1964-ben maximum nagyon kezdetleges digitalizáló technika létezhetett, 300 dpi-s JPG file-okat nyilván nem mentegettek. :)
Sőt, olyan dobszkenner, vagy síkszkenner is csak 18-20 éve létezik amely hasonló minőségben digitalizál egy ilyen mikrofilmkockát, de akkor még 20 éve ott volt a tárhely és file-formátumprobléma. Ugyanis akkor nem volt még JPEG.
20 éve egy 40 MB-os vinyó már nagynak számított, ráfért volna kb. 5 anyakönyv, ilyen minőségben TIFF formátumban. :)))))
Amúgy nemrég megtippeltem, csak a polgári anyakönyvek nagyjából 40-50 terabyte.
Ez még házilag épphogy tárolható lenne, de csak nagyon "épphogy". :)
Ezekután bele lehet gondolni, mekkora a mormon szerverház. :DDDD
Abban az esetben működik a kívánságműsor, ha a MACSE-sek meg tudják/tudták szerezni azokat az anyakönyveket a mormonoktól amit éppen indexelni szeretnél. Nekem viszonylag szerencsém volt, csupán egy időszak nincs meg egyelőre amit kerestem kb 40 év, de a többit sikerült megszereznem. Tudják a MACSE-sek, hogy létezik a mormonoknál a hiányzó rész is, csak a pontos tekercs számát nem tudják és ezért még nem tudták megszerezni, de bármikor meglehet.
Tudtommal nem kívánságműsor... :) de próbálkozni lehet. Az sem biztos, hogy Beregdaróc megvan a MACSE-nál.
Bocsor Lászlónál lehet érdeklődni.
1920 után ne álmodj, ha születést szeretnél, jogszabályilag tiltott időszak, így nekünk sincs meg. Esküvő, halál esetleg - szintén a jogszabályban megállapított határig.
Ahogy a 10048-as hsz.-ban említettem, a lengyel eredet biztosra vehető.
Az első ismert Bulovszky, névszerint Jakab, 1551-ben kapta adományként a turóc megyei Gyulafalvát Révay Ferenctől, és amikor megkérdőjelezték a nemességét, 1571-ben, akkor az alábbiak történtek:
"Bulowszky ügyvédje, Balázs György által felmutatja az Oppelni (ma Troppaui) hercegség főkapitányának, Nemzetes és Nagyságos Sstarssi (így írva) János úrnak levelét beigazolt nemességére nézve és azt kérelmezte (Thurócz megyétől), hogy mivel ő nemességét amint kellett beigazolta, Schluch Mihály és nemesi leszármazását (ágát) igazolná."
Ebből én azt szűröm le, hogy 1551 előtt Jakab vagy Troppauból érkezett, vagy valahonnan a közeléből, amely közigazgatásilag a hercegséghez tartozott. De nem igen vagyok jártas az ottai történelemben; ez tűnik logikusnak.
Így az anyakönyvek nem segítenek nekem, de nagyon köszönöm, hogy felvetetted.
A lengyel eredetre találtam éppen ma egy említést egy szlovák tanulmányban (?), bár nem beszélek egy szláv nyelvet sem, kivehető a szövegből, hogy annak írója is eljutott a lengyelországi Bulowice nevű településig, ahol különböző névemlítéseket közöl (ha jól látom még forrásokat is közöl):
"Dnes sa túdiom požskej odbornej literatúry a prameňov dá spožahlivo dokáza a potvrdi pôvod rodiny Bužovskovcov. V hornom Sliezsku v bielskom vojvodstve (Bielsko) sa nachádza dedina Bulowice (čítaj so zmäkčeným l), ktorá je dnes súčas- ou obce Kęty (Kúty) a podža syntetickej monografie o požskej ojkonymii (Nazwy miejscowe Polski. Historia. Pochodzenie. Zmiany. T. 1. A B. Red. K. Rymut. Kra- ków: Polska Akademia Nauk, Instytut Języka Polskiego 1996, s. 458 459) je zná- ma od druhej polovice 14. stor. v zápisoch de Bulyvycz (1377) 1496, z Bulowic 1478, Bulowycze 1470 80 a Bulowice Niczowe 1581, z jej názvu utvorené adjektívum bulowicki má miestnu nárečovú podobu bulofski. Slovník staropožských osobných mien (Słownik staropolskich nazw osobowych. Tom 1. A D. Red. W. Taszycki. Wrocław . Warszawa . Kraków: Zakład Narodowy im. Ossolińskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk 1965 1967, s. 281) uvádza mená Jocusch Bulowsky ruffi- cerdo de prope Awswicz 1439, Bulovsky 1448 a Bulowycze, villa, cuius haeres Pet- rus Bulowsky, nobilis 1470 80. Napokon slovník súčasných požských priezvisk (Słownik nazwisk współczenie w Polsce używanych. Wydal K. Rymut. T. 1. A B. Kraków: Polska Akademia Nauk . Instytut Języka Polskiego 1992, s. 561) registruje 119 rodín s priezviskom Bulowski, z toho viac ako polovicu (69) z okolia Bielska."
Ha ennek értelmezésében tudna valaki segíteni, az mérhetetlen segítség lenne a számomra.
Sziasztok! Valamelyik hozzászólásban olvastam, hogy a MACSE oldalán is lehet anyakönyveket indexelni. Kérdésem: ez olyan, mint a family oldalon, tehát véletlenszerűen adja be az anyakönyveket vagy esetleg lehet kívánságműsor? Esetleg 1920 utáni időszakról is lehet szó? És csak olyan anyakönyvek amik a familyn nincsennek / Beregdarócz/? Kivel kell felvenni a kapcsolatot, ha regisztrálás után indexelni szeretnék?
Aki tud szlovákul, le tudná írni nekem, hogy tartalmilag mit takar az alábbi szöveg? Köszönöm.
"...Boli medzi nimi aj ďalie rody drobných zemanov, ako Koút, Ďurdík, Čemanka, Záborský, Tomčáni, Hroznovský, Bada, Vachot, Konček, Búžovský, Sluch a i. Peí zemania, ktorých bolo spolu 90, mali tie svojho samostatného vojvodcu, ktorým bol Jakub Búžovský (dux peditum nobilium). Ich zástavníkom bol zasa Frantiek Búžovský. Celkový počet jazdy bol viac ako 64 koní, pričom nevieme presný počet jazdcov bandérií dvoch najbohatích magnátov v stolici Révaiovcov. Podža odhadu môeme predpoklada, e nebol vyí ako 5 jazdcov u kadého z nich."
Tekintve, hogy egy adott könyv esetében nagyon kis példányszámmal dolgozik a kiadó, úgy működik a vásárlás, hogy ha éppen nincs a boltban a keresett könyv, akkor pár napon belül kinyomnak pár példányt és lehet menni érte, a maradék pár darabot pedig kiteszik a polcra. Puhatolóztam, hogy szerzői jog tekintetében hogyan működik a reprint. Amint megtudtam, a kiadástól, illetve a szerző halálától számítva 70 év után megszűnik a szerzői jog védelme, így bárki újra kiadhatja az adott művet.
Itt szabad reklámozni? Ma voltam egy elképesztő könyvesboltban. Megszámlálhatatlan mennyiségű hasonló régi könyvet lehet reprintben megkapni. http://historiaantik.hu/
"Ajánlom Köteles Szolgálatomat; Remélem máris tuttára vagyon Kgyltekk, hogy Erk névü helységet, mellette lévö Gyó a' vagy Agya nevü Pusztával egyűtt Tktes Ebeczky Eva Asszonyom, Majthényi Mártony Uramnak Házas Társa, ennékem eörökös jussal bocsátotta, kiket mivel hogy ekkoráigh kgltek Zálog képpen birta, és mostan azokat ki váltanom telyes szándékóm vagyon"
1571-ben mikor megkérdőjelezték a család nemességét, az alábbi feljegyzést találtam (persze latinul):
"Bulowszky ügyvédje, Balázs György által felmutatja az Oppelni (ma Troppaui) hercegség főkapitányának, Nemzetes és Nagyságos Sstarssi (így írva) János úrnak levelét beigazolt nemességére nézve és azt kérelmezte (Thurócz megyétől), hogy mivel ő nemességét amint kellett beigazolta, Schluch Mihály és nemesi leszármazását (ágát) igazolná."
A család feltehetően nem Oppava-ból származik, csupán onnan érkezhettek Magyarországra. A Dél-lengyelországi Bulowice nevű településen már az 1430-as években élt a Bulowski család. A költözés 1551 előtt történt.
Van valakinek tapasztalata/ötlete/tanács egy lengyel nemes család kutatásához? Irodalom, kiadványok, internet - bármi. Nem tudom, hogy itthonról (M.o.-ról) hogyan indulhatnék el. Sajnos a legkorábbi magyar szálat még nem tudtam összekapcsolni a lengyelországiakkal (Troppauval), de biztosan állathatom, hogy a keresett család lengyel eredetű. Ez a Magyarországon Bulyovszky/Bulovszky, lengyelül Bulowski vagy ehhez hasonló formájú néven ismert család.
A címzett személy tartozik az általam kutatott családhoz. A feladóról keveset tudok, aki Terstyánszky János, későbbi alnádor. Az Esztergom jónak látszik. Nagyon fáradt vagyok, elkelt a segítség, köszi. Terstyánszky másik megtalált levele Pesten kelt. Egyébként 20 éve kerestem, hogyan vesztették el az elődeim az Erki birtokukat, egyáltalán, azt sem tudtam, hogyan kerültek Erkre. Pénteken találtam pár iratot ezzel kapcsolatban. Végre kiderült, hogy zálogként birtokolták a falut, de visszaváltották tőlük.
Az alábbi képen egy levél keltezése látható. A hely, talán Eszterháza lehet. Szerintetek? A szövegben semmilyen utalás nincs erre. Köszönöm, ha segítetek.
Az indexelés tkp. az (ez esetben) anyakönyvi adatok egy részének (kereshető) adatbázisba foglalása.
Az egyházi anyakönyvek esetében már anno a papok is "indexeltek", Index-eket (Névmutatókat) készítettek, hogy szükség esetén gyorsan megtalálják a keresett személy bejegyzését.
Másik kérdésedre a válasz: Gödöllőnél, Isaszegnél és Piliscsabánál - ha feltöltötték már. Ha nem, akkor a familysearch-ön még nem fogod megtalálni, marad a jó öreg megyei levéltár :)
Az utolsó mondatra kérdeznék. Mi az, hogy indexelés? hm behúztam a nyakam, fülem, farkam, lehet, hogy tudni kéne, de nem tom. Iskola nélkül építetettem családfát, 6 száz taggal, de sokszor szembesülők olyannal, hogy kimaradt az alap, mintha a 3-snál hiányoztam volna a számtan óráról. Segítenétek? Köszi
Ismét egy, a familysearch indexeléssel kapcsolatos kérdésem lenne. Ezúttal a házasságok indexelésénél akadtak problémáim, mégpedig a korai, 1890-es évek beliekkel, amikor az ara anyja még nem fért ki az első oldalra, és a tanúkhoz került. Például ha a az első indexelendő oldalon csak az anya szerepel (a tanúkkal), akkor az összes bejegyzésnél Ctrl+B-ni kell és csak az anyát kell lejegyezni? Illetve, ha az adott év utolsó bejegyzésénél tartok és a harmadik oldalon már csak az előző oldali esküvőhöz tartozó anya van feltüntetve, úgy a lapnál (ahol ugye már nincs több esküvő lejegyezve az év vége miatt) mit kell beirnom "No Extractable Data Image", vagy Normal és Ctrl+B? Végül egy utolsó kérdésem lenne abból az időszakból, amikor már a mennyasszony anyja is az első oldalon szerepelt. Ha az év végi utolsó esküvő tanúit a harmadik oldalon találom, de mást nem, akkor az adott oldalhoz a "No Extractable Data Image" kell-e beirnom. A válaszokat előre is köszönöm.
Ja, az még az a négyzet? :) Álomba szenderülve (azaz meghalva).
Szóval: utolsó kenettel és általános feloldozással a végső időkben álomba szenderülvén.
Láttam, hogy egyszer itt régebben írtátok, hogy Ti a szó kapcsán egy konkrét betegségre gondoltok, de szerintem itt csak a halál metaforája az álomkór, amire az eredeti görög szó utal (lethargia).
Segítséget szeretnék kérni. A mellékelt képen nem tudok egy szót kiolvasni. A szöveget így olvasom (a csillagok helyén lévő szó a kérdéses): "mondottak hogy meg vagyon, és igy az ő együgyü beszedeken, mivel nemis volt *** figyelmessigünk rea nem tudtunk el menni."
III. Én is tegnap délelőtt találkoztam utoljára a 3. résszel, a statisztika szerint ma is csak 2 alkalommal töltöttek fel belőle már indexelt képeket. Nekem az is meglepő, hogy a 3. rész befejezése előtt már lehet a 4.-ből indexelni. Talán később elkezdik adogatni azokat is.
A II-es kérdésedre próbálok írni valamit, bár nem lesz teljes. Én is kerestem egy ősömet, egy tól-ig intervallumot tudtam megadni halála idejének, valamint Budapest IX. kerületét. Írtam nekik a lenti címre, és nagyon hamar válaszoltak is. Leírták a menetét, vagyis, hogy be kell fizetni a pénzt (ha jól rémlik 6000 Ft-ot, bár már nem vagyok benne biztos), és csak utána küldik meg a kért adatokat. Szóval első körben nem érdemes nekik konkrét kérdést feltenni, csupán a csekket kell kérvényezni. Végül mielőtt befizettem volna, sikerült itt rátalálnom, egy hagyatéki jegyzőkönyvben, ahol megadták a halál dátumát... Esetleg próbáld meg ezt előtte, de érdemes többféleképpen beírni a nevet, mert az én esetemben is betűtévesztés volt.
Népességnyilvántartó Hivatal, mai nevén Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Hatósági és Felügyeleti Főosztály, 1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.
Akkor senki se tud pontosabbat mondani, hogy mi ez a familysearch-ös oszd meg a fotóidat dolog?
Illetve honnan lehetne megtudni egy településről, hogy a katolikus anyakönyveit hol lehet megtalálni? Mert nem volt külön anyakönyve, hanem valószínűleg valamelyik közeli településével együtt kezelhették.
Na azért ez nem egészen így van, kutattam már ott, messze nem tudnak mindent, különösen nem halálozási adatokat, amit tudnak az az, hogy mikor milyen munkakörben dolgozott, mikor léptették elő stb..... de klasszikus családfás adatokra náluk csak egészen ritkán lehet rábukkanni. Plusz a megalakulásuk óta a jelenlegi országhatáron belülről gyűjtöttek adatokat, kívülről nem igen. De ha nem túl nagy reményekkel megy oda az emberfia/lánya akkor érheti kellemes meglepetés.
Köszönöm szépen a válaszokat. Legjobb tudomásom szerint működött jó pár malom a környéken is, úgyhogy egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy molnár volt.
I. A szépszüleim (Farkas Máté és Hárs Ágnes) Pincehelyen (Tolna megye) éltek, ott kötöttek házasságot 1889-ben, majd első két gyermekük (Miklós 1890-? és Mátyás 1892-?) szintén Pincehelyen született. Majd évekig láthatólag semmi nem történt körülöttük, mígnem 1905-ben megszületett Pincehelyen a lányuk, Klára (1905-1964), ahol már a szülők lakhelyénél Oroszvár (ma Rusovce, Pozsony része) jegyeztetett be. Az apa foglalkozása váltóőr. Gondoltam, utánanézek és így rákerestem a radixindexen a vezetéknevére és sikeresen megtaláltam, hogy valóban Oroszváron élt még 1911-ben is egy Farkas Máté nevezetű váltóőr. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudhatnék meg róla további információkat (elsősorban a halálának időpontját), ha tudom, hogy nem Pincehelyen halt meg, illetve a másik kérdésem az lenne, hogy az ezen a linken: http://www.radixindex.com/hu/adatbazisok/7/vezeteknev/farkas/megye/moso
található adatokon kívül még mi szerepelhet abban a kiadványban, amiből ez az adatbázis is készült. Kerestem a familysearch-ön is az oroszvári anyakönyveket, de születési anyakönyvek 1895 utántól nincsenek, pedig nagy valószínűséggel születtek gyermekeik 1892 és 1905 között. Megpróbáltam szlovákiai temetőadatbázisokat is megnézni, de azokkal sem sikerült eredményre jutnom.
II. Kérdezném azokat, akik már korábban Budapesten keresték hozzátartózójuk halálát, anélkül, hogy annak pontos dátumát ismerték volna, illetve a halálának helyét. Az ükanyám valamikor a '70-es években halhatott meg, de a sírját már felszámolták. Az unokája szerint a sír az Újköztemetőben volt, de ott nem tudnak segíteni megtalálni a halál időpontját. Állítólag létezik egy központ, ahol az összes Budapesten elhunyt ember adatait nyilvántartják. Azt szeretném kérdezni, hogy volt-e valakinek tapasztalata ezzel a "nyilvántartóval" ?
III. Napok óta nem tudok a Szabolcsi anyakönyvek 3. részéből indexelni, pedig az augusztus 27. frissítés szerint mégcsak 30%-nál tart a feldolgozottsága.
Gondoltam megnézek egy-két felvidéki anyakönyvet az 1500-as évek végéről, ha már azt írják, hogy 1592-től vannak adatok. Mindjárt az első találatok 1595-ből voltak, de ahogy nézegettem a képeket, észrevettem, hogy valami nincs rendben, ugyanis az előző oldalon még 1895-öt írtak, a következőn meg már 1595-öt. Nos, sikerült a felülre írt évszámot félreolvasni, bár nem tudom, mennyi logika kellett ahhoz, hogy valaki elhiggye, ezt a váltást...
Meg lehet próbálni. Én már találkoztam olyannal, hogy az egyik településbe bele volt keverve a másik. Bár nem jártam utána, hogy az hiányzik-e máshonnan.
Ilyennel már én is találkoztam, hogy 20-25 évek totál hiányoznak, de nem csak egy hanem kétféle anyakönyvben is ugyanazon településen... vajon mi lehet a magyarázat?
Első körben semmilyen, a Help menüből tudod elérni a Contact Familysearch almenüt, itt pedig a Send us a message-ben tudsz üzenni a megfelelő téma kiválasztásával. Természetesen ánglisul.
Ha esetleg az lenne a kérdésed, hogy a hiányzó részek mikor kerülnek fel, nagy valószínűséggel feleslegesen teszed, mert nemigen adnak erre a kérdésre a "majd, amikor sorra kerül"-nél bővebb választ.
Én olyat kérdeznék, hogy a FamilySearch-höz milyen email cím tartozik, ha kérdeznék valamit? Van egyáltalán magyar cím, vagy közvetlenül a "kintiektől" lehet kérdezni? Breznóbánya evangélikus anyakönyvei érdekelnének.
Jó múltkor kikértem szülőfalum anyakönyveit mikrofilmen (2 tekercs), majdnem mindent sikerült is kimásolni, azonban a halálozások 1878-1895 közötti időszak hiányzik a tekercsről. Keresztelések, esküvők mind megvannak hiánytalanul. Ennek mi lehet az oka?
Keresztelési bejegyzésnél találkoztam egy olyannal a szülőkön, és keresztülőkön kívül fel van tüntetve még egy pár, akik praesentes megnevezéssel szerepelnek az anyakönyvben. Az évkör 1823-24, és katolikus anyakönyv. A minimális latintudásomból arra következtetek, hogy ők valami bemutatók lehetnek. Pontosan mi lehetett a feladatuk? Eddig még nem találkoztam ilyennel.
