Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ez engem is zavar. Nem osztja meg, de akkor csak így titkosított anyaból szórja az infót? WTF...?
Viszont, ha jól értem az általa elmondott BDE az lényegében egy vegyes légvédelmi dandárrá összeálló valami, Sz-300V és Buk dandár elemeiből.
A kommunikációt nagyban nehezíti az, hogy ő oroszból fordít angolra én meg magyarból vissza. Ami mi Sz-300V és Buk harci osztálynak hívunk az nála divizion. Ha jól értem. Ebből állhat össze 4 divizoból a BDE.*
Ha meggondolod, ez logikus is. A Oszákat, ami hadosztály szintű cucc így szórják szét párokban a harcoló zászlóaljahoz - két szinttel lentebb (!) - amik mellett ott vannak az ezred 4+4 SHORAD + AAA-je, ami harcoló százlóaljakhoz van szintén rendelve. Ugyebár 2 db zl. támad, 1 db. tartalék, annak nincs légvédelme. Tehát a 4+4 db Silka+Sztrela-1/10 az megy fele fele arányban, tehát egy zl. bír 2+2 db Silka+Sztrela-1/10 + 2 db Oszával.
Tehát a mi fogalmaink szerint Buk és Sz-300 dandárt szétkapod osztályokra és ebből lesz BDE.
Egyébként más témában is elég pontos kommenteket szórt be, ezért kezdek gyanakodni, hogy igaza van, vagy ez már erősen a poszt hidegháborús átszervezés, amire meg az FM 100-2-3 nem vonatkozik...
Egyébként más témában is elég pontos kommenteket szórt be, ezért kezdek gyanakodni, hogy igaza van, vagy ez már erősen a poszt hidegháborús átszervezés, amire meg az FM 100-2-3 nem vonatkozik...
No wonder, they are classified "for in service use only" and are in Russian. I would look for any leaked copies.
Hát, erről ennyit.... :(
Your diagram depicts a divizion with the Imbir/Obzor radar combo + CP acting as the command element, 4 batteries each with 1 MFR, 6 TELARS, 3 transloaders. The smallest possible unit for the (relevant cold war era) S300V is the battery, MFR has limited search capability and provides data for the mid course missile guidance (the commands are transmited via TELARS). The normal smallest operational unit is divizion, it is considered to be the full system, as it has full search capability.
Divizions in turn were organised into brigades, each with a command element (Imbir/Obzor + Nebo-SV + Pori data fusing center + Polyana-D4 CP). The BDE could control up to 4-6 divizions of S300V or Buk (depending on version) as well as a self defense element, ECM elements ect, hybrid BDEs were not just possible but one of the normal set ups.
The reason for confusion is because S300P series were organised differently, while S300V has battery-divizion-brigade, S300P has divizion-regiment. At the same time S300P divizion is called SAM complex (ЗРК), S300P regiment is called SAM system (ЗРС), while S300V battery is called SAM complex (ЗРК) and S300V divizion is called SAM system (ЗРС). Then there is Buk, which has a yet another OOB for it's stuff.
Ez alapján viszont a helyezet nagyon, de nagyon ködös. A fentiek alapján, ha jól értem, akkor a lenti diagramon a 4x mennyiséggel ábrázolt osztályok + 1x vezetési osztály = a divizion.
Ebből szerinte egy BDE az lehet 4-6 divizon.
De mi a túrónak lenne ilyen szervezet...? Eddig úgy tudtam, hogy összesen készült talán 6-7 divizonnyi mennyiség összesen, 1991-ig meg talán 2-3. Még egy három hadsereges front számára is eszement mennyiség lenne ez és azt jelentené, hogy sehol máshol nem lenne ebből, csak ott. Eddig úgy tudtam, hogy 1 ilyen divizion van egy frontot jó esetben...
S300V1 is: 1) CP element of: 9S457 CP. 9S15 radar. 2) Battery/fire unit of: 9S32 MFR. 9A83 TELARS. 9M83 rounds. 9A85 transloaders.
