Csak valamilyen lejárattal érdemes lekötni, az meg rizikós. Nyíltvégű befjegybe tenni sem jó, mert alig hoz többet, mint a bankbetét. Szóval maradjon úgy ahogy van.
fekvőrendőr: miután az MMII technikai okok miatt lassan válik valósággá, lehet, hogy meg kéne forgatnod a pénzt a tőzsdén. Ha sikerül, akkor MMII helyett mondjuk Rolexeket veszünk, hátha nem mindenki kedveli az IWC-t, ha bukás lesz belőle, akkor meg felvásároljuk a Ruhla-órákat a bolhapiacon:-)
Hayloft: A Kienzle a századforduló környékén és utána a 30-as évekig igen jelentős német fali és asztali óraszerkezetgyártó volt, óriási mennyiségben szállított werkeket beépítésre mindenfelé. A hazai régi faliórák jelentős részében is Kienzle werk dolgozik. Nagyon sok féle modelljük volt, így persze a leírtak alapján közelebbit nem lehet mondani. A nyolcnapos asztali billegős werkből is volt svájci horgonyos, még felesütős is, de volt a korai modelleknél cilinderes ill. később pecekgátszerkezetes is. De voltak precíziós darabok is, még hajókronométert is készítettek.
Ezt elbénáztam!
Hayloft Ezekiel: Nekem is van egy Kienzle asztali órám href="http://gerro.uw.hu/kedvenceim_files/kienzle_asztali.jpg">itt. 9-9 1/2 napig jár és meglehetősen pontos, (ennyi idő alatt kb 13-15 percet
siet). Félkor és egészkor üt, nagyon szép a hangja. Az enyémnek a fa része
jó állapotban van, (kivéve az üveg szélénél) a számlapon vannak karcolások,
ahol fel kell húzni. Valaki néha nem talált bele! ;-)))
Hayloft Ezekiel: Nekem is van egy Kienzle asztali órám.(Keresd a kedvenvceim
között vagy href="http://gerro.uw.hu/kedvenceim_files/kienzle_asztali.jpg">itt.)
9-9 1/2 napig jár és meglehetősen pontos, (ennyi idő alatt kb 13-15 percet
siet). Félkor és egészkor üt, nagyon szép a hangja. Az enyémnek a fa része
jó állapotban van, (kivéve az üveg szélénél) a számlapon vannak karcolások,
ahol fel kell húzni. Valaki néha nem talált bele! ;-)))
Szüleimnél voltam a hétvégén és leltem két órát is. Mindkettő asztali darab. Az egyik egy szép, billegőszabályzós, ébresztős, a másik meg egy nemtom honnan származó, szintén billegőszabályozós darab.(közelebbit egyelőre még nem tudok meg kép is majd lesz valamikor)
Ami érdekes, hogy a nagyobbik, az egy 8 napos (járástartalékú?) óra, KINZLE vagy valami ilyesmi felirattal és 8 tage felirattal, dédapám készítette a fadobozát, szóval nem tudom honnan származhat. Nagymamám állítása szerint egy órás nem tudta kinyitni, ennek küzdelemnek a nyomai láthatóak a szerkezetet rejtő fémtokon. (nem kell a tok nyitásához szerszám, úgy van kitalálva) Na ez a darab nem megy egy fél óránál tovább és ezt valszeg nem csak a kosz okozza.
A másik az szépen jár, ha jól láttam egy cilinderjáratú műszer.
Na csak érdekességképpen mondtam...:) ezt a kinzlét nem ismeri valaki?
öccse: Forster 4002. A 70-es évekig elég gyakran használt, közepes minőségű werk volt. Semmi különöset nem tudnék róla mondani, átlagos pontosságú és minőségű darabok, főleg aránylag olcsóbb - de azért nem gagyi - órákban fordulnak elő, nálunk viszonlag sokszor látni, nekem bontva van kettő is. Csak ne romoljon el, mert alkatrész az már nincs.
Üdv mindenkinek!
Mostanában ritkán jutottam a sz.gépem közelébe, átolvasva a híreket szomorúan látom,hogy el kell búcsúzni a Peseux-tól.Bízom benne,hogy azért egy versenyképes werket sikerül szerezni helyette.
APT!
Kezemben volt egy Weikhardt vagy valami hasonló nevű óra,egy 25 köves automata werk-kel, aminek a neve v. típusszáma F 4002 volt.Tudnál valamit mondani erről a szerkezetről?Úgy tűnt,hogy nem ETA,de attól még az lehet.Amúgy dátumos,ütésbiztosítással.
Báró: Omega Chronostop. 17 köves, saját werkkel, 1965 körül jelent meg, a Cal601-re épül, saját, egykörös kronómechanizmussal. Van egy ilyen órám, még készülőfélben (egy váltókerék hibádzik belőle, mert túlerőltették, de szerencsére lehet rendelni hozzá alkatrészt). Ha kész lesz megmutatom, addig itt egy kép a werkről:
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Hogy valami friss téma legyen, találtam egy állítolagos Dr. tipusú Omega karórát 865-s szerkezettel, és 072-es sorszámmal, ezt tudja valaki mi ez??????? (26577052)
Egy gombos stopper, első nyomásra elindul, másodikra megáll, és automatikusan lenullázodik, az óra két gombos, úgy helyezkednek el korona és a stopper push, mint az alarmoknál, eredeti Omega bronz werk, valami modullal ráépítve, jó pofa, ha tud valaki bővebbet ezekről, várom, mint ha pulzus méréshez is lehetne használni!!!
Az lepett volna meg, ha a két jószemű úron pl. Casio meg Q&Q lett volna. Akinek ugyanis olyan órája van, mint amiket írtál az nyilvánvalóan értékeli ha máson is "órát" lát. Gondolom sokan vagyunk megáldva olyan "szakmai" vagy helyesebben hobbysta ártalommal, hogy a filmeken is azt nézzük először, hogy felismerjük-e az egy-egy pillanatra megcsillanó órát, illetve, hogy X.Y. éppen milyen órát visel. Van akit érdemes is figyelni, Bruce Willisen pl. szinte mindig valamelyik Breitling Chronomat látható, múlt héten viszont egy PRO7-es riportban szép nagy Panerai villogott a jobb csuklóján. Szerintem akad ezek mellett neki is otthon egy-két klasszikus darab is, nem létezik, hogy aki ennyire értékeli az órát, annak csak a sportos fazon jön be. (Ugyebár néha fogadásra is illik elmenni s szmokinghoz nem igazán ezek mennek).
Hogyan teremt kapcsolatot egy ora?
Kb. fel eve van egy Nomos Tangente Sport -on. Eddig ketszer kaptak el felnott emberek hogy jaj de szep ora mutasd stb... Az egyik erdeklodonek (jo 50nes) antik arany Jaeger-je volt, a masiknak (fiatal 30as) Paneraija. Ugy latszik nem csak en gondolom hogy nagyon eltalalt kis ora a Nomos :)).
Azt vajon tudja-e valamelyikőtök, hogy a Gruen cégnek esetleg még manapság is van-e valami köze a Rolex márkához ? (Esetleg úgy, mint régen, amikoris a Prince modellel azonos óráik ugyanott, ugyanazon alapokon készültek.)
Merthogy EZ a kép igencsak ilyet sejtet. (Vagy esetleg arról szól, hogy a Gruen is beállt a divatossá vált fazon koppintói közé ?)
Maximálisan hozza az elvárásokat, naponta 2-3 másodpercet siet, úgy, hogy kb erggel 7-től este 7-ig van a kezemen, utánna, a koronára állítva pihen.
Sajnos én sem vagyok körülvéve "akciós" cuccokkal, de hivatalból Svájcban kellett néhány napot töltenem :-))), és szinte belefutottam ebbe bótba.
fekvőrendőr
Gratulálok a T-Lordhoz. És hozta a hozzá fűzött reményeket?
Én már egy ideje nézegetem ezt a típust, de a vételig még nem jutottam el. Persze ha éngem is "akciós Tissot-ok" vennének körbe...
Három héttel ezelőtt Zürichben ezeket 50%-os árengedménnyel árulták, én is rámozdultam, de mikor kiderült, hogy kvarc, a T-Lordot választottam ETA 2824-2 automata werkkel.
fekvőrendőr
Néztem, ez pl. tecc
http://www.tissot.ch/cgi-bin/cgi2.exe?idprod=T17148634&idfam=1620&idcol=1&famindex=0&SECT=PROD_PRODUCT
http://www.tissot.ch/cgi-bin/imager.exe?img=T17148634&rH=298&file=data/res175&exec
mennyiért tucc ilyet? Emilemem működik, köszke előre is.
Még egy-két érdekes adalék: az óra 30m-ig vízálló, tehát nevével ellentétben nem egy búváróra!
A barátom elmondása szerint, 5 nap alatt 7 sec késést produkált (folyamatosan hordja)!!!!
Ez több, mint megfelelő pontosság!
A 2.-ik: Longines kézifelhúzós, 40-es évek, szerk.en látható jelölés: 1268Z. Hiányzó alkatrész: anker-villa (horgony).
Kérem, ha valakinek van elfekvőben ilyen szerkezete, és hajlandó lenne eladni, vagy más egyéb módon tud valamilyen beszerzési forrást, hívjon az alábbi telefonszámon: 20/911-9-611.
Sziasztok! Szeretnék venni 1 órát. Tissotra gondoltam, mint ár-érték arányosra. A tissot.ch szerint max. az orex és meg 1 cég árulja hivatalosan Magyaroszágon. Ehhez képest csomó helyen látom más boltokban is. Hogy működik ez?
Hol érdemes szerintetek venni?
Bocsi előre is, óratémában még eléggé lamer vagyok, így minden infónak örülök.
Jah és végig fogom olvasni a topicot is, csak most még nem volt rá időm...
oyster: Ezek szerint bejött a kizárásos alapon való 2846-ra tippelés? Amúgy ez a werk ezen a néven 1987 óta létezik, ergo korábbi órában ez nem, legfeljebb az elődje fordulhat elő. És megerősítenélek téged abban, hogy a roxul által szóbahozott Tissot típus valóban létezik, az ára is 100-120 Euró között mozog (vagyis reálisak az itt emlegetett árak), tehát hamisítványokról szó nincs. Hamisítani amúgy mindent hamisítanak, már hallottam hamis Tissotról is, de az Porto volt, vagyis igényesebb, drágább típus.
markoii: Természetesen létezik női méretben is a Rolex számos modellje. Bár kicsinek nem kicsik, inkább csak kisebbek, mint a férfiméretek. És nem is igen olcsóbbak. De nem a férfiméretek werkjeit használják (a Rolex werkek hagyományosan nagyok, a 3xxx sorozat 28.5mm, kitölti a tokot szépen), hanem van egy női méretsor 2xxx típusszámmal, ezek csak 20mm átmérőjűek, de a billegő kivételével a férfiméret arányosan kicsinyített változatának tekinthetőek - a billegő ugyanaz.
Én is mindössze azzal bonyolódtam bele ebbe a Tissot-témába, hogy a betett képen található új Seastar1000 búvárórát szimpatikusnak találva egybúl félreértettem Roxul Seastar tárgyú felvetését. Majd látva, hogy ez itt esetleg másnak is könnyen félreérthető témának tűnhet, hát meg-megnézegettem néhány ilyen darabot, és amire rájöttem, azt próbáltam közzétenni (akár Roxul kérdésére is válasz gyanánt).
De azt hiszem, hogy részemről ennyi Tissot gondolatsor bőven elegendő (a nick-emhez képest tán még sok is ;-).
Nekem is van egy ilyen Tissot Seastar-om. Ha ez segít, szerintem a lengésszáma kb 18000 v. 21600 lehet. Mintha Teo oldalán láttam volna egy ilyet szétszedve, talán ő többet tud róla mondani.
Amikor én vettem a Westend-ben, akkor 27e volt az ára. Máshol ~35 volt már akkor is. Az Esterházy óra-ékszer viszont a nagyker egyik mintaboltja, ezért ott minden olcsóbb volt akkor.
No, meglehet, hogy nem is teljesen alaptalan, amit előzőleg feltételeztem. Ugyanis a Seastar korábban valóban létezett típusnévként, mégpedig elegáns megjelenésű, vízhatlan órák neveként (mint az itt is látható - egyébként az eredetileg vízállóként szánt mivoltát a menetes hátlapja alapján feltételezem).
Sőt, egy másik ős esetén az is megállapítható, hogy 1965-ben szintén 21 köves automata volt az akkori órában. Mégpedig akkor az egy ETA-féle Cal.2481 volt.
Mindez mindössze egy gondolati kártyavárként épült fel bennem, de a helyzet lehetséges háttereként el tudom képzelni. (Ennyire azért csak-csak bízom akár a Tissot cégben is, meg a magyar piac azon kereskedéseiben is, akik normál üzletben - lettlégyen az akár az Asia Centerben - eredeti papírokkal, garanciát vállalva forgalmazzák ezeket az órákat.)
Nem mintha olyannyira izgatnának a Tissot berkein belüli dolgok, de :
- ugyi, az ASIA Center-es óra nem a Seastar1000 búváróra volt (mint kiderült), hanem a köznapi viseletre alkalmasabb, diszkrétebb, normál Seastar. (Ami ugye a Tissot marketing felügyelte honlapuknak nem is része. És ugyanez állítólag másutt is ilyen árfekvésű volt (W.E. - 35e). De a szerkezete eddig ki nem deríthetően rejtezik.
- a búváróra sincs a honlapon a választékban. Meg az ASIA Centerben sincs. Meg a WestEnd-be' se nem vagyon. Meg úgy általában úgy sejtem, hogy Basel óta eltelt kis ideje miatt szinte másutt sem. De azt tudjuk, hogy jóval drágább (de még "pont az elérhető kategória"). Ellenben a szinte azonos neve máris egy elvétett párhuzamot vetett a gondolatainkba...
Szóval tényleg némileg áttekinthetetlennek tűnik a modellnév alapján történő informálódás, vagy akár beszerzési utánajárás.
De azontúl, hogy feltételezzük, hogy a Tissot nem tart rendet a honlapján, azért azt is elgondolhatjuk, hogy nagyon is tudják, hogy mit is csinálnak.
Én el tudnám képzelni, hogy korábban is Seastar névvel illették a vízhatlan óráikat, amik az idő során némileg elegánsabbá váltak. Aztán ezek tán jórészt a kelet-európai piacokra kerülhetnek (lásd. itteni létüket, vagy a Roxul általi cseh link megtalálását) az itteni fizetőképes keresletnek megfelelően árazva. Mindez már olyan egyszerűbb árakat jelenthet, ami esetleg a nyugatabbra nem a legkelendőbb óraválasztékukkal karöltve már némileg alulértéketté teheti a Céget. Így aztán ott nem is vállalták fel a honlapon szerepeltetését (pláne nem a szerkezettel való hivalkodást - hogy íme, ennyiért is tudunk ilyen werkkel szerelt órát nyújtani :).
Aztán az új modell ha már búváróra, akkor egy korábban vízhatlannak mondott név jogos örököse lehet, de némi különbségtételként rábiggyesztették az -1000 utótagot (gondolom 1000 lábnyi vízmélységre utalva). És az, mint újdonság, azért már ott van a Tissot oldalán a baseli hírek alatt. A szerkezetét is büszkén vállalják. És várhatóan majd szintén megjelenik a forgalmazóknál - a honlap választékába kerülése során.
Meglehet, hogy aztán ott lesz a Váci utcától az ASIA Center-ig sok helyen...
Merthogy én az utóbbiban is láttam olyan üzletet, hogy "Császár óra". (Aki, ha az az órás-órakereskedő, akire gondolok, akkor nem a hamisítványok forgalmazásával jeleskedik, hanem igenis értője a jó középkategóriás óráknak.)
én pontosan tudom, hogy egy ilyen Seastar nem kerülhet 37ezerbe csak az Ázsiacenteren belül, ott viszont nem ugyanazt a Tissot márkát adják ennyiért... :))
Az 500 Euro-s ár szerintem pont az elérhető kategória (legalábbis nekem), kb. egyötöde az ugyanilyen fantázianévvel bíró 'menő márkájú' sportolók által reklámozott modellnek.
oyster: Most már csak arra lennék kíváncsi, hogy tényleg mi a bánat van abban a Seastarban? A Tissot honlapján a jelzett referenciaszámú, ill. általában Seastar órák egyáltalán nincsenek! Jó kérdés persze, hogy miféle módi az, hogy egy ilyen "komoly" cég hivatalos honlapján a pillanatnyilag futó kollekció komoly hányadának nyoma nincs.. Mindenesetre ami automata van, abban mind 25 köves 2824 van. De ha ezt - az aránylag olcsó - werket teszik a 4-500 Eurós modellekbe is, akkor mi lehet a 100 Eurósban? Mert biztosan nem 2892, az sokkal komolyabb werk, és ha nem 2846, akkor jószerént legfeljebb valami Miyota lehetne, de a Tissot ilyeneket nemigen épít be (nem mintha rosszabbak lennének, de hát mégiscsak Swatch Groupos cégről van szó, kézenfekvő az ETA). Azért elég viccesnek tartom, hogy egy üzletben (még nálunk is), széles körben kapható, futó modellről semmi hivatalos információ ne legyen... Nesze neked marketing...
(ui: Az ETA ugyibár tojik ránk, még csak nem is válaszol. Svájci egyéb források dettó. Az USA címre küldtem egy levelet, cca. 1 óra múlva kaptam egy választ, hogy "dear sir", stb.. , meg hogy ennyi náluk nincs, de hétfőn majd felveszik a kapcsolatot az esetleges forrásokkal stb.. A "szíjguru" Rich Winslownál ugyanez, levél, ment, válasz azonnal, hogy van, mit adjak meg és hogyan, majd levél jött, hogy elrohant és postára adta. Ugrálhatunk mi itt, hogy európai kultúra így megy úgy, meg svájci óraipar stb.., de minden idétlenségükkel egyetemben ott a nagy víz túloldalán tudnak valamit, és sokkal hatékonyabbak! (sajnos.. :(( ) )
Sikerült utánanézni és kiderült, hogy a Roxul által említett Seastar , illetve a búváróra megjelenésű Seastar között ég és föld a különbség. Megjelenésben is. Szerkezetében is. No, meg árában is. (Merthogy az utóbbi "elérhető áru búváróra" bizony majd' 4x-esét kóstálja az előzőnek... )o:
irninehez: Egy jó állapotú Tudorért egy százas nem olyan rossz ár, pláne ha az még megy lejjebb is. A számlapfelújítást pedig az olaszok 55 Euróért eszközlik, és egy IWC mindenképpen érdemel annyit, hogy legalább az ott szokásos minőségben legyen felújítva. Az olasz végeredmény közelítőleg gyári állapotot ad. A számlap "célbajuttatásában" tudok segíteni, mint ahogy itt sokan mások is tudnak.
APT: A Tudor-t illetően, 100e-nél kezdődik az alku, de még megnézettem órásnál.
Jó hír, hogy 7001 ügyben esetleg van szállitó!
Régi Safi-témánk: zsebemben van a számlap, mondtad, hogy esetleg valami olasz "connectionnel" segíteni tudnál, most aktális a felújítás (esetleg mail???), többen is meséltek 30-50 Euro koszti árról, szeptemberig tartó szabadságról...
Nem ez az az óra! A lenti linken megnézheted, hogy melyikről van szó! Egyébként az Ázsiacenterben vette, de láttuk ugyanezt az órát a WestEnd-ben is! Ráadásul ott 35e ft.
A méretét sajnos nem tudom, nem túl nagy, talán 35-36 mm lehet.
J.B.! Igen-igen, - mint ahogy említettem - valóban nagyon jó és hasznos a japán oldal a Tudor-ok kapcsán is.
Részemről is hála a megismertetéséért!
Aztán csak arra próbáltam még utalni, hogy maga az oldal gazdája is mindössze a sportosabb modellek {"ROLEX / TUDOR(sports model) specifications"} adatait tette közkinccsé az általam a honlapon felfedezett azonosító aloldalon.
(Ezek pedig sajnos nem oldják meg a Prince Oysterdate azonosíthatósági gondját. )o:
A Chronos legujabb szamaban van egy cikk a werkek uj forgalmazasarol pontosabban nem-forgalmazasarol es egy jo kis attekintes a felfrissitett regi es ujraindulo gyarakrol.
egyébként a Tissot Seastar nekem nagyon bejött, de sehol sem tudtam meg róla semmit. Csak a Swissmade májusi hírei közt olvastam, s a kép alapján elég jól néz ki. Még arra is gondoltam, hogy végre lesz elérhető áru búvárórám, ami nem néz ki rosszul.
APT!
Az MMII számlához Visa Electron kártya van kiváltva, de ha az nem jó, tudok olyan szerzödést is kötni hozzá, mellyel egy-egy átutaláshoz generálnak egyszerhasználható hagyományos Visa számot is.
roxul: Az, hogy az eladó szerint mennyi a járástartalék, az valószínűleg nem jelent semmit. Másodpercstop pedig a 2846-ban is van. Mindenesetre a Tissot mostani hivatalos lapján Seastar nincs, így biztosat nem mernék mondani. A 2892 egy ennyire olcsó órához mindenképpen túl drága lenne, maga a werk többe kerül, így eléggé valószínűtlen a dolog. Mindenesetre a Tissotok általában igen jó vételek!
Az eladó szerint az óra járástartaléka 40 óra körül van.
Most néztem a 2846-ot, annál 49 óra van megadva, a 2892-nek 42. Ez inkább utal az utóbbira. Valamint az is, hogy amikor kihúzod a koronát, akkor megállítja a másodpercmutatót. Ez is a 2892-re utal!
Egyébként ez az az oldal, ahol megnéztem.
http://www.watchspace.com/info/movements.html
De azért meglepő lenne, ha 2892 lenne benne! Akkor ez lenne a Best Buy az órák között!!!
roxul: Ha 21 köves az az óra, akkor vagy 2892, vagy 2846 van van benne, ugyanis csak ezek a ma is futó ETA automata kaliberek ekkora kőszámúak. De ha ez egy ilyen olcsó óra, akkor az utóbbi a valószínű, a 2846 tulajdonképpen az amúgy is olcsóbbnak szánt (25 köves) 2824 tovább egyszerűsített, valamivel vastagabb változata. A Tissotokban viszont biztosan ETA van, Swatch Groupos tagként mást nem építenek be.
Jól olvastam? 2892-A2? Egy 37e ft-os órában? Ez szerintem kizárt!
Egyébként az órát most vette, teljesen új. Biztos ez? A ref. számot majd megkérdezem, akkor egyszerűbb lesz a dolog!
mudlark: A Helvetia egykoron igen jónevű cég volt, számos saját szerkezettel, amelyet beépítésre másoknak is szállított. Ma inkább alsó kategóriás gyártó, de acéltokos modelljei kiemelkedően jó ár/minőség arányt nyújtanak. Ami az EB-t illeti, ez kétféle dolgot jelenthet:
- Régebbi óra esetén (főleg a 70-es évekből) a szerkezeten az EB xxx jelölés az Ebauches Betlach gyártót és a típusszámot jelzi, ezek főleg olcsó pecekgátszerkezetek voltak.
- A számlapon v. tokon a "Swiss EB" jelzés (Swiss Ebauche) egyszerűen arra utal, hogy az órában svájci gyártású szerkezet van (hogy miféle, az más kérdés).
t.rajongók!
ki mit tud a HELVETIA tip. órákról,lévén nekem is volt-van, az előző quartz tucat ,a mostani automata buvár ,21 köves üveg hátlapal ,fekete számlappal...imádom!(mindkettőért sőrpénzért jutottam,tudom nem egy omega, de tényleg ilyen olcsón is van minőség?(a swiss EB mit takar?)
roxul: Mikori az az óra? Ha új, akkor ETA 2892-A2 van benne, ha régi, akkor sok minden lehetséges, volt saját automata werkje is Tissotéknak.
keyborg: Válasszuk szét az órakészítést és javítást! Órát karbantartani vagy javítani szakmunkás feladat. Természetesen nagyobb képzettség, szélesebb körű műveltség és tájékozottság komoly előnyt jelenthet összetett problémák megértésénél-megoldásánál, ez nem vitás. Az általam ismert legjobb autószerelők is mérnökök-üzemmérnökök (és őszintén szólva a mai agyonelektronizált jószágokhoz lassan már nem is célszerű egy szakmunkást odaengedni)! Órát tervezni viszont komolyabb feladat. Alapvetően a futómű méretezését az órásképzésben elvileg megtanulják, tehát egy képzett órás meg tud tervezni egy órát, de egyes részegységek - főleg mondjuk egy kompenzált billegő - megtervezése egy önálló világ. Olyan metallurgiai, fizikai és matematikai ismereteket feltételez, amelyeket középfokú oktatásban sehol nem tanítanak. De ezen igazán kritikus részegységeket az óragyártó cégek zöme is inkább készen veszi egy-egy specialista cégtől, nem gyártogat magának billegőt a Glashütte v. a Lange, de a Zenith a G-P és a Jaeger sem! A hajszálrugót és a hajtórugót pedig még a Patek, a Rolex is erre specializálódott cégektől szerzi be. Egyszóval órát tervezni valószínűleg elégséges a középfokú háttér, igazán jó órát tervezni valószínűleg ennél több szükséges, egyes speciális részegységek elkészítése viszont önálló tudományág (mint ahogy a BMW és a Mercedes sem maga gyártja pl: a motorjai dugattyúit és gyűrűit, de a befecskendező rendszert, vagy éppen a felhasznált acéllemezeket, festékeket, műanyagokat sem). Igazándiból mindent az "utolsó szögig" maguk előállító órás manufaktúrák már a XIX. század végétől egyáltalán nem léteznek.
