Az enyémben olyan volt, hogy azon a légbeszívó rácson a kazán felső részén, volt egy hosszúkás, csőszerű akármi, amiből egy kábelszerű akármi ment tovább a kazán felé. Na ez egy igazán szakmai leírás volt. :-) Állítólag az volt a CO érzékelő, mely CO jelenléte esetén lekapcsolta a gázt. Emellett még olyat véltem felfedezni, hogy az őrláng folyamatosan melegített egy hőérzékelőt, tehát ha a láng kialudt, akkor az érzékelő is, így a kazán lekapcsolta a gázt. Ez viszont majdnem biztos, hogy "csak" a robbanás megelőzését szolgálta, hogy esetleges őrláng kialváskor nehogy felgyűljön a gáz a helységben.
Szóval nem tudom, hogy az a csőszerű érzékelő, valóban CO érzékelő volt-e, de nekem azt mondták. Viszont nem nagyon értem, miért nem lehetett egy CO mérőt beépíteni már régebben a nyílt égéses kazánokba? Nem egy bonyolult szerkezet, és ha összeköztik a kazánvezérléssel, akkor egyszerűen kikapcsolható vele az égés, ha CO kezd visszaáramolni.
Ez megint egy tervezési hiba, persze aztán egyszerűbb a felhasználót hibáztatni, hogy minek vett konyhai szagelszívót. Szóval itt is látszik, hogy a tervezés, nem jelent automatikus védelmet semmi ellen.
Balesetek jellemzően a régi ilyen érzékelővel nem rendelkező kazánoknál fordul elő.
Sajnos voltak ellenpéldák is. Hallottam olyanról, amikor az új építésű társasházban halt meg egy család, mert visszajött a CO. Ez kb. 2002 környéként lehetett. Ez egy biztosan megtervezett, méretezett, engedélyezett, és relatíve modern kazán/rendszer/kémény volt. És mégis...
Ez az egyedüli biztonságos megoldás a mai kor technikája szerint
Így igaz.
Az összes többi (CO érzékelő, huzatérzékelő, légbeejtők, stb.) csak tüneti kezelése a problémának
Ez is igaz, de tekintettel arra, hogy a szakma meglehetősen későn reagált a problémára, a használatban lévő gázkazánok 90%-ka még ma is nyitott égésterű. Nem lehet ezt figyelmen kívül hagyni. Pl. elő lehetne írni, hogy a kémény ellenőrzésekor nézzenek rá a kazánokra is, és világosítsák fel a lakót a veszélyekről. Mert az édes kevés, hogy az új házat építőknek már javarészt csak zárt égésterűt engednek.
"Szerintem a mai légtömör (sőt szagelszívós) házakba csak ilyen készüléket engednék tenni."
De mi van a többi , még régen épült szerényebb hajlékkal ?
Ahol van egy meglévő rendszer -ilyen olyan biztonsággal - abszolut biztonság nincs !
Vagy marad a régi elavult rendszer - elavult helyett elhaszálodott a jobb kifejezés.
A lecserélés szükséges, mert elhasználodott - konkrétan a kazán - ha irreálisan drága az átállás, marada fekete munka.
Nyilván egy 8 -10 milliós mai autó biztonságosabb -ilyen olyan berendezésekkel, mint egy 2 - 2 ,5 milliós kocsi, de nem vehet mindenki 10 millióst ! Valahogy így van ez a fűtési rendszereknél is.
De az alapvető veszély forrásokat illik ismerni.
