Egyébként mindkét szem esetén hibás volt a mérés, vagy csak az egyiknél? Kicsit volt az eltérés, vagy köszönőviszonyban nem volt az adat a ténylegessel?
Az optometria egy speciális terület (persze az élet melyik dolga nem az), aminek a sajátságait az átlagember rendszerint nem ismeri, így téves előfeltevésekkel élhet. Egyik ilyen feltevés az, hogy ha valaki belenéz a refraktométerbe (fénytörésmérő, a szem fénytörését vizsgáló gép), akkor mindig és mindenhol ugyanazt az eredményt kapja. Valóságban azonban még egy adott helyen pár perc eltéréssel (lényegében azonnal az előzőt követően) végzett vizsgálat is adhat eltérő eredményt. Ennek fő oka, hogy a szemben lévő izmok képesek megváltoztatni a szemlencse alakját, sőt, változtatják is folyamatosan, ahogy pl. közelebbre, ill. távolabbra nézünk - így kaphatunk különböző távolságokra is éles képet. A szemlencse alakváltozásából fakadó eltérés akár 2-3 szférikus dioptria is lehet. Ezzel a vizsgálatot végző optometristának vagy szemésznek is tisztában kell lennie, és fel kellene hívnia a páciens figyelmét, hogy a gépbe nézve kerüljön bármiféle erőlködést (ami a közelre nézési fénytörési variációt eredményezheti), hogy a gép a szem alapállapotát, a távolba (>8m) nézéshez tartozó fénytörést tudja mérni. Előfordulhat tehát, hogy amennyiben a különböző optikákban mért adatok szférikus (sph) tényezője között van néhány dioptriányi különbség, úgy ennek ez az eredete. Ha erről van szó, és az első helyen nem hívták fel a figyelmedet a szem ellazítására (bár nem tudom ezt lehet-e bizonyítani), akkor visszajárhat a pénz.
Vannak ezenkívül olyan szembetegségek is (pl. keratokónusz), ahol a szaruhártya (a szem elülső felszíne) változtatja meg az alakját akár néhány hét leforgása alatt is, ez jellemzően a cilinder (cyl, hengeres) tényező eltérésében jelenik meg. Ráadásul kónusz esetén a romlás után évekre is stabilizálódhat az állapot, tehát további optikákban vizsgálva a helyzetet a későbbiekkel már azonos adatokat kapsz.
Összegezve, én azt javasolnám, hogy ha az első (az utólag hibásnak tűnő) adatot produkáló helyen további vizsgálatokat akarnak végezni, működj velük együtt (mert pl. az is lehet, hogy a gépük nem működik megfelelően), de ne tegyél semmilyen vállalást, azaz ne írj alá semmit. Ha egyértelművé válik hogy ők hibáztak, akkor próbálj velük megegyezni. Bár az újabb szemüveg elkészítését már nem bíznám rájuk, inkább a kifizetett összeg minél nagyobb arányú megtérítése lenne ésszerű ilyen esetben.
Hibás teljesítésnek minősülhet-e egy optikai esetében az, amikor másik két optika/szemorvos azt a vizsgálati eredményt adja, hogy az első helyen végzett szemvizsgálat és ennek következtében a megrendelt lencse a téves első vizsgálat miatt használhatatlan?!
Tehát:
Optika1: szemvizsgálat, rendelés (távol látó szemüveg fényre változó lencsével, majdnem 100eFt)
páciens pár nap után jelzi, hogy szédül, stb. Optika1 válasza meg kell szoknia. 10 nap után egyre rosszabb a helyzet. Ezek után a klienst többször behívják, ezt-azt próbálgatnak vele.
Optika2: csak szemvizsgálat
Optika3: csak szemvizsgálat
Optika2 és Optika3 eredménye azonos, azaz Optika 1 rossz vizsgálatot végzett és emiatt rossz lecsét készítettek.
Optika 1 nem akarja tudomásul venni, hanem kísérletezni akarak tovább. Az alany ezt megunta, hogy oda járjon állandóan. Ráadásul orvos heti 1x van. A pénzt szeretné vissza, de az Optika 1 nem akarja és alá akar íratni vele egy papírt, hogy nem hajlandó többet vizsgálatra jönni.
Persze ezt nem írta alá. Nincs joguk ilyent kérni és az sem megfelelő, hogy X ideje csak kísérleteznek a klienssel és a szemüveg nem jó. Pláne az, hogy a beutazgatás többletköltség, na ezt is megunták.
