm csatornán láttam egy filmet arról, hogy igen komoly tudatállapot megváltoztató hatása van. Például a sámánok révülésére a mai napig felhasználják Szibériában. Nos, csináltak egy kísérletet, önként jelentkezőkkel, akikkel szárított légyölő galócából készített teát főzettek. Orvosi, pszicholóusi ellenőrzés mellett beszámoltak a kísérletről, látomásaikról. Azt hiszem a neten is van valami magyar anyag a légyölő galóca hatásairól. Nem tudom pontosan, de az a lényege, hogy az aztékok (vagy az inkák) fogyasztották vallási ünnepek alkalmából. Először a vezető, annak vizeletét megitta a hierarchia lefelé. Az anyag persze egyre töményebb és mérgezőbb lett, a lánc végén már sokan, nem ritkán tömegesen meghaltak.
Szeretem még a taplógombaféléket.Asztali dísznek, kilakkozva igen szépek, meg azután rájuk nézve jó visszagondolni arra a kellmes délutánra amikor szedtem. Szépségen túl a gyógyító erejük is igen figyelemre méltó. Például a lepketapló rák, illetve aids elleni hatásainak már irodalma is van. A pecsétviaszgomba erősíti az immunrendszert, de az előzőeken ismertettekre is jó.
Pár egyik barátom vetette föl; mi lenne ha szarvasgombákat kezdenénk keresni az Alföldön. Pont akkor hallottam a Danubius rádióban (december eleje volt), hogy a Pireneusokban elkezdték szedni a szarvasgombát. Nohát az ötlet annyira képtelen volt, hogy kitaláltuk, hogy mi szarvasgomát fogunk keresni. Irodalom nincs. Irány az internet, illetve Szegeden kezdjünk el kérdezősködni, ki szokott ilyet keresni? Senkit sem találtunk, de az egyetemen kaptunk egy cimet, akkor ismertük meg a mikológus rokkantnyugdíjas mikológus barátunkat, ő volt az első aki nem nevetett ki. Ő már igen régen keresgélt, néhány helyet megmutatott (mindegyiket még most sem), és nekiláttunk keresgélni. Egész jó eredménnyel, 10-ből egyszer már találtunk is valamit. Közben elindult Budapesten a szarvasgombász egyesület is. Eleinte lelkeksen dolgozgatunk benne (pl. újságot csináltunk kéthavonta, innen kopizgatok), de a dolog bedöglött mert hát mindenkinek a szarvasgombáról a pénz jut az eszébe. Azután olyan lett az egész, mint az aranykeresés. Még jó hogy nem lőttek le bennünket. Igy azután az EMSZE-nek tagdíjat nem fizetünk, de 3-4-en ha van remény, összejövünk és próbálozunk. Persze az információkat szűrjük, na nem azért mert magunknak akarjuk, hanem azért mert félünk tőle, ha elmondunk valakinek valamit, az visszaél vele; felássa az erdőt! Szóval a szarvasgombák. Csodálatos fűszerek, majd néhány dolgot ezekből is felteszek ide, hadd menjen a topic.
Bocs, ha hosszú voltam. De éppen dolgozok, ami abból áll, hogy figyelnem kell egy-két dolgot a munkahelyemen. Ha minden OK, akkor nem kell valójában semmit csinálnom. Ma ilyen napom van.
Baingg!
Egy villámlástol elszállt az egész levelem.
A lényeg : A kedvenc gombám a gyapjas
tintagomba. A tönkjét kiveszem megtöltöm
füszeres rizzsel vagy kukoricával , aztán az
egészet kirántom .Mmmmmm nagyon finom!!!
Hát a csapadekhelyzet itt nalunk is katasztrofalis, eso egy szem sem.
Az erdokben csontszaraz az avar, gombat en is csak kepen latok az iden. :-(
Remelem oszre valtozik a helyzet. Halistennek az igazan "ertekes" gombafajok
akkor nonek tomegesen.
A tejpereszket csak latasbol ismerem, HJE mezon, bokrok toveben terem, mi
meg inkabb erdobe jarunk gombaszni. Leginkabb tolgyes-bukkos allomanyuakba.
A leggyakrabban elofordulo gombafelek: galambgombak, nagy ozlabgomba,
tinorufelek, rokagomba, lila pereszke, keserugomba.
Tegnap elmentem a telkünkhöz (Biatorbágy-Páty) közeli legelőre, és -hála a mostani esőknek- bőven találtam mezei szegfűgombát. Sajnos, nagyon kukacosodnak az ottani gombák. Érdekes megfigyelés, hogy az egy csoportban (legyen az boszorkánykör, vagy más szabálytalan alakú társulás) lévő szegfűgombák szinte mindig vagy mind kukacosak, vagy egy sem az közülük. Miért lehet ez?
Egyszer egy barátom meghivott pisztricgomba
paprikás ebédre.
Olyan volt mintha a fürészport sikerült
volna valahogy rostositani, és tömbökbe préselni.
Az ize is pocsék volt.
Az igaz , hogy nem a szakácsmüveszete miatt
szeretjük. :)
Sikerült-e az égergalócát megtalálnod? Ha nem sebaj.
Ugyanis egy-egy gombakönyv megjelentetésének anyaga nem arra törekszik, hogy minden egyes nemzetség-család képviselőjét (fajokat) megjelentessen, hanem azhogy a fajokra n jellemző néhány fontos adatot közöljön. Ne keseredj el, ha néhány ritkán előforduló gombafajt (többek között az égergalócát) nem találsz. A gombamérgezések elkerülése érdekében mindig csak a legnagyobb tömegben előforuduló mérgesgombák vagy ehető gombafélék (gombapárok, ehető-mérges) ismeretanyagának közlése az irányadó Magyaroszágon -sajnos. Ellentétben az amerikai és nyugat-erurópai országokkkal szemben. Ez kritikai észrevétel a magyaroszági mikológusok erkölcseriről. (Ugyan akkor mit publikálgatnának kényelmesen, egymásnak?) A gombászkönyvekbe csal néhány galóca-faj (6-8) kerül bele, ami a laikus és kezdő-haladó és magasabb fokú ismeretekkel rendelkezőknek egyszerre kerül bemutatásra. (!!!!!!!) A ritkán előforduló vagy nehezen terjedő galócafélék (gombafélék) inkább a tudományos munkát végző kutatómikológusok számára fontosak, mint tudományos szenzáció, tudományos érték. Az érdeklődöktől ezt a területet ELZÁRJÁK!
