Egyetértek. Emlékszem, pár éve, mikor rábukkantam a fórumra (úgy 2008 táján), kinyomtattam Mozo minden hozzászólását. Nagyon sok jó tanácsot adott, amiket alkalmaztam és beváltak. Persze nem ő az egyedüli, ugyanilyen értékesnek bizonyultak Flanell, Atifoci tanácsai, hozzászólásai is. Én könyvekből, internetről, meg erről a fórumról tanultam a kertészkedést. Elméleti dolgokat alkalmazok gyakorlatban. Úgyhogy köszönök mindent fiúk, nagyon sokat tanultam tőletek, amiért hálás vagyok!
Ha a kiszerelés a probléma akkor használj Merpan helyet Folicur solot jobb és több betegségre használható levélfoltosság, monília, tafrina, almafa lisztharmat, varasodás.
A discus egy jó szer volt valamikor ugyanis kialakult nála a rezisztencia jobb kerülni használatát az atkával kapcsolatosan csak annyit nem szerencsés ha a szomszédban lucerna van mert az egyenlő az atka teleppel és mivel szabad szemmel nem látható a rengeteg katica bogárból lehet követekeztettni, hogy sok az atka én már több éven keresztül integrált növénytermesztést végzek ahól kifejezetten olyan rovarőlöt lehet használni ami védi a hasznos élőlényeket katicabogarat,ragadozó atkát ,zöld fátyolkát,ragadozó poloskát stb.., bizton állithatom normál körülmények között minden kártevőnek megvan a termeszetes ellensége és ha nincs meg az egyensúly mert módszeresen kiirtottuk totális rovarőlökkel akkor hadakozhatunk a vegyszerekkel és melyik csatában nincs túlélő és kezdődik minden előröl.
Az Efuzinnal semmi gondom nem volt, tafrina ellen is használt. Nálunk Szlovákiában nem ugyanúgy vannak regisztrálva a növényvédő szerek, mint nálatok. Pl. a kaptán hatóanyag kizárólag almavarasodásra van regisztrálva, de mi magyarok tudjuk, hogy a kaptán a csonthéjasaokra is nagyon jó. Több hatóanyag más néven fut vagy nincs is a szlovák piacon. Pl. Bravo csak zöldségekre van regisztrálva, a tubekonazol hatóanyag (azt hiszem az anyaországban Folicur Solo ?) csak moniliára és szőlő lisztharmatra van regisztrálva - Horizon.
A kaptánról azt olvastam, hogy almánál elvékonyítja a levél szöveteit, így hajlamosabb lesz a növény a lisztharmatra. A folpet hatóanyag pedig ellenkezőleg, erősíti a szöveteket.
Ami szinte csodát csinál a kertben: minden permetezésbe teszek lombtrágyát. Érés előtt egy-két hónappal szinte már csak lombtrágyát kap. Május végéig nitrogéntartalmút kapnak, ezután egészen érésig egy evőkanál Paralux 10 liter vízbe. A rendszeres lombtrágyára anno még Mozo hívta fel a figyelmet egy-két évvel ezelőtt a fórumon. Az összes permet közül a lombtrágyát értékelem a legtöbbre.
A Merpánt én is kipróbáltam volna,de áttették másik kategóriába és nincs belőle kisebb kiszerelés,csak 5 kilós,annak az ára meg a jelenleg felhasznált vegyszermennyiségem árának a fele kb,így mással próbálkozok /mondjuk vettem Buvicidet,de abban sokkal kevesebb a kaptán.../
Az Efuzin csak megfelelő Ph- érték mellet alkalmazható/semleges kémhatás/. Ez a szer nekem már súlyos kárt okozott, nem is beszélve a permetező tisztításról azóta ez a szer nálam tiltólistán van. A Discus- Delan kombináció sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és drága is volt. Kontakt szerek közül a Merpán, Vondozeb jó szerek ha ezeket társítod megfelelő felszívódó szerekkel biztos a hatás. 10 fok átlag hőmérséklet alatt Chorus 75 WG felett Score 250EC. Hármas blokkba használva 10 naponta, a hőmérséglet függvényében lehet a szereket cserélni. Ha szükséges használhatsz még Systant is. A Score helyet van Agria Difenokonezol Score hatóanyaga csak más név és jóval olcsóbb.