Szóval milyen jogi dolgokkal lehetne megfogni Optika1-et? A cél az lenne adják vissza a pénzt.
a ráépítés az jogi fogalom. minden olyan ráépítés, ami az eredeti állapothoz képest megváltoztatja az alapterületet az épületnek- vagy mielőtt megkérded, ami új épületet hoz létre még ha az melléképület is. nem tudom, h hol nézted h ez nem ráépítés. javaslom, hogy ügyvéddel beszéljétek ezt át és inditsátok azt, ami szükséges.
nem tudok többet hozzá fűzni a lényeget már leírtam.
Igen, csak ez - bővítés, önálló külön házzal- van feltüntetve az építési engedélyen ami középületekkel kapcsolódik...nemrég néztük meg, akkor ez nem ráépítés, ilyenkor hogy változik? Amúgy a bejelentett lakcím az nem az épült házra van ,az hivatalosan nem is létezik, mert kész sincs ugye lakhatási nélkül és amúgy is vannak hiányosságok amik a lakhatásit akadályozzák, a lakcím a nagyszülők házára van kiállítva állandóra.
egyébiránt csak megjegyzem, h a ráépítés eredeti szerzésjogcím, ergo már akkortól tulajdonos amikortól épített és nem a tulajdoni lapon történő bejegyzéstől.
nyilván amig jóban voltak aláírták neki - nem is tudod mennyien laknak beépitetlen területen....régen nem is kellett ehhez tulilapot bemutatni csak szállásadói nyilatkozat elég volt
És milyen jogcímen jelentette be magát arra a lakcímre? Tulajdonos? Ez esetben igazolni kell tulajdoni lappal ezen mivoltát. Ha pedig az épületre nincs használatbavételi engedély, úgy oda (mint lakcímre) nem is jelentkezhet be senki. Ezeket meg lehetne kérdezni a Járási Hivatal lakcímnyilvántartó részlegén. (De valamelyik hivatalos tulaj kell bemennie és papírral igazolnia, hogy köze van az adott helyszínhez, akkor kaphat tájékoztatást arról, hogy ki és milyen jogcímen van még oda bejelentkezve.)
a ráépítés azzal bizonyitott, hogy az épitési engedélyen ő neve is rajt van. totálisan mindegy, hogy konkrétan ki rakta a téglát. az h persze milyen arányban szerzett tulajdonjogot az egy más kérdés. de időközben házasságot is kötöttek tehát házastársi vagyonközösség is beállt egy időre. most pedig, mint birtokos birtokvédelem illeti. ergo akármit is csináltok itt per nélkül nem lesz más. ebben, h mit lehet tenni, meghaladja ezen fórum kereteit, elég volumenű ahhoz a probléma, ha jól értem, hogy talán irl is ügyvédhez kéne fordulni sürgősen. esetleg lehet még az épület életveszélyességével operálni és azzal elérni, hogy kötelezzék a kiköltözésre. ez esetleg hamarabb megtörténhet, mint mire a vagyonjogi per végére ér. és persze mi van, ha közben költ az ingatlanra, rendbeteszi azoknak a feltételeknek, hogy a használatbavételi engedélyt is kiadják stb. stb.
De úgy tudom, hogy tulajdonjogot csak akkor lehet szerezni, ha a ráépítés bizonyított ami lakhatási vagy fennmaradási engedélyhez kötött, viszont azt nem fogják kiadni, mert építési napló egyáltalán nem készült ami ugye szükséges hozzá sőt építési vezető sem volt a család 2 tagja építette a házat plusz biztonsági okok is közrejátszhatnak mint pl. félig kész vashálós terasz, lépcső/korlát hiánya, stb...