Az egyik ismerősöm vett egy Tissot Seastar órát. A szerkezete 21 köves automata, gondolom valamilyen ETA. Tudja -e valaki, hogy pontosan milyen szerkezetről van szó?
Köszi a választ. Svájcban biztosan működik ilyen jellegű felsőoktatás. Talán ott kell ezt a szakmát kitanulni. Nem? Maga az óra készítés és javítás egyáltalán igényel magas fokú képesítést vagy elég az a bizonyos középfokú - és nappali - szakképzés? Én mindig azt gondoltam egy órásmester olyan, mint egy "agysebész" azaz akkora mértékű tudást, precizitást igényel a munkája. Ezek szerint tévedtem?
keyborg: Sajna nálunk a gépészkarokon már régen nem oktatnak óratervezéssel kapcsolatos ismereteket (hivatkozva arra, hogy nincs is óraiparunk, és ez nagyon szűklátókörű dolog, mert így nem is lesz, én mondjuk a villoskaron oktatgattam majd egy évtizedet, és ott is szépen, fokozatosan leépítették a szilárdtest, sőt hibrid áramkörök tervezéséhez szükséges ismeretek oktatását, merthogy nincs rá igény, és így persze ha hirtelen lenne, akkor nem lenne megfelelő tudású mérnök a feladatra). Természetesen egy képzett mérnöknek elvileg nem gond "ráfejelni" azokat a speciális ismereteket az általános mérnöki tudására, amelyek szükségesek, csak ezt nálunk szervezett módon nemigen lehet megtenni. Órást csak középfokú - és nappali - szakképzésben képeznek, és ha már elmúltál 30, akkor idehaza már csak autodidakta módon tanulhatsz. Sajnos még szakirodalom sem nagyon van, a legtöbbet érő könyvek antikvár jellegűek, és nehezen megszerezhetőek (én kb: 6 év alatt tudtam összevásárolgatni az idehaza valaha megjelent órás szakkönyvek jó 75-80%-át, és nem töltenek meg egy polcot). Mindazonáltal órás mestervizsgát lehet tenni anélkül, hogy résztvettél volna a szervezett képzésben, de kell egy órásmester ajánló, aki igazolja gyakorlatodat, és elméleti-gyakorlati vizsgát kell tenni.
De még annyit: én úgy gondoltam, hogy az órásmesterek, akik igazán értenek az órakészítéshez, javításhoz, fejlesztéshez.... azok műszaki egyetem gépészmérnöki illetve finommechanikai szakon végeztek. Ez nem így van?
irninehéz: A Tudorokat kb: 1941-től gyártják, mint a "szegény ember Rolexeit". Ma már ritkábbak az eredeti Rolexeknél, és a sorszámaik alapján való precíz azonosításra én sem tudok jó információkat adni. Milyen áron kínálják az az órát?
- Más: MMII vonalon éppen levelezgetek egy amerikai site-val, esetleges P7001 beszerzésről, igen készségesek voltak, és megígérték, hogy utánanéznek, tudnak e a kért darabszámban adni. Az ár hihetetlenül jó lenne, le sem merem írni (szállítással ötven-egynehány dollár), csak sikerüljön! Ha összejön, akkor valami nemzetközileg elfogadott kártyát kell váltani az MMII számlánkra, és onnan ki tudjuk fizetni.
A japán oldal 1950-től jegyzi a Tudorokat s típusszám alapján sok minden megtudható róluk, az évjáratjelzés azonban valóban elég nagy intervallumokat ölel fel, tk. azt jelzi, hogy egy-egy típust mettől meddig gyártottak.
Kedves OYSTER és J.B. Köszönöm a tippeket, most elkezdek keresni. Walther P. szerint a 40-es évek óta van TUDOR, ilyen régi S? szerkezettel rendelkezne, és ritka... Hátha valami jót leltem...
Az az aloldal, ami a közben érkezett J.B.-féle hozzászólás linkjéről elérhető, valóban nyújt némi segítséget (egyszer korábban nekem is javasolta, és el kell ismernem, hogy e tárgyban ennél jobb összefoglalót azóta sem leltem én sem másutt).
De sajnos ez sem teljes megoldást ígér. Ugyanis a japán úriember is mindössze a Rolex-ekre említi a pontos évjáratmeghatározást ezzel a rajzzal :
(Figyelem ! A TUDOR sorozatszáma nem ugyanaz, mint a Rolex saját céljaira használt oyster tokok sorozatszáma, tehát nem azonosítható be ennek és egy Rolex-es listának az alapján a kora ! )
Neked pedig Kedves Irninehez, úgy gondolom, hogy ez a sorszámozási mód lelhető az órádon :
Ugye ?
Namármost itt viszont jól látszik az előbb is említett típusszám, amik jó része legalábbis -tól-ig tartományként viszont tényleg beazonosítható az oldalról. Ha nem épp egy oysterdate-et kerestél volna, ami sajnos nem szerepel... :o(
Sajnos kb. semmit.
Ugyanis a Tudor sem szerette közhírré tenni a sorozatszámhoz rendelhető évjáratait, vagy a típusszámhoz rendelhető azonosítóit. És mivel maga a márka meglehetősen ritka, a presztízse az átlagemberek szemében jelentősen alacsonyabb (nem úgy, mint nálam, meg köreinkben némelyeknél:), így aztán kevésbé is alakultak ki az ezen adatok után nyomozgató egyének, órások, hobbysták körei. Szóval nem lesz egyszerű olyan adatbázisra lelni, amiből a fontos adatai megállapíthatóak lennének sorszámok alapján. :o(
De azért ez a 40-es évek beli kijelentés némileg kétkedve fogadható. Azt nem tudom ugyan, hogy maga a Tudor márkanév mikortól is datálódik pontosan (sejtésem szerint kb. akkortól, de lehet, hogy még nem ezekkel az órákkal kezdve), de a Rolex korai időszakában a : Rolco, Unicorn és az Oyster Watch Co. voltak a Tőlük származó "belépő" márkanevű órák.
Segítségül azonban itt van alább (klikk a képre) egy óra az '50-es évekből. Ennek a típusszáma a négyjegyű (újabban már hosszabb karaktersor jelöli a típust is), a sorozatszáma a hatjegyű. (A hirdetői legalább ismerték a 7909-es típus korát, és ennek alapján saccolták kései '50-es, korai '60-as évekbélinek.)
Annyira nem tetszett a végeredmény, hogy bezúzattam a százból 99-et, egyet elraktam emlékbe! Úgy látszik, valaki lenyúlta a zúzdából a selejtet! :-))))
KEDVES ROLEX RAJONGÓ (és szakértő) TOPICTÁRSAK "Belebotlottam" egz TUDOR Prince Oysterdate-be. Az eladó szerint 40-es évek beli, viharverten is néz ki: nagyon mély karcok a tokon, de a számlap és üveg/plexi még elmegy és mozgatva felhúz és jár. Persze sokra tartja az ürge (Rolex korona, tok stb.)... Belenézni nem tudtam (célszerszám hiány), de a web-en jóval olcsobb áran láttam régi Tudorokat, mint Rolex-et.
Mit lehet a 2 a tokon lévő számból megtudni (1 hatjegyű és egy 4-jegyű)??? :)))
Nos, végülis azért faggatóztam a DATE modell létezése felől, mert annyiban azért biztos voltam az igazamban, hogy a sajátom is épp ez a típus.
Tehát szerintem ez igencsak létező...
Ezzel szemben áll azonban az a Lábütik-béli eladói kijelentés, miszerint csak a Datejust modell az, ami a hagyományos megjelenés sima dátumjelzéses változata.
(De előfordulhat, hogy Nekik is igazuk van. Abban az esetben, ha mostanra már megszűnt volna a gyártott és manapság forgalmazott típusválasztékból a DATE - ami a közelmúltban még igenis ott szerepelt.)
...
Ellenben amit Mechanikus említett különbségeket, azok azért jelentősebbek, mint amennyire első látásra tűnik.
- A "Date" és a "Datejust" nem csak feliratbéli különbséget takar.
. A DATE kisebb, szerényebb méretű.
. A két modell nem is egyszerre jelent meg.
. És némi szerkezeti eltérést is takar. (Amit oly sokan oly sok eltérő módon értelmeznek. Magam sem látok e téren tisztán. DE akad, aki amondó {én is}, hogy a DATE nem gyors dátumállíthatóságú, míg a DATEJUST a korona további kihúzhatóságával igen {ennek némileg ellentmond ugyan az az állítólagos hír, hogy az utolsó évekbéli DATE-ek már mégis gyors állításúak voltak - de régen legalábbis igaz volt az említett különbség} ; továbbá akad olyan vélemény, ami szerint a DATEJUST az amelyik szinte hajszálpontosan éjfélkor {1 percen belül} köteles a dátum rendkívül gyors átváltására {ennek meg a személyes tapasztalatom mond ellent az 1980-as DATE azonos tudományával}) . A DATEJUST egy leheletnyivel ugyan, de árban is feljebb pozícionált modell.
. Még a megjelenésük járulékos eszközei is eltérőek. (A DATE többnyire acél lünettás {"polished", v. "engine turned"}, rendkívül ritka a "fluted" aranylünettás változat. A DATEJUST pedig leginkább ez utóbbival vált közismertté, így a megszokott. - Továbbá a fémcsatok is alapban eltérőek {a DATE leginkább oyster csatos, míg a DATEJUST megjelenése a Jubilée csattal az "igazi"}.)
Namost ezeken túlmenően a leírt, számokkal pozícionált lünettás Datejust-ra már utaltam korábban is a L.B.S. választéka említése során, mint az ú.n. Turn-O-Graph modellre.
Itt is vannak kis képen (megpróbálom úgy betenni, hogy rákattintással nagyíthatóak) :
DATE :
DATEJUST TURN-O-GRAPH :
Hát, igen !
Valóban nagyon hasonlóak...
És annak ellenére, hogy nincsenek fenn a hivatalos Rolex honlapon, attól még a Turn-O-Graph hozzáférhető a Lábütikben is. (A Date pedig továbbra is kérdés számomra, hogy vagyon-e még ?)
Én meg a'szem megleszek nélküle is. :-P
(De alighanem Fekvőrendőr is nélkülözni lesz kénytelen a fehérarany tokos verziót. Lévén a rózsaarany vagy platina tokozás egyike sem fedi le az igényeit. :)
Csak így tovább Potyoro !
A lentebbi gazdaságossági gondolatokhoz kapcsolódóan pedig kérdem én : Megéri-e a 99-db-os széria előállítása ? (Vagy oly borsos áron kínálod ? - Akkor viszont nem jut belőle a rózsaarannyal is beérő MMII-stáknak. ;-)
Potyoro te álnok!
Hát nem tudod megvárni az MMII-t? A Swiss made oldalon a friss hírek között ezt találtam:
"A Hemipode család legújabb tagja a Potoroo, mely öröknaptáras szerkezettel mindössze 99 példányban készül. A szerkezet egy automata Dubois-Dépraz 5133-as, kronométer tanusítványos 21 köves szerkezet. A járattartalék 40 óránál is több. Az öröknaptár funcióval ellátott modell 18 karátos rózsaarany vagy platina tokozásba került." /A kép is ott van./
Azért ahhoz kell arc, hogy valaki itt szerénykedik, hogy így a Poljot, meg úgy az Omega, oszt ilyen órát csináltat magának, remélem ebből meglepiként jut az MMII tagtársaknak is.
Én ezennel egy fehérarany kivitelűre jelentem be szerény igényem! :-)))))
fekvőrendőr
grones: Köszönöm a válaszod, a vita már csak ilyen dolog.. :))
Amiben egyetértek: sok cég van, amely nem igazán ad arányos ellenértéket az áraiért. De hát ez egy szabad piac, elvileg ne hivatkozzon erre senki sem, valamit mégiscsak nyújtanak ezek a cégek, ha talpon tudnak maradni. És az óraipar Glashütte helyénvaló észrevételének megfelelően bizony a luxusipar része, óriási a márkamizéria és sznobéria hatása, nagyon sok közönséges dolgot el lehet adni egyszerűen csak azért, mert egy nagyon csillogó szalonban nagyon drágán adod, és féleszű, ám annál vastagabb pénztárcájú sznoboknak ez a lényeg. Amúgy ha az ETA elzárja a "szerkezetcsapot" ezek majd átállnak Miyotára, és a Ronda is leporolja rögtön néhány régi mechanikus werkjét, egyszóval valahogy megoldják a dolgot. Nem, Hayek bácsi itt egyáltalán nem morális oldalról közelíti meg a dolgot, egyszerűen mára olyan méretet ért el a cégbirodalom, hogy a felvásárolt márkák a piacot teljes egészében lefedik az olcsó tömegárutól az extra luxusig, és minimalizálni akarja a konkurenciát, igyekszik egyeduralomra szert tenni.
Amiben kétségeim vannak: a kis-közepes cégek (olyanok, mint az FC, Perrelet, SINN, Franck Muller, Fortis, Genta, Daniel Roth és általában a Swatchon kivüli független gyártók) nem műszaki, hanem gazdasági okokból nem lesznek képesek saját szerkezeteket gyártani, és lehúzhatják a rolót. Egy Daniel Rothnak v. Gerald Gentának, Franck Mullernek igazán maradéktalanul megvan a tudása és tapasztalata saját szerkezet gyátására, azonban ők is "donor" szerkezetekre kénytelenek építeni, mert sajnálatos módon még az ő neveik mellett sem lehet tetszés szerinti összegekért eladni az órákat (speciel Franck Muller a begyemben van, mert az ő árképzése már a legmesszebbmenő arcátlansággal határos, ő aztán tényleg képes egy acéltokos ETA-ért milliókat kérni, és amennyiért adja az óráit, azért tényleg leesztergálhatná akár személyesen is az összes tengelyt, nem pedig Lemania-FP werkek kétségkívül ügyes és színvonalas átépítgetéseit kellene adnia, de mi lesz mondjuk a józan árképzésű és szép órákat készítő SINN-el, Perrelettel, FC-vel?).
És igazándiból indulj ki egy gondolatkísérletből: tegyük fel, hogy órát szeretnél gyártani. Egyedit, érdekeset (én bizony szeretnék ilyet..), de elinduláskor mindenképpen még megfizethetőt, és tőkéd sincs korlátlanul. Lehetsz te bármilyen jó szakember, mindenképpen szükséged lesz egy alapszerkezetre. Ha ilyen teljesen elérhetetlen lenne, akkor a piac be fog csontosodni, a meglévő nagy és tőkeerős cégeken kívül több soha nem lesz, nem lehet. És a saját felsorolásod is elgondolkodtató: csupa olyan márkát soroltál fel, amely régi, tradicionális, nagy és tőkeerős. Mi több, épp arról ismeretesek, hogy gyártanak és régen is gyártottak saját szerkezeteket. Mi lesz a többiekkel?
(ui: Korn az IWC-től bármit is mondott, az IWC modellpalettájának a zöme épül ETA-ra! Automata Portofino, még öröknaptáras is van ETA 2892-A2 alapon,ez van a Mark XV-ben, a GST-ben, a 7750 a Portuguese modellek alapja, a Rattrapante-nak is, sőt, az összes "megfizethető" IWC kronó alapja a 7750 és 7760. Emellett a Novicento és Portofino modellek egy részében JLC werk van. Igazán saját IWC szerkezetet csakis és kizárólag a "megfizethetetlen" kategóriájú IWC órák rejtenek, és megjegyezném, hogy a kronó vonalon váltási bázis sem lenne, az esetleg szóbajövő Lemania és FP is ETA, és a cégcsoporton belüli JLC-nek mechanikus kronó szerkezete csak a Reverso számára van (cal859), kerek, "normál" kronówerk csak kvarc van! Bizony, az ETA vonal azonnali kiesése az IWC kollekció vagy 70%-át, mi több, a valós üzleti forgamat adó mérsékeltebb árú modellek kiesését tekintve az üzleti forgalom jó 80%-át kilőné, ebbe még az IWC is belerokkanna! Hayeket egy ilyen lépés után a szakma kiközösítené, ha már ebbe az irányba megy, legalább fokozatosan kellene haladni.
APT: erdekes volt a valaszod, koszonet erte. Ennek ellenere szinte semelyik reszevel nem ertek egyet :) A multra vonatkozoan bizonyara igazad van, en csak nemreg lettem megfertozodve e forum altal igy szakmai tudasom erossen hianyos, viszont borzasztoan erdekel a dolog uzleti resze, hiszen ha en is egyszer olyan haszonnal tudnek dolgozni mint a Rolex... Na ezt kell meg megtanulnom :)
Visszaterve az uzleti reszere: szerinted a kialakult helyzetert Hayek felelos. De rogton irod, hogy o mentette meg az egesz svajci oraipart (ez is igy vagyon). Velemenyem szerint egy csomo -gazdasagilag(!)- tehetsegtelen ceg neki koszonheti, hogy meg mukodik es szep nyeresegre tesz szert. Az oraipar mint barmely mas iparag nem erzelmi kerdes. Miert tud nehany ceg pompas eredmenyeket elerni ETA nelkul, mig mas egesz nap a TV-ben sir, hogy a nagy csunya Swatch lenyeli a kicsi szimpatikus halacskakat. Ott van peldanak a Rolex, Patek, IWC, JLC aki hirtelen igy eszembe jut. Egyiknek sem lesz semmi baja a valtas utan, sot meg orulnek is neki. Az IWC fonoke ha jol emlekszem azt nyilatkozta, hogy egy mostani modeljuk van ETA szerkezettel de mar dolgoznak a kivaltasan. Ha a Patek es az IWC meg tudja csinalni akkor mas miert nem? Rolexet szandekosan nem irom, mert nem egy sulycsoportban van a tobbiekkel, szoval ot biztos nem kell felteni.
Versenyhivatallal kapcsolatban nincsen igazad, eleg csak a Rolex ertekesiteseit nezned, kozelebe sem er a Swatch Group osszes luxus markaja, egyutt sem. Persze az olcso Swatch orakat ne szamitsuk ide. Szerintem eljott az ideje, hogy hulljon fergese!:) Akik csak nyomjak a draga reklamokat es tularazott "luxus szemetet" arulnak azok huzzak le a rolot. Jojjenek ossze a Genfi Tavon es revedjenek a dicso multba. Sajnos a jelenben nincsen helyuk.
glashüette: Tulajdonképpen egyetértek veled, csak itt most éppenhogy egy már kialakult, szinte teljes monopólium van, amely egyáltalán nem a monopolhelyzetéről akar lemondani, hanem az még tovább erősíteni úgy, hogy végképp megfojtja a potenciális vetélytársakat. Úgy gondolom, hogy a helyzet igenis beavatkozást igényelne v. a svájci kormányszervek, vagy az EU versenyhivatalai részéről (ha Svájc EU tag lenne, ez utóbbi valószínűleg már be is következett volna).
Grones: Első olvasatban teljesen igazad van, de azért ez a képlet nem ilyen egyszerű. A történelmi hátteret érdemes egy kicsit megnézni! Az a helyzet, hogy a szakosodás az óraiparban már a legkorábbi időkben is megvolt, már a schwarzwaldi óragyártásnál decentralizálták a gyártást, sokan gyártottak néhányfajta kereket, sokan csak csapágylemezt, mutatót stb.. Ezt vette rengeteg óragyártó. Már a XVII századtól számos alkatrészkészítő manufaktúra szolgálta ki az óragyártókat, a XIX. századra meglehetősen nagy lett a szakosodás, és mondjuk tengelyt v. csavart, hajszálrugót v. éppen hajtórugót készíteni eszébe sem jut a Pateknak, Rolexnek sem, készen veszi őket. Természetesen el tudná ezeket készíteni, de a felhasznált mennyiség alapján ez egyszerűen nem érné meg. És hagyománya van a készen vett szerkezetek beszerelésének is. Diszkrétem megjegyezném, hogy a Patek kronográfjainak 90%-ban valamilyen modifikált Valjoux werk az alapja, a Rolex soha nem készített kronót (és tulajdonképpen most is készen vett egy konstrukciót, ha úgy tetszik a mai 4130-as a lényeget tekintve egy licencvásárlás, mint a Poljot a 3133-al). Nem azért, mintha nem tudott volna a Patek ilyen werket készíteni - készített is - hanem mert kis szériában - max. pár száz darab egy modellből - képtelenség egy ilyet gazdaságosan kihozni, ráadásul a kis széria miatt kiforrni sem tudja magát, esetleg kisebb - a céghez nem méltó - konstrukciós hibák bentmaradhattak volna. Meg lehet csinálni, hogy készítenek egy csodálatos egyedi werket pár példányban - ilyen például a Patek Star Caliber 2000 werkje, vagy a (amúgy más saját werkekből 80%-ban "összemontírozott") Sky Moon Tourbillon. Csak az előbbi forintban milliárdos!!, az utóbbi is jó kétszázmilliós árfekvésű. Ez nyilvánvalóan nem óragyártás! Az FHF, AS, AR, ETA, UNITAS, LEMANIA, FEF, LANDERON, EP, VENUS, KF, DOXA, HELVETIA, AROGNO, BUREN, CHEZARD, TAVANNES, MSI, PUW, PESEUX, EB, VALJOUX .... werkek beépítése teljesen természetes volt egyes modelleknél a legnagyobb gyártóknál is. Ilyen - szerkezetgyártással (is) foglalkozó cégből úgy százas darabszámban volt a 70-es évekig, az előbbi felsorolás csupán egy kis töredék, míg órát egyidőben mindig legalább 1500-2000 cég készített. Régebben is természetes volt, hogy ha egy kis cég elindul, akkor eleinte készen vett, esetleg kisebb-nagyobb mértékben modifikált werkeket épít be, és ha befutott, akkor volt esetleg érdemes saját szerkezettel foglalkoznia. Minden aggályoskodás nélkül szállított sok cég számára werket a Longines, beépíthetett Rolex szerkezeteket a Panerai, de a Zenithek egy részében viszont mástól vett szerkezet volt, az Omega soha nem állt elő (karórában) igazán saját kronográf-werkkel, ő is tokozta a Valjoux és Lemania werkeket, a Breitling sem jött elő teljesen saját szerkezettel soha, mégis sikeres lehetett. Hogy ez jó vagy rossz, azon lehet polemizálni, de volt egyfajta egyensúly. No mostanra ez borult teljesen fel! Az 1970-es évek válsága után a saját szerkezet gyártásának gazdaságossági határa legalább tíz, de inkább százszoros darabszámokra szökött fel, olyan kalibereket, mint az IWC C89 nem tudott a cég "megmenteni", mert az árakat a kereslet drasztikus visszaesése közepette nem hogy emelni nem tudta, de csökkenteni kényszerült, és kisebb darabszámokban végképp ráfizetésessé vált a dolog. Most láthatod is, ez mit jelent, áttervezve és leporolva, de szinte egy-az-egyben a 70-es évekig gyártott eredeti 8531-es automata IWC konstrukciót kapod vissza a Cal5000 személyében - milyen áron? 10 ezer Euró alatt gyakorlatilag nincs ebből az órából, és ezért kapsz egy olyan acéltokos automatát, amely reálértéken az ennek megfelelő werkkel a 60-as években egy Ingenieurben mondjuk a tizedébe került!
- Bizony racionalizálni kellett az óraszerkezetek gyártását, és nyilvánvalóvá vált, hogy a pár ezres-tízezres szériáknak vége, egyedi werkek csak a luxuskategóriában képzelhetőek el, és a szerkezetek gyártását nagyobb volumenben néhány összevont gyártó fogja elvégezni. Ez főleg az ETA cégére alatt valósult meg, és itt Hayeknak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a jól elvégzett műszaki-gazdasági optimalizálással és az óragyártókkal való gördülékeny együttműködéssel gyakorlatilag a sírból húzta ki a svájci óraipart. De ennek nagy ára volt, a száz feletti szerkezetgyártóból mostanra a csak kvarcwerkeket gyártó Ronda mellett csak a Swatch Group érdekeltségi körébe tartozó gyárak maradtak. És most Hayek ki akar araszolni ebből a tulajdonképpen konszenzussal született helyzetből, ahol sok régi gyártó a tudását-hátterét-fejlesztési ismereteit anno átadta az ETA-nak (pénzért v. ingyért), és folyamatos megrendeléseivel lehetővé tette, hogy a cég fennmaradjon, amíg mindenki más elvérzett. Autós hasonlattal kicsit olyan az ügy, mint ha mondjuk egy potenciális Japán kocsidömping után az európai autógyártók csak úgy lettek volna képesek fennmaradni, hogy a motorok-váltók fejlesztését egy közösen összegründolt nagy gyártóbázisra helyezik át, majd ennek tulajdonát fondolatosan megszerezte volna valaki, aki emellett még idővel megvett volna egy-két régi autógyártót is, indított volna néhány saját új nevet is, a többiek folyamatos megrendeléseinek profitjából szépen megerősödött volna, és egyszercsak bejelenti, hogy többé nem szállít a többieknek semmit, oldják meg maguk a problémáikat, vagy szűnjenek meg. Meglehetősen visszás helyzet, ha ez bekövetkezik, akkor újabb óraipari csődhullám lesz várható, és bizony prémium márkák is bedőlhetnek - vagy őket is bekebelezi a Swatch Group... Feltehetően valójában erre megy ki a játék!
- Másrészt egyetértek abban, hogy sok cég csak a marketingre épít, százezres összegekért lehet kapni tízezres értéket képviselő órákat, rengeteg márka az ár 70-80%-ért tulajdonképpen csak a nevét, jó esetben a designját adja, de ugyanez a műszaki tartalom és minőség szerényebb nevek mellett töredék áron is megkapható. Valódi verseny tényleg jó lenne, azonban a jelenlegi folyamat éppen hogy a monopóliumot látszik erősíteni. A svájci kormányzat pedig ilyesmibe nem avatkozik bele, ebbe a helyzetben az USA versenyhivatala már rég azt tette volna, amit annak idején tett az olaj v. autóiparban, az ETA-t egyszerűen erőszakkal leválasztotta volna a Swatch-Groupról, és még szét is szedte volna profil szerint 3-4 független gyártóvá.