Még valami : nálam nyilt égésterü fali kazán van, a legfőbb biztosági dolog nálam - éjszaka soha nem megy -- igaz jól szigetelt a ház, az esti 22- 23 fokról csak 20 -ra csökken reggelre -
Emlékeim szerint nem CO érzékelő van a kazánban, hanem egy egyszerű "huzatérzékelő". Amikor a kémény nem szelel rendesen, akkor a láng elfekszik/visszafordul. Ezt érzékeli egy hőérzékelő a láng mellett. Ez az érzékelő csak akkor melegszik fel, ha a láng nem "áll" rendesen. Tehát ha a kéményben nincs huzat, akkor a láng elterül, megmelegíti a hőérzékelőt, amely lekapcsolja a gázt. Balesetek jellemzően a régi ilyen érzékelővel nem rendelkező kazánoknál fordul elő (nálunk például két, több mint húszéves kazán működik gond nélkül - természetesen ezekben sincs ilyen érzékelő). CO mérgezés akkor is előfordulhat (bár nem valószínű), ha csak pont annyira gyenge a huzat, hogy a láng még nem terül el, de egy kevés égéstermék (benne némi CO tartalommal) visszajut a légtérbe. A CO mérgezésről
Sem a tervezők sem a kivitelezők nem értenek a kéményekhez. Valahogy annak idején (mivel az akkori nyílászárók idején nem volt fontos) nem különösebben tanították ezt az iskolákban. Sajnos 15 év nem volt elegendő, hogy megtanulják a kémény működését. (A kémény működéséhez a korábban leírt csak az egyszerűsített fizika, mivel a kéményeknél még ezernyi más dolgot is figyelembe kell venni)
Az elszívó ventillátorok pedig még hatalmasat rontottakaz amúgy is egyre rosszabbá váló helyzeten.
Ezért találták ki a zárt égésterű kazánokat. Ez az egyedüli biztonságos megoldás a mai kor technikája szerint. Az összes többi (CO érzékelő, huzatérzékelő, légbeejtők, stb.) csak tüneti kezelése a problémának - de azért sokat segítenek.
Köszönöm a kimerítő válaszokat. Most már világos a működés.
A lényegi részeket itt szépen leírtátok, és az pár ember aki olvassa meg is világosodott, de erről a felhasználók 99%-ának fogalma sincs. Nekem pl. sem a tervező, sem a kivitelező nem beszélt annak idején erről. Azt mondták, a kazánban van CO érzékelő ami lekapcsolja a lángot ha gond van, mással nem kell foglalkozni. Itt tehát több kérdés is felmerül. Például, ha van beépített biztonsági szelep, akkor hogyan fordulhat elő CO mérgezés? Nem elég hatékony a védelem?
Egy kicsit visszaolvasgatva felötlött bennem néhány gondolat, amelyek sok mindent tisztázhatnának (szakmai könyvekben biztos szebben van leírva): 1, a levegő anyag (!) - ez nagyon fontos dolog, mivel el nem tűnik a semmibe és a semmiből nem keletkezik, hely, tér és idő kell a mozgásához, no és tömege van. 2, A gravitáció miatt minden anyag - így a levegő is- lefelé igyekszik. 3, A hideg levegő nehezebb, mint a meleg levegő. 4, A rendszer a minél kisebb helyzeti energiára törekszik - azaz a nehezebb (nagyobb fajsúlyú) levegő lefelé igyekszik, úgy, hogy ennek hatására a meleg levegőt felfelé tolja. Ehhez szükséges az 1. pont beli megállapítás, hogy hely és idő kell hozzá. Ha a teret bezárujuk, akkor a levegő nem tud mozogni. 5, Az égéstermék (füst) -mivel sokkal melegebb, mint a levegő- ezért sokkal kisebb a fajsúlya. 6, a levegő összetétele 20% oxigén, 79% nitrogén, 1% miegyéb. Égéskor az oxigén tartalmat használja fel a tüzelőeszköz. Azaz a kéményen igyekszik távozni a nitrogén (ezzel olyan sok dolog nem történik, csak felmelegszik), a megmaradt oxigén, a széndioxid, a szénmonoxid(minél tökéletesebb az égés annál kevesebb keletkezik), a vízgőz (a szénhidrogének - pl. földgáz- hidrogénjének égésekor keletkezik), és az eltüzelt anyag függvényében egy kevés egyéb vegyület és korom.
A (hagyományos - nem turbós) kémény működése: A tűz égésekor forró gázt keletkezik. Mivel ennek környezetében lévő hideg levegő igyekszik lelfelé az égésterméket felfelé (a kéményen kifelé tolja. A kémény huzata (ideális esetben) az a kéményben lévő forró gáz súlyából adódó nyomásának és a környezet (nehezebb) levegőjének súlyából adódó nyomásának a különbözete. Azért ideális esetben, mert ilyenkor megfelelő mennyiségű friss levegő tud beáramlani. Amennyiben a lakást úgy bezárjuk, hogy (elegendő) levegő nem tud beáramlani, akkor a lakásban lévő légnyomás nem lesz elegendő ahhoz, hogy a kéményben lévő égésterméket kinyomja a kéményből (hiszen azt nyomja visszafelé a felette lévő (jópár kilométer magas) levegő). Egyszerűbben fogalmazva: a kéményen akkor tud az égéstermék eltávozni, ha a szügséges levegőmennyiség be tud jutni a házba (és a házból a tüzelőberendezésbe). Ezek a nyílt égésterű (azaz a szoba levegőjét használó) tűzelőeszközök.
