Sziasztok! Felújítás alatt vagyunk. Eredetileg gázkazánt terveztünk, alternatív fűtés kandalló lett volna, utóbbi a régi kéménybe kötbe. Lebeszéltek a kandallóról, így egy helységbe tervezem a gázkazánt és majd egyszer egy vegyestüzelésűt. Tudom, hogy a kettőt egy kéménybe nem lehet bekötni. Van valamilyen minimális kéményméret, ami szükséges a vegyestüzelésű kazánhoz? Vagy mire kell figyelni, pl. téglából kell építeni, vagy jó a vásárolható kéményelem is, stb.? Látszik, hogy abszolút kezdő vagyok e téren, eddig lakásban laktam, csak messziről láttam kéményt. Előre is köszi a válaszokat. B.
Ez (ideiglenes szakvélemény) csak ott és csak akkor kell ha a helyi gázszolgáltató másként nem ad gázórát (nálunk nem ad), mivel az égési levegő összetétel vizsgálatának csak akkor van értelme ha van égéstermék is.
A kiemelt szöveg nem teljes és így nem értelmezhető, (bár ott igazából kéne lennie egy veszőnek). Ha jól emlékszem azt írtad hogy egy S-ABS kéményed van amin SD zárt égésterű fali kombi van. Ebben az esetben ugyanis az ABSOLULT (N1) gravitációs égéstermék elvezető berendezés. Vagyis : "csak a gravitációs elven működő(és ide kellett volna a vessző), zárt égésterű berendezéseket kiszolgáló, gyűjő illetve egyedi kéményekről beszéltem." lenne a helyes.
A kéményeddel szemben támasztott összes kritériumot megadja a kéményed szabvány szerinti besorolása. Innen meglesheted:ABSOLULT nyilatkozat
Fizessed ki, de követeld meg a teljes évenkénti procedúra elvégzését, (kotrás, koromszedés, ... stb). Dolgozzonak meg a pénzükért, esetleg firtassad az elmaradt értesítést vagy tudakold meg mi a helyben szokásos eljárás a lakosság értesítésével kapcsolatban.
1: A háztervemben a kémény hőszigetelése a tetőn kívüli kémény-szakaszra van leírva. A házam hőszigetelése viszont a födém szintjében lesz. Ebben az esetben nem az a logikus, ha a teljes, a ház hőszigetelésén kívüli rész van szigetelve?
2: A tervben le van írva a vízorr. Ez igaz a kalapon levő ív? Viszont a házak tömege enélkül épült meg. Van ennek gyakorlati jelentősége? (A fatüzelésű kályhám csak igen ritkán lesz begyújtva. Felgyűlhet benne csapadék?)
most beszéltem a póstással, mondja hogy többen kaptunk ilyen csekkes levelet, de előzetes időpont-egyeztetési felhívást, vagy egyéb felszólítást ők sem kaptak.
megjegyzés:
ahhoz hogy összefogjak a többi érintettel, én lusta vagyok!(sajnos)
Köszi a választ. "(ezt azért egy ideiglenes, kb 30 napra szóló szemrevételezésen, kamerázásom alapuló szakvéleménynek meg kell előznie, mert a gáz is csak úgy jön.)" Ezt úgy kell érteni, hogy akkor kapok gázórát, ha van ideiglenes kémény-szakvélemény? Utána pedig újabb kéményvizsgálat a már kész rendszerre? Vagy lehet, hogy a kazán kéménybe kötésével a kettőt összevonják?
"csak a gravitációs elven működő zárt égésterű" A zárt égésterű kazánom "ventilátor segítségével jól tömített égéstermék elvezető csőrendszeren keresztül az épületen kívülre" juttatja az égéstermékeket a leírás szerint. -Ez gravitációs elvnek számít? Ha nem, akkor vajon szigorúbbak a követelmények?
A kivitelezői nyilatkozat kitöltésénél van-e jelentősége, hogy "a kémény milyen tüzelőanyag égéstermékének elvezetésére alkalmas" kérdésre beírja-e a kivitelező a gyártó (Schiedel) által megadott összes tüzelőanyag-fajtát, vagy csak az általam tervezett gázt, ill. fát. Ez a tartalék kéménynél lehet érdekes, tehát ha pl. olaj, szén, tőzeg, stb. is szerepel, akkor szigorúbb követelményeknek kell-e megfelelni, mint csak fatüzelés esetén?
