Keresés

Továbbítottam a kérdést. Erre a képre ezt írta.

This is not an S300V BDE, this is an S300V divizion. BDE is a combination of up to 6 divizions and has the long wave radar set in addition to the standard Obzor/Imbir combo. Thus a BDE offers up to 24 batteries, with up to 144 guidance channels. The 6 TELARs, 1 MFR, 3 transloaders form the FU/battery that are a part of the divizion. In that battery you could have a mix of TELARS/transloaders for different missiles or just TELARS/transloaders for a single missile type.

Erre is visszakérdeztem. Ha jól értem, akkor van légvédelmi hadosztály, ami 6x abból, ami ki van részletezve.

capability data was taken out of numerous works on the development of S300V, from S300V1 and S300V2 manuals

Lássuk azokat a manuálokat :)

Folyt köv.

S300V was developed in two phases. The first phase - S300V1 was designed to be capable against lower end threats such as the ABTs, Lance and R17 (SCUD-B/C/D, which were used as practice targets and general bench marks). S300V2 was developed to engage Pershings, SRAM, stand off jammers.
S300V1 capability against the threat set (including R17 type practice targets) was tested during the state trials of 1980-1981, because this is what the requirements for S300V1 were. S300V1 has passed the trials and was accepted into service in 1983. However even if we did assume the S300V2, it would still be in the RD time line.

S300V was desighned as Krug replacemeant and Corps/Army/Front asset. It was never stated to be Front only asset. Buk could have been deployed on anything between Division (as an attachement) and Front, same as Kub. In general above division you were to expect a mix of Buk systems and S300V systems, even in the same BDEs (hybrid Buk/S300V). So there isn't some sort of rigid OOB reason for S300V not to be in the game if Buk and Patriot and Smerch are.

p.s. the capability data was taken out of numerous works on the development of S300V, from S300V1 and S300V2 manuals.

Ugyanettől a személytől.

S300V1 was accepted into service in 1983. S300V2 was accepted into service in 1988. S300V1 had ABM capability. S300V2 expanded the ABM capability via introduction of the "big" rounds and ABM radar on divizion and BDE levels (engagement was done with the MFR on the battery/fire unit level), which allowed interception of Pershing series BMs.

Ezt is máshogy tudtam eddig. Vajh melyik az igaz? Én eddig úgy tudtam, hogy 1988-ig nem volt ABM képesség...

Azért hozzátenném, hogy 0,4-es megsemmisítési valószínűség van Lance rakétára is megadava. A Buk-M1-nek nincs full auto üzemmódja, akkor tényleg az emberi reakció idő a bibi... Lőtéri körülmények között lehet, hogy ez ment - és így van 0,4 valószínűség - de a valóság azért más.

Itt a törtenet. A finneknek az oroszok az adossagukat nehany BUK M1 rendszerrel fizettek ki, amelyeket kicsit atbarkacsoltak (pl. NATO radarokkal tettek valamilyen szinten kompatibilisse). Gondolom, nehany kiserletet vegre is hajtottak ...

http://www.defenseindustrydaily.com/finland-updating-its-air-defense-systems-05398/

Az elkepzelhetö, hogy valamilyen, teljesen mas celfelderitö rendszer az IBM palya adataival rendelkezik, a becsapodasi helyet kb. kiszamolja es a megfelelö helyen levö BUK-ot beallittatja (bar nem nagy elvezet egy ilyen, megcelzott BUK-ban üldögelni) ... aztan az adott idöpontban csak annyit mond, hogy "Most inditsd!". Ennek ellenere a ravezetö radarnak megbizhatoan latnia kell a celt, aminek ~3 km/s target erkezesi sebessegnel is müködnie kell.

Tovabba ismerni kellene a raketafejben levö "proximity fuze" tulajdonsagait, ami nyilvan nem internetes tema ... marmint azt, hogy 3-4 km/s relativ sebessegnel egyaltalan müködik-e?

A celt meg kell tudnia közeliteni nehany 10 meteres tavolsagra, ami 3-4 km/s relativ sebessegnel szinten nem egyszerü ( a robbanofejet pedig idöben a nehany millisekundumos idöablakban kell gyujtania).

