Az égéstermék elvező berendezések hő és áramlástechnikai méretezése mindenre megadja a választ.
Ha meglévő kéményt akarsz magasítani, csak annyi a dolgod, hogy a jelenligi kéményed adataival (átmérő, magasság, anyag, esetleges elhúzás, stb.) felkeresel egy gépész tervezőt, adaptáljátok rá a cserépkályha jellemző adatait, pl: teljesítmény, hatásfok (valahol 65 és 80% között, de kályhások ezt jobban tudják), égéstermék átlagos hője, a berendezés huzatigénye, a telepítési helység légellátási módja. Ezek alapján megkapod, hogy a jelenlegi kéményed alkalmas-e az adott berendezés égéstermék elvezetésére.
Ha nem akkor, addig emelitek a külső szakasz magasságát amíg jó nem lesz.
Ha ez baromi sok pl.: +2m, akkor szerelt kéményre is megnézheted nagyobb belső átmérőre.
Van néhány gyártó akik csili-vili szerelt kéményt gyártanak acél béléscsővel, nem randa, akár egy modernebb vonalú lakás dísze is lehet, vagy lakott térben burkolod esetleg tűzálló gipszkartonnal, vagy körülfalazod ....
Szorgalmasan olvasgatom, a különböző hozzászólásokat. A kémény azóta probléma, mióta megjelentek a bélelt kémények. A tégla kémény, még 100 év után is kémény. Elégé körbejártam segítségetekkel ezt a kérdés kört, mindössze 60 cm magasítást kell elvégeznem, amennyiben bármilyen szűkítést alkalmaznák, párakicsapódás, kémény tönkremenetel lenne az eredmény. Láttam olyan kéményt, amelynél eternit csővel szűkítettek és három- négy méteren csuromvíz a kémény. Beszéltem egy kőművessel, azt mondta 18. 000.-Ft-ért, épít fel 1 méter magasítást új téglával, úgy hogy a gerincen dolgozik
Csatlakozom az előttem szólóhoz, miszerint csak egy külön szerelt kémény lehetősége marad számodra amit ha lehet épületen belül kellene kivitelezni, mert épületen kívüli elhelyezésnél építési engedély köteles.
Ha 132-es a bélléscsöved akkor csak ekkora füstcsőcsonkú vegyes kazánt tehetsz a kéményre, azt is csak akkor ha előbb kicibálod az alut és helyére acélt passzintasz. (igen necces ügy). Meg kevés az ilyen füstcsőcsonkú vegyes kazán is, bár találhatsz. Csak acél vagy samott béléscső jöhet szóba, esetleg sima falazott kürtő, de egy rendes vegyes kazánnak minimum egy 14x20-20x20-as kürtő kell, vagy ennek megfelelő körkeresztmetszetű béléscső. Gondolkozz egy frappáns kis szerelt acélkéményben. Készítess méretezést! Abból kiderül mi kell hozzá. Fordulj a helyileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltatóhoz.
Azt szeretném kérdezni, hogy a kéménybe jelenleg 135-ös, vagy 175-ös (nem tudom) aluminium spiro csövünk van. Azt szeretném kérdezni, hogy valahogy be lehetne kötni ebbe vegyestüzelésű kazánt? Vagy a belselyébe végig kellene húzni egy rozsdamentes csövet? Valami tippet tudnátok adni, hogy mit lehet tenni? Vagy a kémény és vegyestüzelésű közzé rakjak egy orbitális hőcserélőt, amivel lehűtöm a füs-gáz hőmérsékletet? Várom az ötleiteket.
Szigetelni érdemes a padláson és a tetőn kívül is, dehát ez attól függ milyen munkálatokat végeztek még ezzel párhuzamosan esetleg az épületen.
Ha csak kimondottan a cserépkályha kéményét szeretnétek rendberakatni akkor nem annyira érdemes plusszba annyit foglalkozni vele.
Viszont már minnél hamarabb kihívhatod a helyi kéményseprőket egy előzetes vizsgálatra és ők a helyszinen valamint egy szakvéleményben tudatják illetve rögzítik a tapasztaltakat, a feltételeket.
Már nem csak az MSZ0472/2 szabványt kell figyelembe venni, hanem az Úniós szabványokat is.
De erről a kéményseprők felvilágosítást adnak.
A bélelés tényleg nem olcsó mivel csak saválló rozsdamentes acél csövet lehet alkalmazni 0,8 mm-es anyagvastagsággal aminek méterét teljes hossztól függően kb. 15 e körül csinálnak.
De ha már a kátrány és a koromlé már kiütközött esetleg a kéményfalazat külső részén(barna foltok) akkor viszont vissza kell bontani és újra kell építeni.