Illetve úgy tudom, hogy a lakhatásit az építtetők kérhetik csak azt nem ,hogy egyedül kérheti e csak az egyik építtető az elindítását. Annyi biztos, hogy jelenleg a férfi egy lakhatási engedély nélküli házban lakik és semmi tulajdonjog nélkül lezárja (nem hogy a nő elől ,annak minden házasság előtt szerzett tulajdonával hanem annak családja vagyis a jelenlegi tulajok elől is) , bekamerázza és fenyegetőzik. Ezt szeretnénk rendbe tenni és tisztázni valahogy.
ha a ffi az építési engedélyen szerepel az épp elég- mert igy ráépítéssel szerzett tulajdont, azt h milyen arányban- az más kérdés. az h a földhivatal még nem jegyezte be az egy dolog. birtokon belül van úgyhogy megilleti a birtokvédelem. ergo a teendő - ha nem tudnak megegyezni- pert kell inditani a vagyoni kérdések rendezésére. amig ott lakik használati dijat lehet felszámítani, de kirakni - ha önként nem megy el- majd egy jogerős bírósági ítélet alapján lehet - ha egyáltalán ilyen fog születni. ennek a történetnek - ha a bíróságra lesz bízva - nagyon messze van a vége. ( ránézésre ) önként és dalolva persze mindent lehet.
Egy olyan kérdésem lenne felétek,ha van egy pár,és mind két személy nevén van egy építési engedély,de a nő szüleinél kezdődőt meg az építkezés amiben a szülök egy bele egyező nyilatkozatot írtak alá semmi mást,az építkezés be fejeződőt de a lakhatási engedély nincs meg csinálva a házra,a férfi nevén semmi nincs,csak az építkezési engedélyen szerepel a neve a nővel együtt,A férfi állandó lakcíme oda szol,de a nő szüleinek a rokonai építetek a házat,amiben a nő pénze van benne,amit a szülök nagy szülök dobtak össze és a nő rokonai építetek fel,társas ház két lett fel tüntetve az építési engedélyen....a pár életársí kapcsolatban kezdte meg az építkezést,közben meg házasodtak,de a házasság meg romlót,így a nő elköltözött új életet kezdet,a férfi a házban maradt,és olyanokkal fenyegetőzik hogy csak hatósági személlyel léphet be a házba csak a nő,vagy az ö jelenlétében,magyarán a férfi tulajdonosnak tekinti magát az ingatlanban,azzal magyarázza hogy két millió forintot fektetett a ház építésbe,amit nem tud semmivel bizonyítani,csak egy banki ki vonattal hogy neki a számlájára két millió forint lett utalva...semmiről nincs neki számlája...az építési engedélyen kívül sehol nem szerepel a neve,mellesleg a nőnek sem,mivel a föld hivatalnál nem lett be jegyezve senki mind tulajdonos,még is a nőt fenyegeti hogy nem léphet be az ingatlanba csak hatósági személlyel vagy az ö jelenlétében vagy egy tulajdonos jelen létében,be kamerázta a házat belül,fel vételt készít ha a nő be lép a házba,milyen jogokat sért ezzel??és hogyan lehet ki rakni a férfit a házból??? egyáltalán milyen jogokkal rendelkezik a férfi?A válás még nem történt meg,még el sem lett indítva......még mindig házasok,de a nő nem ott lakik,csak ami dolgok vannak neki ott azokból visz az új párjához,egyáltalán azt nem értem,hogy ha senkinek nincs semmi a nevén,akkor a férfi milyen jogokat gyakorol a nőre???Egyenlőre a nagy szülőknek van be jegyezve a házuk...a másik házon csak egy építkezési engedély szerepel,még is a férfi tulajdonosnak érzi magát a házban???!!!!Mire fel??És mire fel gyakorol a nő felé,olyan dolgokat amiről,nincs papírja hogy ö tulajdonos ????Hogyan lehet ki rakni onnan a férfit???
A jog általában nem enged kibúvót a jogszerűen vállalt kötelezettségek alól, arra pedig főleg nem ad lehetőséget, hogy a már teljesített szolgáltatást valaki visszakövetelje amiatt, mert például utóbb meggondolta magát. Nincs ez másképp az ajándékozásnál sem, ám bizonyos feltételek mellett helye van az ajándék visszakövetelésének. A visszakövetelés esetei
Mindenekelőtt hangsúlyozzuk, hogy a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. Az, hogy mi tekinthető szokásos mértéknek, mindig az adott körülményektől (az ajándékozási alkalom, a felek közötti viszony, a közvélekedés stb.) függ.
A szokásos mértéket meghaladó ajándék visszakövetelésére három okból kerülhet sor. Visszakövetelés a létfenntartás érdekében
A Ptk. szerint a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Súlyos jogsértés -
Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó viszszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. Meghiúsult feltevés
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
A bírói gyakorlat szerint az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt csak akkor követelhető vissza az ajándék, illetőleg csak akkor követelhető az ajándék helyében lépett érték, ha az ajándékozás összes körülményére kiterjedő vizsgálódás alapján az állapítható meg, hogy valamilyen lényeges körülményre vonatkozó feltevés indította az ajándékozót az ajándékozásra, s e feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. E tekintetben a bizonyítás az ajándékozót terheli.
