Te racionális sváb módon olcsó igénytelen igáslovat akarsz. Mert te is a hosszú XIX. századból maradtál itt, a mérnökök és természettudósok aranykorából
A marketingesek meg "világautót"
(önvezető, villanyhajtású, érintőképernyős, műholdas internetkapcsolattal ellátott és lehetőleg repüljön is. Esetleg rakétakilövő legyen benne, meg beépített fasz-kiverő*);
Szóval David Hasselhof, meg James Bond számára, hogy a méltatlanul elfeledett Fantomasról és a számára tuningolt Citroen DS-ról ne is beszéljünk.
persze tudom.
Luxuscikkre könnyebb kockázati tőkét szerezni, mint igáslóra.
(Igaz: a lóverseny csillaga is az arabs telivér volt, nem a muraközi vagy a kevert hidegebb vérű harci mén)
A gyátósor meg a töltőhálózat (vill.hálózat bővítések, milyen feszültségeken, stb.) miatt nem izgulok.
Biztos, hogy kell, és több kell, mint az itteni optimisták gondolják
Az "csak" pénz, meg idő.
Az akkun azon igen.
A lítiumkészlet dolgában egyetértünk, de ez egy részkérdés (itt is van egy feltétel: HA lítiumos lesz az az akkumulátor).
Engem a periódusos táblázat korlátai ennél jobban (annyi, hogy ez az akkunak nem termodinamikai része, hanem elektrokémia); csodálom, hogy műszakilag művelt olvtársak ezt nem is kérdezik, hanem gyári marketingprospektusokat vesznek alapul a tanulógörbe jóslásához
-----------------
A többi kérdés viszont az, amit théta fogalmazott meg legfrappánsabban:
Kb.
Nem mindent csinál meg a társadalom, ami műszakilag lehetséges.
És hát kérdés, hogy melyik megoldás TÖMEGES elterjedése lehetséges, mi mit eredményez.
Kérdés pl., hogy ha zsugorodik a középosztály a tőke érdekei és tervei szerint, akkor hova lesz az 1-2 milliárd személygépkocsi lecserélése
(meg érdemes elválasztani a villanyautó és az önvezető autó kérdését; és az önvezetésen belül a telemetriával megszórt - lényegében kötöttpályás! - önvezető gépkocsi dolgát. Ennek érdekes társadalmi korlátai is vannak, mert műszakilag majdnem* mindent lehet.
Ha ezt egybe akarják gyúrni, akkor szélhámosság gyanúja merül föl.
Ha meg még repülő autót is akarnak "beleintegrálni" (mint a minap valamelyik Google-alapító "dollármilliárdos" nyilatkozta), akkor a gyanú alapos, hogy úgy mondjam.
*még az önvezető mesterséges intelligencia is lehet, csak legföljebb nem 5-10 éven belül csinálják meg és nem Turing-géppel (azaz klasszikus számítógéppel, legyen az akár párhuzamos).
(Tehát nem az érzékelők és beavatkozók "szenzorok és aktuátorok" a korlát szerintem)
Mivel az nulla kibocsájtású erőművek egyik fajtája csak állandó folyamatos üzemben gazdaságos (atom), egy másik teljesítménye külső körülményeknek és nem az igényeknek megfelelően ingadozik (szél, nap), mindig is szükség lesz puffer erőművekre amelyek viszont nem zéró kibocsájtásúak.
sajnos a közvélemény nem a helyén kezeli az EV-t, tehát vagy sportkocsit, luxust, vagy országúti túraautót keres benne, amit nem fog megtalálni, városi/elővárosi ingázó hátaslovat kellene belőle faragni inkább
Mivel Alan Musk sikeresen elhitette hogy mégis az.