Rimóczy Imre professzor könyveit ebből a szempontból is érdemes megismerni. De ez nem a reklám helye. Ő az a professzor, aki a Kossuth-könyvkiadó Gombák CD-ROM-ján a kétspórás csiperkét az erdőben természetes környezetében mutatja be, igaz a képen jól láthatóan felismerhető a nejlonzsákos szubsztrátum. Ő Magyarország "első" számú gombászának tekinti magát. A vadon termő kétspórás csiperkét a laikus gyűjtő e CD-t látván majd a nejlonzsákokon keresi a réteken.
A gombák neveinek átsorolása sem egyértelmű minden mikológus előtt (miért).
A gombák vörös könyve körüli vitákról már érintőlegesen beszélgettünk. Ehhez és a már bemutatott Rimóczy prof-hoz egy adalék; a melegágyi csészegomba gyűjtését be akarja tiltatni. Holott ez a gombafaj úton-útfélen és a termesztőhelyiségekben, zöldséges-virágos fóliasátrakban nagy tömegben fordul elő. Ezt az értesülést kertész ismerőseim is alátámasztják, a professzori előadás e kitétételén azóta is harsányan nevetnek!
Könyvekben nem szerepeltethető, ritka gombafaj pl. az ehető csoportos csiperke (Agaricus bohusii), amely kelet-nyugati irányban terjedt vagy terjedőben van az oroszországi Ural-hegység környékéről, ennek nyugati határa már az Ausztria-Olaszország vonalban van. De említhetnénk még a nyugat-keleti irányba lassan terjedő tintahal gombát, ami tudomásunk szerint Skócia környékéről származik és Magyarország dél-nyugati vidékén, az Őrségben már található, nagyobb mennyiségben. De az Északi-középhegységen még nem.
Pisztricgombával kapcsolatban néhány gasztronómiai kiegészítés;
Ez a gomba nem csak taplóféle, hanem fiatal korában kitűnő levesgomba. A gomba kalapszélét a levesbe meg lehet főzni (mint a csirkehúst), de ez nem fől szét, hanem kellemes gombaízt ad a levesnek. Lényegében ehető a gomba, csak nehezen emészthető. Ezért ajánlatos az étel elkészítése után abból kivenni, úgy mint a tárkonyágat a friss zöldbablevesből. Öreg gombát nem ajánlunk főzéshez felhasználni, mert mennél tovább főzzük, annál keményebb lesz, ekkor már az íze sem élvezhető, rosszá válik. Azt a levesfélét, amelyhez a pisztricgombát használod főzéshez, a már megfőtt gomba eltávolítása után tejföllel-paprikával ízesitheted és színezheted. Ezekhez a levesekhez ajánlatos apró nokedlit vagy csipetkét betétként használni!
A megérzéseid jók, valóban Csongád megyei az illetőségünk, és nagyon örülünk, hogy Te sokkal jobb helyen laksz gomba szempontból (is). Sajnos itt a Dél-Alföldön a nálatok jó gombatermő időszaknak mondható júniustól-októberig tartó szezonban újabban szinte alig találunk nagyobb mennyiségű gombát. Most itt arra gondolok, hogy jó pár évvel ezelőtt gyűjtöttünk egy kirándulás alkalmával 15-25 féle gombafajt, addig mostanság csak a benzinre költjük a pénzünket, mert nem térül vissza a befektetett költség, gomba csak alig-alig található a megszokott gyűjtőhelyeken. Sajnos az időjárás nem kedvez a gombák fejlődésének, ugyanis kb. 2,5 hónapja csak az elmúlt napokban volt 5-10 mm eső. Sajnos a kiszáradt, elhasadozott talajok sokára telnek meg nedvességgel és csak akkor várható gombatermés. Egyébként ellentétben Veletek, zalaikkal míg ott a relatív páratartalom tartósan 60 % körül van, itt jó ha a 35-40 %-ot eléri. Gondolj csak bele; nálunk reggeli harmat egyáltalán nincs, ha van, az is csak eső után, néhány napig, amíg újra ki nem szárad a talaj. Ezért írtuk az első mondatokban, hogy örülünk, hogy zalai levelezőtársra akadtunk. Elárulnád egy emailben, hogy hol laksz, legalább a helységet?
A fényképeket szívesen fogadjuk, már csak azért is, mert amilyen gombafajok nálatok vannak, azok nem biztos, hogy nálunk előfordulnak. Gondolj csak bele, mennyire eltérőek a talajviszonyok és az erdőtípusok.
A sötét trombitagombát és a környezetében található gombafajokat csak könyvből ismerjük és egyetértünk veled abban, hogy más a könyvet a kezünkbe venni vagy a gombát...! Mindegyik könyvben más-más színű a gombafotó!
Esetleg tejpereszkét, ha még esik az eső akkor talán tudnánk Neked küldeni, ha volna postacímed. Nemt tudom, hogy ez a gomba mennyiben fordul Nálatok elő vagy ismered-e? Ez egy kiváló ízű ehető gombaféle, ráadásul nagy teremetű és pörköltnek, kirántva, leveseknek elkészíthető.
A sötét trombitagomba szárítmányára utaló ajánlatodat szívesen fogadjuk, ha majd lesz rá alkalmad gyűjteni! Zala megye sajnos nagyon messzire van, Általad tudunk közelebb kerülni az ottani gombászélethez.