A vizsgálatnak a nem magas (P1-2, 200 Pa) nyomásosztályú kémények esetén, azon felül hogy a bekötés kialkítása a megközelíthetőség a tisztíthatóság a tömörség az építés szakszerűsége megfelel e a terveztteknek (amit előzőleg jóváhagytak), nem feltétele a berendezés bekötöttsége. Sőt ha nyomáspróba alá akarja venni a kürtőt (SQ, LT kémény esetém v egyéb gravitációs LAS gyűjtő max 40 Pa ráadásul az is húzás) akkor ki is kell vennie az összekötő elemet, eltömni a nyomáskiegyenlítő hézagot, nyílást. Esetleg füstnyomáspróba ... :) Vagyis megspórolnak egy rakás munkát, szarozást (lehet hogy még neked pénzt is, bár nem hiszem) és csak a gázóra felhelyezés után adnak szakvéleményt a megfelelősségről. (ezt azért egy ideiglenes, kb 30 napra szóló szemrevételezésen, kamerázásom alapuló szakvéleménynek meg kell előznie, mert a gáz is csak úgy jön.) Ha a szakvélemény után szétkapod a rendszert (mondjuk inkább cső a csőben esetén) akkor nem biztos, hogy az a szakvélemény nem veszti érvényességét. Hangsúlyozom, hogy csak a gravitációs elven működő zárt égésterű berendezéseket kiszolgáló, gyűjtó illetve egyedi kéményekről beszéltem.
A régebbi szabványok ( ME 04/160-87 és az MSZ 04-82/3-79 azóta visszavonttak) is csak fűtőberendezéseket, fali melegítőket stb. engedtek meg ha jól emlékszem 17-18 kW teljesítményküszöbig (szintenkénti összes). Központi fűtési rendszert kiszolgáló atmoszférikus készüléket (kazán) már akkor lehetett gyűjtő kéményre kötni. Ráadásul csak egyféle használatú berendezések mehetek egy kürtőre ... tök egyforma cserépkályhák, kályhák, napjainkban is működő atmoszférikus átfolós vízmelegítők azonos teljesítménnyel. Szóval a szakinak sajna igaza volt.
Az, hogy ezt kötelezően végeznie kell, és neked tűrnöd az teljesen igaz. Erről az éppen változtatás alatt álló 27/1996 (X.30) BM rendelet ír. A kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatást várhatóan egy törvény fogja szabályozni,amit még az év folyamán várhatóan elfogad a törvényhozás. Igen, a jegyzőt (elsőfokú tűzvédelmi és építésügyi hatóság) értesíteni kell az év végéig nem "karbantartott" (ellemőrzés és tisztításnak hívják) égésternék elvezetőkről. Hogy a díj megfizetése megilleti e a szolgáltatót ... ha nem végez munkát nem tudom miért járna ... (más dolog hogy akadájoztátok a munka elvégzésében), ... egy ezzől szóló megyei önkormányzati rendeletet azért felülvizsgáltatnék .. :)
1. A kéményedre vegyes vagy gáztüzelő berendezés van e kötve? Ha előbbi akkor a helyileg iletékes kéményseprő ipari közszolgáltató dolgozóinak (kéményseprő) évente kétszer kell megjelenniük (kb, félévente min 6 hónap különbséggel) kéményt ellenőrizni, tisztítani, koromzsákot tisztítani. Ha az utóbbi, vagyis gáztüzelő berendezés akkor évente egy alkalommal, ellenőrizni, ha kell tisztítani és visszaáramlást viszgálni. 2. Nekik kell tudni igazolni ... elvileg először a helyben szokásos módon kell értesíteni a lakosságot (plakátokás, helyi TV, újsághirdetés stb.), aztán ha helyben hagyott értesítések alapján (ajánlatos egy sorszámozott szigorú számadású értesítő) kétszer nem talál otthon akkor tértivevényes postai értesítés (ez sokszor elmarad hiszen a posta majdnem drágább mint az éves díj). 3. Elvileg jobb mint a semmi ... büntetést rád csak a jegyző szabhat ki ... a szolgáltató nem hatóság. 4. Nem tudom mi lenne ha mint adót fizetnénk meg az éves szolgáltatási díjat, valszeg elmaradna az ellenőrzés (így is van panasz elég, csak pénzszedés semmi munka, hasonlók). Hogy hányszor kell kifizetni ... elvileg csak vegyes tüzelőberendezés esetén kell egy évben két alkalommal fizetni de akkor is csak az éves díj felét alkalmanként. Meg kell nézni hogy a városi vagy megyei önkormányzat milyen díajakat fogadott el az elmúlt év decemberében, onnan minden kiderül. Az ellenőrzések sűrűségét rendelet szabályozza, kéménytípusokhoz kötve.
