Új infó a Bélkői kékről (beszereztem további kalazokat és térképeket): 54-es portyavezető és térképvázlat szerint K a gerincen, K+ a Kő úton; 56-os szerint megcserélődött a kettő ( lehet hogy köze van ahhoz, hogy azt írja akkor csinálták meg az aszfaltutat a felső bányához); 58-as Kartografia terkepen újra K a gerincen, K+ Kő úton (ez meglepett); 63-as Kartografia terkep szerint K a Kő úton, K+ Sötétlápa felé (amerre 70 ben már a K ment), a gerincen már nincs jelzett út; a későbbieket már kitárgyaltuk. Ez azt jelent, hogy K-t és minden egyéb jelzést valamikor 58 és 62 között tereltek le a gerincről.
Rákerestem és jobb oldalon látta, hogy kötél szükséges hozzá, de azóta rájöttem, hogy az csak azért van ott, mert ilyen megjegyzést is lehet fűzni barlanghoz. Tehát csak egy opció.
Valóban. Akkor ezt találtam meg korábban, nem a geocaching-eset. Ezek szerint rögtön a gerinc déli végének nyugati oldalán van. Ha jól láttam a leírást, ehhez kötél is kell
Szilvásvölgyi-forrással kapcsolatban most jut eszembe: mivel a kőtábla szerint (kezd kopni, meg föld és avar is volt rajta, de még olvasható), ami a képeim között is szerepel 1975.X.30. dátum szerepel készítés dátumaként, és 70-ig nem igazán vezetett arra jelzett út, ezért valószínűsítem, hogy azért foglalták, mert 70-es évek végére arra terelték a Kéket, a Felső-erdő felé. Ha valóban ezért foglalták, ami logikus lenne, akkor abból az következik, hogy a 70-es térkép kiadás után nem sokkal (pár évvel) már erre vezették át a Kék jelzést, ami viszont azt jelenti, hogy a Nagy-szoros-völgyben lévő alig látható kék jelzések elképzelhetően lehetnek 50 évesek ha feltételezzük, hogy kb. 8-10 évig nem frissítették a felfestést (nem tudom, hogy a milyen gyakran szükséges újrafesteni egy jelzést).
Feltöltöttem a képek egy részét - sajnos így is elég sok. Én időrendben másoltam be őket, de a Google teljesen összekutyulta - ott meg már nincs türelmem rendezgetni. Van amit telóval csináltam, van amit fényképezővel (többnyire a bányás képeket) - valószínűleg ezért keverte meg. Annyit az útvonalhoz, hogy próbáltam minden olyan kiszögellésre kimenni a felső bánya északi peremén, ami még nem életveszélyes. A virág az a ritka korai szegfű ha nem tévedek. A képek egy részét kommenteltem. A Sötét-lápa felé a patakvölgyben akárhogy meresztettem a szemem se fán se sziklán nem láttam jelzést (volt néhány öregebb bükkfa) és őszintén szólva kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy az OKT-t ott vezették (pedig térkép szerint igen), mert a patak jobb oldala meredek és csúszós. Egy idő után át lehet menni a bal oldalra, mert odaágazik egy földút, ami most elég dzsindzsás - talán régen jobb volt. A Nagy-szoros-völgyben is csak 2 bükkfán találtam alig látható kék jelzést. Messzebbről abszolút nem látni - én is csak úgy vettem észre, hogy kb. minden potenciális fát szemügyre vettem. Elképzelhető, hogy a 60-as évek elején-közepén festették föl arra a K jelzéseket (77-ben ha jól emlékszem már nem arra ment), és utána nem frissítették - ebben az esetben 50 évesek is lehetnek a megmaradt jelzések - a patak miatti pára sem hiszem, hogy jót tesz a jelzéseknek - talán ezért nem találtam följebb.
Felső erdő felső részén jól láthatók a régi jelzések. Egy részen elkavartam lefelé, de sejtem hogy hol; Szilvásvölgyi-forrásnál csatlakoztam vissza tartva a nyugati irányt egy földúton (több földút is van, amit nem jelez a térkép, de ha tudod az irányt, akkor nem lehet nagyon elkavarni). Nem mentem le a tóig, mert vissza, felkanyarodtam észak felé az alsó bányához. Majd egyszer lentről fölmegyek végig a régi K-n.
Kolacskovszky-forrástól 50-es évekbeli K-n János-hegyre direktben és onnan nyugati gerinc elég izmos - nem véletlenül mondta F. István, hogy az az út kivette az ember zsírját. Errefelé akárhogy néztem se sziklán se régi fán (bükk sajnos itt nem igazán jellemző) nem volt meg se a régi K, se az 50-es években létező K+. Természetvédelmi státusza miatt nem ajánlom ezt az utat. Ha van kérdés még a képekhez, akkor megpróbálok válaszolni.
Bácsváron nem tudom van-e valami, csak a Cartographia térkép szilásnak jelzi a tetejét, meg talán ha ez a neve, réges régen valami vár lehetett rajta - ha nem is a klasszikus értelembe vett vár, hanem mondjuk olyan mint az Ódorvár.
Amúgy engem nem szokott zavarni, ha nincs kitaposott út valami felé, amit meg akarok nézni - végülis a Bükk 900-as csúcsai mozgalomban is ott mész fel a csúcsokra ahol tudsz.
Mó halma a térkép szerint elég nagy területen terül el, ráadásul van egy ilyen nevű csúcs, és alatta egy elnyúltabb tömb féle. Szerintem a csúcsra a legkönnyebben a Belvács-forrás felől lehet feljutni, az alatta elterülő részre a szintén a Belvács-völgyből nyugatnak indulva. Lefotóztam a térképrészletet, csak nem tudom feltenni, mert azt mondja túl nagy a mérete.
