Erteni ertem, hogy a fuggoleges az kemeny, a vizszintes meg nem.
Mas logika van benne? Mert a lukas vizszintes csobol jovo co-tol ugyanugy meg lehet halni mint a lukas fuggolegesbol jovotol. Szerintem.
vajk
ps: az kulon vicces, hogy a parapetes megoldas egy kenyszermegoldas azok szamara, akiknek nincs lehetosege rendes kemenyt kialakitani. Van is cserebe egy csomo hatranya. Aztan csinalnak olyan jogszabalyi meg egyeb szabalyozasi kornyezetet, hogy akinel lehet rendes fuggoleges elvezetest csinalni, az is kezet-labat tori hogy parapetje legyen, mert durva arra lejt a jogi palya.
Zárt égésterű 24 kW-os SD kazán, a frisslevegő is a kéményen keresztül jön, a füstgáz a belső csőben távozik. A gyártó szerint ventilátor nyomja ki a füstgázt... A kémény Schiedel ABS, ehhez a kazánhoz (is) ajánlotta a gyártó. Kérdésemre azt mondta a kéményseprő, hogy ellenőrizni kell, hogy jól vannak-e csatlakoztatva a csövek. Egyszerű leendő felhasználóként azt gondolom, hogy ha itt ellenőrizni kell, akkor más tüzelőberendezésnél is ellenőrizni kellene a bekötéseket. vagy rosszul gondolom? Elérhető leírás arról, hogy egy ilyen kéményvizsgálat során mit kell vizsgálni és minek kell megfelelni?
Kéményseprő szakértőktől szeretnék kérdezni. Van egy Leier LT14-es turbós kéményünk. A kérdés az az, hogy az SD Isofast 35 KW-os kazánt bele lehet-e kötni. Elvileg csak 24 KW-ig jó, de egy Leier-es azt mondta, hogy igen (több, mint 6 méter van a bekötési ponttól) az SD-s meg azt, hogy nem, de ha a Leier azt mondja, hogy mehet, akkor nekik is jó. Végülis én azt szeretném, hogy biztonságos legyen és nyugodtan tudjunk aludni a családommal (bár már a gáz kivitelező azzal fenyeget, hogy ő már megvette a kazánt és szerinte jó a kéményhez (ő ajánlotta, hogy ilyen kéményt építsünk). Az építési engedély megadásához is kellettek ezek az adatok a kéményseprőknek, ha túl nagy teljesítményű a kazán, akkor már akkor nem kellett volna figyelmeztetniük?
A függőleges elvezetéssel elvileg kéne foglalkozni. (jellemzően függőleges, égésterméket elveztő, épületgépészeti szerkezet) A vízszintes, fali kivezetéshez jelenleg semmi köze a kéményseprőnek, az ugye nem "jellemzően függőleges". Valszeg nem is lesz semmi köze, nem ismerem a mostani erről szóló törvényjavaslat tervezetét, de gondolom az sem fogja kéményseprő-ipari kategóriába sorolni.
Akkor nem túlnyomásos az égétermék elvezető rendszered? Mert akkor (csak a kémény) megfelelőségéről elvileg kazán nélkül is meg lehet bizonyosodni, bár a rákötött berendezés teljesítményét akkor is tudni kell. A rendszer totális megfelelőségéről, tömörségéről csak a gázóra felszerelése után, közvetett módszerrel lehet meggyőződni pl.: égési levegő ág levegő összetétel mérésével.
Arrol mit tudtok, hogy allitolag vannak helyek, ahol kondenzacios kazan fustelvezetesevel a kemenyseprok nem foglalkoznak? Vagy csak a parapetnel? Es a fuggolegessel igen?
Még a múlt hónapban megrendeltem a kéményvizsgálatot a Fejér megyei Kémény Zrt-nél. Ígéretük szerint kb. másfél hét múlva jelentkeztek is időpontot egyeztetni. Ekkor derült ki mintegy véletlenül, hogy zárt égésterű gázkazán esetén a vizsgálathoz a kazánnak felszerelve és a kéménybe kötve kell lennie. Mivel gáztervem még nincs (az EON-DDgáz lassan 2 hónapja ül rajta), elég érdekes egy kéménybe már elvileg véglegesen bekötött, de gázhálózat nélküli gázkazán kéményvizsgálata. Természetesen kértem a vizsgálat későbbre halasztását.