Nálunk van egy okoskodó kéménysepő aki szerint központi fűtésre szolgáló berendezés gyűjtőkéménybe nem köthető. Nos, én a szabványba utána néztem, de ez a kitétel a gázüzemű részben volt. Fatüzelésű kazánt sem lehet bekötni? (váltig állítja)
Élettársam a székesfehérvári Kémény Zrt-től a következő levelet kapta:"Értesítjük, hogy 2006 évi nyilvántartásunk szerint a lakásához tartozó kéményeken a kötelező kéménykarbantartást zárt ajtók miatt elvégezni nem tudtuk." Továbbiakban tájékoztatnak, hogy a kéménykarbantartás számukra kötelező, az ingatlan tulajdonosa azt tűrni köteles. Amennyiben nem tesszük lehetővé a munka elvégzését, azt az I.foku tűzrendészeti hatóság felé jelentik."Felhívjuk szives figyelmét arra, hogy a MÖR.rendelet 7.paragrafusának 4.bek.alapján a díj társaságunkat a kéménykarbantartás megakadályozása esetén is megilleti." stb. stb.Felajánlják a levélben, hogy hogy a kívánt időpont előtti telefonos egyeztetés után soron kívül elvégzik a kéménykarbantartást.
Végül mellékeltek egy csekket, 1450 Ft kéménykarbantartási díj és 500 Ftadm. és postaköltség befizetésére.És még egy vastagbetűs felhívást, hogy ezen összeg megfizetése nem mentesít a tárgyévi kéménykarbantartási díj megfizetésétől.
Kérdéseim a következőek:
1. Ha télen nem talál itt a kéményseprő-mert nem is laktunk itt-áprilisban milyen karbantartást végez, melyet az év során meg kell? ismételni?
2.Semmiféle értesítésről nem tudunk,ezért nem kértünk másik időpontot.Kinek kell igazolni, hogy mi ki lettünk értesítve, de nem reagáltunk?
3.Ez az értesítés is közönséges levélként érkezett, ha nem kapom meg, várható a levélben leírt és számomra többletköltséget jelentő jogi lépés?
4.Nem lenne egyszerűbb fenti díjat a házadóhoz hozzácsapni, ha egyszer úgyis ki kell fizetni-még akkor is ha ellenszolgáltatás nincs? TÉNYLEG KI KELL FIZETNI KÉTSZER EGY ÉVBEN A DÍJAT?
Köszönném ha valaki-aki a joghoz is ért- válaszolna, nem a pénz,hanem a kényszer fizettetés miatt.Ha most megnézik a kéményt, miért kell pár hónap mulva ezért ujra fizetni?
Ha jól értem, az én biztonságom érdekében egy átfogóbb, az egész rendszerre kiterjedő vizsgálatot fognak végezni, ami több, mint amit feltétlenül szükséges lenne. Kicsit furcsának érzem ezt a gyakorlatot, amikor kis hazánkban általában mindenki a minimális munka elvégzésére törekszik, de bizonyára ennek is megvan az oka. Anélkül, hogy kétségbe vonnám az ilyen vizsgálat hasznosságát, csak felmerül a kérdés, hogy a modern és a nem megfelelő összetételű gázok esetén letiltó kazánoknál is meg kell-e követelni a rendszer összeszerelését. Mi a helyzet akkor, ha a kéményseprőnek összerakom a rendszert, majd - megelőzendő, hogy egy hívatlan "vendég" tegye meg - leszerelem a kazánt és csak később szerelem fel ismét? Lehet ennek hatása a már kiadott jegyzőkönyv érvényességére? Felteszem, hogy ha a szerelőm egyszer jól rakta össze a rendszert, akkor másodszor is sikerül neki. Mennyire nagy a biztonsági kockázat ebben az esetben - főleg, ha figyelembe vesszük, hogy esetleg az ország más területén nem is feltétlenül kellene a kémény megfelelőségének igazolásához a kazánt bekötni? (a hozzászólásodból nekem mintha az csengene ki, hogy máshol másként vizsgálnak)
Köszönöm a választ, már csak rá kell bírni őket, hogy adják írásba a szakvéleményüket. (Amikor kérdeztem, nem voltak valami lelkesek, mert ugye már túl vagyok a vásárláson...)
