15 cm tő, 30 cm sortáv. Nem túltrágyázott, de jó táperőben lévő talaj. Öntözési lehetőség nem árt.
Gyommentesen tartani egész évben.
Nyáron már alvóra szemezhetők a megfelelő méretűek.
Vadkörtét sokáig nem szabad faiskolában nevelgetni a karós gyökérképződése miatt. Amúgy semmit se! "Elöregedett" alanyokkal is csak a gond van.
Magánvéleményem:
vadkörtére körtét, őszi magoncra őszit. Egyéb variációk rád bízva. Én úgy vagyok vele, hogy az, hogy sikerül a szemzés, egy dolog. De nézzük meg, mit produkál a fa utána. Emiatt fenntartásaim vannak sok, a fórumon jónak mondott variációval. Nem a szavahihetőségét kérdőjelezem meg bárkinek is, én mindent elhiszek! :-) De, még senki nem tett fel mondjuk 10-15 éves, terméstől roskadozó, vadkörtére oltott almafáról képet! :-( És lehetőleg 10-15 fajtából!
Se őszi magoncon virító szilváról!
példa:
Nekem is van még magas törzsre (szilva, kb. 80cm) szemzett őszim. 20 év alatt nem termett 5 kilót. Ez lehet mondjuk rossz fajtaválasztás is. Abszolút törpe fa! Kb. seprűnyél vastag a törzse, van kb. 2 ága. A testvérei már rég kipusztultak. Mellette a vele egyidős mandulára szemzett ősziknek meg fuldoklunk a termésében, mondjuk, az őszik nem azonos fajták.
Mandula alanyt is sokkal könnyebben nevelek, mint szilva félét. Szóval pár próbálozás után, mivel egyre sem mondhattam, hogy na ez jól sikerült, én visszatértem a jól bevált, kipróbált variációkhoz. De a tapasztalatom messze kevés általános következtetés levonásásra, csak arra volt jó, hogy én ne folytassam.
Azért ez téged ne zavarjon, csak kísérletezz!
Mivel nem akartam undoknak tűnni, nem ezzel kezdtem: Jeszenszky könyv! Faiskola fejezet :-))))
A feleségem csak örült neki, mert kevesebb területet kell majd fűnyírózni! :) A faiskolát úgyis én fogom rendben tartani.
A tanulók (vadkörte és vad őszi) jövőjével kapcsolatban viszont szeretnék tanácsot kérni. Pontosan milyen fajok a legalkalmasabbak rájuk oltani, szemezni, mikor és milyen körülmények között? Természetesen nagyrészt a fórumos hozzászólásokból sejtem, de azért jó lenne egy megerősítés. Milyen oltás és szemzés javasolt rájuk, ha megnőnek? Mekkora térközöket hagyjak, hogy nyugodtan tudjanak nőni és legyen hely az oltásra vagy szemzésre közöttük? Szóval minden tanács érdekelne, hogy mihez kezdjek majd 55 vadkörte és 55 vad őszi csemetével (ha mindegyik megmarad). Természetesen rengeteg ötletem van, hiszen épppen ezért kértem őket, hogy végre tudjak próbálkozni, kísérletezni, hiszen ilyen módon még nem volt lehetőségem. És úgy tudom, hogy erre a két fajra azért az általánosan termesztett kerti gyümölcsök nagyobbik része oltható, szemezhető.
A múltkor Mohácsról kértem és kaptam postán 55 db vad őszinek nevezett csírázott magot a vadkörtékkel együtt nedves fűrészporban. A vadkörték közül még aznap este kiültettem két helyre 20 és 15 darabot. A 20 darabost árnyékos és nedves helyre eresz alá, a 15 darabot ki a kertbe úgy, hogy ágyást csináltam nekik. A vadkörték közeibe dugtam le ültetéskor 15 db vad őszi magot is próbaként, a maradék 40-et pedig két nappal később virágföldes cserepekbe kettesével, a kis cserepeket pedig neylonzacskóval inkubáltam. A kertbe előbb kiültetettek még meg sem jelentek, amikor a cserepesek már kidugták a fejüket. Őket tegnap szabadítottam meg zacskóiktól és várják a kiültetést. A kertből elkértem egy részt a feleségemtől, hogy feláshassam faiskolának. Oda szándékozom majd kiültetni a vad őszi magoncokat, amikor már olyan nagyok lesznek, hogy nem férnek el a cserépben. De egyelőre benne jobban megvannak, ezért még nem bántom őket. ezek lesznek első magról ültetett alanyaim és a vadkörtékkel együtt fogják alkotni a faiskolám első tanulóit.