A levehető rész oladalt az úgynevezett revizios idom/elem amin keresztül egy felfújható gumi labdát helyeznek az égéstermék oldali ágba, majd még egyet annak kitorkollásába. Ezeket keményre felfújják majd az egyik labda szelepein keresztül 200Pa nyomással megterhelik a rendszert. A már említett millíós készülék pedig megméri az időegységre jutú nyomáseséset ami a P1 nyomásálló csövek esetében 0,006 (lehet hogy van még egy nulla, most hirtelen nem tudom) liter/(sec/m2). Ez az idom különösen fontos a szétválasztott rendszerek esetén hiszen ezeknél még közvetett (égési levegő oldali gázösszetétel) méréssel sem lehet a tömörségre utaló mérést végezni. A kéményseprésről szóló eddigi rendeletet a közeljövőben egy törvény váltja fel, és ezen törvény egyes tervezetei 1-2 éves periódusokban előírják a tendszerek ilyen vagy olyan (esetleg mindkettő) típusú tömörségmérését. Vagyis ezen idomok beépíteése hasonlatos a koromzsák beépítésének szükségességéhez.
Ja, és a százas csak a légelátó csőé, az égéstermék ág belmérete általában 60-as, ha magasabbra, messzebbre kell tenni a kitorkollást akkor 80 mm bár ekkor a külső 125 mm szokott lenni, sétválasztott rendszereknél 80/80 ekkor egyes készülékeknél a két ág összeshossza akár a 25 m-t is meghaladhatja (átlagos 24-28kW-os készülékeknél).
Igen az átvétele bonyolultabb(nak tűnik) mint a gravitációs kéményeké, és a masszívan gépes hátér miatt drágább is. Milliós értékű tömörségvizsgáló gépekkel kell mérést végezni, bár ezek használatának elsajátítása a laikus számára is fél nap, no jó hogy a jogszabályi hátteret, a csatlakozó szabványokat, a telepítés feltételeit körülményeit ismerd az kicsit már nagyobb felkészülési idő.
A Fővárosiaknak piszokjó központi szerveres belső hálózatuk van, (védelmükben szólva) lehet, hogy a beruházó-kivitelező nevére állították ki a papírokat, esetleg az átadásokig csak a beruházás neve (xym lakópark) szerepelt a nyilvántartásban, nem tudom. Az biztos, hogy jelenleg szinte mindent pár másodperc alatt visszakeresnek neked, pontosan ... :)- (A számítógépes nyilvántartó és feldolgozó progijuk tényleg nagyon penge, kicsit tán túlságosan is sokrétű, de ahol pénz van ott minden lehet. :)))
Hogy a sorseprés alkalmával milyen alaposak azt nem tudom, nem voltam még náluk "szakmai körúton" de nem hiszem, hogy nagyon felületesek lennének.
Ez a kandalló működésű lehet mint egy zárt égésterű gázkazán a Qadro vagy az LT kéményekre kötve, azok is depressziós elven gravitációs módon vezetik el az égésterméket. Nem hiszem hogy túlnyomásos kémény kellene neki, bár az óvatosság nem árthat.
A kandallód Calimax? Ha igen, akkor a forgalmazó egy külsőfali acél-alu/acél szerelt kéményre gondolhatott. Az ilyen készülékek nem nyomnak füstcsőcsonk után csak 1-2Pa-t szóval, nem hinném hogy P2 nyomásálló kémény kellene hozzá. Az építészednek/gépészednek igaza volt. A tartalék fűtés lehetőségét minden háztartásban biztosítani kell egy lakóhelység erejéig. Sokan annyit mondanak, hogy majd berakok egy elektromos melegítő berendezést ami megy 220-ról. Ez szép is amíg van áram. Szó-szó vegyestüzelésű berendezésre gondoltak mikor ezt kiötlötték. A tiéd is az csakhogy a rendszerét égési levegővel és az égésterméket a füstcsőcsonkig egy ventillátor látja el,vezeti el. Vagyis elektromos rásegítés ... atomháború esetén meg az sem lesz :) A kandallóhoz, rendes esetben elég kémény mindezt nem biztos hogy biztosítani tudja. Úgyhogy egy tartalék kémény erősen ajánlott.