A nyílt égésterű eszközök használata rendkívül veszélyesek a mai jól záródó nyílászárók mellett. Lévén, hogy ezeken az ablakokon a szükségesnél nagyságrendekkel kevesebb levegő jut be, ezért le kell rontani a légtömörségét: le nem zárható légbeejtőt kell beépíteni (vagy az ablakba vagy a falba). Normál esetben ezek már tudják biztosítani a levegő-utánpótlást. A légbeejtő használata addig megoldás, amíg nincs elszívóventillátor a házban (ide értve a konyhai páraelszívót és a WC-ben vagy fürdőszobában működő szellőzőventillátort is). Ezek mind a többszöröse levegő kiszívására képesek, és sokkal nagyobb nyomáshiányt tudnak előidézni, mint a kandalló kéménye. (A kandallók 10Pa körüli huzatra készülnek (forrás), míg az elszívó ventillátorok akár 300-500 Pa nyomáskülönbséget is tudnak produkálni. Azaz a kémény 10Pa huzatával szemben megjelenhet egy 100-200 Pa ellentkező irányú szívó hatás (elszívó ventillátor használatakor), azaz visszaszívja a levegőt a kéményen keresztül. Ez az álmoskönyv szerint rossz jel. A szagelszívó hatalmas mennyiségű levegő elszívására alkalmas, így (még a lentebb említett légbevezetők használata mellett is) minden különösebb nehézség nélkül vissza tudja szívni a kéményt - ami szénmonoxid-mérgezéshez vezet. Az elszívók 200-1000m3/óra teljesítményűek, a légbeejtők maximum 50-70m3/órára vannak tervezve. A modern ablakokon 1-3m3/óra levegő jön be. Azaz a kéményt várhatóan vissza tudja szívni. Erre megnyugtatóbb megoldás az elszívó kapcsolójával sorba kötött ablak nyitottság érzékelő. Így az elszívó csak nyitott (vagy buktatott) ablak mellett indulhat el a ventillátor - és így már biztonságos a rendszer.
A turbós kémény egyszerűbb eset: a kéményen két cső van - az egyiken befelé jön a levegő a másikon kifelé megy. És hogy ez szépen működjön a levegőáramlást ventillátor segíti.Ventillátor nélkül ezek az eszközök nem működnek, mivel a belső kialakításuk, ellenállásuk, stb. a ventillátoros működésre készült. Ennek előnye, hogy a lakás levegőjétől teljesen független a tüzelőberendezés levegőellátása, így a CO mérgezés kizárt. Ilyen zárt égésterűek a turbós és a kondenzációs gázkazánok. Szerintem a mai légtömör (sőt szagelszívós) házakba csak ilyen készüléket engednék tenni.
ha jól emlékszem Devon 25 x14 es szelvényű kéményéről volt szó. Nála béleltek és gyakorlatilag elrontották a kéményét .
A számolásról :
Egy új berendezést, gyártmányt - esetünkben kéményt - természetesen meg kell tervezni - ennek része a számítás , a méretezés, hogy feleslegesen ne készüljön semmi.
De egy meg lévőnél ?? Ha azt akarjuk tudni, hogy tudja e az előírt paramétereket meg kell vizsgálni az arra kitalált módszerekkel. Szemre vételezés, a méretek ellenőrzése, műszeres mérés - ha szükséges - és esetleg ellenőrző számítás (na ez nagyjából azonos a tervezéskori méretezés számítással)
A manipulácvióról : nyilván nem fog egy tervező falsul számolni, akkor önmagát csapja be, de egy evidens dolgot sem fog felelegessen számolgatni - hacsak a hüje bürokraták rá nem kényszerítik.
Egy gépkocsit alaposan megterveznek sok - sok paraméterre, de ha már meg van, nem fogják azt számolni, hogy egy 80 kg -os embert elbir e, ahogy egy a legegyszerübb 14 x14 szelvényü kéménynél se igen kell számolással méretezni egy adott szokásos teljesítményre. Ott vannak táblázatok azokból jól korrekten ki lehet nézni - végül az is méretezés - csak sajnos főleg a kéményesek huzzák szegény laikusokat a csőbe.
