Köszönöm a válaszodat, sajnálattal vettem tudomásul, hogy ez így van. Csak azt nem tudom, hogy így, hogy már fel van építve a ház, ki lesz az a műszaki ellenőr, aki elvállalja papíron, hogy ő volt az ellenőr.
Egy nagyon fontos kérdésem lenne. Jövő héten jön hozzánk az építésfelügyelet Székesfehérvárról. Külön szerződésünk van magára az építési munkára és külön szerződés az ács munkára. Eddig csak ezek vannak kész, illetve a tetőn a cserép még nincs fent. Minden esetben kell a műszaki ellenőr vagy az 50 millió Ft el nem érő házépítéseknél nem? Fontos lenne, mert már csak a hétfői napunk van arra, hogy esetleg keressünk valakit.
Amúgy van valakinek valamilyen tapasztalata a fehérvári ellenőrökről?
Mivel általában 6 méteres az épitménymagasság, ebből alakult ki a 3 méteres oldalkerti méret. Továbbá a tűzvédelmi rendeletben 6 méteres távolság van az épületek között, tehát ennek a felét kell venni. Hiába lakóépület, a funkció később változhat.
Ahogy lala leirta: utcafronton 5-5 méter, másik két oldalon 3-3.
Szabadonálló beépitésnél nincsenek ablakméret tilalmak, mivel 3 métert tartanod kell, a szomszéd is tartja a maga 3 méterét, igy legrosszabb esetben is van 6 méter a két épület között.
Speciális esetben a tűzvédelmi rendelet alapján előirhatnak nagyobb épületek közti távolságot, de sima lakóháznál ez nem fordul elő (ha a földszinten asztalos üzem van pl, akkor ott már figyelni kell)
Alap közmű: viz, villany, csatorna.
A fűtésedet azzal oldod meg, amivel akarod, erre nincs előirás. Viszont viz nélkül nem fogsz épitési engedélyt kapni...
(azt fogják javasolni, hogy társuljatok a szomszédokkal, és terveztessétek meg a vizet, vigyétek oda. Ennek tervezési-engedélyeztetési oldala 8-10 hónap, és költségben 10e Ft/méter körül van NEM aszfaltozott út esetén)
Elméletileg lehetséges a fúrt kút, mint vizpótló berendezés, de ilyenkor az ÁNTSZ-el be kell vizsgáltatni bizonyos időközönként a vizminőséget (saját költségen). Ha ez lesz, akkor csakis lakófunkciót képzelj el oda, mert bármiféle üzem/üzlet/telephely iszonyatos szivatással jár.
(már emlitett ÁNTSZ vizmintázás, mivel nincs biztositott viznyomás, a tűzoltó tűziviztárolót kér, stb)
A csatorna közműpótlásáról már volt szó valamelyik topicban, elvileg van gyártó, akinek megvan az engedélye rá.
Ha nincs extra helyi előírás, akkor az általános szabályok szerint mindkét utcafront előkert, és 5 méteren belül nem lehet épület, a másik kettő oldalkert, ott 3 méter a korlát. Az ablakok elhelyezése lényegtelen.
Két dolog vagy kell rá kérni fennmaradási engedélyt vagy sem irány a helyi építési hatóság nem úgy nyitunk hogy van egy meglévő építmény hanem szeretnénk és mi a módja :) illetve megkérdezni amikor készült mi volt az előírás úgy mellékesen. Ha a fedett terasz amúgy nyitott és nem zárt akkor nagy eséllyel nem kellett neki engedély.
Én csak az építmény --- melléképítmény fogalmain próbálok lovagolni. Persze a melléképítmény is építmény csak azt kifejezetten a hátsókertbe is el lehet helyezni.
A hátsókertbe (hátsó telekhatártól általában 6 méteres sáv) nem helyezhető el semmiféle épitmény. Tehát bárminek is nevezed el, engedélyt nem kapsz rá.
(a birság meg magas, és utólag sem engedélyezhető a fennmaradása)
Nem akarok én valójában galabot tartani, csak egy melléképületet felépíteni, amiben szerszám tároló, alsókonyha lenne. Ezt a hátsókertbe hivatalosan nem lehet felépíteni, mert ez építmény. Ezért gondoltam, hogy ólnak neveznénk, ami melléképítmény és hátsókertben elhelyezhető.
Az én értelmezésemben az állattartó épület jelenti az ólat.
Minden önkormányzatnak van állattartó rendelete, elsősorban abban kell megnézni, hogy mit ír elő, lehet-e egyáltalán galambot ott tartani. Utána jöhet az épitési szabályzat, hogy enged-e ólat, és azt hová.
megoldható és találkoztam már ilyen direkt az építésre létrehozott saját "vállalkozással" vagy a meglévő kiterjesztésével. de egy kisebb családi háznál nem kifizetődő.
0-ás adózó igazolása, regisztráció, fiktív szerződések megkötése, szükség esetén tényleges szakemberek előkerítése stb.
