A Silwetet én is használom, bár idén áttértem az Agrovital nevű készítményre (96% pinolén). Nagyon sok jót írnak róla, állítólag a kontakt szereket egy hónapig a levelekn tartja az eső ellenére is, filmszerű anyagot képez, ami az UV sugárzás hatására bomlik fel. A gyártó szerint jó hatással van a gyümölcsszíneződésre, erős napsütésre, vízháztartásra, pl. gátolja a cseresznye felrepedését esős időben. Idén nekem nagyon bevált. Szinte minden nap esett az eső május-júniusban. A kajszit sikerült megvédenem a moniliától, gondolom ez is besegített. Permetezés közben, ha a bőrre kerül az Agrovitalos permet és megszárad, nem lehet lemosni a cseppeket. A forgalmazó sok jót ír róla, jó marketinggel árulják nálunk. Csak az ára gond: a duplája a Silwetének. Itt egy diagram: A szöveg magyarul: Az Agrovital hatása a réz mennyiségére a leveleken. Piros oszlop: Kuprikol 50 mennyisége tisztán, 15 mm eső után. Zöld: Kuprikol + Agrovital mennyisége a leveleken 15mm eső után.
Ugyanazt, mint te kicsiben, bosszankodom. Nálam egy elfuserált permetezés 100000-120000 ezer forintba kerülne, amit nem engedhetek meg magamnak, és ez csak a vegyszer költség.
Esőálló vegyszerek használata Bravó, Topas, valamint ajánlom mindenkinek a Silwetet ez a szer kiváló tapadásfokozó és csökkenti a felületi feszültséget. Kipermetezés után kb. egy órával jöhet az eső. Nekem egy permetezés kb. 4 óra. Általában 4-5 órakor kezdtem és mire megjött a rendszeres délutáni zivatar már beszáradt. Sajnos nekem is állt víz az almásomban, de jó traktorral és permetezővel lehetett szórni persze csak fél tartállyal és csökkentett ventilátor teljesítménnyel.
Nos ,szó szerint egyetértek veled/magamat kihagyva...:)/,de azt is hozzátenném,hogy minden fórumozótól lehet tanulni vmi jót,ha nem is éppen szakmailag,de pl hozzáállást is...
és azt hiszem Ali bá rutinja is sokat ér,vmint örülök,hogy Csarli révén újra van nagy termelőnk is,így többféle megközelítésből tudjuk összevetni a tapasztalatainkat.Aztán majd minden kényszer nélkül mindenki annyit hasznosít belőle,amennyit akar.
Idén használtam azt is.Mivel több régebben általam használt vegyszer eltűnt /kivonták,átminősítették...vagy csak egyszerűen nem hoznak/ így idén a Folicur Solo-t is bevetettem.Kontaktnak meg a Manzate-t próbáltam.
A Score-val kissé elszaladt az ár...ahelyett próbáltam az Alfa Solo-t /is/.
A Merpan-t azért próbáltam volna ki,mert akik használták dícsérték.
Egyetértek. Emlékszem, pár éve, mikor rábukkantam a fórumra (úgy 2008 táján), kinyomtattam Mozo minden hozzászólását. Nagyon sok jó tanácsot adott, amiket alkalmaztam és beváltak. Persze nem ő az egyedüli, ugyanilyen értékesnek bizonyultak Flanell, Atifoci tanácsai, hozzászólásai is. Én könyvekből, internetről, meg erről a fórumról tanultam a kertészkedést. Elméleti dolgokat alkalmazok gyakorlatban. Úgyhogy köszönök mindent fiúk, nagyon sokat tanultam tőletek, amiért hálás vagyok!
Ha a kiszerelés a probléma akkor használj Merpan helyet Folicur solot jobb és több betegségre használható – levélfoltosság, monília, tafrina, almafa lisztharmat, varasodás.
A discus egy jó szer volt valamikor ugyanis kialakult nála a rezisztencia jobb kerülni használatát az atkával kapcsolatosan csak annyit nem szerencsés ha a szomszédban lucerna van mert az egyenlő az atka teleppel és mivel szabad szemmel nem látható a rengeteg katica bogárból lehet követekeztettni, hogy sok az atka én már több éven keresztül integrált növénytermesztést végzek ahól kifejezetten olyan rovarőlöt lehet használni ami védi a hasznos élőlényeket katicabogarat,ragadozó atkát ,zöld fátyolkát,ragadozó poloskát stb.., bizton állithatom normál körülmények között minden kártevőnek megvan a termeszetes ellensége és ha nincs meg az egyensúly mert módszeresen kiirtottuk totális rovarőlökkel akkor hadakozhatunk a vegyszerekkel és melyik csatában nincs túlélő és kezdődik minden előröl.
Az Efuzinnal semmi gondom nem volt, tafrina ellen is használt. Nálunk Szlovákiában nem ugyanúgy vannak regisztrálva a növényvédő szerek, mint nálatok. Pl. a kaptán hatóanyag kizárólag almavarasodásra van regisztrálva, de mi magyarok tudjuk, hogy a kaptán a csonthéjasaokra is nagyon jó. Több hatóanyag más néven fut vagy nincs is a szlovák piacon. Pl. Bravo csak zöldségekre van regisztrálva, a tubekonazol hatóanyag (azt hiszem az anyaországban Folicur Solo ?) csak moniliára és szőlő lisztharmatra van regisztrálva - Horizon.
A kaptánról azt olvastam, hogy almánál elvékonyítja a levél szöveteit, így hajlamosabb lesz a növény a lisztharmatra. A folpet hatóanyag pedig ellenkezőleg, erősíti a szöveteket.