Mi az elképzelésed ezekkel a magoncokkal? Csak azért kérdezem, mert kicsinek tűnik ez a cserép hosszabb távú nevelgetésre. Főleg, hogy sokban ketten is vannak. Ha megindul, az őszi magonc is elég brutál tud nőni és a gyökere is helyet kíván.
A génbank rendben, az működik, ha az a cél, hogy legyen szaporító anyagom és néha bónuszként valami kis gyümölcs. Én termő fában gondolkodtam. Úgy éreztem ifjú titánjaink is ebben gondolkodnak. Például, ha van egy alapfám, X m3 térfogatú koronával, ami fajtától, művelésmódtól stb. függően terem évi Y kg gyümölcsöt, akkor ha ebből csinálok egy "fajtagyűjteményt", akkor az összességében mennyit terem?
Én azt tapasztaltam, hogy még fajon belül sem azonos a fajták kompatibilitása egymással, ehhez jön a szinte biztosan különböző növekedési erély, termőrész képzés, eredeti korona alak visszahatása, betegségekre fogékonyság stb.
Ezt mind összehangolni és kezelni a termés mennyiség rovására megy. Pár év után a legkevésbé kompatibilis, vagy/és a legtöbbet rendszabályozott fajta elsatnyul sokszor ki is pusztul.
Nekem nem érte meg időt, pénzt, fáradtságot beletenni éveken át a 6-8 fajtás fákba évi pár szem gyümölccsért. Ezért mondom, hogy gazdaságosan 2, max 3 fajtával érdemes kombifát csinálni, de a fent részletezett fajtatulajdonságok alapján tudatosan kiválasztott fajtákkal. Ekkor értékelhető mennyiségű termés is joggal várható.
De ezeket a szempontokat mindneki maga rangsorolja. Én sok sikert kívánok a rekorder várományosoknak is, nem lebeszélni akartam őket! :-)))
köszi az infót, elraktam őket egy excelbe az alatta lévő alanyfelsorolás mellé;
bukfenc
eddig én sem voltam vele tisztában, hogy ilyen szempontokra IS figyelni kell az alanynál, ezért is jó, hogy belementünk a kérdésbe, most ezt is megtanultam.
köszönöm a magonc felajánlást, egyelőre néhány, pár éves magról kelt őszifám nekem is van, amiken gyakorolhatok. (épp idén akartam őket kivágni, mert alig nőnek, de most nagyon kapóra jönnek).
azt hiszem írok egy e-mailt csarli1-nek, hátha hozzájutok néhány birs és myrabolan alanyhoz.
lacy63
köszi a választ. ha jól sejtem, akkor egy függőleges hasítást végeztél a faág héján, amit szétnyitottál, és mögé "szúrtad be" az oltócsapokat!?
HU ez nagyon jó videók megnéztem amásodik részét is , ilyenkor mindig kedvet kapnék a sok fához, de hogyan és hova tegyem .. ehhez lenne jó egy jó nagy tanya egy jó helyen és akkor lenne minden, de hát megint a nagy problémám mire megnönek megöregszem...
Jó reggelt , nézegettem a meggyfáimat és a ugy láttam lesz rajta termés, bár még kis fák nem sok. A virágok bebarnultak a hidegebb idöben de bizakodom, hogy házak között csak nem fagyott le. Így vettem észre a fa alatt kb 1 méterre egy kis fácska növekedik, ugy néztem gyökérsarj lehet, már kb 15 cm magas. Ezt kikötöttem kicsit görbe volt és s tövénél nagy hajtást hozott, letörtem és a felénél följebb levöket hagytam meg, Ezt ha kicsit nevelem lehet belölle ugyanolyan fa mint a nemes, vagy ez a vad része dominál. És hogyan tudom a saját gyökérneveléste ösztönözni? Keressem ki a gyökerét és metszöollóval vágjam el a fögyökértöl? Most négykézláb végigmásztam és több helyen is láttam 4-5 cm es kis hajtásokat, eddig lehet nem tünt fel mert fü van és vágtuk mindig...Ha ezt is ki tudom venni akkor már lenne sok fám, már csak oltani kell öket , és 5-10 év mulva élvezhetem az eredményt :-DD
Ezek héj alá olással készültek. A fóliasátor régi fóliájából vágtam 2-2,5 csm széles csíkokat. Ez jóval erősebb anyag, mint a nylon zacskó. Azért döntöttem e mellett, mert 4-5 cm vastag, több éves ágakrol van szó, ezeknek a héja is vastagabb mint a 1 éves hajtásoké. Jobban meg tudtam szorítani vele.