1.+2. - ez legyen az ő bajuk. meg a felelős műszaki vezetőjé. (238/2005. korm. r. I./ 8. és 11. pont)
1. nem is szükséges. szerződik olyannal akinek meg van.
2. az egy dolog, hogy hogy csinálják. lopni is szoktak, mégsem elfogadott jövedelmszerzési forma. meg lehet próbálni, ha megússzák jó, ha nem akkor nem jó. utólag senki nem kéri, de ha építés közben kijön építésfelügyelet (manapság mindenhova eljutnak) akkor drága spórolási formának fog bizonyúlni...
Nekem tegnap volt az Építésfelügyeleti Ellenőrzésem, frissek az emlékek.
Mivel nem adtam generálkivitelezésbe, nekem kell szerződésemnek lennie egy Műszaki Ellenőrrel. Valamint minden vállalkozóval. Csak olyannal céggel szerződhetek, aki ELŐZETESEN regisztrálva van a Kamaránál. Engem büntetnek, ha jogosulatlan kivitelezővel szerződök. (Ugyanaz a helyzet a tervezőkkel is, de most nem ez a téma)
Minden kivitelező (cég) szerződik a saját Műszaki Vezetőjével (amit a végén valahol úgyis én fizetek, mert beépíti az áraiba, pl külön tételként). Mindenki külön Naplót vezet, amikbe az Ellenőr is bejegyez (pl átadás-átvételkor, takarások előtt, stb)
Ha generálban folyik a kivitelezés, és a generál vállalkozó(cég) alvállalkozókkal dolgoztat, akkor nyilván NEKI kell szerződnie velük és ezt is kérhetik az ellenőrzéskor. Persze, jogosultság kell, kamarai regisztráció is kell.
Szóval ha családi generálcéget csinálsz erre a célra, jól megszívatod, mert ugyanazokat az alvállalkozói szerződéseket neki is meg kell csinálnia, amit Neked kellene, ha nem lenne generálkivitelezés. Az egész játékkal szerintem 1db Műszaki Ellenőrt lehet kispórolni, ha a Generálkivitelező Műszaki Vezetője mindent aláír(hat). És persze a Generálkivitelezőnek kellenek jogosultságai, Építész Kamarai bejegyzése, stb. Ha valamire nincs embere (pl jogosult ácsmunkára), akkor arra alvállalkozót kell felmutatni.
Ha van egy családi (vagy baráti) cég, aminek a tevékenységi körébe benne van az épitőipari kivitelezés (is), akkor elvileg azzal leszerződhetsz, mint generál kivitelező.
Ennek a cégnek beszervezel egy műszaki ellenőrt, magadnak meg egy femüt.
én is morgolódok magamban és megkeresem a lehetőségeket... de hát a (jog)szabály az szabály. mint a seregben annó: "nem érdemes b..szni a parancsra, mert az csak szaporodik"
nem "gondolás" kérdése. vannak jogszabályok és van egy építésfelügyelet/építéshatóság által alkalmazott gyakorlat.
a te esetedben az építési törvény a mérvadó. ez kimondja:
- aki nem vállalkozói tevékenység keretén belül végez építőipari tevékenységet, az csak saját magának végezheti. a hatóság a gyakorlatban az együttlakó egyenes vagy oldal ágbeli családtagokat elfogadja "saját maga" kategóriába, ezen kívül senki mást.
- építési szakmunkát csak erre szakképzet személy végezhet.
a kettőből egyenesen következik, hogy azt a szakmunkát végezheted el sk. amire neked, vagy egyenes/oldal ági együtt lakó családtagodnak képesítése van. kicsi esélyt látok arra, hogy ez fennállhat. vagy piszkosul nagy a család és sokan laktok együtt.
a csak papíron lévő vállalkozóval az a gond, hogy ha jön a munkaügyi felügyelőség (gyanu esetén az építésfelügyelet köteles jogsegélyben őket értesíteni) akkor bukta, dö nagyon :(, mivel a munkát végző személyeknek szerződéses viszonyban kell állnia a vállalkozóval.
- építőipari tevékenységet akkor lehet végezni, ha azt felelős műszaki vezető felügyeli. tehát akár sk. akár vállalkozásban épít valaki, femű kell. ha vállalkozó csinálja, akkor a femű az ő dolga, ha sk. csinálod, akkor a te dolgod.
- műszaki ellenőr akkor kell (szerintem hasznosnak mindig hasznos, hacsak nem vagy te építési szakember), ha több fővállalkozó végez munkát. fővállalkozónak az számít, aki közvetlenül a megrendelővel van szerződésben. építési munkát csak kivitelezési szerződés kötésével lehet végezni.
vagyis akkor nem kell e miatt műell, ha 1. egy vállalkozó bevállalja a teljes kivitelezést (kulcsrakész), 2. csak sk. munka van.
nem is neked kell tudjad, hogy milyen szabályokat kell betartanod. erre (is) van a műszaki ellenőr.