Nem követelhető vissza ugyanakkor az ajándék olyan feltevés végleges meghiúsulására alapítottan, amely az ajándékozónak a megajándékozott személytől és magatartásától teljességgel független körülmények jövőbeni kedvező alakulásával kapcsolatos általános elképzelését tükrözi, és amelyekre ezért a megajándékozottnak nem is lehet befolyása.
Az ajándékozónak lehet olyan feltevése a megajándékozottal szemben, hogy az ajándék tárgyát (az ingatlant) az utóbbi az ajándékozó életében nem idegeníti el, ezen az alapon azonban az ajándékot csak akkor követelheti vissza, ha ezt az elvárását az ajándékozáskor a megajándékozottal egyértelműen közölte. Az ajándékozó erkölcsi elvárása önmagában nem ad alapot az ajándék téves feltevés címén történő visszakövetelésére. Nászajándék
A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. Az ajándék visszakövetelése szempontjából a tartós együttélés feltételezésének és e feltevés végleges meghiúsulásának van döntő jelentősége. Ajándék a házastársnak
Az ajándék visszakövetelésére volt házastársak esetén csak akkor nem kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag az ajándékozó házastárs felróható magatartása idézte elő. Házastársi különvagyon
A szülőktől származó ajándék mint különvagyon megtérítésére a házastárs akkor is igényt tarthat, ha az ajándék visszakövetelésének feltételei nem állnak fenn. Pénzben adott ajándék
A valamilyen dolog vásárlására pénz ajándékozása esetén az ajándékozó az ajándékozott pénzen vásárolt dolgot követelheti vissza. Elévülés
Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az általános elévülési időn belül követelhető vissza az ajándék, illetőleg követelhető az ajándék helyébe lépett érték. Ez a jog az általános elévülési időn belül is elenyészik azonban akkor, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.
Fontos tudnivaló, hogy nem követelhető vissza az ajándék, illetőleg nem követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.
35 éve kaptam édesapámtól egy telket, amit most visszakövetel, (bár nincs rá oka)
Meddig kérhető vissza az ajándék?
Építettünk rá egy kis házat az illetékmentesség miatt, ez kitétel volt az ajándékozásnál. Mi lesz a házzal?
Esetleg tovább ajándékozható e a fiamnak az ajándékba kapott telek ha nincs rajta haszonélvezete senkinek mert 1/1-es tulajdonos vagyok, bár még él az eredeti ajándékozó akitől én kaptam 35 éve?
Mai napi lap társkereső rovatában megjelent egy hirdetés a férjem telefonszámával. Egész nap csörög a telefonja, üzeneteket írnak neki hölgyek. Hirdetés felvételnél nem ellenőrzik, hogy valós adatot ad-e meg a feladó?
Perelhető az újság családi béke tönkretétele miatt?
Az újság a fényképen (mint az filmekből is tudhatjuk) azt bizonyítja, hogy a felvétel X időpontnál nem régebbi. Ehhez jön a fényképben lévő metaadat, amit ugyan lehet manipulálni, de nem egyszerű, és ha írásban (tanúvallomásban) állítod, hogy ez akkor készült, akkor az egy bizonyítási tétel. Ha a karcolásról készült képpel (melyet a jelen állapottal bármikor össze lehet vetni) és egy videóval, ahol az ipse matat a kocsinál, együtt lehet ezt prezentálni a yard felé, akkor legtöbben már nem szívesen lennénk az illető helyében - még ha csak tanúként hallgatják is ki. A további játszadozástól mindenesetre elveheti a kedvét a karcolónak.
Persze előfordulhat a másik véglet is: az illető ráérez a rendőrség tehetetlenségére, és most már nem csak a kocsit karcolja össze, hanem annak tulajdonosát is. Ha a zsaruk erre sem csinálnak semmit, akkor már kérhet védelmi pénzt is, hogy ne bántsa a kocsit, illetve téged. Majd 'beindul az üzlet', és a zsarolást kiterjeszti másokra is, végül uralma alá hajtja az egész várost... :-) Míg valaki képen nem vágja - de nem akarok ötleteket adni.
bocs, de már ez az újságos dolog mitől bizonyitaná??? a dátumot úgy állitod be ahogy akarod, az újság egy fix dátum de az össze többi manipulálható - ez szerintem az égadta világon semmit nem bizonyít, azt meg aztán h ki volt azt pláne .