A másik hogy ezen képen a conditio oszlopba mi lehet az a 2 pleb. között? Az esküvői bejegyzésben nemes, ez a halottiból van, a lánya ezzel ranggal született, de plebsként halt meg, ha ez segít valamit.
Neveik eredetéről bőséges irodalom létezik. Koronként, felekezetenként változott a szokás, a rendelkezés.
Most a polgári anyakönyveket indexeljük, ezért szerintem az akkori törvény szerint kéne eljárni.
>>>Ha a törvénytelen gyermek anyja és természetes atyja házasságra lépnek, ez a körülmény, a mennyiben közokirattal igazoltatik, bármely érdekelt kérelmére a születési anyakönyvbe feljegyzendő; de csak akkor, ha a természetes atya által való elismerés az 1894:XXXIII. törvénycikk 41. §-a szerint már fel van jegyezve, vagy ugyanezen § szerint egyidejűleg feljegyezhető.
A felügyelő hatóság bármely érdekelt kérelmére megelőző vizsgálat alapján elrendelheti, hogy az utólagos házasság bejegyezése után, vagy azzal egyidejűleg az anyakönyvben a törvényesítés is feljegyeztessék. <<<
Az én értelmezésem szerint, attól hogy a leányanya születendő gyerekét valaki elismerte, még nem lett törvényes, Ezáltal csak az anya családnevét kaphatja. A bejegyzés csak a későbbi lehetőségek miatt van jegyezve. Ami meg később történik (törvényesítés, örökbefogadás, utólagos házasság) az máshol van jegyezve, tehát vagylagos.
Van bíráló aki ezt elfogadja, van amelyik nem. Mint már írtam, nem mindenben értem a logikát a programban, meg a bírálatban. Gyakoribb elfogadás az, ha nem jegyzek családnevet.
Én ez szerint indexelek. Aztán ha ezt javítják, nem nagyon vagyok elragadtatva.
Mostanában nekem csak halotti, meg esküvői anyakönyvek jönnek. A törvénytelen személy halálánál az anya neve mindig egyezik az elhalt családnevével. Persze nem tudhatom, hogy a születésénél volt e jegyezve természetes apa.
Csak úgy.
Kíváncsi lennék arra, hogy a mostani névadási gyakorlat szerint hogy fog működni ez az egész.
>>>Apollóval, vagy Istvánkával, férfi nevekre gondoltam<<<
Gondolni lehet. De ha nem vagyok biztos benne, akkor kéne ismeretlent jelölni. Döntsön a Választott bíró, azért van. Nem a többi sok ezreket is ismeretlené tenni.
>>>kereső későbbi használójának nem kell tudnia, hogy az ősét eredetileg az anyja vezetéknevével anyakönyvezték és nem az apjáéval<<<
Aztán miért nem? Mára már nem mindegy. Ha tényleg keresi, úgy is meglátja. Pláne ha elérhető lesz mindhárom anyakönyv. Rossz nyelvek szerint lassan több lesz a párkapcsolatban, vagy egyedül szült gyerek, mint a házasságban. Nem beszélve a felnevelés közbeni névvariánsokról.
A kérdésre.
Én zárójel nélkül odaírom. Biztos fontos megkülönböztetés. Igaz, még a visszajelzésnél nem vettem észre, hogy javították volna. Nem igazán figyeltem. Kevés van belőle, és inkább az igazi félrenézéseket nézegetem (azok a szörnyű o-k, u-k, n-ek, z-ék, a cifra első, és utolsó betűk).
"Végül ismét egy kérdés az indexelésről. Abban az esetben, ha mondjuk az apa nevéhez Nagy (Lásik) Ferenc van írva, és természetesen a zárójel is tiltott, mit tesztek, zárójel nélkül beírjátok, kihagyjátok a zárójelben szereplő nevet, vagy a szabályt figyelmen hagyva zárójeleztek?"
Talán ha egyszer volt ilyenem, de mintha lett volna rá akkor szabály, hogy X alias Y vagy X aka Y formában kell rögzíteni...(???) Nem t'om, régen volt... tán igaz se volt... :)
Kedves Bajdó és skoumi, köszönöm szépen a segítséget!
Bajdó: Teljesen egyetértek veled és skoumival abban, hogy az anyanyelvi indexelők kezét megkötik ezzel a szabállyal, és különösebb értelme nincsen számunkra, mindannyian, mindenfajta találgatás nélkül rá tudunk jönni, hogy Éva fiú-e vagy lány. Bár az igazsághoz azért hozzátartozik az is, hogy amikor először találkoztam Apollóval, vagy Istvánkával, férfi nevekre gondoltam, de feltételezem, hogy akik az indexelésbe belekezdenek már rendelkeznek elég tapasztalattal, hogy a kevésbé ismert neveket is be tudják azonosítani. Abban viszont a program készítőivel értek egyet, hogy tilos a születési anyakönyvnél a családnevet indexelni, a kereső későbbi használójának nem kell tudnia, hogy az ősét eredetileg az anyja vezetéknevével anyakönyvezték és nem az apjáéval. Ami engem zavar az az, hogy az anyakönyvvezető néha félre ír neveket (pl.: máshogy írja az apa és a gyerek családnevét, vagy, mikor egy oldalon hat családtag szerepel és négyféleképpen írja le a nevüket), amiket nekem az indexelés szabályai szerint pontosan ugyanúgy kell beírnom, ahogyan az a könyvben is van.
skoumi: Sikerült meggyőznöd, ezután a kezdőbetűket mindig ki fogom írni, nagyon valószínű, hogy a bíráló is el fogja fogadni. McKenzie Leigh, vagy a Landry Achee? Ha nekem azt mondanák, hogy ezek csak családnevek, és egyik sem keresztnév, szemrebbenés nélkül elfogadnám.
Atomantii: a törvényességhez, törvényesítéshez nézd meg a 9771. sz. hsz.-om linkjeit.
Végül ismét egy kérdés az indexelésről. Abban az esetben, ha mondjuk az apa nevéhez Nagy (Lásik) Ferenc van írva, és természetesen a zárójel is tiltott, mit tesztek, zárójel nélkül beírjátok, kihagyjátok a zárójelben szereplő nevet, vagy a szabályt figyelmen hagyva zárójeleztek?
Az egyháziak indexeléséhez nem volt szerencsém, egyszer csak megjelent az adatbázis a sok elírással, marhasággal - ami persze így is nagy segítség, ha valaki ráérez, hogy lehet használni ennek ellenére is...
A polgáriaknál meg nincs még adatbázis, amin látható lenne, hogy mit ad vissza. Tekintve, hogy a kontrollnál bent van a "CS" is (hogy a példánál maradjunk), feltételezem, hogy bent is marad... Ha meg nem, akkor így jártunk...
Felhívom a szíves figyelmet újra (asszem már itt is megtettem) - a mormon adatbázis nem a családfakutatók szempontjai szerint épül, hanem a vallásukhoz szükséges, általuk meghatározott kutatási szempontok szerint (persze ott sem értem, hogy a keresztszülő miért nem fontos... aztán lehet, hogy ez csak egy segédanyag az egyháztagok számára is és a film átnyálazásával találja meg a megfelelő személyt, az adatbázis csak gyorsítja ezt a folyamatot... és lehet, csak ennyi a célja, semmi több... de erről nyilván egy egyháztag tudna kompetensen nyilatkozni...)
Gondolom ezért sem érdekli őket pár kutató sirálma - majd ha az egyháztagok tömegesen vegzálják őket, akkor talán, de a magyar egytagság létszáma nem hiszem, hogy számottevő tényező lenne bármilyen kérdésben...
>>>Mennyire veszitek komolyan azt a szabályt, hogy csak akkor szabad kitölteni a NEM rubrikát, mikor azt az anyakönyvben is feltüntetik<<<
Igen szerintük így kell kitölteni az adatlapot ismeretlen. És ezt komolyan is veszik
Az indexelésnek részemről ez a legzavaróbb részeamit akárhogy erőlködömnem igazán tudok elfogadni.
Többszázéves írott és íratlan névadási törvényünk szerint születendő gyermek csak nemének megfelelő nevet kaphatott. Szerintem, anyakönyveinkben (hisz ezeket indexeljük) Erzsébet nevű férfi, vagy Károly nevű nő bizonyosan nem fordul elő.
Megaztán, ha már annyira precízek akarnak lenni, mit lehet kezdeni:
Egy házassági bejegyzéssel ahol egy rublikában vannak a szülők, és én döntöm el ki az apa, és ki az anya. Ott jó a döntésem?
Egy hősi halott katonánál ahol szó nélkül elfogadják, hogy férfi. Pedig elméletileg lehet nő is (Mária főhadnagy, egy szanitéc, egy népfölkelő, stb)
Vezetéknevére születésekor csak két variáns létezhet. A törvényes akkor az apja, ha törvénytelen, akkor az anyja családnevét örökli. Slussz, más variáció nincs. Persze később változhat, de az nem ide tartozik. (örökbefogadás, későbbi házasság, új házasság, befogadás, elismerés, stb)
Ámerikás a program. Tudod, ahol több mint kétszázmillió polgárnak még mindig rá kell írni mindegyik csavaros befőttesüvegre, hogy merre nyílik (holott másfele egy sem) akkor nem kell csodálkozni.
Az is zavar, hogy nem egységes az értékelés. Van bíráló aki valamit elfogad, van amelyik nem (elírás, aposztróf). Gondolom a magyar anyanyelvű természetesnek veszi, aki meg csak gépel az meg ragaszkodik.
Mindennek ellenére, egy amatőr családkutatónak csodálatos segítség a program. Aki használja, remélhetően viszonzásul indexel is egy kicsit.
bár egyéb bokros teendőim miatt régen csináltam, de a névhez tartozó rövidítést (pl. CS. KOVÁCS) beírtam (és írom majd megint, ha odajutok)
és asszem a nemet is kitöltögettem, mivel én tudom, hogy mi a neme (az hogy a Zamerikai nem tudja kitalálni, az ő baja :) én se tudnám megmondani, hogy a McKenzie Leigh, vagy a Landry Achee az fiú-e vagy lány...)
Arbitrációnál se szólok érte, ha ki van töltve, elfogadom.
A Familysearch Indexing programjában résztvevő fórumtársakhoz lenne két kérdésem.
1, Mennyire veszitek komolyan azt a szabályt, hogy csak akkor szabad kitölteni a NEM rubrikát, mikor azt az anyakönyvben is feltüntetik, vagy bizonyos szavak (mint pl.: nő, fiú, úr, kisasszony stb.) utalnak rá? A halotti anyakönyvekben szinte kivétel nélkül Ctrl+B-zni kell, kivéve, ha a -né jelző felbukkan.
2, A családnév beírásakor kikötik, hogy az olyan rövidítéseket, mint özv., ifj., dr. stb nem szabad írni. Azonban sok név esetében (Cs. Nagy, S. Tóth) találhatunk egyéb rövidítéseket is, amelyek nem rangot, vagy családi állapotot jeleznek, hanem eredetileg is a vezetéknév részét képezték. Ti elhagyjátok ezeket is, ahogyan az például a róm. kat. és ref. keresztelési anyakönyveknél is történt, vagy beírjátok?
Itt fogod megtalálni, a RadixRef csak a forrást mutatja az előfizetőknek.
Név Hely Idõszak Információ jellege Inf. terjedelme
Makó János Polgár I. világháború Születési helye, életkora, családi álapota, ezrede, rangja, sorsa1-2 sor
Forrás: Szabolcsvármegye s a közigazgatásilag ideiglenesen hozzácsatolt két ung- és négy beregvármegyei község hadbavonult és az 1914-1918. világháboruban elesett hős fiainak névjegyzéke : Szabolcs és Ung közig. ideiglenesen egyesitett vármegyék alispánja 11811-1929. K. / kiadta: Szabolcsvármegye közönsége ; [előszó Mikecz István] - [Nyíregyháza] : Szabolcsvármegye közönsége, [1929]. - [6], 456 p., [1] t. ; 25 cm
Kezdõ kötet és / vagy oldalszám: p. 32
Forrás leírása: A könyv járásonként és községenként tartalmazza az elesett katonák fontosabb adatait.
Sziasztok segítséget szeretnék kérni! Akinek van radixindex-es előfizetése meg tudná nekem nézni, Makó János,Polgár,I.vh-s adatait? Szakdolgozatomhoz kellene de nekem nincs hozzáférésem. Segítségeteket előre is köszönöm.
Infó a BAZ megyei Levéltártól: "Sajnos honlapunk rajtunk kívülálló okok miatt már januártól elérhetetlen és nincs is remény jelenleg a helyreállítására" Elég szomorú.
Sajnos számomra nem egyértelmű levelet írt az úr. Jól veszem ki, hogy nem kell előre írásban (e-mail) kikérni az anyakönyveket, hanem elég ha odamegyek és ott mondom?
Végülis hiába a két hét diffi az esküvő és a születés között, szerencsére nem az első gyermek az ős, hanem a második bábu aki bő 1 évvel később született meg. :)
Így azért azt gondolom, hogy nagyobb az esély arra: nem volt a történetben simli. :)
Na ezt olvasva eszembe jutott, hogy nálam is akad két hasonló eset.
A nőtlen férfi elvette a nála idősebb özvegyet, aki a házasságkötés után 19 nappal meg is szült. Nos ez az első gyermekük az ősöm. A házasság november 10-én volt, a születés 19-én, így az 50-60%-os esély hallatán gyorsan megnéztem, hogy az év január elsejétől május 1-ig hány férfi halt meg, mert ebben a 4 hónapban kellett a babának megfogannia. Így találtam 3 férfit, akiknek kiderítettem, hogy kik voltak a feleségeik, és egyiknek sem egyezett a feleség keresztneve. Így ha nem is 100% (mert ki tudja, hogy másik településről jött e az özvegy nő), de már biztos több, mint 50-60%, hogy a nőtlen férfi az apa... Mindez 1791-ben.
A másik eset 1839-ben történt: Ősanyám első férjétől született három gyermek, de a harmadik megszületése előtt meghalt a férfi, és a terhessége alatt férjhez ment újra, az ősapámhoz. 1839 februárjában házasodtak, és a gyermek júniusban született. DE a keresztelésibe a néhai férje nevét írták be apának, és nem a másodikét. Bár e annyiban különbözik a Te esetedtől, hogy ő nem hajadon volt... Szóval érdekes dolgok ezek.
Tökéletesen egyetértek ezügyben. Bár reméltem, hogy a figyelemfelkeltő 'költői' túlzásom és a Nagy Emőke helyett inkább a 2039-re fogtak reagálni, de sebaj :)
OFF Amúgy szerintem olyan gyorsan fejlődik a technika, hogy 2039-re simán kitalálhatnak megoldást a hosszú távú adattárolásra, arról nem is szólva, hogy sokkal gazdaságosabb lenne számítógépeken nézni az anyagokat, mint mikrofilmen, a már említett állagmegóvási indokok miatt. Viszont a mikrofilm bizonyosan nem fog eltűnni, ebben egyetértünk. ON
"De jó, hogy ott nem kell kutatnom, bár 2039-re már azt se fogják tudni, hogy mi az a mikrofilm... vagy nálunk mégis?"
Hát nem tudom, azért ez elég merész kijelentés. :)
Digitalizálni lehet egy anyagot, de annak is költséges a fenntartása, és közel sem olyan biztos az időtállósága mint egy analóg cuccnak. Persze a mikrofilmeket is át kell majd másolni, ami szintén kérdéseket vet fel.
De szerintem a jelenlegi digitális adattárolás se sokat ér, majdhogynem mindegy milyen médiáról beszélünk.
(CD és DVD az lecsó, szart se ér pár éves időtávon túl)
Marad a szalag és a merevlemez nagyobb szerverekben.
Persze ha jönne valami korszakalkotó digitális médium, akkor lehet változna a véleményem.
Ugyanez a problémám a gyerek videóival.
Tavaly vettem egy kamerát, belső flash memória 64 GB, full-HD minőség, 6 óra anyag fér rá a legnagyobb felbontásban.
És utána? :)
Ha most ráteszem egy merevlemezre, akkor is időről-időre át kell másolnom egy újabbra, hiszen már a csatlakozó is elavul 10 év alatt.
Egy 15 éves SCSI merevlemezen most agyalhatnék, hogy kössem a PC-re/Mac-re. :D
A mikrofilmet 300 év múlva is elolvassák. Ez biztos.
Most nézegetem a pdf-etm, amely a kutatási korlátozás alá első mikrofilmeket tartalmazza. Nagyemőke születési anyakönyvei 1787
-1949-ig vannak egyben, ezért 2039-ig nem kutathatóak. De jó, hogy ott nem kell kutatnom, bár 2039-re már azt se fogják tudni, hogy mi az a mikrofilm... vagy nálunk mégis?
1878-ban az volt megadva, hogy 44 éves. 1734-ben nem, de 1732-ben találtam egy Bartos János szüeletést. De átlapozva a halotti anyakönyveket megtaláltam ennek a gyereknek a halálát. Szóval ez a János nem vándorolt sehova. Most abban bízok, hogy elírták 1878-ban az életkorát, mert a nádasdi anyakönyvek szerint még 1887-ben gyereke született, így lehet nem is 44 csak 34 éves volt akkoriban. Na jó ez csak feltételezés, majd a levéltárban kiderül. Csak ne lenne olyan messze az az október vége. :)
Megtaláltam Bartos Ferenc és Schefcik Anna házasságát. Kérhetném a tanúk nevét, mert még nem vagyok túl a 100 oldalon, és továbbra sem tudom kiolvasni. :)
A múltkor írtam nekik e-mailt, mert elírták néhány település nevét. Van amelyik kétszer is szerepel és egy-egy magánhangzó el van benne írva. Erre válaszoltak, hogy tudják hogy nem minden helyes, de nem érdekli őket és nem fogják javítani.
Azért a mormonok is tévedhetnek. Keresgélek a nevek között, és kidobott egy olyat, hogy származási hely Csehszlovákia 1890. Ugyebár ilyen névvel csak 1918-tól léteztek.
Legalább 8-éve kutatok szegedi katolikus családokat.Ezalatt az idő alatt igen sokszor kértem mikrofilmen ki az anyakönyveket.Szeretném most már magam számára végleg megszerezni dvd-n , vagy más formátumban Szeged-Felsőváros és Szeged-Belváros római katolikus anyakönyveit. Aki tud kérem segítsen. Nekem 4 városról készült anyakönyvi felvételeim vannak dvd-n,ezeket szívesen felajánlanám kutatói adatbankba. Tisztelettel.kobi68
Köszönöm megpróbálom megnézni...De sajnos kell hozzá egy bizonyos bővítmény ami nincs a gépemen.A "Firefox" nem tudja feltelepíteni és kéziben sem sikerül.
hát hogy azért indult-e el, hogy bányász legyen vagy másért, azt nem tudod már meg, nagy valószínűséggel :)
de lehetséges, hogy mást akart csinálni/kellett csinálnia, mint a fölművesség - az enyém pl. postamester, majd posta- és távirda felügyelő/igazgató lett. Igaz, ehhez ő "csak" mintegy 600 km-t vándorolt Észak-Morvaországból Budapestig...
Igazad van, persze hogy érdekel. Csak én még a másik irányba gondolkodtam, mert ugye mégis csak az a lényeg a családfakutatásban, hogy 100 % legyen az a 99%. Márpedig össze kéne kötnöm valahogy a szépszüleimet.
"Találtam hozzá egy házasságot, de nekem nem az a nő az ősöm, így csak remélem, hogy megtalálom a halálát is. Csak az a bibi, hogy ez a Bartos János nevű ősöm elment időközben az erdélyi Parajd, majd Petrozsény településekre, és onnan kötött ki Borsodnádasdon."
