"Elvi síkon az eltakarás előtti vizsgálat, (ne nevezzük előzetesnek mert az más) minden falazott, falazott bélelt, épített kémény esetén kötelező lenne."
MI számít eltakarásnak? Építészetileg nem lesz eltakarva, de a bevakolás már annak számít?
Kérdeztük a kandalló gyártóját, ők azt mondták, hogy ne is építsünk kéményt, külső falhoz tegyük a kandallót és egy fém kályhacsővel vagy mivel kivezetik a fal mellett fel a füstöt. Elvileg ez való a kandallóhoz.
Az építészünk viszont azt mondta, hogy bármilyen fűtésünk is van, kötelező a házba kéményt építeni.
Egyreszt, mert a vegen ha nem mukszik a kalyhaja, a kemenyre fog mutogatni. Masreszt a kandallo hivatalos minositeseben benne van hogy milyen kemeny jo hozza. Ha olyan kemenyt veszel, akkor lehet lobogtatni, hogy a gyarto szerinte az valo a kandallohoz.
Most kezdenénk építeni, de nem tetszik a kéményseprőnek a kémény, amit gondoltunk...
Pelletkandalló van tervezve, amiből ventilátor hajtja ki a kéménybe a füstöt. Emiatt nem tetszik a kéményseprőnek se a Leiertől a LSK, de még a LT kémény sem. Valami minősített hőszigetelt nyomásálló kéményről beszél, amit nem is találunk a neten. Megadta a nemtoménmilyem Misi telefonszámát, aki viszont még árat sem mondott a kéményre.
Erősen érdek-szagot érzünk. :(
Szerintetek milyen kémény kéne egy pelletkanallóhoz (60 Celsius fokos a füstje, amit ventillátorral hajt ki, 10cm-es csövön kell bevezetni a friss levegőt)?
Elvi síkon az eltakarás előtti vizsgálat, (ne nevezzük előzetesnek mert az más) minden falazott, falazott bélelt, épített kémény esetén kötelező lenne. A tervek túlnyomó részében szerepel is. Ám az esetek 98-99%-ában nem történik meg. Jellemzően a kémény falazása, építése közben lehet megrendelni a helyigel illetékes közszolgáltatótól (kéményseprő). A zárt égésterű gázkazánok égéstermék elvezetőjét nincs értelme (ha csak cső a csőben rendszer) ilyenkor vizsgáltatni. A használatbavételihez, gázórafelszereléshez, beüzemeléshez kiadott szakvéleményt megalapozó szakmai felülvizsgáltkor nyomásesésmérő gépel úgyis megvizsgálják, bár ha valamilyen takarást kap, pl álfal mögé kerül akkor indokolt lehet. A barátod "kéménye" után csak akkor kell akármit is fizetni (éves feülvizsgálati díj, seprési díj...), ha megvan az esélye, hogy bontás nélkül csatlakoztathasson a kürtőre bármilyen tüzelő berendezést (általában vegyest). Vagyis, elvileg ha a becsatlakozást és a tisztítónyílást oldhatatlan kötéssel (befalazás) látja el akkor a kémény használaton kívülinek tekintendő, (szvsz, bőven ellég ha a bekötést befalazzák, megnézném amikor valaki a méregdrága acél bélelt kéményének az acél ajtaját leheggeszti, elvakolja). Ha nincs eltakarva akkor tartalék kéménynek tekintendő, évi egyszeri ellenőrzéssel kell számolni ebben az esetben.
kolja
Ui.: Az oldhatatlan becsatlakozású (cserépkályha, csempekandalló ...) vegyes tüzelőberendezések esete megitélés kérdése ... :)
Én most építem a házam, és nagyon nem értek a kémény-ügyekhez, úgyhogy bocs, ha már kitárgyalt kérdést teszek fel:
1: Ezt az előzetes szemlét pontosan mikor, és kitől kell kérnem? Csak az épített kéményre vonatkozik, vagy a (turbó) gázkazán csövére is?
2: Egy barátom most építkezett, kiment a végén hozzájuk a kéményseprő, és azt mondta, hogy elvileg attól függetlenül, hogy használják, vagy nem, kell valami díjat fizetni a kéményért. Viszont az ő kéményük úgy lett kialakítva (nem tudatosan, ők sem tudtak ilyenről), hogy ezt a pénzt nem kell fizetniük! -Segítenétek értelmezni ezt a laikus nyelven előadott történetet? Miről lehet itt szó?