Ha BP.en laksz akkor tudok segíteni hogy kit keress fel.
Azt nem tudom mi volt elötte bekötve, de mi csak fa tüzelésre használnánk a cserépkályhát, kisegítőfűtésnek. A bélelésről azt hallani marha drága. Jól hallani? Ha szigeteltetem a kéményt, csak a padlás térben vagy azon kívűl is kell? Az bizti, hogy hívok szakembert megnézetni, csak kellenek az infók nehogy átvágjanak. Köszi!
Ezek szerint a régi kéménybe is volt már vegyestüzelésű készülék bekötve. A padlástéri tisztítóajtó belsején az szurok ami valószínűleg az egész kéményhosszban megtalálható. Ilyen estben viszont hogy ez tovább ne terjedjen ki a kémény külső falára is ennek érdekében bélelni kellene viszont csak úgy hogy a béléscső illetve a tégla között hőszigetelés is legyen. Na mármost így a kémény kerestmetszete nagyon leszűkülne ami már nem jó.
Tehát ha ezt a téli időszakban folyamatosan szeretnéd használni akkor ezt a kéményt el kell felejteni, ha csak szakaszosan akkor el kell távolítani a szurokréteget.
a 14x14 kémény pont megfelelt eddig is és most is, de javasolnám inkább a 20x20 járatot, valamint folyamatos használatnál az építéskor elhelyezhető béléscsövet is. Ha csak hobby célra használnád kiegészítő fűtésnek néha akkor nem kötelező bélelni. A szigetelése szintén javasolt.
Csak ugatom a temat, de azert kijelenteni hogy a 14x14 kemeny a kalyhak 90%-anal megfelelo...
Mi van ha a sorstars a 10%-ba esik? Nem fogja viagasztalni hogy a tobbi 90%-nak milyen jo. Ha egy drotban 10% esellyel van benne a 230V, akkor batran megfogod?
Szerintem beszelj kalyhassal! Semmibe sem kerul, es elobb utobb ugyis meg kell tenned. Csak ha utobb, akkor esetleg azt fogja mondani, hogy ez igy nemjo.
A kalyhat a futendo legkobmeterhez (igazibol a hoteljesitmeny igenyhez) meretezik. Nekem ugy 120m3-t kell futson a kalyha, erre mondta a kalyhas hogy a 14x14 az mar keves.
En nem vagyok szakerto, de szinten cserepkalyhara gyurok. Most beszeltem kalyhas szakemberrel.
1. Keresd meg, aki rakni fogja, es kerdezd meg tole!! Ha nem olyan a kemeny mint amit o mondott, akkor ugyis arra fogja fogni ha nem mukodik a kalyha.
2. Nekem az en szakim azt mondta, hogy 20x20 negyzet vagy atmero25 kerek amit csinaltassak. Ez egy 120m3-t futo kalyha. Ugy mondta, hogy kicsi kalyhahoz a 14x14 elmehet, de igazibol keves.
Mondott meg olyat, hogy ha fold van alatta, akkor rendesen le kell teknoszigetelni, mert a nedvesseg felmegy a kalyhaba es tonkreteszi. Meg hogy az aljzatbeton a kalyha alatt 10cm, vasalva. Egy ilyen kalyha alsohangon 4-500Kg
Az LSK20 (hőszigetelt 200 mm es, szellőzőcsatorna nélkül) 5fm-es, 122.180.-Ft+Áfa, volt, 2006-ban, listaáron, van benne minden ami alapból kell. 11.000 minden további méter. De keressd meg a helyi forgalmazót, csak úgy röpködnek a százalékok lefelé.
Esetleg a konkurens SIH20-ára is kérj ajánlatot.
off*Ha ilyen típusú választ nem lehet adni, vagy megemlíteni gyártókat és árakat akkor a moderátor kérem törölje a választ. köszi*on
Cserépkályhát szeretnék a tavasszal rakatni. De nem tudom megfelel-e ehhez a jelenlegi kéményem. Mekkora kémény kell hozzá, illetve milyen? Ki kell béléltetnem? Voltam a padláson. A tisztító lyuknál (bocsi nem vagyok otthon szakinyelvben) olyan mintha valami fekete trutyi folyt volna ki belőle. Lehet hogy a régebbi tisztításkor keletkezet? Kivel nézessem illetve építtessem meg a kéményt,? Kéményseprő, köműves, kályhás?
