Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Na majd ha a tervezet valóra vál, akkor a közjegyzők fognak ezzel szórakozni.)
A Pp. 110. § (1): Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Én ezzel élnék elsőkörben, kitérve arra is, hogy miért is fontos ez neked (amiket írtál itt), hogy ne legyen jogerős. Csak, hogy lássák milyen jelentősége van döntésüknek.
A kézbesítés beálltával számolják a fellebbezési határidőt, tehát amikor átvetted az elutasítást, attól (vagy beállt a kézbesítési vélelem). Első körben én ezzel foglalkoznék, az az egyetlen legkönnyebben járható út. A büntető ügynek, ha lenne is alapja, akkor sem oldja meg ezt az ügyet, mert addigra végrahajtják:D
A pp. ismeri, hogy ha valaki félrevezet, rosszhiszemű pervitelt folytat, de csak a peres eljárásban lehet ezzel érdemben foglalkozni.
Elviekben ezek szigorodhattak, nem tudom mikori az ügy, mert az FMH-k eljárásai gyorsultak.
Parkolási társaság Fizetési meghagyást ad be a bíróságra, ellenem, mert lejárt a jegyem. Képeket is benyújt hozzá, amelyen a jegy adatai teljesen olvashatatlanok, mert visszatükröződik a szélvédőn.
Nem baj, azért a T. Bíróság asszisztál, és természetesen kiadja a FM-t. (Ugye a törvények szerint a bizonyítékot is be kell csatolni, a fénykép pedig arra, a fent említettek miatt alkalmatlan. Sebaj.)
Feleségem nyáron átveszi, nem is emlékezett rá, hogy melyik nap, amíg én egy gyerektábort vezettem. Mire hazaértem a határidő letelt... Beadtam az ellentmondást + igazolási kérelmet, amit elutasítottak...
Bemegyek betekinteni, hogy mégis mik a bizonyítékok, és mit látok?
A Parkolási Társaság először a régi címemre adta be a FM-t, mire a T. Bíróság felszólította hiánypótlásra (az új cím megadására) 30 napos határidővel. Hiánypótlásra semmilyen előzetes határidőhosszabbítást, utólagos magyarázkodást a törvény szerint nem fogadhat el a T.Bíróság. Erre külön és kiemelten is felhívja a Társaság figyelmét, a hiánypótlást kérő iraton.
A Társaság két hónapra válaszol, persze igazolási kérelemmel, amit a T. Bíróság persze elfogad. A kérelem indoklása az, hogy a lakcímnyilvántartó késedelmesen, 30 napon túl közli csak az adatokat. A lakcímkérő lapról kiderül, hogy az adatot 4 azaz NÉGY nap alatt megkapta a Társaság. (Egyébként is lekérethette volna azelőtt is, hogy beadja a rossz címemmel.)
Tehát előny szerzése érdekében valótlant állított egy Bíróság előtt, amit a Bíróság nem vett, vagy nem akart észrevenni. Jól értem, hogy ez BTK szerinti 318 §, csalás bűntette???
Ezekután kézbesítik felém a FM-t, és utasítják el az én igazolási kérelmemet...
Természetesen már minden fellebbezési határidő lejár, mire értesítenek az elutasításról...
Javaslat?
Kifogás? Vagy személyes meghallgatás kérése?
(Jól értelmezem, hogy ha alapból, a Bíróság által is jól érzékelhető módon törvénytelen az eljárás, akkor az nem is fellebbezés kérdése???)
Ezek szerint közigazgatási bírságot szabtak ki rád? Nos erre nehéz a büntetőjogi elveket alkalmazni, mert egészen más elvet követ. Mondjuk ma már a parkolási pótdíjat sem lehet csak úgy osztogatni folyamatosan, mint a frutit.
Elég ritka eset a tied. A közigazgatási bírság kapcsán erről a törvény nem mond semmit, így szerintem az általános közigazgatási jogelveket és a büntetőjog elveit kell alkalmazni. Ezek szerint a cselekmény egy rendbeli, mert, egy, természetes egységet alkot. A gyakorlat az, hogy ugyan az nap nem bírságolnak kétszer. Én a helyedbe megkockáztatnám a fellebbezést, hátha bejön. Mondjuk illetékmentességet nem tudom tudsz-e kérni az anyagi helyzetedre tekintettel.
Kedves Fórumozók! 2009.02.05-én 3,5m-re parkoltam le egy útkereszteződéstől. Amikor a kocsimért mentem 15:05-kor találtam is egy tiltott helyen várakozik cetlit rajta, ami után belenyugodtam, hogy 30.000Ft büntetést kell fizetnem. A mai napon két határozatot kaptam, mely szerint ugyanazon a napon 10:44-kor és 15:05-kor is megbüntettek ugyanott. Nap közben nem mozdult el a kocsi, tehát ugyanott állt. A rendőrségen arról tájékoztattak, hogy akár egy nap többször is megbírságolhatnak. Én ezt nem érzem jogosnak. Kérdésem az, hogy jogos-e a fenti eljárás, illetve, ha 5000Ft illetékért megfellebezem a jogtalan 2-szer 30000Ft-os büntetést, és elismerik hogy ők hibáztak, akkor nekem 35000Ft-ba fog ez kerülni jogosan? Köszönöm előre is ha reagáltok!
