Szia! Az nem baj,ha bogaras vagy.A rajzás túl bonyolult dolog ahhoz,hogy egyszerűen 1-2 műléppel orvosolni lehessen.Aki ezt állítja ,az nem mond igazat.Sőt azzal a legkevésbé.
erről,ha jól emlékszem nem olyan régen lejjebb sokat beszéltünk. Keresd meg ,és próbáld átgondolni. Többek közt ezért váltottam Hunorra. De ez hosszú történet.
A Bodza nem mézel. Anno ,én is ráugrottam a több 10 hektáros bodza ültetvénye re.A tulaj világosított fel,hogy még a nemes bodza se ad nektárt. Viszont jól tudja az épp akkor mézelő akác mézet ízesíteni.Évekig el áll,és nem romlik meg. De ezt az ízesítést nem szabad bodza méznek híni.Bodzásnak hívom én is,és a vásárlókat erről tájékoztatom is,és a többi hasonló egyre divatos többi ízesített mézekről is beszélek.
Ez a receptúra már több mint 100 éves. Megfelelő módon készítve,el adva nem gondolom,hogy a méhész szakma kárára válik.
Bodzából is létezik, többfajta van ami lágyszárú nem évelő ennek fogyasztható a bogyója, de hogy erről hordanak-e a méhek azt nemtudom, felénk nincs ilyen.
Vannak a gyümölcsfáink, köztudottan minimális a nektárhozamuk, de közülük is van amit külön kiemelnek hogy a legkevesebb a nektárja. De mégis láss csodát, van akki olyan ügyes, hogy még fekvőkaptáras méhészetében is komoly mennyiséget perget, ráadásul az elvirágzása után egy hónappal. Úgy hogy, közben előtte akácot pergetett. A vevők meg buknak rámint dögre a légy, hát mert másnak nincs ilyen. Néha nállam is keresik, és igen bambán néznek a fejükből ki amikor próbálom felvilágosítani őket hogy az a méz, olyan ami nem is van. Persze van, csak valami más. (Már direkt nem írom a gyümölcs nevét)
Sajnos előfordulnak hasonló esetek, nem kis kárára és bosszúságára a tisztességes méhészeknek. Szinte kimeríthetelen tárháza van a különböző kamu fajtamézeknek.
Méhlegelőkkel kapcsolatosan több helyen olvastam, hogy a méhek nem szeretik a bodzát az illatanyaga miatt.
Én sem láttam még méhet a bodzán. Viszont a virágernyőn egyéb bogár bőven van. Attól nem kell tartanod, hogy nem lesz beporozva.
Azzal viszont számolnod kell, hogy a friss zöld hajtásokat füzérben fogják a fekete levéltetvek ellepni száraz meleg idő esetén. Ekkora területen nem lesz egyszerű a bodzásban a biotermelés.
Bodza méz sincs valójában, de már találkoztam olyan kereskedővel, aki bodzás mézet árult bodzaméz gyanánt.
Információt szeretnék kérni: a méhek tudják a bodzást legelőnek használni? Lehet, hogy nem helyes a kérdés megfogalmazása, lényeg, hogy érdemes lesz-e a jövőben méhészeket megkeresnem a környékemen, hogy kölcsönös szívesség gyanánt tegyen le pár családot a néhány hektáros, jelenleg még csak frissen telepített ültetvényemen. Bio művelés lesz.
Megtisztelő válaszaitokat, gondolataitokat előre is köszönöm.
Repce hordáskor, nekem a 10 keretes hunorban, majdnem egy fióknyi műlépest építettek ki másnapra. A kétszélső keret nem volt még kiépítve amikor másnap ellenőríztem. Átfüggesztést ekkor nem végeztem, volt ahol alulra raktam a műlépes fiókot ott is hasonlóan jól építettek.
Az anya megtorpanása, és a megrajzás között van némi idő. Szóval nem is biztos hogy észreveszed, csak éppen vesztettél néhány keretnyi fiasítást.
Én a hunor 10 keretesnél a második fiók feltevesekor nem tapasztalok megtorpanást,sőt ép lehülés előtt raktam fel mégis egy hét múlva kiépíteték a műlépeket,de a fészekből raktam fel mézes kereteket ,hogy felcsaljam a második fiokba a méheket.a fészekbe ment 3-4műlép ,természetesen ezt csak úgy lehet alkalmazni ha már a méhek nagyon nem férnek lent a fészekbe.Szerintem ez így sokkal jobb mint ha csak egy műlépes fiókot tenénk a fészek fölé.