S300V was developed in two phases. The first phase - S300V1 was desighned to be capable against lower end threats such as the ABTs, Lance and R17 (SCUD-B/C/D, which were used as practice targets and general bench marks). S300V2 was developed to engage Pershings, SRAM, stand off jammers. S300V1 capability against the threat set (including R17 type practice targets) was tested during the state trials of 1980-1981, because this is what the requirements for S300V1 were. S300V1 has passed the trials and was accepted into service in 1983. However even if we did assume the S300V2, it would still be in the RD time line.
S300V was desighned as Krug replacemeant and Corps/Army/Front asset. It was never stated to be Front only asset. Buk could have been deployed on anything between Division (as an attachement) and Front, same as Kub. In general above division you were to expect a mix of Buk systems and S300V systems, even in the same BDEs (hybrid Buk/S300V). So there isn't some sort of rigid OOB reason for S300V not to be in the game if Buk and Patriot and Smerch are.
This is not an S300V BDE, this is an S300V divizion. BDE is a combination of up to 6 divizions and has the long wave radar set in addition to the standard Obzor/Imbir combo. Thus a BDE offers up to 24 batteries, with up to 144 guidance channels. The 6 TELARs, 1 MFR, 3 transloaders form the FU/battery that are a part of the divizion. In that battery you could have a mix of TELARS/transloaders for different missiles or just TELARS/transloaders for a single missile type.
Erre is visszakérdeztem. Ha jól értem, akkor van légvédelmi hadosztály, ami 6x abból, ami ki van részletezve.
S300V was developed in two phases. The first phase - S300V1 was designed to be capable against lower end threats such as the ABTs, Lance and R17 (SCUD-B/C/D, which were used as practice targets and general bench marks). S300V2 was developed to engage Pershings, SRAM, stand off jammers. S300V1 capability against the threat set (including R17 type practice targets) was tested during the state trials of 1980-1981, because this is what the requirements for S300V1 were. S300V1 has passed the trials and was accepted into service in 1983. However even if we did assume the S300V2, it would still be in the RD time line.
S300V was desighned as Krug replacemeant and Corps/Army/Front asset. It was never stated to be Front only asset. Buk could have been deployed on anything between Division (as an attachement) and Front, same as Kub. In general above division you were to expect a mix of Buk systems and S300V systems, even in the same BDEs (hybrid Buk/S300V). So there isn't some sort of rigid OOB reason for S300V not to be in the game if Buk and Patriot and Smerch are.
p.s. the capability data was taken out of numerous works on the development of S300V, from S300V1 and S300V2 manuals.
S300V1 was accepted into service in 1983. S300V2 was accepted into service in 1988. S300V1 had ABM capability. S300V2 expanded the ABM capability via introduction of the "big" rounds and ABM radar on divizion and BDE levels (engagement was done with the MFR on the battery/fire unit level), which allowed interception of Pershing series BMs.
Ezt is máshogy tudtam eddig. Vajh melyik az igaz? Én eddig úgy tudtam, hogy 1988-ig nem volt ABM képesség...
Azért hozzátenném, hogy 0,4-es megsemmisítési valószínűség van Lance rakétára is megadava. A Buk-M1-nek nincs full auto üzemmódja, akkor tényleg az emberi reakció idő a bibi... Lőtéri körülmények között lehet, hogy ez ment - és így van 0,4 valószínűség - de a valóság azért más.
Itt a törtenet. A finneknek az oroszok az adossagukat nehany BUK M1 rendszerrel fizettek ki, amelyeket kicsit atbarkacsoltak (pl. NATO radarokkal tettek valamilyen szinten kompatibilisse). Gondolom, nehany kiserletet vegre is hajtottak ...
Az elkepzelhetö, hogy valamilyen, teljesen mas celfelderitö rendszer az IBM palya adataival rendelkezik, a becsapodasi helyet kb. kiszamolja es a megfelelö helyen levö BUK-ot beallittatja (bar nem nagy elvezet egy ilyen, megcelzott BUK-ban üldögelni) ... aztan az adott idöpontban csak annyit mond, hogy "Most inditsd!". Ennek ellenere a ravezetö radarnak megbizhatoan latnia kell a celt, aminek ~3 km/s target erkezesi sebessegnel is müködnie kell.