- Én legalábbis így látom ezeket a dolgokat, de persze tévedhetek. Bocs, hogy ilyen hosszúra vettem, de hát egyfelől grafomán vagyok, másfelől ezt nem tudtam rövidebben összefoglalni.. ;)))
Grones: Igen, ebben igaza van, hogy megspórolja a fejlesztési költséget nekik, meg a gyártókapacitást, viszont így biztosan elveszti a monopóliumát, ha nem ad többet senkinek. Nyilván a többiek nem zárják majd be a gyáraikat, hanem összefognak és csinálnak maguknak szerkezeteket. Véget ér ez az unalmas, tömegáru ETA világ. Sokszínűbb és érdekesebb lesz. Már alig várom.
APT autós hasonlatai szerintem azért sántítanak, mert az autó ELSŐSORBAN használati eszköz, az óra viszont 5000 Ft felett luxuscikk. Nem összehasonlítható a két piac
Érdekes ez a Rolex, amit mutatsz. Mindössze 2 részletben tér el az Uhren Magazin tavalyi 7 szám címlapján szereplö modelltöl:
1. A felsö felirat alsó sora ott Datejust,
nem Date, mint itt.
2. Azon a modellen a lünettán domborúan meg
vannak jelenitve a 10, 20, stb másodperc
feliratok.
Mellesleg a Rolex honlapon az Oyster modelleknél sem az, sem ez a modell nem szerepel...
APT: azert van egy masik oldala is ennek a Swatch Group-os ETA-s tortenetnek. Amikor eldontotte Hayek, hogy nem ad tobb werket masnak akkor oriasi botrany lett belole itt Svajcban. Minden nap benne volt a hirekben az ugy. Viszont Hayek hihetetlen profin ervelt: azt mondja akkor jutott erre a dontesre amikor a Porsche megkerte, hogy gyartsanak neki Porsche karorakat. Eppen akkor dolgozott a Smart projecten es megkerdezte a Porschet, hogy lenne-e kedve motort vagy mas kulcsfontossagu alkatreszt fejleszteni es eladni nekik a fejlesztes alatt alo Smartokhoz (vegul ugye a Mercedes-szel csinaltal kozosen). Erre a legenda szerint a Porschesok kinevettek, hogy majd hulyek lesznek masnak megsporolni a fejlesztesi koltseget es odaadni mondjuk egy motort. Egy kicsit "vadasztortenet" ize van, de attol meg van benne igazsag. Az autos peldak pedig santitanak amiket felsorolsz mert a peldaknal (pl: BMW-RR), kozos tulajdonban vannak a markak, itt pedig idegen cegekrol van szo.
Egy masik riportban mondta el szerintem Hayek az igazi okot: elege van, hogy egy csomo konkurens ceg az ETA tamogatasaval megsporolja a fejlesztesi koltsegeket es inkabb marketingre kolti. Ezek a cegek szep lassan megelozhetik a Swatch Group markait, amit nem kivan tamogatni.
Szerintem sok igazsag van abban amit mond az oreg, en teljesen egyetertek vele.
Erősítsetek meg abban a hitemben, hogy EZ egy létező modell !?!
(Ugyanis a Lábütikben a Date modell gondolatának felvetésével sikerült megrökönyödést keltenem a szakképzett értékesítők körében.)
Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskola (1082 Budapest, Práter u. 31.)
Meg a fotósokat, és az aranyműveseket is itt képzik! Ezeket a szakmákat érettségivel lehet tanulni.
Ha jól tudom, egy ilyen iskola van Budapesten a VIII. kerületi Práter utcában, itt képzik az optikusokat és a fogtechnikusokat is. Szvsz. máshol nem is tanítják.
Érdeklődnék, hogy Magyarországon hol lehet megtanulni az órásmesterséget azaz órakészítés-javítás stb..? Hol van ilyen iskola, főiskola, egyetem, ahol ezt magas színvonalon oktatják?
APT: Köszi az e-mailt. Angolul is irhattam volna nekik, de Üveghuta németföldon van. Jegelem a mail küldését és kivárom, hogy mire megy a többi vonal, de NOMOS-féle 7001-t se utálnék a MIMI-ben... VOSZTOK-preci-t sem... A pforzheimi original-német elfekvő készletek már olyan picik, hogy ott is inkább ETA-t tokoznak.
Panerai: A Durowe új, 18 köves kézihúzós werkje luxuskategóriába van pozicionálva, és tudomásom szerint amúgy sem szállítanak belőle senkinek. Ezzel az erővel a Jaegert vagy az Audemars-Piquetet is megkérdezhetjük.. Az AR2538 Harley egy régi werk, amelyből a maradékot az Aristo felvásárolta, és kis finish után - nem olcsón - beépíti, nyilván szintén lőtávolon kívül van. Ami az egyebeket illeti, ha esetleg nem lenne nyilvánvaló, a képlet az alábbi: Swatch Group = ETA = LEMANIA = AS = UNITAS = Frédéric Piquet!!! Jelen pillanatban kétségtelen, hogy az FP-AS nem alárendelt az ETA-nak (a Lemania-Unitas az, az Unitas már be van olvasztva az ETA kínálatba, akárcsak a néhai Peseux), de ugyanazon csoporthoz tartozik. Röviden: teljes a monopólium, és kis luxusmanufaktúráktól eltekintve a Swatch Groupon, az orosz gyártókon, a japánokon (Seiko-Miyota) és a kínaiakon kívül önálló szerkezetgyártó - olyan, aki másoknak is szállít megrendelésre - ezen a glóbuszon pillanatnyilag nincs. Röviden: ha svájci és mechanikus werket akarunk (és megfizethetőt), az ETA kikerülhetetlen. Azért ezzel legyünk tisztában! Másrész attól, hogy az ETA direktben nem áll szóba velünk, és werk-nagykereskedelem sem létezik, még kerülőúton azért sikerülhet pár tucat werket venni.
mmii: Kedves barátaim az MMII-ben! Azért nem csak ETA van, svájciban. Bár igaz, hogy az Etán kívül nem nagy gyártó kapacitás van, de érdemes lenne megpróbálkozni a DUROWE-val vagy az AS-sel, ők is elkezdtek megint gyártani, illetve mostanában került elő újra az ARISTO órákban egy olcsónak tűnő mikrorotoros werk a a AR 2538 Harley, érdemes elkezdeni böngészni az e-bay-en, hiszen Sukosg milyen jó kis werkeket talált ott az elején több tucatos kiszerelésben, és ne feledjük el a Frei & Borel-t akikel még sosem kerültünk kapcsolatba, csak mindig beszéltünk róluk. Az Unitas-t nem tudom, hogy az eta érdekeltség-e vagy sem, de őket is érdemes lenne megkeresni.
Glashüttével értek egyet abban, hogy ha az Eta bekeményít akkor, hosszútávon mi járunk jól, hiszen fel fognak éleszteni régi kalibereket, és ha beindul az üzlet talán még újításra is lesz elég pénz, technológia és hozzáértés.
Még annyit az MMII polémiához, h. orosz werkkel (ismerve ugye paramétereiket) a tokot célszerű lesz újratervezni, h. beférjen. Egy annyira vastag párnatok pedig... Ezt jól gondoljuk meg.
te_o
nekem nincs semmi bajom az orosz verkkel, ha mi rakjuk össze akkor svájci órát úgyse tudunk csinálni és azt hiszem nem is ez volt az eredeti cél.
Pláne akkor nincs, ha (élve a lehetőséggel és a keretben maradunk) némi finishelés és polír is kerül. Akkor inkább csináltunk egyedit...
Ha az ETA összejön akkor jó, ha nem akkor ne eta legyen, hanem valami más
Mikor ki akartam cseréltetni az omega órámban a hagyományos (automata) szerkezetet modernra, akkor omegáék 1200 SFr.-t kértek a tulajdonképen 0 szerkezetért. Az órásom bíztatott, hogy várjak még egy keveset. Kb. 1 év múlva megint rákérdeztem, akorra már egy no name franciasvájci óraüzem gyártotta az omegába valót 350.- SFr.-ba került. A régi szerkezetet visszakaptam, csak tudnám hol van, azóta már kétszer költöztem :-(
Hát szép parabolát írt le az MMII werk ügye! Ezek az oroszok mindig előkerülnek valahogy! :) Azért hála az ETA-nak lehet, hogy az MMII nem szimpla 7001-es tokozás, hanem mégis valami egyedi mű lesz - gondoljunk a korábban elvetett holdfázis, regulátor, stb. tervekre ...
MARKOII - Mik is azok az elvek? Ennyire szereted a svájciakat vagy ennyire utálod az oroszokat? Ajánlom, hogy tegyél egymás mellé egy 7001-est és egy Wostok 2809-est. Technikáját, még küllemét tekintve is különb a keleti testvér. De orosz szegény, így az MMII-be nem való.
markoii: Voltak. De olcsóak akkor sem voltak (kivéve az NDK-s Ruhlát).
glashüette: Erről kicsit más a véleményem, de ezt tudod jól. A szerkezet csak az egyik - kétségkívűl nagyon fontos - alkotóeleme egy órának. Jelen pillanatban BMW motort épít be a Rolls-Royce, mégsem tartja senki szimpla BMW tokozónak.. De tréfán kívül: egy "szimpla" szerkezetet megtervezni és elkészíteni tulajdonképpen nem olyan borzasztó nagy feladat. Egy igen képzett és gyakorlott, jó órás meg kell, hogy tudjon oldani egy ilyen feladatot, és elég hozzá egy jól felszerelt órásműhely. A baj az lesz, hogy a megtervezett, prototípuson túljutott szerkezetet gyártani is kell. Kis szériás egyedi gyártásnál a nagyon nagy élőmunkaigény miatt rettenetesen drága lesz a szerkezet, még akkor is, ha nem különösebben kiemelkedő és nem komplikált darab. Gépesített, automatizált gyártásnál viszont a műszaki háttér megteremtése kerül iszonytató összegekbe. Itt a kör bezárul, saját werket készíteni ezért vagy csak a legnagyobb cégek tudnak, vagy egész kicsi manufaktúrák - észveszejtő drágán, a jelenlegi nyugati munkabérek-közterhek mellett köztes állapot egyszerűen nincs (sőt, hihetetlen, de az ismert kis-közepes svájci gyártóknál - pl: Breitling!, FC stb.. - bizony főleg távol-keleti vendégmunkások dolgoznak, mert bár ott ők sem sokkal olcsóbbak, de az "echte svájci" már el sem vállalja az órák szalagon összeszerelésével járó kulimunkát, az az igazság, hogy a nyugati világ annyira elkényelmesedett, hogy az már lassan a jövőjét fenyegeti). Az 1960-as évekig még nem volt elviselhetetlen egy órásmanufaktúra talpraállításának a költsége, az akkori mérsékelt bérek mellett átlagos műszaki háttérrel - vagyis viszonylag nagyobb élőmunkaigény mellett - is versenyképesen lehetett egyszerű szerkezeteket gyártani. Ráadásul nagyobb felvevőpiac volt, hiszen akkoriban csak mechanikus órák léteztek. Amikor megjelentek az olcsó - majd az LCD vonalon a még olcsóbb - kvarcórák, akkor ezek ára tizede volt annak, amennyiért egy mechanikus werket elő lehetett állítani, és a mechanikus óragyártók piacuk legalább 90%-át elvesztették. Ez ölte meg a 70-es években a svájci óraipart, amikor az eladások mennyiségileg visszaestek, akkor egyszerűen végük volt, a mai módszerek mellett vagy milliós darabszámot lehet készíteni egy szerkezetből - és akkor olcsó lesz - vagy egyedileg lehet farigcsálni ilyeneket - és akkor milliókba fog kerülni. Az olcsó bérekkel dolgozó orosz és kínai gyártók itt még versenyképesek, de olcsón a japánok is csak óriási szériában tudnak termelni.
- Egyszóval ha jelenleg megfizethető áron kis-közepes szériában órát akarsz készíteni (és nem vagy tagja a Swatch Groupnak...), akkor nincs értelmes alternatívája a katalóguswerk beépítésének. Ellenkező esetben lesz egy "nevesincs" órád milliókért, amit a kutyának nem fogsz tudni eladni, vagy ruházz be forintban tízmilliárdokat egy korszerű gyártósorba, de akkor pedig el kell, hogy tudj adni sokmillió órát, vagy szintén bukás lesz belőle.. Nehéz ügy ez, talán épp innen, Közép-Kelet Európából lehetne betörni erre a piacra megfizethető, kisszériás manufakturális modellekkel.
Azért még ne üljünk halotti tort a svájci werkbeszerzés felett! Vannak még nyitott lehetőségek, és esetleg Báró topictárs is igen komoly segítséget tud nyújtani! Egyszóval ez a kérdés még nyitott.
markoii: Minő naivitás! Olcsó német szerkezetek... Kérlek szépen jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ha te órát akarsz gyártani, és nincs saját szerkezeted, akkor vásárolhatsz az ETA-tól (ha ad és amit ad), valamint az oroszoktól. Esetleg - irdatlan nagy tétel esetén - a japánoktól. Slussz! Más nincs.
szőri: Nyugodtan írhatsz mailban, de a topic is elviseli az orosz vonalat, azok is órák, és itt mi messze nem csak a svájciakról szoktunk beszélgetni.
Tisztelem mindenki véleményét, aki nem akar orosz szerkezetet, de magam nem hiszem, hogy eleve elvetendö az ötlet. MMII azt hiszem sohasem akart COSC chronometer lenni.
Orosz szerkezeteket és tesztelek néhány hónapja, akit érdekelnek mérési eredmények, annak figyelmébe ajánlom a
http://www.makszy.priv.hu/watch/_watch.html-t
A 3133-ra épülö 31679 szépen muzsikál, majdnem beérte az ETA 2804-et (sajnos az utolsó frissités óta kicsit visszaesett). A két Poljot 2614-es is szépen megy, meglepöen jó a Raketa 2628-as, viszont a Wostok Precision még nem érte el a táblára kerülés szintjét.
Mindent összevetve természetesen elönyben részesíteném a svájci szerkezetet, de nem esnék kétségbe orosztól sem.
MMII
Érdemes lenne egy vitát esetleg a Poljot vagy a Vosztok szerkezetről. A beszerzés nem gond, jó az ár, olcsó a karbantartás, megbízható. Igaz nem svájci de sokaknak elérhető és mechanikus!
Amennyiben az orosz szerkezet lesz kiválasztva "mi" minden segítséget megadunk! (www.poljot.hu)
Az árba még egy kis finiselés, polírozás is beleférne és akkor valóban egyedi órát lehet csinálni.
MIMI/MINDENKI: Még ne keveredjünk valami vad vitába ha van egy kis esély ETA/Peseux megoldásra... Én csak tudni akartam, hól tart a dolog és elmondtam egy pár ötletet..
Lassan eljön az idő egy újabb, komoly vitára MMII ügyben. Ha igaz, hogy ETA werket nem tudunk beszerezni, vagy esetleg csak jócskán drágábban, akkor át kell kicsit értékelni a projektet. Vannak szerintem páran, akik nem rajonganak az orosz werk ötletéért. (én kicsit bizonytalan vagyok, alapvetően nem vetem el az ötletet) Eredetileg is felmerült, hogy pl. Vostok legyen, komolyan le is lett hurrogva. Mikor derül ki, hogy kell-e ilyen utat keresni? Szó volt itt arról, hogy P320-as werket esetleg itthonról is be lehetne szerezni. Ezzel is "lukra" futottunk?
APT: csak most jutottam web-közelbe, köszönöm a válaszokat poljot-ügyekben. További kérdéseimmel, ha lesznek, zaklathatlak mail-ben? Azt hiszem, nem annyira közérdekűek az orosz óra témák...
MIMI: Jól értem, Hajek bácsiék miatt se 7001-es, se Peseux nem kapható részünkre? Nekem orosz szerkezet nem gond, kronóra nem gondoltam azért annyira... Nincs valahól a nagy orosz hazában 50 db Vostok 2809??? Szép szerkezet és mindig ronda tokban kötött ki... Még azt a variációt is el tudom képzelni, hogy mindegyikünk "áldoz" egy antik szerkezetet a gyüjteményből (én például GUB/Glashütte 60.1 vagy 60.3 precizióst, vagy Vostok 2809 precizióst tudnék), de nem biztos, hogy mindenkinek van azonos és ezek már jártak egy pár évecskét...
Számomra meg a Zenith marad az El Primero.
(Ezügyben szubjektivitásom az egyik jellemzőm. :)
...
És a Harwood esetleges Rolex Perpetual-ra tett hatásáról (esetleges létrehozásabéli közreműködéséről) akad-e valahol információ ? (Vagy ez csak híresztelés ?)
J.B. ! Én csak az automata karórák témáját keresgéltem. És ennek során jött elő a Harwood.
Amire a betett óratörténeti link alatti leírás valami olyasmit is említ, hogy a korábbi Perrelet-féle zsebóra megoldás ismerete nélkül készült...
(???:)
glashüette: No azért már lehet kapni 7750 bázisú órát 200eFt körül is (kb: 800-1000 Eurótól), pl: Tissot, Roamer, Limes etc.. Exkluzivitása pedig nincs nagy, ez kétségtelen, de ami az emberek hülyeségét illeti, szerintem tévedsz. A nagy többségnek halvány segédfogalma sincs, mi dolgozik az órájában, az elsöprő többség meg van győződve rólag, hogy a Certina órájában a Certina által készített szerkezet dolgozik stb.. És nagyon sokan meg fogják venni drágán a Breitlinget akkor is, ha Miyota lesz benne - úgysem fogja a cég nagyon az orrukra kötni. Mint ahogy pl. a Citroen-Peugeot v. éppen a Renault-Volvo vásárlói zömének sincs fogalma arról, hogy sok modellnél azonos motorok-váltók (és sok minden más is) dolgoznak a két márkában. Megjegyzem, ha a jószágok (órák, autók) teljesítik a tőlük elvártakat, akkor tulajdonképpen az átlagvásárlót miért is érdekelnék a részletek?
- Ami a Rolexet illeti, nos éppen a 3135 az, amely vitathatatlanul saját feljesztés. Megjelenésében nagyon hasonlít a korábbi, 1560, 1570-es werkekre (a lapomon megnézheted), alapvetően a billegő és annak hídja más. Épp a 4130 az, amely szerintem vitatható, hogy mennyire saját werk, helyesebben vitathatatlanul nagyjából annyira az, mint a korábbi, El-Primerora épülő volt. Az FP tervezte a Rolex számára, bár ezt kétségkívűl a Rolex gyártja, és az is tény, hogy máshol nem fordul elő. De a Rolex soha történelme folyamán nem fejlesztett ki saját kronót, így tapasztalatok és felkészültség híján kézenfekvő volt, hogy a tervezést kiadja egy specialistának. Viszont a 3135 nagyon jó kis werk (az eltérő típusszámok a dátumos/day-date stb. variációkat jelölik), és tekintve, hogy szerves és jól látható folyamatos fejlesztéssel alakult ki az elődökből, egészen az ős Cal700-ig egyértelműen visszavezethetően valószínűleg igényt tarthat a legrégebbi gyátásban levő konstrukció kitüntető címére, hisz az ős lassan 80 éves, az automatika is 72!
panerai: Kifejezetten fejlődőképes a LBS. Este, mikor jöttem haza a munkából már egy darab óra sem volt a kirakatban. Úgy látszik, drágán dolgozik az üveges :o)
Viszont délelőtt egész pofás volt a kirakat egy részlete (Patek, Jaeger, Rolex), a többi werk amolyan töltelék benyomását keltette (élni is kell valamiből). Érdemes volt bekukkantani a Chopard butikba is egész csinos darabok voltak 7 milláért.
Nos hát, szívesen vennék egy kis útbaigazítást akár Tőled, akár valamely Rolex szakértőtől, mert bizony szerény ismeretekkel rendelkezem a Rolex werkjeiről. Amit tudni vélek, az az, hogy egy "saját" werkjük van, a 4130 a Daytonában (ugye az El Primerot váltották le vele) azt pedig, hogy ez az övék, vagy csináltatták, most nem is olyan fontos, a lényeg az, hogy egyedi werk. De mit lehet tudni a Rolex 3135-ről, amit a katalógus, mint a 3130, 3155, 3185 bázisaként aposztrofál (day-date, datejust, oyster perpetual). Milyen fejlesztés stb., egy képnek is nagyon örülnék. Előre is köszönöm.
APT: Azért nem hülyék az emberek! Ilyen romokat, mint amiket az ÓM-ben láttunk, nem vesznek meg sokan félmilláért, hétszázötvenért. Vicc már, hogy a 7750 is fél milla, ez ugyan kiforrott werk, de hát semmiféle excluzivitása nincs.
glashüette: Lehet ilyen következménye is a dolognak. De félek, hogy nem erre megy ki a játék. Hayek apó egyszerűen maga alá akarja gyűrni az egész iparágat! A legnagyobb nevek kibírják a dolgot, legfeljebb nem lesz az olcsóbb IWC-k ben ETA, majd oda is JLC-t tesznek, nyilván a Rolexet, Zenithet, JLC-t, Patekot magasról nem fogja érdekelni az ügy. Bár azért alkatrészt talán azért ők is vesznek az ETÁéktól. De pl: a Cartier (Richemont Group, mint az IWC-JLC) alaposan át kell, hogy dúlja a kínálatot. De ne feledd, a Swatch érdekeltségi köre már a Nouvelle Lemania, sőt a Frédéric-Piquet is! Jószerént semmiféle svájci werket nem tudsz venni a piacon, amihez ne lenne köze az ETA-nak, gyakorlatilag teljes a monopólium! Ezért tartok attól, hogy sok kisebb gyártó - épp azok, akik az emberek többsége számára elérhető órákat készítettek - egyre kétesebb helyzetbe kerül majd. Gyanítom, épp ez Hayek célja, így az alsó kategóriában a Certina-Tissot-Roamer stb.. márkákkal mindent lefedhet. Az árak közben azonban egyre szemérmetlenebbek, miközben a piac eléggé stagnál, és ha a svájciak így folytatják, akkor a kommersz "mechanikus tömegáru" tekintetében is a japánok (de legalábbis a japán szerkezetek) felé nyomják majd a piacot, akik jó órákat lényegesen ésszerűbb árak mellett kínálnak. És az látni kell, hogy nagy szériában gazdaságosan werket készíteni nem egyszerű dolog, olyan ipari-logisztikai háttér kell hozzá, amelyet nem lehet egy pillanat alatt előteremteni, ráadásul félő, hogy Hayek ezeket átmeneti - áron alul történő - kínálattal megpróbálná megfojtani. Persze a prémium kategória mindig svájci marad, és legfeljebb nem fog a V&C is Lemania meg FP werkeket rakni szinte mindegyik órájába, és talán nem ETA lesz majd az összes Breitlingben.
panerai: Nem filléreskednek, az biztos! Mint ahogy az is, hogy maradok a régi daraboknál!
Igen, ahogy Panerai írta 1 milkónál kezdődnek (egy brájtlingná' azé' jobban megéri), de a 3 és fél milkós má' húzós, pláne, hogy u.olyan mint a másfél milkás csak aranybó v. mibő'... Típusokat nem t'ok, me' szerintem tök' egyformák... Láttam szép Patekot 4.5 milkáé', az nagyon teccett, vettem is lottót gyorsan...
APT: Örülök neki (mármint hogy az ETA nem köt új szerződéseket) legalább kiderül majd, hogy más is képes lesz szerkezeteket gyártani gond nélkül és vége lesz ennek a kommersz világnak, már ami az óraszerkezeteket illeti.
robicsek: Motorra gondoltam, nem komplett autóra. De lehet, hogy azzal is valami nagykereskedőhöz zavar. Viszon: van nagykereskedő. ETA-éknál nincs. Közvetlenül lehet csak rendelni, és ha kapsz kapsz, ha nem nem... Ez elég kétes hozzáállás egy kvázi monopolhelyzetű gyártónál! Gyanítom, hogy ha nagyon akarnánk, akkor a Miyota hajlandó lenne szállítani, az oroszok is, nyilván a kínaiak is, stb.. De pont az ETA nem...
Mechanikus: A P320 is ETA vonal. Olyan, mint a 7001, csak icipicit vastagabb, ez nekünk nem is okozna gondot. Az összes Peseux már ETA, hisz a cég már jó régen (vagy 20 éve) felvásárolta őket.
robicsek: Sajna nem ilyen egyszerű, hiszen az ETA elvileg deklaráltan szerkezetgyártó, és - elvileg - kiszolgál mindenkit. A gyakorlatban nagy léptekkel halad arrafelé, hogy kizárólag a Swatch-Groupon belüli igényeket elégítse ki, így előbb utóbb tényleg nem fog senkinek sem szállítani semmit, állítólag már új szerződéseket sem köt, és kezdi felmondogatni a meglévőket, miközben egyre lehetetlenebb szállítási határidőket ad meg, nem véletlen, hogy olyan cégek, mint pl: a Perrelet, Nivrel, Sinn etc. olyan nehézkesen szállítanak. Amire lehet mondani, hogy "c'est la vie", meg, hogy ilyen a kapitalizmus, de ezelőtt a Swatch minden szóbajöhető vetélytársat elsorvasztott-felvásárolt-összevont, és ha nem lesz ETA, akkor úgyszólván semmi nem lesz. A Swatchon kívüli, saját szerkezetgyártással foglalkozni nem képes kis márkák lehúzhatják a rolót. Azért ha a BMW-től rendelsz 20 darab 4 literes dízelt, akkor leszállítja, és elég nevetségesnek tartom, hogy ilyen - számukra jelentéktelen tételt - mint 55 werk ne legyenek hajlandóak szállítani (és nagykereskedő-viszonteladó, mint olyan nincs, az ETA ilyeneket nem szolgál ki, ezért érthetetlen a dolog). Bezzeg az oroszok adnak bármit boldogan, csak fizesd ki!