(A megadott link tölem nem erhetö el.)

"Войсковой ЗРК "Бук" (9К37)предназначался для борьбы в условиях радиопротиводействия с аэродинамическими целями, летящими со скоростями до 830 м/с, на средних и малых высотах, маневрирующими с перегрузками до 10-12 единиц, на дальностях до 30 км, а в перспективе - и с баллистическими ракетами "Ланс".

Eleg nehezen hihetö.

Ezt mondd a finneknek. Amúgy a harcászati ballisztikus rakéta és a hadműveleti-harcászati ballisztikus rakéta simán belefér a rendszer képességeibe. Pontosan erre utal ez is: "this capability is limited to 'aeroballistic' targets, ie. mostly just artillery missiles"

http://www.tank-net.com/forums/index.php?showtopic=34812&page=2

Buk M1-nek egyértelműen van ABM képessége. A finnek éleslövészeten lőttek ballisztikus rakétát is vele.

Eleg nehezen hihetö. A BUK-M1 max. elerhetö magassaga talan 25 km. A sebessege pedig Mach 2-2,5 .

A vegfazisban levö (szembejövö) IBM sebessege pedig, mondjuk 3 km/s (Mach 8-10). Erre mar emberi reakcio nem nagyon alkalmazhato (se a raketa iranyba allitasa), mert az eszrevetel utan 1-2 mp-cel a raketanak mar indulnia is kellene ... a BUK-M1 nem erre lett tervezve.

(Talan hadgyakorlaton, ahol pontosan ismert egy IBM jellegü cel erkezese ... mindenki felkeszült, ragyurt, minden elesben müködik, beallitva ...)

Pont ezért nem szívesen nyilatkozok BUK ügyben...

... pedig a lenti táblázat ölég autentikus :), persze egy ballisztikus rakéta cél más - más nehézséget takar, függően annak besorolásától...

harcászati ballisztikus rakéta: 50–110 km

max sebesség: 640~950m/s (Mach2~3)

hadműveleti-harcászati ballisztikus rakéta (RBM – Short Range Ballistic Missile) vagy hadműveleti–harcászati ballisztikus rakéta: 1000 kilométer alatti hatótávolságú rakétafegyver.

max sebesség: 1000~2850m/s (Mach3~9)

közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (MRBM – Medium Range Ballistic Missile) 1000–3500 km hatótávolságú rakétafegyver.

max sebesség: 2850~5325m/s (Mach9~18)

nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta (LRBM – Long-Range Ballistic Missile, vagy IRBM – Intermediate-Range Ballistic Missile): 3500–5500 km hatótávolságú rakétafegyver

max sebesség: 5325~6675m/s (Mach18~22)

interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM – Intercontinental Ballistic Missile) 5500–12 000 km hatótávolságú rakétafegyver.

max sebesség: 6675~9850m/s (Mach22~33)

Buk M1-nek egyértelműen van ABM képessége. A finnek éleslövészeten lőttek ballisztikus rakétát is vele.

"Live fire practice was done in Kazakhstan 1997 and it went well: low-flying jet drone and ballistic missile target were both shot down. Buk M1 is first missile in Finnish inventory which could intercept ballistic targets, although this capability is limited to 'aeroballistic' targets, ie. mostly just artillery missiles."

A világ első valóban működő, élesben is használható légvédelmi rakéta komplexuma.

Az Ajax a maga egy csatornájával éppen formációk ellen nem volt jó, magányos gépek ellen meg minek.

Nike Ajax is 1954-től került rendszerbe.

1954, Baltimore (7), Chicago (22), New York (19), Philadelphia (12), San Francisco (12), és Washington (13)

1955, Boston (12), Detroit (15), Hanford (4), Los Angeles (16), Milwaukee (8), Niagara Falls (4), Norfolk (9), Pittsburgh (12), Seattle (11)

1956, Bridgeport (6), Buffalo (4), Cleveland (8), Fairchild AFB (4), Hartford (6), Providence (7)

1957, Ellsworth AFB (4), Loring AFB (4), Travis AFB (4).