Nálunk az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint Magyarországon. Pontosan nem tudom. Varasodás ellen kapott sokfélét az alma meg az európai körte: Efuzin (dodine), kaptán, folpet, mankozeb. Amelyikhez lehetett, adtam felszívódó szereket is: Discus 3x, Talent 2x, Zato 1x. A permetezéseket nagyon el kellett találni, május közepétől szinte minden héten esett az eső. Kétszer volt harmadfokú árvízveszély, május végén pár napig víz alatt volt a kert egyik mélyebben fekvő része. Amúgy is elég hűvös év volt. Besegít még az is, hogy völgyben lakunk. Így nézett ki május végén: Volt egy kis jó is a sok esőben:
Pl. A kertben most úgy -15 fok körül van a hőmérséklet. Reggel hat körül már harmadik napja -16-17 fok. Bár ez nem szokatlan. Tavaly volt -20 alatt is a hőmérséklet.
Atkák - ilyen a körte levele: A képet netről szedtem. Szinte minden évben van néhány ág Clapp körtémen is.
Igazából mindig a helyi termés a legfinomabb, mert azt nem kell féléretten a hosszú utaztatáshoz leszedni.
Egyébként ettem már magyar szőlőt Németországban. Meg sem közelítette az itthoni ízét, ami a piacon kapható. A kertből frissen szedettről nem is szólva.
Az alma a háttérben Sampion. Először termett a fa, szeptemberben érik. Az íze viszont fantasztikus! Bár azt mondja a szakirodalom, hogy mindenféle vírusbetegségekre hajlamos, régebbi cseh fajta. Nálunk Szlovákiában inkább a cseh nemesítésű gyümiket lehet kapni. Ha magyar kell, közel van Salgótarján is. Itt egy kép a fáról:
A terheléssel kapcsolatban még lenne néhány kérdésem tapasztaltabb kertészekhez. Mivel még csak három éve kertészkedem (26 éves vagyok), s a szakmámnak sincs semmi köze a mezőgazdasághoz, elkel a jó tanács. Őszibarackról van szó. Három éves Caldesi nektarin. A többi őszifához képest (Redhaven, Dixired, Early Redhaven, Cresthaven) nagyon lassan fejlődik. Állandóan csak termést hozna, növekedni nem akar. Tavaly, a második évben hagytam rajta három-négy szemet, idén a harmadik évben pedig nagyon későn kezdett indulni, májusban virágzott, több héttel a többi fajta után. Tafrina, más betegség még eddig nem volt a kertemben, megfelelően kapott permetet. Minden évben annyi virágot hoz, hogy nem győzöm róla ledobálni az aprócska barackokat. Mi lehet ennek az oka? Itt egy fénykép a májusi állapotról: A kép május 15-én készült, Caldesi, mögötte már sorol a krumpli.
A következő képen a redhaven 8 nappal később, május 23-án:
Igazad van a magyar termelők felelőségéről. Ha figyelmesen hallgatod a híreket a mérgezett árút sosem a magyar termelők árulják, hanem valamelyik múlti polcain találod meg. Biztos lehetsz benne, hogy nem magyar árú. Az a méretű és minőségű áru amit a múlti kirak nálam a földön landolnak és trágya lesz belőle.
Én szoktam látni szabad szemmel az atkákat. (Először aktákat írtam. :)
De nem az állat szúr szemet először, hanem a szívogatások nyomai miatt matt levél, a fonákon meg gyakran mintha nagyon finom pókháló lenne, és az ürülékpettyek is elég feltűnőek.