Nem kifejezetten pontos az információd, mert júdásfüle gomba nem csak lehullott faágakon található, hanem álló bodzabokrokon is 3-4 méter magasságban, sőt található kőris- és akácerdő hulladékán is! (Az átázott avar az ágakat betakarja és ha véletlenül megbotlassz egy előre nem látott ágban, akkor felszínre kerülhet több kilógrammnyi júdásfüle gomba.)
A júdásfüle gombából a gomba állagából adódóan (kocsonyás), kizárólag savanykás-kissé csípős ételeket (levesféléket, mártásokat, salátákat) lehet készíteni. Ajánlom figyelmedbe a kínai éttermekben nagy választékban gombák hozzáadásával készült ételkülönlegességeket, közöttük a nagyon finom SUAN-LA levest, ami citromlé-borecet-egyéb más anyagok hozzáadásával készül. De bármelyik általad közelebbről ismert kínai szakács ad felvilágosítást ebben a témában.
Az őzlábgomba-félék elkészítési módja az állaguk és formájukat tekintve különbözik a fent említett júdásfüle gombától. Az őzlábgomba a fent leírt elkészítési módozatoknak egyáltalán nem felel meg. De viszont nagyon finom bécsi panírban kirántva vagy őrőlt szárítmányával fűszerezve a mártásokat, leveseket, pörkölteket besűríteni (pl. zellerkrémleves, spárgakrémleves tejszínnel és gombaporral besűrítve), de nem folytatom, nehogy a nyálad csorogjon.
Sajnos az őzlábgombának nagyon sokféle elkészítési módja nem lehet nyers állapotban, mert a termőhelyén nagyon hamar kukacosodik és bomlásnak indul. Viszont az őzlábgomba szárítmánya őrőlve -erről már írtam is- kiváló fűszer- és aromajavító.
Ezzel szemben a júdásfüle gomba ha a termőjhelyén megszárad és ha újra esőt (nedvességet) kap, megtelik vízzel és tovább fejlődik. De nem kukacosodik. Ez nagyon lényeges szempont.
Én már többször készitettem judásfüléből
kaját. A bodza bokrok alatti lehullott
ágakon szinte midig található.
Különösebb ize nincs, rizzsel jól
megfüszerezve egészen finom.
Persze egy finom rántott őzlábgombának
nzomába sem ér.
Csak esik elöbb-utóbb!
Hát az nagyon finom gomba! Kínában ősidők óta termesztik, több ezer tonnára rúg az éves előállított mennyisége! A kínai konyha kedvelt fűszere, valamelyik magyar nyelvű szakácskönyv -gondolom rossz fordítás miatt- fafül gomba néven említi. Gyógyhatású gomba, leginkább szív és érrendszeri megbetegedésekre ajánlják! Ilyen probélámával küszködőknek -úgy a felnőtt lakosság egyötöde- rendszeresen fogyasztaniuk kellen. Szóval igazi kincsed van, vigyázz rá és locsoljad a tönköt!
Én sem tudok gombászni, itt Pesten is szárazság van. Mégis tudok a gombákkal foglalkozni.
A telkünkön van egy nagy cseresznyefa-rönk, azon minden évben folyamatosan terem a júdásfüle-gomba. Rendszeresen lelocsoljuk, így szinte virágzik rajta a telep. Bár még sosem kóstoltam meg, ebben a gombaszűk-időben lehet hogy kipróbálom.
A nagy aszály miatt nincs gomba, így hát nincs miről beszélgetnünk, a topicunk pedig egyre csak sűllyed és sűllyed. Vasárnap néhány darab kiszáradt májusi pereszkét találtam. Ennyi volt a fogás. Valami új hobbyt kéne kitalálnom. Van valakinek valami tippje? Vagy tud valaki esőt-csinálni?
Kedves Kopancsi!
A megfogalmazásom kissé félreérthető
volt néhány akácfárol van szó egy
legelő szélén, és itt találtam sziki
csiperkét. Már máskor is eszrevettem
hogy gyakran találok a pusztában magányos
öreg fák mellett, tömegével sz-csiperkét.
Van is nehány jól bejáratott helyem.
Térkép: A csárda melletti uton át a vasuton
tovább egyenesen az utelágazásnál jobbra,
egyenesen a tehenészet mellett, egészen
a siló tárolóig ami mögött ott a kis
akácliget hol várnak a gombák.
Sárga gévagombát még nem találtam pedig kerestem.
A szemem valahogy ugy van belőve , csak
a földön taláható gombákat látom meg. Laskát sem
találtam még soha.
Ami a gombamergezest illeti, jo lecke volt az egesz csaladnak. Hogy lekopogjam azota (majdnem 30 eve) nem fordult elo tobbet, pedig rendszeresen szedjuk/esszuk a gombakat.
Ami a gombakuldest illeti, max. fenykepet tudok kuldeni, ti. ha jol sejtem ti valahol Csongrad megyeben laktok, jomagam meg Zalaban. Nomeg meglatjuk majd az idei trombitabomba termest, szaritva-poritva mar kibirja a magyar kiralyi postat.
Ha lesz belole, kuldok. Isteni fuszer.
A hetvegi gombaszast sajnos felsobb szinten(munkahely) toroltek. :-(
Barátaimmal szörnyülködünk a mérgezési eseteteken. A másoktól kapott gombát is be kell vizsgáltatni, így kikerülhetőek az esetleges mérgezések. Örülök, hogy azért, odafigyeltek a gombákra, és meg is határozzátok (könyv, család, stb.).
Sajnálattal értesültem a leveledből, hogy kidobtátok a Fodros káposztagombát, ha legközelebb ilyet találtok, gyüjtsétek össze, és küldjétek el címemre. Már csak azért is, hogy barátaimmal le tudjuk fotózni, bármekkora mennyiséget átveszünk (2-3-4 kg), egyébként ezek a gombák ehetők, kirántva fogyasztandóak! Tűlevelű fenyőerdőben a fenyőtönkökön teremnek!