Engem nem az zavar hogy "jaj de nem pergetünk fészekből, meg fiast soha". Hanem az hogy ha akkor semmi értelme a rakodó rendszernek. Nekem az elvárásom egy kaptárrendszer váltástól, a munka gyorsabbá és könnyebbé tétele. Továbbá egy méh kímélőbb technológia. Most ezért jött képbe a hunor.
A hunor 1 fiók nem kevés télre, itt Cirkusznak sem ez volt az felvetése, a tavaszi fejlődés megtorpanásának elkerülése miatt 12 keretes fészket alakalmaz, ez 9 egész NB-nek felel meg. Ez így rendben is volna, de termeléskor kicsit sokallom a 12 keretnyi hunor fészket. Részemről ezek csak elméleti felvetések, de mi a helyzet a termelési produktummal. Természetesen, a fészekből való pergetés nélkül?
Még valami eszembe jutott. Írtad, hogy a megszorulásos rajzást nehéz lesz elkerülnöm. Amit küldtem, a cikk szerint ezt az akác előtti, mézes szélső keretek elvételével, a helyükre fiaskeret kihelyezésével, és szűzlépek beadásával megoldható, meg persze maga az állomány fias lépek szempontjából történő egységesítése, illetve a pár keret fias kiemelése és böngészett rajjá alakítása is használható módszer. Vagyis, mindenütt megvannak a fogások, csak tudni kell velük élni. Remélem, nekem is menni fog, mert az első év nem hogy elvette volna a kedvem, de inkább meghozta, hogy erre induljak. De ezt már leszűrhetted a válaszaimból-kérdéseimből. "Bogaras" lettem :)
"Vagyis amikor a fiók vagy nem volt elég magas ahhoz, hogy csak azon teleljenek, vagy pedig túl alacsony volt ugyanehhez"
Ez a mondat eléggé hülyeségnek tűnik visszaolvasva :) Az értelme annyi akart lenni, hogy 1 darab, 22.5 cm (vagy ahhoz közeli) magas keretekből álló fiókon telelnek a méhek, akkor ez a mézkészlet szempontjából kevés, ha viszont két ilyen fiókon, az meg fűtendő légtér szempontjából túl sok, ráadásul a tavaszi fejlődésre is káros, mert pont rosszkor kellett fiókot váltaniuk, és ekkor jött az általad említett megtorpanás is. A megoldás: vagy ennél kisebb méretű, de 2 fiókos fészek (1/2NB), vagy 1 fészek, de magasabb, NB vagy ahhoz közeli keretekkel. Ha jól tudom, neked 12-es Hunorjaid vannak, de ha 10 keretesek lennének, akkor gondolom, te is kevésnek találnád az 1 fiókot télre.
Természetesen az előző hozzászólást én írtam, csak nem vettem észre, hogy valaki elfelejtett kilépni ezen a gépen az index fórumáról, csak meg lendületből írni kezdtem...
Számolgattam és olvastam is, hogy melyik kerettípus és hány kerettel adja ki ugyanazt a felületet fészeknek.
A 10 keretes NB 26.800 cm2, a 9 keretes 24.120 cm2.
A 2 fiókos 1/2NB fészek 10 kerettel 24.000 cm2.
Az Egységes keretméret 10 kerettel, ahogy írtam, ugyanennyi.
A Dadant-Blatt keretméret 43,5 x 30 cm, az is eléggé hasonlít ehhez.
A Hunor 1 fiókja 10 kereten 14.700 cm2, 12 kereten 17.640 cm2. Két fióknál ugyanez 29,400 cm2 illetve 35.280 cm2.