Tovabba ismerni kellene a raketafejben levö "proximity fuze" tulajdonsagait, ami nyilvan nem internetes tema ... marmint azt, hogy 3-4 km/s relativ sebessegnel egyaltalan müködik-e?
A celt meg kell tudnia közeliteni nehany 10 meteres tavolsagra, ami 3-4 km/s relativ sebessegnel szinten nem egyszerü ( a robbanofejet pedig idöben a nehany millisekundumos idöablakban kell gyujtania).
"Войсковой ЗРК "Бук" (9К37)предназначался для борьбы в условиях радиопротиводействия с аэродинамическими целями, летящими со скоростями до 830 м/с, на средних и малых высотах, маневрирующими с перегрузками до 10-12 единиц, на дальностях до 30 км, а в перспективе - и с баллистическими ракетами "Ланс".
Ezt mondd a finneknek. Amúgy a harcászati ballisztikus rakéta és a hadműveleti-harcászati ballisztikus rakéta simán belefér a rendszer képességeibe. Pontosan erre utal ez is: "this capability is limited to 'aeroballistic' targets, ie. mostly just artillery missiles"
Buk M1-nek egyértelműen van ABM képessége. A finnek éleslövészeten lőttek ballisztikus rakétát is vele.
Eleg nehezen hihetö. A BUK-M1 max. elerhetö magassaga talan 25 km. A sebessege pedig Mach 2-2,5 .
A vegfazisban levö (szembejövö) IBM sebessege pedig, mondjuk 3 km/s (Mach 8-10). Erre mar emberi reakcio nem nagyon alkalmazhato (se a raketa iranyba allitasa), mert az eszrevetel utan 1-2 mp-cel a raketanak mar indulnia is kellene ... a BUK-M1 nem erre lett tervezve.
(Talan hadgyakorlaton, ahol pontosan ismert egy IBM jellegü cel erkezese ... mindenki felkeszült, ragyurt, minden elesben müködik, beallitva ...)
... pedig a lenti táblázat ölég autentikus :), persze egy ballisztikus rakéta cél más - más nehézséget takar, függően annak besorolásától...
harcászati ballisztikus rakéta: 50–110 km
max sebesség: 640~950m/s (Mach2~3)
hadműveleti-harcászati ballisztikus rakéta (RBM – Short Range Ballistic Missile) vagy hadműveleti–harcászati ballisztikus rakéta: 1000 kilométer alatti hatótávolságú rakétafegyver.
max sebesség: 1000~2850m/s (Mach3~9)
közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (MRBM – Medium Range Ballistic Missile) 1000–3500 km hatótávolságú rakétafegyver.
max sebesség: 2850~5325m/s (Mach9~18)
nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta (LRBM – Long-Range Ballistic Missile, vagy IRBM – Intermediate-Range Ballistic Missile): 3500–5500 km hatótávolságú rakétafegyver
Buk M1-nek egyértelműen van ABM képessége. A finnek éleslövészeten lőttek ballisztikus rakétát is vele.
"Live fire practice was done in Kazakhstan 1997 and it went well: low-flying jet drone and ballistic missile target were both shot down. Buk M1 is first missile in Finnish inventory which could intercept ballistic targets, although this capability is limited to 'aeroballistic' targets, ie. mostly just artillery missiles."
Ez nem pont azt támasztja alá, hogy 800-1200 m/s BM ellen jó? Mert ez az jelenti, hogy kb. a hadosztály szintű harcászati (taktikai) BM ellen (100 km vagy alatta) bizony a Buk M1 is jó volt.
Nyilván nem tudunk ezzel az állítással vitatkozni (nekünk csak ajánlották a BUK-ot beszerzésre), de azért itt nem ezt írják...
Войсковой ЗРК «Бук-М1» предназначен для борьбы, в том числе в условиях радиопротиводействия, с аэродинамическими целями, летящими со скоростями 830 – 1200 м/с на средних и малых высотах, ма-неврирующими с перегрузками до 10-12 единиц, на дальностях до 30 – 40 км (самолеты, вертолеты, крылатые ракеты), баллистическими ракетами типа «Ланс», а также противорадиолокационными ракета-ми типа «ХАРМ», надводными и наземными и другими радиоконтрастными целями.
