Nálam (Gödöllő, Kerepes környéke) aug elsején érett, harmadik éves 2 tőkén összesen 12 fürt. Aprószemű, de jó ízű. Őszi - tavaszi lemosó, egyszer ridomil plusz, egyszer quadris volt a permetezése. Kötözéssel is kevés macera volt vele.
Nálam nagyon jól bevált a madarak ellen hogy kivágtam egy müanyag lapból egy repülő sast és két madzaggal egy magas oszlopra erősítettem. Szinte minden madár eltünt a környékről.
Sas képét az internetröl töltöttem le kinyomtattam és fénymásolón fölnyítottam.
:) egyetértek, kénnel lehet menni de minek, tegnap néztem át, még a friss leveleken sem látni lisztharmat képleteket. Szárazra fordul.... itt a Mecsekalján (ahol Phnx is ténykedik) másfél hónapja szárazra fordult az idő, és úgy tűnik aug. első két hete is a hőségről és a szárazságról fog szólni. Peronosz sincs, ez az év hasonlít az igazán forró évek (2003, 2007) gombamentes nyaraira. (legaéább vmi jó ebben az embertelen szárazságban)
Érdekelne, hogy a spéci főzetekhez az alapanyagokat honnan szerzik be a bio gazdálkodók? Pl. zsúrlót tudtam pár foltot a környékünkön, ahol termett, de azok reménytelenül kiszáradtak.
Lisztharmat ellen kénnel nyugodtan (éjjel, persze, amikor nincs 20-25 fok fölött a hőmérséklet) lehet. Büdös ugyan, de ártalmatlan, és utána a csemegét megmosva nyugodtan eheted. Ha a szőlődben nincs lisztharmat tünet, akkor viszont ez is felesleges.
Botritisz ellen szerintem még nem kell védekezni, különösen, ha szárazra fordul az időjárás.
Peronoszpóra ellen meg egyáltalán nem kell védekezni, mert az idén gyakorlatilag nem is volt; ami kevés fertőzőanyag képződött, az elpusztult a július elejei kánikulában. Ráadásul most megint kánikulát jósolnak: ez nem a peronosz éve.
Én várnék egy hetet, ha csak nincs valami nagy nyomás a betegségek részéről. Ha meg mindenképpen fújni akarsz, akkor zsurlófőzettel lehet a gombák ellen tenni.
A csemegét NEM kellene permetezni, de ha jobban elolvasod, amit írtam, kiderül: totál vegyesen vannak a tőkéim, nem tudom kikerülni a csemegéket. Teljesen összeérnek a hajtások a borszőlővel.
A borszőlőimet viszont még muszáj permeteznem.
Vagy hát nem tudom, várjak inkább 1 hetet és amikor leszedtük a csemegét, utána permetezzek? Csak az a baj, hogy már elég régen volt permetezve, nagyon időszerű lenne és a borszőlőt sem akarnám az utolsó pillanatban már permetezni, most pont jó lenne még.
Mit javasoltok most permetszert? Mivel a cseme tőkéim már szinte beértek (max. 1 hét kell nekik), ezért olyan szert keresek, ami nem okoz problémát (lehet fogyasztani a szőlőt a permetezés után néhány nappal).
Sajnos nem tudom kikerülni-kihagyni a csemeszőlőimet, mivel össze-vissza vannak a sorokban (igen, nagyon vegyes az ültetvényem, van egymás mellett csemege, fehérbor szőlő, vörösbor szőlő és így váltakozik).
Tehát, van valamilyen szer, amivel lenyomhatom a már majdnem érett csemegeszőlőt is?
Héten lepermeteltem a szőlőmet Thiovit Jet szerrel.Othello szőlőm is van,és sajnos útolag tudtam meg,hogy nem szereto az othello a kénes szereket.Jól meg is perzselte a leveleket.Volt már valakinek hasonló problémája?Beérést mennyiben befolyásolja?Esetleg valamit lehet tenni?Köszi
A hajtásnövekedés pedig ilyen volt, de sajnos a 40 nap alatt leesett 200 mm, a folyamatos 25-30 fok és az alacsony hajtásszámra rájött eléggé hiányos fürtkollekció ezt eredményezte. (Semmiféle tápanyagpótlás nincs, kezdeti trágyázás sem volt a tőkék 17 évesek) Küzdök ezzel, de még nem találtam megnyugtató megoldást; a rövidcsapos metszésről nem akarok átállni hosszúra vagy szálvesszőre.