dehogynem, megoldja hogy a járműnek nincs kibocsátása
ezzel delegálta a kibocsátás problémáját egy másik eszközre, az erőműre ahol ez könnyebben megoldható
mivel létezik olyan erőmű aminek nincs kibocsátása
tehát ha valakit adóval vagy büntetéssel akarsz szívatni a kibocsátása miatt, akkor azt alkalmazhatod a kibocsátó fajta erőművekre, a kibocsátással arányosan, és ezzel ezt a fajta erőművet szorítod ki a piacról a nem-kibocsátó fajta erőművekkel szemben, és a folyamat végén eljutsz egy nulla kibocsátási állapotba
az EV kilometer költségét, az akku oldaláról döntően az akku kapacitás * élettartam * kisütési mélység / akku ár képlet határozza meg
vagyis az EV akkor lesz viszonylag olcsó, ha az akku vagy nagyon olcsó és könnyen cserélhető újra, vagy nagyon sok ciklust kibír a több pénzért cserébe
sajnos a közvélemény nem a helyén kezeli az EV-t, tehát vagy sportkocsit, luxust, vagy országúti túraautót keres benne, amit nem fog megtalálni, városi/elővárosi ingázó hátaslovat kellene belőle faragni inkább
olyan szerepkörbe való amiben nagy hatótávolságra nincs szükség, mindennap lehet és kell is tölteni, és kihasználható az olcsóbb energiaforrás, és a sok megtett km
a költségek másik része magára az autóra, és az elektromos hajtásláncra vonatkozik az akku nélkül, tehát villanymotor, vezérlő és ezek összeépítése, ennek is van egy K&F költsége ami megdobja a kocsik árát
Aha persze az A8 audi szerelésére azért kell teljesen a hagyományos autóktól elszeparált teret biztosítani, télen azért néz ki a lakozattlan alufelni úgy mint ha kénsavba mártották volna, mert annyira ellenálló az alu. Motorkerékpárok könnyűfém váza és könnyűfém blokkja is azért van lakkozva vastagon mert kell bevétel a fényezőknek, mi? Az eloxáció, passziválás addig ér valamit amíg meg nem sérül a felület utána a fém védtelen.
egy elektromos autónak más a költségszerkezete, maga a jármű az akku miatt lényegesen drágább, viszont a megvétele után az üzemeltetése lényegesen olcsóbb
ha kiszámolsz egy mondjuk 10 éves vagy akárhány éves "cost of ownership" jellegű mutatót, vagy olyat hogy 1km- mobilitást mennyibe kerül elektromossal vagy belsőégésűvel megvalósítani, akkor abszolút nem az EV extrém drágasága jön le
jelen viszonyok között az EV picit drágább, kb 20%-al, amit viszont a technológia fejlődése,a tömegtermelés pár éven belül be fog hozni, és onnantól az EV kilométer költsége meredeken megy a belsőégésű alternatívák árai alá
főleg ha a belsőégésűt meg méregdrága megújulóból szintetizált üzemanyaggal hajtot
ez bizonyára így van, de ugyanezeket az eljárásokat meg lehet csinálni acéllal is, és az sokkal olcsóbb, akkor meg minek az alu? nem jelent valódi előnyt a korróziállósága
illetve jelenthet, ha a cuccot úgy tervezik, hogy akkor ne legyen benne vas, réz csak alu és müanyag
de ha van rá kereslet és felmegy az ára 30%-al akkor megkutatják a lelőhelyeket és lesz belőle 10x annyi
pont ennek a topiknak a témája volt régebben, hogy a bányászott nyersanyagok elérhetősége az árral, illetve a művelésbe fogott anyag koncentrációjával milyen nem-lináris (leginkább exponenciális) viszonyban van
ugyanezért tartom ostobaságnak azt is, amikor az atomenergiát azzal próbálják kritizálni, hogy az ismert uránkészletek meddig lennének elég, teljesen irreleváns, mert ha lenne kereslet, akkor azt is megkutatnák és lehet hogy kicsit alacsonyabb koncentráció mellett, de találnának 10x annyit, és az uránban van annyi energia hogy a kitermelés egészen alacsony koncentrációk mellett is 1-nél nagyobb EROEI-vel működjön
ugyanez viszont a fosszilisre már nem igaz, annak elég hamar el tud jönni az a koncentráció korlátja, ami alatt már több energiába kerül kitermelni mint amennyit az elégetésével (rossz hatásfokú belsőégésű motorokban) nyerni lehet
az alu esetén kurvára nincs. Az alumínium mind savban és lúgban oldódik, a vasnál, réznél negatívabb elektród potenciálja miatt ha vassal, rézzel tartósan érintkezik akkor helyi galvánelem jön létre és az alu elporlad.