Ajánlom, hogy a gyűjtés időpontját és helyét jegyezd fel, mert ez mindig változó. A termőhelyről is készíts fényképeket. Ebből is küldhetsz, ha többet készítettél belőle, cserébe mi is tudnánk barátaimmal valamilyen gombafajról készült fotót küldeni neked.
Eredményes kirándulást és gombagyűjtést kívánok, várom az élménybeszámolót;
Sárga gévagombának a külső puha részét (amibe könnyen bele megy a kés) max. 5-8 cm szélesen el kell szeletelni, lobogó forró vízben, az újraforrástól számított 5-10 perrcig főzni kell (mennyiségtől függően), majd kivenni és lecsurgatni. Bécsi paníirba (liszt-tojás-zsmorzsa) kell tenni és pirosra sütni. Tartármártással nagyon finom. Illik köretként hozzá a főt risz, vagya a petrezselyemes rizottó (rizibizi). A gombát lassan fogyasszátok és jól rágjátok meg, mivel taplógomba. Egyébként az íze sokak szerint inkább a rántott sajtra hasonlít.
Biztos, hogy akácfán (Robinina pseudo-akacia) láttad a sárga gévagombát? Ugyanis ezen nagyon ritkán fordul elő, leginkább odvas fűzfákon lelhető fel.
Figyelmeztetés; a Tisza-folyó árterében szedett gombából, a nehézfém-szennyeződés miatt nem szabad fogyasztani, én csak érdeklődésből írtam az előbb. Az a sárga gévagomba, amely már nem "tojássárga-színű" vagy keményebb, azt már nem szabad gyűjteni, pláne fogyasztani.
Április-májusban lehet gyűjteni (minálunk) a későbbiekben már nem.
Nem is tudtam, hogy a sárga gévagomba ilyen jól felhasználható. Itt nálunk is rendszeresen terem a városban. Ma is láttam egyet egy akácfa törzsén. Furcsállottam is, hogy ilyen szmogos környezetben (Budapest belvárosa!) is megél. A másik kérdés, hogy a kormos, szennyezett gombát a világ minden kincséért sem enném meg...
Még valami, de ezt már a barátaim kérdezik; szoktál-e sárga gévagombát szedni a Tisza-mellett?
Gévagombáért, ugyanis nagyon bolondulnak, kirántva kellemes, a rántott pulykamellhez összetévesztésig hasonló íze van. Bár nem árt megjegyezni, hogy a Sárga gévagomba nagy mennyiségű fogyasztása allergiás tüneteket okozhat, jóllehet ennek kockázata csekély.
Igen, a Dobay kertészet mögötti területről van szó, de eső után igen nehéz oda autóval bemenni ( a földút miatt). A kirándulás kedvéért szívesen megnézném -egy nagyobb nyári eső után-, a tehenészet meletti legelőt és akácost, remélem oda már valahogy gépkocsival is be lehet menni. Földrajzilag pontosan merre található ez? Meglepett az az értesülés, amit írtál, hogy sziki csiperke akácosban is terem, ez egyáltalán nem jellemző környékünkre! Ugyanis a sziki csiperke kifejezetten réten, legelőn boszorkányörökben (pl Hortobágyon több tonna!) nagy mennyiségekben terem. Az erdőben viszont fennáll a lehetősége annak, hogy savanyodik a talaj és ezt ez a gombafaj nem szereti. Kár, hogy nem fényképezed le ezeket a területeket, mert ez fontos dokumentum lehet, akár publikálhatnád is, amiben szivesen segitene algyői mikológus barátom, tanítom.
A várható tavaszi esőzések után sikeres gombagyűjtést kívánok, ha lesz szerencséd, szívesen várom további beszámolóidat a gombagyűjtések eredményeiről!!!!
A Dobai kertészetről van szó?
Szoktam arra járni , én őzlábgombát
szoktam ott szedni. Tavasszal
nem jártam még arra , mert a Kása erdei
kucsmagombák lefoglalnak.
A tehenészet melleti akácosban eszméletlen
sok sziki csiperke szokott nőni.
A legelőn, néhány éve, pedig életem eddigi legnagyobb csiperkéjét találtam .
Biztosan volt vagy 3kg.
Sőt óriás pöfeteget is találtam arra.
A kucsmagombákat nem fényképeztem le.
Nagyon megörültem soraidnak, köszönöm a híradást! Mi is szoktunk arrafelé vadászgatni, a helyi járatos autóbusz megállójában hagyjuk a kocsit, onnan megyünk be gyalog az erdőbe. Idén kora tavasszal is voltunk kint terepszemlét tartani, de akkor az erdő mélyebben fekvő részei víz alatt voltak, így hát nem tértünk ide vissza. Kár. Két fajta kucsmagomba lelhető fel itt (Cseh-, Fattyú). Lehet még találni Tövisalja gombát és Májusi pereszkét is.
Vásárhely előtt, a kopáncsi kertészet mögötti nagyerdőben is van kucsmagomba, ill. Májusi pereszke is.
Készítettél-e a kucsmagombákról fényképeket? Ha igen, nagyon szívesen megnézném!
Kedves Kopáncsi!
Csak most találtam erre a topicra,
pedig tudtam volna segiteni kucsmagomba
ügyben. Rengeteget szedtünk az idén is
a hodmezővásárhelyi Kása erdőben.
Na majd jövőre.
Igen van II. kötet, nálunk Szegeden az elmúlt héten még láttam belőle még néhány példányt a könyvesboltban. Talán másutt is fellelhető. Mindenesetre az I. kötetben vannak a gyakoribb, ismertebb gombák.
Budapesten a Gellért-szállóban kerül hamarosan megrendezésre, a 2. Nemzetközi Gombatermesztési Konferencia. Mellékelem a programját és a jelentkezési lapot. (Jó lenne rá elmenni, de sajnos nem hiszem, hogy meg tudom oldani.)