Elöször is köszönet mindenkinek, aki szerkezetek után kutat, mégha nem is teljes a siker.
Nekem úgy tünik barátkoznunk kellene az alternativ werk gondolatával. Egy korábbi fázisban voltak igen szép tervek 3133-as werkkel is. Ha erre indulunk talán Báró úr tudna segiteni.
APT
emlitetted a 320-as szerkezetet. Nem sikerült rálelnem a neten. Ki gyártja és hol lehet megtudni valamit róla?
> Kizárólag bejegyzett, vele szerződésben álló óragyártóknak szállít
végül is ebben van logika, ez az ő értékesítési csatornájának a védelmét szolgálja.
Bármi termékről is van szó, alkatrészgyártók csak a velük szerződésben álló cégeknek szállítanak szvsz, próbálj meg venni direktben processzort, vagy diszket a gyártótól, biztos ugyanez a helyzet:)
ETA szerkezetek nagykereskedésére szakosodott cégek nincsenek??
Mondjuk 100 MMII nem verte volna a csatornájukat tönkre, de hát ha ez a company policy, akkor ez a company policy.
oyster: Én is olvastam rebesgetni Harwood-Rolex automata kapcsolatot, de igazán konkértumot nem találtam. Ami tény: a Harwood 1922-től indult, a cégnek egész pályafutása alatt (ma is) "védjegye" a korona nélküli, lünettás állító-felhúzó szerkezet, és 1924-26 között jött ki az automatáival. És az elsősége a sorozatgyátású automata karóra viszonylatban igaz, mert amúgy automata volt már jóval korábban is (zsebóra ugyibár Perrelet mestertől kezdődően), és számos automata karóra konstrukció jelent meg már az 1910-es években is, de szériában először a Harwood készítette ezeket, a többiek vagy egyedi, vagy prototípus konstrukciók voltak. Amúgy a Harwood automatái kalapácsos felhúzásúak voltak. A Rolex perpetual körforgó rotoros, kétirányú, kettős kilincskerekes - gyakorlatilag a maival megegyező - automatája 1931-től fut, és állítólag Emil Borer tervezte. (John Harwood 1920-ban készített tervvázlatai pedig kísértetiesen hasonlítanak A.L.Breguet 1790-es években készített kalapácsos automatáinak vázlataihoz, hiába, nincs új a nap alatt..)
Az automata kronográfhoz hozzátenném, hogy perpetual felhúzású kronográfos zsebóra már a XIX. század végén készült néhány, és kísérleti fejlesztésként az 1930-as években karkronók is készültek automata felhúzással, de ezek nem jelentek meg a piacon, megmaradtak műszaki érdekességnek. Az El-Primero magának tulajdonított elsősége azonban piszkálja a csőrömet, szerintem semmit nem jelent az, hogy egy konstrukciót mikor mutatnak ill. jelentenek be. Bejelenteni be lehet egy kiforratlan, nem kész dolgot is, számtalan példa van arra, hogy kiállításokon bemutatott konstrukciókból soha nem lett késztermék, vagy még több év csiszolás után lett csak az. Én elég szigorúan kötném magamat ahhoz, hogy azt tekintem elsőnek, amelyet a vásárlók boltban előbb tudnak megvenni. És ilyen alapon mind a Seiko, mind a Cal11 megelőzte a Zenithet! A feljesztést pedig nyilván még sokkal előbb kezdte mindenki, egy ilyen werket nem lehet hónapok alatt kihozni, bár az biztos, hogy a legrövidebb feljesztési ideje a Cal11-nek lehetett, mert már kész alapra épült.
Az MMII-ről: Nincsenek igazán jó híreim, körözöm a beszerzési forrásokat, de úgy tűnik, a hír igaz: az ETA egyszerűen nem hajladó szerkezetet szállítani senkinek. Kizárólag bejegyzett, vele szerződésben álló óragyártóknak szállít - nekik sem mindig - és esetleg alkatrészként egyszerre max. 3db werket, iszonyat magas áron (a 7001-re kapott első ajánlatok közel akkorák, sőt magasabbak voltak, mint az egész MMII költségvetésünk). De még van remény, talán sikerül "balkézről" összeszedni a szerkezeteket. Ha nem, újra kell gondolni a projectet, és beszerezhető szerkezetre (az bizony nem svájci lesz) építeni.
De némi kronográfia is akad a múltkori témához kapcsolhatóan :
"1969 - Armbandchronographen mit automatischem Aufzug kommen auf den Markt. Der erste wird von ZENITH herausgebracht, kurz darauf folgt ein Modulchronograph eines Schweizer Firmenkonsortiums (BREITLING, HEUER, BÜREN und DUBOIS-DÉPRAZ) sowie ein japanischer Automatik-Chronograph von SEIKO."
Ami szerint az El Primero volt az első. ;-)
Sőt, én korábban is valami ilyesféléről tudtam, miszerint az El Primero január elején került volna bemutatásra, majd a márciusi forgalmazás idejéig előjött már a Cal.11 is (gyorsabb piacra kerüléssel).
De a Seiko-ról sajna semmi közelebbit nem ismertem. :-(
Utána nézegettem az automaták eredetének. Aztán sok helyütt a Harwood-ra sikerült lelnem, mint az automata karórák úttörőjére.
Namost ezzel kapcsolatosan volna néhány kérdésem (ami nem tiszta előttem) :
- Az első vázlatok 1920-ban készültek.
Ezek után aztán állítólag 1924-ben készült az első darab (habár az Ó.M. múzeumi cikke egy 1923-asat is bemutat). Majd 1926-ban került sorozatgyártásba a FORTIS által.
Ez a megoldás vajon alapjaként szolgált-e az 1931-ben megjelent Rolex Perpetual megoldásnak ? És, ha igen, akkor milyen szintű a kapcsolat ezen automatikák között ?
- Aztán az is érdekelne, hogy amint láttam, teljesen azonos megjelenésű darabok vannak ma is a Harwood választékában (azonban ETA 2836-2 alapú átalakított szerkezetekkel) és hát ezek a maiak vajon milyen szerkezeti megoldásúak ? Egyáltalán az eredeti automatika kialakításához van-e még valami közük ? (A régi ugye egy irányba húzott ? A mai is ? Ugyanolyan megoldású-e ?)
Azzal, hogy egy ilyen jellegű Patek drágább, mint pl. egy Rolex én is tisztában vagyok. Csak azt mondtam, h emberünk annyira nem ért hozzá, h az árát - ő persze valódinak tudja az óráját - a Rolex alá pozícionálta. Ajándékba kapta... amúgy ezek alapján tényleg nem kerülhetett többe, mint egy Rolex :(
APT: nemrég ígérted, utánajársz az MMII szerkezet hazai beszerzésének. Van reményünk arra, h így is benne maradjunk a megcélzott árban?
APT:Igen, igen, ezt láttam eddig is, ha a hátlap felől tekintettem az órámra :o). A viccet félretéve nekem nagyon tetszenek a cikkeid, (meg másnak is), csak amikor pang a topic, nincs kedvem beírni.
Ma megnézem a Labutikot, kíváncsi vagyok a kirakatára. Vélemények késő délutánra...
oyster, glashüette: Szóval az El-Primero bizony valóban két irányba húz, és ott van az a váltókerék is, csak "elbújt". A kinetikai séma a két irányba az alábbi:
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Frissítgettem kicsit, és az Oyster által adott link képeivel kiegészítettem a Seiko teszt Zenith részét, most már talán pontosak az információim. Észrevételek?
szöri: Én az aviator chronomon épp most cseréltetem az üveget zafírra. Sima sík zafír, kb 15-16ezer ft lesz ha kész lesz valaha. Már 3 hete ott van a szevízben. Állitólag zafírüveg cserével 1 ember foglalkozik az országban, így kissé elhúzódik a munka! :-((
Szőri: Elfelejtettem... :) Nos, sík zafírt biztosan lehet hozzá szerezni, a domború nem túl gyakori, általában drága is, kérdéses ki tud ilyet keríteni. Másrészt én megvallom, nem érzem ezt túl nagy súlyú dolognak, a Poljotok sík kristályüvegét elég jól védi a lünetta, és amúgy is jó minőségű, meglehetősen kemény üvegből vannak. Nem szoktak könnyen összekarcolódni, ha évek alatt mégis ilyen történik, nos, akkor olyan olcsó rájuk az eredeti, új gyári üveg, hogy az problémát aligha okoz. Persze "pszichésen" azért jó érzés, hogy zafír az óra üvege, az kétségtelen.
NyikolaiII: Az elhangzottak alapján a legteljesebb bizonyossággal kijelenthető, hogy az a "Patek" a szokásos "tonneau", keménykrómozott spiáter tokos középminőségű Távol-Keleti hamisítvány volt. Megjegyzem a leírást a legkisebb mértékben is fedő Patekok mind sokkal-sokkal drágábbak a Rolexeknél, a Seikot pedig talán hagyjuk is..
Szőri: A pontos árakat majd Báróék megadják, de általánosságban egy 3133 napi 10-15mp közé jól beszabályozható, ennél jobb pontosság esetleges, jobban sikerült daraboknál mehet, de nincs rá garancia. A 3133 nem gyors dátumváltós, de nagy előnye, hogy igen kis úton vált, így elég csupán úgy háromnegyed órányit visszatekerni éjfél után, és előretekerve ismét vált, majdnem olyan gyorsan váltható, mint a gyors váltású mechanikák. A kisebb szíj idétlenül néz ki, csúszkál. Nem drága az eredeti, érdemes azt venni. Az üveg hátlap pedig nem sérülékeny, és kapható az adott modellre is, nem drága talán 4-5000 Ft, de ebben is Báróék az illetékesek.
Poljot-kérdések (sorry):
a következő kérdésekre szeretnék választ kapni (Báró úr, esetleg): mennyire lehet remélni egy domború zafír-kristály beszerzését (a Ruslan-omra az lenne az igazi). Mennyire pontosan lehet egy ilyen kronót beszabályozni általában? Van-e ezen gyors dátumváltási lehetőség? Ha az ember 18 mm-s szíjat szerel rá, az menniyre jelent gondot (azt hiszem 20 az igazi méret). Átlátszó hátlap: mennyire sérülékeny egy ilyen, és lehet-e kapni itthon, s ha igen, mit kóstál? Köszönöm a válaszokat előre is, és sorry a nem-svájci óra téma miatt...
Szerintem ilyen Patek nincsen, csak Kínában...
Egyébként a multi"kultúra" pozitívuma: a külföldi cégeknél dolgozók körében gyakoribb a jobb darab. a magyarok még a mobilnál vannak leragadva.
Na ilyenre nem nagyon emléxem, hogy 1 teljes napra megállt volna a topic :(
De hogy ON is legyek:
Egyik ügyfelünk kezén a minap egy Patek-et csodáltam. Sajnos nem volt módom alaposan szemügyre venni, emberünk pedig nem ért az órákhoz: annyit mondott, mikor rákérdeztem az órára mielőtt megnéztem volna a számlapját, hogy annyit tud róla, hogy jobb fajta svájci, drágább, mint egy Seiko, és jóval olcsóbb, mint egy Rolex :)
Viszont nézelődtem a PP oldalán és még csak hasonlót sem láttam!
Az óra állítólag új, a tok négyzetes (talán párna, de nem emléxem) kronó jellegű (korona + 2 gomb), üveg hátlap, a számlap: 3 segédkör, 24 órás kijelzés, dátum az egyikben, illetve nap a másikban, középen óra, perc, és középmásodperc (? az tény, hogy járt...). Emberünk nem adta ki a kezéből, de azt mondta acél tokos, automata (ezt láttam), és nem kronográf (szerinte "nincs stopper"). Nos az óra tényleg szép, de kíváncsi lennék arra, vajon milyen modell. Ja a hátlapon Cal.389 felirat volt.
Ha valaki tud tippet, hol lehetne még utánanézni, nagyon megköszönném a segítséget.
STS: A Certina DS-2 jellegzetessége (és ettől DS, vagyis Double-Security), hogy az erős tokon belül az amúgy ütésbiztosított szerkezet egy fémperemmel illesztett rugalmas (gumi) közdarabban van elhelyezve. Ezt elkészíteni nem lehet könnyű, vagy valamilyen kemény műanyagból v. rézből kellene új közdarabot esztergálni (de akkor oda a "DS"), esetleg két elkészítendő fém közdarab közét szilikongumival feltölteni. Egyik sem egyszerű megoldás, és nem akarlak elkeseríteni, de ha készen nem kerül ilyen alkatrész elő, akkor sajnos egy "mezei" DS nem biztos, hogy képvisel akkora értéket, hogy érdemes nagyon utánafutni. Egy fix közdarab megesztergáltatását azért még feltehetően elbírja az óra.
oyster, glashüette: Nos, íme a példa, hogy nem szerencsés olyan óráról írni, amely nincs az ember kezében! :)) Kissé utánanézve ugyanis találtam végre egy normálisabb rajzot és pár soros leírást, és annak alapján a legutóbb belinkelt kép 3-as számú kereke egy furmányosan összetett kapcsolókerék, benne forgásirányváltóval. Tehát az El-Primero valóban kétirányba húz. A megoldás eléggé sajátságos, kár, hogy ilyen kevés róla az információ. A tévedésemet a legutóbbi tesztben is átjavítottam.
Üdv mindenkinek!
Már egy ideje elmélyülten olvasgatom a topikot, igazán örültem, hogy rátaláltam. Volna egy kis gondom: hozzám került egy ősrégi Certina DS-2, borzasztó állapotban. A szerkezetet sikerült rendbehozni, bár az előző tulaj szisztematikusan szétrombolta (perccső letörve, horgony szinte két darabban, vakrozsda mindenütt) - és itt a végén kell feladjam, mert ötletem sincs, mi tartja e tokon belül a szerkezetet. Gumi? Műanyag? Csak egy fémgyűrűt hagyott benne a lelketlen barbárja, de attól még vidáman csúszkál ideoda... Valami ötlet, rajz, kép esetleg? Köszönet előre is!
Hogy mennyi is Forintban, azt megmondták volna, ha benyitsz...
De az biztos, hogy aukciós oldalakon (mint ahonnan az előző linkelt kép is akad) a többnyire '60-as évekbeli darabok úgy 1.800 $ körüliek. (Brrr !!! )
Pont ilyen van a kirakatban, csak sötétkék számlapos, és nagyon pofás egy darab. Meg egy - asszem - daydate duo meg egy női.
Árakról lehet tudni valamit forintban ?
Tényleg nem láttál még Datejust-ot lünettával ?!? Hiszen mindegyiken van ! ;-)
Csakhogy a többségén fix a lünetta. És csak némelyiken akad forgatható, mint a Datejust TURN-O-GRAPH modellen. Ilyet láttál Te is ? (Valóban nem mindennapos darab. :)
van kint a LBS kirakatában már egy pár Rolex, van egy datejust lünettával - még nem láttam ilyet - ami nem is csúnya, nem tud valaki árakat forintban ?
A kis képen is látható kinetikai séma alapján az ott látható rendszer nem is lehet másra képes, forgásirányváltást megvalósítására alkalmas áttétel még ránézésre sincs benne! DE: El-Primerot még nem szedtem széjjel, és én csak azt mondom biztosnak, amit magam láttam. A kép alapján ez egy egyszerű lemezrugókilincses lassító áttétel, amely az egyik irányban szabadonfutó, a másikba húz. Váltókerék v. kettős kilincskerék nincs.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Na, most akkor a Zenith El Primero automatikája végülis tényleg csak egyirányú felhúzásra képes ??? (APT! A katalógusban erről nem tesznek említést esetleg ?)
Munkahelyi és vizsga elfoglaltságaim miatt most ritkábban látogatom a topicot, ezért nem reagáltam, amikor megtisztelö módon, de tévesen órásnak tituláltattam.
Saját definícióm órakedvelö, mert a topic néhány igazi gyüjtöi mellett (még :-))) nem tarthatom magam annak...
Jó és ha lehet kevésbé túlfütött eszmecserét a vitázóknak.
Az egyediség és a ritkaság tehát adott, ez a werk máshol nem fordult elő (no persze a "buliba" szintén beszállt Hamilton és Heuer leszámításával, és kis számban épített be a Zodiac is).
Mint ahogy a Zenith El Primero sem kizárólagos Zenith privilégium. Merthogy ezt a szerkezetet alkalmazta még a Rolex Daytona előtt egy-az-egyben a Movado is, illetve manapság a Heuer is...
TE_O: Így van, a Seiko tartalmaz kopó alkatrészeket. Amelyek azonban nagyon-nagyon könnyen cserélhetőek, egy felhúzó-kerék/villa cserét a szerkezet tényleges kiszerelése nélkül öt perc alatt meg lehet elvileg ejteni. Bár én azért nem félnék olyan nagyon a kopástól, ilyesmi nem látszik ezen az öreg órán sem, megkopni amúgy is a villa két karma fog először, és az akár utána is lehet köszörülni. Nem rossz konstrukció. Közel nem olyan szofisztikált, mint az IWC, de a célnak megfelel.
- A képekkel pedig most sokat kínlódtam, eszerint nem hiába! :))
- A P320 sokkal olcsóbb, mint a 7001, és rövidesen kapok rá hazai ajánlatot.
oyster: Még nincs hír, de az én hibámból, elfelejtettem levelet küldeni, bocsi! Pótolom a hiányosságot!
roxul: Tény, ami tény, a Breitlingnek igazán, teljes egészében sajátnak nevezhető szerkezete soha, egész fenállása alatt nem volt. De a cég és a Buren között igen szoros volt a kapcsolat, annyira, hogy tekinthető akár házon belülinek is az alapwerk, ez a kronográf modul pedig kizárólag ebben a szerkezetben fordult elő, kifejezetten ide lett kitalálva. Az egyediség és a ritkaság tehát adott, ez a werk máshol nem fordult elő (no persze a "buliba" szintén beszállt Hamilton és Heuer leszámításával, és kis számban épített be a Zodiac is).
Mármint a nagy másodperc mutató fog körbe forogni (ált ez szokott a stopper lenni???) ???
Mert mi van, ha a stopper egy külön kis mutató,
külön számlappal?
És a tachometernek forgathatónak kell lennie?
Olvastam a kronós leírásod, nagyon tetszik, jól érthető, nagyon jók a képek! Ehhez képest az ÓM tesztjei csak rövid hírdarabok.
Felfigyeltem viszont az alábbi részre:
"Ez ugyanis egy – eredetileg középmásodperces, ezért esett áldozatul a másodpercmutató – 17 köves Buren mikro-rotoros automata szerkezetre épül, erre építettek rá egy Dubois-Dépraz fejlesztésű kronográf-modult." Ez lenne a Breitling Cal. 11!
Ezek szerint ez nem saját fejlesztésű szerkezet?
Én mindig azt hittem, hogy a Zenithez hasonlóan ez is egy manufaktúrális, saját tervezésű és építésű szerkezet!
Emiatt a Breitling presztízse fényéveket csökkent a szememben! Bár eddig is túlárazottnak tartottam amellett, hogy nagyon szép sportórái vannak.
APT!
Az írásod nekem tetszett, sokat javult a képek minősége is! :)
Mondjuk a személyes véleményem, hogy bár a svájciak bonyolultabbak, de a kevesebb alkatrész, jobb tömeggyárthatóság ellenére ha a japán automata felhúzófogai megkopnak - márpedig meg kell kopniuk, mivel acél koptat acélt - akkor az csak alkatrészcserével orvosolható. Viszont mindkét svájci automata rendszere utánállítható.
ami külön tetszett: végre leírta valaki, hogy a cal. 11 egy modulkronó! Ez persze semmit nem von le az érdemeiből, de nem is csak a robosztusságán látszik, hanem a nyakatekertségén is.
MMII!
APT egy korábbi megjegyzése szerint a P320 szerkezet árban nem lesz felette a svájci 7001 -ének! Ezt érdemes lenne már konkretizálni, és ha úgy alakul, dönteni! Ha műszakilag megfelel (értsd: belefér a tokba), akkor pedig dönteni!
Nekem "Banda" márkájú bőrszíjam már volt egy régi Raketa órámon.
Azon még nem igazán volt zavaró a csatszem "Banda" felirata. De esetleg egy klasszikusan bőrszíjas Breitling-re (amit több márkához hasonlóan oly sokan említenek bandavezér órának) már némiképp pejoratívan hivalkodóank tűnik. ;-)
De szerencsére a mostani darabokon már inkább semleges csatok találhatóak.
Egyébként ezek közül ez volt, amire igencsak felkaptam a fejem :
Nos, ilyen szíj vajon hol szerezhető be némileg eltérő változatban ?
Pontosabban olyan kellene, aminek az alátétként szolgáló bőrdarabkája nem az óraüvegre ráhajló, illetve, ami nagyon fontos, az az, hogy maga a szíj szélessége mindössze 10 mm legyen. (APT! A korábbi beszerzési forrásból neked sincs semmi híred ilyenről ?)
Nos, igazából a hitetlenkedő én voltam először az 50 kontra 100 méter ügyében.
Ami során persze az első hitetlenkedésbéli kétkedésemnek is hangot adtam látván a különböző, de hitelesnek gondolható információk áradatát. És a végén - mentségemre legyen mondható - persze azonnal elfogadtam tényként a valós adatot (és ezentúl ezt az 50 méteres nyomástűrő értéket fogom hangoztatni mindenki okulására :) .
...
Ellenben az a lünetta annakidején nekem is szálka volt a szememben. (És persze nem konkrétan a Cartier Santos-ra gondolok.)
drempee: Igazatok van, ez nem ide tartozik. Ezúton elnézést is kérek Tőletek, és részemről lezárom a vitát, ami mondanivalóm van, azt magánban bonyolítom. Még egyszer elnézést!
Panerai: Ha így érzel, akkor valamit elrontottam, végig kell gondolnom. De azért: Gyula Király és Mechanikus nem órások. :)) És Időmérővel is csak akkor keveredtem polémiába, ha úgy gondoltam, igazam van - emlékeim szerint általában az is volt. A Rolex ügyet meg nem értem, az 50 métert épp a Te infóid alapján fogadtuk el mint hiteles (már rég átjavítottam a tesztben is), annak ellenére, hogy a Rolex szerviz (aminek a véleményére építettem) máig állítja, 100 az az 50. Vagyis még a márkaszerviz is téved esetenként! Ami pedig a konkrét óra (és a Cartier) lünettáját illeti, nos én azt akárhogy nyúvasztom, savazom, azok aranyból vannak és punktum! ;)) Ha ragaszkodsz hozzá kézenfogva elmegyünk a pénzverdébe ketten, és saját kezúleg bevizsgáltathatod őket! Amit nem állítottam az az, hogy ez okvetlenül az eredeti lünetta lenne. Bár egy ennyire korai modellnél nem is tudom, a típusszám mindenesetre nem olvasható rendesen (helyesebben szinte sehogy sem, a sorozatszámot még kibetűztük valahogy).
- No és jó nyaralást!
És búcsúzónak egy kis meglepetés!
Titoktartási fogadalmam, már okafogyott ezért íme a magyarországi óra forgalamzás jelentős pillanatának egy dokumentuma:
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Sajnálattal kell tudatnom, hogy rövid időre Balatonra helyezem az autógram címemet, ezért nem tudok részt venni a most kezdődő, vitában és felvetésben. Ezért gyorsan összefoglalom a mondandómat.
MMII, Sándor12: A werk beszerzés Swatch féle ága, nálam van. Annál többet, mint amit eddig tettem, nem tudok. (3 levelet küldtem el a cégnek ebből egyet kétszer és semmi válasz nem jött) Tehát nagyon úgy tűnik, hogy ez a lehetőség befuccsolt. Újra kell beszélni a werket, hiszen a magyar beszerzésű 7001-es 50e fölé vinné a költséget...
Sukosg, APT: Végre egy jó kis személyeskedő vita!:-( Szomorú, de élvezem! Ugyanis én értem Sukosg felvetését. Tömören arról szól, mint egy nemrégen futó újságreklám, hogy XY orvos a XIX. században megműtötte a saját vakbelét tökörrel, mert nem bízott egyik kollégájában sem. Az orvos pár nap múlva meghalt közvetlenűl az operáció miatt. Ezzel hírdettek egy befektetési tanácsadó céget.
Néhány órás leírta itt a véleményét (Mechanikus, Idomero, Gyula király) és rendszerint ellentmondást nem tűrően kapott pár keresetlen hozzászólást, legtöbbet APT-től, aki a topic hierarchiájában megérdemelt munkásságával elérte a csúcsot, és ott már csak egy "ipse dixit" -tel bárki hozzászólását eretnekséggé nyilvánithatja.
Konkrétan a saját bőrömön éreztem ezt már. Én nem értek mindenhez, az autómat szervízbe viszem, a lakásomat festő festi ki, a villanyt villanyszerelő javítja,és az órával is így vagyok, de a Rolexhez ahhoz értek, jópár átment a kezemen, jópárat hordtam és hordok. De még soha semmit nem sikerült elfogadtattnom APT-vel Rolex ügyben, pl. fehér arany lünetta betűváltás, vagy a nemrég keletkezett 5 v. 10atm vita. Ezek kis dolgok az életben semmivel nem leszek több vagy kevesebb ha nem szólok vagy hagyom az egészet, de hát ez itt az órás fórum itt ezeken a dolgokon lovagolunk nap, mint nap és azért vagyunk, hogy vitázzunk, ha nem órákon akkor egymás stílusán.
