Nem igényel különösebb karbantartást. Legfeljebb a hűtőbordák és a ventillátor tisztaságára kell ügyelni. Ha megbízható típust veszel, akkor sokáig - heti néhány alkalom esetén akár több tíz év - üzembiztos marad. Ha új frekiváltót veszel, az elég húzós árban van.
És a frekvenciaváltó mennyire karbantartásigényes? Előfordulhat meghibásodás átlagos használat mellett (heti néhány alkalom) kb milyen árkategóriába sorolható egy ilyen átalakítás?
Üdv! Az lenne a kérdésem hogy egy két pólusú 2,2/1,5KW teljesítményű motort miképp lehet működtetni három fázis megléte nélkül? Egy frekvenciaváltóval sokat veszítene a teljesítményből?
3 fázis jön be a házba, ami elágazik állandó és vezérelt vételezési körökre. Mind a két mérő előtt AEG B-16 jelű kismegszakítók vannak.
Tele vagyok kérdésekkel:
- ezeket a méréseket ÉV mérő, felülvizsgáló végzi?
- hogy / hol / honnan tudom meg milyen keresztmetszetű a betáp kábelköteg az oszloptól a mérőszekrényig? Egy esetleges vételezési teljesítmény növelés lehetőségének vizsgálatához ez eleve szükséges lenne. Eredeti villamos terv vagy szerelési terv/vázlat nincs. Ha megkérdezem a szolgáltatót foglalkozik velem ? Másként: köteles adatot szolgáltatni? gondolok arra ez a vezeték az övé.
Meglátjuk soproniirsai fórum társ javaslatára elvégzésre kerülő mérés értéke mit mutat.
Ha jó lesz a szonda minősítése, akkor a kötés felújítására tudnál javasolni megoldást? Gondolom az évenkénti bilincset old, körbe smirglizi a 8-as köracélt és bilincset rögzít megoldás nem a legjobb. Esetleg horgany sprével "kellősítés"? Bár ebben sok a bizonytalanság, talán felejtős.
Vagy elképzelésem: a függőlegesen álló 8-as köracélra vízszintesen ráforrasztok ezüst forrasszal egy pl. 800 x 30 x 8-as vörösréz anyagot amelyben 4 db M6-os menetes furat van és ezekbe réz csavarokkal rögzítem az elmenő földelő vezetékeket. Bár a kialakítás megvalósításhoz szükséges eszközökkel rendelkezem, még nem forrasztottam ilyen mérettartományban (hőszükséglet, hogy tudom a művelet közbeni rögzítést megoldani, nem esik össze a v.réz lemezdarab? réz olvadáspontja 1080 fok C) Vélemény?
Már rég óta szándékomban volt beírni ide kérdésemet, de nem akartam belezavarni az előző időszakba, mert nekem pont a tökéletes fémes- és elektromos kontakt megvalósítása a cél. De az idő sürgetése miatt lépnem kellett.
Segítenél: mi az az egzakt érték(intervallum) aminél akkor jó? El szeretném kerülni: kijön a mérő ember, mér > uram ez jó! Műszaki mivoltom miatt szeretem (és ez így van jól) tudni, hogy mennyi az az annyi. És bocs ezt nem kötözködés miatt mondom. Egyébként még soha nem mérték / mérettem meg a szondát.
Ez a 8-as kivezetés, amit ankervasnak hívott a nép, ez valami jobbféle anyag, mint a legrosszabb vas. A keresztmetszete 50 mm2, ma is annyi az előírás földelővezetőre. Ugyanakkor ma már a földeléskivezetésnek több követelményt kell teljesítenie, mint régen, azaz annyit, mint magának a földelésnek (ez többnyire a horganyzást jelenti közembernél). Ha ennyi idős, akkor elképzelhető, hogy még 10 év, és meg is ette a talaj. Tehát sűrűbben lenne ajánlatos ellenőrizni - vagy cserélni, amiben persze megvan az a rizikó, hogy az ember kiássa, és azt mondja, hát ez még jó 100 évig.
A kötést nyilván hamar fel kéne újítani...
Ha már visszatért a topik a villanyszereléshez és vonzataihoz, abból az ámokfutásból, hogy egy törpefeszültséggel kívülről táplált készülékre a 230 V-os kettős szigetelés szabályait próbálják meg ráhúzni, mint elefántra a rugdalózót. :D :D :D
1979 –80-ban épült családi ház védelmét szándékozom átvizsgálni. A földelő szonda képen látható helyen, épületen belül talajszinten, az un. „belépő szélfogó”-ban van leverve. A szonda méretéről ( átmérő, hossz) adatok nincsenek. A szonda érkező köracél átmérője 8 mm. Állapota: külső alakja szabályos kör-körös, felületén leveles rozsdanyomok nincsenek de az eltelt időtartam miatt képződhetett felületi korrózió természetesen meg van. A látható z/s sodrott mm átmérőjű védő föld vezetékeket megítélésem szerint egy Alu saruból elfűrészelt bilincs szorítja (?) a 8-as köracélhoz. A vezetékek hosszan vannak csupaszítva, ránézésre az elemi réz érszálak össze vannak sodorva, lecinezve jelentős gyantamaradékkal. (sajnos az egyik vezetékvég alig van benne a szorításban, mert kézzel majdnem ki tudom húzni a kötegből!!)
Tisztelt villanyszerelők. Ez a helyzet. Ugye ezt nem célszerű tartani. Innen indulok, és segítségeteket kérném, hogyan tovább? Amit lehet, tudok sk. kivitelezés. Amit kell, pl. mérés, arra szakember bevonását tervezem.
80-as években volt egy vödörben mindig száraz homok prakkoláshoz, meg benzinlámpa. Később vettem 23-29-36 csövekhez rugót, ( a mai napig megvan) meg gázlámpát.
A dokumentáció más nélkülözhetetlen információt is tartalmaz. Van ahol doksi hiányában a készüléket nem engedik használni. Értékesebb berendezéshez ha hiányzik és nem is lelhető fel doksi,bevizsgálják, újra tervezik,ha szükséges az aktuális előírásokat is érvényesítik.
Ha boltban vásárolsz, akkor nem kell tudnod, hogy mü hármas vagy hányas, csak mondd azt az eladónak, hogy vékony cső kéne és adjon hozzá tágítót meg hajlító készletet is.
Ha meg vastag falú cső kel, akkor
- számold ki, hogy hány cső-toldóra és hány kanyarra lesz szükséged,
- adj hozzá mindkét számhoz ötöt-ötöt,
így csak eggyel lesz kevesebb a ténylegesen szükségesnél :)
(na azt az egy csőkanyart majd legyárthatod gázláng felett, két nap alatt ;)
"A Mü-III vékony fala pl önmagában nem tekinthető mechanikai védelemnek"
Ebből azt sikerült kiolvasni, hogy a Mü-III a legvastagabb falú?
Az anyaguk többféle lehet.
Melegítéssel mindegyik hajlítható,
de a legvékonyabb százból 99-szer el fog szakadni, ha melegítéssel hajlítod (viszont létezik hozzá fillérekért csővég tágító és hidegen hajlító készlet),
a vastag csövekhez meg lehet vásárolni készen kanyarokat+ toldókat.