A KONFERENCIA PROGRAMJA
2000. május 22. Hétfő
Gellért Szálloda, Budapest
8.00-9.30 Regisztriáció
9.30 Köszöntő (Rácz József a MGOSZ elnöke)
Megnyitó (Tamás Károly közigazgatási államtitkár, FVM)
I. ülésszak: A nemzetközi és a magyar gombaipar helyzete
10.00 Rácz J.: A magyar gombaipar helyzete és jövője
10.25 D. Bullman: A világ gombapiacának változásai
10.50 Kávészünet
II. ülésszak: Fajtanemesítés és csíragyártás
11.10 M. Loftus & C. Robles: Molekuláns markerek felhasználása a gombanemesítésben.
11.35 Hajdú Cs.: Laskagombanemesítés
12.00 J. Kidder: Új csírafajták és az ehhez kapcsolódó termékek
fejlesztése
12.25 A "Pro Cultura Fungorum" díj átadása
12.30 Ebéd
III. ülésszak: Komposzt
14.30 K. Szudyga: A lengyel gombatermesztés helyzete, a hagyományos
komposztálás tapasztalatai
14.55 P. Wals: Írországi tapasztalatok a III. fázisú komposzttal
IV. ülésszak: Termesztés, növényvédelem, a gomba mint élelmiszer
15.20 Szuchony I.: Termesztési tapasztalatok III. fázisú alapanyagon
15.45 Kávészünet
16.05 G. Gowling: Biológiai védekezés a sciarid legyek ellen
16.30 Vetter J.: Új adatok a legfontosabb termesztett gombafajaink
beltartalmáról
16.55 Zárszó
19.00 Fogadás
2000. május 23.
8.30 Indulás a Gellért Szálloda elől
10.30 Korona Gombacsíra Üzem és Fajtakutató Labor
11.15 Laskagomba Szubsztrátum Üzem, Fajtaterületi Központ
12.00 Kékes Komposztüzem(I. fázisú bunkerek, II.-III. fázisú komposzt)
13.00 Ebéd
14.30 Kerecsendi termesztőházak, Konzervüzem
16.00 Indulás Egerbe
16.30-18.00 Városnézés
18.15 Bankett
JELENTKEZÉSI LAP
* Tartalmazza: előadások programja (frissítőkkel), 1 napos autóbuszkirándulás (több farm meglátogatása), 2 ebéd, bankett (az egri pinceszeren), könyv a konferencia teljes anyagával
A 22-én este megrendezésre kerülő fogadás, és a 24-i hajókirándulás költségeit a regisztrációs díj nem tartalmazza.
A hazai résztvevők regisztrációs díjai (részvételi költségei) a külföldieknél még kedvezőbbek, a Magyar Gombatermesztésért Alapítvány (Közhasznú Társaság) jelentős plusz-támogatásnak köszönhetően.
Befizetés ideje MGOSZ (HMGA) tagoknak Más hazai résztvevőbek
2000. febr. 15. Előtt 9 000 Ft/fő 11 000 Ft/fő
2000. február 15. Után 11 500 Ft/fő 13 500 Ft/fő
**Ez az összeg bankátutalással az MGOSZ/HMGA bankszámlájára fizetendő: 11739009-20192095 OTP Bank Rt. Eger, Swift kód: OTPVHUHB, vagy (ún. rózsaszínű csekken) postai úton küldendő: MGOSZ Konferencia Csoportja, 3396 Kerecsend, Pf.8.
Koszonom a fenykepezesugyi jotanacsokat.
Az emlitett konyvet beszereztem, de csak konyvtarbol sikerult.
Sebaj majd surun latogatom az antikvariumokat. ;-)
Egy aprocska gondom van meg: azt irtad (vagy legalabbis ugy ertettem, hogy ketkotetes)
Ez viszont egy kb A6-os meretu konyvecske cirka 176 gomba leirasaval.
Vagy van egy masodik kotete, csak a konyvtaros nem tud rola?
Mas: Hadd ajanljak en is egy gombaszkonyvet:
Dr. Krebecz Jeno: Gombaatlasz (200 europai nagygomba)
Tudomanyosan, gombahatarozas szempontjabol talan nem olyan jo, mint a fenti
konyv, viszont joval olvasmanyosabb. Valamint minden gombacsalad leirasanak
elejen ad egy leirast az adott csaladrol. Hatranya, hogy 50+ eve irodott, igy az
akkori rendszertani elnevezeseket hasznalja.
Pl: Nagy papsapkagomba (Neogyromitra fastigiata) szerepel benne, amit manapsag
Vorosbarba papsapkagomba (Gyromitra fastigiata)-nak hivnak.
Elony viszont, hogy szerepel benne jonehany gomba, ami az Ism. meg a g-katbol hianyzik.
(pl Cafrangos galoca, harom-negy pofetegfele)
Valamint a gombakrol fenykepek helyett rajzok szerepelnek.
Bevallom en egyszerre olvasom a kettot. :-)
Megint mas: Tegnap (Maj 1.) "korulneztem" az erdoben, inkabb csak a seta, mint gombaszas
szempontjabol. Az elmult hetek szarazsaga utan ugysincs gomba. Legalabbis ez volt
a csalad velemenye. A gombaszbecsuletet vegul ket tenyernyi Pisztricgomba (Polyporus squamosus) mentette meg egy tolgyfa tuskojan ucsorogve. :-D Erdemes tanulni ezt a gombatudomanyt, egy hete meg elmentem volna mellette, hogy "Aaa, csak egy taplo!"
Persze kozben jo, ha vigyaz az ember a nyelvere, es nem probalja meg egyszuszra
kimondani a Lomberdei csiperke latin nevet. Isten bizony elborzadtam. :-)
Ui: szep csendes majusi esok vannak felenk. Ha kisut a nap hetvegen lehet gombaszni.