A jelenleg hatályos 27/1996 (X.30) belügyminisztériumi rendelet a füstcső ellenőrzését és tisztítását nem rendeli a kötelező közszolgáltatást végző kéményseprő feladatkörébe. Ettől függetlenül a hozzáértő tanács nem lehet káros. Az általad említett Absolunt kéményrendszert viszont érdemes a kazánnal egységes rendszernek tekinteni, mivel az biztosítja az égési levegőt és az égéstermék elvezetését is. Megfelelőségének vizsgálata, a tüzelőberendezés figyelembevételével, (szerény véleményem szerint) annak felhelyezése előtt is lehetséges. Ezek a kémények ugyanis kivitelükben, tartósságukban, tömörségökben jobbak mint egy sima falazott kémény, de mivel nem nyomásállóak (N1 nyomásosztály 40Pa húzásig) elvileg ugyan azt az átvételi procedúrát kell elkövetni rajtuk mint egy (kicsit túlzás) falazott kéményen. Magyarán, hogy jól rakták e össze a kéményt azt a kazán nélkül is el lehet dönteni. A helyi kollégák egy kifinomultabb, mindenre kiterjedő módját választották a vizsgálatnak, mely során "rendszerként" vizsgálva a kazánt és az elvezető berendezést megállapítják, hogy minden klapfol-e. "Absolult" nem elítélendő dolog, bár ami a rendeletben szabályzott dolguk azt a kazán csatlakoztatása nélkül is el tudják végezni (gondolom én).
Igazán más logika nincs bene ... az is egy égéstermék elvezető rendszer. Bár amit kiszolgál (kazán) már nem egy 25 éves ÉTI. Modern cucc, ami sok esetben érzékeli a nem megfelelő égési levegőt (tömöretlen belső elvezető cső) és ekkor leáll. Bár ha elgondolod egy négyemeletes panelban nyitott ablak mellett (átlagában a panel belméretet alapul véve a T04-et és a vonatkozó szabványok értelmében az ablak felső síkjától kb 25cm magasan és kb 80cm távol van egy ilyen kitorkolás a második emelettől) ez több mint veszélyes is lehet. Az hogy a szabályozás merre "lejt" ... hát ... sok helyen csak akkor engednek (Dégáz-Égáz) fali kivezetést ha máskülönben nem megoldható az égéstermék elvezetése. A készülő törvény alkalmazkodik a moder kor vívmányaihoz és mindent helyre tesz. Csak győzzük kivárni ... !!!
A Leier cég összteljesítményre megadott táblázata alapján egy 6m hatásos magasságú kémény egyszerre el tudja látni két darab 24 kW névleges teljesítményű zárt égésterű (fali)kazán égéstermék elvezetését,ha a az említett kéményt a tengerszinttől nem több mint 350m magasan helyezték el. Vagyis a keletkező égéstermék mennyiségét is el képes juttatni a kitorkollásig gravitációs módon. Amúgy, ezt egy méretezés könnyedén megoldja. Készíttess egyet egy ügyes gépésszel, ... oszt jónapot :) (csak stílszerűen). Igen, a kéményseprő azért közreműködik az építési engedélyezési eljárásban, hogy ezekre a helyzetekre felhívja a figyelmet, a nem megfelelő kéményeket (az átlagos esetben szinte az egyetlen gépész által felhasznált építész terveken is feltűnő szerkezet) kiszűrje. A Leier kémények méretezési táblazata pedig felhívja a figyelmet, hogy a 24kW nt feletti készülékek csatlakoztatása esetén, ki kell kérni a Leier szakembereinek véleményét. Te ezt megtetted, Ők azt mondták ok ... Duvalos azt mondta ha nekik ok neki is ... sima ügy ... a családod ... az ilyen kazánok igencsak fejlett technológiával rendelkeznek, meghibásodás esetén általában letiltanak, megállnak és kész. Kicsiny hazánkban (tudomásom szerint) eddig még nem okoztak semmiféle balesetet. Mindenképp kérj minkét féltől (SD, Leier) írásos állásfoglalást, így totál védett vagy, bármilyen esetben.