De ugye azt te sem gondolod komolyan, hogy autót olyan elemi aluminiumból készítenek - ahogy az a timföld kohósításából kijött?
100 féle, ősidők óta ismert (kémiai és elektrokémiai) metódus van az aluminium felületének a megvédésére és gyakorlatilag végtelen élettartamúra tuningolására.
Az ettől aggódók megnyugodhatnak, hogy az alumínium karosszériák olyan fürdőkön mennek keresztül, ami tökéletesen passziválja az oxidációra hajlamos felületüket.
Hisz akik egy autót le tudnak gyártani aluból, azok talán értenek is hozzá annyit, hogy megvédjék azokat attól, hogy elfogyjanak egy-egy vas, vagy réz alkatrésszel való találkozásuknál.
Másrészt meg nincs helyette más, mert még igy is sokkal de sokkal olcsóbb mint az EV önmagában, de a járulékos járulékos költségekkel együtt meg pláne.
Számold már ki az autópark a gyártósorok a töltőállomás hálózat stb költségét. Ráadásul nincs elég lítium, tehát az EV nem jöhet szóba mint csere.
Marad a belsőégésű motor környezetbarát üzemanyaggal
ez biztos hogy nem így van, a belsőégésű motornak csak attól van létjogosultsága (vagy inkább volt), mert egy könnyen hozzáférhető, bányászható primer energiaforrással üzemel
abban a pillanatban, hogy ezt az erőforrást úgy kell mesterségesen előállítani, a belsőégésű motor az alacsony hatásfokával egy mérhetetlenül drága hasznavehetetlen cucc lesz
kicsit analóg, kb az 50-es évek elejéig üzemeltek olyan mozdonyok, amiket bunker c olajjal hajtottak, és gázturbina volt benne, ha jól emlékszek gázturbina-elektromos hibridként, de ez végül is tökmindegy
ezeknek a gépeknek az adta a létjogosultságot, hogy a bunker c olaj egy bepárlási melléktermék volt, literjét kb 3 forintért nyomták el az olajcégek hogy megszabaduljanak tőle, ezért nem számított hogy a motor eredő hatásfoka kb 8-10% lehet, és ez még mindig jobb volt mint a gőzösöké
aztán felfedezte magának a vegyipar ezt az olajat, és onnan vége lett ezeknek, mert már nem "baromi olcsó" csak olcsó lett ez
az üzemanyag - most sem drága, de mégis inkább dízel hajómotorokat hajtanak vele, mert a gázturbinához már nem elég olcsó
ugyanez a sztori a belsőégésű motorral is, ha ezt a kémiai szinten tömény energiát tartalmazó cuccot kaparod elő a föld alól, hanem úgy kell megújulóból kikotyvasztani amihez gép kell, energia kell stb akkor az eredő hatásfok + tőkeigény kiárazza a cuccot a piacról
a belsőégésű motor még úgysem maradt volna meg, ha csak annyi történik hogy olaj nincs, de szén van, és a szénből kell szintetikus benzint gyártani bele, már ennek a tőke és munkaigényét sem bírta volna el, pl ebben a relációban is simán megverte volna már a múltban is egy szénerőmű-elektromos autó páros
még ha energetikailag és pénzügyileg működött volna egy ilyen szintetikus üzemanyagra épülő rendszer, az továbbra sem oldja meg a használatukkal járó lokális légszennyezési problémákat, és őszintén szólva ezen téren is jóval több fejlődést várnék a 21. századtól
a realista, és működő rendszer az lenne, ha először fissziós, majd fúziós atomerőművekben megtermelt villamos árammal töltött akkumulátoros elektromos autók veszik át a mobilitást - ez legalábbis belátható ideig fenntartható, nem jár semmilyen kibocsátással, és jó az eredő hatásfoka is
a belsőégésűek azonban egyre hamarabb válnak gazdasági totálkárossá, ahogy egyre percíziósabb gyártástechnológiákat fejlesztenek ki..