Telepítve összesen - 223 az USA-ban - 24 Európában - és 103 raktárban

Teljes legyártott komplexum mennyiség - 350db és 13.714 AJAX rakéta

Harminc évig állt rendszerben az Sz-25 komplexum, 1954..1984.

Bizony sok modernizációs ciklust megélt...

1954 decemberében állt rendszerbe az első változata, az Sz-25 a V-300 205 típusú rakétával, amiből 2924db-ot gyártottak 1952 és 1954 között.

56 ezred (ezredenként 1 komplexum), ezredenként 60 indítóállás.

207-es rakétát 1954..1956 között gyártották (erősebb hajtóművel), 1146db mennyiségben.

207A rakétát 1954..1960 között gyártották (még erősebb hajtóművel - 90kN), 9467db mennyiségben.

Az első modernizáció 1957-ben következett.

Az Sz-25M komplexum újításai között az SzDC, a T/T rávezetés (zavaró célra), és a kötelékek elleni nukleáris rakéta jelentette.

207T (215) rakéta 10kt harci résszel rendelkezett, 1958-ban 60db-ot gyártottak belőle.

A második modernizáció célja a nagy sebességű kis radar-keresztmetszetű célok (MiG-17) elfogásának lehetősége volt, 1965-ben került rendszerbe.

217M rakéta sebessége-manőverezőképessége, és hatótávolsága is nőtt 1962-ben.

218 (217T) rakéta az előbbi párja volt "speciális" töltettel.

1968-ban következett a 3. modernizáció Sz-25MA.

5Já25 (217MA) rakéta 1968-ban állt rendszerbe, növelt hatótávolsággal.

1979-ben következett a 4. modernizáció 1. szakasza Sz-25MAM.

5Já25M (217MAM) rakéta 1979-ben állt rendszerbe, növelt manőverezőképességgel.

1982-ben következett a 4. modernizáció 2. szakasza Sz-25MR.

5Já24 (219) rakéta zavar álló rádiógyújtóval.

44N6 (5Já24S) rakéta nukleáris fejjel.

1979-ben kezdődött a Moszkva körüli 56 ezred lecserélése Sz-300PT komplexummal 1:1-ben, minden Sz-25MR ezred helyébe egy Sz-300PT osztály került.

1984-re fejeződött be a teljes csere, akkorra 56db Sz-300PT osztály vette körül a fővárost.

1989-től megkezdődött az Sz-300PT osztályok cseréje Sz-300PM komplexumokkal.

Összesen 20db Sz-300PM osztály váltotta a korábbi 56db Sz-300PT-t.

Ekkor a külső gyűrűn lakóparkok épültek a TÁS-ok helyén.

2007-óta elkezdődött az Sz-300PM rendszerek cseréje Sz-400-ra.

Idén a 10. Sz-400 osztály áll rendszerbe Moszkva körül.

Nem ismerem részleteiben a BUK-ot, azt sem tudom, hogy a BUK-M1 után a BUK-M1-2 nem -e csak egy upgrade, amit elvégeztek a régebbi verziókon.

(általában ez szokott történni) 

+1

Ez nem pont azt támasztja alá, hogy 800-1200 m/s BM ellen jó? Mert ez az jelenti, hogy kb. a hadosztály szintű harcászati (taktikai) BM ellen (100 km vagy alatta) bizony a Buk M1 is jó volt.

Nyilván nem tudunk ezzel az állítással vitatkozni (nekünk csak ajánlották a BUK-ot beszerzésre), de azért itt nem ezt írják...

Войсковой ЗРК «Бук-М1» предназначен для борьбы, в том числе в условиях радиопротиводействия, с аэродинамическими целями, летящими со скоростями 830 – 1200 м/с на средних и малых высотах, ма-неврирующими с перегрузками до 10-12 единиц, на дальностях до 30 – 40 км (самолеты, вертолеты, крылатые ракеты), баллистическими ракетами типа «Ланс», а также противорадиолокационными ракета-ми типа «ХАРМ», надводными и наземными и другими радиоконтрастными целями. 