Erteni ertem, hogy a fuggoleges az kemeny, a vizszintes meg nem.
Mas logika van benne? Mert a lukas vizszintes csobol jovo co-tol ugyanugy meg lehet halni mint a lukas fuggolegesbol jovotol. Szerintem.
vajk
ps: az kulon vicces, hogy a parapetes megoldas egy kenyszermegoldas azok szamara, akiknek nincs lehetosege rendes kemenyt kialakitani. Van is cserebe egy csomo hatranya. Aztan csinalnak olyan jogszabalyi meg egyeb szabalyozasi kornyezetet, hogy akinel lehet rendes fuggoleges elvezetest csinalni, az is kezet-labat tori hogy parapetje legyen, mert durva arra lejt a jogi palya.
Zárt égésterű 24 kW-os SD kazán, a frisslevegő is a kéményen keresztül jön, a füstgáz a belső csőben távozik. A gyártó szerint ventilátor nyomja ki a füstgázt... A kémény Schiedel ABS, ehhez a kazánhoz (is) ajánlotta a gyártó. Kérdésemre azt mondta a kéményseprő, hogy ellenőrizni kell, hogy jól vannak-e csatlakoztatva a csövek. Egyszerű leendő felhasználóként azt gondolom, hogy ha itt ellenőrizni kell, akkor más tüzelőberendezésnél is ellenőrizni kellene a bekötéseket. vagy rosszul gondolom? Elérhető leírás arról, hogy egy ilyen kéményvizsgálat során mit kell vizsgálni és minek kell megfelelni?
Kéményseprő szakértőktől szeretnék kérdezni. Van egy Leier LT14-es turbós kéményünk. A kérdés az az, hogy az SD Isofast 35 KW-os kazánt bele lehet-e kötni. Elvileg csak 24 KW-ig jó, de egy Leier-es azt mondta, hogy igen (több, mint 6 méter van a bekötési ponttól) az SD-s meg azt, hogy nem, de ha a Leier azt mondja, hogy mehet, akkor nekik is jó. Végülis én azt szeretném, hogy biztonságos legyen és nyugodtan tudjunk aludni a családommal (bár már a gáz kivitelező azzal fenyeget, hogy ő már megvette a kazánt és szerinte jó a kéményhez (ő ajánlotta, hogy ilyen kéményt építsünk). Az építési engedély megadásához is kellettek ezek az adatok a kéményseprőknek, ha túl nagy teljesítményű a kazán, akkor már akkor nem kellett volna figyelmeztetniük?
A függőleges elvezetéssel elvileg kéne foglalkozni. (jellemzően függőleges, égésterméket elveztő, épületgépészeti szerkezet) A vízszintes, fali kivezetéshez jelenleg semmi köze a kéményseprőnek, az ugye nem "jellemzően függőleges". Valszeg nem is lesz semmi köze, nem ismerem a mostani erről szóló törvényjavaslat tervezetét, de gondolom az sem fogja kéményseprő-ipari kategóriába sorolni.
Akkor nem túlnyomásos az égétermék elvezető rendszered? Mert akkor (csak a kémény) megfelelőségéről elvileg kazán nélkül is meg lehet bizonyosodni, bár a rákötött berendezés teljesítményét akkor is tudni kell. A rendszer totális megfelelőségéről, tömörségéről csak a gázóra felszerelése után, közvetett módszerrel lehet meggyőződni pl.: égési levegő ág levegő összetétel mérésével.
Arrol mit tudtok, hogy allitolag vannak helyek, ahol kondenzacios kazan fustelvezetesevel a kemenyseprok nem foglalkoznak? Vagy csak a parapetnel? Es a fuggolegessel igen?
Még a múlt hónapban megrendeltem a kéményvizsgálatot a Fejér megyei Kémény Zrt-nél. Ígéretük szerint kb. másfél hét múlva jelentkeztek is időpontot egyeztetni. Ekkor derült ki mintegy véletlenül, hogy zárt égésterű gázkazán esetén a vizsgálathoz a kazánnak felszerelve és a kéménybe kötve kell lennie. Mivel gáztervem még nincs (az EON-DDgáz lassan 2 hónapja ül rajta), elég érdekes egy kéménybe már elvileg véglegesen bekötött, de gázhálózat nélküli gázkazán kéményvizsgálata. Természetesen kértem a vizsgálat későbbre halasztását.
