Nekem az egyik telkemen kelet, a másikon dél-délkelet felé állnak a mindenkori új vesszők. A fák is ilyen féloldalasak, pedig metszéssel folyamatosan korrigálom.
tiszteletem, nem tudom masok is talakoztak e ilyen jelenseggel, ahol lakok egesszen keleten,a szilva faimon az 1-2eves agak-friss hajtasok mind meg van dolve-hajolva delre.Ezt mar masok is eszrevettek a faluba.ennek mi lehet az oka?
A XX. század elején a németek a lehető legvékonyabb acél huzal legyártását rendelték meg az USA-tól (ha már ilyen jó az acélgyártásuk:-) ). A jenkik összekapták magukat, és egy szinte láthatatlan vékony drótot küldtek mintaként a németeknek.
A németek kommentár nélkül küldték vissza, hosszában kifúrva...
Most így jártam veled. Még nem néztem meg minden képet, de gratulálok.
Talán azért nem harapnak a témára, mert túl általánosságban beszélgettek. Szerintem más a kajszibarack és az őszibarack növényvédelme és nem is beszélve a többiről.
Az őszibarack esetében valóban van értelme az őszi kénes permetezésnek a tafrina ellen (mivel ez egy ektoparazita), de a kajszi esetében nem nagyon látok erre értelmes magyarázatot. A monilia és stigmina ellen egyértelműen a réztartalmúak a hatásosak. A rovarok ellen pedig a közvetlen rügyfakadás előtti olajos permetezés a leghatásossabb.
Persze ma már kombinálnak rezet, ként és olajat, de nem tudom, hogy ez csak azért van, mert a vegyészek képesek voltak ilyeneket előállítani és mostmár el is akarják adni, a nagy közönség pedig azt hiszi, hogy ezek hú de szuper készítmények, mert minden egyben van.
Ha nézzük az almát ott van lisztharmat és varasodás és mindkettőnek van áttelelő alakja, amelyekre valóban a régi mészkénlé volt a leghatásossabb, mivel maró hatásánál fogva mindkét áttelelő formát képes elpusztítani. Az atkák és egyéb rovarok tojásait pedig ott is az olajok tudják blokkolni.
A körténél ott is hasonló a helyzet az almához, persze megfejelve a körte-levélbolhával, ami ellen a koratavaszi olajos permetezés alapvető fontosságú.
Na de így végigmehetünk az összes gyümölcsfajon (sőt fajtánként is változhat) vagy szőlőkön, bogyósokon stb. is.
Kaposvár. A pohár italról csak annyit hogy van pár tő borszőlőm is amelyen általában 150-200l bor terem de én nem fogyasztom ott van a 80 tő csemegeszőlőm azt viszont nagyon szeretem. Egyébként nézd meg a kertemet mert olyan ahol le lehet ülni egy pohár ital mellé. http://kisgerzson.5mp.eu/web.php?a=kisgerzson
OFF Most ismerek rád. Pár évvel ezelőtt egy fickó benézett a kertembe és kedvesen érdeklődött, hogy miként sikerült termesztenem ilyen a gyönyörű gyümölcsöket:-))
Utálok gépelni. Nem kéne nekünk valamelyikünknél egy pohár ital mellett tovább fűzni a szót? Nagyjából merrefelé laksz (én Kerepes)?
Szilva, alma, körte - OK. De pl. a cseresznyémet csak a cserlégy eszi, az akkortájt fellépő levéltetvek általában belehalnak a cserlégy elleni szerekbe.
Az általam említett 8-9 fok azért nem fagypont körüli:-)
Ami a méhek megóvását illeti, azért lemosó permetezés idején (mert ugye erről volt szó:-) ) nem sok kárt tehetünk bennük, hiszen már novemberben telelőfürtbe vonulnak. Az általam favorizált 8-9 fok "véletlenül" szépen összevág a telelőfürt külső héjának hőmérsékletével...
Régen és is réztartalmúval permeteztem de szokásom ha vidéken járok és látok egy szép egészséges kertet vagy ültetvényt akkor megállok és kérdezősködöm, így jutottam el oda hogy ezt a módszert alkalmazom. A gyümölcsfa metszést is így tanultam meg ahol roskadozott egy fa a terméstől ott kértem tanácsokat a metszésről.