Ezt talátam egy fórumon egy orosztól.

Buk M1 has ABM capability. During the exercise "Oborona 92" and others it was intercepting R17 type targets as well as Smerch type targets.

Én eddig úgy tudtam, hogy a Buk M1-nek nem volt ABM képessége, csak az M1-2 és M2-nek 1200 m/s célsebességig.

Khm.

A világ első valóban működő, élesben is használható légvédelmi rakéta komplexuma.

Az Ajax a maga egy csatornájával éppen formációk ellen nem volt jó, magányos gépek ellen meg minek.

Ez volt a szovjet első, saját fejlesztésű (azt persze ne firtassuk, hogy a kifejlesztésekor mennyi "vendég" ötletet használtak fel!) légvédelmi rakéta komplexuma. Valamikor 1953-ban állították fel az első változatot, amit aztán jó szokásukhoz híven folyamatosan korszerűsítettek. A teljes pályafutása alatt - valahogy a hetvenes évek végéig? volt talán rendszerben - jó néhány korszerűsítést, középjavítást és nagyjavítást megérhetett. Olyankor elég sok mindent kicseréltek rajta. Általában csak a panelek, illetve az egységek előlapjai maradtak, azok se mindig.
Végül is mondhatjuk, hogy igazad is van, meg nincs is.

Ezt tettem be a múltkor Youtube-ról, csak jóval hosszabb verzióban, még a kabin belseje is látszott benne, és nem volt kitakarva. Sajna gyorsan leszedték.

Fínom kis elektronika. Valszeg nem idösebb, mint 40-50 ev.

Debizony, még 60 évnél is idősebb...

Elvileg ez egy Jemeni Volhov, ami leszed egy drónt...

... mondjuk a kilőtt rakéta nekem úgy tűnik, hogy eléggé ballisztikus pályán repül (irányítás nélkül), illetve a drón roncsa is eléggé gyanús.

http://news.rambler.ru/scitech/32538408/

Fínom kis elektronika. Valszeg nem idösebb, mint 40-50 ev.

Az egyikük már válaszolt. Sajnos most nagyon nincs szabadideje. Amint lesz, azt mondta, akkor meg fog keresni. Tehát az elzárkózás oka pusztán időhiány, ahogy én látom. Megadtam az elérhetőségedet nekik.

Lássuk :)

Adott egy panel sok-sok fotója (pl):

illetve műszaki rajzai (pl):

na most ebből kellene egy 3d modellt csinálni, ahol a kapcsolók minden (lehetséges) állása megvan.

A grafikus szó használata pontatlan. Profi 3D modellekzők.

Ismerek két magyar profi grafikust, akik csináltak skineket nekem. Szólok nekik erről, háta ráérnek.

Felrakom ide is, hátha valaki tud segíteni a SAMSIM fejlesztésében...

Mint a legtöbben már tudjátok, elfogytak azok a múzeumban könnyen hozzáférhető hidegháborús légvédelmi rakéta rendszerek, amelyeket le tudtam fényképezni.
Dvina, Volhov, Nyeva, Krug, Vega, Osza, Silka (SA-2, -3, -4, -5, -8)

Kub (SA-6) szolgálatban áll Magyarországon államtitok, így nem jöhet szóba.

Két lehetséges folytatását látom a jövőben a SAMSIM-nek ...

- Sz-25 Berkut (SA-1) az első szovjet lérak rendszer, aminek több(cél)csatornás képessége a mai napig egyedülálló 
(Minden komplexum egy időben 20 cél ellen indíthatott rakétát)

- Nike Ajax / Hercules, a Volhov/Vega (SA-2/5) nyugati megfelelője 

... sajnos mivel nem tudom a szükséges fotókat megcsinálni, így ezeket a rendszereket nem lehet szimulálni a segítségetek nélkül.

Ha ismertek valakit, aki 3d rajzprogramban meg tudná fotó-realisztikusan rajzolni a szükséges paneleket (ingyenesen), akkor ezek a rendszerek is bekerülhetnek a SAMSIM-be a jövőben...