Ahogy egy vízvezetéket, egy kifolyót se igen méreteznek mindig számítással, egy csavart se számolnak állandóan szakító szilárdságra - elvileg lehet, de felesleges.
Aztán lehet mindig az előírások büvőletében élni ill. azzal visszaélni, de ez már etikai kérdés.
"Egyébként kiszámolni mindent lehet, a slást lehet alakítani manipulálni - a kész terméket nem. A kész terméket - esetünkben egy kémény - ezt nem számolgatni kell hanem ' megvizsgálni ' !"
Mit értesz számolgatáson? ... mert ha a hő és áramlástechnikai méretezést akkor igazad van, így utólag értelmetlen. Azzal kellett volna kerdeni mielőtt hozzányúkászik valaki a kéményhez. Felmérni minden eshetőséget és csak utána belevágni.
Ez nem teljesen így van ... visszaáramlás azért alakul ki mert nem alakul ki huzat ... ennek egyik feltétele hogy megfelelő mennyiségű levegőt tudjon a kémény huzata az adott helységbe beáramoltatni. Ezt okozhatj a nem megfelelő hatásos magasság, kis kürtőméret, légbevezetés hiánya, bukószél, dugulás döglőtt macska stb. Ha az égéshez szükséges levegő mennyisége nem adott vagy nem bejuttatható akkor az atmoszférikus égővel ellátott berendezések a helyiség levegőből pótolják az égéshez szükséges oxigént, a huzat ugye nem biztosított ezért a deflektoron át a helységbe jut az égéstermék ... az oxigén szintje csökken az égés egyre tökéletlenebb lesz, a CO menyisége pedig megnő ... ebből adódhatnak mérgezések. Mire a láng kialudna az oxigén hiánytól régen meghalt mindenki a helységben, lakásban stb.
"De hogy visszatérjek az eredeti kérdésre: azt írod, turbósnál elalszik a láng, mivel nincs égési levegő. De miért nincs? Elméletileg ott is vissza tudja szívni a kéményen, sőt, ez így nem is pontos, mivel tudtommal itt pont az a lényeg, hogy a levegő sosem fogyhat el mivel kültérből jön."
Az idézett mondat előtt írtam, hogy ha a készülék nem tiltana le a ventillátor leállása esetén ... hipotetikusan ... Szóval ha ilyen lenne akkor egy pl. átlagos 60/100 as cső a csőben rendszer mondjuk 3 méter magasba kivezetve iránytörések nélkül képtelen az égési levegő beszívására ugyanabból a légnyomásrétegből. Vagyis a 60 mm-es égéstermék elvezető cső 3m magasságot figyelembe véve tized annyi huzatot sem termel ami legyőzné a hőcserélő stb alaki ellenállását plusz azt a 3 métert amit a légellátási oldal emelkedik ... Leméreteztem ... megmakkan. És még csak az égéstermék elvezetésésről nem is beszéltem.
Igazad van a levegő sosoem fogyhat el, ha a ventillátor működik, ami kb 120-200 Pa val húzza és nyomja a rendszert. Ezért minimum P1 nyomásosztályúak az ilyen csövek. Ha nem működik akkor nincs égési levegő sem ... egyes rendszerek képesek lehetnek akár venti nélkül is működni de ezeknek magasnak és igen felbővítettnek kell lenniük (valszeg szétválasztott rendszerben) baromi rövid égési levegő ellátó rendszerrel.
A 25x14 es kéményedbe - aminek a szelvénye nem szerencsés sőt tiltott tetted eza csövet.
Nem én tettem bele, hanem kéményes szakember. Nyilván ő is tudta amit te, hogy a huzat rosszabb lesz, mivel így fele akkora a kéménykeresztmetszet. Akkor meg minek rakta bele, és miért nem cserélte meg a kürtőt inkább? Nyilván a lehúzás miatt, mert a bélelésen többet keresett. A kémény nyíl egyenes, nincs benne elhúzás, a magassága megfelelő, és csak egy 10kW-os tűztér van rajta. Szerencsére nem füstöl vissza, illetve nem szerencsére, mert ha visszafüstölne, akkor garanciában leszereltetném az egészet. Most viszont pont azt sikerült elérni, hogy a füst távozik a kéményen -nem élhetek garanciális kifogással-, de a huzat sokal gyengébb, pl. amikor fát teszek a tűzre és kinyitom az ajtót, akkor egy kevés füst mindíg bejön a szobába mert nincs akkora huzat, hogy nyitott ajtónál inkább a kémény felé távozzon. Zárt ajtónál nincs gond, de azt azért látom, hogy a huzat jóval gyengébb.
