Nem alfaj... A sárga a kedvenc színe. Ha nem talál elég sárgát, megy a gyümölcsfára. Idén remélhetőleg nem lesz sok belőlük, a tél végén a hideg remélhetőleg megritkította őket. Eredetileg délről jöttek...
50 szemes mini gumó pedig szokott lenni a mezőgazdasági boltokban ! Meg a netes forgalmazók is szoktak tartani ! Merre lakatok csak a közeli várost irjátok ! 1 ládával esetleg fel ajánlok de nagy gumók ! Én már ha az idő engedi a szuperkorait március végén elültetem ! Olyan is volt hogy mások ültették én meg töltöttem a korai krumpli szárát ! Nem is akarták elhinni aztán mondtam hát ott van a kertben ! Csak néztek !
Nekem jó nagyon csak ,1 bajom van vele hogy a vetőgumó nem fajta tiszta csak olyan 3-4 évest lehet venni talán az 1 fokot ha eléri ! Ezt visszavetni csak 2 lehet kb ! Elég jó fajta két sor volt olyan 12m körüli 4 láda volt az libatojásnál nagyobb ! Egész telet kibírja csirázás nélkül általában, de ezt is sújtja a cérna csirázás betegsége, a 4 évest már szelektálni kell, és csíráztatni, és csak a szép vastag csírásat elültetni ! Öntözni kell másként apró marad ! Szeptember körül szoktam felszedni ! A levélzetét rendszeresen vegyszerezni kell de a rezes szerek jól használhatóak amíg nem esik az eső ,akkor viszont érdemes felszívodót alkalmazni másként a burgonyavész ebbe is bele esik ! De más nem nagyon bántja ! Tavaly a derekamig ért a lombja és szép felálló haragos zöld volt !
Nálunk valami alfaj van, legjobban a gyermekláncfű sárga virágja vonzza, abban is éjszakázik rágcsálva ! Van hogy két három is ül egyen ! Onnan repül a körte virágokra !
A bundásbogár éjjel a fán tartózkodik. Ha tehát egy kontakt szerrel napnyugtakor megszórod a fát (például Karate-val), akkor remélhetőleg leviszi, de másnap a méheknek nem lesz baja.
Mert a méhecskék járnak a burgonya virágra én még sosem láttam rajta ! De az is lehet felénk a faluszélén a repce miatt nem jár ide ! Szuper korait szoktam vetni meg a legkésőbbit Sarpo mirát! Na majd meglesem a nyáron !
Én még olyat itt nem láttam, de az is lehet ezen a fajtán Blufri van, nincs ilyen fertőzés ! Évek óta annyi a szilva hogy alig bírom elajándékozni ! Most rászóltam majd lefagy ((::!!
Hát pl. a poloskaszagú darazsak miatt kell virágzásban permetezni.
Körtével és szilvával is jártam úgy régebben, hogy 1-2 cm-es korban úgy lepotyogtak miattuk, hogy jóllakni nem tudtam a maradékkal. Azóta nem bízok semmit a véletlenre.
De almán is voltak már.
Amikor a szirmok 3/4-e lehullott, akkor van itt az ideje. Sziromhullás után már felesleges.
Én már csak azt nem értem virágzásban minek kell védekezni rovarölővel ? 6-8 fám van de igen ritka hogy permeteznem kell virágzásban rovarölővel ! Talán ha két alkalom volt hogy a bundás bogár olyan mértékben felszaporodott hogy a körtét virágzásban megrágta ,de most már nem tud kicseszni velem mert sárga tállal begyűjtöm őket ami meg a fán megjelenik azt légyírtóval lelövöm naponta 1-2 szer ! De ha tudnék valami gáztenziós rovarölőt akkor este lefújnák minden füvet és másnap már nem lenne a fán ! Felénk is mindenki méhészkedik volt is már méhzárlat léprothadás miatt ,vagy valami ehhez hasonló betegség miatt, elégették az összes méhet 1 nagy gödörben gázolajjal leöntve ! A vízhíg mézet már meg sem említem ! Valóban egyre több a koca méhész !
Hát azt nem tudom, hogy mennyire méhpusztítóak a neonikotinoidok, de pár gondolat azért a témáról:
Összemossák a különböző szereket, valamilyen érdekek miatt. Talán hogy I-es kategóriába sorolhassák őket, és csak a növényorvosokat alkalmazó nagytermelők használhassák a jó szereket.
Pl. az Actara eddig sem volt felhasználható virágzásban, a Mospilan meg igen.
Az pont azért van engedélyezve, mert a dokumentált kísérletek szerint nem bántotta a méheket. Nem csak úgy fű alatt mentek a dolgok, hogy nem beszéltek a virágzáskori felhasználásról, hátha elsikkad a dolog, hanem direkt erre hegyezték ki a reklámokat, hogy virágzásban is használható szer.
Nem olyan bonyolult talán megállapítani, hogy egy méh megdöglött-e tőle.