Az lehet, de amennyiben jól értem amit írsz: akkor(is) Franz Bartosch és Anna Schefczik a vér szerinti felmenőid, ha tetszik, ha nem. :-)
És az ő házassági bejegyzésükre gondoltam, feltéve ha érdekel, hogy nekik kik voltak az őseik. (mert azért gondolom érdekel).
Hűha! Köszönöm mindkettőtöknek. Én szerintem még 100 oldal átrágása után sem tudtam volna így kiolvasni.
Találtam hozzá egy házasságot, de nekem nem az a nő az ősöm, így csak remélem, hogy megtalálom a halálát is. Csak az a bibi, hogy ez a Bartos János nevű ősöm elment időközben az erdélyi Parajd, majd Petrozsény településekre, és onnan kötött ki Borsodnádasdon. Szóval, hogy hol "szedte fel" az én szépanyámat, azt egyenlőre nem tudom.
Október végén megyek Miskolcra a Levéltárba, remélem ott kiderül valami. Ha esetleg cserébe kell onnan valakinek infó, szívesen megnézem.
Azon rágódok, hogy a bányásztudomány nem öröklődött inkább a családban? Lehetséges, hogy egy jobbágy/gazda gyereke csak úgy elinduljon, mert ő bányász akar lenni? Vagy ha "toboroztak", akkor ment boldog boldogtalan?
Ez az oldal viszont jó bonyolult (legalábbis így elsőre nagyon)."
Azért örülnék, ha ilyen "bonyolultan" elérhetőek lennének a magyar egyházi bejegyzések szkennelt változatai a MOL honlapján. :-) Tény, a sziléziai adatbázis könnyebben átlátható, de szerintem ez is jó nagyon.
Az apa Franz Bartosch, az anya Anna (geb. Joseph) Schefczik. Tehát Joseph Schefczik lánya, Anna.
(szerintem... ami persze nem biztos csak olyan 99%) :-)
Keresd meg a házasságit, ez alapján nem lesz nehéz.
Mit értesz az alatt, hogy a 37. szám melletti? Mellette ezek az adatok vannak írva (fentebb), és alatta talán a bába neve. Balra a dátum. (szeptember 3/3... tehát már aznap keresztelték)
Ez egy viszonylag olvasható gót.
Elolvasol 100 ilyen oldalt, úgy rááll a szemed, hogy öröm lesz nézni. :-)
Csak sikerült megküzdenem vele, viszont iszonyú csúnyán írt az illető, így csak remélni tudom, hogy valóban azt találtam meg, akit keresek. De azért kérnék némi megfejtést. Azon kívül, hogy János (Johann), és az apja is talán János Bartosch, valamint az anyja Anna, semmit nem tudok értelmezni. Az 1832. év 37. (ház?)számnál lévő emberkére lennék kíváncsi. Az 50. oldalon vannak a B-betűs indexek segítségnek, bár az sem volt egyértelmű.
Ez az oldal viszont jó bonyolult (legalábbis így elsőre nagyon). Esetleg további segítség? Bartos(ch) Jánost keresek 1834 körüli időből, katolikusként.
Az az igazság, hogy ezt a születési helyet, a Borsodnádasdi Lemezgyár anyakönyveiből kaptam meg, pár levélváltás után, és ahány bejegyzés volt benne az ősömet illetően (áthelyezés, járandóság módosítás), mindig ezt a helyet adták meg. Szóval úgy néz ki, hogy biztos ez a település. Oldalágam biztos nem lesz, mert ez az ősöm nem konkrétan innen érkezett, előtte megjárt röpke 1600 km-t (nagyon mehetnékje volt).
Tudnál linket adni, hogy hol nézzem ezt a települést, mert még a környékbeli nagyobb városokat sem találtam meg. :(
Az egy nagyon gazdag adatokkal bíró korszak, legalábbis a bejegyzéseket illetően.
Igaz csak cseh-szilézia alapján tudok ítélkezni, de amennyire néztem a többi cseh területen is baromi jó a forrásanyag és a segédanyag melléklet is.
Viszont olyan eset többször akadt, hogy házasságin már nem a völegény/menyasszony születési települése volt feltüntetve, hanem az épp aktuális ahol lakott. Innentől kezdve sötétben tapogatózól.
Próbáld meg az oldalágakat, hasonló nevű figurákat felkutatni a környéken, hátha lesz valami szilánk amiből kiindulhaszt...
Bár így utólag megnézve nem biztos, hogy megtalálod mert csak néhány településre vonatkozóan vannak benne ilyen adatok attól függ milyen egyházkerülethez tartoznak.
Keress rá a könyvben, talán sikerrel jársz mivel egyes településekre vonatkozóan találtam ilyen adatokat, hogy kik voltak tisztviselők, lelkészek, jegyzők stb
Ha a hivatalos anyakönyvi kivonatra gondolsz, én néhány éve már kértem ki, igaz nem családfakutatás miatt. Ekkor vinnem kellett egy megbízólevelet. Ha csak nem vagy az elhunyt apja, anyja, házastársa esetleg gyermeke, szerintem neked is szükséged lesz ilyesmire esetleg más hivatalos dokumentumra (szül. vagy ház. anyakönyvi kivonat). Indokolni kell, hogy miért akarod kikérni (mi írásban tettük meg), majd ki kell tölteni egy papirt, amin megkérdezik az elhunyt nevét, születési helyét és idejét, halálozási idejét (helyben nem vagyok biztos), valamint személyi számát is. Ezt nem tudtam, de nem volt probléma. Ha egyéb adat hiányzik, nem tudom, hogy gondot okozott volna, talán kérték volna a szül. vagy ház. anyakönyvi kivonatot, de persze ez nem biztos. És persze az illetékbélyeget is meg kellett vásárolni.
Ez jó ötlet és tuti járható út. :) Csak akkor ki kell fizetni valami illetékbélyeget, az nincs ingyen.
Amit az előző hozzászólásban írtam, az csak az elvi módja a dolognak. Ha jó fej a hivatalnok, akkor bélyeg nélkül is megmondja azt az egy dátumot.
Ha egyházi temetése volt a rokonnak, akkor nem tudod felkeresni a papot/lelkészt? Ő biztos ingyen megmondja, hogy mikor halt meg és mikor temették, nem is kér érte pénzt és adatvédelmi aggályokat sem igen fog támasztani. :)
Jó, ha én magam nem is nézhetek bele a 'titkok könyvébe', azért ha kérek, csak kiállítanak nekem egy kivonatot a halotti bejegyzésről, mitán igazoltam magam, vagy úgy sem?
a, Ha élő hozzátartozód 1980 utáni adatait szeretnéd megnézni, akkor azt az adatvédelmi törvény miatt csak az ő engedélyével teheted meg. Ha meg él, akkor őt is meg tudod kérdezni. :)
b, Ha halott hozzátartozóról van szó, akkor inkább a másodpéldánnyal kell(ene) - tudom ebben az esetben nem lehet - próbálkozni, mert az 1980 utáni eredetibe való betekintést a törvény csak állami és hatósági személyeknek engedi, ha van rá jogalapjuk. Hozzátartozónak egyáltalán nem. Nyilván ezzel a hozzátartozók alapvető jogait is sértik, meg az anyakönyv eredeti rendeltetését is csorbítják, de ők úgy gondolják, hogy az adatvédelem fontosabb...Sok esetben az is!
c, Úgy hallottam, hogy az anyakönyvezéssel kapcsolatban 2013. jan. 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás miatt még az 1980 előtti másodpéldányok kutatása is jelentősen megnehezül majd. Sok levéltár már el is kezdte korlátozni ennek az anyagnak a kutatását. Bár azt is hallottam, hogy a családtörténészek lobbiznak, hogy ez ne legyen így, és ne legyen lehetetlen a kutatás, de nem tudom, hogy jutottak-e valamire....Hátha jön majd valaki, aki tudja, és elmeséli nekünk. :)
Mindezzel együtt azért én is elmennék a hivatalba, mert ha elég jóhiszemű és/vagy tudatlan a hivatalnok, és azt mondod neki, hogy a 30 év már lejárt, akkor megmutatja a cuccot. :D
Na az archívumban sikerült találni egy képet a keresztről. 5 éve készült a kép, azóta már teljesen körbenőtte az oldalt látható növény, de rendezett állapotban van. Jól emlékeztem, hogy a tövében írás van, de sajnos nagyon rossz állapotban, majd megpróbálom élőben kiolvasni a még látható betűket.
Lehet hogy igazad van, én még soha nem próbálkoztam az önkormányzatoknál. Az biztos, hogy a levéltári törvényre nincs értelme hivatkozni, mert az csak a levéltárakra vonatkozik. Nem tudom milyen jogszabályok vonatkoznak az önkormányzatokra, de majd írd meg mire jutottál, mert ez engem is érdekel.
Szerintem ha igazolod magad, hogy felmenőd adatait akarod megnézni, akkor 1980 után megnézhetsz bármit a helyi önkormányzatnál. Én pont erre készülök. Pontos halotti dátumra vagyok kíváncsi, 1982-ből. Képtelenség, hogy ne lehetne megnézni.
1980-ban leálltak az anyakönyvi másodpéldányok gyártásával. Így aztán a helyzet az, hogy bár jogilag kutatható lenne a halotti anyakönyv 1982-ig, gyakorlatilag azonban nem, mivel nem készült róla másodpéldány.
Ez a Somogy megyei Zimány? Én tudod hol nézném még meg?
Somogy Megyei Levéltár > Mezővárosok, rendezett tanácsú városok és községek fond > remélhetőleg van külön Zimány község fond, ha van, ott biztos meglesz a keresett adat
Adatbázis nem hiszem, hogy lenne ezekről ebből az időszakból. :(
Az én családom is váltig állítja, hogy valamelyik ős tanító volt. Én már 1770-es éveknél járok, de semmit nem találtam ezzel kapcsolatban. De, egy szomszédos településen volt egy ugyan olyan nevű ember, aki valóban tanító volt. De hozzá semmi közünk. Szerintem nálunk addig keringett a családban ez a teória, hogy a végén már teljesen összekeveredett.
"Az egyes kutatók a kutatott neveik alapján vehetik itt fel egymással a kapcsolatot. A nevek mellett kiegészítő adatokat is megadhatunk (hely, időszak, vallás). A kutató elérésére is itt van lehetőség."
Mikrofilmen már kutattam az anyakönyveket.A felmenőimet is megtaláltam 1829-ig,de sajnos nem találtam erre utaló bejegyzést "több más mindenre igen". A sejtésem a nagyszüleim elbeszéléseiből fakad.
Zimány település anyakönyveinél lehetne kutatni, általában oda van írva a foglalkozás is, de bíró esetén szinte 100%, hogy odaírták. De lehet van másnak jobb ötlete.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Új szálként, egy születési helynek felbukkant Hostětín(?) település a mai Csehország területén. Az információm szerint két ilyen település is van az anyakönyvi bejegyzések (Hostatic, Hóstatíc,Hostatin, Hóstetin) alapján, viszont én csak ezt az egyet találtam. De inkább az lenne a fontosabb kérdésem, hogy a cseh anyakönyvek között megtalálhatom-e ezt kutatható formában, esetleg másik településben anyakönyvezve, mert nekem nem sikerült? Cseh területen még nem kellett kutatnom. És katolikus...
Ugyan tavalyi hír, de valakinek újdonságul szolgálhat, hogy várhatóan 2014. elejétől elkészül a Nemzetközi Vöröskereszt genfi múzeumának interneten keresztül is elérhető első világháborús hadifogoly-adatbázisa. Remélhetőleg ingyenes lesz, korábban (2011. augusztusáig) e-mailen keresztül volt kérhető információ, és csak abban az esetben volt ingyen a válasz, ha közeli rokon (feleség, gyerek, vagy unoka) kért ki adatokat.
Amúgy nagyon érdekes ez az említett temető, ahol a kápolna és a kereszt áll. Annyiszor vették újra használatba, hogy az már félelmetes. Az említett Rókus kápolnát az 1739-es pestisjárvány véget érésének emlékére építették valamikor utána. Tehát akkor már használták, mint temetőt. Aztán most írja hederabella, hogy 1817-ben betelt és újat nyitottak (amit még nem tudom hol lehetett). Aztán újra használatba vették, ez már legalább a második, valamikor azb 1890-es évekig, aztán a '40-es években megint újranyitották, ami a harmadik, aztán kb. 40 évre rá megint betelt. Azt hallottam, hogy simán felszántották a temetőt... Ezenkívül Tárnokon egyet kompletten meg is szüntettek, mert a falu terjeszkedése miatt körbeérték a házak a temetőt... Nem semmi dolgok mentek...
Hú, ez szuper, igazi családtörténeti csemege. Akkor érezd Magad felszólítva, mert az ősöd azt kívánja, hogy az utódok ápolgassák a feszületet. :) Bár lehet, hogy a temetőgondnok elég furán nézne, ha valaki nekiállna gyomlálni.
Sajnos az egész szöveget nem tudom lefordítani idő híján, meg a szó szerinti fordításnak nem is lenne sok értelme, de röviden próbálom összefoglalni:
A falu (Tárnok) 1817-ben a régi temető helyett felszentelt egy új temetőt, nagy csinnadrattával, körmenettel, énekelgetve, annak rendje és módja szerint az egyházi előírásokat megtartva. A régi temetőben, ahol a Szent Rókus kápolna van, 1817-ben még temettek, 1818-ban már a másikat használták. A szöveg nagyon hosszasan taglalja a temető pontos határait, és azt, hogy nem az egészet szentelték fel egyszerre, mely része szolgált a kereszteletlenül elhaltak elhelyezésére, vagy azokéra, akik nem katolikusok voltak stb. Ez egy helytörténettel foglalkozónak szintén izgalmas, de mondjuk a családodról nem mond semmit a rész. Az új temetőben is állítottak feszületeket, innen juthatott eszébe az írónak, hogy a régi temetőben állított keresztről is írjon. A másik 2-3 keresztet állító családról is olyan bejegyzés van, mint a Te ősödről.
Mondjuk ez alapján még az fura, hogy az ősöd 1818-ban a régi temetőben állíttatott keresztet, nem az újban, pedig a régit már nem is használták. Ennek nem tudom mi lehet az oka, hiszen elvileg nagyobb társadalmi elismertséget hozhat egy új szekeret tolni, mint a régit. :) Lehet, hogy az valamiért kedvesebb volt a szívének, mint a másik temető.
Nagyon köszönöm a segítséget! Elnézést, de csak most olvastam az üzeneted, de mellékelem a képeket. Az 1818-ban bérmáltak listája után találtam egy másfél oldalas latin szöveget, amiben megakadt a szemem az ismerős családneven :)
Nos nem szeretnék telhetetlennek tűnni, de nagyon érdekel, hogy mit takar az egész szöveg, ha a lényegi tartalmát felvázolnád, nagyon megköszönném, de ha nem akkor is nagyon örülök a pár soromnak, ugyanis az említett személy az ősöm, és képzeld az említett temető a mai napig megvan, a Szent Rókus kápolnával és az említett kőkereszttel együtt! Szóval nem semmi ez a megfejtés! Köszönöm!!
A kérdezett pár sor a második kép lap tetején van.
Végül is így is meg lehet próbálni rekonstuálni a szöveget, nagyobb a kihívás. :)
Szóval valami ilyesmi lehetett az anyakönyvedbe írva:
"Pro memoriali: in antiquo coemeterio, ubi est sacellum Sancti Rochi egregii curavis suis sumptibus procuratam crucem lapideam cum imagine Crucifixi Mathias Sskornyak 1/4 sess. colonus Tárnokiensis, cum (h)onere conservationis suis posteris iniungendo. Hoc crux est penes semitam, porro benedicta est die 11. aug. 1818 ab reverendo Joanne Delinger v(enerabili) a(rchi)diacono districtuali."
"Emlékeztetőül: a régi temetőben, ahol a jeles Szent Rókus kápolnája van, Sskornyak Mátyás negyedtelkes tárnoki jobbágy saját költségén kőkeresztet állított a Megfeszített képmásával, a kereszt gondozásának feladatát utódainak meghagyva. A kereszt (feszület) a gyalogút mellett van és 1818 augusztus 11-én Delinger János tisztelendő kerületi alszerpap szentelte fel."
valóban van a szövegben egy régi temető, amiben kápolna áll, ebben a temetőben van egy kőkereszt egy képmással, és minden bizonnyal még a kereszt pontos helyéről is szó van, de nem valami pontos átírás a szöveg, így nehezen értelmezhető...Be tudnád linkelni az eredeti anyakönyvet? Akkor próbálhatok többet segíteni.
Úgy látszik itt hamarabb érkezik a segítség a latin szövegek értelmezéséhez, mint a latinos fórumon. Akkor itt is megkérdezem:
Véletlenül akadtam erre a latin szövegre egy bérmálási anyakönyv végén. Annyit értek, hogy temetőről, sírkőről lehet szó, de kíváncsi lennék, hogy egészében mit jelelnthet:
"Pro Memoriali. In Antiqio Caemeterio, ubi est Sacellum SRochi erigi? Curanic? fuis Semptibus procuratam Crucem lapideam Cum imagine Crucifixi Mathias Sskornyak 1/4 Sess. Colonus Tárnokiensis, Cim onere Conservationis fuis Posteris injumgendo?. Huc Crux ast Penes Semitam: Porro benedicta est die 11 Augusti 1818 ab ARD Joanne Delinger V. A. Diacom districtuali."
Nagyon szépen köszönöm! Tanító volt Tárnokon, tehát közismert személy. Az a megjegyzés arra utal, hogy Halász-ra magyarosította a nevét. Tárnokon utcát is neveztek el róla.
Én ezt a "Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program" emblémát úgy értelmeztem, hogy Bihar vármegye határon túli településeinek - így pl. Nagyváradnak ?! - az anyakönyvei is feltöltésre kerülnek majd (persze erdélyi vármegyék nem), de olyan lassan haladnak, hogy az a szörnyű sanda gyanúm, hogy elfogyott a pénzük a digitalizálásra...Reménykedni persze reménykedhetünk. :) Meg ha több embert is érdekel, akkor a levéltárat is meg lehet kérdezni, hátha mondanak valamit.
Köszönöm, hogy beírtad ezt a honlapot, én, bevallom, csak most halottam erről a kezdeményezésről. Engem az érdekelne, hogy vajon várhatóak-e olyan anyakönyvek is, amik nincsenek meg a MOL-ban mikrofilmben (vagyis Romániához tartoznak) Mert bármilyen kényelmes is az, hogy itthonról lehet böngészni az anyakönyveket, ennél már csak az lenne a nagyobb dolog, ha végre pár, eddig Magyarországról elérhetetlen erdélyi/partiumi anyakönyv is felkerülne (hiába, az ember minidg többet akar:)) Községi-városi iratoknál, ahogy néztem, ez már megvalósult, szóval én reménykedek...
Szívesen, én is köszönöm a választ! Hátha lesz itt valaki, aki azokat az anyakönyveket kutatja és tud válaszolni. :) Ha meg nem, akkor még mindig megpróbálhatok írni a levéltárnak.
"Halásztelki János fia András a saját, és unokatestvérei, Benedek fia János és "Nagy" István nevében bevallotta nekünk, hogy..."