Írogathatnám én is, egy-egy belinkelt kép után, hogy tyű +ha +nahát, de ezt inkább a HUSZ-ban teszem:-)
Hát ennyi, most megyek nyaralni és egy hét múlva megnézem mi történt!
Péter, Gábor - Feltehetően semmi közöm, ehhez a nem feltétlenül csak órás szakmai alapon zajló adok-kapokhoz, de úgy érzem, kissé szomorkássá teszi a topicot, ráadásul kettőtökön kívül más nem is nagyon értheti. Az, hogy Péter, mint lelkes amatőr, sokkal többet tud a mechanikus órák rejtelmeiről, mint legtöbbünk, ez tény, de minden megtanulható, és nem is feltétlenül szakiskolában. Az, hogy mindezt nyilvánosságra hozza csak jó, lehet belőle tanulni (akár az esetleges tévedésekből is), a jó- vagy rosszhiszemű tévedésekre pedig mutasson rá (KONKRÉTAN!!!) az, aki jobban ért hozzá (órások figyelem!!!). Az említett értékes órák házi javítgatását én sem tenném (ha értenék hozzá), de ez a legteljesebb magánügy, saját tulajdonával mindenki úgy rendelkezik, ahogy akar, és feltételezem Péter is megfizette a tanulópénzt. Végül - ezért írtam - úgy érzem, hogy a vita hátterében valamilyen személyes ellentét, köröm alatti szálka van, talán egy konkrét darab miatt. Így van Gábor? Tán ha megbeszélnétek . . .
APT (meg)tisztellek
Mivel talán én találkozom legtöbbet az eladott óráid egy részével ezért tettem fel a kérdést, de parttalanná vált .... bocsi a többiektől! (én évek óta nem a mechanikus órák megbecsüléséért tevékenykedem :))?
sukosdg: Ebben egyetértünk, nem reszelgeti. De ha egyszer mégis ehhez támadna kedve Suminak, engedjük meg neki.
Mellesleg ha választanom kellene, hogy a sarki óráshoz (órajavítás, elemcsere) vagy APT hez adjam e be az El Primero-t, nem okozna álmatlan éjszakát a döntés.
Nekem nyilván volt egy harmadik lehetőségem, ezért adtam az Edison utcába.
WatchFun: Nem tartom rossznak a Seikot, és azért nem helyezném a többi elébe. De versenyképes konstrukció és kivitel, és ez nagy szó, különösen az árakat összehasonlítva! Amúgy pedig kiválóan jól szerelhető óra volt, sokkal könnyebben, mint a Bretiling, és az alkatrész is olcsó hozzá. Ez is előny, mert például a CAM felhúzó villája és alsó csapágylemeze (és esetleg az automata kerék) folyamatos hordás mellett szerintem nem lesz olyan tartós, mint a másik két óra automatikája. Ellenben ezek olcsó alkatrészek, és szó szerint két perc alatt kicserélhetőek, feltehetően egy esedékes szerviznél gond nélkül megtehetik. Egyszóval az egész úgy ahogy van életrevaló, és kronó és mechanikus. Szerintem teljesen vállalható darab. A presztízs terén pedig a japánok nyilvánvalóan nem rúgnak labdába.
- Gratula a Cal1030-hoz! A feleségem pedig nagyon happy a kis Cortéberttől, csak szép, rózsaszín szíjat nem tudom még, hogy fogok hozzá szerezni, ez a kis szörnyeteg ugyanis két eltérő méretű szíjkengyellel készült, az egyik 5-ös, a másik 7-es (mindkettő ráadásul "köznapi" méret).
Sükösdg: Megtisztelnél (és az udvariasság is megkövetelné), ha NEKEM válaszolnál. Én ugyanis a Te motivációidra lennék kíváncsi, hiszen az enyémek - úgyhiszem - évek óta mindenki számára nyilvánvalóak.
glashuette
Én nem az ő óráit féltem, azt csinál velük amit akar, csak a "Sumi" sem reszeli a Ferrarit. Nincs semmi órajavító érdekeltségem, sőt... hátsó szándék sem, csak az indítatás érdekelt.
sukosdg: Ilyenformán megtilthatnád a kisgyermekeknek a gagyogást, az úrvezetőknek meg az autóvezetést. Holnaptól csak az hajthat az M7-esen akinek F1 licence van.
APT meg csak hadd bassza el az óráit, ÚGY KELL NEKI, HEHE. Nekünk csak jókat kell röhögnünk rajta. Tudtuk mindig is, hogy a Pateknál meg hasonló műhelyekben jobb szakemberek vannak, de megkockáztatom, hogy az Edison utcában is kenterbe verik Pétert. DE nehogymár megmondd neki, hogy mit csináljon otthon!
No és még azért hozzátenném, hogy nem órás, hanem gépészmérnök dr. G.Daniels, akinek a co-axiális gátszerkezetét ma az Omega alkalmazza csúcsmodelljeiben, eredendően mérnökember volt A.Lange, dr. Yrk (a cilinderjárat fejlesztésében szerzett nagy érdemeket) is, és pl: John Harrison mint tudjuk ács volt... Valahogy mégsem tartom őket inkompetens kontároknak..
De most már visszatérve a topichoz: újfennt jelzem, hogy összeütöttem a Seikor kontra Breitling/Zenith tesztemet, és várom a kritikai észrevételeket. :))
Már több helyen is láttam a neten, meg itt is találkoztam régebbi 60-70-80as évek beli OMEGA órákkal.Hol tudnék(Budapesten) megtekinteni, ill. megvásárolni egy ilyen darabot? A legtöbb amit láttam neten, azok nem eladók.(Mondjuk egy ilyen órám lenne én se adnám el :) )
Sandor12: Elnézést, hogy itt írom le gondolataimat, de hát nyilvánosan szólíttattam meg, legalább első körben így reagálnék. Ígérem, nem fogom itt ezzel időtöket rabolni, ha nem zárjuk le gyorsan a vitánkat, átmegyünk magánba!
Sükösdg: Még azért egy gondolatot hozzáfűznék: az utóbbi időben boncolgatott komolyabb órák mögött saját kíváncsiságomon túlmenően az is áll, hogy épp Nektek szerettem volna bemutatni ezeket, és ezek szerkezeti megoldásait. A Te véleményed mögött álló órások által szerkesztett Óra Magazintól ezt ugyanis hiába várjuk, lesheted, hogy valaha rendesen szétszedjenek és bemutassanak egy jobb órát. Hozzátenném: igen macerás és lassú úgy órát szerelni, hogy fázisonként fotózgat az ember, hússzor gyorsabb csak úgy szétszerelni-összerakni. Én ezt bevállaltam, mert meggyőződésem, hogy hozzám hasonlóan sokan kíváncsiak erre, a lapom ezzel foglalkozó részeinek 40-60 ezres lehívási száma megerősít abban, hogy talán mások is kíváncsiak arra, hogy néz ki belülről egy Rolex, milyen szerkezeti megoldásokat alkalmaz az IWC, etc.. Mert ezt az Óra Magazinból az életben nem fogod megtudni, az egy hirdetési újság, lapszámonként jó, ha két cikkecske akad benne, amely nem nyílt, vagy bújtatott reklám. Mindazonáltal bár monopolhelyzetű, de abszolút hiánypótló kiadvány, így erényei és hibái összessége mellett is nagy öröm, hogy egyáltalán van.
- A Fórum pedig éppen arra való, amit most folytatunk: ki-ki írja meg a véleményét. Ha valamit hibásnak tartasz, vagy nem értesz vele egyet, akkor nyitva áll a pálya: fejtsd ki a saját véleményed. Azt hiszem, nem jellemző rám, hogy a tévedéseimhez mindenáron ragaszkodnék. De konkrétumok nélkül általánosító kijelentéseket tenni egyfelől sértő, másfelől úgy tűnik, mint ha épp jómagad lennél valamiért sértve, amolyan duzzogásnak hangzott az egész, amit eddig leírtál! Mi tulajdonképpen a baj?
Sükösdg: Írod: "Egy kicsit(!?) érdekesnek találom, hogy a Te elméleti szaktudásoddal (amit elismerek) miért szeded szét az órákat." Bocsáss, meg, de ez a fából vaskarika tipikus esete! Most akkor eszerint az én "elméleti szaktudásomat" elégtelennek tartod, közönséges kontár vagyok, aki teljesen feleslegesen belebeszél a "nagyok" dolgába? De akkor mi az, amit Te úgymond "elismersz"? Ha viszont elégséges az én "elméleti szaktudásom", akkor miért baj, ha szétszerelek egy órát? Ami pedig a felszerelést illeti, vedd tudomásul, hogy órásszerszámok és eszközök dolgában jobban vagyok felszerelve, mint a hivatásszerűen dolgozó és javítást is elvállaló órások legalább fele. A csavarhúzóimat pedig természetesen magam is folyamatosan köszörülöm, ha kell kiedzem, mert az bizony szükséges. El is fogynak időnként és veszem az újakat. És az, hogy saját örömömre szétszedem saját óráimat - lett légyen az egy Poljot v. épp Patek - az az én magánügyem, ebben alighanem egyetértünk. Mellesleg igen sok olyan órát megjavítottam már - topictársakéit is - amelyet több "igazi órás" (akiket Te láthatóan egyedül kompetensnek tartasz) visszadobott, mint javíthatatlant. És bizony kényszerültem javítani a Poen-ból "felújítva" kikerült órát is, mert komoly szarvashibákkal került ki (fennakadt karok és összeakadó mutatók, de kiigazítve azóta jó is). Nem vitatom el a hivatásszerűen, napi szinten ezzel foglalkozó, sokkal jobban felszerelt és sokkal több tapasztalattal rendelkező mesterek kompetenciáját, de azt a hozzáállás, amit most Te itt képviselsz, miszerint egy szűk "céh" előjoga akár a tok kinyitása is, azt visszautasítom. (És megjegyezném, hogy a negyedütős zsebórát mint javíthatatlan és teljesen reménytelen esetet dobta vissza egy Te általad gyakran dicsőített társaság. Jelentem, mióta rendbehoztam, kifogástalanul működik.) És most már tényleg nyomatékosan kérlek, hogy a legutóbbi hozzászólásodban nehezményezett "sületlenségeket" nevezd néven, vagy még egyszerűbb, ha megmondod, melyik órás véleményét visszhangzod itt tulajdonképpen (valójában sejtem, és azt is, hogy az illető miért mond ilyeneket, kétségtelenül hangzanak itt el kritikai megjegyzések, ám korántsem mindig érdemtelenül).
- És mégegyszer hozzátenném: az órásmesterség szakma, középfokú, szakmunkás képesítést takar. Jómagam két diplomás mérnökember vagyok, voltam egyetemi oktató, és szerénytelenség nélkül úgy gondolom, hogy ha érdekel, ambicionálom és segítséget is kapok hozzá, akkor meg tudok egy szakmát tanulni. A WatchTime cikkét pedig én is olvastam, és nem tudom, miért én jutottam róla az eszedbe, de megtisztelsz vele.
- És még füstölgésként hozzátehetem, hogy ha véleményedet következetesen végigvinném, akkor húzzuk le a rolót a topicra, mert ne beszéljünk bele abba, amihez ugyebár hivatalból nem is érthetünk!
- Ami az FC tourbillont illeti: nem olyan ördöngös a dolog, a nyomaték átvitele a hossztengelyen történik, és a tourbillon ketrecét keresztbe körbefogó - mereven rögzített - fogaskoszorún gördül le a gátszerkezetet meghajtó fogaskerék. Tulajdonképpen semmiféle szerkezeti változás nincs az eredeti tourbillon konstrukcióhoz mérten, úgy kell elképzelni, hogy a "közönséges" tourbillont még berakták egy kardánkeresztbe. A tourbillon változatlanul az órára merőleges síkban forog, de ezt a síkot még az óra hossztengelye körül forgatják is.
Az általad belinkelt másik változat pontosan ugyanígy működik, ott az alul látható kis homlokfogaskerék csapágyhídja "L" alakú, és a szintén rögzített koszorúskerék belsejében van a forgató tengelyre rögzítve. Ott forgatják az egészet, a gátszerkezetre a nyomatékot itt is a kis homlokfogaskerék viszi át, miközben körbegördül a rögzített fogaskoszorún. Valójában egyszerű a dolog, de igen finom a kidolgozás.
Kedves Ijász! Itt nem az baj, amire Te gondolsz, hanem, az hogy ,itt fennforgás van. Fenti forgáást célszerű magánban --emilben, minket kimélve megoldani. Ha ezt nem lehet akkor kénytelenek vagyunk pró és kontra a válaszokat olvasni.MMI2
Ennek se füle, se farka, vegyétek semmisnek az előző firkálásomat, bocs. Sukosdg kérdése még mindig kérdés, nekem kellett egy kis idő, míg egyáltalán felfogtam, mit is kérdezett.
Na most már tényleg elteszem magam, késő van már nekem ehhez :)
A kérdés jogos, a rugó bent van a tourbillon szerkezetben, és az egész csak "lóg" a levegőben, csak a függőleges tengelye mentén van kapcsolat, ott is csak azért, hogy tudjon min elforogni. A Franck Muller most nincs előttem, de annál mintha elképzelhető lenne az, hogy pl. alul fix pont van, azaz abba "kapaszkodva" forog, és ezt a forgó mozgást adja tovább fent. Szerintem ez is (mint minden tourbillon?) 1 perc alatt fordul meg a tengelye körül.
Esetleg elképzelhető még egy rugóház? Nem, ez már túl meredek lenne.
Bocs, én is csak sötétben tapogatózom :)
Most nézem, mit is írtam: ha a rugó bent van a két tengelyen forgó tourbillonban, akkor... hogy lehet felhúzni? HELP! :)
"Egy pár sorban valaki elmagyarázhatná a FM Tourbillon Revolution 2 működését! (no értem én hogy horizontális és vertikális a forgása, de mióta láttam nem tudok szabadulni tőle)"
APT
Egy kicsit(!?) érdekesnek találom, hogy a Te elméleti szaktudásoddal (amit elismerek) miért szeded szét az órákat. Egy mechanikus szerkezet szétszedése elég trauma a "páciensnek" és Te elég drága és ritka példányokat "javítgatsz". Sok esetben egy nem megfelelő szerszám, vagy a gyakorlott szemnek észrevehető apró hibák, kopások, anyaghibák figyelmen kívül hagyása sokkal károsabb mint hagyni az egészet békén. Az igazi órások speciális eszközöket használnak, sok esetben maguknak készítik, pl a csavarhúzókat is a csavarnak megfelelően köszörülik. Szerintem a 10-20 ezer forintos javítást megfelelő garanciával megérdemelnek az óráid. Egy Cornavin még ok, de egy Rolex, IWC.
Egy nagyon érdekes írás mutatja be Martin Braun munkásságát(Watch Time) aki szerintem nagyon ért a finom dolgokhoz, innen jutottál eszembe.
Amúgy nagyon tetszenek a "cikkeid" sokat tanulok belőlük, mert érdekes és még nekem:) is érthető.
Egy pár sorban valaki elmagyarázhatná a FM Tourbillon Revolution 2 működését! (no értem én hogy horizontális és vertikális a forgása, de mióta láttam nem tudok szabadulni tőle)
Már nagyon szeretném az MMII-t hordani. Amennyire szerény ismereteimböl futja, eddig csak korrekt kaliberek jöttek szóba. Nem kergetnek az asztal körül, ha nem 7001-es lesz majd benne.
Az eddigi szokások szerint augusztus 20, vagy október 23 legyen az új határidö ? :)
Ismeri valaki ezt az órát? /17 kő, pecek gátszerkezet/ Mikori gyártás lehet? A szerkezet be ez van beütve: CAT-C 66 Az aranyozás most készűlt el. (sajnos Omegára nem futja =( )
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Csak meg ne kövezzenek minket! Panerai sem nyilatkozott még! MIMI tagok figyelem! Válasszuk a második szerkezetet? Annak beszerzésében a Poen is segítséget ígért! APT szerint is egyenrangú a 7001-el. ÍRJATOK!!!!!!!!!!
Rendben, a jövő héten utánaérdeklődöm a hazai ETA 7001/320 beszerzési forrásoknak.
Más: Elkészültem végre a Seiko felújításával (no egy korona még fog kelleni, de az lassan megy), és tesztjével, és frissítettem pár új dolgot. Észrevételek?
Szerbusztok, Óraszeretők, és MMII_ tagok.Mivel FR. fedőneve -- (Neddugi)--visszatért, és nem volt szive elkölteni ami Q-va sok pénzünket. Nem maradt más,kenytelenek vagyunk megvalósítani a MMII -tervet. Talán segítség, ha --törik-szakad, én elkészítem am i óránk dobozát + névre, és adatokra irt diplomát. De ettől nincs óránk, és ezért, ha lenne szerkezet az nagy segítség lenne. Tuddgi sandor12
drempee: Feltöltöttem a legújabb Omegámról
a képeket. Ez az óra szerepel a virtuális gyüjteményedben.
Ha gondolod, akkor cseréld ki az óráról a képeket
ezekre jobbakra.
Hát csupán csak ez az egy a probléma!
Rajtam nem múlik, mint jeleztem, győzött a rosszabbik énem és nem tapsoltam el holmi Rolexekre, IWC-kre stb... a pénzt :-)))
Passionata: Ez nem "karcóra"! Valóban a T-Lord van kvarcszerkezettel
is. Én egyszer nagyon fellelkesültem, amikor az e-Bay-en láttam egy T-Lordot
Chronograf-ot, olcsó pénzért (a 7750-el "szerelt" órákhoz képest). Kicsit
alaposabban átolvasva a leírást konstatáltam, hogy nem mechanikus 7750-es
werk van benne, hanem kvarcszerkezet.
Speedmaster Professional
A skála kialakítása olyan ,hogy nehezen érintkezik bármivel is a jellemző inkább ,hogy a széle verődik dehát a hordás evvel jár.A reduced + a zafírost nem ismerem.nem is érdekel .
Gerro!
Íme az öröm tárgya / sajnos a linkelés csak szóban megy :-))) /:
http://www.tissot.ch/cgi-bin/cgi2.exe?idprod=T54141333&idfam=1630&idcol=4&famindex=0&SECT=PROD_PRODUCT
Szevasztok!
Az MMII egyenleg elutazásom óta változatlan: 1.577.892 Ft.
Ezt csak azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, mert Svájcban voltam, és nagy önfegyelem kellett ahhoz, hogy ne nyúljak hozzá a közöshöz :-)))
Genfben és Lausanneban jártam, de óraügyileg nem lehetett semmit látni, mivel a G4 konferencia miatt minden bolt be volt zárva, a kirakatok teljesen bedeszkázva, amit nem deszkáztak be az összetörve üresen állt. Még a reklámokat is becsomagolták, így azt sem lehetett tudni, hol árultak órát. Ennek ellenére odafelé menet be kellet ugranunk Zürichbe és ott megláttam, hogy Tissot T-Lordot árulnak 50%-os árengedménnyel, így nem tudtam otthagyni egy ezüstszámlapos (nem chrono) barna bőrszíjast, békazárral, 247 CHF-ért. Az engedménnyel árult órák 90%-a kvarc volt, úgy hogy úgy érzem ezzel szerencsés jó vásárt csináltam.
fekvőrendőr
Sok ilyet láttam, de ha megmondanád, hogy mennyire kicsi vagy mennyit szánsz rá, akkor már megoldhatnánk a kérdést. Mert más egy régi női Doxa acél, egy acél új Chopard vagy egy női Reverso ára.
jominosegu fekete koromlakk! Nem vicc! Alaposan tisztisd meg a skalat, szarits meg, viz ne maradjon sehol. A koromlakk vekony ecsetjevel korrigald a hibakat ahol kell, ha szukseg van ra fesd at az egeszet. Szaradas utan a felesleget fultisztitoba martott acetonnal finoman tavolitsd el. Ovatosan csinald akkor nem fogod elrontani.
Lehet sokan kinevettek erte, de a kollegam igy hozta rendbe a regebbi speedyjet kb. egy fel eve. Azota is naponta hordja, nem kopik nem pattogzott le.
Talan egy probat neked is meger. Ha megsem akkor bocs:-))
Nekem a Tangó csak úgy 1975 óta ismert, mi mindíg Ecseri-nek neveztük. Akkoriban a piroscímkés Lewis volt a menő, órát még véletlenül sem kerestem ott.
Már hosszabb ideje követem az általában kellemes társalgást. Volna két kérdésem, melyre még az elolvasott hozzászólásokban nem találtam választ:
1. Az O+A Speedmaster tachiméter skálájának jelfestése hogyan óvható meg tartósan? Egy-két börzén láttam ilyen régebbi vekkereket, de többségén minimum fakult a festés. Nem vitrin mögül szeretnék ilyet nézegetni, hanem a napi használatban történő megóvás érdekelne.
Mik az érintettek tapasztalatai? Gondolok itt pl. gilbert szépséges day-date sebességmesterére.
2. Családi berkekben akad egy javítandó Nivrel női órácska a 70-es évek elejéről. Kompetens budapesti szervizre vonatkozó javaslatokért igen hálás lennék.
Azért az optikusok sem egyformák, nekem csak most vállalták el, hogy egy RayBan Chromax üveget kisebbre vágjanak és új keretbe helyezzék. De a Rado-ra térve, végülis a gyémántot is meg lehet karcolni! :-))))
Há: amíg nem kerülnek elő a komoly óraszakértők, addig a Langendorfról annyit, hogy nekem is van ilyen márkájú, kb 1930-as években gyártott órám. Egy darab kő sincs benne, azaz egyszerű szerkezetű, hangosabban ketyeg mint egy vekkeróra. Viszont asszem acéltokos és üveg borítású. Ha tetszik az óra, akkor talán érdemes rákölteni néhány ezret.
Hja, kérem ! Én is csak utóbb keresgéltem ki az óraindexek anyagát a katalógusból. ;-) Így aztán nem is akartam többet , ez máris elegendőnek bizonyult...
Az meg persze evidens, hogy a kis korona jelzés pár centivel odébb tétele esetén a gravírozó mester asztalát díszíthetné, vagy ha esetleg a lünettával együtt mobilizálódna, akkor tán a körmöm ékítésére szolgálhatna. (Amolyan hovatartozási jelképként, mint amikor némely kisebbségi erősen görnyedt testtartásban tud csak közlekedni, mert annyira húzza a nyakát a megtermett pocakja felé a sok unciányi arany, és persze azok között is ott virít az öklömnyi Merdzsó célkereszt. :-)
Na, de ha a lünettát jó helyen koronázták meg, akkor az a jel vajon a belső íven van (az általa leszorított üveghez simulóan) ? Vagy az alján (ami felfekszik a tokközéprészre) ?
Sőt, egyáltalán az is érdekelne, hogy ez mindig is így volt-van-lesz, vagy csak egy bizonyos időszak azonosítási szokása ?
Érdekes ez a Rado "karcolhatatlanság"! Pár évvel ezelőtt a Tóbiás optikánál políroztattam fel óra üveget, a mellettem álló hölgy szeműveget próbált, mikor meghallotta, hogy csiszolnak-políroznak órát levette a kezéről a Radoját és megkérte az optikust, hogy polírozzák ki belőle a karcokat. Az optikus nem vállalta el.
Elmondta, hogy valóban nagyon kemény a felülete, annyira kemény, hogy ők nem tudják felpolírozni de annyira nem kemény hogy tényleg karcolhatatlan lenne. Akkor már jobb az acél, azt úgy felújítják, hogy valóban örökké újnak látszódik.
Kössz
Sajnos feliratot és sorszámot tesznek már a gagyi órák csatjára is, de hogy az valós sorozatszám-e vagy sem, azt nehéz eldönteni. A szíja pedig érdekes dolog, elméletileg meg tudod karcolni a festés felületét, nem?
Meg kellene vizsgálni a szíját például. Ha meg tudod karcolni, akkor gáz van. A kerámián nem könnyű nyomot hagyni. Nézd meg a zárócsatot, a hátlapot is, ezek mind számozottak és feliratozottak.
Sziasztok!
Tegnap kaptam egy régi, 50% állapotú szögletes Langendorf órát. A másodperc mutatója nem megy, de egyébként működik. Tudtok valamit a márkáról? Javíttatni lehet? A háza is elég megviselt. Érdemes komolyabban foglalkozni vele?
Ha az amúgy szűkszavú Rolex katalógus megemlíti, akkor mit akarsz még többet? És az arany indexeket mindig megemlítik, mert jól hangzik! Ezért köztudomású!
A lünettában lévő három korona pontosan a lünettában van, mondanhatni ott helyezkedik el, ha máshol lenne akkor nem lenne ott, ha pedig pár centivel odéb rakták volna akkor nem kerűlne a lünettára. :-))
Hi
Miből lehet laikus szemmel rájönni arra, hogy egy RADO Integral eredeti é? Kiköpött úgy néz ki mint ami eredeti, de annyi gagyit dobnak piacra, néha gyenge utánzatként, meg aztán az ára is alacsonynak tűnik, mindössze 90 000 Ft.
Aha, én meg megleltem az egyszem kézzelfogható információt is róla (azontúl, hogy köztudomasú tény :).
Azaz a katalógusukban az áll, hogy "Zifferblatt mit Goldstundenzeichen".
