Akkor is csak nézek, nekem is a padló fölött 18 fokos a pince. :| 16 fok, ráadásul kamrának, azért durva. Ha fél méteres a fal, ha nem... Vagy még a téli hideget tartja? Szerencsés vagy!
Nekem is lenne egy nagyon király pincém....illetve van is...csak egyetlen bajom van vele...hogy az átkozott víz esős tavaszon feljön benne és benne tanyázik vagy két hónapig...:(:(..pedig olyan jó lenne....
a joghurtos tehénsajtom eddig igen biztatóan néz ki..1napos...meddig bírjam ki kóstolás nélkül??
Azt hogyan csinálod? Mármint a 16 fokos kamrát... Nekem kint a raktár alatti pince, ami teljesen földbe van süllyesztve, 18 fokos... (Sajtnak pont jó lenne, csak tiszta dohos, penészes, meg bemászkálnak az egerek, valamit kellene vele kezdeni...) A kút mélye, 12 méter mélyen 13 fokos.
én öt nap múlva bontom a fetát ki, meglátjuk. Többet kellett volna próbálnom, de nincs több hely a hűtőben. :D Esküszöm, három hűtő kellene, mert másfelet már elhasználnak a sajtok...
Hát imádom az ilyen embereket akik ilyen jó szájbarágósan írják le, hogy mit hogy kell csinálni. HÁLÁS KÖSZÖNET! Holnap az általad leírtakkal próbálkozom, mert most nekiálltam már a fetának.
én csináltam egy hasonlót....anevezhetjük rózi lusta sajtjának is..DD
megmaradt kb 10liter esti friss tejem......baromra nem volt kedvem sajtozni, másnap meg tele voltam melóval úgyhogy nem hiányzott egyáltalán..
emlékeztem én hogy elefadának van valami krémsajt receptje de még arra is lusta voltam hogy bekapcsoljam a gépet.....ja meg más sajtos barátom is emlegetett krémsajt receptet de győzött a lustaság..
a tőgymeleg tejbe belehajítottam 0.2ml oltót......másnap reggelre magalvadt,feldobta a savót a tetejére..megkóstóltam(Ph mérés ösztönből)...de nem éreztem elég savanyúnak.....mindenestere átöntöttem az egész cuccot egy túrócsurgató kendőbe és estig csurgattam......estére kellemesen finom savanykás lett...
Jól átgyúrtam sóval...kaptam egy gyúrható kissé túróra emlékeztető de szájban omlós-olvadó masszát.....
deszkán pogácsaszaggatóval kis korongokat formáltam...majd be a hűtőbe egy éjszakára.....regel fűszereztem és ez lett belőle:
próbálom érlelgetni, kiváncsi vagyok mi jön ki a fűszerekkel...de frissen is nagyon finom...
hmm...nagyon biztatóan hangzik..éppen ma gondoltam hogy kellene csinálni joghurtkúltúrával is sajtot....)
Off:
Elefada!
Voltam bösztörpusztán...most este...csak éppen a parkolóból haza kellett jönnöm ..mert a kedves férjem behisztizett hogy ő nem megy be mert tömeg van....szegény Magdiék tuti hülyének néznek.....de hát ez van:(:(
Nekem most ebben a nagy melegben nagyon jó sajtjaim készülnek. Próbáld csak ki, ha akarod! Sőt, örülnék, ha többen is kipróbálnák, mert én nagyon megörültem, amikor sikerült egymás után többször is így reprodukálnom a sajtot. Sokáig kísérleteztem, hogy joghurtkultúrával hogyan lesz a legjobb.
38 fokra melegítem, és még csak nem is pasztőrözöm, nem is várok vele, rögtön, fejés után, de egy-két óra múlva sem szokott gond lenni a kecsketejjel, még ha hűtőbe sem rakom. Tehát 38 fokon belekeverek 150 ml/10l saját készítésű natúr joghurtot. (Nyilván jó a Danone is.) A meleg ezért kell, hogy ideális legyen a joghurtnak. Aztán hűl, amennyit hűl, 30 perc után oltom 1,6ml/10l Chy-Max-szal. 35 perc múlva először nagyobb, 5-6 centis darabokra vágom, meg keresztben is, aztán 8-10 perc után felaprítom mogyorónyira, vagy hát attól függ, ahogy sikerül. Ilyenkor megmérem, hol tart a hőfoka, (34-35 szokott lenni), és kb. egy fokot nagyon lassú tűzön, kavarás mellett melegítek rajta. Gyakorlatilag végig benne maradok a joghurtkultúra optimumában. 20 perc múlva kiszedem az aljára ülepedett sajtot egy rozsdamentes rácsba, szűrőbe, vagy hát formába, gyakorlatilag. Amikor már jól kicsepegett, és csak lassan csepeg, kb. negyed óra múlva (vagy inkább amikor eszembe jut, és még nem ragadt bele a rácsba) megfordítom. (Erre jobb lenne egy egyenes falú forma, hát nekem ilyen félgömb alakú szűrőm van, amibe az 1,2 kg-os sajt alvadéka nehezen, de belefér. Ha megforgatom, még belealakul, de az alja néha érdekes. Ilyen... ufósajtjaim lesznek. :D) No, így hagyom kb. egy napig. A lakásban jó meleg is van, tekintve, hogy naponta megy még a sparhelt is az orda kifőzése meg a rizsfőzés miatt, meg amúgy sincs hűvös. Egy napnál elkezd kicsit szagosodni, azt jól lemosom, majd sós vízbe (4 rész víz, 1 rész só) állítom 6 órára, ahogyan mondtátok. A sóból kivéve csak bedobom a hűtőbe, alá-fölé néhány szalvétát teszek, amit időnként nem árt kicserélni. Pár nap után (5-6 nap) már nagyon kellemes íze van, és elkezd sárgás kéreg is képződni rajta. Az eredmény: félkemény, jól vágható, krémesen omlós állagú sajt, ami mellesleg sütéskor jól is olvad.