Ha én lennék akkor beidéznélek, tanúként, (esetleg ügyfélként) anélkül, hogy szólnék a másiknak, jó persze te szólhatsz, de úgyis ellenérdekű fél. Utána őt is, és tanúknak ugyebár igazat kell mondani, felhívnám a figyelmet a hamis tanúzás következményeire, hogy ha kiderül, hogy... Szembesítenék, az ügyleti tanúkat is beidézném. Ha kereskedés is részt vett őket is. Lehet, hogy az egyik fél tudná igazolni, mit csinált ekkor és ekkor...
Ha ezek mind nem vezetnek eredményre, akkor megszüntetném az eljárást bizonyítottság hiányában.
De ez egy ritka eset, nem gyakori, de fog szaporodni, összességében, így rendezni kellene, vagy ez lesz a kis kivétel, amikor nehéz mit kezdeni.
A konkrét ügyet ne keverjük össze az általános kérdésekkel.
Dogmatikailag én sem tartom helyénvalónak (sok más gyakorlattal együtt-pl. helyszíni bírság esetében sem feltétlen a rendszám szerinti tulaj vezette a kocsit; avagy a szabálysértési tv. egyfokú bírói útját) a objektív felelősséget, de a közlekedésbiztonság szempontjából igen. EU elvárás a balesetek csökkentése, egyébként is szükséges, akármit mond az EU. De persze nem elegendő a gyorshajtásra ráállni, mert az a legkönnyebb, ettől még nem érjük el a kívánt szintet.
A közig bírságra vonatkozó törvény elég zagyvalékos, nem túl szép a szerkezete, adatvédelmi kérdéseket is felvet (ld. menetlevélen vezetett adatok -munkahely, több sofőr-azza nem mondja ki egyértelműen, hogy kezelheti a munkáltató, tehát nem elrendeli). Az ilyen szerződéses helyzeteket sem kezeli, ami ugyan ritka.
A megoldást a teljes bizonyítóerejű szerződés bemutatása jelentené, és ekkor a új tulajt terhelné a felelősség szükség szerint bizonyítás lefolytatásával. Egyből mindenki rávezetné az óra percet.
Igen, itt van a problémám, óra, perc, mert hogy lehet szó a felelősségemről, ha a tulajdonjogom se bizonyíthatható? ;-)
Már nem igazán jogi probléma, de mit lépnének a gyakorlatban?
Beidéz, szembesít, bekéri a kereskedés biztonsági felvételeit, ellenőrzi a mobilom cellainformációit... gondolom nem a tulajdonosok által felvonultatott tanúk száma dönt.
Hja, de én a végsőkig elmennék: a Ptk. szerint egy adásvételi szerződéssel igazolom, hogy attól a naptól nem az én tulajdonjogom áll fenn adott gépjárműn. Nem akarom elhinni, hogy ha vminek jogilag szabályosan megkötött adásvételi szerződéssel bizonyítva nem én vagyok a tulajdonosa annak bármilyen terhét továbbra is viseljem. Szóval próbálkoznék. Az óra perc már érdekesebb kérdés....:-)
Kíváncsian várom ennek a rendelkezésnek az alkotmánybírósági végkifejletét már.
Ritka egy ügy, érdekes, erre szerintem senki se gondolt. De fontos felvetés, pl. ha tényleg eladja valaki és előtte szaladgálnak vele délelőtt.
Lehet hivatkozni bármire, nem tudom mit kezdenek vele, mert a számítógép szerint ekkor már te voltál az üzembentartó, ezen a napon. Ilyenkor az a vélekedés, hogy amennyiben mégse te voltál akkor majd behajtod az eladón. Ezért objektív a felelősség. A hatóság félrevezetése nem túl helyes, de próbálkozhatsz a határozat visszavonásával és kérheted bizonyítás lefolytatását, de a vége mindenképp az, hogy valaki Te vagy az eladó tulajdonos volt, tehát a hamis bemondás nem elég ahhoz, hogy elengedjék, sőt nem is jogszerű.
21/A. § (1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a (4) bekezdés szerinti adatok megállapíthatóak, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(3) Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzemben tartót külön határozattal kell kötelezni.
Én ma kaptam meg, 08.23.-i gyorshajtás, 10.16.-ra dátumozott határozat.
Sajnos van egy másik is, az egész új és nagyon gyorsan megjött:
autóvásárlás napján hazaútban, még délelőtt traffizták le az autót, a párom vezette, tehát a képen sem én mosolygok.
A kérdésem a következő: fellebezhetek-e azzal, hogy az adás-vételi szerződés aláírására -ha jól emlékszem:-) - kb. délután 15.00-kor került sor? Mivel az adás-vételin nincs óra, perc, hogyan bizonyítja rám a tulajdonjogot?
Így van, és ezt elég nehéz bizonyítani, hogy mikor történt, elég a határozatot meghozni, de részletesen nincs szabályozva, mint pl. a büntetőeljárásban. A kezdet pl. az iktatás napja... na ellenőrizd.