Levelezéssel egyetértünk, kékszőlőt óvatosan lehet, de a fehérnél Mo-i klímán én a július/aug elejit továbbra is hazárdnak tartom, Freiburban lehet de itt a nár közepi kitakarás komplett megfőzést okoz. Zsendülés előtt nem nagyon van értelme kitakarni, akkor a botritisz sem akkora veszély még, inkább a fürtzóna hónaljait érdemes eltávolítani. Persze esős évben aug második felétől mehet a szellősítés, mint ahogy 2010ben ezt is tettem (ez sem segített az másnaponta jövő özönvízzel szemben) tavaly meg egyáltalán nem, hogy a csontszáraz őszön ne mazsolásodjon teljesen be a fürt.
A nagyobb lombfal nagyobb cukorgyűjtés axióma eléggé vitánfelül állt eddig, persze ua. fajtán és tenyészterületen összehasonlított egyedeknél, meglep hogy ezzel nem ért egyet, de lehet változott ez a tézis.
A Cirfandlit azért vettem viszonyítási alapnak mert itt a pécsi borvidéken ez a fajta az egyetlen ami kitörési pontot adhat a termelőknek még ha nincs is jelentős terület belőle. (vö. Badacsony -Kéknyelű) Én minimum 10 gazdasági szereplőt ismerek, akinek kereskedelemben is kapható bora van belőle és dolgoznak vele, kordában tartják, nem (csak) hosszúcsapos metszés mellett nem csak különleges években minőséget adó borként. A fajtából széles klón ill. szubklón szelekció létezik, a pécsi kutató egyik fő kutatási területe ez cirka 40-50 éve...
Eső felénk továbbra sem volt; így a májusi június eleji bőség után már több mint másfél hónapja csak ácsingózunk érte. (csak zárójelben merem megemlíteni, hogy több mint egy hónapja pereteztem és nem lehet hogy az lesz az utolsó :) ha így marad az idő, bár kénnel még kellene 1x menni...)
A cikk szerint a fitoplazmát a kabócák terjesztik (ami délen Jugoszláviában van sok), nem szabad összekeverni az amerikai lepkekabócával. Egész más a kettő.
Lehet ellene valahogy védekezni (elsősorban szőlő, kisebb részben gyümölcsfák érintettek)? Ha ki nem is irtható, de legalább a kártétel csökkenthető valahogy? Most, hogy végre megtudtam, mi ez, nem tartom kizártnak, hogy a virágzó fürtöket ez tette tönkre tavasszal, a szomszédos fákon láttam őket (mostanra a szőlőn is megmutatkoznak, de semmi látványosat nem tesznek).
Köszöm én is a részletes választ és a kifejtést utánna a kérdésekre.
Ami nem világos számomra: A stresszhelyzetet a leírtak értelmében a túl korai, vagy a túl későn elvégzett tetővágás okozza?
(Én úgy értelmeztem, hogy túl későn végzik el és nem leveleznek - de lehet hogy az ellenkezője)
Miben mutatkozik meg a stesszhelyzet? - sajnos a freiburgi szőlőkről bemutatott képek nem nyújtanak támpontot (vegyük ezeket helyezen művelt stresszmentes szőlőknek), mivel a láthatóan hűvösebb, csapadékosabb a klíma. Nehezen megállpítható, hogy a szőlők állapota a klíma vagy a művelés eredménye.
A helytelen zöldmunkával kiváltott stressz az ESCA-ra hajlamosít, vagy ott csak a téli metszésre kell figyelni?
(És bocsánat a megkésett válaszért, csak a héten épp a szőlőben voltam, ott pedig nincsen net, sőt mobilnet-térerő sem - boldog világ! :-) )
A permetezés aktualitását (rézzel és kénnel) egyébként nem a megrepedt bogyók, hanem a programszerű védekezés kontakt köre adta (a bogyórepedés nem volt olyan nagyon gyakori, hogy védekezni próbáljak ellene (meg magamtól nem is mertem beblöffölni valami megoldást), csak aggasztott, hogy mitől lehet).
A hét végén megejtettem az utolsó permetezést is, szintén kontakt szerekkel. Ha nagy baj nem lesz a következő két hétben, akkor már nem kell több vegyszert a tőkék közé vinnem. :-)
Szüret szempontjából meg nem lesz gond a kénnel: a korai(bb) fajtáimat szeptember első-második hetében tervezem szedni, a késeieket (főleg rizling, egyelőre) meg október második felében. Mivel erőst függök az "önkéntes segítségtől", ez is programszerűen megy, bár egy-egy hetet azért talán tudok játszani az érés függvényében előre vagy hátra.
Most csak abban bízom, hogy a ma esti jégverés (amiről csak hallottam) nem tett komoly kárt a termésben, és lesz mit szüretelnünk!
Jó termést és szép borokat! És még egyszer köszönöm!