De a lünettát már láttam levéve. Abban hol van ez a háromkoronás jelzés ? (Merthogy azt viszont nem fedeztem fel... )o:
oyster: Rolexéknél köztudomasú tény, hogy a 12-esnél lévő korona és az indexek aranyból vannak, de ez tényleg nem nagy dolog, csak jól hangzik a promócióban, hiszen ahogy APT is mondta a súlya miatt az anyag költség minimális és az aranyt lehet a legkönnyebben megmunkálni ilyen célra. Jelet ezekben nem találsz, ahogy az arany-acélban sem találsz jelet a csatban és az órában, a tömör aranyban már van jel az óra hátlapján és a csatban. Az arany lünetta hátulján pedig jelként van három kis korona.
potyoro Aranyosan határoztad meg a tangó helyzetét:-) Kis várostörténeti visszaemlékezés, hogy a név eredetével tisztába legyünk: A tangó a híres Teleki tér neve volt a háború utáni időkből (lsd. Bereményi Géza: Eldorádo című filmje is erről a legendás helyről szól) később a város ujjá építése során a Teleki-téri piac "Tangó" kiköltözött az Ecseri útra ahhol folytatta áldásos nyűzsgő életét -ez lett az "Ecseri"- egésszen addig míg itt is utolérte a város fejlődése és tovább költöztették a mai helyére a Nagykőrösi útra. Sajnos a mai helynek nem alakult ki semmiféle szlenges neve szárazon "Használtcikk piac". De hallgat a Tangóra, és az Ecserire is makacsul, hiába, hogy a régi Teleki téri vagányok közül már alig él valaki akik pedig emlékeznek, még a Tangóra azok mind kisgyerekként emlékeznek rá, az Ecserire többen emlékeznek hiszen az nem olyan távoli időkben volt.
Ilyenek vagyunk mi pestiek van Élmunkásterünk, novhétterünk, Mártírokútján és Vöröscsillagmozink még most is, de a Ferenc József hídnak sem tudom mi a rendes neve! és ha megkérdezik hol a Tangó akkor azt mondjuk, hogy az Ecserin (van ilyen metró megálló, így még zavaróbb) és hogy hol van az ecseri? -Hát a Nagykőrösi úton! ami inkább M5-ös :-)
MÁS: ma kaptam egy kedves ismerősömtől egy 1979-es évjáratú acéltokos kvarc Seiko-t, ami számológépes ( a számológép gombjai két sorban vannak, a tok oldalán nincs gomb) és 5 ébresztést tud. Az órához megkaptam az eredeti dobozát és az illető utánanéz a gombnyomkodó "ceruzának" is, állítólag megvan, az eredeti angol nyelvű használati utasítással együtt. Ismerősöm elmondása szerint amikor ő kapta ezt az órát, egy Lada árának felébe került...
drempee, örömmel látom viszont szeretett Omegáimat honlapodon, sajnos az 1. és 2. számútól (a két kismásodperces) időközben megváltam, bár az acéltokos egy kedves barátom csuklóján ketyeg, úgyhogy látom néhanapján... Viszont van ezen kívül 5 (és készül a hatodik), adj egy mailcímet és küldök róluk képeket, meg a fent levőkről is jobb minőségűt!
Hohó, akkor pedig nem is kell módosítanom a DATE modellek számlapjainak ügyében a korábbi véleményemet !
Tehát igenis valószínűsíthető, hogy a látott szépséghiba nem egy ezüstözött fémalapnak köszönhető, hanem a tömör ezüst számlap felületi szennyeződésének.
Oyster: Amíg nem szakad meg az ezüstréteg egy felületen, addig az alapfém nem szokott korrodálni. És a számlapokat általában elég vastagon ezüstözik, tönkremenni inkább a festés-lakkozás szokott, az ezüstréteg pedig feketedik. De festik-lakkozzák az ezüst-arany számlapokat is! És a nem megfelelő minőségű lakk nagyon megváltozhat a fény hatására, még ha nem is sérül vagy ázik el. Láttam már fekete számlapos órát, amelyből világosszürke lett, és fehér számlaposat, amelyből kávébarna. Pedig a számlap sérülésmentes volt, csak gyenge minőségű festéket-lakkot használtak, a többit pedig 4-5 évtized elintézte..
- A porcelán (v. zománc, hogy valóban pontosak legyünk) számlapok 99%-a pedig valóban vörösréz hordozóra, tulajdonképpen egy sima, matt felületű vörösréz számlapra ráégetett zománcrétegből áll.
- Az óraindexre pedig nagyjából valóban az áll, hogy bemondásra higyjük el, miből is van. Bár azért mikroszkóp-nagyító alatt látni, a nemesfémek felismerhetőek, és egy, az index takar részén ejtett kis karc leleplezi a bevonatot. Az igazán igényes számlapon azonban ilyesmivel nem simliznek, az olcsóbb, igénytelen számlapok zöme pedig olyan, hogy a látszólag szerelt indexek valójában a számlap anyagából préseltek, jobb esetben ragasztottak. Amúgy minél finomabbak, kisebbek ezek annál inkább valószínű, hogy nemesfém, mert egy lehelletnyi kis lécecskét már olcsóbb aranyból készíteni, mint kézi munkával tisztességesen learanyozni.
Tehát az ezüst alapanyag a számlaplevétel során állapítható meg. O.K.
...
És beázás esetén egy pld. ezüstözött számlapon illik-e az alap hordozó fém korroziójának nyomot hagynia ?
Vagy esetleg ez egy belső, szerkezeti korrózió eredménye, ami a nedvesség dátumablakbéli átszivárgása során a sarokban egy felületi szennyeződést okozhatott ? (És ettől maga a számlap akár még tömör ezüst is lehetett ?)
...
A porcelán számlap pedig nyilván rendkívül ellenálló.
Kivéve a szilárdságát. :o(
(Meg általában kivéve a porcelán voltát. Sikerült ugyanis egy ilyenekkel is foglalkozó mester-művész embertől némi tapasztalatot szereznem a közelmúltban. És Ő azt említette, hogy technikájukat tekintve az általánosan porcelán számlapnak tekintett órák valójában mindössze zománcrétegű fémhordozójú, de hasonló felületű számlapok. Ezt az ismereteit szívesen megosztotta mindenkivel, mígnem aztán valaki rábízott egyszer egy IGAZI porcelán anyagú {azaz klasszikus kerámianyagra égetett felületű} számlapot is. Azóta az előbbi zománcanyagú megállapítását ugyan nem örök érvényűnek tekinti, de továbbra is igaz a legtöbb esetre. És én hiszek neki - ennek mégiscsak Ő a mestere.)
...
Óraindexekre pedig mindössze elfogadni érdemes, hogy jó nevek esetén ezek nemesfémek ?
Más konkrét nyoma (fémjel, leírásokban való említése, stb.) nem szokott lenni ?
Oyster: A fehér számlapú órákat konvencionálisan ezüstözik. Vagy ezüstből készítik. Ennek mibenléte a hátlapról és a számlaplábakról elég könnyen megállapítható, mert a számlaplábakba a rögzítő csavar benyomódik, a hátlap pedig igénytelen esetben már nem is ezüstözött, vagy ha igen, egy sima karc alól előtűnik a réz. Igényes óránál általában ezüstből készül, nem nagy ügy amúgy, az ezüst nem drága, olyannyira nem az, hogy az a grammos nagyságrend, ami egy számlapba belemegy, az tulajdonképpen nem is képvisel értéket. De ha megázik a számlap, akkor a lakkozás-festés felázhat, alatta az ezüst elkezd feketedni, tehát tönkre megy az is. Vegyileg nagy ellenállóképessége a porcelánnak van.
Az óraindexeket és mutatókat a jobb gyártók szintén gyakran készítik nemesfémből. Az anyagmennyiség itt is minimális, viszont a réz alkatrészek hosszú távon biztosan tönkremennek, és ilyen kicsike alkatrészeket aranyozgatni majdnem olyan drága a munkaigény miatt, mint ha eleve nemesfémből készülnek. Az acélt pedig megmunkálni nehezebb, így a jobb számlapokon a szerelt jelzések általában fehér v. sárgaaranyból készülnek. De biztosat mondani csak az index leszerelése és savpróbája után lehet. Ám egy Rolex/Patek stb.. ilyeneken nem szokott spórolni, értelmetlen!
Ez ugyan valószínűleg nem a kijavítandó tévedés kategóriájába tartozik, de azért érdeklődöm felőle :
A Rolex Date leírásban szerepel, hogy : A számlap ragyogó kidolgozású, tömör ezüst.
Namármost, ez miképpen állapítható meg ?
Vegyszeres vizsgálattal ? Vagy fémjel alapján ?
Korábban ugyan én is hallottam, hogy ilyen anyagú számlappal szereltek ezek az órák, de volt már alkalmam látni hajdan beázott darabot is, ami azonos textúrájú, kialakítású volt az általános megjelenésűekkel (és amin a dátumablak mellett enyhe rozsdásodásra emlékeztető elszíneződés volt - ebből arra gondoltam, hogy valamiféle ezüstözött pléh {szakkifejezés :-)} lehet maga a számlap).
Tehát a Rolex-ek (vagy legalábbis a hasonló, közismert közelmúltbéliek) ezüst számlaposak, vagy esetleg ezüstözöttek szoktak-e lenni ?
Sőt, az is érdekelne, hogy a rászerelt óraindexek vajon milyen anyagúak ? (És az honnan is tudható biztosan ?)
: Sajnos nem tart ki reggelig. Pár óráig bírja. Mint jószerént az összes ilyen, csak a superluminovás-tríciumos festékek jobbak. De így is örülök neki, a semminél például sokkal jobban mutat, és órákkal tovább bírja! :))
drempee: Ez az én órám volt! És mennyit dolgoztam rajta! Hogy került hozzád?
Ja, és fellelhetnél valahol acéllünettára alkalmas fekete festéket is ami nem dörzsölődik le néhány heti normál hordás következtében, mert nekem még nem sikerült ilyet találnom, bár lehet, hogy a kivitelezéssel van a baj.
APT: Ez a festék nagyon érdekel, fényesen világít bizonyos ideig vagy mondjuk látható még a hajnali órákban is? Mert az általában kapható (pl. a Krononál is csak ilyen van) festékek nagyon fényesek de csak max. 1-2 óráig bírják, azután egyáltalán nem produkálnak fényt. Egy "normális" festéknek ki kell bírnia télen is a reggeli fény megjelenéséig.
No és akkor egy esetleg valóban hasznos információ: sok-sok utánjárás után a Móricz-Zsigmond körtéren, a 6-os villamos megállójánál fellelhető kis modell-makett üzletben sikerült vennem LIFECOLOR LC33 néven (kb: 600Ft) végre valóban tisztességes, sárgásfehér foszforszínű, kiválóan működő foszforeszkáló festéket. Ugyanitt kiváló modellezőecsetek is vannak. Pomás! Este kimázoltam vele egy halom régi mutatót, a Seiko penészes indexeit, és kiválóan működik, jelentem, tényleg világít, használható! Amúgy különösen jól kezelhetővé teszik, hogy vizes bázisú akrilfesték, hiba esetén még gyorsan lemosható, de ha megkötött, akkor már ottmarad, a víz sem támadja meg.
Oyster: A Gyula király önkéntes szilenciumba vonulását megelőző személyeskedés valóban nem volt méltányos, de itt sokkal többen voltak-vannak, akik becsülik tevékenységét és segítőkészségét. És nagyon örülnénk, ha aktív módon is körünkben tudhatnánk. Időmérőt viszont senki nem bántotta, ő ritkán, de folyamatosan írogat számunkra, s minden bizonnyal ez így lesz a jövőben is. A vita meg vita, az egy jó dolog, vélemények és információk ütköztetéséből általában mindenki tanul. Másrészt napi szinten szembesülök - szembesülhetünk - azzal, hogy az elvileg hivatásszerűen ezzel foglalkozó szakemberek is tévedhetnek, akár elég nagyokat is. Hogy másra ne is hivatkozzak, hadd emlékeztesselek közös látogatásunkra az ország egyetlen (és kiválóan felszerelt, jó szakemberekkel dolgozó) Rolex szervizébe, ahol a jelek szerint ők sem tudták pontosan, meddig is vízálló egy "mezei", öreg Oyster! Meggyőződésem, hogy ezen Fórumban kézen-közön kerengő információk egy részét bizony az legjobb órások egy része is újdonságként veszi! Hogy ők nem írnak ide be, az sajnálatos, de idővel talán majd egyre több szakember fog megfordulni köreinkben. De SükösdG nem erről írt, őszintén szólva én még mindig nem tudom, pontosan mire és kire gondolt. És ami az órásszakmát illeti, ez valóban egy szakma. És azért hozzátenném: mint minden szakma, ez is tanulható, Te is túl vagy egy diplomán, én kettőn, és ezek után már nem igazán hiszek abban, hogy csak az tudhat valamiről valamit (bármilyen szinten), akinek az hivatalosan szakmája, és azt sem, hogy szakmabéliként hivatalból mindig igaza lenne. Mint tudjuk szakmai mellékkörülményként hivatalból csak a Pápa tévedhetetlen...
És ezt legszívesebben részemről legalábbis le is zárnám itt. Más dolgok izgalmasabbak! Például készülök a Seiko kronó kontra Breitling C11/Zenith El-Primero kis irománnyal, na majd abban lehet valóban a tévedéseimet elemezgetni! (Mert lesz, az biztos, de az is, hogy ha kiderül, kijavítom!) :)))
SPOO: A tangó, azaz a használtcikk-piac a Nagykőrösi úton van, a használtautó-piac mellett, egy gyalogos felüljáróval kb. egy vonalban. Ha Budapestről indulsz, akkor az út bal oldalán találod. Oda leginkább szombaton reggel érdemes kimenni. Ha vásárolni akarsz, nem árt tisztában lenni az árakkal, illetve időnként kőkeményen kell alkudni.
Valahol az is egy ilyen korábbi figyelmeztetésnek tekinthető dolog volt, hogy HRM King Gyula I. topic- és hobbytársat (egyben az órakereskedelem itteni úttörő képviselőjét) is sikerült innen elútálni a hazai kereskedelemről alkotott - minden kompromisszumkészséget nélkülöző - csak lesújtó hangnemű hozzászólásokkal.
És tán Idomero-vel szemben sem volt teljesen korrekt a hozzáállás, pedig Ő tényleg egy saját, szerencsés, sok egyéb "mester" számára szinte követendő példát ismertetett itt velünk. Márpedig Őt is sikerült keményen lerohanni és magyarázkodásba hajtani.
Csoda, hogy a szakma nagy nevei ilyen és más előzmények után nem kívánnak hozzászólni (vitákat, indulatokat generálni maguk körül) ???
Szerintem SukosdG megállapításaival bizony tényleg szembe kell néznünk.
Itt valóban többnyire olyan valakik bukkantunk fel, akik az órákhoz érzelmi alapon közelítettünk, majd némi (jó v. rossz) ismeretekre szert téve azokat jó szívvel adjuk át másoknak is. Néha akár ellenőrizetlen, vagy megalapozatlan információkat is, no meg olyanokat is, amiket egy IGAZI szakmabéli felületesnek, tévesnek, vagy valótlannak tart. És az ilyenek persze rossz hírünket keltik. (Jogosan.)
Azt persze tudom, hogy mindenki már szinte lendületből ontja hozzászólásait (magam is), aminek köszönhetően ezek kiszűrése - akár önkontrollként is - nagyon nehéz, vagy lehetetlen.
De legalább fogadjuk el ezt valós problémának, ha valaki magára vette azt a hálátlan feladatot, hogy szembesítsen vele minket. (Ha esetleg Ő másokhoz képest több olyan véleményt kapott vissza szakmabéliektől, ami a hibáinkra utalt, akkor Tőle kell ezt tudomásul vennünk. - És számítsunk arra, hogy nekünk is lehet még alkalmunk ilyen véleményeket visszakapni.)
...
U.i.: Ez természetesen nem mindenkit érint. Nyilván a valóban szakszerű, megalapozott, valós hozzászólások, érdeklődő kedvet tükrözőek továbbra is inkább javítják a képet Rólunk.
Szeretem az Omegákat (ez eddig nem meglepő), a topicon mások is szeretik (ez sem hír értékű) és meglehetősen sokat birtoklunk ebből a márkából (ez már érdekesebb). A publikus, hozzáférhető linkek alapján lagalább 49-et. Ezt a 49 O+A-t gyűjtöttem össze a Svájci órák topic Omega gyűjtemény című albumban. Ajánlom a virtuális gyűjteményt mindenki figyelmébe, addig is amíg egyszer létrejön a valódi „Magánórák” kiállítás. Várom az eddig rejtőző darabokat.
Árakról: nekem ugyan nincs komoly gyűjteményem, de azért van jó néhány szép órám. Ezeket bizony csak roppant drágán adnám el, olyan összegért, amennyit normális ember nem adna érte, legfeljebb csak olyan gyűjtő, akinek a pénz tényleg nem számít.
Ezzel szerintem többen is így vannak a topikban, és ez nem árfelverés, egyszerűen csak nem akarunk megválni kedves darabjainktól, ezért szabunk magas árakat.
Gyűjtőtől nem igazán lehet olcsón, vagy reális áron vásárolni, csak kereskedőktől, beleértve a tangós árusokat is.
Így már érthetőek a néhol igencsak magas áraik...
Amúgy közülünk, topiclakók közül is többen áruljuk néhány óránkat, de nyilván nem ebből akarunk megélni, és általában a gyűjtemény fejlesztése a cél. Viszont egy adózó, garanciát adó vállalkozó nyilván magasabb kulccsal dolgozik. A piaci ár az Ecserin mérvadó. :)
sukosdg felvetésére:
Én is tudom, h. több kiváló órás is olvassa a topicot. Sajnos tényleg nem írnak be, pedig hasznos lenne, de ez az ő dolguk. Abban pedig igaza van, h. ez egy szakma! Tehát én is tudok a kocsin egy olajcserét megcsinálni, de azért ettől nem vagyok autószerelő...
Messer: Hol lehet ezt az órát megvenni, meggusztálni, megtapogatni kis
hazánkban?
más: Megérkezett a legújabb szerzeményem! Nagyon örülök neki!
Élőben még szebb, mint a képen! Omega Cal. 613. gyors dátumváltás, 18k tok,
felújított számlap és werk, eredeti korona, nem eredeti plexi. Hamarosan
kiteszem a képeket róla a honlapomra, kicsit jobb minőségben!
azt szeretnem megtudni, hogy a swiss army model24653 orat mennyiert lehet idehaza megvenni, es hol?
a polgari neve az oranak: Swiss Army Infantry Watch
Üdv!
Rendszeresen olvasom a fórumot,de mivel még nem fanatizálódtam el teljesen óra ügyben, így eddig csak külső szemlélő voltam.Most viszont segítségre van szükségem, felhúzótengelyt+koronát,és a kitépést meggátoló kart keresek egy Valjoux 726-os 29-062; werk-hez vagy egyébb- hibás Certina Chronolimpic-ot.
Szerintem lenyűgöző egy szerkezet, nagyon szeretném ha újra "élne" .Segítség, utoljára a remény hal meg.Megyek aludni,ma a Mido-val alszom vagy a 43-as Breitling-gel vagy a....ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
E-mail:mociwerk@netelek.hu
Messer: A Gravoantik árait kicsit megvédeném, mert ott icipicit belátok a kulisszák mögé:
- Az ott vett órákat mind látta órás, és garanciát adnak rá.
- Az árak számlaképesek (ez tudod, mit jelent, adók, stb..)
- Az árak komolyan alkuképesek.
- Amin "eszmei érték" ár van megadva, azok Báró barátunk gyűjteményének szeretett darabjai, és nem akarja őket eladni. Olyan, mint nálam a "nem eladó" kategória. Ezért elrettentő ár van kiírva, ha valakinek így is kell, akkor kell... (Amúgy nem annyira irreálisak ezek az árak sem, csak nem a hazai, hanem az EU-s árszínvonalra, de nem a fölé vannak belőve). De kétségtelen, a Gravoantik nem akar a legolcsóbb lenni.
Az pedig, hogy mi mennyiért veszünk valamit a Tangón, az nem feltétlenül tükrözi az órák piaci értékét. Ott valóban előfordulhat, hogy mélyen áron alul veszel valamit. Meg az is, hogy rejtett hibával sóznak rád valami, és ott reklamációra sok lehetőség nemigen adódik. Én jópárszor jártam úgy, hogy elsőre igen jónak tűnő vételből alkatrész lett! Ennél azért az egymás közötti adás-vétel, cserebere is sokkal biztonságosabb!
Sükösdg: Tényleg, miért nem írják le? Valóban kíváncsi lennék! Van ugyanis órás a topiclakók között, több is, aki bizony írogat, ha szükségét érzi. És napi kapcsolatban vagyok én is (jó) órással, aki rendszeres olvasója a topicnak. Úgy gondolom, hogy egy, a Te mércéd szerinti kiváló, ugyanakkor topicolvasó szakember épp a szakmájával szemben tartozna annyival, hogy ha valóban sületlenséget hall, akkor arra reflektáljon. És ha nem teszi meg, akkor azt az alábbi okokból nem teszi:
- Nem is hallott itt olyan éktelen sok sületlenséget.
- Magasról tojik a fejünkre.
- Szakmai irigységből v. kenyérféltésből semmiféle információt nem hajlandó megosztani másokkal.
- Az információ neki nem esik jól, érdekelt valamely márkában, modellben, és negatív, de nehezen cáfolható véleményt mondottunk valamiről (pl: lötyögős, kommersz modulkronók csillagászati árakon)...
- Nem is olyan ász szakember az illető.
Úgyhogy megint arra kérlek, világosítsd meg számunkra szavaid értelmét, mond meg, legalább szerinted hol hangzottak el hülyeségek, és tényleg, ki az, aki veri felfelé az árakat? Merthogy kettőn áll a vásár, árulni lehet egy rozsdás Rakétát is félmillióért, na de eladni? Itt az olvasók zöme nem teljesen tájékozatlan az árak tekintetében!
MESSER - Árképzés az ugye árképzés. Sukosdg nyilván saját privát áraira gondolt, hiszen, mint mondod, a Gravo enyhén szólva nem olcsó az antik vonalon. Azoknak való, akik nem szeretnek/nincs idejük börzékre, piacokra járni, cserélgetni, stb., hanem boltban akarnak vásárolni. Bár így nagy passziótól esnek el!
Az árképzés érdekes dolog, én speciel a gravoantik oldalán jókat mosolyogtam, pl. Omega zsebórák a 20-as évekből 60-80eFt (én 18ezerért vettem a magamét jó állapotban), de a kedvencem a Rakéta manuális naptáras "daydate", amelynek "eszmei értéke" 50eFt, én 6000-ért vettem újonnan... :^)
Hogy én mit tartok sületlenségnek az nem számít mert én egy egyszerű amatőr órabarát vagyok. Az ÓRÁS egy szakma és vannak komoly ismerői, akik más oldalról, jóval több tapasztalattal közelítik a dolgokat. Mit gondoltok miért nem írják le a véleményüket....
SUKOSDG - Ezt én nem értem! Vagy bennem van a hiba, vagy a ködös fogalmazásban. Kifejted részletesebben a témát? Mi a baj a topic-kal, ki él vissza az órabarátok jóindulatával? A használtcikkek árképzésében - Te ezt nálam biztosan jobban tudod - a legfőbb szempont az eladhatóság, meg a rászorultság. Lehet valamiért 3x árat kérni, legfeljebb nem kell a kutyának sem. Ha meg valamit olcsón adnak, az a másik szempontjából a mindenki által vágyott "jó vétel". Kedves ecseri piacos árús (nem óra!) barátom bölcsessége szerint a hasznot nem a drága eladással, hanem az olcsó beszerzéssel kell megtermelni. Láttam már a tangón elkelt órát másnap háromszoros áron egy belvárosi boltban - feltehetően nemcsak a rezsi indokolta. Az, hogy valaki a Tőled megvett órán még tud keresni, nem hiszem, hogy feltétlenül az illető erkölcstelenségét igazolja.
AZ OM enyhe javulásnak indult, bár még messze a cél... Egy igazi, komoly tesztig is jó lenne eljutni, ezek a tesztek, a korábbi autós újság hasonlattal élve, talán a "bemutatjuk" vagy a "gyorsteszt" rovatba illenek. Az új órák árairól pedig kár beszélni. Egyet sem láttam, ami akár felét is megérné. Amit az is igazol, hogy az órák 90%-át a boltból kikerülve jó esetben féláron lehet eladni. Konklúzió: új órát az vesz, akinek több pénze van, mint esze. Ez van.
irninehez: A GUB-okat nagy elismeréssel értékelik mindenütt. Azok bizony "órák" voltak! Természetesen nem rájuk gondoltam, mint ahogy a svájci gagyi alatt sem a Patek-Rolex-JLC korabeli termése értendő. Valóban a Ruhla, ill. helvét vonalon a sok pecekgátszerkezetes, spiáter tokos silány tömegcikk értendő.
APT: Köszi az infót az LBS-ről.
Soroltad az "NDK"-szerkezeteket a nagyon silány kategoriában, akkor neked a GUB Glashütte 28, 28.1, 60.3+ a 70.3 (Qualitaetsuhr minőség), vagy a megbízható Spezimatik-jaim selejtnek számítanak? Vagy esetleg az UMF-Ruhla termékeire gondoltál?
Panerai: Ha 50m, hát legyen 50m! (A teszten már át is javítottam, megemlítve a szíj későbbi eredetét is! :)) ) Amúgy a Gisbert-féle könyv az OysterDate Perpetualt 1945-től említi (no most legyünk okosak, ahány forrás, annyiféle, a biztosan rossz infó viszont a hivatalos Rolex féle..)