A frater patruelis a középkori latinban 2 dolgot jelent, egy konkrétabbat (unokatestvér) és egy tágabbat (atyafi, osztályos atyafi). A testvérre inkább a frater carnalis-t (testvérek, akiknek az apjuk ugyanaz, és majdnem mindig az anyjuk is), és a frater uterinus-t (testvérek, akiknek az anyjuk ugyanaz) használják, bár azért ingadozó a gyakorlat. Ez alapján ezek a fiúk inkább unokatestvérek, atyafiak. Ha jól van átírva a latin szöveg, akkor a Magni az az Istvánhoz tartozik nyelvtanilag, lehet ragadványnév is.
Nekem is lenne egy kérdésem Hozzátok, lehet, hogy már le is írtátok valahol, csak lusta vagyok visszaolvasni, ezért a segítségeteket kérném. Novemberben rátaláltam a neten Bihar vármegye református anyakönyveire a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár honlapján, aminek nagyon megörültem, mert a saját családom kutatásához ezt használnám. Felét meg is csináltam, de a települések egy részének az anyaga még nincs fenn. Az van kiírva, hogy folyamatos feltöltés alatt, de november óta semmi nem történt, semmi nem változott...Tudtok esetleg erről valamit? Fel fogják tölteni a többit is?
Köszönöm, nagyon értékes infót kaptam. Nincs eredeti dokumentum. A házassági anyakönyvben találtam. Bizonytalan voltam, hogy rokon-e. Az ő fiáról vannak közvetett születési adatok (gyermeke szül.ak-ben, apa szül. Bilna Cehország, osztrák állampolgár). Az 1901-es házasságkötéskor a fia 17 éves volt, a halotti anyakönyvben anyaként az 1901-es menyasszony neve szerepel. Talán örökbefogadta - szerencsénkre - így lett egy kapocs. Nem valószínű, hogy az apja vásárolta meg részben az uradalmi birtokot, mert a vőlegény napszámosként lett bejegyezve. Azért nem zárom ki, mert bármi történhetett, összevesztek, kitagadta, sok variáció lehet. Megnéztem a település honlapját, soha nem tudtam volna "megfejteni", és kiolvasni belőle ezeket, ezért külön köszönet.
Amennyiben tudna valaki segíteni, nagyon megköszönném. Az alábbi latin mondatban szereplő személyek rokoni mivoltát kellene megállapítani. Egy szakértő a korábbi cikkében azt írja, hogy Halászteleki András a testvérei -- János, Benedek és István -- képében határjárást kér. Nagyon kevés (szinte semmi :) latin tudásommal nekem kicsit gyanús a dolog.
"Dicit Nobis Andreas, Filius Joannis de Halásztelek in sua, ac Joannis Fily Benedicti & Stephani Magni Fratrum suorum Patruelium de eadem Personis..."
Nem arról van szó, hogy csak Benedek és István a testvérei, akik szintén Jánosnak a fiai? Vagy teljesen félre értelmezem és éppen János a fia Benedeknek és még egy István is meg van említve? Vagy tényleg úgy helyes, ahogy a szerző írja? Számomra még a magni fratri kifejezés sem tiszta.
Megerősíteném a Bělá nad Svitavou települést. Német neve: Bielau. 1855-1938 között Polička=Policha járáshoz (kerület) tartozott.
1863-ban Jan Blaschka helyi lakos (akár lehet a vőlegény édesapja is) 23-ad magával megvásárolja a (Německá) Bělá-i uradalmi birtokot Pavlína z Logatheli grófnőtől 123.000 osztrák aranyért. (a település honlapján található információ)
"Inkább abból kellene kiindulni, hogy miért volt (lett) osztrák állampolgár."
???
Oda van, írva: Csehországban született 1857-ben, a bejegyzés 1901-es. Mi más lehetett volna? (én is sok galiciait láttam Budapesten, s mind osztrák állampolgár volt)
Inkább abból kellene kiindulni, hogy miért volt (lett) osztrák állampolgár.
Lengyel sziléziában is van ilyen település. (mai neve Biala Nyska)
Nálam az egyik anyai dédapa sziléziai születésű, osztrák állampolgár. (Troppau, ma Opava (CZ)) és 1904-ben Gyulán alapított családot. Születési év: 1874.
Az is elképzelhető, hogy ma már nem létezik a település mert beleolvadt egy nagyobba.
Jó lenne látni az eredeti kivonatot ahol fel van tüntetve ez az információ. :)
Mindenesetre a továbbiakhoz nagy kitartást a gót írás miatt. :D
Nagyon köszönöm a segítséget. Kerestem én is, de mivel nem Bileau-nak van írva, így nem. Még nincs elég gyakorlatom. Gondban voltam egy másik cseh településsel is, ami Bilna, de akkor az valószínű Bílina lesz. Mégegyszer köszönöm.
Egy 1901-es házasssági anyakönyvben a vőlegény születési helye Bielau/Bielan Policha kerület Csehország. A kereső nem dob ki semmit a településre, térképen nem találom. Tudna valaki segíteni, hogy hol próbáljam megnézni? A születés ideje 1857. Lehet, hogy megváltozott a neve, vagy olyan pici település, hogy nem tüntetik fel? Van egy megjegyzés is az anyakönyvben. "A vőlegény osztrák állampolgár, és a születési helyén bír községi illetőséggel. " Ezt sem tudom igazán értelmezni. Találkozott már valaki hasonlóval?
En jul vegen voltam ott,zaras elott.Akkor nekem azt mondtak,hogy aug utolso heteben nyitnak.Azert kerult szoba,h.visszaadom-e a mikrofilmeket,vagy sem.D e en majd csak oszi szunetben tudok menni.Szoval 21-en meg nem,de kov.heten mar lesznek.
Így van Zirc :) Pár hónapja Mühlbauerek kapcsán volt levélváltás közöttünk (bár akkor nem az index.hu-s e-mail címemről kültem levelet). Kicsi a világ :D
Az ágcsernyői Klobusitzky családról nincs valakinek valami információja? Találtam egy ilyet, hogy Klobusitzky Cornélia hozzáment Katona Jánoshoz 1893.08.29-én, de lehetetlen elolvasni a születi keresztnevét. Az anyja neve olyan, mintha Török Lila lenne. Vagy Lilla lenne csak akkoriban még egy L-lel használták?
Sikerült megfejteni a kedves ara még kedvesebb nevét :D Bérmélkozási anyakönyvben megtaláltam az egyik gyereküket, és ott fel van tüntetve an anya vezetékneve, ami nem más, mint "Scheibelhoffer", szóval a képen Scheibelhofferin szerepel. Prelleg jól gondolta az sch-t. Köszönöm szépen a segítségeteket :)
Ezek "csak" (és nagyon idézőjelben csak) másodpéldányok. Kultúráltabban a témához nem nagyon tudok hozzászólni. Családfám 1/8-ad része ott leledzik, és pénz/idő/lehetőség hiányában még egy ideig hiányzozni fog. Remélem ennyi elég nekik, és nem mennek tovább...
A múltkor elküldte nekem valaki az anyakönyv lementő kis programot de úgy eltűnt, hogy nem találom. Esetleg valaki nem tudná még egyszer elküldeni? A címem a nevemre kattintva érhető el ha esetleg meglenne valakinek. Tudom írtátok, hogy tabu téma a progi, de jó lenne ha mégiscsak meglenne.
Köszönöm, ott nem találtam semmit a kérdéses időpontra, majd érdeklődöm esetleg a megyeiben, de már nem is olyan fontos. Igazából azt próbáltam volna nyomozni, hogy a meggyilkolt személy szépapám volt-e, vagy egy azonos nevű személy. A napokban lemásoltam a nálam lévő adatokat egy rokon részére. Amikor megnézte, megakadt a szeme a halál időpontja melletti "gyilkosság" megjegyzésen, és ekkor legnagyobb meglepetésemre azonnal rávágta: igen, az egyik fia agyonütötte.
Aztán beszélgettünk tovább, és megoldódott egy másik zűrös ügyem is, sőt neki köszönhetően megtaláltam falunk temetőjében egyik ükanyám sírját is, aki 73 évvel ezelőtt halt meg, és már szinte semmi nem látszik a síremléken. Érdekes, hogy ebben a faluban nőttem fel, de soha nem tudtam erről a sírról. Még nagyapám sem említette soha, pedig neki nagyanyja volt, és még személyesen ismerte.
Szóval soha nem szabad feladni, érdemes a legreménytelenebbnek tűnő helyeken is érdeklődni, olyanoktól is, akiről azonnal azt gondoljuk: á, ő biztos nem tud semmit, szinte nem is idősebb mint én.
Itt nálunk is nagyon jellemző, hogy elég távolról költöztek ide népek. Találtam már olyan településneveket, hogy el se nagyon akartam hinni hogy onnan idáig jöttek.
De jo :-) mar epp akartam kerdezni,jutottal-e valamire?Kulonben itt Heves megyeben is van olyan telepules,ahol a llakossag jelentos resze erkezett a Felvidekrol pl. egy elneptelenedes utan.
Találtam ilyeneket is, hogy az eklézsia kurátorának esküjének formája, egyházfi esküjének formája, a helység bábája esküjének formája. Bár nehezen olvasható a szöveg, de elég érdekes.
Nincs tobb reszleted az anyakonyvbol,hogy a betuket meg lehessen fejteni?Valoban lehet az elso E v.C,a masodikat,negyediket en z -nek latom,,a harmadik lehet e,a i,csak en ekezetet nem tudok irni....
Olyat nem Olyat viszont igen,hogy a vezeteknev utan zarojelben volt meg egy nev.Pl.Kovacs(Keksz)Maria
Ez allitolag azonos nevuek megkulonboztetesere szolgalt.Te milyeneket talaltal?
Kutatgatok az anyakönyvek között és már nem egy olyan vezetéknevet találtam, hogy oda van írva egy keresztnév majd utána egy ilyen kifejezés, hogy "helyesebben" és még egy keresztnév. Más is találkozott már ilyennel?
Az a baj, hogy egészen kb. 1830-ig a keresztelésiben az apa teljes neve, és az anya keresztneve szerepelt. Ők meg 1784 házasodtak össze, szóval a gyerekeik az anyjuk vezetékneve nélkül szerepelnek. Ráadásul a férj halottijában sincs benne a feleség neve, csak az, hogy "őzvegy". Úgyhogy nagyon remélem, az index tartalmazza őket. Vagy ha nem, akkor meg megkeresem a feleség halottiját, csak benne lesz a férje neve, és onnan meg már egyenesben vagyok.
Nem nagyon találkoztam vele, és ráadásul a héten nem is tudtam menni, de - és nem tudom, hogy ez miért nem jutott elöbb eszembe - a plébáninán van egybekeltek indexe és abban hátha megvan.
Halotti anyakönyvet böngészve akadtam Sóskúton Karlik Márton halálozási bejegyzésére, 1783 júliusából... ez aztán jól megdobta a kutatást, amiről azt hittem lezártam :)
Ezek szerint a Karlik és Kutsa nevet is hsználta... de melyik az eredeti??
Azt nem lehet tudni, hogy Pest megye miért ennyire hiányos? Lehet, hogy én várakozom feleslegesen és máshol anyakönyvezték mondjuk a Szentendrei szigeten lévő településeket?
Ha arragondolsz, hogy van-e olyan levéltári forrásvagy adatbázis melyben megtalálhatóak az I. világháborúba besorozott katonák adatai, akkor sajnos azt kell mondani ,hogy nincs ilyen.
Amennyiben egy Rokonodról szeretnéd megtudni hogy melyik ezrednél szolgált ,két lehetőség van, de kicsi az esély hogy bármelyiknél is eredményre jutsz.
Nagyon sok település esetében összegyűjtötték az településről bevonultak, illetve hősi halottak adatait, érdemes megnézni az adott település könyvtárának helytörténeti kiadványait.
A másik lehetőség: írni a bécsi hadi levéltár magyar részlegének, Ők átnézik a sebesülési, halotti, kitüntetési nyilvántartásokat. Ezek persze eléggé hiányosak ,nem garantált az eredmény, még ha a Családtag hősi halott volt, akkor sem. Amennyiben tiszt volt a Családtag, akkor sokkal nagyobb az esélye hogy Róla információ kerül elő.
Az egyes katonai egységek történetével kapcsolatban vegyes a kép. Nagyon sok ezred története jelent meg a 20-30-as években, illetve napjainkban lassan újra divatba jön egy-egy ezred történetét feldolgozni. Ezekben a kiadványokban adott esetben több száz katona adata is szerepel, mégis kicsi az esély hogy pont a keresett Rokon adatait találjuk meg.
(Egy-egy gyalogezredbe a háború évei alatt 15- 25 ezer embert is behívtak, olyan nagyok voltak a veszteségek-többségükről semmilyen adat nem maradt fenn).
A háború előtt mindegyik gyalogezrednek megvolt a kiegészítési területe, ahonnan sorozták a katonákat. Egy-egy település(megye inkább) egy honvéd ezredhez és egy közös gyalogezredhez volt beosztva. Ez azt jelentette hogy mondjuk az adott faluból kikerülő sorkatonák kb 80%-a a két ezrednél szolgált. Mindig voltak kivételek, akik más ezredhez kerültek, a háború alatt aztán összekeveredett minden, egy-egy településről 10-15 féle ezrednél is szolgálhattak katonák.
Bár magyar parasztság nagy része a gyalogsághoz került, sokan tüzér, műszaki, vagy huszárezrednél szolgáltak, ezeknél már a háború előtt sem volt kiegészítő kerület, az egész hadtest területéről sorozták katonákat hadtest összes ilyen alakulatához, a háborúban pedig már ez sem érvényesült, bárki kerülhetet bárhová.
Az említett gyalogezredek kiegészítő kerületei megtalálhatók az alábbi forrásokban:
Lehet, hogy a levéltári törvény, területileg Magyarországra vonatkozik, és a levéltárakra hatályos. Mormonokra ott Salt Lake-ben nem! Törvény módosításra lesz szükség már látom.☺☻
Sziasztok! Én idexelgetek folyamatosan, csak vannak dolgok amiket nem értek.
a, Hogy lehetséges az, hogy 1920 évek utáni anyakönyveket is fel tudunk dolgozni, mikor általában csak 20-ig vannak fent a neten az anyakönyvek?
b,Ebből következethetek arra, hogy valamikor a közeljövőben kibővítik ezeket is úgy, hogy a halottiból 1970-es évkig lesznek megtekinthetőek?
c, Esetleg Bereg megye települései is láthatóak lesznek?
d, Az 1895 előtti anyakönyveket, melyeknek az adatai már megtalálhatóak a familyn, is meg lehet majd ugyanúgy tekinteni ezen az oldalon, mint az államiakat?
Egyébként ez a familysearch-oldal nagyon nagy segítség az olyanoknak, akik nem tudnak személyesen elutazni az adott helységbe,de van idejük arra, hogy neten keresztül bogarásszanak. Én így állítottam össze mind a magam anyai, mind a férjem mindkét felmenőjének az ágát az 1800-as évek elejéig. Apai ágon meg azért vagyok elmaradva, mert szabolcs megyei :-).
Azt sajnos nem tudom. Én eddig a Szabolcsi anyakönyvekről érdeklődtem, megpróbáltam elérni, hogy legalább az eddig indexelt anyakönyveket tegyék elérhetővé, de egészben tervezik. Így leghamarabb hasonló indexelési tempóval év végére kerülhetnek fel a szabolcsi állami anyakönyvek. Június 4. és augusztus 1. között 13%-kal nőtt az indexelt anyakönyvek száma. Ezt a számot lehetne növelni a következő hónapokban, ha többen csatlakoznának. https://familysearch.org/learn/wiki/en/FamilySearch_Indexing_Updates Példának lehet tekinteni azt a folyamatot, ami például Itáliában, vagy akár Nagy-Britanniában zajlik, ahol hónapról hónapra új adatokat tesznek közzé, és ezalatt nem csak az anyakönyveket kell érteni, hanem a különböző összeírásokat is. Többször meglátogatom egy héten a macse honlapját, de már egy ideje nem látom, hogy a budapesti polgári anyakönyveket frissítenék (emellett persze számtalán egyéb hasznos dolgot töltenek fel az oldalra), és kérdezném egy illetékestől, hogy azt az adatbázist tervezik-e bővíteni a közeljövőben, hiszen számtalan embernek megkönnyítenék vele az életet, ha nem kellene azt a rengeteg évet átnézni, főleg akkor, ha még azt sem tudjuk, hogy az adott rokonunk melyik kerületben élt.
Koszonom :-) Igen,mikor kutatni keztem es segitettek is,pl.nyugdijas katona helytortenesz,akkor pont ezek a csapatok kerultek eloterbe,Eger,Miskolc....ezert furcsalottam az anyakonyvi bejegyzest.Az teny,hogy o akkor mar a negyvenes eveiben jart,es elotte,mint mondtam,kitoltotte a katonaidejet.Gondolom,ez valami gyors mozgositas lehetett,mert par het utan egyszer meg hazaengedtek.A nagymamam 5 eves volt akkor.Aztan elment,es soha tobbe nem lattak:(
Az Osztrák-Magyar Monarchiában a háború előtt minden gyalogezrednek megvolt a kiegésztíési területe. Heves megye a 10. honvéd és a 60. közös gyalogzered kiegészítő területe volt.
A háborúban azonban sokszor előfordult, hogy más ezredekhez is kerültek katonák, valószínúleg ennek több oka volt, egyrészt óriási veszteségeket kellett pótolni, másrészt kiderült, hogy a szláv többségű ezredek harcértéke csekély, gyorsan átállnak az oroszokhoz.
Így könnyen lehet, ezért került Dédnagyapád is ehhez az ezredhez, ugyanis ez szlovák többségű ezred volt, Besztercebánya környékéről került ki a katonák többsége.Jól jöhetett megbízható magyar katonák behívása.
Amúgy az ezred a 39. honvéd gyaloghadosztályhoz tartozott, csakúgy mint a 10. honvéd gyalogezred, ahol a heves megyei katonák harcoltak.
Több életrazban olvastam már olyat, hogy a háború alatt behívottakat kiképezte a területileg illetékes ezred, aztán áthelyezték másik ezredhez. Az azonban megfigyelhető, hogy a hadtestek kiegészítő körzeteit nem lépték túl, jelen esetben is a VI. (kassai) hadtest alakulatánál szolgált Dédnagyapád, Heves megye ehhez hadtesthez tartozott.
Az alábbi linken van egy cikk a 16. honvéd gyalogezredről:
Sziasztok!
Van valakinek infoja arrol,h.az I.Vilaghaboru idejen milyen rendszer alapjan kerult valaki egy egyseghez?
Dednagyapam hevesi szuletesu,onnan soroztak be ismet,mar letoltott katonaido utan,1915 vegen.Par het mulva egyszer meg hazaengedtek,aztan eltunt.Sem a Kramerius nem hozott eredmenyt,sem Becs.Megtalaltam viszont a holtta nyilvanitasat,sok evvel kesobb.Ott azt irjak,Galiciaban,ismeretlen helyen hunyt el. a16.honved gyalogezred katonaja.Hogyan kerulhetett oda?Az ezredrol en nemigen talalok infot.Tud segiteni valaki?
Köszi a nagyobb képet, a minőségével nem volt semmilyen gond, de kiolvasni most sem tudtam. Hosszú. Később nem tünt fel az anyakönyvekben ugyanez a név?
"Méltóságos Uraság Katonája" másnéven uradalmi katona lehet.
9. zászlóalj: elég nehéz a monarchiabeli Magyar Honvédség zászlóaljairól megudni az Interneten keresztül. Néhány könyv ami talán segíthet:
A mi hadseregünk : az Osztrák - Magyar Monarchia népei fegyverben és zászlók alatt / szerk. Danczer Alfons ; ill. Myrbach Felician. Budapest : Franklin, 1889.