Ez a kulcsszó. Elsősorban a meghibásodott fődarabok csillagászati ára...utána meg a józan eszközökkel való javíthatatlanságuk.
Hol a fenébe volt egy régebbi autóban olyan fődarab (nem egész motor, csak valamelyik tartozéka) amelyik mondjuk 2000 eurónak megfelelő pénzbe került volna?
Ma meg már lazán megkérdik az embertől a szervizben egy kisebb-nagyobb hiba mentén, hogy "Kérem, ez így összesen 647 ezer lesz, maradhat?"
Bizony-bizony még nálunk is (nem csak Gazdagisztánban) is előfordul már, hogy egyébként tökéletes állapotú felső-közepes autók a bontóban kötnek ki - egy egy pechesebb motormeghibásodás révén.
Pusztán csak mert akkora összegbe kerülne a javítása, hogy a bontó-pénzzel összevetve, a szanálás a kifizetődőbb.
Kibaszott nagy, orcátlan pazarlás - végső soron a nagy semmiért cserébe.
Gazdsaságosság kizárólag adott természeti, társadalmi és fiskális környezetben, jól definiált peremfeltételek mellett értelmezhető.
Ha például kivetnek egy a környezeti károkozással arányos környezetterhelési dííjat a fosszilisekre, külön a belsőégésű járművekre a városokban napi 4-5 ezer forintos behajtási tarifával, rögtön gazdaságossá válnának a megújulók, EV-k.
Amíg viszont a k(l)índízeleket támogatják és a kőolajkutakat, addig azok profitábilisak.
A titán estében még igazad is van, de az alu esetén kurvára nincs. Az alumínium mind savban és lúgban oldódik, a vasnál, réznél negatívabb elektród potenciálja miatt ha vassal, rézzel tartósan érintkezik akkor helyi galvánelem jön létre és az alu elporlad.
Gazdaságilag az óceánok lehalászása, az esőerdők kiirtása, a kábítószer és szervkereskedelem a fenntartható, a többi csak állami beavatkozással életképes.
Ez a hivatalos tudományos statisztika az USA Geológiai szolgálatától. Tetszik vagy sem ez a helyzet és ezen bulvár lapok cikkei nem fognak változtatni. A föld jelenleg ismert kitermelhető lítium tartaléka 14 millió tonna, ami messze messze nem elég. Lehet persze tengervízből is ha luxusautó helyett repülőgép árban akarod árulni az EV-t.
Amerikában nagy divatja van az élettartam garanciának, más termékek esetében, de autógyár is vállal ilyet.
Általában ezek speciális garanciák, nem vonatkoznak a természetes elhasználódásra, csak a gyártói felelősséget terjesztik ki.
Különben nem élettartam, hanem végtelen garancia lenne. :-)
Amúgy biztosra vehető, hogy a Teslák az autókor legvégső határáig használva lesznek, amilyen korban az ajudik, bémvék, merdzsók már rég újrahasznosításra kerültek.
A kezdeti apróbb hibák kiforrják magukat mire lejár a garanciális idő, az alumínium és a titán viszont nem rohad el soha, a belsőégésűek azonban egyre hamarabb válnak gazdasági totálkárossá, ahogy egyre percíziósabb gyártástechnológiákat fejlesztenek ki..