Egyébként, a cikk állítása ellenére, a Mospilan most is engedélyezve van virágzó olajrepcén és kukoricán. (A kukoricára közismerten nem is mennek különösebben a méhek, mert szélporzású, bár a cikk szerint közismerten mennek.)
Ezek után, lehet, hogy az EU nem is akar minden neonikotinoidot betiltani?
Teljesen tudománytalan a cikknek az a közbevetése, hogy a földből is felvehető a neonikotinoid.
Az rendben, hogy felvehető, de azt egyetlen józan ember sem gondolhatja, hogy olyan mértékben felvehető, hogy annak bármi káros hatása legyen a méhekre.
Ez pont olyan ijesztgetős dolog, mint hogy egyes ijesztgetős cikkek arról szólnak, hogy még ma is megtalálható az emberek szervezetében a DDT, vagy a mostani cikkek szerint a glifozát.
Ezek szintén csak féligazságok, azt nem teszik hozzá, hogy nem azért kimutathatóak, mert olyan sok van belőlük, hanem mert olyan jók a műszerek.
4 méhész ismerősömnél is komoly méhpusztulás volt az utóbbi 2 évben.
Egyiknél a nyúlós költésrothadás takarította ki a kaptárakat, a másik háromnál meg az atka.
Bejött hozzánk is egy olyan alfaj, amit egyszerűen nem tudnak kipusztítani, csak gyéríteni, és télen, a lezárt kaptárban felszaporodva tavaszra kinyírják az összes méhet.
Ráadásul az utóbbi 10 évben boldog-boldogtalan méhészkedni kezdett, mert igen jó mellékes bevételt lehet vele szerezni, viszonylag kevés munkával, és sokan a hozzáértés hiánya miatt nem kezelik rendesen a kaptárokat, így a betegségek és atkák mindig újra fel tudnak szaporodni, átterjedni a gondozott méhészetekre is.
Sokat eddig az elmúlt években ! Nálunk van csak sövény a környéken és ide jönnek valamiért de nem élik meg a reggelt némelyiket a sövényből kell kiszedni mert fent akad ! De ez csak akkor van ha a közelben napraforgó van pl a kert vége ! De most hálistennek lucernát ültettek ! 2-3 évig nem lesz gond !
A napraforgót felénk rendszeresen valamilyen erős szerrel kezelik ,még a színes madarak is elpusztulnak tőle ,tömegével ! Felénk már alig van madár a téli etetőn ,szó szerint kipusztult ! 15-20 évvel ezelőtt még 100 szám volt a madár és a fákon ültek ! 1 fángli napraforgót kiszórtam nekik naponta és még nem is féltek tőlem 1-2 méterre a közelembe jöttek ! Ezen a télen meg talán 6-10 cinke volt ami ide járt enni ,meg pár veréb ! Reggel mondjuk volt pár színes madár is !
Ma már újabb bizonyítékok vannak rá, hogy a pollenből és a virágporból a méheket is súlyosan károsítják.
Bár a cikk a talajban és növényben felhalmozódó szerekről is említést tesz, én azt gondolom hogy a legnagyobb problémát a virágzásban, vagy felelőtlenül a virágzásban lévő növények környezetében használt szerek okozzák.
Ha Neked másképpen jön ki, és ráérsz többször permetezni ugyanazért a hatóanyag kijuttatásért, akkor használd a Vegesol-t! Nem meggyőzésnek szántam.
Rézben nem lesz probléma, de a kén és főleg az olaj dolgában elég xarul fogsz állni. Az olajat ráadásul szerintem a Vegesol-ban nem is a kártevők befojtása miatt teszik bele, ezért olyan kevés.
A számítás lényege, hogy az árat érdemes hatóanyagra számolni és hogy mit akarsz elérni vele!
Gondolkodtam is rajta, hogy megkérdezem mindkét gyártót az összehasonlításról, de biztos az lett volna a válaszuk, hogy az övék így tökéletes, a másikról meg nem tudnak nyilatkozni. (Nehogy még valami pert akasszanak a nyakukba, hitelrontás miatt.)
Aréz nehézfémnek minősül,ezért nem mindegy,hogy mennyi-hova.Nem is olcsó csak kontakt hatású szer.A Vegesol az természetes olaj tartalmú/linolinsavas napraforgóolaj/.Az olajos rézkén is használható vegetációban,nagyobb hígításban.Az idei árakat nem ismerem még a vegyszer piacon.
Azért nem jó, mert mint később kiderült a lemosáshoz kétszer annyi Vegesol kell, Mint a vegetációban használt dózis. De a linkelt hozzászólásomban a költséghatékonyságra hegyeztem ki. Azt pedig a hatóanyag tartalom alapján számoltam, szóval az alapállítás igaz.
Ez pedig nem más, minthogy a Vegesol-al többszöri permetezéssel viszel ki hasonló hatást elérő dózist, mint az olajos rézkénnel.
Valójában azt gondolom, hogy a Vegesol nem igazán tavaszi lemosószer, csak arra is jó... Az olajos rézkén viszont kifejezetten lemosásra van. Ez különösen annak fontos, aki nem ér rá többször lemosózni.