Ha nem tiltana le akkor is elalszik a láng mivel nem lesz ami égési levegőt biztosítana számára
Ezt nem értem. Hagyományosnál a visszaáramlás azért következik be, mert nincs oxigén a helységben és a kéményből akarja megszívni. Itt is van már kérdésem, pl. miért nem fullad be a lág, amikor a helységből már nincs oxigén, a kéményből pedig eleinte csak a benne lévő égésterméket tudja visszaszívni, ami szintén nem sok oxigént tartalmaz?
De hogy visszatérjek az eredeti kérdésre: azt írod, turbósnál elalszik a láng, mivel nincs égési levegő. De miért nincs? Elméletileg ott is vissza tudja szívni a kéményen, sőt, ez így nem is pontos, mivel tudtommal itt pont az a lényeg, hogy a levegő sosem fogyhat el mivel kültérből jön. Tehát az égési levegő utánpótlása mindenképp biztosított, csak az égéstermék nem tud távozni ha leáll a ventillátor, mivel nincs gravitáció.
Elnézést, hogy belekotyogok, de annak idején a nyílt égésterű készülékemnél is azt mondta a tervező, hogy a visszaáramlástól már nem kell félnem, mert ezekben a kazánokban már van egy CO érzékelő, ami lekapcsolja a kazánt ha CO-t és visszaáramlást érzékel. Ez 98-ban volt, az akkori középkatnál magasabb minőségű kazánnál. Ezt csak azért írom, mert feltételezem, hogy ennek fényében a kazánok 80%-a már rendelkezik ilyennel, mégis van visszaáramlás miatti baleset. Tehát a bizt. rendszer nem ér semmit. Ezért én nem hiszek abban sem, hogy a kondenzeknél 100% a biztonság.
Ja, és a mostani kazánt újra tudom indítani én magam, nem kell sürgősségi kiszállással sok-sok pénzért intéztetni. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amíg a ventillátort ki nem cserélik, nincs fűtés, sem melegvízellátás.
Ez egy újabb érv amellett, hogy ne cseréltessem ki a rendszeremet modernebbre.
"Meglehetett. Belement egy 140-es cső, ez már szabályos kör alakú. Csak fához, kandallóhoz ótvar. Abban is biztos vagyok, hogy az aluhoz hasonlóan szét fog rohadni az egész 15-20éven belül."
A 25x14 es kéményedbe - aminek a szelvénye nem szerencsés sőt tiltott tetted eza csövet. A szevény méretek 25x14 = 350 cm2, a körszelvénynél D2 Pi/4 - 14 x14 x 3,14 /4 = 154 cm2 ez még a négyzetes szelvénynél is kissebb az ugye 196 cm2.
Ha viisza fúj csak a szelvénnyel lehet baj - meg sok egyébbel (magasság, törések sőt a belső fal felület - a súrlódási tényező miatt.
Egyébként kiszámolni mindent lehet, a slást lehet alakítani manipulálni - a kész terméket nem. A kész terméket - esetünkben egy kémény - ezt nem számolgatni kell hanem ' megvizsgálni ' !
A korroziálló acél az nagyjából a saválló acél ki így ki úgy nevezi , ezen belül is sokféle van.
Egyébként szerény véleményem szerint ha már valaki ellensége a téglafalú kéményenek - bizonyos esetekben az egyszeri mezei acél ha jól emlékszem A38 is megfelel - természetesen 'megfelelően' szigetelve. A falvastágság nyilván kicsit nagyobb.
A füstgást távozásának nem az acél minősége a feltétele, az anyag minőség egy éllettartamot befolyásoló tényező ezt néha azért a használó is eldönthetné.
Pl. az szép új lemez ajtók. Tisztító ajtónak nevezik.
Most látom mennyire felesleges ez a szerkezet így.