A kéményész társaság a tervezés fázisában adhat ki nyilatkozatot a tervezett égésternék elvezetőről, helyszínrajz, tervrajz, műszaki leírás és méretezés alapján. Majd, elvileg kötelező lenne, úgynevezett eltakarás előtti építés közbeni szemlét tartania, ekkor legtöbbször nem hívják őket, ezért ez kimarad. Legvégül, a használatba vételi engedélyhez, gázóra felhelyezéshez stb., egy szakvéleményt állít ki a helyszíni tapaszteletei illetve az előzetesen "engedélyezett" tervek alapján (márha úgy épül meg a kémény ahogy megtervezték). Mivel valszeg kimarad az eltakarás előtti vizsgálat, kamerás vizsgálattal, füsttömörség ellenőrzéssel vagy tömörségméréssel eldöntik, hogy a kéményt nem csak szabályosan, de hibátlanúl is megcsinálták (persze ez felár, de magadra vess mert nem hívtad őket, bár azt sem ingyen csinálták volna). Ha nagyon hivatalosan akarod, akkor a Schiedel kéményt (elvileg mást is) építő vállalkozó , mivel az átvételnél kivitelezői nyilatkozatot is kérnek (nálunk igen), olyan ember lehet, akinek a vállakozása rendelkezik a megfelelő, bejegyzett TEAOR kóddal. Hogy az hanyas annak nem néztem utána. Mellesleg a 30 éves garanciát is biztosan kötik valakikhez a Schiedelnél. Ha hivatalos területi képviselőtől veszed a kéményt akkor ő biztosan mond egy pár nevet.
Köll egy terv, hogy milyen kémény, milyen bélelésű, milyen magas, mihez, stb. Ezt jóváhaggya a kéményész társaság, és kiköti, hogy mikor akarja ellenőrizni az építést. (elején, közepén, végén és mindig mindent pénzért.)
No, ha ez a papír megvan, akkor lehet "venni". Innen kezdve - tudomásom szerint - bárki felépítheti.
Hi ! Emberek, ha veszek egy schiedel kéményt a kéménytechnikai boltban - kinek van jogosultsága felépíteni ezt a "legó" kéményt? Úgy értem tök hivatalosan.
"Ha jót akar az ember akkor Wienerberger, Porotherm vagy Leier km téglát javaslok ..."
Persze, de nagyszilárdságú kistéglánál a putnoki a bevett gyakorlat, és legalább is nekem azt mondták a Tüzépen, hogy a többi gyártó télre leállt a kistéglákkal....
Ha jót akar az ember akkor Wienerberger, Porotherm vagy Leier km téglát javaslok ... Nem mintha a kisebb magyar gyártók nem lennének jók csak ezek a tutik.
kolja
ui.: Ha nem szabad terméket említeni akkor kérem töröljék. !
Csakis kisméretű tömör téglával, végik, aljától a kitorkollásig, vizoros beton fedkővel, H25-50 (no ebben azért nem vagyok 100%-ig biztos) javított habarccsal. A hosszabb élettartam és a tutiság kedvéért, ha van rá keret akkor acéllal bélelve. Először méreteztesd, terveztesd, kiviteleztesd ...
Sziasztok! Tudom, hogy fárasztó vagyok, de még egyszer megkérdezem a dolgot. Kéményünket lebontjuk majd újraépítjük. Fatüzeléses cserépkályhához lesz. Nem nagy a kályha. 14x14 méretű lesz a kémény. Kérdéseim a következők: -mivel építsük? Kisméretű tömör tégla, vagy klinker tégla? Lehet az egészet kisméretű tömör téglával, vagy csak a padlástérben. A tetőn kívűl meg klinkerrel. -milyen habarcs, vagy misung kell hozzá? -ismeritek a Polmer huzatszabályozót? Kérlek titeket, ne azt írjátok, hogy majd a szaki tudja hogy kell csinálni. Hisz pont azért kérdezem, hogy megtudjam nem e kókler az a szaki. Előre is köszi.
Köszönöm a választ neked is! Akkor megkeresek egy ilyen szakembert, és megcsináltatom vele a bélelést. Fúrtam a falba egy 16 centi átmérőjű lyukat az égéslevegő biztosítása érdekében, szerintem az elég, úgy látom, tud nagyon égni, ha a kazán levegőbeeresztő ajtaját is jól rányitom. Viszont szoktam néha eléggé elzárni a levegőt, hogy tovább égjen, és alacsonyabb legyen a víz hőmérséklete. Ezek szerint ez nem tesz jót a kéménynek? Egyáltalán honnan lehet arra vonatkozó hasznos ismeretterjesztést találni, hogy hogyan is kell ügyesen, okosan, gazdaságosan fűteni egy kazánt?
Ahogy MatthiasI mondta, a megoldás a bélelés. Acél béléscsövet kéne behúzatni, de érdemes megnézetni hozzáértővel, hogy mekkora is kell. Mindenképp kell hőszigetelni is, ha elég egy 200-as acélbéléscső, akkor a kürtőn belül. A kürtőméret is számít, bár a te estetben egy 35 kW-os vegyesnél az égéstermék mennyiségével nem lehet baj. Fával fűtessz vagyis a harmatponti hőmérséklete az égésterméknek kisebb mint a kőszenek esetében, ez sem lehet baj.
Ha kiskályha lenne ekkora kéményen, azt mondanám hogy a nagy kürtőméret miatt hamar visszahűlik és kicsapódik az égéstermékben lévő nedvesség.
