A valóság a kisérletek megfigyelések segitségével megisnerhető, ez tény mint ahogy az atombomba. Ám ezeket az eredményeket a matematikai modellek összesitik és irják le. Ám a modell csak kisérlet az igazsághoz, tehát mérésekkel bármikor a modellel szembeni eredmény jöhet ki. Akkor ha a mérés jó, a modell a hamis.
A mozgás tehát a sebesség is viszonylagos, azaz sebessége mihez képest, tömege mihez képest pontosabban melyik mozgókoordináta rendszerben? (a hossza mihez képest?).
Ne becsüld le őt. Nagyon nagyot lépett előre a fizika az ő kutatásai nyomán. Előtte még az se volt nyilvánvaló, hogy egyáltalán milyen tulajdonságai vannak az atomnak, pl. hogy a szóráskép alapján van egy kis, keményen szóró centrum benne, amit atommagnak nevezünk. Keletkezett egy csomó teljesen új mérési adat, amit megpróbált rendszerbe foglalni, és egy egészen jól használható atommodellt talált ki, amely nagyon sok jó előrejelzésre is képes volt, színképvonalak, azok felhasadása stb.
Az egy más kérdés, hogy később a kvantumechanika segítségével még jobb modelleket alkottak. Ez a fizika fejlődése.
Nem tudjuk feltenni az összes lehetséges kérdést. Nincs kísérleti válaszunk mindenre. Ezért alkotunk modelleket, amelyek akkor jók, ha a kísérletekben kapott válaszokkal összhangban állnak, de még el nem végzett kísérletekre is képesek előrejelzéssel szolgálni.
Ez attól függ, hogyan definiálod a tömeget. Ne próbálj valami valóságos, abszolut, kőtáblába vésett igazságot képzelni a tömeg szó mögé. A tömeg egy modell fogalma, és nem jelent se többet, se kevesebbet, mint hogy hogyan definiálták a modellben.
Nem szerencsés, ahogy megközelíted a dolgokat. Egyes matematikai fogalmakat, pl. szinusz, azonosítasz a valósággal, másokra azt mondod, azok csak matematikai konstrukciók. Holott mindkettő matematikai konstrukció, melyekkel a valóságot próbáljuk modellezni.
Nem tudjuk, milyen a valóság. Kérdések vannak, amikre válaszolni próbálunk. Ehhez matematikai modelleket alkotunk, melyek, ha sikeresek, olyan válaszokat szolgáltatnak, amelyek egyeznek a kísérletek eredményeivel. Mindegy, hogy a modell elemei közismertek, pl. egész számok, vagy ravaszabb konstrukciók, mint mondjuk komplex számok vagy reciprok rácstér.
De hogy lehet egyszerre,egy időben milliónyi a tömege.A sebessége nem viszonylagos?Eszerint a tömege is viszonylagos?A tömeg nem a gyorsulással szembeni ellenállás mértéke.Mi köze lehet a tömegnek a sebességhez,mi értelme van nyugalmi tömegről,vagy nyugalmi energiáról beszélni.Csak a sajátidő függ a sebességtől,ebbe kódoljuk bele,hogy a hatásnak véges sebessége van.
Bohr a klasszikus mechanikát megerőszekolta,a posztulátumaival,pontmechanikát használt,és a Hamilton-Jacobi egyenletből kijövő bolygómozgás törvényeit alkalmazta,ez elektront a Naprendszer bolygóihoz hasonlította,az atommagot pedig a Napnak.
A hullám terjedéséhez közeg kell.A vákuumban,hogy terjedhet hullám.az elektronpályán komplex hullám alkotja az állóhullámot,nem pedig sinushullám,mert az anyagsűrűség egy pálya minden helyén ugyanaz,nincs sűrűsődés és ritkulás.A komplex,cirkulárison polarizált dugóhúzó hullám csak matemetikai analógia lehet.Makroszkópikus esetben ilyennel,hol találkozunk?Ott csak sinushullám van,aminél az anyagsűrűség hullámzik.A fény erőssége egyenletes,nincsen benne energiasűrűsség hullámzás,a hullámképet csak a fázis változása biztosítja állandó amplitudónál,de ilyen eset,csak matematikailag lehetséges.
Ha van nyugalmi tömeg,akkor hogy lehet,hogy az inerciarendszerek egyenértékűek?Például az elektron tömege függ a mozgásállapotától,akkor milliónyi tömege lehetne,attól függően,hogy mihez viszonyítjuk a sebességet?Vagy pedig megtaláltuk az abszólut sebességmérőt?Szerintem nem!Atmegből csak egy van,és az energiából sincs nyugalmi energia.
Lehet,hogy blaba,de mi jogon osztod fel az energiát részekre,ha az e nergia összegségben a négyesimpulzus vektor időkomponense?A mozgási energián a teljes energiát értem a tömegen a teljes tömeget.
Tehát: Az elemi részecskék, és a fény, NEM GÖMBÖCSKÉK, ez Bohr téves modelle volt, tehát anyaghullámok, a foton is az elektron is ..... Optikai berendezésekkel ezeket hullámként érzékelik, mechanikai műszerekkel pedig részecskeként (ütközés stb) UGYANAZT, tehát hol hullámként reagálnak a kisérletekre, hol pedig részecskeként. A nyil = -> mint az A,B,C ...az egy jel ami mint emberi létezik csak.