Jelzett könyv szerintem a nagyobb, forgalmasabb helyen lévő könyvesboltokban megtalálható. A kiadásának dátuma 1995, mindenesetre tavaly még lehetett kapni.
Fényképezéssel kapcsolatban annyit mondanék, hogy én szoktam egy kisebb géppel komolynak igazán nem mondható képeket késziteni, de minőségi képet csinálni nem tudok, tapasztalatom tárgykörben nincs. Azért utánaérdeklődtem egy barátomnál aki igazán jó minőségű képeket szokott csinálni, sajnos egyre ritkábban mert gyöngül a szeme. Zenit fényképezőgépet használ, jobbra, éppen az ára miatt nem telik neki. Elmondása szerint másképpen kell eljárni, ha erdőben fényképezel, másképpen ha erdőszélen. A fényviszonyok miatt, hiszen az erdő általában mindig árnyékos, maximum félárnyékos. Nem árt, ha van fénymérőd is.
Erdőben. Mindig vakut kell használni. Azonban igen óvatosnak kell lenni a fényképezéskor, mert a gombák kalapbőre általában nedves, ezért azon a fény megcsillanhat a hirtelen megvilágitástól. A rávakuzástól olyan hiba is bejöhet, hogy a kép egy része árnyékba kerül. Ezért ezt az érdekes megoldást ajánlja: szerezz be két esernyőt, amelyeket ha kinyitsz, a belső, homorú oldala fehét legyen. Most képzelj el egy jó nagy Y-t. Y betű két felső szárába állitod az esernyőt, úgy hogy homorú oldaluk a fényképezni kivánt tárgy felé nézzen. Az esernyőkre azért van szükség, hogy azok a fényt visszaverjék, ne kerüljön a gomba egyetlen pontja sem árnyékba, nem szólva arról, hogy a gyönge, árnyékos fényviszonyok miatt minden fényre szükségünk van, hogy kellően éles képet tudjunk késziteni. A két szár metszéspontjába tedd a gombát. Az Y szár-lábának legutolsó pontja te vagy. Tehát most mindenki a helyén van. Fényképezni még várj, nem javasolja most sem közvetlenül a gombára (előbb irtam miért), hanem kicsit érdemes alá-, mellé- vakuznod. E mellévakuzás függvényében az ernyők dőlésszögét módosithatod. Sőt, ha csak egy ernyőd van, akkor a mellékvakuzással tudsz úgy operálni, hogy minél több fényt kapjon a gombád.
Erdőszélen. Leginkább ez a javasolt, hiszen félárnyékos helyen, nagyobb fényerősséggel, jobb képet tudsz késziteni. Ahhoz, hogy természetes környezetnek hasson, a gomba mellé pl. faleveleket tehetsz, hogy bemutasd élőhelyének sajátosságait, "biotóp" (remélem valahogy igy irják) környezetet varázsolj. Itt igazán nagy trükk nincs -az esernyő elhagyható-, talán csak annyi, hogy bizony nem árt nekihasalnod, ha valami szépet akarsz alkotni.
Gyilkos galócát, de semmilyen más mérgező gombát sem, nem szoktunk bántani, hiszen annak ott a helye ahol van.
Mit tudsz erről a galoca-listáról? Hogyan lehetett rá jelentkezni? Milyen témák voltak rajta?
stb.
Kedves Kopáncsi:
Köszönöm az útbaigazítást Tövisalja gomba ügyben, körülnézek a hétvégén a környékünkön, ugyanis rengeteg galagonya- és kökénybokor nő a környéken.
A Májusi pereszke ideje is itt lenne (elmúlt már Szent György napja), de egyszerűen sohasem találok. Pedig elvileg hasonló helyen kéne teremnie, mint az Ízletes kucsmagombának. Talán a keddi zápor előcsalogatja végre.
Kedves Psilon2:
Jó kérdés, hogy mit csinálnék egy gombászok által látogatott helyen növő Gyilkos galócával.
Semmiképp sem taposnám össze, hiszen nem az ő hibája, hogy a buta emberek megeszik, aztán meg földobják a talpukat. Ha sok időm és energiám lenne, talán kiraknék egy táblát az útba eső első gombához, hogy: Emberek, ez a gyilkos galóca, nem kell ám összetaposni, csak jól nézzétek meg, és ne szedjetek ilyet!
Tövisalja gomba - Nagy döggomba különbségekkel kapcsolatban igen nagy tudású mikológus barátom és tanitóm a következő instrukcióval látott el.
- Valóban, a két gombát össze lehet keverni, hiszen a Tövisalja gomba (Entoloma clypeatum) a döggombák családjába tartozik. Azonban vedd figyelembe, hogy a Tövisalja gomba leginkább az egybibés galagonya vagy a kökény alatt nő. Első esetben - a galagonya alatt - boszorkánykörben, második esetben - a kökény alatt - pedig összevissza. De mindkét esetben csoportosan, mig a jelzett döggomba elszórtan, egyedileg. Határozást és a felismerést a Tövisalja gomba tekikntetében nagy mértékben megkönnyiti az az egyszerű határozójegy, mely szerint a Tövisalja gomba kalapjának a széle még öregkorában is; egy kicsit behajlik.
Barátomat a határozókönyvben ellenőriztem és valóban; sem a Nagy döggombának (Entoloma sinuatum), sem a Zöldesszürke döggombának (Entoloma rhodopolium) kalapszéle nem hajlik be, a Tövisalja gombáé viszont igen!
A rendelkezésemre álló szakkönyvek erről az egyszerű, de nagyon fontos határozást könnyitő körülményről sajnálatos módon elfeledkeznek vagy nem elégséges módon emelik ki.