Ami szinte csodát csinál a kertben: minden permetezésbe teszek lombtrágyát. Érés előtt egy-két hónappal szinte már csak lombtrágyát kap. Május végéig nitrogéntartalmút kapnak, ezután egészen érésig egy evőkanál Paralux 10 liter vízbe. A rendszeres lombtrágyára anno még Mozo hívta fel a figyelmet egy-két évvel ezelőtt a fórumon. Az összes permet közül a lombtrágyát értékelem a legtöbbre.
A Merpánt én is kipróbáltam volna,de áttették másik kategóriába és nincs belőle kisebb kiszerelés,csak 5 kilós,annak az ára meg a jelenleg felhasznált vegyszermennyiségem árának a fele kb,így mással próbálkozok /mondjuk vettem Buvicidet,de abban sokkal kevesebb a kaptán.../
Az Efuzin csak megfelelő Ph- érték mellet alkalmazható/semleges kémhatás/. Ez a szer nekem már súlyos kárt okozott, nem is beszélve a permetező tisztításról azóta ez a szer nálam tiltólistán van. A Discus- Delan kombináció sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és drága is volt. Kontakt szerek közül a Merpán, Vondozeb jó szerek ha ezeket társítod megfelelő felszívódó szerekkel biztos a hatás. 10 fok átlag hőmérséklet alatt Chorus 75 WG felett Score 250EC. Hármas blokkba használva 10 naponta, a hőmérséglet függvényében lehet a szereket cserélni. Ha szükséges használhatsz még Systant is. A Score helyet van Agria Difenokonezol Score hatóanyaga csak más név és jóval olcsóbb.
Nálunk az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint Magyarországon. Pontosan nem tudom. Varasodás ellen kapott sokfélét az alma meg az európai körte: Efuzin (dodine), kaptán, folpet, mankozeb. Amelyikhez lehetett, adtam felszívódó szereket is: Discus 3x, Talent 2x, Zato 1x. A permetezéseket nagyon el kellett találni, május közepétől szinte minden héten esett az eső. Kétszer volt harmadfokú árvízveszély, május végén pár napig víz alatt volt a kert egyik mélyebben fekvő része. Amúgy is elég hűvös év volt. Besegít még az is, hogy völgyben lakunk. Így nézett ki május végén: Volt egy kis jó is a sok esőben:
Pl. A kertben most úgy -15 fok körül van a hőmérséklet. Reggel hat körül már harmadik napja -16-17 fok. Bár ez nem szokatlan. Tavaly volt -20 alatt is a hőmérséklet.
Atkák - ilyen a körte levele: A képet netről szedtem. Szinte minden évben van néhány ág Clapp körtémen is.
Igazából mindig a helyi termés a legfinomabb, mert azt nem kell féléretten a hosszú utaztatáshoz leszedni.
Egyébként ettem már magyar szőlőt Németországban. Meg sem közelítette az itthoni ízét, ami a piacon kapható. A kertből frissen szedettről nem is szólva.
Az alma a háttérben Sampion. Először termett a fa, szeptemberben érik. Az íze viszont fantasztikus! Bár azt mondja a szakirodalom, hogy mindenféle vírusbetegségekre hajlamos, régebbi cseh fajta. Nálunk Szlovákiában inkább a cseh nemesítésű gyümiket lehet kapni. Ha magyar kell, közel van Salgótarján is. Itt egy kép a fáról:
A terheléssel kapcsolatban még lenne néhány kérdésem tapasztaltabb kertészekhez. Mivel még csak három éve kertészkedem (26 éves vagyok), s a szakmámnak sincs semmi köze a mezőgazdasághoz, elkel a jó tanács. Őszibarackról van szó. Három éves Caldesi nektarin. A többi őszifához képest (Redhaven, Dixired, Early Redhaven, Cresthaven) nagyon lassan fejlődik. Állandóan csak termést hozna, növekedni nem akar. Tavaly, a második évben hagytam rajta három-négy szemet, idén a harmadik évben pedig nagyon későn kezdett indulni, májusban virágzott, több héttel a többi fajta után. Tafrina, más betegség még eddig nem volt a kertemben, megfelelően kapott permetet. Minden évben annyi virágot hoz, hogy nem győzöm róla ledobálni az aprócska barackokat. Mi lehet ennek az oka? Itt egy fénykép a májusi állapotról: A kép május 15-én készült, Caldesi, mögötte már sorol a krumpli.
A következő képen a redhaven 8 nappal később, május 23-án:
Igazad van a magyar termelők felelőségéről. Ha figyelmesen hallgatod a híreket a mérgezett árút sosem a magyar termelők árulják, hanem valamelyik múlti polcain találod meg. Biztos lehetsz benne, hogy nem magyar árú. Az a méretű és minőségű áru amit a múlti kirak nálam a földön landolnak és trágya lesz belőle.
Én szoktam látni szabad szemmel az atkákat. (Először aktákat írtam. :)
De nem az állat szúr szemet először, hanem a szívogatások nyomai miatt matt levél, a fonákon meg gyakran mintha nagyon finom pókháló lenne, és az ürülékpettyek is elég feltűnőek.
A szöveg magyarul: Az Agrovital hatása a réz mennyiségére a leveleken. Piros oszlop: Kuprikol 50 mennyisége tisztán, 15 mm eső után. Zöld: Kuprikol + Agrovital mennyisége a leveleken 15mm eső után.
Volt egy kis jó is a sok esőben: 
A képet netről szedtem. Szinte minden évben van néhány ág Clapp körtémen is.