Van valami mélyreható zavaroság abban, amiket írkálsz. Olyan, mintha gyorsolvasással elolvastál volna egy fizikakönyvet, egy csomó fogalom megragadt, de rendes megértés nélkül. Aztán különböző kombinációkban ide leírod ezeket, néha jó öszefüggésben, legtöbbször viszont értelmetlenül.
Inkább energia vektornyíl,de összefüggnek a sebesség vektornyíllal.A térfizikában úgy sem érdemes önálló determinisztikus objektumokról beszélni,csak nyilak van amik elfordulhatnak vagy a hosszuk megnő,az önálló mozgó objektumok a pontmechanika(nem térmechanika) közelítése.Ezek e anyilak ki vannak szögezve a vektortérben.
Nincsenek fotonok,mint részecskék a világban szerintem.Golyókként vagy hullámokkal szokták ábrázolni.Ezek energiabázisvektorok.A klasszikus vektorok sem nyilak a térben.A foton helyett mondhatnám sebeség vektornyil.A vektortér sebességnyilainak egyik bázisvektora.
A Káoszelméletesen egyik célja,hogy a (v,grad)v-s nemlineáris differenciálegyenletre keresnek analitikus megoldóképletet.Mert a módusokkal numerikus megoldást lehet kapni,de a teszőleges pontossággal meg lehet közelíteni,ahogy a pit is tizedestörttel.
A kontinuum végtelensok bázisvektor közül ha mendigyiket figyelembe tudnánk venni,akkor analitikusan írnánk le a nemlineáris anyagáramlást.De ez képtelenség,mert végteln ideig tartana.
A rádióhullámokból kijövő anyagáramálst fotongolyó módusai is vannak,csak nagyon kis erősséggel.A sugárázi görbe(de csak a spontás sugárzási részre gondolok),szerintem a folytonos kontinuumvégtelensok bázisvektorok függvénye a móduserősségük szerint.Nem igaz a valószínűségi kijelentések,noha matematikailag ugyanaz,ahogy a hullámkép sem igaz,csak egy matematikai analógia.Azért meg szoktak elégedni numerikus közelítéssel amikor végessok bázisvektort vesznek csak figyelembe,és n bázisvektor esetén,n-állapotú a rendszer,n db módusvilág helyettesíti a teljesállapotú világot,n szer n-es A Hamilton-mátrix.
Az elektron nyugalmi energiája,a tévesen nyugalmi tömeg/cnégyzet.Régebben sajátidő gyökalatt(1-vnégyzet/cnégyzet) kifejezését a tömeghez csapták,DE AZ AZ IDŐHŐZ TARTOZIK.Régebben az energiát ugyanúgy,mint a tömeget nyugyalmi és nem nyugalmi energiára osztottak.Meg ezek a tömeg-energia megfeleltetések nagyon speciális tömegközépponti renszerre vonatkoznak,ahol az alkotórészeknek nincsen mozgási energiája,a tömegűket nyugalmi energiának hívták,de SEMMI KÖZÜK egymáshoz,csak nem felejtsd el,hogy c=1-ben vagyunk.
A tömeg-energia kapcsolatnál arról van szó szerintem,hogy rendszer "nyugalmi" (nincs külön nyugalmi tömeg)tömege,miként áll össze az alkotórészeik tömegeiből és mozgási energiájából.De a tömeg olyan kapcsolatban áll az energiával,mint amilyen kapcsolatban áll a helyvektor r hossza áll az x-,y-,z-vektorokkal.
De amiket mondok azt Taylor-Wheeler:Téridő fizika vettem.Ott rendeteg megalapozást tesz,meg mindenféle hasonlatókat.
A hullámjelenség abból ered,hogy a Hamilton operátor egy egyenletrendszert foglal magába,annak rövid kifejezése,amik külön külön elsőrendű lineáris differenciálegyenletek.De az elsőrendű differenciálegyenletet a Cexp(lambda) próbafüggvénnyel kell megoldani.Lambda legyen a szor t,időfüggő kifejezés.De a Schrödinger egyenletbe beleraktak egy i betüt,és a megoldásokban Cexp(iat) lett,ezek komplex exponenciális függvények.De az 1800-as években lineáris polarizációt cirkulárisan polarizált hullámokra vezették vissza,tudod azok a balra vagy jobbra tekeredő és haladó spirális alakú hullámok.Ezeknek az az előnye a sinusos hullámokkal szemben,hogy nem sérti az anyagmegmaradást,mert a szinusz amplitudója időben változik,a cirkuláris hullám amplitudója nem,csak tekeredik a ffázisa változik csak.De ez csak matematikai modell mert soha nem látott senki sem a makroszkópikus világban ilyen tekeredő spirálisokat.
Szerintem a különböző módusáramlások sebességterének nyilacskái kétdimenziós síkáramlást alkotnak,mert a alkalmazkodtak(kiküszöbölték) a (v,grad)v-s kényszerfeltételhez.A síkáramlásban alkalmazható a komplex-függvénytan és szerintm,ezért kellett beleírniuk a Schrödinger-egyeneletbe az i képzetes egységet.Ez okozza,a hullámképet,az alagúthatást,és a határozatlansági relációt,a hvonás ezeknek csak a mértékét határozza meg.A teljes anyagáramlásnak Hamilton-függvényében nincs i betű,de az háromdimenziós,nem alaklmazhat a komplex függvénytan,mert benne van a sebességtér nyilacskáinak helyszerinti kényszerfeltétele,ami nemlineárissá teszi az egészet.