Egy szakmai fórumon hallottam, hogy terjedőben van (nyugat-európában is) a terménnyel, szemes takarmánnyal történő tüzelés, (olcsóbb mint a fa, szén). A keletkező égéstermék olyak erős savakat tartalmaz, hogy egyes acél (gondolom gyengéb minőségű) béléscsöveket egy, másfél év alatt felzabál. Ellenben pl. a furán jól ellenáll neki (külföldi tapasztalat). Akkor az nem lehet piskóta. No jó ez szemes takarmány.
Az nekem is evidens volt, hogy az ujat meg kell terveztetni. Azt volt nehez elhinni, hogy a meglevo elbontasahoz is kell szakvelemeny, engedely, papirozas, stb.
Két ok van, amiből következik ez az álláspont: - lakás céljára szolgáló épület bontásához bontási engedély kell; a kémény falazata tartószerkezetnek minősül, a tartószerkezet módosítása pedig minden esetben engedély köteles, - ha a kémény nélkül az építési engedélyt sem adták volna ki anno (mert szükség volt rá a szabályok teljesítéséhez), akkor nyilvánvaló, hogy elbontani sem lehet utólag, csak ha másikat építesz helyette - ez pedig szintén építési engedély köteles tevékenység.
>De egy fafűtésnél kén és kénessav nem igen keletkezik. Az csak a barna meg egyéb kéntartalmú szeneknél , eseteleg tüzelő olyajnál HTO, ha nem kellően tisztították - az olajat. De egyikkel se igen fűtenek már nálunk. -Nem túl jelentős, de keletkezik. A fa sejtekből áll, abban van DNS, abban meg kéntartalmú nukleinsavak. -Aztán a magas hőmérsékletű lángokban (jó, a vizes fa nem tipikusan ilyen :-) keletkeznek különféle nitrogén-oxidok is, így lesz salétromossav, salétromsav is. -A vizes fa tökéletlen égésekor ("falepárlás", pontosan :-) pedig keletkezik fenol, meg más szerves savak is.
A kéményseprő tud. Nem tervezni hanem ajánlani embert. Méretezni is tud, hiszen az építési engedélyes eljáráshoz a kéményseprő ipari szakvélemény elengedhetetlen, annak pedig része a hő és áramlástechnikai méretezés. A gázszolgáltató néhány helyen, csak gázátalakítási terv esetén is kér ilyen nyilatkozatot és a bekötés (gázóra felhelyezés) előtt is szakvéleményt. A legtöbb közszolgáltató komolyan veszi a munkáját és nem "hova üssem a pecsétet" módon végzi a feladatát.
Tudomásom szerint a bontáshoz nem kell szakvélemény (kéményseprő ipari), de bontási és átépítési engedély az építési hatóságtól igen.
A bélelés elvileg lehetséges ha:
- tudod hogy milyen a cserépkályha (fix vagy mobil), - mekkora a hozzávetőleges teljesítménye, hatásfoka, - mekkora a huzatigénye, - mekkora a "füstcsőcsonkja",(a mobilaknak nem tudom de a rakott kályhák csonkja tudomásom szerint 13x13 - 16x16-os belméretűig terjed általában) - a kürtő tényleg 14x14 végig egész hosszában, (ebben az esetben elvi síkon 130 as acél csővel bélelhető), - van-e benne iránytörés, - mekkora a kéménykürtő hatásos magassága,(becsatlakozás és a kitorkollás távolsága, szakaszolva helyiségenként) - honnan kap levegőt az égéshez,
A fenti adatokkal felvértezve, készíttes hő és áramlástechnikai méretezést, abból kiderül.
A 14x14-es kürtők bélelése (szükségesnél több bontás nélkül) 130-as béléscsővel mindig lutri ... a füstcsőcsonk méreténél kisebb kéménybe kötni pedig erősen ellenjavalt és tilos is. Sok szerencsét
Értem és köszönöm. Ekkor következik a kedves kis történet, hogy a kémény részben összeépült a fallal, azaz a kürtő a lakott szinten részben a falban fut. Ennek a visszabontása még csak-csak elképzelhető, de azt elképzelni sem tudom (jó-jó, a kőművesek mindent megoldanak:)), hogy a béléscső oldalról történő belepréselése után hogyan épül megint össze a fallal a kéménytest, azaz hogyan nő össze a kürtő megmaradt része az újonnan falazottal?
Az nekem is evidens volt, hogy az ujat meg kell terveztetni. Azt volt nehez elhinni, hogy a meglevo elbontasahoz is kell szakvelemeny, engedely, papirozas, stb.
Uj kerdes: ha van egy regi valoszinuleg 14x14-es kurto, azt ki lehet belelni ugy hogy cserepkalyhahoz megfelelo legyen?