Az oltások március 24.-én készültek. Kb 2 hét után látszott rajtuk a változás. Húsvét óta viszont stagnálak, gondolom a hideg időjárás jelentősen lassítja a folyamatot.
A sebkezlés fagéllel történt.
Később még majd beszámolok róla, hogyan alakulnak.
Ismét találtam a 2010-es kommentekben számomra érdekes dolgokat, amiket szeretnék megosztani azokkal, akiknek ezek szintén újdonságok.
Deryanl
Itt az oltás ideje c. cikkben az alábbiakat olvastam:
Fiatal gyümölcsfáinknál előfordulhat, hogy koronájuk normálisan növekszik, de a törzsük nem vastagodik. A bajon köpülyözésnek nevezett eljárással segíthetünk. Ennek alkalmazása során a törzset függőleges irányban éles kacorral felhasítjuk. Az így keletkezett seb gyorsan begyógyul, és a törzs vastagsága rohamos növekedésnek indul.
james 69
Egy kis spórolás érdekében én tömény rezet / hidroxid, szulfát,oxiklorid/ használok sebkezelőként és még 2 év elteltével is látszik a hatása és nem utolsó sorban gombaölő hatással rendelkezik mondjuk 1-2 fánál nem lényeg fagélt meg társait használni ,de sok fánál már jelentős kiadás.
Flanell
Száraz rész (pl. tavaly levágott ág csonkja) lekezelésehez meg legjobbnak találtam a gépzsír-hajtóműolaj keveréket. A zsír sűríti, vastagon kenhetővé teszi, és pár hét alatt az összes olajtartalmat felszívja a száraz fa, a zsír pedig olajsarat képezve egy plusz védőréteget alkot, nem tud támadni a taplógomba.
tp329
Téli törzs takarásra (néhány fáról van szó) nekem bevált a sima egyszerű újságpapír ( napilapokra gondolok).
Vékonyabb törzsnél fogom a dupla lapot állítva, még kétszer vagy háromszor összehajtom hosszában, hogy a törzset azért körbeérje, ráborítom a törzsre és a nyitva maradt oldalt jó sűrűn irodai tűzőgéppel összetűzöm, hogy jó szorosan álljon a fácska körül. Vastagabb törzsnél nem egy lapot hajtogatok, hanem 3-4 lapot egybe fogok, és azt teszem a fa köré, vagy egymással szembefordítva két részből csinálom, ilyenkor persze mind a két oldalon tűzni kell. Azt tapasztaltam, hogy szél csak akkor bontja meg, ha nem elég sűrű a tűzés vagy az egész cső „lötyög” a törzs körül, vagy ha spóroltam a rétegszámon. Amúgy átlagos időjárás esetén a pár téli eső nem teszi tönkre.
Sebkezelőnek pedig olajfestéket használok. Az sem baj, sőt jobb, ha kicsit sűrűbb, sokszor már fa lapocskával kenem fel. Évekig fent marad, ritkán repedezik meg, akkor újra kenem. Alatta nagyon jól képződik a kallusz, nem korhad be a vastagabb ág sem. Többször előfordult, hogy a híg festék (tavasszal) ráfolyt egy-egy szemre, sosem tapasztaltam, hogy befulladt volna alatta. Azért szemzést direkt nem kennék be vele több hónapra. És anno sokkal olcsóbb is volt, mint a sebkezelők, most nem tudom, milyen árak vannak.
Ali-bá
Nekem 30 éve a cementes zsák volt kéznél (akkor épitkeztem), és nagyon bevált. Több évig is használható volt.
Az olajfestékkel megjártam, biztosan rosszat használtam, mert az a seb amit azzal kentem hosszú évekig nem gyógyult. Később olvastam, hogy csak fémmentes olajfesték jó.
Heló fiúk! Kinek hogy állnak/alszanak az oltásai? Akinek már nyomulnak: Milyen az eredési arány idén? (fagykárt, jégkárt beleszámítva :)) Az én 3 hetes hasítékoltásaimból párnak megfagyott a rügye, de mindegyik él és összeforrt! Csak hallgatnak... (hétvégén kikötöztem, megnéztem őket, majd visszakötöztem) Üdv!