MM68: Nem emlékszem, hogy a Seikot különösebben szidtuk volna. A japán órák nem rosszak, általában elég egyszerűek, de nagyon tisztességes, jól elkészített darabok. Kicsit az orosz órákhoz merném hasonlítani őket (hozzátéve, hogy a japánoknál azért sokkal komolyabb volt az innováció, sokkal több és komolyabb eredeti konstrukciójuk volt-van). És a japán gyártáson belül a Seiko egyértelműen az élvonalat képviseli. Másrészt a japán órák meglehetősen fantáziátlanok, funkcionálisak, a szerkezetek is a szigorú mérnöki funkcionalitás jegyében készültek (ilyen a most boncolt Seiko kronó is, de a részleteket majd az alkalmasint elkészülő teszben), mindent a lehető legegyszerűbben, leggazdaságosabban, legcélszerűbben igyekeztek megoldani, holmi öncélú konstrukciós játszadozás, díszítgetés stb.. kizárva. De rossznak nem rosszak. (Az igazi selejtet a kínai-Honkongi-Taiwani, az NDK és bizony a 60-as, 70-es években a svájci ipar produkálta tömegesen a nagyon olcsó és silány órákkal, ilyen igazi "gagyit" az oroszok és a japánok nem csináltak (na jó kvarcórában a japánok is csináltak gagyit, de az oroszok még abban sem)). Ami pedig egy ilyen Seiko kronó értékét illeti: rozzant állapotban nálunk 15-20eFt körül már előfordul, a Tangón általában 30-40 között mérik, nyugatabbra szép állapotban 250-500$ közötti árak fordulnak elő. Nem túl drága, de nem is értéktelen órák.
drempee: Jó vétel volt! Gratula hozzá! (Kis sárgasággal, nekem lám csak a füle jutott.. ;) )
irninehez: Ismerős érzés! Már nem is vágyok igazi öröknaptárra! :) Az LBS 1142, Edison u. 12 alatt tanyázik. Telefont nem tudok, napközben nyitva vannak mindig (mondjuk 9-15h között biztosan).
sukosdg: Kiről, miről van szó? Így ez nem korrekt, írd meg, mit tartasz sületlenségnek, és ki árulja a Te Omegádat háromszoros áron?
Még egy "témácska", mielött elsüljednénk a "mocskos anyagiak" örvényében... Nekem se futja mindig vásárlásra (és most pláné nem...), de van "A KOMPLIKÁCIÓK ÁTKA": Ha az órabuggyant töbször vált órát naponta (kb.2-3x, mint én), nagy a sármja a szimpla 3 mutatós 40/50-évekbeli Zenith, IWC, GUB etc. modeleknek mert nem kell dátumot, napot, hónapot, vagy (isten ments!!!) holdfázist állítani... Ti hogy tartjátok ezügyben?
DREMPEE: Ne aggodj, nekem is megvan ez a Geneve Dynamic (én számlapom - szürke árnyalatokban), szép álapotban és jól jár. Úri ember ugye nem árulja el, miljen kategoriában volt kapható (20-30-40E Ft)?
ÉLJENEK A 70-es ÉVEK (!!!!!!!!!!!!!(:-)))
Persze egy picit extrém néha a design, de viccesnek is található... A mechanikus órák első hosszú korszakának manierizmusa, vagy hattyudala? És mit fognak majd a mostani 42-55 miliméteres retró-számlapu óriáskrumplikról mondani 20-30 év mulva?
APT: Egy pár részletet a híres "Edison-utcaihoz" még kérhetnék, házszám, telefon, nyitvatartás???
Köszi!
off:
Én egy kicsit sajnálatosnak tartom a topic irányát. Vannak akik mindentudóként minden jobban tudnak, bár szakmabeliek jókat mosolyognak
a megjegyzéseken. Ráadásul felverik az árakat (1 éve még 45 ezerért eladtam egy O+A-t és most 120 ezerért kapható meg) Hmmm ennyit romlott a
pénz, vagy én nem húztam le elég bőrt a kuncsaftról, szerintem nem szabad visszaélni mások (ráadásul órabarátok) jóindulatával!
Örülök, hogy sokan és sokat tanulnak és mindenki begyültögeti a szeretett példányokat. Remélem ez csak átmeneti zavar a (pénzt prédikál bort iszik)
esetekben, gondolok a csereberénél és eladásoknál fellépő garanciális, szerkezetpiszkálási és egyéb ügyekre... (kinek nem inge....)
on:
APT - A Genéve Dynamic werkjéhez még hozzáteszem, hogy a jelenlegi vásárolt állapotban, tisztítás, szabályozás nélkül, folyamatosan hordva napi 2 másodperc késéssel jár, ez nem rossz eredmény.
Eddig itt a Seiko az óragyártás legalját jelentette (ez alattiakat már nem is szabad órának nevezni), erre rövid idön belül ATP (akinek írásait mindig nagy élvezettel és csodálattal olvasom) kétszer is pozitiv felhanggal nyilatkozott róluk.
Ha már itt tartunk, az általam korábban említett Seiko 6139-6002 chrono vajh mennyit érhet (tengelytörésmentes állapotban)?
Na, ja ! Az, hogy már megbeszéltük az valóban igaz.
De ez a mostani volt a jó alkalom arra, hogy a korábbi triplock információ mellé felsorakoztatható legyen a twinlock-féle képes összehasonlítás is.
A Jubileé csat valóban az 50. évfordulóra jött ki, a Datejust eredetileg oyster banddal volt szerelve a kezdetekkor, de akkoriban sokkal több fajta csatja volt a Rolexnek mindenféle rugós, sürűszövésű vagy hatalmas láncos, ezek között már akkor fellelhető volt a jubilée formai elődje.
Twin-triplock: ezt már megbeszéltük, hogy mitől kettős és hármas tömítettségű. Egyébként ezt jelzi a koronán lévő korona alatt a kettő pont vagy gyakrabban vonalka ill. a suboknál a három pont.
- Itt is említik, hogy a Datejust 1945-ben úttörő volt a dátumablakos jelzésével az automata, vízhatlan, kronométerigazolt órák között.
Ennyire egyedi körben volt csak újdonság, vagy esetleg maga ez a dátumjelzés volt a nagy szám akkoriban (ha lett volna ilyen akár mezei szerkezeten, mezei tokban is) ?
- Illetve azt ugye tudjuk, hogy a Perpetual DATE modell később jelent meg. Na, de vajon mikor is ?
- És még egy dolog : Már 1945-ben Jubilée csattal szerelték a Datejust-ot ??? (Ez a csatfazon nem egy későbbi jubileumi évfordulójukhoz {50 év} kötődik ?)
...
U.i.: És persze javaslom, hogy avassuk APT-t is fanná, valamint üdvözöljük a - sajnálatosan még így is - szűk köreinkben !
És vajon akkor mennyire jó megoldás másoknál (Cartier Pasha, katonai Ruhla, stb.) a menetes kupakkal lezárt tokcső, amelyik - így kialakult - kupak az egész felhúzótengelyt és a koronát is magában rejti ???
Valószínűleg azok is amolyan mono- tömített megoldásúak lehetnek...
Nagyon jó, hogy úgy került ide, hogy a TWINLOCK koronazár megoldás is látható rajta. (Ehhez hasonló képecskék más katalógusaikban is megtalálhatóak, de nekem most az a jó, hogy végre itt is látszik.)
Szóval ebből ugye az hámozható ki, hogy azért is "twin-", merthogy két helyen tömített. Azaz a koronatengely felületén, illetve a belülmenetes korona belsején - a kívülmenetes cső végére felfekvően (a pirossal jelzett helyeken) ?
Ha igen, akkor pedig ugyebár a "triplock" a menetes csonk tövében kívül elhelyezett harmadik tömítésre utaló elnevezés lehet ? (Submariner)
Panerai !
Köszi a kép közzétételéért ! Rendkívül tanulságos és meggyőző volt.
Ha 50 méter, hát legyen akkor 50 méter ! A célnak tökéletesen megfelel számomra. (És most legalább biztos információként is tudom. :)
Csak két dolog piszkálódik bennem :
- A Rolex honlap torzított információi, amik egyszerűen rangon aluli szintű dolgok. (Még ha be is tudom olyan figyelmetlenségnek, hogy a mai darabok alapján említik csak fel a régieket, akkor is inkább azt várnám el tőlük, hogy legalább egy időrendi bemutatásnál előbányásszák a régi képeiket és adataikat.)
- Illetve a L.B.S.-nek, mint hivatalos szervíznek illő lenne olyan módon felemlítenie a kisebb nyomású tömítettségvizsgálatot, hogy "márpedig ezek a darabok 50 méteresek, tehát azzal is vizsgáljuk". Ezzel szemben egy más indokkal rámérnek esetleg 6 bart, ami jó esetben valóban meggyőző eredményt hoz, de egy ilyen utólagos polémia során méltatlan színben tünteti fel Őket (akiket egyébként továbbra is becsülök).
Hát a Zenith árképzése meglehetősen sajátos, bár GLASHUETTE barátunk nem hiszem, hogy bosszankodna emiatt, ha tudom előre én is veszek egy El Primero 461-set tavaly, viszont pl. az Omegára ez egyáltalán nem igaz, a 2000. nyári és a 2002. év végi (svájci!)árlistájuk között hajszálnyi különbség sincs az árak között és közben a forint vagy' 20 %-ot erősödött! Szóval itthon (is) van a kutya elásva!
Ez hagyján, de ha látnád, belülről is! Mint Moha bácsi a törpe, ül a nagy tok közepén sok műanyagban egy kicsinyke, ám roppantmód gagyi EB pecekgátszerkezet.
Glashüette: Sajnos (v. szerencsére?) nem a forint hagyta így el magát. Tényleg így elszálltak az árak. És már az sem igaz, hogy a belföldi/EU-s árak ne lennének köszönő viszonyban. A szóbaforgó Sinn ára a HEEL szerint 1750 Euró, ez kb: 430eFt, a tesztelt Heuer 2500 Euró (kb: 612.500 Ft), itt a különbségek hovatovább a nagyobb adóterhekre már ráfoghatóak, semmiképpen sem a pár évvel ezelőtti néha közel dupla árak. De közben így elszállt a mechanikus órák ára, és nekem az tetszik a legkevésbé, hogy ezt nem követte ilyen nagyságrendű minőségi vagy tartalmi ugrás. A Zenith például a nagy keresletre hivatkozva egyszerűen duplájára emelte az árait. Körbenézve lassan oda jutok, hogy a Rolex - amelyet pár éve lelkesen csepültem minőségéhez mérten akkor méltánytalannek tűnő árai miatt - tulajdonképpen kezd teljesen jutányos és értelmes alternatíva lenni, a jobb nevek (Omega, Panerai, Breitling, Heuer stb..) lassan ugyanannyi, esetenként több pénzt kérnek egy szépen csomagolt ETA werkért, mint a Rolex egy kiváló manufaktúrális darabért. Szörnyű, ha ez így folytatódik, beállok Rolex fannak... :)))
- Abban pedig mélységesen egyetértek, hogy ezek a modulkronók meg sem közelítik az egy luxusórától elvárható műszaki színvonalat. Eleve nem jó megoldás a folyamatosan haladó óra/perc gyűjtő, rossz a leolvashatóság, sokkal jobban kezelhető az ugró percszámláló (legalább az, az óragyűjtő már nem halad olyan gyorsan, hogy ott ez gond lenne). Persze a folyamatosan haladó számlálót sokkal, de sokkal egyszerűbb kivitelezni, áll egy darab fogaskerékáttételből. Pár évtizede még a nagyon olcsónak szánt karos Landeronok is ugró percszámlálót kaptak. És a lemezből préselt himbás kapcsolómechanizmusok is elég gagyik, brutális az erőszükségletük, szinte mindegyik tisztességes kapcsolási hibával dolgozik, és valóban, az összes modulkronó ha nem is zavaróan, de észrevehetően löködi a werk percmutatóját (tapasztaltam ilyet a Heueren, a Nivrelen, Omega Dynamicon). A valódi kronónak készült 7750 ment ezen hibák alól. Ezek a werkek nem valóak a luxusnak nevezett, de mindenképpen minőségi kategóriába. A színvonalas órákba az FP-től kellene venni valóban minőségi, oszlopkerekes vezérlésű kronówerkeket (v. a Seikótól, ha már nincs jobb ötletük!), nem ilyen pótlékokkal szórakozni. Az alkalmazott ETA alapwerk ugyan valóban egészen kiváló, tartós, pontos és megbízható, de meggyőződésem, hogy a kronómodulok rendszeres használat mellett nem lesznek nagyon hosszú életűek.
- Most megyek és boncolom a Seikot!
APT: Óra Magazin: A design kiváló! (belül is szép). A baj csak az, hogy ez nem egy szaklap így. Csak egy autó2-t kellene elővenni a szerkesztőknek, gyenge mintaként az is megtenné. Az órabemutató rész ugyanis mind-mind bújtatott reklám.
Hihetetlenek ezek az árak, Raymond Weil 478.000-ért 47 köves (hehe, 47 köves, ez RÖHELY), mozgó percmutatóval (te jó ég), Sinn 545.000-ért ETA 7751 (szerintem ez elírás, 7750-es)... Nem is olyan rég ennyiért még Zenith Rainbow-t lehetett venni arany-acél bicolor szíjjal. Hová süllyedt a forint? Ezek az órák nemhogy a luxus (33. oldal, általam nagyrabecsült Orosz Gábor tollából "ETA-szerkezetes luxusórák") de egyenesen a mechanikus órák belépő szintjét jelentik (abban az esetben ha 3 szintet különböztetünk meg). A szörnyű ebben az, hogy nem tudom lecserélni a mindennapos használatban lévő Bulova 7750-esemet egy novicsentó hasonló darabra, mert az félmillió forint (lehet, hogy ettől luxus). Hihetetlen tényleg....
A szombat esti láz kitört a designereken is akkoriban. A kedvencem ez a Sorna, mechanikus werk, digitális kijelző, beépített izzó a számlap megvilágítására... :^))
Hát igen, azt nem lehet mondani, h. a hetvenes évek jellegtelen órákat termelt. Amúgy a Jaegerem szinte teljesen azonos stílusjegyekkel rendelkezik. Szóval akkor a nagyobbak közé is bejutott ez a trend.
te_o
MMII kaliber ügyben:
Azt irja az újság, hogy az ETA hamarosan vízben hagyja nagy vevöit a klasszikus kaliberek szállításának megszüntetésével.
Ehhez képest egy 50-60 darabos rendelésért nem hiszem, hogy nagyon törni fogják magukat, ezért érdemes komolyan megfontolni más beszerzési csatornákat, kalibereket.
Volt egy kis időm előkeresni Rolex katalógusból, a nyomásállóságra vonatkozó adatokat. Az alábbi kép egy 1983-as Hivatalos katalógusból való! remélem jól látható az 50m.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Drempee: Akkor sok örömet kívánok hozzá! És hozzátenném, hogy a 70-es évek termése bizony összetéveszthetetlen, akár ez az Omega, akár IWC-FAN Seikoja, mind-mind messziről elárulja korát!
IWC-FAN: Szép darab! Nem voltak ezek rossz órák.
TE_O: No annyira nem reménytelen azért az enyém sem. Koszos, karcos, új korona kell hozzá, de lesz még belőle szép darab. De utolsó csavarig azért a másét inkább nem szedem szét..
Drempee: Jó a dátumváltás is? Nem a koronán keresztül, hanem rendesen, éjfélkor váltva? Én megvallom az utóbbi időben régi dátumos Omegára már rá sem nézek, mert 10-ből 7 hibás, vagy az lesz.. Ugyanis gyenge konstrukció a negyedes kerék, megkopik és megereszkedik, elkezd csúszni, és éjfélkor, amikor a dátumot váltani kellene az óra elkezd lemaradozni. Eleinte csak váltás előtt késik negyed-fél órát, majd később dátumváltáskor teljesen megállnak a mutatók, bár az óramű jár tovább, de a mutatók maradnak 12h környékén. A negyedes kereket jól összehúzni szinte reménytelen (kell egy a perctengelynél csak lehellettel kisebb tengely, azon kellene körbekalapálni a pici negyedeskereket, majd újra kiedzeni, de nekem ilyenkor inkább eltörik a cső..), alkatrész meg nincs. Az utóbbi időben egyre kevésbé vagyok elájulva a régi Omegák minőségétől... (Azért magadra ne vedd! :)) ) Ha a tied még jó, akkor semmi baj, de ne járasd állandóan.
Más: mi a véleményetek az Óra Magazinról? A borító megújult, de a tartalom véleményem szerint még mindig szörnyen kevés. A tesztek jók voltak, de szerintem elég felszínesek. Másrészt elgondolkodtató, hogy a 6-800 ezres, nálunk kőkeményen luxusórának számító darabokba valóban nem éppen mintaszerűen dolgozó modulkronó werkeket építenek, értem én, hogy nem akarnak mindenbe Lemaniát v. 7750-et tenni, de mit tegyünk, ha azok egyszerűen jobbak? A réges-régi oszlopkerekes Valjouxok, Venusok minőségét és kezelési komfortját pedig hovatovább hiába keressük, legfeljebb az egészen elszállt árú luxuskategóriában és a manufakturális darabok között találhatjuk meg...
- Watchfun topictárs jelenlétében a minap a Tangón szert tettem egy öreg Seiko 6136B automata kronográfra. Ramaty a nyomorult, de ígéretes. Tekintve, hogy ez egy méltatlanul mellőzött kiváló konstrukció a rizsfalók részéről, ha gondoljátok, egy jó kis felújítást és egy összehasonlítást a Breitling Cal11-el készíthetek, végül is ez a két werk az El-Primeroval karöltve valahol holtversenyben van a világ legelső automata kronókaliberje kitüntető címre, de sok infó szerint valójába a Seikoé az elsőbbség, több állítás szerint ez Japánban már 1968-ban forgalomba került.
- Ami az MMII-t illeti, ha tényleg rövidesen nem jön válasz ETA-éktól, akkor én is utána nézek 7001 ill. P320 werknek (ez utóbbihoz sem kell semmit módosítani, fél milliméterrel vastagabb, az MMII golyóálló tokjában ez is el fog férni!). Majd keresünk céges relációt, hogy a beszerzés gazdaságos legyen.
PANERAI: nem kéne megfontolni Noszvai úr ajánlatát a szerkezetre? Úgy látom, az ETA sz@rik a fejünkre. Az én laikus véleményem szerint /és APT is ebben erősít meg/ semmit nem veszítünk, ha a "szürke" werket éppíttetjük az ÓRA-ba! Off: Karcsi üdvözletét küldi a Pecsából. Tamás
Keresnék az alábbi órához hasonló, 24 órás járású órát, de fehér számlappal és krómozott tokkal.( Rakéta ) Valami hasonló értékű cserét tudnék érte ajánlani.
WARNING !!: Az estleges "behányások" elkerülése végett az orosz orák miatt utálkozók szemeit keretik becsukni! J
Eztet értem, éngemet apám megtanított logarléccel számolni, de mi a fene az a bigyó, az a dióda, az a borostyánszínű bütyök ottan. Braille-írással az van ott, hogy tizenkettő? :)
Inkább aztat monjad, hogy' kell tájolóként használni az órát... Erre emlékszem: óra vízszintesen (?), kismutató a napra iránnyítva, a kismutató és a 12-es által bezárt szöget megfelezni (?)... Kipróbáltam, de arra szerintem nem észak van... :(
És mivel mindezt meglehetősen ritkán használja a plebs, így aztán a következő alkalmazásig szépen elfelejti. Akkor pedig előveszi a segédanyagot (vagy innen a képet, esetleg egy linket) és újra tanulmányozza a használhatóság kedvéért !?!
A tachymeter (latinul velocimetrum) sebesség és darabszám mérésre jó, az alap az 1000 általában. Pl. leméred mennyi idő alatt tettél meg 1km-t (1000m) és a tachymeter skálán látod a sebességed km/h-ban. Vagy pl. leméred 10 szellentésed idejét, megnézed a tachy skálát, megszorzod a 10-zel és megkapod, hogy óránként mennyit szellentesz.
Ez engem is érdekel, de ettől nem lettem okosabb.
Asse tudom, mi az a tachymeter, meg a lat. velocimetrum. Ehhöz pilótának kell lenni, hogy megércsem?
Logarlécet meg csak láttam régen, de minket nem boldogítottak már vele a suliban, hanem függvénytábla, számológép. Gondolom egy pilótának ez azért nem lenne túlzottan praktikus...
Ja, Ja ! Azt a Hirsch szíjat magam is említettem már, de annál szebb, igazibb karbonszövet felületűt is el tudnék képzelni (mint pld. az O+A féle, de normális belső kiképzéssel - na olyat még nem láttam). ;-)
Korod láttán nem valószínű, hogy a régi tömeges szovjetorosz óraáradat befolyásolhatna Téged.
A Marvin-od alapján pedig nem is az akkoriak minőségével szemben gyanítom a kifogásaidat, hanem legfeljebb a tömeges létüknek, vagy a híreszteléseknek ültél fel. (Nem voltak azok olyan rosszak, csak köznapi minőségűek és köznapian általánosak.)
Szerintem a jobb Poljot-ok láttán csak akkor érdemes hánynod, ha éppen átgondolatlanul állsz neki órákat nézni.
Mert ha például épp nagy falatokban tömöd magadba a kaját, miközben néhány meglepően érdekes, ritka darabra (pld. régi Sztrela) ; jó példányra (pld. érdekes ébresztős karórák) ; vagy részleteire (pld. holdfázisjelző, v. díszített szerkezet) próbálsz figyelni, akkor könnyen meglehet, hogy a meglepődéstől félre fogod nyelni a táplálékot, amin aztán nyilván a visszaöklendezés segíthet (de ekkor nem a Poljottól jön rád a hányinger, hanem magadnak köszönheted).
Aha, jól látom !
Én is pont ilyeneket leltem a nagykönyvben is (annak alapján módosítottam az előző véleményemet).
Sőt, belelapoztam közben egy katalógusba is, ahol az évszámonkénti események között már csakazértse' említik a régi Sub. értékeit. :o(
Meg aztán abból az Oyster Perpetual Date keltezését is kihagyták. (Tényleg, tudja-e valaki, hogy ez végülis mikortól létezik ?)
...
De az előzőekben említett hivatalos oldal alapján azért az mégsem mondható, hogy nem létezne Non date Sub , mert az évjelölés felett pont az jön elő. :-)
Csak azon nincs mélységtűrési felirat...
j b!
Újraszegecselni. :)
(Ezt a "titokban" miatt :) Amúgy a polírozást én is géppel szeretem csinálni, de sajnos nem bízom a kezemben annyira, hogy mást merjek. Kézi géppel meg tud szaladni... )
Visszakanyarodva kicsit a fémszíjakhoz; tudja valaki, hogy a biztonsági csatot hogyan lehet cserélni egy ilyen fémszíjon: mivel ott nem stift van hanem szegecselt, kiütés után helyettesíthető-e mással pl. stifttel?
OYSTER: Pontosan olyan mint a Breitlingeké viszont ez belül nem gumi hanem ott is ugyanolyan mint kívül. A lényege a nagy szakítószilárdság, nem lehet könnyen eltépni és abszolút vízálló, amellett meglehetősen esztétikusan néz ki.
AUG: Kinézed a megrendelendő darabo(ka)t aztán egy email Rich bácsinak a bankkártyaadatokkal (aki nem bízik a megbízható helyekben sem, annak érdemes egy külön kártyát csináltatnia ilyen célokra és csak annyi pénzt feltenni rá mindig amennyi éppen szükséges) és 5 nap múlva itt a pakk.
A borostyán színű bigyó jelzi a lünettán azt a pontot ahova azt állítod, praktikussan az oxigén palack kimerülési idejét, vagy a tészta főzés végét..., amire csak akarod. Az anyagával a korai suboknál nem vagyok tisztában de hallottam már olyat, hogy kagylóból csiszolták ki, az tény hogy a korai suboknál ez még nem fluoreszkált, de később már igen, a mai búvárórákon már kötelező gyakorlat a lünettán egy jól megkülönböztethető fluoreszkáló pontot kialakítani.
hurráoptimista: Sajnos nekem nem volt olyan szerencsém, hogy "2 használhatatatlan no-name óráért" becseréljem, a tulajdonos jobban örült a (sok)forintnak ;-)
Az óra valóban gyönyörű, karcmentes állapotban van, ha minden igaz, akkor csak az elmúlt másfél-két évben volt viselve, az azt megelőző évtizedekben nem használták, várta a tulajdonosát.
Oyster ez az egyik legelső sub és remélem látod a számlapot:-) A Rolex honlapját nézegetve nem létezne Non date Sub, Explorer II, ...stb, a hivatalos site arra jó, hogy napra kész legyél a Rolex által szponzorált sporteseményekről. Az 5atm mellett szól a józan paraszti ész is! Hiszen ha a Rolex megcsinálja 1945-ben egy viszonylag elegáns órába a 10atm-et akkor miért szenved a többi óragyár (Blancpain, Doxa, Panerai) órmótlan nagy búvárórákkal amik a kezdetekben 10-12atm-et tudtak?
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
A hivatalos Rolex site, úgylátszik elfelejtette azt az óráját amiért gyüjtők gyilkolni tudnának!
Hazudik a muzsikaszó (azaz a hivatalosnak tekintett információs oldal) !
Ezért most revídiálom az előbbieket.
Ugyanis felütöttem a ROLEX 2421 UHREN könyvet, ahol bizony több db 100 méteres Submariner is szerepel (még a régi James Bond fazonúak), amik '50-es évekbeliek voltak.
Sőt, Oysterdate modell is van benne 1953-ból is, meg 1954-ből is.
(Első adandó alkalommal előbányászok egy katalógust is.)
Részemről is jelentős (ha nem is a "legnagyobb") tiszteletem a L.B.S.-nek.
De nem mindenben Ők tévednek !
A 10 bar-ban ugyan lehetséges, de az tény, hogy a ráeresztett bő 6 bar-t azonban szemem láttára bírta a plexis Datejust...
Ugyanakkor az "A 10atm-et a korai Submarinerek tudták először" gondolattal szembenáll az álatald elvárt hivatalos információközlésnek való utánajárás. Ugyanis a Rolex honlapján a ROLEX IN TIME aloldalon konkrétan megjelenik 1954-hez rendelten a Submariner, mint az adott év újdonsága. És NEM 100 méteres nyomástűrőséggel, hanem 200-zal...