Vagyis, ha a tiszta matekot nézzük, az Egységes fészekben semmivel sincs kevesebb helye az anyának petézni, mint a 2 X 10 keretes 1/2NB fészken, vagy a 9 keretes NB fészeknél. Vagy bármelyik "uralkodó" keretméretes fészeknél. Olvastam én is erről a megtorpanásról, Vicze könyvében (az 51. oldalon), azonban itt azt írja, ez akkor következett be, amikor az alacsonykeretesnél magasabb méretű (22.5 cm magas), 2 fiókon telelő családnál a telelés a felső fiókban történt, és tavasszal fiókot kellett volna váltaniuk. Vagyis amikor a fiók vagy nem volt elég magas ahhoz, hogy csak azon teleljenek, vagy pedig túl alacsony volt ugyanehhez (röviden: rossz volt a keretméret). Szerinte ezt küszöbölte ki a 18 cm magas 1/2NB méretű keret alkalmazása. Vagy, ha úgy vesszük, az ennél jóval magasabb méret is megoldás lehet, csak az már nem az ő szája íze szerinti alacsonykeretes. Lehet, hogy rosszul értelmezem, amit írtál, de ha így van, ahogy írod, akkor ezek szerint a "normál", hétköznapi NB fekvőkaptárakban is van ilyen megtorpanás? Mert ha nincs, akkor a magasabb keretméretnek számító Egységesnél sem hinném, hogy lesz. A Hunornál elképzelhető, főleg, ha 10 kereten vannak (a 12 keret már jobbnak tűnik, de akkor viszont a méztér lesz jóval nehezebb).
A másik ellenvetésem az európai "trend" említése, azaz a DB kaptártípus elterjedtsége: ha annyira rossz lenne, ennyi macerával, akkor nem használnák, nem? Ott sem hülyék élnek (na jó, Amerikában igen :) )
Szia! Értem amit mondasz.A méheket nem lehet skatulyázni,majd tapasztalod. ami még a hátránya a NB,nek,vagy amit te használsz , az egységes keret ,hisz köztük csak 4 cm.-er a különbség a tavaszi fejlődésben tapasztalható meg torpanás.mivel az anyának nincs hova petéznie.Csak a kikelő méhek helyére tud,amit keresgetnie kell. Ez az időszak olyan 1 hét körül van.Némelyik méhész észre sem veszi.Ekkor kell a mézteret felrakni nekik.Amennyiben lekésed,a család megrajzik,nem mennek fel a méztérbe a méhész csak ezt érzékeli. Ezt ki lehet küszöbölni a 12 keretes fészekkel,ugyan,de ekkor sokkal nehezebb méztéri fiókkal kell számolni.
Az egyenlő lépes rakodóknál ez nincs,jó technológiát választva.Sajnos ezeket is agyon bonyolítják.nem volna szabad. A Hunoroknál is a Dr Vicze Ernő által javasolt fészek alá helyezést használom.Mivel ez nem feles,nem alacsony kicsit módosítva.Ott ugyanis a fészek kétfelé vágja egy harmadik petézni valóval megtömött fiók.A család ekkor már elég erős ahhoz,hogy minden baj nélkül be lakja,az anya rendezi a fészket,a következő héten a 3. fiók tele van petézve.
Én a megtorpanást a kelő fiasos keretek alsó fiókba helyezésével érem el.ekkor a fészek már dugig van méhekkel,a kezelő hézagból is kilógnak.Az alattuk lévő fiókba ,jó félig lelógnak.
Az első lépcsőben 2-3 keretről van csak szó,utána ahogy haladunk az időben egyre több keret kerül alulra.Végül is nálam 2 fiók a fészek holt időben.
Ezt a nagy fészek alacsony méztérnél nem lehet. a meg szorulásos rajzás is előbb bekövetkezhet így.
Nem akartalak ezzel nagyon meg győzni,csak lásd,ha belekerülsz mi is vár rád. Tudod a pudingot is meg kell enni. Én is használtam ezt a rendszert .Durván úgy van ahogy leírtad. Amit meg én tettem hozzá ,majd tapasztalni fogod. Párév és látni fogod mikor mit kell csinálni,hogy a megszorulásos rajzást elkerüld.
"Meg mondom őszintén nem tudom van e ilyen írás valahol.Rémlik ,de ez túl kevés információ számodra."
Konkrét leírás ehhez szerintem sincs magyarul, mármint az "Egységes fészek + 1/2NB méztér" kevert rendszerhez. Örösinél és Falubánál volt pár szó az Egységesről, de ők még nem keverték, tisztán ismerték, azaz 2 fiók, egyenlőlépes rendszerben (vagy, Falubánál még fekvőben is), Vicze szintén csak egyenlőlépesként ismeri. Amihez lehet hasonlítani (1-2 centi oldalirányú eltéréssel), az a Dadant-Blatt rendszer, ami Európában eléggé elterjedt, és Amerikában is ismert (ezt viszont Vicze már említi, és szerinte jó rendszer, csak neki nem tetszik a kétféle keretméret miatt - azonban abban már megegyeztünk, hogy egyénfüggő, kinek mi jön be).