"Elvi síkon az eltakarás előtti vizsgálat, (ne nevezzük előzetesnek mert az más) minden falazott, falazott bélelt, épített kémény esetén kötelező lenne."
MI számít eltakarásnak? Építészetileg nem lesz eltakarva, de a bevakolás már annak számít?
Kérdeztük a kandalló gyártóját, ők azt mondták, hogy ne is építsünk kéményt, külső falhoz tegyük a kandallót és egy fém kályhacsővel vagy mivel kivezetik a fal mellett fel a füstöt. Elvileg ez való a kandallóhoz.
Az építészünk viszont azt mondta, hogy bármilyen fűtésünk is van, kötelező a házba kéményt építeni.
Egyreszt, mert a vegen ha nem mukszik a kalyhaja, a kemenyre fog mutogatni. Masreszt a kandallo hivatalos minositeseben benne van hogy milyen kemeny jo hozza. Ha olyan kemenyt veszel, akkor lehet lobogtatni, hogy a gyarto szerinte az valo a kandallohoz.
Most kezdenénk építeni, de nem tetszik a kéményseprőnek a kémény, amit gondoltunk...
Pelletkandalló van tervezve, amiből ventilátor hajtja ki a kéménybe a füstöt. Emiatt nem tetszik a kéményseprőnek se a Leiertől a LSK, de még a LT kémény sem. Valami minősített hőszigetelt nyomásálló kéményről beszél, amit nem is találunk a neten. Megadta a nemtoménmilyem Misi telefonszámát, aki viszont még árat sem mondott a kéményre.
Erősen érdek-szagot érzünk. :(
Szerintetek milyen kémény kéne egy pelletkanallóhoz (60 Celsius fokos a füstje, amit ventillátorral hajt ki, 10cm-es csövön kell bevezetni a friss levegőt)?
Elvi síkon az eltakarás előtti vizsgálat, (ne nevezzük előzetesnek mert az más) minden falazott, falazott bélelt, épített kémény esetén kötelező lenne. A tervek túlnyomó részében szerepel is. Ám az esetek 98-99%-ában nem történik meg. Jellemzően a kémény falazása, építése közben lehet megrendelni a helyigel illetékes közszolgáltatótól (kéményseprő). A zárt égésterű gázkazánok égéstermék elvezetőjét nincs értelme (ha csak cső a csőben rendszer) ilyenkor vizsgáltatni. A használatbavételihez, gázórafelszereléshez, beüzemeléshez kiadott szakvéleményt megalapozó szakmai felülvizsgáltkor nyomásesésmérő gépel úgyis megvizsgálják, bár ha valamilyen takarást kap, pl álfal mögé kerül akkor indokolt lehet. A barátod "kéménye" után csak akkor kell akármit is fizetni (éves feülvizsgálati díj, seprési díj...), ha megvan az esélye, hogy bontás nélkül csatlakoztathasson a kürtőre bármilyen tüzelő berendezést (általában vegyest). Vagyis, elvileg ha a becsatlakozást és a tisztítónyílást oldhatatlan kötéssel (befalazás) látja el akkor a kémény használaton kívülinek tekintendő, (szvsz, bőven ellég ha a bekötést befalazzák, megnézném amikor valaki a méregdrága acél bélelt kéményének az acél ajtaját leheggeszti, elvakolja). Ha nincs eltakarva akkor tartalék kéménynek tekintendő, évi egyszeri ellenőrzéssel kell számolni ebben az esetben.
kolja
Ui.: Az oldhatatlan becsatlakozású (cserépkályha, csempekandalló ...) vegyes tüzelőberendezések esete megitélés kérdése ... :)
Én most építem a házam, és nagyon nem értek a kémény-ügyekhez, úgyhogy bocs, ha már kitárgyalt kérdést teszek fel:
1: Ezt az előzetes szemlét pontosan mikor, és kitől kell kérnem? Csak az épített kéményre vonatkozik, vagy a (turbó) gázkazán csövére is?
