Az az igazság, meguntam,hogy mindig adtam neki esélyt ,de sorozatosan problémás volt. Tavaszi lemosó rézzel kétszer a tafrina meg tarolt szinte nem volt zöld levél rajta utána meg a leggjobb szerekkel volt kezelve a végeredmény talán lejött a fárol 1 vedér barack a termés 10%-a volt piac képes a többi meg ragyás volt hát ezért nem türtem tovább 40 fát vágtam ki, olyan mint a fog fájás hátha renbe jön ,de a vége ugyis a fogó segít rajta.Viszont a többi fajtán nem jelentkezett a tafrina ilyen mértékben azokon pár levél volt és azokat is szépen lehetett kezelni növényvédő szerekkel.Garantáltan tudom azt mondani hogy itt a bio termelés nem müködne azért vannak fenntartásaim a bio gazdálkodással kapcsolatban, mert a réz és kén kivételével más szer már nem bio öszibarack esetében és permetezés hiányában szerintem még mutatóban sem maradna barack.
Szia ati 200. Már régen termő fajtáim redhaven,regina,m eystar,champion,flavortop,
suncrest .Nectár h-át sajnos ki kellett selejtezni annak a helyére ültettem tavaly incrocio pierit,cresthavent ,michelinit,padanát ,snow queen csak 5 fa.Fenér v sárga mindegy magvaváló legyen a döntő többségben.Külföldröl nincs lehetöségem beszerezni,majd el felejtettem a csupasz fajtákat mellözném nem vélettlenül kellett kivágnom a nectár h fajtát.
Igazad van a Maxma 14 brokforest cseresznye és meggy alany, az olaszok nem kezelik külön a meggyet és a cseresznyét. Ellenáll a baktériumos ágelhalásnak, valamint a klórózisnak. Kompatibilis valamennyi cseresznyével és meggyel korán termőre fordítja a nemest 3 év a sajmeggy 6 évével szemben, valamit rendszeresen és bőven terem. Jól alkalmazkodik különféle talajtípusokhoz. A GiSelA sorozattal ellentétben a gyümölcsméret nem aprózódik el 4-5 év múlva. Koronája a Cema sajmeggy alanyhoz képest kb. 65-70 % ezáltal könnyebb művelni.
A Garnem XN 15-ös szilva, őszibarack, valamint nektarin alany. Jól tűri a szárazságot rezisztens a talajuntságra, ellenáll a vas klórózisnak, toleráns Meloidogyne típusú fonálférgekkel szemben. Levelei pirosak erőteljes alany jól tűri a jelentős téli lehűléseket.
Az igaz, hogy zöldmunka igénye nagyobb, mint a hagyományos alanyoké.
Nekem saját részre a Vitroplant vezére ezt ajánlotta a Gf 677 helyett.
Az alanyokból amiket leírtál csak az Isthara van, a többit nem ismerem.
Körte alanyból az OHF sorozat két fajtája van, FAROLD®40 Daygon* valamint a FAROLD®69 Daynir*. Nem tudom ,hogy adnak-e el mert nekem azt mondták a licensz szerződés nem engedi Olaszország területéről kivinni. Azért érdekes mert nekem is kellene és a forgalmazói árlistán viszont szerepel.
A gyümölcsösöm 12 ha 5 ha előkészítés alatt valamint 1 ha erdő és szabadidő park, amit sajnos a víz próbál meg tönkretenni.
Körte 2,5 ha, alma 3 ha, szilva 1 ha, cseresznye 2 ha, 3,5 ha őszibarack.
Almánál tavaszra kezdem meg a fajtaváltást, és a tőtávot csökkentem.
Baracknál szintén fajtaváltás van, de ez már kész. Termő jelenleg csak a Babygold 6-os.
A fajtaválaszték elsősorban az értékesítési lehetőségtől függ. Ha van egy gyümölcskereskedőd, aki sokat el tud adni, akkor néhány fajtából érdemes többet ültetni, mikor kereslet van./Ő tudja mikor./ Ha van egy Nagymama, vagy más, aki a piacra hordja, akkor a legkorábbitól a legkésőbbiig az egész fajtaszortimentből válogatva, középidőben többet. Ha nyaralni jár a család, akkor 3 hét kihagyás az érésidővel. /stb. / Körülmény függő. Keveset tudok még ezekről, hogy tanácsot adjak. De télen ráérsz mindent kigolyózni!