Köszönöm a gyors választ, ezek szerint még él a topik ! :)
Hát igen, elég érdekes a történet ... Vajon mit csinálhattak a határozat aláírása, és a postázás között eltelt röpke másfél hónap alatt ? Adig tartott, míg rászánták magukat a postázásra ?
Ezek szerint a határozat aláírásának dátuma az, ami számít, nem pedig a kiértesítés dátuma ? :(
Ha írsz, akkor él a topik, elejére kerül és figyeljük:)
Határidőn belül (60 nap) hozták a határozatot, mégha késve is értesültél róla. Legalábbis ezt a dátumot írták rá. A késedelmes értesítésnek nincs annulláló hatása.
Kérdésem a következő : gyorshajtás miatti közigazgatási bírság esetén, van-e valami időkorlát, amin belül ki kell, hogy értesítsenek ? Konkrétan: az esemény időpontja aug.16, a határozathozatalé okt 13 (!), a kiértesítésé dec 3 (!).
Bele tudok kötni valamibe, vagy csak csengessek ? :)
Elsősorban a károkozás helye szerinti jog érvényesül, illetve az ottani közlekedési szabály, és az ottan bíróság jár el.
Németországban a vétlen nem kap értesítést, a vétkes pedig minden esetben.Mi nem kaptunk elmarasztalást,pedig önszorgalomból többször is jelentkeztünk az intézkedő kapitányságon.
a biztosítódnak értesítenie kellett volna, hogy a kárt elismered-e
Nem tette,többszöri felszólításra sem ismerteti az ügy állásást!
meglepő, hogy ekkora összeget egyből kifizettek.
Ráadásul az összeg irreális!Az össz kár a másik félnél,teljes totálkár esetén kb.2-3000Euró vagyis még 1Mft sem lehet!!
Elsősorban a károkozás helye szerinti jog érvényesül, illetve az ottani közlekedési szabály, és az ottan bíróság jár el.
Ugyanakkor a biztosítódnak értesítenie kellett volna, hogy a kárt elismered-e, meglepő, hogy ekkora összeget egyből kifizettek. És azért is értesíteni kellett volna (itt ugyan nem érte meg), hogy ha kifizeted a kárt, akkor marad a besorolásod. ezt is firtatnám náluk.
Lenne egy kérdésem,mégpedig volt egy közuti balesetem Németországban,de már elég régen 2005 juni 30-án.Még ez év szeptemberében lezárta az ügyet a helyi rendőrség,mi voltunk a vétlenek.Az ügy továbbkerült az ügyészségre,mivel személyi sérülés is történt,de onnan sem kaptunk elmarasztalást.
Az autó CASCO-ra lett javítva,előzetesen.A saját biztosítóm viszont nem ad semmilyen értesítést az ügyről,pedig többször kértem telefonon,levélben faxon.Még tavaj kértem novemberbe tőlük egy ajánlatot a 2008-as biztosítási dijakra,akkor mondják hogy B8!!!Nézek nagy szemekkel,miért?10+ nak kellene lenni!!
Arra hivatkoztak,hogy 2005-ben Németországban balesetet okoztam!
Sem a rendőrség,sem az ügyészség,sem a biztosító nem értesített erről!!!!!!
Ráadásul irraális 8millióforint volt a károkozás, kb 10szerese a velünk ütköző gépjármű értékének!!!
Mintha olyasmi rémlene, hogy 5 év elteltével a gyakorlat hiányára való hivatkozással bevonhatják a jogosítványt. Persze, hogy van-e ennek jogszabályi alapja, azt nem tudom.
Nincs ilyen szabály, legjobb tudomásom szerint, jelenleg. Vannak elképzelések ennek módosítására, de az elvégzett tanfolyam időkorlátozás nélkül érvényes.
nem tudom mennyire ontopik a kérdés: lejárt jogosítvány meghosszabbításához ugye egy orvosi vizsgálatra meg egyebekre van szükség. A kérdés az, hogy van-e valamilyen időbeli határ a lejárat után, amíg ez megtehető? Jelenleg nincs kocsim, és nem szívesen pepecselnék ezzel addig, amíg szükség nem lesz rá, de többen megijesztettek, hogy ha X időn belül nem csinálom meg, akkor újra kell vizsgáznom. X értéke emberenként eltérő volt, volt aki szerint egy év, mások kevesebb vagy hosszabb időt mondtak. Viszont van ismerősöm, akinek több mint egy év múlva sem problémáztak. Sőt, igyekeztem kulcsszavakra keresni a jogszabályban, és ilyen határra utaló bejegyzést nem találtam. ("hosszabbítás", "hónapon", "napon", "hónapig", stb szavakkal próbálkoztam)
Köszönöm a választ... Épp ez a gond - az autót NEM EU polgár venné meg, és NEM EU országba vinné ki... Az hogy a célországban milyen szabályok érvényesek, jelen esetben irreleváns, a magyar eljárásrendet kellene először megértenem. Melyik a "legilletékesebb" (:-)) hatóság ezügyben?
