Hát ezt 150 forintért nem fogják megvenni az biztos. 150 forintért max annak éri meg eladni, aki több hektáron termel, és az EU a támogatásokat akkor is folyósítja neki, ha a gyümölcsösben derékig ér a gaz. Annak az eladott gyümölcsért befolyt pénz már csak egy kis plusz, a támogatáson felül. De tudom mire gondolsz, az hogy drágán árulja egy zöldséges itt Bp-en a gyümit, az nem azt jelenti, hogy drágán is veszi. Értem ezt, de az agroinform web-lapon a nagybani piaci árak mégis általában magasak. Clapp kedveltje körtém szuper minőségben volt kb. 250 kg, amit 300-ért el tudtam nagyjából adni, de a nagybanin is annyi volt kábé, legalábbis a web oldal szerint. De sokan mondják, hogy ott is vannak, akik húgyért szarért mindent eladnak, csak hogy ne kelljen a teli autóval visszamenni vidékre...
Köszi, de cefrének ez szerintem túl jó minőség. Cefrének amennyire én tudom, 100-150 forintért veszik a birset, gondolom amolyan molyrágta féléket. 250 forint alatt nem adnám el, mert itt Bp-en 500 ft felett árulják a zöldségesek.
jut eszembe, nem tudja valaki, hogy a nagybanin mennyiért árulják a birsalmát? Jövő héten el kellene adnom ezt a leszedett 120 kg-ot, és nem tudom mit lehet érte kérni.
Tavaly a miénket is megette a monília, pedig rengeteg birsalmán nem is volt rovar rágás vagy szúrásnyom. Egyszerűen egyik nap egy ujjnyi barna folt volt rajta, másnap már egy kicsit nagyobb, négy öt nap alatt az egész félig érett gyümölcs bemoníliásodott. Tavasszal viszont leáztattam a vázágakat rézzel, és most szedtünk le róla 120 kg hibátlan, gyönyörű gyümölcsöt. Az viszont most is megfigyelhető volt, hogy a sok eső miatt kissé berepedő gyümölcs 90%-ban most is moníliás. Ezt nem is értem, hiszen a birs imádja a vizet, de ha a sok esőtől megreped a gyümölcs, akkor az tuti kuka. Szerintem tavasszal csinálj valami jó erős lemosó permetet neki, mert akkor nagy eséllyel a télen túlélő monília telepek elpusztulnak a fán.
Sziasztok! Ez a qva hideg esős idő! Megtámadta a monilia birsalmámat. Nekem csak 21 ill 30 napos évi-jű gombaölőim vannak. Van olyan amivel még most is lehet permetezni? Írjátok már meg a nevét ha van!
Köszönöm a választ, de most volt időm biztonsági adatlapokat nézegetni, nem mindenhol részletezik, de pl. a Mospilan esetén konkrétan ki is van írva, hogy a keverékre vonatkozóan adják meg.
A Chemotoxnál is találtam olyan adatlapot, ahol külön van LD50 a késztermékre és az összes összetevőre.
Ilyen alapon, mivel a Chemotoxban csak 0,1 % a hatóanyag, feltehetőleg nem lenne baja annak, aki egy flakon teljes tartalmát meginná.
Ha netán évelő kétszikűeket akartál kipusztítani, ahhoz a 2 % nagyon kevés, szórd újra. (Egyszikűeknek és egynyári kétszikűeknek elég.)
Elvileg kiszórhatod a magot másnap, de nem kellene bedolgozni valamilyen módon? Mert a talajmunkához meg meg kell várni, hogy legalábbis elsárguljanak a gyomok, lefűnyírózni, talajt lazítani.
Igazad van, a fructicola héjon át is fertőz, nem felesleges a gombaölő.
Viszont ehhez a héjon keresztül való fertőzéshez az kell, hogy hosszabban nedves legyen az olyan gyümölcs héja, aminél az érés folyamata már elkezdődött, tehát átlagos években ennek viszonylag mérsékelt jelentősége van, ha jól értelmezem a szakirodalmat.
Alapesetben ez is rovarok szúrása által kerül a gyümölcsbe.
Gyomirtózott területen szeretnék füvesíteni. Mennyi időnek kell eltelnie, mire kiszórhatom a fűmagot a területre? Glialkát használtam, 10l : 2 dl arányban. Elvileg a talajra hullva nem szívódik fel, akkor akár másnap már szórhatom a magot rá?
Mint tudjuk a a moniliának 3 faja károsít a gyümölcsökön. M.laxa, M.fructigena és M.fructicola. A M.laxa és M.fructigena ahogy írod, csak a sérüléseken (főleg rovarok által ejtett sebeken) keresztül hatol be a gyümölcsbe. Ezért ellenük valóban megelőzésként jó, ha rovarölő készítménnyel is permetezünk. Sajnos a M.fructicola, amelyet 2005 körül hurcoltak be Magyarországra import őszibarackkal, már seb nélkül is képes fertőzni a gyümölcsöket. Szerencsére még nem olyan mértékben terjedt el, hogy katasztrófális lenne a károsítása. De azért erre is gondolnunk kell, ezért írtam feljebb, hogy a rovarölős készítményhez tegyünk fungicidet is.