Először természetesen az lett volna a válaszom, hogy Budapesten át tudok adni neked 2-3, a szomszéd kertjéből kiásott, egyelőre csak egyetlen fórumos kolléga által myrabolánnak azonosított tüskés bokrot kísérletezéshez. De miután elolvastam gergerg kettővel utánad írt kommentjét (6114), amely egy segélykiáltással kezdődik (Ne!!!), magam is elgondolkoztam. Valóban úgy van, ahogyan ő írja. A szomszéd kertjében dzsungelszerűen terjed és nálunk is mindig megjelenik kicsiben. Eddig azt hittem, hogy a gyümölcsfáink eldobott magjaiból kelnek ki magoncok, ezért két hete kiástam többet is és cserépbe ültettem őket. A gyökereik olyanok voltak, mint a tarack, hosszú vízszintes és abból nőttek ki néhány centinként a friss hajtások. De most, amikor már leveleznek, kiköpött olyanok, mint a szomszéd nagyobb bokrai, csak kicsiben. Ez azt jelenti, hogy a föld alatt akár 20-30 méterre is képes elterjedni tarackszerű gyökerével és valóban utána kiirthatatlan lesz. Nálunk azért nem okozott eddig gondot, mert a gyümölcsfák közé füvet ültettünk, amelyet rendszeresen nyírunk. Így a myrabolan?-nak egyszerűen nincs ideje nagyobbra nőnie. De most már egészen máshogy fogok hozzá viszonyulni és megfogadom gergerg tanácsát. Nem oltok és szemzek rá, mert kiültetés után eltejedhet még jobban is a kertünkben. A kajszinál felhasznált sarjak pedig mindössze három méterre vannak a dzsungeltől, tehát teljesen mindegy, hogy azzal csináltam-e, vagy nem az áthidalást. Igaz, hogy már négy myrabolan alanyt kísérletként felhasználtam másféle oltásra is és elültettem őket, de csak az előkertbe. Lehet, hogy ki fogom szedni őket, hiszen éppen kikeltek szépen a Mohácsról rendelt vad őszi csírázott magjaim a cserepekből.
Egyelőre 40 db-ból 19 bújt ki. Mivel a vad őszi is hasonló alanyként jó, mint a myrabolan, vagyis az eddigi kommentek szerint így vélem, ezért erre fogok majd szemezni inkább. Viszont fel tudok ajánlani neked a képen kikelt vad őszi magoncokból 2-3 darabot, ha így megfelel. De természetesen, ha mindenképpen szeretnél a szomszéd kertjéből bokrot és érte tudsz jönni Pesten, akkor adok neked belőle.
Az ékelés jó ötlet, kár hogy nem jutott eszembe, amikor még magam is rafiával kötöztem. De ma már áttértem a szőlőkötözőgéphez való műanyag szalagra a vékonyabb vesszőkre szemzéseknél (chip szemzés) és a szigetelőszalagra a vastagabb ágakra rakott T-szemzéseknél, oltásoknál. De madzagos, rafiás megoldásnál igazán ötletes dolognak tartom a feszítő éket.
Már többen is próbálnak a fórumon lebeszélni és meggyőzni arról, hogy a csalánleves permetlé nem hatékony bio permetezőszer. Azt hiszem most már tényleg kíváncsi vagyok rá, hogy milyen is lehet. Elképzelhető, hogy a legtöbb próbálkozónál nem volt eléggé megerjedve (nem volt elég büdös, mint ahogy a biogazda ajánlotta a régi kommentben)? Ezt nem tudhatom. Mindenesetre a legjobb, ha magam is kipróbálom. :)
Ráckevén ahol van a kertem valamikor az ősidőkben árterület lehetett, mert ha az ember leás, kábé 1 méternél megtalálja a fosóhomokot. Azon van 20-30 centi agyagos réteg, aztán utána ~fél méter barnaföld, majd az utolsó 10-20 centi feketeföld. A talajvízszint minden nyáron följön legalább egyszer-kétszer 80-90 centire, mert pár méterre van a Duna; ha sokat esik, akkor magas a talajvíz. Egyébként én laikusként összeálló, kötött talajnak mondanám, mert amit ősszel beiszapoltam a fák alá, azt most alig tudtam roncsolásmentesen kiásni (szakítja a vékony gyökereket).
Az enyém nagyon nőtt, amig engettem, csonkolás után tele van minden fajtával, a tavalyi oltásokból 3 fajtát szerintem meg is kóstolok. Oltócsaponként 3 méteres hajtást hozott.