A Magyar Királyi Honvédség, 1868-1918 / Ságvári György ; [a Honvédzene fejezetet írta Martin Pammer] ; [... a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ... kiadása]. Budapest : Hadtört. Int. és Múz. ; Bécs : Militaria, op. 2010.
A magyar királyi honvédség története : 1868-1918 / írta Suhay Imre ... vezetése alatt a Hadtörténelmi Levéltár részéről kirendelt bizottság ; szerk. Berkó István ; Garay Ákos rajzaival. [Budapest] : Hadtört. Levéltár, 1928.
Mivel a polgári anyakönyvekből összeállított anyakönyvi kivonatokban és a saját maga által beküldött közleményben (v. hirdetményben) sem szerepel, hogy csendőr lett volna, valószínűleg nem is volt az, inkább katona lehetett. Ami jó hír, mert találtam az alábbi oldal 2010-es cikkében egy érdekes részt:
A személyi jellegű gyűjtemények harmadik csoportját jelentik azok az irategyüttesek, amelyek a tisztekre, tiszthelyettesekre és a legénységi állományra vonatkozóan egyaránt tartalmaznak adatokat.
A legnagyobb állag ebben a csoportban az 1919 és 1945 között működött Honvédelmi Minisztérium 4. osztályának 120 iratfolyómétert kitevő anyaga. Az osztály elsősorban a nyugállományúak, az özvegyek és árvák ellátási díjaival kapcsolatos ügyeinek az elbírálásával foglalkozott. Az anyagot évenkénti bontásban a kérelmezők neve szerinti betűrendben helyezték el. A kutatáshoz szükséges adatbázis folyamatosan készül. Jelenleg az 1941-es év feldolgozása folyik.
És végül egy könyvajánló érdekességként: Esztergomi kalendárium : Komárom-Esztergom vármegyék nagy címtárával és Esztergom város házjegyzékével / szerk. Homor Imre. Esztergom, Hunnia Ny., 1924-1926.
Kosz.Csak csodalkoztam volna,mert a mienk marva mult hetre mondta,hogy bezar,aztan csut.meg volt.De a heten mar nem lesz.Megyei aug vegen nyit,szoval en oszi szunetben mehetek legkozelbb.Nem akarok Prelleg neveben nyilatkozni,de talan o is azert kert volna egesz oldalt az anyakonyvrol,hogy lassuk ugyanazokat a betuket,mas kornyezetben.Engem ez a kep sem vitt kozelebb a megoldashoz.
Igazán nincs mit, örülök hogy segíthettem :) Nekem se adott a gyilkossággal kapcsolatban semmit, de lehet, hogy egy eddig nem ismert nemesi ágat viszont kaptam cserébe :D
A 9700. hsz.-t újraolvasva észrevettem valamit, amit nem értek, habár biztosan van rá valamilyen logikus megoldás. Az illető 1925-ben nyug. áll. törzsőrmester, majd 1927-ben már ny. segédmesterként szerepel. Kitanult egy teljesen új szakmát, hogy legfeljebb 2 év múlva újra nyugdíjazzák? Ugyanis segédmesteri rang a lent idézett link szerint nem volt. Az 1921-es Csendőrségi Zsebnaptárban azért nem szerepelhet, mert csak tiszthelyettes rangfokozattól sorolják fel benne a csendőröket. Egy kis adalék a csendőrök előmeneteléhez: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00004/pdf/RTF_18_029-063.pdf
Végre sikerült megtalálnom a 8738. hsz.-omban feltett második kérdésemre a választ. Akit esetleg még érdekel, hogy mikor számított törvényesnek, vagy törvénytelennek a gyermek, illetve, milyen lehetőségei és feltételei voltak a törvényesítésnek:
Megnyitod a keresőt, és a "szavak"-hoz beírod a keresendő nevet. Utána egy másik ablakban feljönnek a találatok, a találat sorszámára kattintva pedig feljön, hogy forrás, hogy hol, mi, merre, hány méter. Esetenként van kép is.
Köszi a segítséget. Ha eljutok megint levéltárba, akkor átnézek valami indexet, hátha találok valami hasonlót, ma nem jött össze.
Más: A "csuzos derme" milyen betegség? Google nem nagyon akart kiadni semmit, egyedül a Hamary Dániel írt cikkét hasonló címmel, de csak felsorolásban.
Harmadik: Egyik ősöm 1922-ben 82 évesen halt meg. A polgári anyakönyv bejegyzése alapján az ok: "gyilkosság-agyonütötték". A közös kereső nem hozott fel semmi érdemlegeset vele kapcsolatban. Van valami ötletek?
A Levéltárak közös keresője ad fel bűntetőügyek dokumentumait, ott jelzetek is vannak. Ha felgöngyölített az ügy, és volt bírósági eljárás, akkor az sanszos, hogy segít.
Úgy látszik, egy katonacsaládra sikerült bukkannom. Az apa házasságánál ha jól olvasom: "Méltóságos Uraság Katonája", ez volt 1829-ben, Vésztőn. A fiánál 1872-ben, ha jól olvasom: "9. honv. zászlóalj tizedes".
Valaki tudna segíteni, hogy a fentiek mit jelenthettek a gyakorlatban? Hogyan tudhatnék meg többet róluk?
Lehet, hogy igen, bár eléggé ragadós lehetett, ha még halálakor is azt írták...
Aztán ehhez még jön az is, hogy egy idő után már nem is Novotni-nak, hanem simán Novot(h)-nak írták a nevüket. Éva leánya, Katalin is Novoth-ként házasodott meg, így is kerestőm őt, ezért nem találtam sokáig... ez is egy rejtély, hogy miért szakadt le a kis -ni végződés...
Az lehet, de a halotti bejegyzésben a származására Pusztazámort jelölték meg, ahol éltek is Némethek. És mivel a férj tárnoki volt, a házasság meg Sóskúton, ahova Pusztazámor is tartozott ak-ezés szempontjából, teljesen logikusnak tűnik a P.zámori születés ill. eredet. Tehát a más településeket nyugodtan kizárnám.
A másik meg az, hogy nem a mormon adatbázisban keresgéltem, hanem végignyálaztam az ak-et...
Mint korábban írtam, megtaláltam Karlik Évát Ráckeresztúron a halottiban, 1862-ben, és ott pusztazámorinak írták s származását. (mindenki onnan jött :)
És megnéztem a sóskúti anyakönyveket a házasság miatt, mert ugye ott szokták tartni az esküvőt, ahonnan az egyék fél elköltözök. Meg is lett, méghozzá 1801-ben. És az 1802-es gyereknél meg 'Károl'-t írtak Éva vezetékneveként, ami szvsz a Karlikhoz köthető... így viszont egy személyről bezsélhetünk... Na ezek az infók dobják meg a helyzetet :)
Erre jön még az, hogy a házassági bejegyzésben nem Karlik-ot, sem Broskó-t, hanem 'Kutsa' vezetéknevet írtak Évának. Ezzel a névvel meg is találtam Pusztazámoron, Márton leányaként...
Elnézést kérek a helytelen fogalmazásomért, de sajnos nem a felmenőim közt találtam a Beretzkyeket, hanem csak szimplán megakadt rajtuk a szemem az anyakönyvekben. De örülnék, ha találnék egyet :)
3x legalább elolvastam a leveledet, mégsem tűnt fel, hogy Vésztő nem a Dunántúlon van, hanem Békésben.... Szóval, lehet, hogy ott inkább az erdélyi vonal jön majd be.
Ha É-Dunántúlon találtad a Beretzky ősöket, lehet, hogy tudok segíteni. Viszont a legtöbb ma élő Bereczki / Bereczky őse inkább Erdélyből való; a mi esetünkben egyszerű elírásról van szó, ami előfordult, hogy így is rögzült, főleg, ha az illető elkerült a faluból.
Sose értettem a problémáitokat ezekkel a latin bejegyzésekkel, aztán a múltkor megnéztem egy katolikus szül.ak-t és elszörnyedtem :) és mindent megértettem. Igazán szerencsének éreztem magam, hogy még kerültem közelebbi kapcsolatba velük.
Igen, a ref anyakönyvezés kb 1730-tól követhető nyomon, nem tudom, hogyan lesz tovább, ha eljutok addig :S
Az elejet en Veszner-nek latom,de igazabol nem ismerem a svab neveket.Aztan talan ....hulsz,es a vege passz;(
De biztos van itt,aki nagyobb gyakorlattal rendelkezik,segit,ha erre jar.
Az lenne a kérdésem, hogy mi lehet a kedves ara neve? Szerintem így hangzik a házassági bejegyzés: "Simeon Braun com virgine Elisabetha ??? ??? testantibus Valentinus Böhm, et Paulo Wittmann." Bocsánat a rossz minőségért, de ilyenre sikerült :S Az biztos, hogy "in" a vezetékneve vége, mert azt vettem észre, hogy helyi sváb lányok vezetékneve az apjuk vezetékneve + in.
Elkezdtem a családfám kutatását, s mindjárt a következő problémába ütköztem: a nagyapám szüleinek az adatait szeretném megtudni, aki 1895. április 12-én, Vatyán (a mai Újlengyel területén volt) született. Tudomásom szerint evangélikus volt. A gyóni ev. nyilvántartásban nem találtam meg a születési adatait.
Azert megiscsak lehet,hogy nem fullentett :-) Az,ha nincs benne a mormon adatbazisban,meg nem jelenti azt,hogy nem letezett.En a mult heten talaltam a szepszuleimtol ket gyermeket Nagyfugeden.Nem szerepelnek az adatbazisban,csak barati tanacsra kertem el a filmet,es volia :-) ott toltottek par evet.Sajnos,egyik gyermek sem maradt eletben.Mindenesetre ott voltak,le van irva,Talan nezd at megegyszer az anyakonyvet,filiastol,mindenestol.Mar ugy ertem,azt az idoszakot.Hatha...vagy meg nagyon kozeli helyeket.
Szoval konnyen lehet,hogy B.Eva meghalt,es a ferj ujra nosult.A hazassagot lehet,azert nem talalod,mert a no lakhelyen volt az eskuvo.Szerintem nezz szet az 1809-11-es halotti bejegyzesekben is.
Szervusz :-) Ahogy ismet nezegettem a kepeket,az az erzesem,hogy Jozsef ketszer nosult.Az els Eva nevu feleseg utolso gyermeke 1809-ben szuletik,a masik par elso gyermeke pedig 1811-ben.Raadasul egy esetben a keresztszulok is megegyeznek.
Elképzelhető az is hogy egyszerűen nem írták be az anyakönyvbe, nálam is volt már ilyen néhányszor. Érdemes lenne megnézni az 1825 körüli Németh születések keresztszüleit és egybevetni a házassági tanúk nevével.
Kedves Andreas de Szered!
Koszonom szepen :-)
Tenyleg fura,en nem vagyok benne biztos,hogy ugyanarrol wz Evarol van szo.Holnapujraolvasom az elso hsz.ezzel kapcs.
szép, igényes a honlap. Sok sikert kívánok a fejlesztéséhez!
Viszont most, hogy elkezdtem vésztői őseimet nyomozni, máris találtam néhány Beretzky-t, ha jól emlékszem így írták. XIX. századbeli református bejegyzések.
Mellékesen megjegyzem, hogy most először találkoztam református anyakönyvekkel, és elsőre megszerettem őket. Azonkívül, hogy nem kell a rejtélyes latin szavak jelentését üldöznöm, a szerintem sokkal logikusabb magyaros gondolkodású vezetés mellett rendszeresen több információval lát el, mint egy katolikus társa ugyanabból az időből. Egyetlen hátrány, hogy ezeket később kezdték vezetni, nem igazán találkoztam a XVIII. század elejéről, inkább a második feléből. Egész felüdülés volt ilyen anyakönyvekben kutatni :)
Sikerült úgy ahogy lezárnom ezt a Novotni kérdést.
Jó sokáig kellett keresnem a halotti bejegyzéseket, de meglettek; József: 1785-1831. Feleségét Karlik Évaként temették, 1862-ben halt meg, állítólag 90 évesen, de ez nyílvánvaló tévedés volt. Szerencsére feltüntették származását is, pusztazámori volt. Mivel a házasságukat nem találtam Ráckeresztúron, megvolt, hogy Sóskúton kell keresni. Meg is találtam, egyetlen olyan házasság volt, ahol Novotni József volt (méghozzá feltüntetve, hogy Ráckeresztúri) és Éva. De a legnagyobb, hogy egy újabb vezetéknévvel illették Évát, méghozzá 'Kutsa' volt. A megadott életkora alapján megtaláltam, hogy Kucsa Márton és Erzsébet gyermekeként született 1783-ban, Pusztazámoron... hát azért ezt nem gondoltam volna, mivel történetesen van Broskó család Pusztazámoron. Ráadásul az apját nem Károlynak, hanem Mártonnak hívták... Nem semmi dolgok vannak.
Átnéztem az 1921-es Csendőrségi Zsebnaptárt (774. oldaltól), de ott nem szerepel a budapesti állományban oda tertozott az esztergomi kerület, pedig ott (Esztergomban) lakott 1920-tól haláláig.
:) nem csak öregségi nyugdíj létezik ma sem. Próbáld meg a szolgálati helyét (ill. az utolsót) kideríteni, s ott körbenézni milyen "rendkívüli események" (ez volt szakkifejezés még az 1980-as években) történtek ott, ami a leszázalékolásához (rokkantságához, ami nem nyomorékságot, de olyan sérülést jelent, ami miatt képtelen folytatni a 'szakmáját', s az a sérülés szolgálati jogviszonyban keletkezett) vezethettek.
Köszönöm az infókat. Engem az zavar, hogy 38 évesen nyugállományú törzsőrmester. Túl fiatalnak érzem ehhez. Megpróbálok utánanézni a csendőr előmeneteli lehetőségnek...
Biztos volt a lánynak vmi "hibája": özvegy, megejtett, vagy csak csúnya.... ki tudja
Én most olyannal találkoztam (igaz, egyelőre még csak a gyerekek születéseiben), hogy 10 évvel volt idősebb bevallottan a feleség a férjnél. Azért majd kiváncsi leszek, megtalálom-e őket az adott évi szül.ak-ban, ha végre megjönnek azok is és tudok keresni - hiába, a nyár uborkaszezon a levéltárakban is, pedig nekem most lenne időm rá
Ha nincs is benne a felsorolt könyvekben, újságokban, szerintem lehetett még csendőr. A probléma az, hogy a szolgálati idejét lefedhető könyvek, mint a Katonai és csendőrségi tájékoztató, majd a Katonai és csendőrségi zsebnaptárak csak a tiszthelyettesekig sorolják fel a csendőröket (gondolom itt a rangjelzésről, nem pedig a rangjelzés csoportról van szó). De a katonát sem zárnám ki. Esetleg a korabeli újságokban meg lehet nézni (pl.: Esztergom és Vidéke), ha azokban sem fog szerepelni a neve, katona lehetett.
A Csendőrségi Zsebkönyvekben nem csak tisztek szerepelnek, hanem kitüntetett és jutalmat kapott altisztek és legénységi állományú csendőrök is:
1912.: 183-250. old.(elején néhány élettörténet majd felsorolás), 1916.: 202-240. old. (utána arcképeik), 1926.: 156-218. old.
Híven, becsülettel, vitézül. (Kitüntetett honvéd- és csendőrtisztek fényképei.) . A cím megtévesztő altisztek és csendőrök szerepelnek benne (1925-ből ?).
Ez igen érdekes, lehet, hogy nekem is megoldást nyújt két régi problémámra, konkrétan, hogy tudom, hogy a feleség hol született és mikor de már sokadszori átolvasás után sem találtam sem az adott, sem +/-2 éven belül....
Igen, én is találkoztam házasságnál helytelenül megadott életkorral, mintha az lett volna a fontos, hogy a menyasszony fiatalabb legyen a vőlegénynél, vagy legalább egyidős... aztán valójában a menyasszony volt az idősebb... :)
Nem olyan rég sikerült az egyik ősapámat azonosítanom. Az említett őspapám Petró Mihály (* Tárnok, 1822), a szomszédos Sóskúton házasodott meg 1843-ban, felesége Németh Erzsébet lett, aki a házassági bejegyzés szerint 18 éves volt, tehát 1825-ben született. Kikerestem a halotti bejegyzést, 1897-ben halt meg, 72 évesen, tehát az eredmény megint 1825. Érdekes és fontos tény, hogy származásának Pusztazámort jelölték meg, amely település az 1900-as évek elejéig Sóskút filiája volt. Na meg is néztem a Németh Erzsébeteket, de 1800 és 1830 között (a familysearch-öt is alapul véve) egész Fejér megyében két Németh Erzsébet született; az egyik Tárnokon, 1815-ben, a másik pedig Pusztazámoron, 1811-ben (Sóskúton anyakönyvezve).
Belegondoltam, hogy hátha füllentett (hazudott) a házassági bejegyzésnél, de aztán egész életében így élt, hogy aztán halálakor is a hamis életkort tudja a családja??? Na ezt nem tudom hova tenni.
Tenyleg erdekes,kerlek,ird meg,ha a vegere jutottal :-)
A halotti nalam nem 100 szazalek,de az teny,hogy sem Bencze,sem Benedek csaladnevu no akkortajt nem volt jegyezve a a faluban,hogy V.Andras felesege lenne.Harom ilyen eset meg mar tobb,mint gyanus.
A Karlik -ik vegzodese kicsinyitokepzonek tunik,csaladnev is van ilyen.
Viszont vsz,Neked van igazad,hogy ez inkabb annak a jelolese,hogy kinek a gyermeke.Azt tudom,hogy az oroszoknal,bolgaroknal van ilyen.
Erdekes,hogy egy hajdan szlovak faluba utaztam egyszer egy csoporttarsamhoz,es mikor,mint idegen mentem vegig a falun,kb.harman kerdeztek meg,hogy
Te kie vagy?
Nem hogy hova,vagy kihez mesz,hanem kie vagy.Lehet,itt s igy jelztek,hogy Karolye a lany.:-)
Nagyon érdekes amit írsz, hogy az anya vezetékneve helyett apjának keresztnevét írták, mert most találkoztam egy bonyolult esettel, amit nem tudtam megoldani. De az általad említett eset alapján talán van kiút számomra :)
Az alábbi képen jól látszik a probléma oka. Van két (?) házaspár, de csak a feleségek vezetékneve más. A megszületett gyermekek neve mellett zárójelben a szülők vezetéknevének azt az állapotát mutatja, amit éppen akkor beírtak.
Az én esetemben tehát a feleség apja Károly lehetett...? Sajnos a halálozási adatokat még nem találtam/kerestem ki, de rajta vagyok. Talán az pontot tesz majd az ügy végére.
Nekem eddig csak a cseh és szlovák területen lévő egyáházi bejegyzésekhez volt szerencsém, és pontosnak tűnnek. Nyílván ezt nem tudhatom, de amikor a halottira oda van vésve, hogy 78 éves az illető és évre pontosan megtalálod a születésijét is... és ez ismétlődik vagy 100x, akkor hajlamos vagy hinni benne, hogy pontosan vezették. :)
Olyat viszont többször találtam, hogy a hölgy korát illetően hazudtak a házasságinál. :D
Neha nagyon furakat tudnak irni:-)
Engem evekre megtevesztett egy teves bejegyzes.Nem tudom,miert,de Szekely Annat Bencze,Bentze Annanak is irjak,a halottiban meg Benedeknek.Mondjuk,az apja Benedek volt,de akkor is ;(
Pl mikor szuletik egy kisfia,Bentze Anna szeerepel az anyja nevenel,egy honap mulva a halottiban Szekely.
