Egyszerűen szarok a táblák. Jók is lehettek volna, ha hozzáértők csinálják, vagy legalább konzultálnak velük. Olyan földrajzi pontok is kerültek a táblákra, amiket a térképet bújók ismerhetnek csak, nekem is csak rémlik pár hely, hogy egyszer láttam térképen, de közelében nincs jelzett út. Egyébként ha már itt tartunk a Tar-kő felé a Tarkői-kőfülke is ki van írva, mintha a kéken lenne, miközben az a Tar-kő sziklatömbje aljában van, ráadásul csak engedéllyel látogatható. Ilyet minek írnak ki? Amúgy nemrég beszéltem egy BNPI-ssel, és elmondása szerint velük nem is egyeztettek, jött valaki, bemérte a dolgokat GPS-szel, sokszor rosszul, majd megcsinálták a táblákat. Az ezekre fordított pénzt sokkal hasznosabban el lehetett volna költeni. A turizmus fejlesztésével nincs gondom (kicsit a 20-as, 30-as évek fejlesztési lázát idézi), sőt nagyon jó ötlet, csak nem lenne rossz ha a megvalósítás során szakértőket is bevonnának. Én is örültem mikor Bánkút környékén megláttam először a Bükki Srácok felhívását, hogy végre valaki veszi a fáradságot, hogy felhívja a figyelmet az esetleges megtévesztő információkra.
És szerintem annak sincs semmi értelme, hogy 100 méterenként kitesznek egy 1 négyzetméteres táblát, mert sok helyen ezt csinálták. Szerintem az élményt is rontja, hogy agyonjelzett utakon kell menni. Inkább az elágazások jelzéseit kellett volna felülvizsgálni, hogy mindenhol egyértelmű legyen, és nekem régebbi útjelző táblákkal semmi gondom nem volt - azokat lehetett volna kicsit kipofozni, néhol sűríteni. Én nem szeretem a negatívkodást, mert semmi értelme, de ezt tényleg átgondolhatták volna jobban.
Helyi szervezetek, egyesületek jól elvitatkoztak volna ezen, hogy honnan mi a valószínű célpont, ha megkapták volna feladatnak. De 'befektetés a jövőbe' alcímmel szerintem inkább normális telefonos térképet kellett volna fejleszteni. Vagy méginkább egy Szent Jakab-út népszerűségű nemzetközi attrakciót a Kéktúrából.
Elvileg helyes is lehetne, de csak azon elv alapján hogy az induló-jelzést tüntetjük fel a táblán.
Ezt az elvet kb pár tucatnyian ismerik. És ez egy alapvetően elhibázott elv, a kihelyezett rossz táblák utólagos ideologizálása próbál lenni, sajnos.
A gyakorlatban tökéletesen megtévesztő, mert 10-ből 9 turista azt hiszi majd hogy a kék sáv vezet Odvas-kőhöz (és máshova) Pedig nem.
Gyakorlatilag ez alapján egy darab turista sem fogja megtalálni az Odvas-kői barlangot, mert a Dédestapolcsány felé vezető úton fogja keresni.
Plusz: Elvileg a Kohász kék is kék, de itt nem az hanem kék+. És Odvas-kő még arról is kitérő, igaz csekély.
És igen, 2016-ban is szükség van táblákra, csak nem ilyenekre hanem jókra. Például ilyenekre mint ez, amelyeket nem számítógéppel, irodából, hanem helyismerettel rendelkező emberek terveznek és hoznak létre:
Elvileg helyes, K majd K+. Az kérdéses, hogy helyismerettel, jól átgondolva, hová milyen táblát tennél milyen tartalommal. Vagy 2016-ban már semmilyet.
Egy érdekes útjelző tábla, Mályinka kilátó mellett az országúton. Érdekes. Az egyik tábla a másik hátoldalán van. Ugyanabba az irányba mutatnak. Korábban írtatok itt a Csondró völgyről. Mintha ott lenne az Odvaskő barlang. De mostmár az OKT is arra megy? Még szerencse hogy a Bükki Srácok laminált felhívása minden oszlopon ott van.
A Csondró völgyben a Zöld jelzés mondhatni tradionális! A Bükk "biblia" az 1932-es kiadású Erdey, Hubay, Vigyázó kalauz is említi. Leír egy túrát Bánkút- Ördögoldal-Nyárjúhegy- Látókövek- Szalajkaház - Csondróvölgy- Mályinka útvonalon. Bánkút- Szalajkaház közt piros jelzés volt, és ahogy írja a könyv "a forrás vízfolyását követve a háztól balra induló Zöld jelzésen...."