Olvasgatom, de nem tudok rá érdemben válaszolni, ezért csak röviden: a legjobb tudás a (jól bevált) tapasztalat:-). Nálam is van itthon Nevikén, holnap kifújom szőlőre, almára, körtére. És ha marad, akkor a két kis őszi fámra.
A kajszi barackokat nálam sem támadják a rovarok, viszont a szilvát cseresznyét almát körtét igen. Ezeknél szerintem szükséges a megelőzés. A permetezést én minden évszakban napnyugta előtt végzem és ezzel védem a méheket és a perzselés sem jelent problémát, de fagypont körül szerintem teljesen hatástalanok a növényvédő szerek ezért inkább most permezek.
Az hogy egy permetezőszernek mire van hatása és hogy a gyártónak menyi pénze van arra hogy megszerezze a HÉHIB engedélyt az nem ugyan az. Ha van régebbi kiadású úgynevezett "Zöld könyv"-ed akkor abban ahol föl vannak sorolva a növények és azok betegségeire milyen szert használhatunk ott nagyon sok helyen írják az Agroként (Nevikén ugyan az csak más a gyártó) mint pl őszibaracknál a tafrina elleni lemosószernek vagy kajszibaracknál a monilia elleni lemosószernek. Mióta ezt a szert használom lemosó szernek azóta sokkal egészségesebbek a gyümölcsfáim és a gyümölcsök. Kb 70 termő gyümölcsfám és sok más bogyós növényem illetve szőlőm van.
Olyan sok mindenben más a véleményem a tiedhez képest, hogy most megpróbálom összefoglalva leírni. Így egyrészt sor kerülhet részedről a magad igazának kellő alátámasztására, másrészt hátha mások érdeklődését is felkelti a kettőnk „csatája” (és beszállnak).
Bevezetésként egy családi történet. A páromat is érdekli, hogy mi is az a növényvédelem, a lányom pedig kifejezetten rám szokott támaszkodni a permetezés ügyben (hogy milyen szert vegyen). Tréfásan és kihegyezve azt szoktam nekik mondani, hogy a kórokozók elleni védekezésnél azt érdemes megjegyezni, hogy lemosásra lisztharmat ellen csak a kéntartalmú szerek jók, ugyanakkor a kéntartalmú szerek CSAK lisztharmat ellen valók (most csak kórokozókról beszélünk, tekintsünk el az atkák „gyérítésétől”:-( ).
Ugyanakkor több ízben olvasom tőled (és szinte csak tőled), hogy a Nevikén lisztharmaton kívül monília, tafrina és egyéb más gombabetegségek ellen is hatásos. Mellékelek egy képet a NÉBIH 2016-os Nevikén engedély-okiratról. Csak lisztharmat szerepel benne, mint kórokozó. Jobb híján tiszteletben tartom a NÉBIH okiratait.
Mondok egy hozzád hasonló példát. Ha olajos és egyéb rovarölő szerekkel permetezném a kajszi fáimat, akkor elhíresztelném, hogy melyik szer a sikeres rovarölő. De semmi rovarölőt nem használok rájuk évek óta, és semmi rovar kártevést nem látok (a törzsét persze megvédem a mászkáló hangyák ellen).
És nézzük a hőfokot. Az előbb említett okirat írja: a permetezést fagymentes időben kell végezni (Nevikén). Nekem ez azt súgja, hogy nem a napi átlaghőmérséklethez kell igazodnom, hanem a permetezés óráiban (vagy néhány órával azután – saját vélemény!) fennálló körülményekhez. A MET hat óránként méri a hőfokot (1-7-1-7), és ebből a négy adatból készít számtani átlagot; ez lesz a napi középhőmérséklet. Az a furcsa, hogy ha bogarásszuk a MET adatait, akkor az látszik, hogy azonos napi középhőmérséklethez eltérő minimum és maximum értékek tartoznak. Tehát egy fagyos reggel utáni erős napsütésben ugyanannyi lesz a napi átlag, mint borús, fagymentes reggel utáni felhős napon. Én permetezésre inkább azt a napot választanám, ahol a reggeli „fagy” után tízkor hirtelen ragyogó napsütés lesz 8-9 fok mellett. Ráadásul a hőfokot árnyékban mérik, én meg napon permetezek (na mindjárt megperzselem:-)) ).
