Lebontani újat és nagyobbat építen 14x20, 20x20, esetleg a kitorkollási magasságán emelni. Ha új kéményt emelnél azt inkább acélla vagy samottal béleld, kicsit tartósabb lesz, és füsttömörebb.
adott egy 30 éves kockaház vegyestüzelésű kazánnal és egy falban futó 14x14 kéménnyel. időnként füstszag áramlik át a kémény melletti fürdőbe és hálóba. látható lyuk nincs, csak úgy átdiffundálhat a falon.
Én átvenném. (empirikus tapasztalat :) ez tetszett). Azok, és most csak a hagyományos tömör kisméretű (nem honokkő és egyéb frincz-francz) tégláról beszélek, építő anyagok sok száz éven át bizonyították megfelelőségüket. Hogy most várunk egy évet, hogy ugyanez a tégla megkapja az engedélyt arra emire több száz éve használják, az mujaság lenne. Megkövetelem én is az engedélyeket minden más esetben de ennél ha bizonyított a kitorkollás elhelyezkedése, a kürtőméret, a kivitelezés minősége, a tisztíthatóság és ellenőrizhetőség és a légellátás megfelelősége az adott készülékre, azt mondom mehet. Minden egyéb ágálást a km tégla ellen, a nagy kéménygyártók befolyásaként látok. Nem bántom ezeket a cégeket, mert magas szinvonalon hoznak létre szuper jó kéményeket, de ez nekik "csak" üzlet.
Ez teljesen korrekt, de találtás már olyan alu béléscsövet amelynek 300°C feletti égéstermék elvezetésre szólt az engedélye. Nem valószínű. Pont ezért, ilyen kockázatot nem vállal fel senki. Még gyakorlatom alatt találkoztam olyan váltott üzemű kazán kéménnyel, (vegyes és gáz) amit sirálkorcolt merev aluvel béleltek. Érkezett a bejelentés, hogy "nem füstöl a kémény, a kazánház meg tele füsttel". A béléscső egy része, ahogy mondtad is fehér porként ott volt a koromzsák alján, más részei viszont "beomlottak" és elzárták a kürtőt. Ezért javasolnám, hogy semmi képpen ne tartsa bent senki az alu béléscsövet a kéményben, vegyes tüzelés esetén.
Az alu igaz hogy 600 fok korul olvad, de oxigentartalmu legkorben alacsonyabb homersekleten is szepen eleg! En kiskoromban pl 0.5-os alu lemezt akartam a szenen a kazanban megolvasztani, es siman feher por lett belole, mielott megfolyt volna.
Tudna valaki segíteni nekem kémény ügyben? Egy társasház tetőterét venném meg és szeretném beépíteni lakásnak. A tetőszerkezetet bontani kell, és akkor már kicsit magasabbra építem vissza. 8 kémény van (összesen 48 kürtő), ezeket magasítani kell kb 1-1.5 méterrel. Téglából gondoltam ráfalazni, úgy tudom ez teljesen jó mindenkinek. Viszont. A kémények nincsenek bélelve, na és itt kezdődik a problémám. Nem tudom, ha én hozzányúlok a kéményekhez (belekötni nem akarok, nekem egy új kéményem lesz a cirkómhoz), akkor előírják-e nekem a bélelést, ami amúgy a ház dolga lenne, tudom, de ők nem fizetik. A nyilvánvaló válasz az, hogy igen, de hallottam bizonyos kibúvókról, pl, mivel a magasítás 2m alatti, vagy mert azonos anyagminőséggel magasítok, ezért nem kötelező a bélelés, meg hallottam olyasmit is, hogy a kéményseprők a szakvéleményben előírják ugyan, de attól én még megkapom a lakhatási engedélyt, az a szakvélemény a társasháznak szól, és rájuk nézve sem kötelező érvényű, csak figyelmeztetés. Tud valaki konkrét tapasztalattal, vagy ide vonatkozó szabályzattal segíteni? A kéményseprőknél is jártam már, de ők is összevissza beszélnek.. Nagyon köszönöm előre is!
Az lenne a kérdésem, hogy a mostani kéményünkben jelenleg spiro175-ös alu bélés van. Hogyan lehetne megcsinálni, hogy vegyestüzelésű kazánt kössük bele. Ill ha bélést hogy lehet cserélni? Rozsdamentesre kellene igaz? Akkor az hogy is működik, mert fogalmam sincs róla?
Hat ez szomoru. Merthogy a keszkemenygyartok egyben a nagy teglagyarak is. A kis moricka teglagyar meg gondolom nem fektetnek egy ilyen minosites megszerzesebe.