Ha tehát erről a DB-ről találnék leírást, azt valószínűleg tudnám használni... viszont mivel errefelé ez szinte ismeretlen, így megint ott vagyok, hogy (legalább közelítő) magyar nyelvű, részletes irodalmat még nem tudtam szerezni :)
Mivel én az első önálló évemet rögtön az átállással kezdtem, és csak 10 kaptárnál kellett ezt meglépnem, egyelőre ez nem lett nagy többletköltség. A kaptárankénti 10 keretléc eleve nem hatalmas összeg (1.000-1.300 Ft mondjuk egy fiókra), a fészekfiókok legyártatása pedig lényegében baráti alapon (néhány üveg mézért) sikerült egy ráérő asztaloson keresztül, de ha megrendeltem volna, akkor is darabját kb. 2.000-2.500 Ft-ért hozták volna házhoz, készen. Keretlécekkel együtt ez legfeljebb 30-40 ezer Ft, aminek az elején még bőven kibírható összegnek kell lennie.
A technológiák összehasonlítását én nem tudtam úgy megoldani, mint ahogy írtad, mivel nem volt se akkora állományom, se időm, se semmi :) Csak a könyvek leírásai alapján, meg pár egyszerű meggondolás alapján tudom mondani azt, amit gondolok. Tudom, hogy ha belegondolsz, az alábbiakat ugyanúgy tudod te is, de azért megpróbálom összefoglalni ismét, hogy miért indultam ebbe az irányba, illetve, hogy mit tapasztaltam eddig.
Ez a kevert rendszer a fészekfióktól fölfelé nem különbözik a tiszta 1/2NB rakodótól, mivel hogy a méztér ilyen fiókokból áll. Azaz, mézeltetésnél ugyanúgy anyarács kerül a fészekre, ahogy a másiknál, és onnan kezdve azt a részt nem kell másképpen kezelni, csak mint bármelyik másik 1/2NB-fiókos kaptárat. Viszont ami lejjebb van, vagyis a fészek, az meg lépfelületileg pont két darab 1/2NB keret lépfelületű kerettel van telerakva, csak a méheknek nem 20 darab kicsi keretet kell belakniuk (nekem meg kezelni), hanem csak 10 darab nagyobbat. Állítólag a nagyobb lépet az anyák jobban szeretik (Vicze viszont azt írja, a két kis keretet ugyanúgy egyként tudja kezelni egy erős család). Amit a két kiskeretes rendszernél hátrányként ír, hogy a keretsorok között zugolhatnak a méhek, ami kezeléskor gondot okozhat, teleléskor viszont szerinte előny. Nekem meg annyi az előnyöm ezzel szemben, hogy ha tavasszal megbontom a kaptárat, és kiemelnék 1-1 keretet, nem kell fölszakítanom a keretsorok közötti zugolást, ezzel talán kevesebb zökkenést és zavarást okozok nekik.
Ami egyelőre még csak elmélet és leírás (mert még nem volt olyan az idő), hogy az őszi betelelés után, ha tavasszal 7-8 keretre szűkítek vissza, oldalt meg kapnak egy vakkeretet, akkor szerintem egy fokkal jobban tudom lekövetni a család bővülési igényét (esetenként 1-1 keret beadásával), mint ha a 20 keretből szűkítésként ki kéne szednem 4-6 kicsi keretet (már ha az én 7-8 keretemnek megfelelő méretre, 7-8 keretpárra, 14-16 keretre szeretnék szűkíteni, és nem vágom vissza őket rögtön 1 fiókra, 10 keretre, mert azért az nekem már túl erős odafigyelést igényelne). A két kis fiók szűkítése és bővítése nekem vagy drasztikusabbnak, vagy bonyolultabbak tűnik, mint az egy nagyobb fiók esetében. Ha 1 fiókra vannak visszavágva, aztán túlzsúfolódnak, majd hirtelen kapnak egy üres fiókot, akkor szerintem még nem fognak minden keretet takarni, ha pedig két fiókon hagyom őket, de mindkettőből kiveszek oldalról 1-2 keretsort, és később megint keretsoronként bővítek, akkor egyrészt nem fiókosan kezelek, másrészt több melóval érem el ugyanazt, mint ha nagyobb kereteken telelnek, és abból szűkítek egy mozdulattal.
Bővítésnél viszont, ha én egy 7-8 kereten zsúfolt családhoz beadok 1 üres keretet, azt talán inkább elfogadják, de ismétlem, ez még csak elmélet a részemről.