Üdv. Nem teljesen a topic témája, de hátha tudtok válaszolni. Fa ültetéssel kapcsolatban kérdezném, hogy hülyeséget csináltam-e azzal, hogy konténeres csemete gyökeréről leáztattam a földet hogy fellazuljon a gyökérzet és mint egy szabadgyökerest ültettem el?
Nem igazán értek veled egyet. Az őszi lemosó permetezést akkor kell elvégezni amikor az átlaghőmérséklet nem megy +5 fok alá tehát inkább magasabb legyen mert ilyenkor sokkal hatékonyabbak a növényvédő szerek. Inkább legyen a fán sok levél minthogy megvárjam a hideg időt amíg a levelek nagy része lepotyog. Az áttelelő gombabetegségek közül a lisztharmat ami a fák rügypikkelyeiben és a kéreg repedéseiben megmarad a fán ezért én erre helyezem fő hangsúlyt Nevikénnel vagy az olcsóbb Agrokénnel végzem a lemosó permetezést. A poliszulfiz 58%-os kén az 5%-os permetlében szinte minden gombát megöl a lisztharmatot a moníliát a tafrinát és sorolhatnám még tovább az 58%-os parafinolaj meg a rovarkártevőket pl a pajzstetvek, levéltetvek tojásait a körtelevélbolhát és az atkákat (gyéríti). Réztartalmú szereket csak tavasszal közvetlen a rügyfakadás előtt használok lemosásra.
A lemosó permetezés időpontja olyan közel van a "télhez" (őszi vagy tavaszi lemosás), hogy gyakran olvasható ez a jó tanács: fagymentes időben kell. Az időkép előjelzése szerint november végéig nem lesz fagy (főleg nem nappal!). Ugye az (is) a baj, hogy némelyikről már lehullott a levél (nálam pl. szőlőről), a legtöbb csonthéjas talán 20 nap múlva OK, de a körtefáim zölden virítanak. Márpedig én úgy gondolom, hogy a levéllel teli körtefára nem pazarolnám a permetszert, mert a levelek leárnyékolják a vesszőket és a rügyeket, oda kevesebb permetlé jutna. Ezért talán két (három) részletben fogok fújni. Ha jól képzelem, a szőlő az a növény, amit a lisztharmat és egyéb betegségek is erősen támadnak. Előbbire a kén, utóbbira a rezet fújnám - és akkor ez Bordóilé + kén Neo SC.
A csonthéjasok inkább csak "rezes" gombabetegséget kapnak (bár őszi és szilvafám volt már lisztharmatos is). Ezért ezekre rezes szert fogok adni (pl. Bordóilé).
Mivel maradt némi Agrol Plusz (hátha még nem romlott meg), a végén olajjal borítom be a fákat. leginkább körtelevélbolha ellen.
Nem vagyok szakember!!! A fentieket saját tapasztalataim, az internetes kutakodás és ennek a topicnak a hozzászólásai alapján írtam. Tessék kritikus szemmel olvasni!!
70-80 %-os lombhullásnál szoktam őszi lemosót alkalmazni. Éppen tegnap csináltam - ragyogó napos idő, szélcsend, tizenfok. Metszni semmiképpen nem jó most, jobb ha mélynyugalomban vannak a fák (pl. alma, körte), illetve a csonthéjjasokat csak rügyfakadás és virágzás között.
Ez a fa hogy van metszve? A fa mellett 3 méteres gyökérsarjak is nőttek? Nem kellene ezt a koronát alakítani? Nem látom a képeken a fa törzsét. Csak egy sűrű bokrot látok. Az én körtefáim sokkal szellősebbek. Ha a körtelevélbolha túlszaporodott a fán, az is okozhat levélbarnulást, nem? Korompenész nincs rajta?
Két gomba is okozhatja ezeket az elbarnult leveleket az egyik a Körte fabreás levélfoltossága és a Körte varasodás gomba ahol a megbarnult leveleken penészgyepek láthatók. Ez utóbbi nálam is volt jó pár éve de mióta ősszel és tavasszal Nevikénnel csinálom a lemosó permetezést teljesen megszűnt.
A tápanyag hiányt azért zárnám ki mert tápanyagot nem kaptak a fák és a tünetek megszüntek igaz azóta mulcsozom a fák alját.