Bár még az előző hsz-emre nem reagáltál,én azért még kérdeznék/kérnék :mutasd be kicsit a gyümölcsösödet/mekkora területen,mióta,milyen fajok,fajták,milyen alanyokon,koronatípusok stb...esetleg ,ha publikus a helyet is,ahol termelsz./
Ha leírod milyen fajtáid vannak,akkor esetleg ajánlanék néhányat azokból,amelyek nálam már teremnek/ bár ajánlás helyett inkább csak véleményezést mondanék,mert ugye nekem fajtánként csak néhány fám van.Hogy igazán melyik mit tud,azt talán egy nagy termelő tudná megmondani...de nemi támponttal azért én is szolgálhatok/
Persze a megadott időintervallumon kívül azt is kellene tudni,hogy milyen típusú barackkal akarod kitölteni ?...fehér,sárga húsú,szőrös,nektarin magvaválóság számít-e stb ....
Na és persze...Mországon kívánod-e beszerezni,vagy van lehetőséged külföldről beszerezni fákat.
Én a fajta választékra gondoltam, mert ezeket az újakat nem ismerem és a fajta leírás nekem kevés arra várok valaki bővebben ír pl : nem érdemes ültettni ,mert erős hullási hajlam,gyenge színeződés, apró gyümölcs méret , jellegtelen gyümölcs íz stb.. mert mivel termelek nem mindegy milyen a termés átlag és nem utólsó sorban az eladhatóság a döntő.Teljesen meg vagyok döbbenve hogy ilyen pitiáner dolgokon emberek marják egymást ezen a fórumon ezt hagyni kéne a politikusokra ők igen nagy hatékonysággal csinálják csak éppen nem az ország javára mert elméletileg azért vannak hogy jobb legyen azoknak akik rájuk szavaztak.Én azt szeretném ,hogy mindenki VISSZA TÉRNE mert igy színes a fórum vitatkozni is lehet sőt kell mert olyan nincs hogy "én vagyok" a leggokosabb mindig tanul az ember valamit ha mást nem akkor egy kis önmérsékletett.Azt mondják a magyarok jók gondolkodásban ,alkotásban ,megvalósitásban egy szóval nem egy buta nép akkor mutassuk meg hogy méltók vagyunk erre és hogy még jöhetnek szájukat tátani a külföldiek mint /annak idején / hogy mit termelünk csak a veszekedés, marakodás márpedig azért is bebizonyitom én vagyok az okosabb az nem vezet sehova.
Egyet értünk, a szegfű-csibe gomba igen finom! Levesben nincs is párja. Azt hiszem nem csak ezért drága, hanem mert fárasztó munka összeszedni. Kertészkedő nagyapám komposztelepe mellett is mindig nőtt ehető gomba, nagy fehér kalapú. Gimis koromban erdőmérnökök mellett dolgoztam nyáron, Debrecen mellett a gúti erdőkben ismertem meg az őzláb és a fán növő májgombát. /szép emlékek/ Hobbi kertészkedés, gombászás kellemes nyugalmas kikapcsolódás jó levegőn. Mi kell több? Az anyagi haszon másodlagos.
Olyan szakszerűen fejezted ki magad, hogy a piacon talán nem is mindenki értené a szegfűgombát. Csak csibegombának hívják mifelénk apró termete miatt. Annyit teszek hozzá a legfinomabb gombák egyike. Nem véletlenül árulják csomóra, míg a többi gombát kilóra. Aki veszi a fáradságot és megméri mérleggel, megdöbbenhet milyen drágára jön ki kilója.
Korábban vásároltam egy árpaérő körtét. Az első évben a gyerekek kifocizták, de az alany újra hajtott, amibe beleoltottam egy nyári körtémet. Tavaly körülötte elástam a lepotyogott nyári almámat. Az idén tavasszal annyi Kucsmagomba nőtt az elásott alma felett, hogy hetekig gombát ettünk. Ez azért érdekes mert erdőben még sohase találtam kucsmát. Mi köze lehet az elásott almához? A természet kiismerhetetlen.
A városszéli gyümölcsös telkemet amikor megvettem még nem nőtt rajta szegfűgomba. A 2. évben két tenyérnyi helyen megjelent. Az idén már vagy 30m hosszan tenyészett. Ráadásul egész nyáron-ősszel esett az eső, nem győztem olyan ütemben szedni mint ahogy az nőtt.
Ami nálatok a sziki csiperke az nálunk a Dunántúlon a kerti csiperkének felel meg, erdőben pedig az erdi csiperke.
Szeretem járni az erdőket, így gombászni is. 5 éves koromban vitt el először a nagymamám magával. Ez éppen olyan káros szenvedély nálam mint mondjuk az Ati fajta gyűjtő mániája. A gyümölcsfa gombákhoz nem értek, csak annyira mint az átlag fórumozó.
Hogy mire gondoltál azt az tudja, aki ismeri a topik személyi összetételét. Én a vicceket két kategóriába sorolom. A bugyuta és a tartalmas viccekbe. Ez utóbbiak valamilyen alapra épülnek esetleg tanulságosak. A te humorod ide tartozik és tudom értékelni.