2: Egy barátom most építkezett, kiment a végén hozzájuk a kéményseprő, és azt mondta, hogy elvileg attól függetlenül, hogy használják, vagy nem, kell valami díjat fizetni a kéményért. Viszont az ő kéményük úgy lett kialakítva (nem tudatosan, ők sem tudtak ilyenről), hogy ezt a pénzt nem kell fizetniük! -Segítenétek értelmezni ezt a laikus nyelven előadott történetet? Miről lehet itt szó?
A kéményész társaság a tervezés fázisában adhat ki nyilatkozatot a tervezett égésternék elvezetőről, helyszínrajz, tervrajz, műszaki leírás és méretezés alapján. Majd, elvileg kötelező lenne, úgynevezett eltakarás előtti építés közbeni szemlét tartania, ekkor legtöbbször nem hívják őket, ezért ez kimarad. Legvégül, a használatba vételi engedélyhez, gázóra felhelyezéshez stb., egy szakvéleményt állít ki a helyszíni tapaszteletei illetve az előzetesen "engedélyezett" tervek alapján (márha úgy épül meg a kémény ahogy megtervezték). Mivel valszeg kimarad az eltakarás előtti vizsgálat, kamerás vizsgálattal, füsttömörség ellenőrzéssel vagy tömörségméréssel eldöntik, hogy a kéményt nem csak szabályosan, de hibátlanúl is megcsinálták (persze ez felár, de magadra vess mert nem hívtad őket, bár azt sem ingyen csinálták volna). Ha nagyon hivatalosan akarod, akkor a Schiedel kéményt (elvileg mást is) építő vállalkozó , mivel az átvételnél kivitelezői nyilatkozatot is kérnek (nálunk igen), olyan ember lehet, akinek a vállakozása rendelkezik a megfelelő, bejegyzett TEAOR kóddal. Hogy az hanyas annak nem néztem utána. Mellesleg a 30 éves garanciát is biztosan kötik valakikhez a Schiedelnél. Ha hivatalos területi képviselőtől veszed a kéményt akkor ő biztosan mond egy pár nevet.
Köll egy terv, hogy milyen kémény, milyen bélelésű, milyen magas, mihez, stb. Ezt jóváhaggya a kéményész társaság, és kiköti, hogy mikor akarja ellenőrizni az építést. (elején, közepén, végén és mindig mindent pénzért.)
No, ha ez a papír megvan, akkor lehet "venni". Innen kezdve - tudomásom szerint - bárki felépítheti.
Hi ! Emberek, ha veszek egy schiedel kéményt a kéménytechnikai boltban - kinek van jogosultsága felépíteni ezt a "legó" kéményt? Úgy értem tök hivatalosan.
"Ha jót akar az ember akkor Wienerberger, Porotherm vagy Leier km téglát javaslok ..."
Persze, de nagyszilárdságú kistéglánál a putnoki a bevett gyakorlat, és legalább is nekem azt mondták a Tüzépen, hogy a többi gyártó télre leállt a kistéglákkal....
Ha jót akar az ember akkor Wienerberger, Porotherm vagy Leier km téglát javaslok ... Nem mintha a kisebb magyar gyártók nem lennének jók csak ezek a tutik.
kolja
ui.: Ha nem szabad terméket említeni akkor kérem töröljék. !
Csakis kisméretű tömör téglával, végik, aljától a kitorkollásig, vizoros beton fedkővel, H25-50 (no ebben azért nem vagyok 100%-ig biztos) javított habarccsal. A hosszabb élettartam és a tutiság kedvéért, ha van rá keret akkor acéllal bélelve. Először méreteztesd, terveztesd, kiviteleztesd ...
Sziasztok! Tudom, hogy fárasztó vagyok, de még egyszer megkérdezem a dolgot. Kéményünket lebontjuk majd újraépítjük. Fatüzeléses cserépkályhához lesz. Nem nagy a kályha. 14x14 méretű lesz a kémény. Kérdéseim a következők: -mivel építsük? Kisméretű tömör tégla, vagy klinker tégla? Lehet az egészet kisméretű tömör téglával, vagy csak a padlástérben. A tetőn kívűl meg klinkerrel. -milyen habarcs, vagy misung kell hozzá? -ismeritek a Polmer huzatszabályozót? Kérlek titeket, ne azt írjátok, hogy majd a szaki tudja hogy kell csinálni. Hisz pont azért kérdezem, hogy megtudjam nem e kókler az a szaki. Előre is köszi.