A levehető rész oladalt az úgynevezett revizios idom/elem amin keresztül egy felfújható gumi labdát helyeznek az égéstermék oldali ágba, majd még egyet annak kitorkollásába. Ezeket keményre felfújják majd az egyik labda szelepein keresztül 200Pa nyomással megterhelik a rendszert. A már említett millíós készülék pedig megméri az időegységre jutú nyomáseséset ami a P1 nyomásálló csövek esetében 0,006 (lehet hogy van még egy nulla, most hirtelen nem tudom) liter/(sec/m2). Ez az idom különösen fontos a szétválasztott rendszerek esetén hiszen ezeknél még közvetett (égési levegő oldali gázösszetétel) méréssel sem lehet a tömörségre utaló mérést végezni. A kéményseprésről szóló eddigi rendeletet a közeljövőben egy törvény váltja fel, és ezen törvény egyes tervezetei 1-2 éves periódusokban előírják a tendszerek ilyen vagy olyan (esetleg mindkettő) típusú tömörségmérését. Vagyis ezen idomok beépíteése hasonlatos a koromzsák beépítésének szükségességéhez.
Ja, és a százas csak a légelátó csőé, az égéstermék ág belmérete általában 60-as, ha magasabbra, messzebbre kell tenni a kitorkollást akkor 80 mm bár ekkor a külső 125 mm szokott lenni, sétválasztott rendszereknél 80/80 ekkor egyes készülékeknél a két ág összeshossza akár a 25 m-t is meghaladhatja (átlagos 24-28kW-os készülékeknél).
Igen az átvétele bonyolultabb(nak tűnik) mint a gravitációs kéményeké, és a masszívan gépes hátér miatt drágább is. Milliós értékű tömörségvizsgáló gépekkel kell mérést végezni, bár ezek használatának elsajátítása a laikus számára is fél nap, no jó hogy a jogszabályi hátteret, a csatlakozó szabványokat, a telepítés feltételeit körülményeit ismerd az kicsit már nagyobb felkészülési idő.
A Fővárosiaknak piszokjó központi szerveres belső hálózatuk van, (védelmükben szólva) lehet, hogy a beruházó-kivitelező nevére állították ki a papírokat, esetleg az átadásokig csak a beruházás neve (xym lakópark) szerepelt a nyilvántartásban, nem tudom. Az biztos, hogy jelenleg szinte mindent pár másodperc alatt visszakeresnek neked, pontosan ... :)- (A számítógépes nyilvántartó és feldolgozó progijuk tényleg nagyon penge, kicsit tán túlságosan is sokrétű, de ahol pénz van ott minden lehet. :)))
Hogy a sorseprés alkalmával milyen alaposak azt nem tudom, nem voltam még náluk "szakmai körúton" de nem hiszem, hogy nagyon felületesek lennének.
Ez a kandalló működésű lehet mint egy zárt égésterű gázkazán a Qadro vagy az LT kéményekre kötve, azok is depressziós elven gravitációs módon vezetik el az égésterméket. Nem hiszem hogy túlnyomásos kémény kellene neki, bár az óvatosság nem árthat.
A kandallód Calimax? Ha igen, akkor a forgalmazó egy külsőfali acél-alu/acél szerelt kéményre gondolhatott. Az ilyen készülékek nem nyomnak füstcsőcsonk után csak 1-2Pa-t szóval, nem hinném hogy P2 nyomásálló kémény kellene hozzá. Az építészednek/gépészednek igaza volt. A tartalék fűtés lehetőségét minden háztartásban biztosítani kell egy lakóhelység erejéig. Sokan annyit mondanak, hogy majd berakok egy elektromos melegítő berendezést ami megy 220-ról. Ez szép is amíg van áram. Szó-szó vegyestüzelésű berendezésre gondoltak mikor ezt kiötlötték. A tiéd is az csakhogy a rendszerét égési levegővel és az égésterméket a füstcsőcsonkig egy ventillátor látja el,vezeti el. Vagyis elektromos rásegítés ... atomháború esetén meg az sem lesz :) A kandallóhoz, rendes esetben elég kémény mindezt nem biztos hogy biztosítani tudja. Úgyhogy egy tartalék kémény erősen ajánlott.