Lemeltem az Árendás Gábor által gyártott ' Korrzióálló kéménytisztító ajtó 't - csak a mozgó részt . Szép, de felesleges, mivel belül az alu béléscsőn van még egy 'ajtó' , ez egy egyszerű lemez kupak /sapka. A cső végződésen van egy kondenzátum gyűjtő, aminek az alján egy csapos kivezető csővecske, amire ráhuztak egy polieteilén csövecskét , amit tetszésszerinti helyre el lehet vezetni.
Tehát az ajtó belsején egy matricán még az ÉME eng. stb.
Most az anyagát nem cikizem , de érdekes a kialakítás - mint valami kemence ajtónál
avn egy benyuló un. dugó - ami ráadásul hőszigetelt - ha jól látom valami üvegygapottal. Csak azon morfondírózóm egy cserépkályha ajtó nincs lehőszigetelve - itt meg a semmit leszigeteltetik. Jó van a peremél szelelés elleni szigetelés is - igaz ajt a műszakiak csak tőmítésnek nevezik. Cserépkályhánál kemencéknél mig engedték azbesz zsinór volt itt a modernebb anyag - valami filc.
Ennek az ajtónak van egy ára : anyag és kialakítás miatt valami magas.
Egyszerűbb lenne - főleg a bélelt gázkéményeknél - egy mezei lemez ajtó A38 -ból, jó a nyitó lapra a tőmités nem ártana , de hőszigetelés itt ??
Aztán a jól megfejt ügyfél izlésénel megfelelően lemázolhatná - ja ott meg a festék minőségét írnák elő, miért ne.
Na mostmár visszteszem az ajtó lapot, viszont a zsanér isteni - ötletes konstrukció-
Ha a ventillátor leáll a kazán letilt, jó sokba lesz neked mert megint beindítani pénzes dolog ... Ha nem tiltana le akkor is elalszik a láng mivel nem lesz ami égési levegőt biztosítana számára. Ezekkel a rendszerekkel is jól mellé lehet lőni, ha nem olyan méretben szerelik és nem oda ahová a (gépész)tervező megálmodta. Alulméretezés sok töréspont stb. ...
Más dolog ... a kandallóhoz és az esetleges elszívások meg fokozott légzárású nyílászárók ... meglévő épületeknél én sem tatom fontosnak a kéményről szóló tervrajzokat, de pl. méretezést mindenképp, mivel pont ezzel lehetek biztos abban, hogy a kandallóból a kéménybe fog áramolni az égéstermék (ha megfelelő a magassága, mérete, és a légutánpótlása) ... ki tudom választani az égési levegő biztosítás módját is ... van olyan progi amivel az egyéb mesterséges elszívókat is figyelembe tudom venni. Kandallónál ez még nem is lehet olyan nagy gond (hacsak nem gázkandalló) hiszen látszika a füst, de egyéb atmoszférikus gáztüzelő berendezéseknél már komoly életveszélyes helyzetet is teremthet.
Én is azt kérdezném mint az előttem szóló. Mi ebből a tanulság? Kis túlzással, akár egy borotvapengével is kiirthatja magát bárki.
Érdekes kérdés a turbó/kondenz kazánok is. Amennyire én tudom, ezeknél a berendezéseknél már természetes gravitáció sincs ami kivinné az égésterméket a szabadba, ezért azt egy újabb hibaforrással, egy ventillátorral oldják meg. Mi van akkor, ha a ventillátor megáll? Elvileg semmi, mert a kazán zárt égésterű. De a gyakorlat sokszor más, mint az elmélet.
Kelljen szakvelemeny, elozetes felmeres, meretezes, muszaki atvetel egy elszivohoz is?
Sot, eves felulvizsgalat?
Vagy inkabb fogadjuk el, hogy vannak akik korultekintes nelkul uton atmenessel, vannak akik 120-al kanyarbevetellel es vannak akik elszivos kandalloval olik meg magukat?
Neha azt gondolom, hogy ilyeneket kellene altalanos iskolaban tanitani, mert nagyobb ra a szukseg az eletben mint a papucsallatkara.
kéménnyel, falakkal, tetővel. A kiszemelt épület jelenleg egy eléggé lerobbant ház, amit szakemberekkel szándékozok rendbe hozatni, mindenben az ő tanácsaikat meghallgatva.
De: nem fogom megvárni míg a kémény majd rám dől. A SAJÁTOM lesz és ahányszor a házhoz érek, ránézek, mert az enyém. És akár jön a kéményseprő, akár nem, úgy is meg fogom nézni milyen a kéményem belülről. Mint ahogy akármilyen tüzelés is lesz, lesz olyan berendezés ami riaszt ha oda nem való égéstermék szivárog vissza.