Akkor van több hasonlóság köztünk.Nekem is a nyugalom szigete,ha a fáim között vagyok...a diófa is stimmel,bár az én nagy diófám még csak 12 éves,remélem megérem,hogy szép ,nagy,jó,igazi szőlőhegyi hangulatot árasztó fává nő.
Hát még ha a nicknevedben szereplő 69 a születési évedre céloz.../ én 69-es vagyok :)))/
Talán azért van így mert megvan kötve a kezük és olyan kicsik vagyunk ,mint sivatagban egy porszem és az mennyivel egyszerűbb egymással acsarkodni mint mondjuk a nemzetközi színtéren a külföldiekkel.Na de hagyjuk ezt én azért szeretek foglalkozni a fákkal mert megnyugtatt és eszembe jut egy vén diófa láttán hány emberöltőt élhetett meg .
A hipermarketos nashi tényleg nem nagy eset. Én azonban ültettem három éve három fajtát: Hosui, Kumoi, Nijisseiki. Nekem nagyon tetszik az íze, be is sűrítem még a sort (2,5 m-es távolságra vannak a fák egymástól, úgy gondolom a karcsú orsós sövény így is jó lesz). A családnak is nagyon tetszik. Ami plusz, hogy teremni akarnak, mint az őrült, az ember nem győzi ritkitani. Vegyszeres kezelést se nagyon igényelnek (kivéve az almamolyt, meg a Kumoit szeretik az atkák) összehasonlítva az európai körtékkel. Idén küzdöttem a varasodással a csapadékos időjárás miatt, hiába permeteztem az almát és a körtét rendszeresen megelőzésszerűen kontakt+felszívódó szerekkel, ezeknek a kínaiaknak azonban semmi bajuk se volt, szép zöld lombjuk volt, megfelelően fejlődtek mind a gyümölcsök, mind a hajtások. A gyümölcs elfogyott a fákról, tárolásra esély sem volt. Zölden, utóérés nélkül is tetszett az ízük. Itt egy kép - szeptember 2010.
Persze mindenkinek más a szája íze, mindenkinek más tetszik. Pl. Jonathan almát én sem engedem kiveszni a kertből, se a spartan almát. Hiába, hogy az újabb rezisztens fajták, mint a Pinova, Melodie jobban is teremnek, igénytelenebbek is, mégsem kerülnek be az első ötbe a saját listámon (íz szempontjából). Másfajta ízvilágot képviselnek, ahogyan a nashi is. Lehet, hogy a gyerekeimnek viszont ez lesz majd a favorit, mert ezeken fognak felnőni. De ez még a távoli jövő kérdése.
Ez is igaz,de látni kell azt is,hogy külföldről minden szemét beáramolhat,a magyarból meg a jó minőségű is kiszorul.Talán ha a vezetőink magyarok lennének...
Ez teljesen igaz és még hozzá tenném azt is hogy ezátal a szegény külföldieket gazdagítjuk ugyanis az ő termékeiket vesszük meg.És itt jön a magyar termelők felelössége nem megengedhető ,hogy rövid haszonszerzés céljából mindenféle szemetett eladni az embereknek egyszer lehet becsapni őket és nem éri meg feltéve ha van ilyen.
Nevetni fogsz: imádom a fosóka szilvát! Minden évben figyelem, hogy mikor érik. Télire is szoktam eltenni belőle. Nyáron szeretem gyümölcslevesnek, kompótnak, friss folyós lekvárnak. Nyilván jólakásig nem eszem belőle, így gondot nem okoz.
A nashi sem izlik. Egyszer vásároltam a tuskóban kíváncsiságból, azóta nem érdekel. Ugyanúgy mint ez a nagyszemű kék szilva.
Volt egy kis jó is a sok esőben: 
A képet netről szedtem. Szinte minden évben van néhány ág Clapp körtémen is.