Aztán az 1956-os Erdey féle Bükk útikalauz is leírja. A Zöld jelzés tovább más jelzésekkel együtt lement a Garadna völgybe, fel Jávorkútra, aztán a műutat követve Nagymező fele, majd balra Vesszősvölgy- Lillafüred- Hámor - Pereceskő- Pereces.
Későbbi kalauzokat most nem tudok megnézni, de feltételezem hogy ez az út és a jelzés még a 60-as években is létezett. Valószínű mikor már elég élesben ment a Kohászok útja de már akkor a kék "foglalt" volt a Bükki Kék úton, és hogy valahogyan kötődjön a Kohász Kékhez lett kék kereszt. Erre most pillanatnyilag nem tudok pontos választ adni.
Csatolom az 1956-os kalauz térképmelléklet(?) részletét.
A Kohász Úton, Mályinkától a Csondró-völgyben felfelé kapaszkodva régi zöld jelzéseket fotóztam, nem tudom mikor létezhetett ez az útvonal (és merre tartott) , utána kéne nézni.
Mindenesetre jó minőségű jelek voltak láthatóak, de mivel a jelzést kiválóan tartó bükkfákon, így akár 40-50 évesek is simán lehetnek:
A Kohász Kéktúra Diósgyőr-Ózd közötti 58 kilométerét teljesítettem két nap alatt, az első nap túraleírása a kéktúrásból:
Új infó a Bélkői kékről (beszereztem további kalazokat és térképeket): 54-es portyavezető és térképvázlat szerint K a gerincen, K+ a Kő úton; 56-os szerint megcserélődött a kettő ( lehet hogy köze van ahhoz, hogy azt írja akkor csinálták meg az aszfaltutat a felső bányához); 58-as Kartografia terkepen újra K a gerincen, K+ Kő úton (ez meglepett); 63-as Kartografia terkep szerint K a Kő úton, K+ Sötétlápa felé (amerre 70 ben már a K ment), a gerincen már nincs jelzett út; a későbbieket már kitárgyaltuk. Ez azt jelent, hogy K-t és minden egyéb jelzést valamikor 58 és 62 között tereltek le a gerincről.
Rákerestem és jobb oldalon látta, hogy kötél szükséges hozzá, de azóta rájöttem, hogy az csak azért van ott, mert ilyen megjegyzést is lehet fűzni barlanghoz. Tehát csak egy opció.
Valóban. Akkor ezt találtam meg korábban, nem a geocaching-eset. Ezek szerint rögtön a gerinc déli végének nyugati oldalán van. Ha jól láttam a leírást, ehhez kötél is kell
Szilvásvölgyi-forrással kapcsolatban most jut eszembe: mivel a kőtábla szerint (kezd kopni, meg föld és avar is volt rajta, de még olvasható), ami a képeim között is szerepel 1975.X.30. dátum szerepel készítés dátumaként, és 70-ig nem igazán vezetett arra jelzett út, ezért valószínűsítem, hogy azért foglalták, mert 70-es évek végére arra terelték a Kéket, a Felső-erdő felé. Ha valóban ezért foglalták, ami logikus lenne, akkor abból az következik, hogy a 70-es térkép kiadás után nem sokkal (pár évvel) már erre vezették át a Kék jelzést, ami viszont azt jelenti, hogy a Nagy-szoros-völgyben lévő alig látható kék jelzések elképzelhetően lehetnek 50 évesek ha feltételezzük, hogy kb. 8-10 évig nem frissítették a felfestést (nem tudom, hogy a milyen gyakran szükséges újrafesteni egy jelzést).
Feltöltöttem a képek egy részét - sajnos így is elég sok. Én időrendben másoltam be őket, de a Google teljesen összekutyulta - ott meg már nincs türelmem rendezgetni. Van amit telóval csináltam, van amit fényképezővel (többnyire a bányás képeket) - valószínűleg ezért keverte meg. Annyit az útvonalhoz, hogy próbáltam minden olyan kiszögellésre kimenni a felső bánya északi peremén, ami még nem életveszélyes. A virág az a ritka korai szegfű ha nem tévedek. A képek egy részét kommenteltem. A Sötét-lápa felé a patakvölgyben akárhogy meresztettem a szemem se fán se sziklán nem láttam jelzést (volt néhány öregebb bükkfa) és őszintén szólva kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy az OKT-t ott vezették (pedig térkép szerint igen), mert a patak jobb oldala meredek és csúszós. Egy idő után át lehet menni a bal oldalra, mert odaágazik egy földút, ami most elég dzsindzsás - talán régen jobb volt. A Nagy-szoros-völgyben is csak 2 bükkfán találtam alig látható kék jelzést. Messzebbről abszolút nem látni - én is csak úgy vettem észre, hogy kb. minden potenciális fát szemügyre vettem. Elképzelhető, hogy a 60-as évek elején-közepén festették föl arra a K jelzéseket (77-ben ha jól emlékszem már nem arra ment), és utána nem frissítették - ebben az esetben 50 évesek is lehetnek a megmaradt jelzések - a patak miatti pára sem hiszem, hogy jót tesz a jelzéseknek - talán ezért nem találtam följebb.