Mikor a jelenlegi lakásban a kandallót akartuk csinálni, kihívtuk a kéményseprőt hogy nézze meg a kéményt. Akkoriban a szobában levő tisztítónyílás be volt vakolva, a padláson levő meg be volt falazva. Persze hogy nem bontotta ki és nem is bontatta ki. Megnézte a kéményt, kívülről, az udvarról. És megadta a szakvéleményt:
"szép kémény (egy éve volt tatarozás), persze hogy lehet bele kandallót kötni." Fizettem és elment. Aztán kibontottam, megnéztem, kipróbáltam, tamácsot kértem (itt) stb, és most működik.
NNNnna. Még mindig érdekelne ki hogyan állna hozzá a dolgokhoz.
Különben azért nem izgatom magam, mert a kéményem kétkürtős. Az egyik volt a problémás méret, de a másik az 14x14-es, ami bár szintén nem nagy méret, de legalább szabványos. Mondjuk az jelenleg pinceszellőző, de át lehet alakítani a kéményesek szerint, vagyis fel lehet cserélni a kettőt. Ha nagyon nem lesz jó a bélelt kéményem a következő télen, akkor át fogom alakíttatni.
Fishneck esetében értelmezésem szerint egy családiházról van szó, mint ahogyan esetemben is.
Erre emlékszem, így valóban egy új kéményt nem szabad építeni. A magyarázat is ésszerű volt - tisztítási nehézségek, stb.
Visszatérve az állékonyságra : a jól megépített kémények nem mennek tönkre "csak úgy". Nem beszélve az említett szelvényedről, ez még állékonyabb - no a héjalástól való kinyulás azért nem korlátlan. De nagy kinyulásnál (több méter) szögvas kerettel, kikötéssel elkerülhető egy extrém esetben történő dőlés is.
"Belement egy 140-es cső, ez már szabályos kör alakú. Csak fához, kandallóhoz ótvar."
Ha korr acél a cső - sasválló jó- csak a szelvény kevés..
Amit a lakásokban burkolnak az már nem kémény (a becsatlakozás alatt) az egy tartály, abba kell a koromnak hullni - amit elvileg a kényseprőnek el kéne vinni.
Ez a mennyiség : megfelelően vezetett fafűtésnél 25 -30 q fa / veder. Tehát kb 100 q fát kell eltüzeli ahhoz, hogy megteljen a tartály, azaz elérje a korom/pernye a becsatlakozást - ekkor már baj lehet. Ez olyan 3 -4 vedernyi mennyiség. Más : sok olyan kéményt - csatlakozást láttam -- un. spórhelteknél, ahol a füstcső minimális volt - gyakorlatilag a kijövő csonk csatlakozott a kéménybe olyan 60 cm magassggban. Itt nagyon hamar megtelhetett a rövid akna - talán szezononként is.
De ennel dugulásnál orrán száján jött a füst - csak kiszedték azt a fél veder kormot.
Azért sokat beszélünk, de még nem tisztáztuk emeletes/sok lakásos vagy egyedi az a ház.
Az én észrevételeim csak az egyediekre vonatkoznak.
Emeletes házaknál már sokszorozódhatnak a problémák, ott jó az ill. szakemberhez fordulni !
Tény : a páralecsapodás miatt viszonylag gyorsan - na nem egy-két év alatt - a kémény felső része fagykárokat szenved/het, de egy totális tönkremenetel minimum 20 év.
Ezzel kapcsolatban két dologgal szoktak riogatni.
1. Ha netán mégis gond van -ne adja az ég-, akkor a tulajdonos fog ülni egyéb felelős híján
2. A "félig tönkremenetel" ideje alatt, amikor a habarcs már nem az igazi, egy nagyobb vihar megbonthatja a kémény felső szakaszát, ami szintén balesetveszélyes.
Ezeket nem én mondom, engem is ezzel kergettek őrületbe -pedig nekem nem is a gázkéménnyel volt baj
érdekes a gázos se ennyire szörös szivű.
Nem kér tervet ilyenkor.