Hogy reszeg volt-e a pap,nem tudom,de lattam olyan anyakonyvet,ahol krikszkrakszok voltak rajzolgatva.Tudjatok,mint amilyeneket neha egy uncsi ertekezleten firkal az ember.De ez egy anyakonyvi lap aljan nagyon hulyen tud kinezni :-) :-) :-)
Ellenben a hölgyemény neve így is úgy is el van írva, mert azért azt nem hiszem, hogy ugyanazon a napon, ugyanott, egy ugyanolyan családnevű nő meghalt volna. (ugyanolyan családnévvel rendelkező férjjel bírva) .-)
Úgy is el lehet érni az anyakönyvek képeit, ha itt: https://www.familysearch.org/search/collection/list#page=1&countryId=1927146 rákattintasz a "Slovakia, Church and Synagogue Books, 1592-1910"-ra, ezután pedig nem kell beírni egy nevet sem, hanem kattints a "Browse through 1,900,023 images"-re.
Sztem írj a mol-ba, hátha tudnak segíteni, hogy ilyen névvel keresel további adatokat (nekem lehet szerencsém volt, most írtak vissza, küldtek pár infot)
Itt keresem én is. De idáig itt voltak a kb. 1900 előtti anyakönyvek nézhető formátumban, szinte az összes. Most ahogy látom csak az 1869-es Census van meg, és az új kereshető adatbázis.
ha pontosan ilyent szeretnel, akkor sk kell tovabb is
az en nagyobb csaladom mar 800 fo folott van, ezt manualis rajzolassal es adatvitellel mar nem lehet kovetni. nekem a family tree maker 2010 van meg, ami tobbfele fat rajzol. definialhatom, hogy egy dobozban milyen infok jelenjenek meg, a dobozok manualisan is mozgathatok, egyesevel torolhetok
exportalni jpg-ben szoktam es a kepet aztan lehet barhova masolni
Szia :-)
A helytorteneti gyujtemenyben probalkozz.Altalaban a varosok konyvtarainak van ilyen reszlege,hatha ott talalsz rovid eletrajzot,ilyesmit.Esetleg,ha publikalt,es ismert a halalozasanak,temetesenek az ideje,talan meg nekrologot is.
Sziasztok, szerintetek honnan lehet kideríteni egy aránylag ismert ember születési helyét? A család élő tagjai nem tudják, hogy a nagypapa hol született (ott nem, ahol éltek), csak annyit, hogy vhol Fejér megyében. Az illető publikált jópár szakkönyvet, a szakmájában ismert név volt (50-70es évek). A gugli nem hoz fel semmi érdemi eredményt...
Sziasztok :-)
Szerintetek,ha valaki eveken at elt egy birtokon,jobbagykent,de elvettek a foldjet,legelojet,es bejelentette,hogy el kivan koltozni,de aztan megis maradt,esetleg nas birtokosnal,de azon a telepulesen,akkor evekkel kesobb jegyezhetik-e colonuskent,vagy az egy ugyanolyan nevu,masik ember?
Mar megint Benedictus Szekely bonyolitja az eletemet :-) 1770-es evekben ott van jobbagykent a Haller birtokon. Aztan van ez a bejegyzes a koltozesi szandekarol,melynek nincs akadaja,ha mindent kifizet,amit kell.Ugyanakkor viszon Szekely Anna Benedictus Szekely detki colonus leanya,alig par evvel kesobb.
Csendőrségi Zsebkönyvek 1887-1895, 1899, 1900, 1902, 1904, 1912, 1916, 1926, 1928, 1940, (benne katonai és polgári címtár)
Híven, becsülettel, vitézül. (Kitüntetett honvéd- és csendőrtisztek fényképei.) s.l., s.a., s.n. 29 p.
SZELEI József (szerk.): EMLÉKEZZÜNK! Calgary, Alberta, Canada, 1994, Kézirat. (Nem a 253. hanem a 254. (Szepesi) szám alatt). Az OMM és a Horthy korszak idején nem természetes halált halt, az I. vh. és a Tanácsköztársaság idején és hadifgságban meghalt csendőrök felsorolása, és a halálesetük leírása.
Katonai és csendőrségi tájékoztató. Budapest, 1920, (cím-, és névtár, csak a csendőrségi rész)
Katonai és csendőrségi zsebnaptár az 1921. évre. Budapest, 1920, (cím-, és névtár, csak a csendőrségi rész). Az 1922-es és 1923-as zsebnaptárak is itt találhatóak.
Az 1919. augusztus és 1921 október között fennállott Tudományegyetemi csendőrtiszti zászlóalj tagnévsora, a volt zászlóalj tagok foglalkozásának és lakcímének a feltüntetésével A Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetés külön megjelölésével. Budapest, 1942 (nem 223., hanem a 224. alatt)
Jahrbuch für die k. k. Gendarmerie für das jahr 1913. Bécs, 1913. Selbstverlag des Herausgebers. 260-262 p. (csak a magyar csendőrség vezetőinek listája) (nem a 216. hanem a 217. alatt)
A Magyar Királyi Honvédség és a Magyar Királyi Csendőrség tisztjeinek és hasonló állásúaknak 1944. évi rangsorolása. (csak a csendőrségre vonatkozó rész) Budapest, 1944., s.n., (nem 212., hanem a 213. alatt)
Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium (Szerk.): A honvédség és csendőrség névkönyve rendfokozati és beosztási kimutatással. Budapest, 1882-1887 Légrády Testvérek, 1888-1890, 1904 Pallas. (csak a csendőrségi rész) (nem 211., hanem a 212. alatt)
De nem biztos, hogy az adott elérhető egyházi könyvecskék teljes egészében indexálva lettek.
Úgy értem, ahonnan van pár bejegyzés - nem biztos, hogy csak akkor kerül fel a rekord ha a teljes könyv indexálva lett. Vagy mégis? :)
Már csak abból kifolyólag gondolom, hogy vannak olyan oldalak a könyvecskékből amelyeknél elég vaskos photoshop-os tudásra is szükség van, hogy egyátalán el lehessen olvasni. :-)
Egyszer valakinek leszedtem Dobsinát, és 200 oldalból kb. 100 olyan halvány volt, hogy trükközni kellett.
Szia :-)
Nem tul gyors,nem is biztos,hogy eredmenyt hoz,de akkor eloszor a szomszedos telepuleseket kell nezni,majd tagitani a kort.Jomagam tobb eves remenytelen kutatas utan most ugy tunik,nyomon vagyok igy. Persze,a tobb eves kutatast ugy kell erteni,hogy leveltarba csa szunidoben jutok el.Nem tudom,a familysearch Neked hozhat-e eredmenyt,foleg katolikus es reformatus anyakonyvek vannak.
Nem egyszeru megbizonyosodni arrol,hogy valoban a keresett szemelyt talaltad-e meg,foleg,ha gyakori a neve.Minden lehetseges forrast vegig kell nezni.Pl hiaba stimmel szuletes,nev,minden,ha hosszu ideje a masik telepulesen el az eletet,a te rokonoddal parhuzamosan.Vagy epp a halottiban bukkansz ra,mikor a Te rokonod meg biztos el.Viszont ha az adott helyen eltunnek rola az infok,akkor valoszinu,hogy elkoltozott.S ha szerencsed van,akkor a masik telepulesen onnan folytatodik a tortenet.De erre szerintem nincs 'recept',csak turelem,kitartas es szerencse kell hozza.
Az oldal angolul, a találat angolul, az eredeti anyakönyvek többnyire latinul (1840-es években magyarul). Elvétve lehet 1900 körüli (polgári anyakönyvezés időszaka) egyházi bejegyzés, polgári anyakönyvekből kevés van a Felvidékről, azokat Mo-nál kell keresni.
Vajon miért szerepel 3 utólagos bejegyzés is a gyerek neve mellett? Ráadásul úgy, hogy sztem az első (1913) vonatkozik őrá, vagyis gondolom akkor halt meg. A második esetleg lehet vmelyik szülő halálozási éve (de miért itt), de a harmadik dátum???
Sziasztok!
Mint kezdő családkutató, elsősorban a tapasztaltabbakat kérdezem, hogy ha ismerek ősöket, akik olldalági rokonaim, akkor hogyan deríthető ki, hogy melyik településre költöztek, vagy hogy hova nősültek? Nők esetében a szülőfaluban volt az esküvő, így házassági anyakönyvből megtudom a vőlegény lakhelyét. De mi van, ha elköltöznek?
A másik kérdés, hogy hogyan ellenőrzitek, hogy egy fellelt adat pontos-e, hogy tényleg a keresett személyt találtátok meg?
Egyébként az Aranyosapáti/Révaranyos/Bácsaranyos/Kopócsapáti görög katolikus Deák családot kutatom.
Köszönöm a segítséget előre is!
Deák Péter
"Meg nem biztos,de lehet,hogy nyomon vagyok. Szerintetek lehetseges,hogy az 1800-as evek elejen par ev kulonbseggel harom telepulesen is eloforduljon egy hazaspar?"
Sajnos nagy volt még akkor a csecsemőhalálozás, meg aztán mindenféle betegségek, járványok voltak, gyógyszerek meg sehol. Nagyanyámék 10-en lettek volna, de csak 5 érte meg a felnőttkort, pedig ők már az 1920-30-as években születtek. Persze más volt a helyzet falun és más városon. Nálunk orvos a faluban soha nem volt, csak a szomszédos Súron.
A névelírás is megszokott jelenség, jól megnehezíthetik ezzel néha a kutatást.
Ismét a falumból említek példát, a családfő neve egyik évben Pintér volt, következő gyermeknél már Baumgartner. Ez így ismétlődött össze-vissza. A halotti anyakönyvbe is Pintér Györgynek írják, a feleséget azonban már Baumgartner Györgynének. Ennek az okát máig se tudom, pedig feldolgoztam az anyakönyvek adatait, de összefüggést nem találtam.
A másik család a Szabó-Miklós volt. Egyszer simán Szabó Ferenc, majd pár évvel később Miklós Ferenc, majd megint Szabó. A helyzet az 1870-es évekre oldódott meg, Szabó-Miklós lett a vezetéknév, majd az 1910-20-as évekre leegyszerűsödött Szabó M.-re, mára az M betűt el is hagyták, nem használják.
Akkor megnyugodtam.Egymastol nem tul tavoli helyekrol van szo.Hazassagkotes1813-ban,1815 ben gyermek szuletik,majd 1821-ben is,de o meg is hal.1823-ban mar egy masik telepulesen szuletik fiuk,majd 1824-ben is.Sajnos,egyikuk sem marad eletben.Van 3 ismeretlen ev,majd 1827-ben megszuletik ukapam testvere,1830-ban pedig ukapam.Ez mar a harmadik telepules,de itt maradtak.Szepanyam '32-ben meghalt,szepapam egy ev mulva ujra megnosult.Lassan osszeall a kep.Amit meg nem ertek,a szepanyam nevet ket alkalomml is mashogy irjak. Eloszor azt hittem,eliras,vagy nem is rola van szo.Mikor a nagyobbik fiu nosul,anyjat Bencze Annanak irjak.Hazszam,minden stimmel.Akor azt hittem,hogy valami kozeli rokon,hiszen akkoriban tobben is laktak egyutt.Ugy ertem,tobb csalad.De aztan,talaltam egyejegyzest Nagyfugeden.A halotti anyakonyv szeint ok a szulok,es egy honapos a fuuk,mikor meghal.A szuletesiben viszont megint Bentze Anna szerepel.A halotiban meg Benedek.Az ossze stobbi helyen Szekely.Mondjuk,a no edesapja Benedek volt,de azert ez furcsa...
Simán előfordulhatott, a cselédeknél, napszámosoknál gyakori volt.
Saját családfámban is volt erre példa, ükanyám 1874-ben Csatkán született, húga 76-ban már Nagyvelegen, aztán János öccse 1880-ban Szápáron, majd Vendel 1882-ben Nagyeszergáron. Utána visszatértek Csatkára, a szülőfaluba. Szépapám ezek szerint szerette változtatni a munkahelyét, azokba az uradalmakba ment, ahol jobban fizettek... A földesurak nem voltak azonosak.
Meg nem biztos,de lehet,hogy nyomon vagyok.Szerintetek lehetseges,hogy az 1800-as evek elejen par ev kulonbseggel harom telepulesen is eloforduljon egy hazaspar?A nevek stimmelnek,a gyerekek sajnos nem maradtak meg,a halottiban csak ok vannak,a felnottek nincsenek.Ha a telepulesek ugyanazon foldesur tulajdonaban voltak,akkor atkoltozhettek?
Igen, voltak felvidéki fehér foltok (megyék...), de szerencsére olyan anyakönyvek is vannak digitalizálva, és felrakva, amelyek még nincsenek (nem voltak) indexálva. Nekem szerencsém volt, hogy ugyan indexálásban nem, de digitalizálva megtaláltam az anyakönyvi adatokat ;-)
Igen, ezek szoktak az okok lenni. Halál, vagy újraházasodás.
De itt egyik sem áll, mert a halálozások dátuma korábbi, illetve későbbi, s tudtommal a feleség sem házasodott újra (a férje nevével élt haláláig).
Viszont ez érdekes, hogy azt írod a debreceni anyakönyvbe bevezették az újraházasodást és a halált is, holott ezek már Budapesten történetek. Eddig nem tapasztaltam, hogy anyakönyvi hatókörön kívüli eseményt bejegyeztek volna (hiszen a helyben történtekről tudott...)
A bejegyzés sorszáma is megegyezett az anyakönyvben?
(én találtam olyat, amelynél a házassághoz bejegyzett halálozás száma megegyezett, s másik kerületben történt, igaz ott bővett kifejtést is nyert az elhalálozás)
Az egyik rokonom Debreceni anyakönyvében két utólagos bejegyzés van.
Kivételesen tudom, hogy az egyik dátum bejegyzés a Kispesti házasságát takarja a mostani XIX. kerületben. A másik pedig a Bp. Ferencváros István korházi halálozását a IX. kerületben.
Ha nem tudnám, talán keresgéléssel soha nem találnám meg.
Különben a dátumok stimmelnek. Meg is találtam őket a jelzett anyakönyvekben. A sorszám, gondolom biztos valamilyen értesítő sorszáma lehet (?).
háborús ügyekben (II.vh) szeretnék tanácsot kérni:
- hol tudok utánaolvasni, hogy milyen életkor között hívtak be férfiakat (gyanítom, hogy nagyapám azért nem volt katona, mert túlkoros volt, már ha volt ilyen), vagy milyen egyéb okok miatt kaphatott vki felmentést a behívás alól
- többen írtátok, hogy megtaláltátok, milyen sérüléssel, sebesüléssel volt vki a háború alatt kórházban, merre járt, stb, még akkor is, ha nem volt tiszti beosztásban; ennek hol lehet utánanézni?
Végül több szálon is sikerült a kutatást elindítanom, némelyik jobban megy, némelyik akadozva, a Tiborpapa linkelte oldal valóban nagy előrelendülést jelentett.
Azonban találtam egy - legalábbis számomra - érthetetlen furcsaságot:
adva van egy házasság a polgári anyakönyvezés időszakából, melynek megjegyzés rovatába bele van írva egy utólagos bejegyzés (U.b. 111/1940) Eddig nem is lenne baj, gondolhatnám, általában így vezették fel az egyik fél halálozásának bejegyzését, melynek okán a házassági kötelék megszűnté nyilváníttatott. Azonban megtaláltam a férj halotti bejegyzését is, csakhogy 1938-ból! És mellette ugyancsak egy utólagos bejegyzés: 33/1940. Ismét ez a negyvenes évszám (csak más bejegyzési számmal)! Mi lehet ez?
(A feleség biztosan 1950-ben halt meg, a gyerekek már felnőttek..., a vonatkozó cikkszámokat is megnéztem az anyakönyvekben, mind idegen ember...)
Nem régóta kezdtem a családfa kutatást, olvasgattalak titeket és sok hasznos információt szereztem. Most találtam egy oldalt, ahol 3 jelenleg szlovák, de trianon előtt Magyarországi helységből vannak kereshető adatok. Alsómislye (Nizna Mysla) Abaúj-Torna vármegye Füzéri járás, Apátka (Opatka) Abaúj-Torna vármegye Kassai járás, Zakárfalva (Zakarovce) Szepes vármegye Gölnicbányai járás. Gondoltam hátha valakinek hasznos lehet.
Hát igen. Engem az zavar, hogy a település, ami érdekelne nincs az összeírásban, ellenben a két szomszédos település benne van. Ráadásul még az 1828-as összeírása is megsemmisült.
Sajnos nincs feltüntetve a Familysearch-ön a census leírásában, hogy nem csak a mai Szlovákia részéről vannak rajta települések, de a mai Magyarországéról is.
Ha jól emlékszem, a méhben akkor történt keresztelés, ha bizonytalan volt, hogy a gyermek megéli-e a születését, de bizonyos okok (http://hu.wikipedia.org/wiki/Eredend%C5%91_b%C5%B1n) miatt fontos volt számukra, hogy a gyermek meg legyen keresztelve. Ha keresztelés mellett a születés is fel volt jegyezve (szerencsés vagy, azokban az anyakönyvekben, amiket én néztem át ekkoriban még csak a keresztelés volt feltüntetve, a születés dátuma nem) akkor biztosan a keresztelési anyakönyvben írták helyesen. De érdemes megnézni a környező bejegyzéseket is, hátha azokból kiderül, melyik is volt az elírás.
Ez tényleg egy remek műsor! Néhány éve folyamatosan adták, aztán egyszer csak abba maradt, pedig brit, amcsi, kanadai, ausztrál, stb. széria is volt, rengeteg évaddal... torrent oldalakról persze be lehet pótolni mindent. A hagyományos genealógián kívül néhány adásban a genetika is szerepet kap, szóval vannak nagy meglepetések a műsorban. Én is csak ajánlani tudom!
Nem tudom, mostanában nézte-e vki az arcanum oldalait, de sztem változtattak rajta, eddig nem ilyen volt (legalábbis kinézetre biztos nem) és én most nem tudok keresni... Lehet, hogy én vagyok a béna, akkor vki segítsen légyszi, még értelmezni sem igazán tudom a melléírt szöveget:
Használat ˇˇ | kattintson kétszer a kifejezésre, hogy a neve felkerüljön a keresési listára ˇˇ | írja be a keresett kifejezés első betűit, a szókerék a kívánt szóhoz leginkább illeszkedőhöz fog ugrani
Igen....addig olyan,mintha tut keresnel a szenakazalban;(
Kerdes,hogy lehet -e ilyesmibennremenykeni a nem tul tavoli jovoben?
Bar en sokszor a meglevo anyagban se latok semmi logikat,sem kronologiai sorrend nincs sem az,h.telepulesenkent lennenek a talalatok.
Igen, az anya 8 évre rá halt meg, de tény, hogy az említett gyermek volt az utolsó. Nem semmi helyzeteket lehet találni :)
Ha elkészülne a familysearch-ben a halotti meg házassági kereső is, akkor biztos sok-sok ember halom problémáját oldaná meg, főleg azokban az esetekben, amikor idegen vagy legalábbis más település anyakönyveibe került a keresett személy... Talán ebből a szempontból a leghasznosabb a Familysearch, - a sok elírás ellenére is...
Ez tobb,mint erdekes.Az edesanya tulelte a szulest?Mert az logikusabb lenne,ha nem,es azert keresztelnek meg a kicsit az altalad irt modon.Sok furcsasaggal talalkozik az ember,az biztos.
En megtalaltam Szekely Anna komaasszonyat,tobbszor is voltak egymas gyerekenek keresztszulei.A zaranki masodpeldanyban bukkantam ra,1830-ban meghalt.Csak a kora volt odairva,meg hogy kinek a felesege.De erdekes,hogy a kisbaba meg aboconafi anyakonyvben van.Szoval ilyen alapon ki tudja,hol talalok ra Szekely Annara.