Mikor éppen rendbe van téve a kocsi, tegyél rá egy aktuális újságot és fényképezd le (ez lesz az alapállapot). Aztán ha megkarcolják, azt is fényképezd le - így a két kép együtt bizonyítja a rongálást. Adott esetben állítod, hogy X időpontban a burkolat még sértetlen volt (az 1. képnek megfelelő), X+1 órakor meg már a 2. kép szerinti állapot. Ha ehhez hozzá tudsz rakni egy olyan (kellően jó felbontású) videót, ahol valaki az adott időtartamban furcsa dolgokat művel a jármű mellett, azért lehet problémája az illetőnek belőle, ha be tudod azonosítani.
Egyébként nagy divat ez az autóba szerelt kamera mostanában. Magát a garázst nem lehetne bekamerázni? Van hogy a puszta 'kamerával figyelt terület'-tábla is megteszi a kellő hatást.
kamerát az autó belsejébe tehetsz, ettől ez még nem bizonyít semmit sem. pláne, h attól, h az rögzit mozgást, h választod ki, h ki okozhatja a sérülést??? ha átmenő forgalom van, csúsztass az autó mellé parkoláskor egy paravánt, ami megvédi az oldalát. valami összecsukható valamit .
másrészt viszont a társasház, akitől bérled, annak a felelőssége h a kiadott parkolóhely alapvetően biztonságos legyen, amennyiben mellette olyan átmenő forgalom van, ami szűk és nem garantálható még a nem akaratlagos károkozás ( mert ugye a szándékos az teljesen más kategória ) akkor tárgyalj velük a bérleti csökkentésében stb. stb.
Vázolom röviden a helyzetet hátha tudtok segíteni. Egy társasházban, ahol a lakást is bérlem, ott bérlek a mélygarázsban is parkolóhelyet. Ez igencsak szűkös, de el lehet férni.
A mélygarázshoz 3 lépcsőház tartozik, és egy étteremnek van egy lekerített saját használatú része. Amióta ott tartom az autót, azóta a jobb első sárvédőn és a motorháztető jobb oldali részén egyre újabb sérülések keletkeznek. Azt gyanítom, hogy vagy a jobb oldali szomszéd, vagy az átmenő gyalogos forgalom valamelyik tagja szokta végighúzni az autót táskával vagy valamivel.
Ez felettébb bosszantó, és szeretném bizonyítani a feltevésem. Azon gondolkodom, hogy az autón belül kamerát helyezek el, ami akkor rögzít, hogyha mozgást érzékel. A kérdésem első körben, hogy ezt megtehetem-e. Ha fel is veszi, hogy valaki valamivel hozzáér, azt hogy bizonyítom, hogy azzal sérülést okozott?
(Rendkívül bosszantó, hogy az egy éve vásárolt használt, de makulátlan állapotú autót más amortizálja, amikor én hetente takarítom kívül belül.)
Nem tudom, olvastad-e ezt a minap megjelent cikket itt az indexen.
En azt mondanam, elso korben, ha eldontotted, hogy tenyleg tennel valamit, akkor a NANE egyesulettel vedd fel a kapcsolatot. Nekik rengeteg hasonlo esetuk volt, eleg nagy tapasztalatuk van ilyen esetekkel, biztosan tudnak segiteni, akar csak abban is, hogy van-e ertelme tovabb vinni az ugyet a rendorseg fele...
Sajnos ha a nőgyógyász nem tudott "belső" hámsérülést megállapítani- és tanúk sincsenek akik téged igazolnának- akkor sajnos tényleg nem sok esély van rá, hogy felelősségre vonják.
Ha bizonyítottság hiányában szüntetik meg a nyomozást, akkor viszont ő sem tud rágalmazás miatt eljárást indítani ellened- hiába is fenyegetőzik ezzel.
Szerintem az, hogy részeg voltál még nem jelenti az, hogy a te felelősséged ami történt, sőt sok esetben az erőszaktevők szándékosan keresik is az ilyen alkalmakat (vagy maguk idézik elő, gondolj csak, hogy hány olyan esetet hallani, hogy Ginát vagy ajzószert kevernek az italokba...)