Szoszo, ahogy MatthiasI mondta, lehet hogy a kazánt használod kicsit roszul, erre rá tehet az is, hogy pincében van a kazán, lehet hogy nem kap elegendő égéshez szükséges levegőt, romlik a minél tökéletesebb égés esélye, ne adj ég az építkezésen keletkezett hulladék is itt került elégetésre (műanyag fólia stb....). :)
Méreteztesd, hogy mekkora béléscső kell, és béleltesd, hőszigeteld.
A kéményem magassága, már a szigorúbb EU szabvány szerint is megfelelő. Tömítettsége is megfelelő. Tegnap elég erős szél fújt, és a ház előtt érezni lehetett a füstöt. Szeretném megtudni, hogy a műkő fedlap fölé, ha felrakok egy készen kapható ívet, annak milyen szerepe van. Kéményem 20x20 hagyományos kémény, műkő fedlappal. Választ előre is köszönöm.
Először is köszönöm a választ! No de bontani? Ne mondjál már ilyet, még kész sincs a ház! :-( (tavaly építettük) Elszineződést nem láttam a meszelt falon. Egy 35 kW-os kazán van a pincében, fölötte a lakószinten szagolgattam a falat, ott érzem, amit írtam, a padlástérben nem voltam. Milyen fűtési mód okoz ilyet, és milyen nem? Nem lehet valami fém béléscsövet tolni a kéménybe, ami tömörebb, mint a tégla? És bontás után? Akkor meg pláne bejön a füst! :-) Tömörebb építőanyagból kellene építeni a kéményt? Vagy mi a megoldás? Üdv. András
sziasztok! egy viszonylag egyszerű kérdést szeretnék feltenni. az van, hogy fával fűtök, a kémény 25x25-ös belső átmérőjű, rendesen lapjával rakott közönséges (putnoki, nem nagszilárdságú) kisméretű téglából épített, belülről kivakolt, kívülről 2 cm vakolat van rajta, meg mésszel van befestve. az a gond, hogy enyhe bűzt lehet érezni a kémény közelében, konkrétan odaszaglászva pedig egész kellemetlen. mitől lehet ez? átszivárog a füstgáz a téglán, vakolaton? vagy a vakolat meg a mész büdös, hogy melegszik (még friss, 2006 ősszel lett vakolva, festve)? ha az első, akkor mi a megoldás? befesteni valami műanyagos festékkel, vagy leburkolni kerámialapokkal? ha a második, akkor egy idő után elmúlik? előre is köszönök bármilyen segítséget. üdv. andrás
A problémád igen cifra. Sokmindent felvet, épp ezért nem másznék bele szivesen, de ... A kémény megmagasítása építési engedélyezési eljárás köteles, pláne hogy amúgy is átépíted a padlásteret. Ennek következtében nincs túl sok kibúvód, már a tervezés szintjén kérni fogják a kéményseprő nyilatkozatát a tervezett kéménymagasításról. Mivel átépíted a meglévő kürtőket ésszerű a bélelés. Nézzél utána, hogy társasház vagytok e és azon belül írnak e a szerződésben a kémények "tulajdonjogi" állásáról. Ha van ilyen akkor az abban foglaltak értelmében kell eljárni, (véleményem szerint). Ha nincs akkor: és ez szigorúan véve rossz neked (főleg új építésű épületek esetén alkalmazandó, telekszomszédokra, stb....) az új ingatlanok nem akadályozhatják a már meglévő igatlanok égéstermék elvezető rendszereinek működését, az égéstermék szabad eltávozását. Ha mégis ilyen igatlant akar építeni valaki akkor saját költségén kell megoldani az adott környező ingatlanok fűtési rendszerének biztonságos égéstermék elvezetését. Bocsi, de ha rajtam múlna előírnám a bélelést. Ráadásul a 40 akárhány kürtőből biztos átszalad egynéhány az új lakáson, kondenzálhat is ami szintén nem túl jó egy lakott részen üt át ... Próbálj megegyezni a lakókkal, hátha ...
A kürtőd valóbban kicsi. A meglévő adatokkal méreteztetheted és a külső szakasz emelésével, megtudhatod mennyivel kell megemelned a kémény kitorkollási magasságát ahhoz, hogy megfelelő "huzat"-ot produkáljon. Bár nem ajánlom, mert a kürtő mérete (valószínűleg) kisebb mint a bekötő samott vagy kerámiacső mérete. Vegyes tüzelésnél pedig ökölszabály: nem szűkítünk.
Akkor most mi van? A fal max. 34 cm. Ezek szerint vékonyabb a füstjárat a falban mint a 14x14-s kémény. Nagy gond ez, egy kb. 70-80 csempe nagyságú cserépkályhánál? A kéményt teljesen újra építjük a padlás aljától, így kb 1 m füstjárat lesz a falban ami nincs meg 14x14. Ez mekkora probléma? Mit tudok tenni?