Köszönöm szépen ! Néhány dologban megerősítettél.. Én inkább a gombákra gyanakodtam , rovarra inkább kezdeti időszakban.. Jövőre jobban kell figyelni.. Majd megnézem a féreg lyukakat.. )))
A profik nyilván minden létező dolog ellen permeteznek az utolsó lehetséges időpontig, mert ennek elmulasztása sokba kerülne nekik.
Az almán és körtén a rothadási foltok közepén nincs egy kis lyuk? Az almamoly és más molyfélék alagútjainál szokott jellemzően rothadásnak indulni a gyümölcs. (Azaz, ott fertőzi meg a monília.)
Ha nincs lyuk, akkor is van lyuk, csak éppen tizedmilliméteres, és valami szívó szájszervű állat csinálta, pl. poloska, vagy nyári gyümölcsnél levéltetű.
A vastag héjú őszi almák és körték esetén kizártnak tartom, hogy egy szem is megrothadna rovarok közreműködése nélkül.
Ha év közben jól rovarölőztél, akkor le lehet csökkenteni az utolsó időszak hibás gyümölcseinek számát ilyenkor ősszel úgy is, ha az utolsó hónapban már nem permetezel.
Nyáron, pl. az extraérzékeny őszibarack esetén, még egy közvetlenül szedés előtti 3 napos rovarölő is indokolt lehet. (A 14 naposon kívül.)
Ez a moníliásodás általában csak az érőfélben lévő, némi cukrot már tartalmazó gyümölcsöknél fordul elő.
Éppenséggel, létezik 3 napos monília elleni szer is (Teldor), de ez nálam őszibarackban nem volt valami hatásos, a rovarölőzés sokkal többet ér.
Lehet ,hogy a kérdésbe a válasz is benne van de nem biztos. A gyümölcsöknél általában mikor már kialakul a gyümölcs de még nem érik csak egy hónap múlva..Ha akkor már leállok a permetezéssel akkor van az a jelenség ,hogy el kezd foltokban rothadni..Nem biztos ,hogy jó a kifejezés.. Az érésig permeteztek gombák ellen ?? Nyilván a várakozási idő figyelembe vételével.. Érnek nálam a gyümölcsök például körte alma és már a fán folt keletkezik és ledobja magát. Ha megfaragom ízletes csak el rothad és nem tárolható.. A profik ,hogy csinálják ??
A Chemotox hatóanyagainak LD50 értéke patkányra 417 - 667 mg/kg. Vagyis, testsúlykilogrammonként fél gramm Chemotoxot kell megenniük, hogy minden második elpusztuljon közülük.
A lemosás után kb. ez a fél gramm szer maradhatott a növényeken, vagyis ha azonnal befalod az egészet gyökerestől, feltehetőleg akkor sem lett volna különösebb bajod.
Az ismerethiányos emberek rettenetesen félnek a permetszerektől, ezért mondhatták, hogy még a földet is ki kell cserélni.
Múltkor azt kérdezte valaki egy másik oldalon, hogy a 2 hete gyomirtóval lepermetezett gyom összegyűjtéséhez milyen védőeszközre van szüksége. (Gondolom, az Árukeresőn már nézegette a gázálarcokat, hogy melyik megy a sminkjéhez.)
Holott a glifozáttal lepermetezett növényeket 2 hét múlva meg lehet enni a hivatalos használati utasítás szerint.
A Chemotox nem növényvédőszer, de július óta minden régen lebomlott. (Ugyan nem növényvédőszer, de lakásban, emberek jelenlétében történő használatra tervezett, szóval nem plutónium van benne...)
Az történt, hogy még a nyáron, július 1-én Chemotoxszal permeteztem le az erkélyen, balkonos virágtartó műa. ládában növő bazsalikomokat és sindlinget. (Meglepték a tetvek, de nem kicsit, nagyon, nekem meg el kellett utaznom, és mérges is lettem, szóval megküldtem.) De nem kicsit: hófehér volt a levelük és csepegett róla rendesen a szer. Aztán kicsit megijedtem, hogy baja lesz a növényeknek ilyen dózistól, és egy idő után lemostam őket, locsolóval. A méreg persze belemosódott a földbe, és ugye ezek zárt viszonylag kisméretű ládák. Na most, a tetvek ellen hatott, most a növények nagyon szépek, de én nem tudom, ehetek-e belőlük, vagy sem. Magyarán, a kérdés, hogy ezek a mérgek mikor bomlanak le. (Hallottam már mindent, van, aki szerint ezeket már soha ne egye meg senki, sőt, a ládákban is cserélni kéne a földet. A másik véglet pedig, aki szerint a Chemotox nagyon gyorsan lebomló mérgeket tartalmaz, és teljes lelki nyugalommal ehetem ezeket a növényeket - max mossam meg alaposan.) Megnéztem, és 1R-trans Phenothrin valamint Prallethrin van a Chemotoxban, ezek a hatóanyagai, vagyis a mérgek benne. Előre is kösz a válaszokat!