Amúgy igen ... ezt főleg nagy kéménygyártók szeretik hangoztatni. Valószínűleg folyik már ilyen, úgynevezett kisméretű tömör téglának az engedélyeztetése, legalább is remélem. Ha jól emlékszem Zöldövezeti említette az empírikus megfigyelést, tapasztalatot ... bár amire Ő írta arra véleményem szerint nem vonatkoztatható , de arra, hogy a km tégla megfelel kéménykürtő érítésére, nos arra biztos. Nyilván, csak hagyományos, vegyes tüzelésű berendezések égéstermékének elvezetésére. Sajnos amit hallottál az mind igaz. Nem kéne kinyírni a téglakéméyt, jó, olcsó és megfelelő karbantartással sokáig lehet még az épületek elmaradhatatlan része.
Azt mondta a kályhás hogy ugyanakkora, ugyanolyan magasan okés. Padlástéren belülre ajánlotta, hogy szigeteljem közetgyapottal ( vagy üveggyapottal? Már késő van, nem fog az agyam). A vizorros fedlaphoz azért ragaszkodik, mert az eső lehűti a kéményt.
Üdv, ha már elkerülhetetlenné vált a kémény átalakítás, esetleg nem tudtok ajanlani valakit bp.en aki elviselhető áron vállalná a 80mm-es flexi cső behúzását a meglévő kéménybe? mive kerülhet ez manapság? köszi sas
Sziasztok! Meglévő kéményünket le fogjuk bontani, és újra fogjuk építeni, cserépkályhához. Tanácsot kérnék tőletek mire figyeljek, nehogy a szaki rosszul csinálja, akár hanygságból, akár lustaságból, akár hozzá nem értésből. Ez egy szimpla kisméretű téglából építendő kémény lesz. A kályhás kikötötte, hogy vízorros fedlap legyen a kémény tetején, ti tudjátok mi ez?
"Szóval fatüzelésnél lehet azt érezni, ha a kémény nem megfelelő."
Pont ezért érdemes már tervezéskor, átépítés elején méretezni az égéstermék elvezetőket, és a légellátást, hiszen ha megépül egy kémény és "érzed" hogy nem megfelelő, akkor már késő, de legalább is kellemetlen dolog ilyennel szembesülni.
>ha lényegesen nagyobb a teljesítménye - lehet probléma. -Ez is igaz. De ennek ellenére szerintem fatüzelésű kandallón nem érdemes problémázni. Attól se lesz különösebb bajunk, ha szalonnasütéskor ránk fújja a füstöt a szél. Szóval fatüzelésnél lehet azt érezni, ha a kémény nem megfelelő. Ellentétben a gázzal, ahol egy CO-detektoron múlhat az életünk. És nem is termel annyi CO-t, mint egy szeneskályha, amire "ráraknak" éjszakára egy vödör szenet, ami aztán oxigénhiányos környezetben izzik.
Nálam is volt olyan effekt régebben, hogy begyújtáskor semmi gond, aztán ahogy belendült az égés, kezdett füstölni a kályha. Ezt tömítéssel lehetett javítani, de kis füstszag mindig volt. Kiderült, hogy az a gond, hogy a másik szobából jövő, használaton kívüli becsatlakozó cső be van nyomva a kéményjáratba, így leszűkíti azt. De egy évig így használtam...
A jelenlegi kéményed sajnos nem felel meg zárt égésterű készüléknek a belmérete miatt, úgyhogy elkerülhetetlen hogy ne kelljen belehúzni egy akkora keresztmetszetű csövet amilyen a készülék füstcsonkja.
Azért nem lehet ezeket nagyobb keresztmetszetű béléscsőbe bekötni, mert a készülékbe beépített ventillátor nem tudná kivinni maradéktalanul az égésterméket.
Nem kéményes gázboylert mint minden nem kéményes készüléket csak abban az esetben lehet bekötni, hogyha kémény nem áll rendelkezésre. Na ezt írják le egy szakvéleménybe.
Ha van rendelkezésre álló kémény akkor abba kell bekötni.
Az ajtó az légtérösszeköttetésnek miősül mivel az nem fokozott légzárású álltalában valamint nincs mindig becsukva.
Köszi, ez így érthető. Még egy kérdés: a tartalék (SIH) kéménynél általában a magasabb (400 C) füstgázhőmérsékletet (5 cm táv.) veszik figyelembe? A kéményre egy viszonylag kis teljesítményű fatüzelésű, zárt égésterű kandallót tervezek a későbbiekben csatlakoztatni.