En busszal mentem.Az a legegyszerubb.Az ersekudvarba kell bemenni,pillanatoknalatt oda lehet erni a busztol.Nem tudom,egesz augusztusban zarva lesz-e,sztem azt is kerdzed meg.Megyei aug utooso heteben nyit.
Mennyi ideig lesz zárva a levéltár? Azt hiszem, majd csak akkor tudok menni, ha újra kinyit. Nem voltam még ott, de remélem, odatalálok. Kocsival hogyan lehet parkolni? Kell fizetni a parkolásért? Vagy érdemesebb pl. busszal menni? A megyei levéltárba már bejelentkeztem jövő hétre.
Szerintem biztosabb,ha felhîvod.De elohozza.Ma mondta,hogy a 23-aval kezdodo heten kezdi a szabit,meg nem tudja,melyik napon.Helyileg tudod,hol a leveltar?Mert kiirva nincs.A radio puletebe kell bemenni,jobboldalon a muzeum,bal oldalon a radio.Fel kell menni az emeletre,at a szines uvegajton.
Kíváncsi voltam a beszámolódra. Sajnálattal hallom, hogy a szülők neve nem mindig szerepel. Én is készülök majd Egerbe bérmálási anyakönyvet nézni. Engem a legkorábbiak érdekelnek. A szülők neve nélkül viszont nem sokat ér az egész. Előre meg kellett mondani, pontosan, hogy melyik évek anyakönyveit akarod megnézni, vagy ott helyben előhozták, amit kértél?
Nos,en sem voltam felhotlenul boldog a bermalasi anyakonyvekkel,es sajnos,nem jutotam elobbre.
Viszonylag jo allapotban megmaradtak,en az 1780-as evek vegetol kezdtem atnezni.Abban a bermalas,pl.az 1789-esben Egerben tortent,keresztnev,bermakeresztnev,csaladnev,eletkor,bermaszulo neve van.
De olyan is ban,ahol egy-egy telepules bermaltjai vannak felsorolva,a szulok neve,bermalas napja is szerepel,eletkot viszont nem.pl1851.az1804-es nem konyv,hanem nagy meretu osszehajtott lapokra van irva,osszehajtva,osszekotve.
Viszont valamiert nem kellett,hogy alapfeltetel legyen a hazassaghoz,mert en is lattam 7 evest is,meg 35,50 evest is.
Persze,erdekes,es nem akarok senkit lebeszelni rola,de azt az eredmenyt,amit en vartam,nem hozta.
Nálunk az anyakönyv hátsó lapjaira volt feljegyezve, hogy 1876-május 14-én kiket bérmáltak. Anyakönyvileg Súrhoz tartozott a falum (Csatka), ezért a csatkaiak Súrra mentek be bérmálásra. Valóban nem volt minden évben, valószínűleg 1876 előtt nem is volt ott.
A falumból 162 embert bérmáltak, ami azért érdekes, mert akkor 676-an laktak a faluban, tehát a népesség negyedét megbérmálták.
Életkor szerint is vannak érdekességek, a legfiatalabb 8 éves, a legidősebb 72(!) volt.
Átlagéletkor: 17,3 év.
Sok adatot nem írtak róluk, csupán a bérmáláskor kapott keresztnevet, ami sok esetben azonos a bérmaszülő keresztnevével, a bérmált neve, életkora, és a bérmaszülő neve.
Gondolom vidékenként változott, milyen részletességgel írták be őket.
Egy olyan érdekes helyzettel találkoztam, amivel eddig még nem volt dolgom.
Egy neme házaspár kutatása során vettem észre, hogy ez egyik gyermekük 1821.04.23-án született, majd a halotti anyakönyvben 1821.04.21-én van bejegyezve, hogy meghalt. A neve alatt ez áll: Baptisata in matris utero - keresztelte meg az anya méhében (?).
Akkor a bejegyző csak elírta a napokat? Tehát akkor 21-én született és 23-án csak megkeresztelték? Elég zavaros...
Ezt en is megtalaltam,most,azutan,hogy Te emlitetted.Olyan fura,alig tobb,mint 100 eve,es fogalmam se volt rola.Azt hittem,vmi reszletesebb anyag is van rola.Bar biztos van is,csak meg nem talaltam meg:-)
Mindenesetre nagyon jo,hogy szoltal,mert6-7,eves korukban eszembe nem jutott volna keresni.
Elnezest az ekezetert;(
Azt olvastam most,hogy 7 eves kor utan bermalhato vki,abban az esetben,ha volt elsoaldozo.Ez1907-es rendelkezes.Elotte nem tudom,hogy volt,atnezek meg plusz tiz evet,bajom nem lesz tole:-)
Tènyleg?Hol olvastad?
Pedig èn az 1830-50 kozotti idoszakot gondoltam megnezni.Gondolom,ha vki katolikus volt,akkor igen.Mar csak azert is,mert nem lehett kulonben egyhazi eskuvoje.Akkor meg nagyon szigoruan vettek ezeket az iratokat.Pl volt olyan a felmenoim kozott,hogy potlolag jegyeztek be,a gyermek torvenyes.Mindezt azrt,mert vmi hazassagi iratot nem vittek a keresztelesre.Uj pap volt,es az sem zavarta,hogy nem az elso gyerek.Szunet vmikor 26-a utan lesz,nem mondta pontosan a leveltaros.De augusztusban biztos.
Köszönjük Prellegnek az infót. Nagyon kíváncsi lettem a bérmálási anyakönyvekre. Majd írdd meg, hogy a szülők neveit is tényleg tartalmazza-e! Kíváncsi vagyok arra is, mennyire jól kereshető, az általad is említett okok miatt (több településről összegyűlteket bérmálták egyszerre). Vajon annak idején (1700-as évek) élete során mindenki átesett a bérmáláson, aki megérte azt az életkort, vagyis "teljes a névsor"? Hány éves korban volt a bérmálás? Olvastam, hogy 1907 előtt előbb volt a bérmálás, utána az első áldozás. Mikor van nyári szünet az érseki levéltárban?
Ollvasgatom az 1869-évi Szlovákiai Census-t. Meglepő, hogy az elvileg azonosan felkészített (?) összeírók hányféle képp írnak öszze.
Pl:A családfő Kis Péter, akkor a feleséget így írja: Kis Éva sz: Nagy, vagy Nagy Éva, de ami a legjobban bosszant mint kutatót ez:neje: Éva. Mennyi infó veszhet így el....
Szerdan,ha igaz,nezek /bermalasi anyakonyveket.Prelleg irta,hogy mit tartalmazhat.
A leveltaros szerint ez idonkent valtozhatott.A bermalasok nem minden telepulesen voltak,adott idoben,hanem egy-egy telepulesen,es a kornyezo falvakbol oda kellett menni.
Ezert vannak a fondjegyzekben csak az evek megadva.Szerdan mar valamivel okosabb leszek,remelem
:-)
Nem tudom, hogy a Historia Domust hogyan lehet beszerezni, illetve, hogy az általad keresett településé megmaradt-e. Mindenesetre, ha Heves megyéről van szó, a 9597. hsz.-omban szereplő könyv tartalmazza a hevesi települések iratait, köztük a Historia Domus-szal.
Kálniczky László Körmendy Lajos Tuza Csilla: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa: (Tematikus konspektus) 1. kötet : Bevezető, Aba- Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998) 30. old.:
A bérmálási anyakönyvek (Konfírmationsrepister) rovatai általában a következők lehettek:
1. folyószám, 2. a megbérmált vezeték- és keresztneve, 3. a megbérmált életkora, 4. a megbérmált születési helye, 5. a megbérmált lakhelye (utca, házszám), 6. a megbérmált bérmaneve (bérmálásban nyert neve), 7. a megbérmált szülőinek vezeték- és keresztneve, 8. a megbérmált születési helye és ideje, 9. a megbérmált bérmaszüleinek vezeték- és keresztneve, 10. a bérmáló lelkész neve, hivatala.
En mar voltam egyszer,meg szerdan is megyek,ha igaz;(
Azt igerte a leveltaros,hogy megnezi az altalam kert anyagot,hogy mekkora,es vagy megkapom,vagy nem,majd visszahiv.Szerdan beszeltem vele,de meg nem szolt.Hetfon rakerdezek,mert kedden meg a megyeibe megyek.A semmiert viszont nem utazom;(
A bermalasi anyakonyvek az en erdeklodesemet is felkeltettek,de meg nem lattam olyat.Feltetelezem,hogy a sxemelyi adatok mellett a bermaszulo(k)adatai szerepelnek rajta.
Szerintem segithet az is a kutatasban.
Hát igen nagy szerencse! Bár csak egyetlen ággal jártam így, hogy egyik kutató, távoli rokonom bescanelt adatait megosztotta velem, én meg jó pár órát töltöttem azzal, hogy gépre szépen felvigyem :) és kiegészítsem a családommal - igaz ezen még mindig munkálkodom :) mert terebélyes egy család vagyunk, de szerencsére kis faluban éltek, így talán könnyebb a keresés is és rájönni ki kinek a kije is, mert ez azért galibát okozott nem egyszer XD.
A többiággal azért ment a keresés, kutatás ezerrel és nem is jutottam el velük ált. 19. sz. elejétől, közepétől tovább (kivétel a nem rég említett dédszüleim).
A nyáron akkor felkeresem a levéltárat és bízom benne szerencsével járok :)
Köszönöm az infót. Még személyesen nem voltam az érseki levéltárban. Érdeklődöm, a bérmálási anyakönyvek mennyire pótolhatják az elveszett "normál" anyakönyv adatait családfakészítés szempontjából.
Megvan,hogy hany evvel a szuletes,hazassagkotes,halalozas utan nem adhato ki adat.De sztem a meglevo mikrofilmek,az 1895 utaniak nem esnek bele ebbe a kategoriaba.A leveltarba nyugodtan mehetsz egyedul,ugyis csendben illik lenni:-) En egyszer a keresztfiammal voltam,erdekes volt,mikor ketten sasoltuk a mikrofilmolvasot.Azert Neked nagy szerencsed van,hogy csak a neten ilyen sikeres voltal eddig.Miskolcrol az jutott eszembe,hogy azert eleg nagy hely,tobb plebania volt biztos.Szoval ne add fel.Sot,a leveltarban meg szerencses esetben anyakonyvek masodpeldanyait is orzik.Lehet,hogy nincs minden a mormon adatbazisban.Az 1985 utani egyhazi anyakonyveket meg az egyhazi leveltarban lehet megnezni,a masodpeldanyt.Az eredetit meg a plebanian,ha megvan,es szoba all veled a plebanos.
Vagyis en katolikus anyakonyvekrol beszelek,a tobbi nem tudom,hogy van.
Visszaeterve a netre,en is jartam ugy,hogy pl tavaly telen,meg nyari szunetben napokat toltottem a polgari anyakonyvekkel,fekete alapon feher...azt hittem,megvakulok.Aztan par het mulva pikkpakk felnyomtak az egeszet a familysearch-re.
De sztem ne odzkodj anyira a leveltartol,egyszer kell elindulni:-) :-)
Ha most kezdtél még csak hozzá akkor először családot kell kifaggatni és kutatni régi papírok, képek után. :)
Katonnak kapcsolatos adatokat ezen a fórumon találtam, nagyon sok jó ember jár erre az oldalra, akik hasznos linkeket osztottak meg. Ajánlom, hogy visszaolvasd - ha nem is az elejéről kezdve hanem visszafelemenni az oldalakkal, mert tényleg sok hasznos információt osztanak meg :) Viszont egy ilyen adatbázis se tartalmazza sztem az összeset. Egyik dédnagyapámról, aki elesett a II. VH-ban nem találtam semmit, sőt volt egy kedves ismeretlen :) aki egy nagyobb könyvet is átnyálazott, hogy segítségemre legyen, de nem talált semmi adatot ő se. A familysearch viszont nagy segítségemre volt :D
Illetve még a radixforum keresgéltem (én egy távoli rokontól nagyon sok információt kaptam, amiért igazán hálás lehetek), no meg Nagy Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal c. könyv sorozat.
Viszont azt hiszem a többi fórumozó még több segítséget tud nyújtani. 2 év még nem sok idő egy családfakutatásnál :)
A többiággal elég jól haladtam már internet adta lehetőséggekkel (kb. 2 éve csinálom) de mivel eddig a többiággal eltudtam babrálódni (sőt még mindig nézelődöm hát ha lelek vmi újabb kincsre :) ) úgy voltam mindig, hogy velük majd később foglalkozom. De most már eljutottam oda, hogy idegesít, hogy nem találok sehol semmit XD A halotti anyakönyvikivonatról tudtam ezeket de azért köszönöm a segítségedet ;) csak levéltárba elmenni egyedül... hm... családba csak én vagyok ennyire a családfakészítés megszállotja, így nehéz bárkit is rávenni hogy elkisérjen XD A Benyiczky családdal azt hittem szerencsém lesz és könnyebben nyomukra lelek, mert nemesi család volt, de már jártam így más családnévvel is :( de azért a remény hal meg utoljára :D
A levéltárnál arra voltam kíváncsi hogy nincsenek e jogszabályilag pl levédve, hogy 19xx ig adnak csak ki iratokat a személyiségi jogok védelme miatt.
:-) Udv!
Ha Miskolcon haltak meg,akkor a halotti anyakonyvuk meg kell,hogy legyen.Abban benne van a szuletesi hely,ev,szulok neve.Onnan lehet haladni visszafele.Leveltar nelkul nemigen megy,,szerintem.Igen,be kell jelentkezni,be kell iratkozni,es nem art tudni,mit is szeretnel:-)
Ha el szeretned kezdeni,sztem vagj bele,mert legtobb helyen szunet lesz par hetig.
http://www.csaladeve.szentistvanradio.hu/leveltar/fondjegyzek.html
Ez itt az egri erseki leveltar fondjegyzeke.Azert tettem ide,mert a keziratos konyvek,ill anyakonyvek kozott lehet erdekesseg.Tiszapuspokire gondolok.Van ott nevtelen,,csak evszam.Hatha az lesz az?
Sajnos,a leveltaros bar nagyon udvarias,de egyedul van,es nem nagyon rohangal megnezni az iratokat.Azert egy probat meger.Mindjart megkeresem a szamat,mire gondolok.
Már korábban is írtam ide, akkor leírtam, hogy mely családokat keresem.
Sajonos továbbra se akadtam dédszüleimmel kapcsolatos adatokra. (persze eddig csak az internet adta lehetőségekből építettem családfámat, de eddig nem akadtam el ennyire mint most). Ezért fordulok hozzátok hát ha valaki találkozott már a nevükkel kutatásotok során.
Dédnagyapám Juhász István (1905-1978) felesége Benyiczky Borbála (1909-1977) ők Miskolcon éltek és haltak is meg. Négy lányuk született: Erzsébet; Éva; Ilona és Mária. Éva a nagymamám volt, sajnos nem volt szerencsém őt megismerni, így nem sokat tudok a múltjáról.
A mormonon átnéztem az 1905-ben Miskolczon születteket, de nem találtam rá dédnagyapámra. Persze elképzelhetőnek tartom azt is, hogy később lett bejegyezve, vagy nem is miskolci születésű, bár anyukám és keresztanyukám is úgy emlékszik, hogy Miskolcon születtek mind a ketten. Az egyetlen biztos dolog, hogy Miskolcon haltak meg, meg tudom hol laktak. Próbáltam utána nézni úgy is dédnagyapámnak, hogy esetleg katonaként bejegyezték volna, de nem találtam róla adatot, sőt anyukám emlékei szerint a II. VH-ban biztos nem volt katona, viszont volt egy lőtt sérülése, viszont ennek okát nem tudom. Egyenlőre csupán ennyi információt sikerült összegyűjtenem, ha esetleg vki rendelkezik felőlük információval vagy ha esetleg a Juhász vagy a Bernyiczky/Beniczky család Miskolci (környéki) ágáról tudna valamit nagyon, nagyon megköszönném, ha megosztaná velem :).
Bár úgy érzem muszáj leszek a levéltárat meglátogatni. Annyit viszont kérdezhetek a levéltárakat látogatóktól, hogy oda előre be kell e jelentkezni, meg kell e írni mit szeretnék kikérni, ill. nincs e ott vmi olyan szabály, hogy bizonyos adatokat nem adnak ki az oda látogatóknak? Ezekről a levéltár oldalán úgy féléve láttam szabályzatot (akkor úgy voltam vele majd akkor átfutom, ha mennem kell oda), de már vagy 1-2 hónapja nem működik a honlapjuk... :(
Pffff....amit az elob irtam,egyszeuen elszalltaz eterben.
Igen,a detkit en is megtalaltam a mormon oldalon,sot,ott meg benedek is van :-)
Jovo heten remelem,talalok valami fogodzot.1832 -ben van a halotak kozot egy Benedek Anna,aki Vereb Andras hazastarsa.De azert,sztem az durva eliras lenne.Na meg junius elejen hal meg,es juliusban Andrsa ujra nosul.Hihetetlen lenne.Viszont a rokonlatogatas jo gondolat,mert en azt nem ertettem,hogy ha a tobbiek elete ott folytatodik,Annat miert temetnek mashovaHiszen a halalesetet egy-ket nap mulva kovette a temetes.Nem tudom,mi lesz a zaranki anyakoyvben.
Historia Domus?Azokhoz hogyan lehet hozzaferni?Egy masik kutatashoz,egy szobor alkotojanak kideriteshez kellene.
A Historia Domusból származik az infó, hogy Hegedüs Istvánt a templomban temették el, de csak a halál éve és az életkora volt felírva. Azért nézegettem azt a könyvet, hogy hátha van benne valamilyen adat az elveszett anyakönyv időszakára vonatkozóan, de alig találtam valamit. Következő lépésként majd átvizsgálom, van-e infó arról, hogy mi lett az elveszett anyakönyvvel. Anyakönyv is 1723-tól volt, mert a Historia Domus azt írja, hogy a második keresztelt az anyakönyvben Hegedüs Lőrinc lánya volt, 1723-ban. Egyébként, vannak anyakönyvi kivonataim 1775 előttről is. Érdekességük, hogy egy nagy papírra írták fel egy adott személy apai egyenes ági felmenőit az anyakönyvből. De csak a születéseket, házassági adatok nincsenek, így az egész leszármazási sor bizonytalan, legalábbis ami a legkorábbi ősöket illeti. Nemességigazoláshoz kellettek ezek a dokumentumok. Visszamentek az időben a tiszapüspöki anyakönyv alapján ameddig tudtak, majd az ott talált legtávolabbi ősre ráfogták, hogy az 1701-es kutyabőrben szereplő 8 Hegedüs egyike, ha köztük volt ugyanolyan keresztnevű is. Nem bonyolították a helyzetet azzal, hogy István és testvérei erki birtokukon laktak és az ottani anyakönyvben szerepelnek az utódaik egy része. Sok ős születésekor nem is volt anyakönyvezés. A címerszerző Hegedüs Gergely -- úgy tűnik -- saját magáról sem tudhatta pontosan hány éves. A fia, József (szintén nincs születési anyakönyvi bejegyzése 1708-ban) egy tanúvallomásban azt nyilatkozta, hogy apja 80 éves lehetett, amikor 1730-ban meghalt. Anyakönyvi bejegyzések hiányában, pedig tanúvallomásokkal kellett volna igazolni a hitelesíteni kívánt családfán szerepeltetni kívánt ősök létezését. Ez pedig további költségeket okozott volna. Sok leszármazott sohasem kért bizonyságlevelet a nemességről, így a ma élő leszármazottak kb. fele az elveszett anyakönyv hiányában, nem tudja, hogy a meglévő anyakönyvből kikereshető legkorábbi ősének ki volt az apja a családfa elején...