Ha csak ilyen pontosságú az 5atm/Oyster információ is (mint a 10 atm/Sub.), akkor csak nyugodtan mehet rá a 6 bar is. ;-)
...
Ellenben egy másik huncutság viszont nekem tűnt fel a hivatalos oldalon.
Ott ugyanis a DATE modellt 1955-től keltezik.
Akkor miféle is lehetett az 1948-as kiadású db ???
- Karbonszövet felületű-e ?
- Vagy csak karbon érzetet keltő, mint a Hirsch ? (Habár az is valszeg olyan rétegű, de valami impregnáló cuccal teljesen bedolgozott, így aztán közelről kevésbé impozáns.)
- Esetleg ilyen szövetfelületű, mint a Breitling szíjak ? (Azaz az egyszerűbb Hirsch impregnáltak is ilyen kinézetűek.)
- Belül bőrfelületű-e, mint az O+A ? (Mert akkor unpraktisch, ugyanis az is széjjellucskosodik.)-:
- Vagy belül gumírozott ?
Én valahogy egy fekete varratú, fekete szabad karbonszövet felületű, de belülről víztaszító alappal rendelkező 19-esre vágyom. Lehetőleg aranyszínű békazárral.
Ilyen is akad-e ?
Jenoee: Adj meg több információt az óráról, modell, kor stb.. Legjobb lenne néhány külső-belső fotó. Így semmi értelmeset nem lehet róla mondani, az ár mondjuk 300 ezertől pár száz millióig terjedhet...
Messer: Mostanság valahogy a szokásosnál is fárasztóbb vagy.!. ;)))
MESSER: Ennek nincs rá szüksége, viszont délelőtt a bankban az egyik szőke ügyintézővel történt beszélgetésem során éppen ennek hiányát, ill. szükségszerűségét véltem rajta felfedezni.
JAMES: 1200-assal már elég kellemes szatinírozott hatás érhető el, de sokszor át kell húzni s ha lehet párhuzamosan (pl. vonalzó mellett) a tökéletesség kedvéért. De ez a kemény, kefeszerű anyagból készült korongocska roppant praktikus és kissé domború elemekből álló szíjnál csak ez használható tökéletes eredménnyel.
Ajánlom figyelmedbe az említett kevlárszíjat, úgy emlékszem Téged érdekelt tavaly a varrott gumiszíj, szerintem ez sokkal szebb azoknál is!
Messer
Mi a baj a Rolex-el , a sub legalább oly legendás-ezért lesz nekem is egy- mint a a Speedy pro , a daytona nem tetszik a GMT -fekete/piros nem rossz a többi nem érdekel .
Szerintem nincs olyan márka aminek minden tagja szép lenne/ lsd.pld .arany NOMOS fekete számlappal arany mutató ,qrva ronda/,mindenki csinál szép darabokat de úgy tűnik a design néha elvérzik a termékskála oltárán.
Az oyster case szerintem is legendás és szinte minden márkának sikerült egy olyan darabot,Lindbergh/Moonwatch/Portugieser/SUB/StarCaliber/Navitimer/Monaco/... alkotnia ami kapcsán a " Legenda" jelző gond nélkül használható .
Egyébként e célból szerintem felesleges szétszedni, ugyanis egyenletes, szép hatás éppenhogy összeszerelt szíjnál érhető el, a domború részek közti résekbe pedig szépen befekszik a kefe, csiszolással csak a tök síma szíjaknál lehet szép eredményt elérni de nagy melóval és nagyon lassan - főleg ha szét- és összerakosgatással is bajlódni kell. Tükörpolírnál pedig szintén tökéletesen beér a polírkorong a szűk résekbe is. A "brushed" jelzésű szíjak egyébként gyárilag sem csiszoltak hanem keféltek, s e tevékenységet én egyébként is nagyon szeretem :-)
MESSER: Tán félreértelek, de egy fémszíjnak kb. egyharmadát lehet eltávolítani úri módon. Én egyetlen szíjon belül a többi normálisan szét nem szedheteő szem úri módon történő szét- ill. összerakása felől érdeklődöm.
TE O: A fémszíjak háromnegyedrészén nincs csavar vagy stift, azokat a szemeket hogyan szeded szét? Szétfeszíted és összerakás után lötyögni fog vagy szétesni? Nem kötekedni akarok, tényleg érdekel!
TE O: Egy jó óra elbír egy kis rázkódást, amennyit egy kis kézi fúrógép okoz egy-két percig, macskaköves úton autózva nagyobb sokk éri az órát a kezeden, de igazad van, tokot csak kellő tapasztalat után érdemes megpróbálni! Viszont a csiszolópapírnál sokkal jobb ez a korong, egyenletesebb, szebb és sokkal egyszerűbb és villámgyors. Ki kell tapasztalni.
Apropo: ÓM? Még nem olvastam csak belelapoztam, első "olvasatra" nagyon szép!
APT: Hallelujah! Megvilágosodtam! :^) Szóval a legenda az első sportchronométerről szól. Kérdés, hogy meddig lehet ebből megélni, úgy tűnik jó marketinggel az idők végezetéig. Kár, hogy a régi érdekesebb óráikban (world timer, teljes naptáras/holdfázisos, jump hour) mások szerkezetei voltak beépítve-tuningolva, saját fejlesztésben meg az alapon kívül össz-vissz egy GMT komplikációra meg saját chronograph-ra futotta csak. Szerencsére közben mindenki legalább 30m-ig vizálló órákat gyárt (na jó, a Rakéta nem :), így nem kell eloroznom az acél Daytonákat azok elől, akikre valóban hat a legenda... :^)
Ha tokot políroztok géppel, előtte szerintem inkább vegyetek ki belőle üveget-szerkezetet...
De a fémszíjakat is célszerűbb szemenként szétszedve, bár sokkal macerásabb... ( a vizes csiszvászon meg nagyon jó, és kevés visszafordíthatatlan kárt lehet vele csinálni)
Még valami a hobbistáknak: a kifényesedett, illetve erősen karcos mattított fémszíjakat eddig finom vizes csiszolópapírral korrigáltam majdnem tökéletesre, azonban létezik egy ezer forintos kemény szövésű anyagból készült fúrógépbe fogható korongocska, amellyel tegnap pár perc alatt gyári minőséget értem el. A tükrös polírhoz pedig ugyancsak kapható finom (erős vattaszerű anyagból préselt) hasonló korongocska, de ahhoz illik polírpasztát is használni. Persze nem csak szíjakhoz, a tokhoz is ugyanígy használhatóak de ott jobban illik figyelni, esetleg az üveget, nem kezelendő részeket szépen leragasztani előtte!
Ez a Marvin gyönyörű! Talán még az enyémnél is szebb, de a szerkezet hasonló lehet az enyémhez... Te mennyiért jutottál hozzá? (Gondolom nem annyiért, amennyiért én... ;-))
Akit esetleg érdekel, rendeltem Rich barátunktól a nyári vizközeli időszakra a vízbíró óráimra új kevlarszíjakat. Tökéletesek, mindenben pontosan egyeznek a Breitling 20 ezres hasonló szíjával, a békazár (külön rendelhető) a hazai 20-30 ezres zárakkal egyező minőségű és a 40-50 ezer helyett 35 USD, tehát cca. 7 ezer Ft kompletten darabja! Jó ez az olcsó dolcsi :-)
Kösz erdeti! :) 3 hónapot vártamra (az ötvös aki az arany keretet újította föl eltörte a kezét)
A számlapot is újították, de azt csak egy kicsit. Egyedül a bör óraszíj nem eredeti:)
Segitseget szeretnek kerni, mert lehetosegem nyilt egy Vacheron Constantin ora megvasarlasara, az elado szerint realis aron. Azt szeretnem tudni, hogy mi ennek a valoban realis ara es mibol tudom megallapitani, hogy amit veszek az eredeti.
A honlpjukon sajnos nem talaltam ilyen modellt. Elore is kosz...
A LBS-nek legnagyobb tiszteletem! Szeretem becsülöm..., de nem ártana régi katalógusba beletúrniuk, hogy tudják, hogy mennyi egy plexis date/just nyomás állósága. A 10atm-et a korai Submarinerek tudták először, a nem sub. oysterek csak a zafír üveg óta, a GMT,Explorer még a maiak is csak 10atm-et tudnak! Nem akarom én ezzel a Rolex érdemeit csökkenteni, mert még mai is jónak számít abban az osztályban az 5atm, de legyünk pontossak!
Az L.B.S. szakembere szerint 10 bar lenne az előírt hitelesítés ezekre is, azonban 6 barral mérnek elkerülendő egy-egy régi ütött-kopott plexi óraüveg gyors nyomásnövekedés okozta sérülését.
Akkor legyen kritika ( :) ): a képek élessége hagy kívánnivalót.
Amúgy a Longines karórádban milyen verk ketyeg? Mikori? Meg a Tissotban (ez aranyozott?)?
Panerai: Köszönöm, hozzátenném, hogy korábban említettem magam is, hogy a csat biztosan késűbbi, mint az óra (de nem 90-es évekbeli, korábbi!). De valóban, az összehasonlításban ez valahogy elsikkadt, ezt korrigálni is fogom. Ami a nyomásállóságot illeti: bír az többet, a Datejustot épp a minap vizsgáltattam be Oyster topictárs jelenlétében 6.5bar-ra, és azt még nem teljesen szorosan felcsavart hátlappal is bírta. De egy koronazáras óra már 3 bar statikus vízállóság mellett is nyugodtan vízbe vihető, legfeljebb búvárkodásra nem alkalmas.
Potyoro De igen. Készül, mint a Luca széke! A rendelésem egy "blue diver" volt, broad arrow mutató, acél tok... azt mondták 1-2 hét ennek már fél éve de én bízok benne, hogy megjön.
APT: Nagyon tetszett a Rolex/IWC párbaj, de hálátlan szerep jutott nekem: A rolex legenda tompítása. A Date és Datejust amíg plexivel készült (1988-ig) addig csak 5atm vízállóságot garantáltak, bár tudom jól, hogy többet is kibírnak, de ez a hivatalos. A csatja az órádnak pedig későbbi gyártás ugyanis a korai oysterbandok lemezeltek voltak, a tömör acélszem később jött be, az a fajta ami pedig neked van (a tok közép koptató végszemmel) pedig 90-es évek gyártmánya, az elöttiek nem koptaták a ref. számot. De hozzáteném, hogy 1945 Datejust modell megjelenése vízálló és chronometer, a design nem változott semmit, ez bizonyítja a legjobban, hogy korát jóval meghaladó konstrukció volt.
A Báró Én vagyok az okoska! Rolex évi gyártása 7-800.000 között van.
BÁRÓ: ilyen órát /big number/ tudnál-e hivatalosan szerezni, és ha igen mennyibe kerülne nálatok? Az a gyanúm, több embert is érdekelne! Panerai nem ilyet akart szerezni? Tamás
Nekem az a furcsa, hogy a domború koronás óráik csak 2atm vízállóságúak, szemben a hengeresekkel, amik 20atm-t bírnak. Hiába a búvár a számlapon! [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Hát igen, tényleg én is rég jártam itt, természetesen a vélemény nem lehet mindig pozitiv, és nem is akarok meggyőzni senkit, de a stílus az hagy némi nemű kívánni valót maga után.
Szerencsére én nem a pénzhajhász bóvli órák importjáért hajtok, és, hogy minnél hamarabb legyen hajóm az Adrián, viszont amikor megfogalmazódott a Poljot vissza dédelgetése hazánkba, ( amit szeretek, és természetesen nem a Moszkvában készült másolatokról beszélek, bár ennek is meg van a maga oka, hisz az Orosz emberek szegények, és örülnek, ha megvehetnek egy hasonló órát, amit egyébként 10 ezer $-ért kapnának meg )akkor már túl voltam az ezredik antik karórám helyreállításán!
És nehéz volt dönteni, hogy milyen márkát érdemes megszerettetni a magyarországi órát kedvelő társadalommal. A Poljot International évi 30 000 db órát rak össze Németországban EU szabvány alapján, vámot sem fizetek rá,( Oroszból 15% a vám) viszont 3 hónapot várok a rendelésre, mint a Fortisra, ami ugyancsak ilyen nagyságrendű db. számot csinál!! Ázsiában és Lengyelországban sorban állnak érte, ez nem hiszem, hogy sznobság, ez szenvedély kedves "hurráoptimista"
Van itt köztünk okoska, aki meg tudja mondani a Rolex hány db órát csinál évente, érdekes adatot kapsz majd!!!!!!
Számomra annyit jelent egy Breitling, mint egy Exacto, vagy Cornavin, a szépség számít, és a műszaki megoldás!
Az Omegától meg lehet venni a Holdon járt Moon watchot, akkor a Gagarin Strela replikáját nem??????????????
Most adtuk át Svábi Úrnak az itt lentebb látható modellt, 2 hónapot várt rá, és boldog, ez baj?????????
Szívesen adok egy pár órát tesztre, ha az Úr ért az órákhoz, mert van olyan óra, Poljot, ami kronométer szertifikált, mert szegény Orosz is tud azért dolgozni, ha akar.
És amennyire van polgári élet, és jómodor, annyira van "cári elegancia" is, hisz nem lehetett vissza hozni " A KOMMUNISTÁK BOSSZÚJA, VEGYÉL POLJOTOT" szlogennel, mert akkor azért hisztiznél!Pedig nekem tetszik, most hogy mondogatom magamban!!!
M-Attila: én a karórákat egyszerűen scannerre teszem, 300 dpi-vel még elég jó eredményt lehet elérni. Ezt aztán átméretezheted, a felbontását is lejjebb veheted a gyorsabb letöltés érdekében, ha a netre akarod kitenni. A szerkezeteket ugyanígy scannelem, sajnos duplafedelű zsebórákra nem alkalmazható a megoldás. A honlapomon levő csaknem összes kép így készült, meg a hozzászólásaimban belinkelt képek is.
M-ATTILA:Nem vagyok én sem nagy fotós, de az óráimról már egész jó képeket tudok csinálni. A gond a közeli képekkel van (szerkezet), ehhez igazán komoly gép kellene, de én az optika elé 1 + nyagyítót teszek, igy többé kevésbé sikerül a kép.(Na a fényviszonyokról nem is beszélek)
...meg linkelni sem tudok rendesen...talán most:
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Az elmúlt napokban szó volt Marvin óráról, gondoltam megmutatok én is egyet:
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] Sajnos még nem igazán tudok szép képeket készíteni. Mi a trükkje az órafotózásnak?
Na ilyent szeretnék én is! Kék vagy fekete számlapost, se tank, se birodalmi lépegető, sem semmi ilyesmi ne legyen rajta, legyen viszont acéltokos (a ma készülő darabok már sajnos krómozott tokosak). Tud ilyent valaki mondjuk automatában?
BLC: A SEIKO. A www.tar.hu amúgy működni szokot, a kép.tar-al vannak csak gondok! Webes dolgokat mindig gond nélkül fel tudok pakolni! (Amúgy ne mentegetőzz, vannak a Seikonak egész jó kis darabjai is!)
Kérdésem melyik japán óra márka a jobb státuszú, Seiko, vagy Citizen? Ez nem nekem kell, én megrögzött mechanikus óra őrölt vagyok.
Esetleg, ha végre a Tár.hu működne, akkor készített fotókat fölraknám.
Messer: A Rolex legenda? Nos, a 30-as, 40-es években az általános vélekedés szerint léteztek karórák, volt közöttük egyszerű, volt bonyolult, értékes és értéktelen, csodálatos és csúnyácska, nevesincs darabok, meg Patekok, Jaegerek. No és volt a Rolex Oyster. Ami egy más kategória volt, a már ugyan az első világháborútól létező, de igen órmótlan és nehézkes, randa és kényelmetlen, dromedár - de ellenálló és vízbiztos - katonai órák ellenállóképességével, de egy igényes óra kecsességével és kifinomultságával. Nézd meg a második világháború katonai óráit, az IWC repülősóráit, az Aristo, a Hanhart, a Tutima óráit. Bumfordiak, nagyok, nehezek (no nem mind), és nem vízállóak, nem igazán ellenállóak. Nézz meg egy korabeli Panerai búvárórát (10bar), hasonlatos, mint ha egy 60-as évekbeli szovjet bádogvekkert csatolnál a karodra. Nagy és csúnya, a hétköznapokban szalonképtelen és viselhetetlen. Nézz meg egy korabeli Oystert (10bar), kicsi, kecses, elegáns és ma is vállalható. Ne feledd, azon korok nem az XXXL-es órákról szóltak! A 30-as évek óradivatja ma kicsinek ható órákról szólt, az akkor vitathatatlanul férfiméretű modellek ma már-már nőinek hatnak. Egy akkori katonai v. búváróra - amely ma is nagynak és esetlennek hat - az akkor úgy hatott, mint ha ma valaki egy 60-70mm-es darabbal, gyakorlatilag egy kézre kötött zsebórával parádézna. Rendben, van, merüléskor megtette, a lövészárokban sem szólták meg érte, és ha bombázáskor a bőrjacket ujjára kívülről felkötötte az IWC Fliegeruhr-t, az is rendben volt. De azon túl azokat az órákat nem lehetett viselni, csak "munkaórának" voltak alkalmasak (szerintem egy 50mm-es Panerai ma is az, vagy legfeljebb egy Schwarzeneggeren nem hat röhejesen). És a Rolex akkoriban tudta azt az ellenállóképességet és tartósságot nyújtani, mint ezek a célfeladatra készült darabok, párosítva a legkiválóbb kronométerek pontosságával és mindezek tetejében még elegáns, kicsi, könnyű és viselhető is volt, miközben nem volt drágább ezeknél (vagy nem sokkal). Ezt egész egyszerűen senki nem tudta produkálni, még egy-egy modell erejéig sem nagyon. E köré épült a "legenda", az a hírnév, amely máig kitart. Ma már sokan - minden jónevű gyártó - tud ilyen feltételeknek megfelelő órát készíteni, amely elegáns és viselhető, tartós és és pontos is. De 60-70 évvel ezelőtt ilyet más nem tudott, olyan volt a maga idején, mint a szintén legendássá vált Breguet zsebórák, amelyek lapos, kecses, komplikált, és mégis pontos, megbízható órák voltak (zafírbetétes hengerjárattal), miközben a vetélytársak bumszli, vastag, nehézkes és pontatlan orsójáratú órákat készítettek. Majd idővel mindenki őt utánozta, és mások is hasonló jó darabokkal álltak elő. De az elsőség aligha vitatható!
Hol is van ? Holis lehet SukosdG ?
Azt, hogy virtuálisan hol lehet, azt nem tudom.
De azt igen, hogy fizikális valójában bizony még létezik. (Szinte az imént volt, hogy a lehető legkorrektebbül járt el az irányomba. Csak dícsérhetem... :)
Valami olyasféle, mint a Kabinroller legenda, csak még kisebb az egésznek a kiindulási alapja. Tudod (?), ez egy időmérő eszköz, ami csuklóra csatolható (nem úgy, mint egy Kabinroller, mert az lett légyen bármely csekély méretű is, de mégis azt az érzetet keltené karóra viselet gyanánt, mintha egy pléhkasztnihoz bilincselték volna a viselőjét).
:-P
APT: nagyon tetszett. Csak egyetérteni tudok oyster t.társsal. És igen. jó volt látni, megismerni a Rolex-legenda alapját.
Ami a Poljotot illeti: láttam Dunakeszin ilyen Classic órát. Szép, bár ehhez azért nem elég egy nőies csukló. A zsebórawerk miatt rendes mérete van ám!
És mintha lelkemből szóltál volna :
- "megállja a helyét akár öltönyhöz viselve is, de képességeit, tekintve akár egy evezőstúrán is használható"
- "Íme, tetten értük a 'legendát' "
De ez tényleg szép ám! A legszabb Poljot akkor, amit eddig láttam... Azért az gondolom nem véletlen és elgondolkodtató, hogy miért nem Poljot néven került forgalomba az óra...
Ez is egy Poljot, csak más néven. Molnija zsebórawerk van benne, aminek egy hátránya, hogy nincs ütésbiztosítása. Úgyhogy aki ilyet vesz, óvatosan rúgkapáljon.
Na látod, ha az alábbi "Classic" óra orosz gyártmány, emelem a kalapom! Ez igen! Szép és gondolom alaposan kigondolt szerkezet lehet (18 kő). Lehet így is. Tudom, hogy ez (is) egy szubjektív dolog, de sokkal jobban tetszik, mint azok a Poljot-ok, amikkel eddig találkoztam (nem csak 1-2-őt láttam:)
ATP:
Köszi, hogy elárultad a korod. Én 26 vagyok, ill. leszek júniusban. Remélem, mire én is 34 leszek, rendelkezem még legalább 10 órával (a Nomos-ok a vágyaim egyik netovábbjai), több nem kell. Úgy vagyok ezekkel, mint a pipákkal. Minek több, mint 10-15? :-)
Oroszokról szólva, kérdem a Gáborokat (Báró, sukosdg – tényleg hol a sukosdg?, rég nem jelentkezett), hogy rendelkezik-e a Gravo az alábbi időmérővel, és ha igen, mennyiért?
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
te_o: No igen, a fotók örök probléma. Igen jó digitális fényképezőgépem van (Finepix S602Z), 1cm-ről lehet makrózni vele, de ha ilyen közeli képet csinálok - ami kell, hogy látszódjanak a kicsi részletek - akkor oda a mélységélesség, és az objektív is betakar. Sajna nem mindegyik fotó sikerül olyanra, mint szeretém, néha sokadszorra sem. A felbontást pedig még tovább kell rontani, mert különben kezelhetetlenül nagy képek lesznek belőle. Az összehasonlítást pedig direkt az olvasóra bíztam, két ennyire eltérő modellnél úgysem az lesz a mérvadó, hogy melyiket látod jobbnak, hanem az, hogy melyiket látod szebbnek. Műszaki oldalról összességében ennél az IWC-nél én is jobbnak tartom a Rolexet, de tetszeni egyformán tetszenek, és az IWC értékesebb.
- Az IWC amúgy az összes valóban saját automatáján ezt a CAM rendszert alkalmazta, így a werkek igen hasonlóak, de ez tulajdonképpen egy női méretű werk, a férfiméretek jobban mutatnak. Ilyen tokforma mellett azonban ez "dukál". És természetesen a mai Cal5000 is tökéletesen ugyanígy működik, minden teljesen ilyen, csak a méretek eltérőek. És a méreteit is figyelembe véve ez a kis werk egy remekmű!
hurráoptimista: Köszi. Ami az életkoromat illeti: 34
A Poljotokról én azonban sokkal jobb véleménnyel vagyok, ezek jó órák, szépek is (ez már gusztus dolga!), és a minőségük is megfelelő. Az orosz werkek nem túl korszerűek, de próbálj mechanikus svájci kronót venni, és rájössz, hogy ezek egyáltalán nem drágák, az árak 50 eFt körülről indulnak, ennyiért svájci vonalon még kvarc kronót sem igen kapsz. Ami a "cári eleganciát" illeti, szerintem nem rossz szlogen, és az órák népszerűek. Egy Basilika kronográf (moszkvai kivitelben Poljot President) pedig már messziről feltűnően elegáns, összetéveszhetetlen. De ha nem tetszik, hát nem, nem muszáj megvenni őket!
"Úgy látszik a Poljotokkal kapcsolatban már elveszítetted az optimizmusodat... "
Megsúgom: MINDENNEL szemben. :-( A nicknevem erősen ironikus (ha nem tűnt volna fel :-))) Valójában pesszimista vagyok.
Hogy ON legyek:
"Viszont ott is akad olyan, amitől egyáltalán nincs hányhatnékom."
Hát lehet... Mindenesetre lehet (sőt biztos!), hogy sokan sznobnak fognak tartani, de annyi pénzt, amit elkérnek akár egy régi, akár egy új (International?) Poljot-ért, szóval annyiért CSAK svájci vagy német órát vennék. Németek közül pl. a Nomos-t imádom, egyből beleszerettem! Vagy ott van APT óragyűjteménye, ami mesés! Poljotot nem vennék soha, számomra se presztízs-, se esztétikai értéke nincsen (az általad is említett okok miatt, lásd: Breitling-klónok, stb-stb.)
NAFROOTH - Hát nem egy ritkaság és ebben az állapotban legfeljebb alkatrésznek veszi meg valaki, árát sejtheted. Egyébként 1930 körüli darab.
HURRÁ... - Jó lesz, ha odakészítesz egy lavórt vagy más alkalmas ibriket a monitor mellé, mert ezen a topicon előfordulnak orosz órák, és nem is feltétlenül elrettentő példaként :)
Úgy látszik a Poljotokkal kapcsolatban már elveszítetted az optimizmusodat... :^) Valóban van egy csomó modelljük amitől hányni lehet (pl. én a Breitling klónokat, meg a dúsabb "cári" designokat "kedvelem"), de van egy csomó korrekt modell is. A moszkvai Poljotok általában jóval 100k alatt vannak, szerintem te a Poljot Internationalre gondolsz, azok drágábbak. Viszont ott is akad olyan, amitől egyáltalán nincs hányhatnékom.
sziasztok!
nem tudjátok véletlenül, hogy hogyan lehetne megtudni az alábbi óráról bármilyen infót?
mikor készült, mennyit érhet ilyen állapotban.
működőképes, #7316656, nem ezüst...
Ez itt tényleg nem rossz és szép is... De azért haggyá má a Poljot-okkal. :-))) Ha valamitől, hát az újabb "Poljot-hullám"-tól hánynom kell... Az az igazi marketing ám! "CÁRI ELEGENCIA"-így reklámozzák... Egy lóf...t! Hol van már cár? És mindezt az orosz-luxust elég borsosan, bőven 100e Ft felett mérik. Hát megérdemli az, aki ilyet vesz...
h