Idény alatt meg ha egy (amúgy) tisztán 1/2NB-kaptárban élő család fészke nem terjed ki 2 fiókra, az nem tűnik erős családnak, és nem számít mérvadónak. Tehát a 2 fióknyit tekinthetjük "rendes méretű" fészeknek. Ezt azonban az én 10 keretem pontosan lefedi, de az esetenkénti átnézésük (nekem) talán kevesebb időbe telik. Persze az is igaz, a gyakorlott méhész, ha kellően jól tudja kezelni az 1/2NB-s állományt, annak nem is kell mindkét fészekfiókot átnéznie.
Amit még fölhoztatok esetleges hátrányként, hogy a méhek nem mennek föl a fészek nagyobb lépjeiről a méztérbe, átlógatni meg az eltérő méret miatt nem tudok. Ezzel kapcsolatban a tavalyi évem alapján azt tudom mondani, hogy ilyen gondot nem tapasztaltam, mivel amint kellően zsúfolt lett egy család a fészekben, és kapott fölfelé bővítést méztérnek, simán mentek fölfelé, és pakolták a mézet, ahogy kell, átlógatás nélkül is. Arra mennek, amerre van helyük, és oda pakolnak, ahol van üres lép. Ha belegondolok, szerintem amit írtatok, az inkább a petézésnél lehet gond, mert az anya nem húzódna át egy kisebb lépre, és az átlógatással kéne átcsalogatni, viszont nálam ez éppen hogy kerülendő: a fészekre mindenképpen tettem anyarácsot, a méztérbe az anya eszébe se jusson fölmenni, elég, ha oda csak raktároznak.
A valóságban szerintem nem sokan méhészkednek "becsületesen", már ami a 2 hetenkénti átvizsgálást illeti. Sőt emlékszem egy cikkre a Méhészet újságban, ott egy méhész pont azt ismerteti részletesen hogy hogyan kerüli ki szinte egészévben a fészekbenyúlkálást...
Régebben, de lehet hogy most is ez érvényes, a március 15-től, talán október 10-15 ig kellene 2 hetente vizsgálni.
Március ritkán alkalmas erre mostanában, szeptember 10-20 után már, ha tehetem nem végzek hiperbeavatkozást. Pusztán önvédelmi okok miatt, szeptember elejétől minimális hordás van, nagy a kutatási hajlam. Többnyire még óvatosan is 4-5 családot lehet berendezni, ha másik sorra megy az ember talán még 1-2 családnál lehet nagyobb kalamajka nélkül dolgozni.
Szezonban más a helyzet mert szinte mindíg van valami más aktuális feladat is, így nem kell csak az eü ellenőrés miatt külön kaptártbontani.
Egyébként igazi nagy állományoknál, aligha hiszem hogy ha akarnák is betudnák tartani ezt a szabályt. Egy alapos átnézés időigényes, sok méhész kellene hozzá :)
A másik az hogy az időjárás is közbeszól, én főállásban méhészkedem így minden alaklamas időt kitudok használni. De sokan munka mellet méhészkednek, sőt van akki csak hétvégén jut el a méheihez. Magam is sokáig így voltam. Sokmindent betervezett az ember, aztán örült ha a legfontosabb dolgokkal nagyjából végzett.
Egyébként vannak veszélyesebb pontok amikor nagyobb az esélye hogy beakap az ember egy jó kis nyúlóst. Ezek álltalában a kutatásos rablásos időszakok. Áldás, az ilyenkor szabadban pergető kókler.
Van itt még néhány dolog hogy mi hogyan szokott lenni, de inkább befogom...
Szia! Jól emlékszel a dolgokra. Természetesen jól működik a nagy fészek kis méztéri fiók összeállítás is.Ott már két méret van a méhészetben. Vagyis már bonyolultabb.
Igazából jó pár évem az út keresésével történt. 4 féle keret méret volt akkor a méhesemben.Minden féle összeállításban. Évekig így ment.Mire meg untam a sok féle keret gyártást,válogatást stb. Jegyeztem melyik kaptárnál mennyit vagyok, mennyi idő a kipergetése stb. Lassan össze állt a kép. A Hunor jött ki győztesen. Akkor még 10 keretesek voltak a Hunorok.Az állomány átszabása,és modern kaptárba rakása 4 évbe tellett. Nem bántam meg a váltást. Viszont egy csomó plusz munkát végeztem mire idáig jutottam.
akkor még nem volt net ennyi újság,szóval nyugodtan olvass tájékozódj.Az át állások nem egyszerűek.