Miután legutóbb egy kicsit elkanyorodtál a témától megjegyzem, hogy ez nem baj. Gombászokkal (talán szabad egy csöppet idesorolnom jómagamat is) ez gyakran megesik. Egyáltalán nem szokatlan, hogy aki a gombát szereti, az természetet is szereti (fák, virágok, kövek, csillagok, folyók, halak -pfuj naiv dolgok), helyét a természetben meglátja, önmaga kapcsolatát a természettel és az univerzummal felfedezi (ha tetszik: "keleti filozófia").
Idealizmusunk és naivitásunk nem szégyen csak egy cimke amit magunkra ragasztunk.
Virágokat és fákat nagyon szeretek határozni, ám nem nagyon ismerem őket. Az elmúlt néhány napban a következő gazokat találtam lakóhelyemen; olajrepce, útszéli zsázsa, ernyős sárma, bókoló sárma, fürtös gyöngyike, közönséges aggófű, természetesen útifű, gyermekláncfű, pásztortáska, bürök stb.. Ez egyébként már-már a betegség kategóriáját súrolja, hiszen az ember úgy megy az utcán és a mezőn, hogy állandóan azt vizslatja, hogy ott milyen virág, fa, gomba van, azokat ismeri-e, vagy ha ismeri akkor is hazaviszi határozni, és késő estig azokat nézi otthon a családjával (beoltottam őket is) és még horribile dictu még a televiziót is elfelejti bekapcsolni. Szóval ez egy ilyen agyament hobbi.
Valaha volt egy galoca nevezetu lista, de ugy tunik mar nem el...
A topic beragadasa ellen meg majd teszunk mi kologusok. :-)
A konyvcimert koszonet, annyit meg arulj el hol keressem inkabb?
Konyvesboltban vagy antikvariumban? Magyaran kb. mikor adhattak ki?
Az egyeb jotanacsokat is koszonom. A fafajtakat azert ismerem, tekintve, hogy
edesapam erdesz. Ilymodon persze keznel van egy gombaszakerto is. :-)
Csakhat az o tudasaval en nem tudok gombaszni, meg aztan o nem az a
kimondott pedagogusalkat, ezert nem art egy kis autodidakta muvelodes gombaugyben.
Szervezett tanfolyamra (TIT) meg sem idom, sem penzem. :-(
Azonban a gombakrol szeretnek legalabb annyit tudni, mint a gombaszakerto a piacon.
A gombamergezesrol: Jelentem megvolt! De artatlan vagyok benne, csak harom eves voltam.
(Vilagito tolcsergomba keveredett a rokagombak koze) No azota rendkivul szigoru
felteteleknek kell megfelelni barmely gombanak nalunk, ami ennivalo szeretne lenni.
A legelso szabaly: Ajandek gombat nem eszunk! :-)
A masodik: csak a csalad _osszes_ tagja altal beazonositott gomba kerulhet az asztalra.
Ennek az aldozata lett nehany eve egy jo masfel kilos Fodros kaposztagomba
(asszem ez a hivatalos magyar neve), edesanyam megvetozta.
Na mar csak par kerdesem maradt. Az elso technikai: Jar-e valaki fenykepezogeppel
gombaszni, azaz szedes elott fotozza a gombat? Ha igen, erdekelnenek a tapasztalatai.
A masik kerdes etikai: Gombaszok altal surun latogatott teruleten
Gyilkos galocat (Amanita phalloidis vagy mi a csoda, mert elkezdtem am tanulni;-)) talalsz.
Mit teszel vele?
Mik derülnek ki rólad! Tehát te is érdeklődsz a keleti kultúra (filozófia ill. vallás) iránt?
És még a gyógynövényeket is kedveled! Ez szuper!
Az általad ajánlott könyvet (A gombák gyógyító ereje) már láttam a boltokban, de sajnos egyelőre csak sóvárgó szemekkel néztem és forgattam, üres pénztárcám miatt. Olvastam egy ilyen témájú írást a neten is, az altavistából bukkantam valahogy rá (magyar nyelvű volt).
Ott egy csomó érdekes dologról van szó, kezdve a Pecsétviaszgomba rákmegelőző teájától az Óriáspöfeteg és a Bükkfatapló vérzéscsillapító hatásáig.
A gyógynövényeket én is szeretem (és folyamatosan megismergetem őket), épp a minap szárítottam le lándzsás utifüvet. Sajnos, itt Pesten nagyon kell vigyázni, nehogy valami út szélén nőtt, "ólommal turbósított" növényt szedjen az ember.
Írtál a Tövisalja gombáról is, én még nem mertem szedni sosem, ugyanis nem vagyok biztos benne, hogy nem keverem -e össze a többi döggombafajjal.
A keleti dolgokra visszatérve, ha szereted a költészetet, látogass el a Haiku topicra. Háromsoros, japán versforma, szellemi mondanivalóval.
Egy hihetetlen jó könyv a kínai életfelfogásról: Mesterek, életek, tanítások sorozatból a
Taoista történet (nem tudom fejből az íróját, de utánanézek, ha érdekel).
Bocs a kis kitérőért, de talán a topicunk népes tábora (3fő) megbocsájt...
Írigykedem; nekünk nem sikerült kucsmagombát találni Szeged környékén. Kedvenc helyeink belvíz alatt sorvadoznak, ill. a Tisza áradás miatt megközelíteni gépkocsival nem lehet. A Maros is feszíti rendesen a gátakat, az itteni helyek is nullázódtak. A helyzetet még bonyolítja, hogy mivel régen esett az eső, több területen meg aszály kezd lenni, ott meg azért nincs gomba. Árvíz, belvíz, aszály. Jobb időkre várunk. Kerestünk még Tövisalja gombát is, azt sem találtunk.
Még ajánlok egy nagyon jó könyvet: Jan Lelley: A gombák gyógyító ereje. A könyv szerzője egyébként magyar, Lelley Jánosnak hívják, Németországban professzor (mert hát ő sem lehetett próféta a saját hazájában). Személyes véleményként megjegyzem, hogy a könyv megerősített abban, hogy "következő életemben" Kínában szülessek meg, és csak gyógygombákkal és gyógynövényekkel foglalkozzam.