Felső erdő felső részén jól láthatók a régi jelzések. Egy részen elkavartam lefelé, de sejtem hogy hol; Szilvásvölgyi-forrásnál csatlakoztam vissza tartva a nyugati irányt egy földúton (több földút is van, amit nem jelez a térkép, de ha tudod az irányt, akkor nem lehet nagyon elkavarni). Nem mentem le a tóig, mert vissza, felkanyarodtam észak felé az alsó bányához. Majd egyszer lentről fölmegyek végig a régi K-n.
Kolacskovszky-forrástól 50-es évekbeli K-n János-hegyre direktben és onnan nyugati gerinc elég izmos - nem véletlenül mondta F. István, hogy az az út kivette az ember zsírját. Errefelé akárhogy néztem se sziklán se régi fán (bükk sajnos itt nem igazán jellemző) nem volt meg se a régi K, se az 50-es években létező K+. Természetvédelmi státusza miatt nem ajánlom ezt az utat. Ha van kérdés még a képekhez, akkor megpróbálok válaszolni.
Bácsváron nem tudom van-e valami, csak a Cartographia térkép szilásnak jelzi a tetejét, meg talán ha ez a neve, réges régen valami vár lehetett rajta - ha nem is a klasszikus értelembe vett vár, hanem mondjuk olyan mint az Ódorvár.
Amúgy engem nem szokott zavarni, ha nincs kitaposott út valami felé, amit meg akarok nézni - végülis a Bükk 900-as csúcsai mozgalomban is ott mész fel a csúcsokra ahol tudsz.
Mó halma a térkép szerint elég nagy területen terül el, ráadásul van egy ilyen nevű csúcs, és alatta egy elnyúltabb tömb féle. Szerintem a csúcsra a legkönnyebben a Belvács-forrás felől lehet feljutni, az alatta elterülő részre a szintén a Belvács-völgyből nyugatnak indulva. Lefotóztam a térképrészletet, csak nem tudom feltenni, mert azt mondja túl nagy a mérete.
A Kecskés-galyai barlangot is megnéztem - különböző helyekre teszi a Cartographia és a Z-press térkép. Előbbi a gerinc nyugati, utóbbi a keleti oldalára teszi. A geocaching oldal a Cartographia-shoz áll közelebb talán, de nem pont oda teszi. Mindenesetre a Cserépfalutól Belvács-völgy (P+) felé menő aszfaltútról betámadható. Két másik érdekes lehet Kács fölött a Kankós-lyuk és a Zsendice-barlang. Mindhárom barlangról lehet találni amúgy képet. Kácson még sajnos soha nem voltam, de érik már egy ott megszállós egész hétvégés Déli-Bükk túra. Sok részt be lehetne járni 2 nap alatt arrafelé.
a Közép-Szék nyugati oldalában fut egy dózerút, amiről elég jó a kilátás. (ok, mi még márciusban csináltuk.) mi a Hajagos-kukját és a Galya-tetőt érintve mentünk rá a Mocsárosház műútjára, majd le Cserépfalura. (a Cinegés - Hideg-kút-laposa felé rövidítettünk, és az is szép.)
pontosan hol van a Bácsvár? van ott vmi érdekes?
a linkelt térkép 2 pontot mond Bácsvárnak: a Hajagos-kukjától dél-délnyugatra lévő magaslatot (nincs feltüntetve a TuHun-n), illetve egy másik magaslatot, ami a TuHu-n is szerepel (http://turistautak.hu/poi.php?id=120861). én a rossz POI mellett jöttem el, nem volt semmi se (http://turistautak.hu/poi.php?id=59441).
a Harangláb-ház csak egy rom, attól délre van a Galya-tető, rá lehet menni a magassági pontjára (szép kilátás), mert a nyugati oldalában vezet egy leshez egy földút.
a Veres-Kő-völgy nehezen járható szurdok, nem ajánlom senkinek se. (avar miatt nem tudhatja az ember, hogy hova lép, a hegyoldal járhatatlan.)
a Kecskés-Galyai-barlang érdekelne még erről a részről.
---
a Szárra a Somos-völgyből Kácsra vezető földúton mentünk, aminek egy része jelzett, majd fel a Tamás-széki-völgyön. helyenként látszott a Mó halma (?) sziklái. az se semmi látvány! (oda hogy lehetne eljutni?)