A technológiákat próbáld összehasonlítani.Ne a fészek "turkálásokat".Mi mennyi idő, ár, súly stb.
Amennyiben becsülettel méhészkedsz két hetente tüzetes vizsgálatot tartasz. ezt nem kehet kivédeni. lassú ,és sok oda figyelést igényel.Nálam ez majdnem heti szinten van.Nem akarattal,ez a technológiámból adódik.Nem volt szándékosan erre kihegyezve,de erre is jó. Akkor amikor erre tértem rá a szakirodalom erről nem írt.Gyorsan megtudom mondani ,hogy baj van e vagy nincs.Csak pár sejtet kell bontanom.
Vagyis a te általad választott egységes -feles rendszer is jól működik.A hibáit, a másságait kell összehasonlítanod ,az egyenlő keretes kaptárakéval. Meg mondom őszintén nem tudom van e ilyen írás valahol.Rémlik ,de ez túl kevés információ számodra.
Egyelőre kevés tapasztalatom van, de pont valami hasonló vélemény indokolta nálam ezt a két különféle keretet alkalmazó rendszerre történő átállást (illetve, ilyen irányba történő elindulást).
Ahogy Táborozó is írta, "újjabban fontolgatom a váltást, nem azért mert nem tudok termelni a fekvőben. Viszont a méheltávolítás, mézelvétel lenne egyszerűbb gyorsabb", meg ahogy te is, "ha egy család nem tölti meg a 10 keretet,alul felül kora tavasszal,akkor a kis keretekkel való játszás már elég nehézkes idő rabló. A Hunorban még zömmel keretes kezelés van,de már lehet sok olyan dolgot művelni vele mint egy alacsony keretes kaptárral".
Ha jól emlékszem, mindketten azt írtátok, nem jó a kétféle keretméret egy kaptáron belül, mert macerás, nehézkes, nem lehet átfüggeszteni, stb. Én eddig úgy látom, hogy ez az "Egységes fészek + 1/2NB méztér" részben ötvözi a többi, ismertebb típust, és az előnyei eléggé kompenzálják a macerát, amit a két méret esetleg okoz.
A fészekben keretes kezelés van, de a keretek kellően nagyok (télre pl.), ugyanakkor nem túl nagyok, mivel tavasztól már pont akkorának használják, hogy ami "felesleg", azt nem tudják máshova hordani, csak a méztéri fiókokba. Magyarán, idény alatt nem kell sokat bajlódni a fészekkel, amikor meg bele kell nyúlni, akkor sincs sok keret, amit át kell nézni egy-egy alkalommal. A méztéri fiókok viszont, amibe a felesleget gyűjtik, még teli keretekkel is viszonylag könnyűek, szöktető használatával (vagy méhleűzővel, bár azt nem próbáltam) pedig egyszerű a méhmentesítés.
Röviden: nekem ez továbbra is jónak tűnik, persze ez egyénfüggő, hogy kinek mi jön be.
"Bár lehet a szaktudással is baj lehet, ami a nagy számok törvényét figyelembe véve lehetséges."
Amilyen kérdésekkel is találkozunk itt, azokból ítélve is erre a következtetésre lehet jutni.
Jelenleg nem használok hunort de régebben volt néhány ilyen kaptáram. Nekem jó tapasztalataim voltak vele, pusztán nem illett az állományba. Jobb ha egységes a keret és kaptár. De újjabban fontolgatom a váltást, nem azért mert nem tudok termelni a fekvőben. Viszont a méheltávolítás, mézelvétel lenne egyszerűbb gyorsabb.
Mindegyik kaptártípusnak a lényege, az erős termelő család. Az alacsony kereteseknél ,ez követelmény. Különben nem működik a fiókos kezelés. Vagyis ,ha egy család nem tölti meg a 10 keretet,alul felül kora tavasszal,akkor a kis keretekkel való játszás már elég nehézkes idő rabló. A Hunorban még zömmel keretes kezelés van,de már lehet sok olyan dolgot művelni vele mint egy alacsony keretes kaptárral.
Az ok elég sok rétű. Sok méhész, túl sok rossz tulajdonságú anya, kevesebb méhlegelő. Bár lehet ,hogy ennél bonyolultabb .Bár lehet a szaktudással is baj lehet, ami a nagy számok törvényét figyelembe véve lehetséges.
A méhész gyűlések,beszélgetéseiből ezt szűrtem le. Lehet ,hogy tévedek.