Határozáshoz az interneten magyar nyelvű levező listát nem ismerek, igazán jó webhelyet sem.
Ha nem tévedek Otouto is ebből a meggondolásból indította ezt a topicot, be is szoktunk ragadni vele olykor hetekre is, az érdeklődés hiánya miatt. Aggodalomra azért semmi ok, rengeteg kiváló gombászt ismerek, csak nem nagyon használják még az internetet.
Könyvekkel kapcsolatban kezdetben én leginkább az Albert-Locsmándi-Vasas: Ismerjük fel a gombákat! I-II. könyveket ajánlom, annak különösen az I. kötetét. Ez a könyv a hivatalos "gombaismerői tanfolyamok anyaga" is. Én a könyveim ellenére a határozásban igen gyakran elbizonytalanodom, ilyenkor mindig tapasztaltabb barátaim véleményét kikérem. Bizonyára vannak ilyen emberek környzetedben is, kisebb-nagyobb kérdezősködéssel bizonyára előbb-utóbb rájuk bukkansz. Ha másként nem megy, akkor piaci gombavizsgálót kellene keresni, ő majd útbaigazít. Szigorú szabályként javaslom, hogy ha el akarod fogyasztani az általad begyűjtött gombát, azt mindig nézesd meg gombavizsgálóval! Gombamérgezés ugyanis majdnem mindig azokkal az emerekkel fordul elő, akik már ismerni vélik a gombákat.
Igaz nem ismerem, tapasztaltabb barátaim javasoltak egy cseh könyvet a gombákról, amelyet a Magyar Könyvklub adott ki. Elmondásuk szerint itt nagyon szép képek találhatóak, ezek nagyon hasznosak a határozást illetően.
Személyes véleményként megjegyzem, hogy én még olyan könyvet nem láttam, amellyel maradéktalanul elégedett lennék, a gombák az életben valamiért mindig mások egy kicsit, mint a róluk készült fotó, vagy rajz.
Kossuth Kiadónak van egy CD kiadványa a gombákról, ezt megvételre nem javaslom, sem a képek, sem a határozó leírások, sőt a renszdertan sem jó, nem átgondolt, bár a CD eléggé szépre, dizájnosra sikerült.
Határozáshoz a gombaismeret mellett nagyon jól jön egy kis faismeret (pl. tölgy, kőris, nyár stb.), egy kis tudás a bokrokról (bodza, galagonya, som, csipkebogyó stb.), virágokról is, hiszen nagyon sokszor a gombák fellelhetősége valamilyen növényhez (is) kapcsolódik. Fák, virágok tárgykörben igen jó határozó könyvek vannak forgalomban.
Nagyon hasznos, ha lakóhelyedről valamilyen talajtani térképet is előbánáyszol, hiszen vannak olyan gombák, amelyek pl. kifejezetten a meszes talajt szeretik. Ez nagyon sokat tud segíteni.
A gombafonalak és a temőtestek tanulmányozására igen jól jön egy kézinagyító (8X, 10X-szeres), később a spórák tanulmányozására (sokszor csak így lehet biztonsággal azonosítani), pedig egy kisebb mikroszkóp (legalább 300X, 500X legyen, de ebben egészen nem vagyok biztos) is. A mikroszkóppal a spóraképeket lehet gyönyörűen látni, témakörben nekem nincsenek tapasztalataim. Ha már itt tartunk muszáj, hogy egy kicsit a kérdésedtől elkanyarodjak és megemlítsem, hogy a szemmel nem látható, mikrogombák világa csodálatosan szép és gazdag, kár, hogy kevesen ismerik.
Hirtelen ennyi jut eszembe, remélem tudtam valamit segíteni. Ha megírnád, hogy hol laksz, talán tudnék segíteni, kivel lépjél kapcsolatba gombaügyben, de biztosat azért nem ígérhetek.
Sajnos a magyar nyelvű weboldalak nem túl nagy számban leledzenek kishazánkban.
A legjobb gombás oldal szerintem a www.mykoweb.com, de ez angol.
Gombászkönyvekből már nagyobb a választék, pl.
Kalmár-Makara: Ehető és mérges gombák
Határozó kézikönyvek: Gombák
sok jó könyv van.
Más:
Ápr. 15-én jelentősebb mennyiségű Ízletes kucsmagombát gyűjtöttem a Páty határában
levő völgyben. Füves terület az egész, rendszeresen legeltetnek marhát és juhot.
Nem arattam le az egész mennyiséget, hagytam sok öregebb példányt, tehát a
spórautánpótlás biztosított. A gomba igencsak rászolgál az "ízletes" jelzőre!
Tegnap volt egy frankó zápor, hétvégén lehet gombászni!!!
Én kucsmagombát füves területeken szoktam találni. Sokat gyűjthetsz a Hortobágyon, lakóhelyed környékén az Ízletes kucsmagombát pedig a Pilisben is megtalálhatod (!), bár ennek közelebbi koordinátáit barátaim most (még) nem árulták el. Egyébként tegnapelőtt Ráncos tintagombát találtam nagy mennyiségben. Szegeden a belvárosban (Honvéd tér) meg kijöttek a Sárga gévagombák. Igaz másutt még nem láttam. Hétvégén pl. Ópusztaszer környékén jártam, no ott semmit sem volt. Annál többfajta tavaszi virágot gyűjtöttünk, ám ez semmilyen értelemben sem egy virágos topic.
Nekem van egy jó helyem, ott minden tavasszal van cseh kucsmagonba. Április elejétől
szoktam találni május elejéig, az időjárástól függően. Tudtommal a kucsmagombák nem képeznek mikorrhizát, mégis mindig a galagonyabokrok alatt találom ezt a fajt.
Viszont Ízletes kucsmagombát sohasem találok. Milyen helyen érdemes keresni és mikor?