Fűszerezéskor még mindig összegyúrjuk, de nem egy nap után, hanem mondjuk úgy negyed nap után, mikor már eléggé kicsöpögött ahhoz, hogy be tudjuk állítani az ízét, ezt pedig enyhén préseljük. Még jól össze szokott állni, bár a héja repedezettebb lesz, mint az áztatottnak. De a por alakú fűszereket igazán csak így tudjuk hozzáadni anélkül, hogy túl sok kicsepegne a savóval együtt.
Azt vettem észre, hogy ha nem szedem ki a savóból időben, hanem mondjuk elalszom és csak órák múlva, mikor már a savóban összeállt, akkor túrós ízű lesz, ami sótlanul is nagyon finom. :D Csak abból a savóból már alig lesz orda, és abból az alvadékból nem lesz rendes sajt...
Nekem most ebben a nagy melegben nagyon jó sajtjaim készülnek. Próbáld csak ki, ha akarod! Sőt, örülnék, ha többen is kipróbálnák, mert én nagyon megörültem, amikor sikerült egymás után többször is így reprodukálnom a sajtot. Sokáig kísérleteztem, hogy joghurtkultúrával hogyan lesz a legjobb.
38 fokra melegítem, és még csak nem is pasztőrözöm, nem is várok vele, rögtön, fejés után, de egy-két óra múlva sem szokott gond lenni a kecsketejjel, még ha hűtőbe sem rakom. Tehát 38 fokon belekeverek 150 ml/10l saját készítésű natúr joghurtot. (Nyilván jó a Danone is.) A meleg ezért kell, hogy ideális legyen a joghurtnak. Aztán hűl, amennyit hűl, 30 perc után oltom 1,6ml/10l Chy-Max-szal. 35 perc múlva először nagyobb, 5-6 centis darabokra vágom, meg keresztben is, aztán 8-10 perc után felaprítom mogyorónyira, vagy hát attól függ, ahogy sikerül. Ilyenkor megmérem, hol tart a hőfoka, (34-35 szokott lenni), és kb. egy fokot nagyon lassú tűzön, kavarás mellett melegítek rajta. Gyakorlatilag végig benne maradok a joghurtkultúra optimumában. 20 perc múlva kiszedem az aljára ülepedett sajtot egy rozsdamentes rácsba, szűrőbe, vagy hát formába, gyakorlatilag. Amikor már jól kicsepegett, és csak lassan csepeg, kb. negyed óra múlva (vagy inkább amikor eszembe jut, és még nem ragadt bele a rácsba) megfordítom. (Erre jobb lenne egy egyenes falú forma, hát nekem ilyen félgömb alakú szűrőm van, amibe az 1,2 kg-os sajt alvadéka nehezen, de belefér. Ha megforgatom, még belealakul, de az alja néha érdekes. Ilyen... ufósajtjaim lesznek. :D) No, így hagyom kb. egy napig. A lakásban jó meleg is van, tekintve, hogy naponta megy még a sparhelt is az orda kifőzése meg a rizsfőzés miatt, meg amúgy sincs hűvös. Egy napnál elkezd kicsit szagosodni, azt jól lemosom, majd sós vízbe (4 rész víz, 1 rész só) állítom 6 órára, ahogyan mondtátok. A sóból kivéve csak bedobom a hűtőbe, alá-fölé néhány szalvétát teszek, amit időnként nem árt kicserélni. Pár nap után (5-6 nap) már nagyon kellemes íze van, és elkezd sárgás kéreg is képződni rajta. Az eredmény: félkemény, jól vágható, krémesen omlós állagú sajt, ami mellesleg sütéskor jól is olvad.
Fűszerezéskor még mindig összegyúrjuk, de nem egy nap után, hanem mondjuk úgy negyed nap után, mikor már eléggé kicsöpögött ahhoz, hogy be tudjuk állítani az ízét, ezt pedig enyhén préseljük. Még jól össze szokott állni, bár a héja repedezettebb lesz, mint az áztatottnak. De a por alakú fűszereket igazán csak így tudjuk hozzáadni anélkül, hogy túl sok kicsepegne a savóval együtt.