A Kecskés-galyai barlangot is megnéztem - különböző helyekre teszi a Cartographia és a Z-press térkép. Előbbi a gerinc nyugati, utóbbi a keleti oldalára teszi. A geocaching oldal a Cartographia-shoz áll közelebb talán, de nem pont oda teszi. Mindenesetre a Cserépfalutól Belvács-völgy (P+) felé menő aszfaltútról betámadható. Két másik érdekes lehet Kács fölött a Kankós-lyuk és a Zsendice-barlang. Mindhárom barlangról lehet találni amúgy képet. Kácson még sajnos soha nem voltam, de érik már egy ott megszállós egész hétvégés Déli-Bükk túra. Sok részt be lehetne járni 2 nap alatt arrafelé.
a Közép-Szék nyugati oldalában fut egy dózerút, amiről elég jó a kilátás. (ok, mi még márciusban csináltuk.) mi a Hajagos-kukját és a Galya-tetőt érintve mentünk rá a Mocsárosház műútjára, majd le Cserépfalura. (a Cinegés - Hideg-kút-laposa felé rövidítettünk, és az is szép.)
pontosan hol van a Bácsvár? van ott vmi érdekes?
a linkelt térkép 2 pontot mond Bácsvárnak: a Hajagos-kukjától dél-délnyugatra lévő magaslatot (nincs feltüntetve a TuHun-n), illetve egy másik magaslatot, ami a TuHu-n is szerepel (http://turistautak.hu/poi.php?id=120861). én a rossz POI mellett jöttem el, nem volt semmi se (http://turistautak.hu/poi.php?id=59441).
a Harangláb-ház csak egy rom, attól délre van a Galya-tető, rá lehet menni a magassági pontjára (szép kilátás), mert a nyugati oldalában vezet egy leshez egy földút.
a Veres-Kő-völgy nehezen járható szurdok, nem ajánlom senkinek se. (avar miatt nem tudhatja az ember, hogy hova lép, a hegyoldal járhatatlan.)
a Kecskés-Galyai-barlang érdekelne még erről a részről.
---
a Szárra a Somos-völgyből Kácsra vezető földúton mentünk, aminek egy része jelzett, majd fel a Tamás-széki-völgyön. helyenként látszott a Mó halma (?) sziklái. az se semmi látvány! (oda hogy lehetne eljutni?)
Aha, megvan. Belőttem. Az az igazság, hogy a Hór és Belvács völgy közti és a Belvácstól keletre eső déli Bükk rész elég nagy fehér folt nekem. A Belvácson is csak nemrég mentem először, de a köztes területeket már sokszor néztem térképen, hogy be kéne támadni, csak nem nagyon tudtam hol kezdjem a felfedezést - melyik földutak, csúcsok lehetnek ott izgalmasak. De csábító, mert arra vannak talán a legnagyobb olyan részek, ahol nincs jelzett út. Ha van tapasztalatod ezen a részen a Szár hegyen kívül, akkor ne tartsd magadban :) Anno a Karácsony tisztástól Vereskő völgy, Haranglábház (nem tudom romot takar-e vagy kunyhót), Bácsvár, és onnan észak felé menő részt néztem ki. De kíváncs vagyok arra is, hogy az Alsó vagy Felső Csákányról kilátás
amit ajánlhatok kilátásban, és igazán csúcs, az a Mocsárosház melletti Szár-hegy nyugati, H-alakú kilátópontja. én barátommal voltam a keletin is egy hete, amire út is vezet, de a nyugatin jóval jobb a kilátás mindkét oldalra. (még a Mocsolyástelepet is látni.)
a Mocsárosház műútjával párhuzamosan fut két földút, a keletiről mentünk rá GPS segítségével.
Igen mondta is hogy eddig évi 120 napot túrázott, most már "csak" 90 et :) Bakker ilyen idős koromban örülök ha tudok mozogni :) Ma is láttam buszpályaudvaron, ment haza túrából. Az a Mirhónyak és környéke engem is érdekel, mahd ellátogatok arra is. Mai túrán: Bélapát, Telekessy ház, János hegy, nyugati Bélkő gerincen föl (nem túl legális, de próbáltam minél kisebb taposási kárt okozni), felső bánya északi oldala, Bélkőnyak, le a Felső erdőn Szilvásvölgyi forrás felé, voltak kék jelzések. Legalsó bányaépület, föl a szepentinen az alsó bányához, onnan ki a tanösvényig, Vasbánya oldal, Sötétlápán patak völgyben le Nagy szoros felé, 40+ os kék jel maradvány, Kolacskovszky forras, mostani kéken apátság, bélapát.
Sok képet csináltam, linken elérhető majd tervek szerint, térképen majd lehet berajzolom az utat. Kb 25 km, nagyrészt jelzetlenen.
Pista bácsi még mindig aktív! (pár hete ő is a bükki busszal indult túrázni.) én pár hete felhívtam a Derda-kaszálóval kapcsolatban, és bár nem vezet oda jelzett út, térkép nélkül, fejből mondta az útvonalat a megfelelő névrajzokkal (pl. Mirhó-nyak, Oszla tájház).
Na az jó hír hogy másokat is érdekel a téma :) megnéztem a fórum bejegyzéseket, köszi a linket. Jó kis retro képek :) Épp a Bélkőn vagyok. A 30 as évekbeli útvonalon jöttem fel János hegytől a megmaradt nyugat csúcsra. Majd lesznek képek. Lehet a Felső erdői utat is megnézem, de előbb a bányát.