Az sem kizárt, hogy Székely Anna rokonlátogatóba ment (miért ne?) a szülőfalujába (ami biztosan nem Boczonád volt, hiszen a lehető legalacsonyabb a boconádi születésű Székelyek száma) mikor meghalt és feltételezve, hogy Heves megyei születésű a feleség, az 1780-1813 közti időszakra téve születései dátumát, 14 (Csány, Feldebrő, Eger, Detk, Sarud, Dorogháza és Balla településeken) lehetséges jelöltet találtam a Familysearch-ön. Ha jól értettem az esküvőjüket sem találtad meg, de Boczonádtól távolodva át tudnád nézni a lehetséges anyakönyveket, ahol Székely Annák születtek. Esetleg, ha ismered a férj korát a halotti anyakönyvből, ki tudod zárni azokat az Annákat, akik és Veréb András között túl nagy a korkülönbség. Persze az sem biztos, hogy Veréb András boczonádi születésű volt (7 fő a vármegyében, Pétervásár, Bakta, Boczonád, és Detk). Az adatbázis, ha jól látom, tartalmaz egy heves megyei Veréb A. Székely A. házaspárt: és nekik Detken születtek is gyermekeik. Igazából Székely Benedek segítség lehetne, mint valószínű rokon, de a mormon adatbázisban nem szerepel (országosan sem) olyan személy aki szóba jöhetne.
Dóka Klára Beke Margit Körmendy József Soós Imre: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : A kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1986) 65. oldala szerint is az egri főegyházmegye plébániáinak iratai közt csak 1775-től vannak meg az anyakönyvek Tiszapüspöki esetében, viszont a Historia Domus már 1723-tól. Ebben utalhatnak arra miért éppen a templomban helyezték végső nyugalomra Hegedűs Istvánt.
Szèkely Annàt nem talàltam,a szûletèsiben sem.Viszont mikor 1832-ben Andras ismèt nôsul,a tanû Benedict,SzSzekely.Ez lehet vèletlen is,de hatha nem.Gondoltam,meg ot is lehetne keresni.De tenyleg vicces dolgok vannak.Tavaly rengeteg idombe kerult,hogy az 1827-es szuletesu Andras(ukapam batyja) feleseget megkeressem, polgari anyakonyvvel vakoskodtam,mikrofilmen.Hihetetlen volt,hogy Andrad meghalt 1900-ban,a felesege meg nem...
Dobbenetes,de nem is a mormon filmen,hanem vmi minor jelzeetun talatam meg,1924-ben halt meg.
Sokkal fiatalabb volt,mint a ferje,ki hitte volna,hogy ennyivel tuleli.Viszomt az engem erdeklo adatokhoz meg siman az volt irva,hogy 'nem emlekszik'kora,szulei...
Gondolhatjatok,mit ereztem.Aztan az egyhaziban meglett a halotti anyakonyve,megvan,hany eves volt.+hogy zaranki.Mikrofilmen errol mar nincs adat,de masodpeldanyt kapok,hatha ott meglesz a hazassag,es elobbre visz.
Aztan,persze nezem meg a boconadi anyakonyvet,mert van lehetseges folytatas:-) ,csakazt be is kell bizonyitani.Na meg felkotni a textiliat,mert folyoirassal,macskakaparassal vezetett anyakonyvel kell dolgoznom.pl a szuloknel csak egy krikszkraksz rovidites,,amit nem regota tudok,hogy ex parentibus akar lenni:-)
Bocs,ha barkit untattam ezzel,es koszonom a segito szavakat.
...ezzel csak azt akarom mondani, hogy továbbra is érdemes ugyanazt a falut kutatni továbbra is.
Székely Anna családját (testvéreit, szüleit, testvérei gyerekeit) körbenézni,, temetkeztek-e továbbra is helyben (jól 1850-ig)
Megnézni, hogy volt-e épp ekkor személyi változás a bejegyzőnél, általában mely családfőket, özvegyasszonyokat érintett újraházasodás 1832-től, s az árvaszéki iratokat is érdemes megnézni,bár akkor még korán volt.
1831-ben volt a nagy kolerajárvány, vidékenként változó, de nagyjából másfél évig tartott. Sokan haltak meg úgy, hogy nincs bejegyezve (mert a bejegyethette, az is meghalt). Aztán találkozol egy olyan bejegyzéssel, hogy az özvegy újranősült.
:-)
Igen,hihetetlen dolgok vannak.Az enyeimrol is evszazadok ota el egy legenda,mikor eloszor hallottam,kamaszkènt,csak nevettem rajta.Mondjuk,abban az idoben nem is volt divat ilyesmivel foglalkozni.Aztan,ahogy telt az ido,erdekes dolgokkal szembesultem,es egyre inkabb azt kell gondolnom,hogy nem is mondtak nekem hulyeseget:-) Persze,azert a tenyek tenyek,szoval muszaj utanajarni a dolgoknak.Bosszant ez a helybenjaras,de kozben kutatok mast is.Fel nem adom,hiszem,hogy egyszer valahonnan jon egy uj info.
Pl mar legalabb harmadjara lattam az anyakonyvet,mikor a szemembe otlott Pal neve mellett a strigula,vid.vagyis ozvegy.Addig fel se tunt,mert fiatal volt o is meg az ukanyam is.De ez is egy info,amibol talan tovabb lehet lepni.Mondjuk,kornyeo telepulesek hazassagat megnezni,hatha kiderul valami.
Igen, tényleg érdekes a könyves történet. Az a könyv, amelyben az szerepel, hogy hol van a lejárat a templom kriptájába, egyébként a kedvencem, mert ír a családomról is. A templom plébánosa írta. (Kovacsóczy: Tiszapüspöki és fiókhelyei, 1869) A nagyapámnak is megvan, éppen nála voltam, lekaptam a polcról, belelapoztam, és tessék: rátaláltam a tutti infóra. :)
Az ősömnek, akit a templomban temettek el, volt egy távoli kis faluban is birtoka, de hogy került oda, és hogyan vesztette el a család a földet, nem tudjuk. Kevés a forrásanyag, kevés a szakirodalom. Gondoltam, itt az ideje ez irányban is nyomozni. Felhívtam az önkormányzatot, ajánlottak egy hölgyet, aki foglalkozott a falu történetével. Pár telefonos beszélgetés után kiderült, hogy a hölgy fia Budapesten közvetlen kollégája az unokatestvéremnek. (Ilyen kicsi a világ :) Sokat nem tudott segíteni, de ajánlott egy könyvet. A könyv beszerzése során találtam egy érdekes hivatkozást egy másik könyvre (helytörténet, másik számomra érdekes település). Ennek a másik könyvnek a felkutatása során kiderült, hogy már nem forgalmazzák, az író pár éve meghalt, de telefonon tudtam beszélni a lányával. Megtudtam, az író nem csak helytörténész volt, hanem családfakutató is és korábban készített egy hatalmas családfát egy régi és igen népes (több száz tagot számláló) családnak. A húgom, pedig idén májusban pont ebbe a családba beházasodott, a családfa, pedig a sógorommal megegyező nevű emberhez került (elérhetőség megvan :).
A lényeg: aktívnak kell lenni a kutatásban, minden apróságnak utána kell menni, rendszeresen kommunikálni a témában, és segíteni másoknak, hogy cserében nekünk is segítsenek. Az embernek egyszer úgyis szerencséje lesz, néha egészen hihetetlen módon!
Nem....katolikusok,es pl. a gyerekek halalozasa,szuletese ott van.
En arra gondolok,hogy az eskuvo mas telepulesen volt.De hogy az elhunyt felesegek hol vannak,nem tudom.A szuleteskor is ott van az rc,a vallasnal.
Meg ahogy tudom, mindenki katolikus volt a felmenoim kozul.
Nem,az sajnos nem o. 1832-ben Andras kotott hazassagot,szerintem,masodjara,de ott mar a szulok ninncsenek emlitve,csak az,hogy ozvegy.Aki 26 evesen hazasodik,es mar ozvegy,az az ukapam,Pal.1854-ben veszi felesegul Mako Veronikat.Persze,nincs is 26,mert 1803 januarjaban szuletett.De annyit irnak.
Viszont az o elso felesegenek a halalarol sem talaltam semmit.
Azert koszonom:-)
Jovo heten hatha sikerul valami adatra bukkannom.Sajnos,elegge korlatozott az ido,amit kutatassal tolthetek,es nemsokata be is zarnak megint;(
Nekem nyaron lenne egy kis idom,de akkor van a szunet naluk is.Az erseki is be fog zarni.Erdekes a konyves torteneted.
1832-ben kötött házasságot, ahogy korábban írtad 26 évesen. Találtam valamit a familysearch.org-on. Szintén Heves megye, ugyan kissé arrébb van Pétervására, de régen is út vezethetett arra felé.
Vereb András, Pétervására, 1805. április 4. Szülők: V. András, Varga Anna
:-)
milyennincs,koszonom a helyreigazitast.Ezenna gepen inkabb eltekintek az ekezetektol,mert csak miutan elkuldtem,lattam,hogy milyen szornyu eredmenye lett a probalkozasnk.
Neztem:
Szuletesi,hazassagi,halotti anyakonyvet,adoosszeirast.
Probalkoztam a kornyezo telepulesekkel,egyelore eredmenytelenul.
A mormon oldalon is csak annyi adat van,amit en is tudok.
Nem nemesi csalad,hevesi familia,de Boconadra vezetnek a szalak. Vereb Andrasnak,es Szekely Annanak
Szuletnek ott fiai.
1827-ben Andras, 1830-ban Pal.
1832-ben van egy uj hazassag,melyet ozvegy Vereb Andras kotTseh Mariaval.
A szulok itt mar nem szerepelnek.
1854-ben nosul Pal,de ot is zvegykent jelolik.
Viszont a halottak kozott sem az o elso feleseget,sem Szekely Annat nem talalom.
Polgari halotti anyakonyvet is neztem,abbol kiderult,hogy Andras felesege zaranki.
Papir alapu anyakonyvt kapok jovo heten,remelem,lesz benne vmi.
Gonoltam meg bermalasi anyakonyver az erseki leveltarbol,maj utananezek,van-e?
Mormonknal en a regi,1895 elotti anyakonyvknel csak szuletesit talalok.
Elnezest ketek a helyesirasert,legkozelebb gyekszem szofogadobb geprol irni:-)
Koszonom a segitsget!
Általánosságban tudok tanácsot adni, mert nem írtad le a konkrét adatokat és azt, hogy pontosan miket néztél már meg. Ha megvan az újranősülés házassági bejegyzése (ha a házszám és a név egyezik, akkor valószínűleg ugyanarról a személyről van szó), akkor az életkor alapján tudható, hogy kb. mikor született. Ha azon a településen nem találod a születési bejegyzést, ahol a házasság volt, akkor másik településen kell nézni. Először a szomszédos településeken, utána távolabbiakon. Ez persze nem sok segítség, de pontosítás nélkül ennyit tudok. Ha a pontos adatokat is megadod, talán valaki többet is tud segíteni. Ha nemes volt a keresett személy, több forrást lehetne ajánlani. FamilySearch.org-on nézted?
Sziasztok!Már több éve próbálkozom kutatással. Sajnos elakadtam. Szépapámnak 1827-ben,majd 1830-ban születik gyermeke,aki az ükapám. Visszafelé nem tudok haladni.
A halotti anyakönyvben nem találom a szépanyámat.1832-ben egy ilyen nevű férfi,mint özvegy ujranősül. Sajnos,a szülők nevét nem irják,csak azt,hogy özvegy. A házszam stimmel.
De a házasságukról sem találok semmit :( Sőt, ükapám is 26 évesen özvegy,mikor újra nősül. De az ő első feleségét sem találom a halottak között. Az,hogy házasság nincs,még magyarázható azzal,hogy a menyasszony falujában volt. De a haláláról miért nem találok semmit?l
Próbaltam környező településeket is nézni,eddig nem sok sikerrel. Jövő héten adóösszeirásokat nézek.
Sziasztok!
Màr tôbb ève prôbalkozom kutatàssal.Sajnos,elakadtam.
Szèpapàmnak 1827-ben,majd 1830-ban szûletik gyermeke,aki az ukapàm.Visszafelè nem tudok haladni.
A halotti anyakônyvben nem talàlom a szepanyàmat.1832-ben egy ilyen nevu ferfi,mint ozvegy ujranosul.Sajnos,a szûlok nevet nem irjak,csak azt,hogy ôzvegy.A hàzszam stimmel.
De a hàzassàgukrôl sem talàlok semmit :( Sôt,ukapam is 26 èvesen ozvegy,mikor ujra nôsul.De az o elso feleseget sem talalom a halottak kozott.Az,hogy hàzassag nincs,meg magyarazhato azzal,hogy a menyasszony falujaban volt.De a halàlarol miert nem talalok semmit?l
Prôbaltam kornyezo telepuleseket is nezni,eddig nem sok sikerrel.Jovo heten adoosszeirasokat nezek.
Van meg otletetek?
Én úgy gondolom, az, hogy a templomban temették el, azt jelenti, hogy a templom kriptájában. Több probléma is van. A temetés idején még a jelenlegi templom nem létezett. Talán a mostani templom a régi helyén épült és akkor ugyanaz a kripta tartozik hozzá. Sajnos, ez egyáltalán nem biztos, sőt inkább valószínű, hogy a régi templom kissé más helyen volt. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ha más helyen is volt a régi templom, az eltemetetteket talán átköltöztették. A kriptába viszont nem lehet lemenni, mert régen befalazták a lejáratot. Egy könyvben megtaláltam, hogy hol volt a lejárat, de nincs sok esély, hogy megnyitják...
Tehát akkor nem is tudni, hogy pontosan hol van, csak azt, hogy a templomban? Meg kéne találni a sírt (ha még nincs meg), biztosan van ott némi információ, nem hiszem, hogy jel nélkül temették volna el, főleg a templomban...
Sajnos az anyakönyvvel kapcsolatban feltetett kérdésedre érdemben nem tudok válaszolni, ötletem sincs...
Érdekes történet. Tiszapüspökiben 1723 óta volt anyakönyvezés, de az 1775 előtti anyakönyv elveszett. Ez rendkívül megnehezíti a családfa teljessé tételét. Van egy nagy kézzel írott több kötetes könyv, amelybe feljegyezték a plébániával kapcsolatos fontosabb eseményeket. Ebben szerepel, hogy Hegedüs István 1752-ben meghalt, 82 éves korában és a templomban lett eltemetve. Mást alig tudunk róla.
Terveimben szerepel, hogy részletesen áttanulmányozom az említett nagy könyvet, hátha szerepel benne, hogy mi lett az anyakönyv sorsa. Pár hónapja valakitől kaptam egy 1948-as könyvből egy pár beszkennelt oldalt. Legnagyobb megdöbbenésemre az szerepelt az oldalakon, hogy a régi tiszapüspöki anyakönyv pár évtizede Egerbe került. Pedig nem is ezért küldte a rokonom. Felvettem a kapcsolatot az érseki hivatallal, de azt az információt kaptam, hogy ismerik a könyvet, téves információ. Pár hete találkoztam egy rokon család idős tagjával, aki beszámolt róla, hogy fiatalabb korában ő is megpróbált ennek az elveszett anyakönyvnek a nyomára bukkanni az érseki hivatalban. Pedig igencsak befolyásos pártfogóra talált az ügyben, de nem járt sikerrel. Én érdeklődtem még a Heves Megyei Levéltárban és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban (Tiszapüspöki ma Jász-Nagykun-Szolnok megyében van) is, hátha oda keveredett valahogyan az anyakönyv, de nem. Ezeken a helyeken kívül mit takarhat még az a kifejezés, hogy "az anyakönyv Egerbe került"? Annyi infó van még, hogy megsérülhetett az 1919-es román betöréskor. Én úgy raktam össze a történetet, hogy azért vihették Egerbe, mert megsérült...
Szerintem azért temethették oda, mert köze lehetett a templom fel- vagy újjáépítésének, vagy bármi olyan nemes cselekedet, amellyel az egyházat támogatta. Az én településemen az egyik temetőben van egy nagyon régi kápolna, amelybe ugyan csak egyetlen papot temettek, de az egyik anyakönyvben említést tesznek arról, hogy valakit azért temettek a kápolna közvetlen szomszédságába, mert az ősei építtették a kápolnát. De az anyakönyvben nem említik, hogy miért temették oda? Nemeseknél meg szokták említeni a családi sírboltot is...
Az egyik ősömet 1752-ben egy katolikus templom kriptájában temették el. Szinte semmit nem tudok erről az ősömről. Érdekelne, nincs-e valakinek tapasztalata, hogy milyen tisztségű embereket temethettek akkoriban templomban. Pap nem volt, az biztos, mert gyermekei voltak. Nemes ember volt, de ez még nem indokolná ezt a megtiszteltetést, mert másokat a családból nem temettek a templomi kriptába.
Tudna segíteni valaki, aki radix előfizetéssel rendelkezik? Czikora József (szül. Eger, lakott Újfehértó) "szem története + kis fotó" mit takar? 1 bekezdés..
Az egy ükanyám édesapjának születési dátumát képtelen voltam pontosítani, mivel fél éven belül 2 is született ugyanazon a néven. Éveken át nem volt áttörés, de aztán az egyik közösségi portálon felvettem a kapcsolatot egy személlyel aki mint kiderült az említett ükanyám bátyjának leszármazottja. És szerencsémre, neki megvolt a a keresett ősöm (közös ősünk) pontos születési dátuma.
Tehát szerintem ha minden kötél szakad, akkor a (ma már elfeledett) rokonságoknál is érdemes nyomozni, ki tudja mi maradt meg vagy papíron, vagy ez emlékezetben...
Igazad van, én is csak most látom, hogy van egy lyuk. Az én tapasztalatom/emlékem szerint ha a mormon filmezéskor nem álltak rendelkezésre az eredeti anyakönyvek, akkor a megyei levéltárakból ezeket kiegészítették - szóval hogy nincsenek ezek filmen, ez valóban nyugtalanító. Az osztopáni másodpéldány, ha minden igaz, Kaposváron van a Somogy Megyei Levéltár honlapja (és a korabeli szabályozás) szerint - sajnos az évkör nincsen fenn, de talán ha írsz nekik, megnézik.
Igen, az tény hogy 1788-ban kezdték az anyakönyvezést Osztopánban, csak épp 1850-től 1895-ig nincsenek mindössze házassági anyakönyvek, azok is csak 1883-1895 között. Ükanyám viszont 1869-1870 körül született és amíg nem sikerül megtalálnom a születési anyakönyvét, addig a szülei nevét sem fogom megtudni, mivel sem a házasságánál, sem a halálozásánál nincs feltüntetve. (A halotti anyakönyvében mint ismeretlenek jelöli meg a szülőket, a házassági anyakönyvben pedig abban az időben /Osztopánban/ nem jegyezték fel a szülők neveit)
Pedig amennyiben a "Download Batch" ikon után a "Show all projects" melletti kis körre kattintasz akkor megjelenik a felsorolásban több európai ország, köztük Magyarországgal.
Én is indexelek a familysearchtől függetlenül, de múltkor kíváncsiságból felraktam a familysearch-es programot is és hiába mentem arra, hogy magyar anyakönyvet akarok indexelni sehogy se hozta be hogy magyarok közül válasszak, hanem mindenképpen valami amerikai anyagot hozott be.