Azt vettem észre, hogy ha nem szedem ki a savóból időben, hanem mondjuk elalszom és csak órák múlva, mikor már a savóban összeállt, akkor túrós ízű lesz, ami sótlanul is nagyon finom. :D Csak abból a savóból már alig lesz orda, és abból az alvadékból nem lesz rendes sajt...
Elkezdtem lemosogatni, meg becsomagolni a sajtokat a hűtőbe. Van egy natúr, aminek körbe a felületén már eléggé sárgás, meg kezd keményedni. Ez most kiszáradt vagy érik? Amúgy van valakinek arra tippje, hogy hol érleljem a sajtokat? A spejzba túl meleg van, a hűtőben meg hideg. Semmi egyéb hűtőm nincs, és egy darabig nem is lesz, pince nincs, mert kazánház lett belőle. Már arra is gondoltam, hogy kiteszem a sajtokat 1-2 órára a spejzba, aztán vissza a hűtőbe. Vagy ez baromság?
jajj dehogy akarok büdi tejet isten ments..csak bosszantott hogy a szart(bocsi)...istenítik....az én termékem csak azért mert nem ganészagú.... csalás..:(:(
én is ezért léptem le éjjel mert elment az áram...épp Krézi-nek gépeltem ..meg akartam kérdzni hogy náluk dúl az istentelen égi háború amit idehallok??(légvonalban közel lakunk egymáshoz)......aztán mire leírtam félig,ideért és leszakadt az ég...:(:(
Ez ám az élet ami itt lett egy éjszaka alatt, nálunk tegnap este fél 9 óta még áram se volt, most jött vissza. Remélem a hűtőben nem lett semmi baja a gomolyáimnak, hogy több, mint 12 óráig nem volt áram. Mondom bemegyek a városba, és veszek friss joghurtot a fetához, mert itthon csak olyan van ami hétfőn meg kedden lejár, hát komolyan mondom volt egy kis csitt- csatt meg egy kis eső, oszt lebénul a fél város. A boltokba áram nincs, a tejhűtőkbe a joghurt, hát nem épp hideg. A szalámispultnál nincs kiszolgálás, mert nem merik felnyitni az ajtaját. Komolyan mondom hihetetlen, én ilyet még nem tapasztaltam pedig már krisztusi korban vagyok. Kicsit félelmetes, és riasztó, tegnap este én is paráztam akkora dörgések voltak, szegény gyerekeim reszkettek, mint a nyárfa levél...
Hohohó, még hogy ellés nélkül nincs tej? Féligazság! :D Az egyetlen megtartott parlagi gatyás kecskémnek harmadik éve van egyetlen elléstől teje. A lánya, akinél megjött a teje, már második éves ellő idén. Minden télen lecsökken a teje 1 deci környékére, és nyárra visszajön a 2 l :P
rosie78: Nem mondod komolyan, hogy kecskeízt akarsz produkálni? :D Örülj neki inkább, hogy jók a kecskéid, és jók a körülmények hozzá. Tapasztalataim szerint kecskeíz ezektől lehet:
- ha a bakkal egy helyen, egy karámban tartjuk a lányokat, de ez csak ha szokásosan büdös a bak. Ha fajtatiszta, akkor jó eséllyel nem vizeli le a fejét és nem büdös, mint pl. az enyém sem, így fedezéskor ősztől télig minden este velük van, de a tej ízében nem látszik.
- ha rossz, szagos, vagy intenzív ízű növényeket eszik a kecske, pl. sok bodzát, vagy eperfát, vagy egyes gyógy- és fűszernövényeket. Diót még nem próbáltuk.
- nálunk a kis nyájban egyes kecskék közt is van alig észrevehető különbség, de ezt a különböző ízlésüknek tulajdonítom, mintsem a genetikának. A gatyás kecskénk tejének a legfinomabb, legkecskétlenebb az íze, ha néhanapján vásárolnak tejet, akkor abból adok, meg még hozzáteszek a többiből. Azt vettem észre, hogy nagyon rámegy a lombokra, míg a többiek a földről is esznek. Vannak mezőrészek, ahol egyenesen rossz lesz a tej íze, de az övé akkor is tűrhető, roppantul válogatós.
Kezdetben nekünk is nagyon rossz volt a tejünk, tiszta erős kecskeízű, sőt, a fátyolka nevű rovar undorító szagához tudnám hasonlítani a szagát is (aminek pedig rothadó fog szaga van), bár a boltinál jobb volt. Hamar megelégeltem, fogtam a fejszét és öcsémmel végigirtottam a bodzát ott, ahol legelnek, sok ezen négyzetméteren, egész erdőrészeken. Útközben kiirtottam a mérgező kecskerágót és a kis eperfákat is. Azóta jó ízű a tej. :)
Rosie 78! Tudod, hogy Bösztörpusztán holnap, holnapután ott lesznek az ismeröseink, Magdi is, Feri , Tamás és Nárcisz is? Neked egy köpés, nem mész ki?