Én személy szerint örülök, hogy ezt leírtad. Bár jóval szerényebb mennyiségben akarok ültetni, de akkor nem Cegléd felé veszem az irányt, vagy egy kicsit tovább megyek Dánszentmiklós felé.
Az olaszok technológia terén nem hiszem, hogy előttünk vannak. Már mi is azokkal a jó minőségű és modern gépekkel dolgozunk mint ők. Sőt kimerem jelenteni a mi gépparkunk átlagéletkora még fiatalabb is.
Itt azokat a termelőket értem akik szakítani mertek az MTZ kultusszal.
Fajtaválaszték az már más kérdés. Nálunk egy a lényeg minél olcsóbb legyen a csemete. A hosszú távú előnyt beáldozzuk a pillanatnyi előnyért.
Sajnos ebbe én is beleestem, de már rájöttem nem a 650 FT/ db oltvány az olcsó hanem amelyik 3-éves korában termőre fordul még ha elkel menni az alanyért 1200 km.
Sokáig gondolkoztam, hogy emailben vagy a fórumba írjam-e meg az alábbi történetet a ceglédi kutatóról. Úgy döntöttem, hogy a hozzáállásuk miatt inkább leírom, hogy mindenki tanulhasson belőle.
Tavasszal vásároltam tőlük 1100 db kézben oltott cseresznyét, amelyet a szaktanácsuk alapján ültettem el. Az eredési arány majdnem 100%-os volt, égészen addig amíg a nemesbe volt nedvesség. Egy hónap elteltével már csak 150-200 db élt a többi elszáradt. Augusztus végére a megfelelő fejletséget kb. 80-100 db érte el és volt még 70-80 db ami vegetált.
Felhívtam a kutatót és a válaszuk az volt, hogy nem szokott ilyen lenni.
Ha nem sikerül az oltás valami technikai hiba miatt azt még ellehet fogadni, de itt még az alany sem hajtott ki.
A barátom osztrákoktól vásárolt kézben oltott csemetét és augusztusban 95-96%-a elérte a 95-100 cm-es fejletséget.
Köszi a linket, elképesztő ,hogy az olaszoknál mekkora a választék alany és fajta terén is. A technológáról már nem is beszéve.
Vajon mennyi időnek kell eltelni, hogy nálunk is megjelenjen valami hasonló.
A közelünkben ténykedik a ceglédi gyümölcskutató, lehet hogy tőlük hozok tavasszal facsemetéket.
Azért azt nem fogom kihagyni, hogy meg ne kérdezzem őket: hallottak-e már a Vitroplantról, és ha igen nincs-e valami hiányérzetük?
Más: a napokban végigolvastam a fórumot és látom hogy a Mozo téma még mindig napirenden van. Mondjuk ezt meg is értem, mert nem csak a szaktanácsaival, de az önzetlenségével is példát mutatott a fórumnak. A segítőkészség vezérelte és nem azt nézte hogy esetleg konkurenciát csinál magának, ha megossza a műhelytitkait. Kár érte, minél több ilyen ember kellene, ezért jöttek létre a fórumok.
Mindenesetre részemről egy szavazat a "sötét oldal" ellen:)
Most pedig kimegyek a telekre és ások egyet, jó kis fagy volt, valószínűleg nem ragad a teteje.
Mindig tanul az ember! Az ehető gombák közül én csak a sziki csiperkét és a szegfűgombát ismerem (ha jól neveztem meg őket), a kertem melletti régi legelőn (ma tájvédelmi körzet) ez van.
A gyümölcsfák gombabetegségeit is ismered? Szivesen vennék (esetleg a többiek is) egy téli kurzust, nemcsak az őszibarackra vonatkoztatva, igy a (fagyott) uborka szezonban.
/Hogy én mire gondoltam? Azt az tudja akinek *mondjuk humorérzéke* van./
Én máshogy emlékszek. Ha véletlenül erre tévedne egy gombász ne hogy má megszólja a fórumunkat. Elmondom az én verziómat
A galócafélék családjába kb. 600 faj tartozik, de nem mind mérgező. pl a piruló galócát én magam is rendszeresen szedem és fogyasztom mert ehető gomba. Vagy pl. a császárgomba is galóca. Ami egy jóízű, közkedvelt eledel, már a rómaiak is nagyra becsülték. A gombák esetében nem fajtáról, hanem fajról beszélhetünk. (A faj fogalma nem tévesztendő össze a fajtáéval. A fajta gazdasági fogalom, tehát csak termesztett növényekre és tenyésztett állatokra alkalmazható.)
A hozzászólásod rendbontóra vonatkozó részével nem vitatkozok. Feltételezem te a légyölő galócára gondoltál. Mert annak muszkarin tipusu méreganyagai vannak melyek az idegrendszerre hatnak.