Most írt ebben a topikban valaki arról, hogy ha cserélni akar más típusú kazánra, akkor kell új terv. Csak akkor nem kell, ha azonos működési elvű/teljesítményű kazánra cserélsz. Én viszont arra céloztam, hogy a kazán új lesz, vagyis más teljesítményű/rendszerű. De ehhez sem értek, nekem csak a fatüzeléssel voltak/vannak problémáim.
De mi volt a baj ?? Talána a két oldal aránya nem volt megfelelő ??
Igen. Ez egy 14x25-ös kürtő volt. Tavaly itt kértem segítséget az ügyben. Az első kéményseprő akit kihívtam azt mondta, már valóban szabálytalan, de ne béleltessem mert fatüzeléshez rossz lesz. De én hülye, meg akartam felelni a szabályoknak. Aztán már ott tartottak, hogy teljesen új kémény kell, és vegyek egy előregyártott kéményt. Na azt azért már mégse. Végül kibéleltettem, de azóta szvsz veszélyesebb a kémény mint előtte, mivel a huzata kalap sz*r lett. Ennyit a kéményipari szabályozás hatékonyságáról.
"Előfordulhat,de a béleléssel ezt nem lehet megszüntetni!"
Meglehetett. Belement egy 140-es cső, ez már szabályos kör alakú. Csak fához, kandallóhoz ótvar. Abban is biztos vagyok, hogy az aluhoz hasonlóan szét fog rohadni az egész 15-20éven belül.
Hagyományos fűtésnél ilyen esetben előforduhat tűzeset !!
Ehhez képest, számos ÚJ épületnél látom, hogy a lambéria simán hozzáér a kéményhez. Sőt, a kéményt legtöbbször még díszléccel is körbeveszik, ahol a lambéria vagy a hajópadló odaér. Mégis átveszik. Amit itt tavaly linkelt egy kéményseprő szakember, hogy alumínium bádoggal kell körülvenni a kéményt a faszerkezetek átvezetésénél, én még sehol nem láttam. Azt mindenesetre nem kétlem, hogy az a jó, biztosabb módszer. De nálam nem ért hozzá a fa, csak 10cm helyett 5cm volt a távolság. Ezt kitöltöttük 4cm tűzálló lapokkal, így már remélem nem fog kigyulladni semmi. Nekem ezen nem egy 50kW-os kazán csücsül, csak egy 12kW-os kandalló, ami szakaszosan üzemel.
Nos mivel minőségbiztosítás a szakterületem, éppen elég szabvány, előírás vagy rendelkezés hat rám naponta, tudom hogy ezeknek a fele elég lenne, ha az ember ÉSSZEL és JÓZANUL dolgozna. A többi szabály a hülyeállóság elérése végett hozatik...
A kérdés az, hogy a saját telkemen álló saját házamban mik azok a szabályok amik kötelezőek és mik azok amik célszerűek illetve amik megkerülhetőek.
Példának venném a ház jelenlegi állapotát: nincs róla hivatalos tervrajz, semmi okmány a használatba vételről (1959?),. Közben engedély nélkül kétszer is hozzá toldottak, a gázkészülékek is egy ilyen engedély nélküli toldásban vannak (igaz 20 évvel korábbi toldás). A kéményekről tuti semmiféle okmány, és feltételezem hogy még kéményseprő se látta őket sose. Ettől függeltenül működött minden és senki nem halt meg, mivel az előző tulaj ésszel csinálta a dolgokat.
Nna... szóval én is ésszel, hozzáértő emberrel, de a lehető legkevesebb (esetelg szabálysértés terhe mellett) adminisztrációval szeretnék eljárni... kérdés hogy mik a lehetőségek...?!
"mert a gáz égésterméke megeszi az épített kéményt. "
Ez így nem igaz. Ezt csak a kéménybélelőlobbi állítja, lekorumpálja a kéményseprőket.
Tény : a páralecsapodás miatt viszonylag gyorsan - na nem egy-két év alatt - a kémény felső része fagykárokat szenved/het, de egy totális tönkremenetel minimum 20 év. Ha tizenötévente átrakatja valaki a 4 - 6 felső sort, a bélelés töredékéből megoldható.
"Ha új kazán lesz, ahhoz eleve méretezni kell a kéményt, amihez terv/szakvélemény is kell. "
Sajnos !!
Ennyi erővel elő lehetne írni egy födém méretezését is 30 évi használat után - nehogy leszakadjon. Ez1 : 1 000 000 -hoz elő is fordulhat.
Én lakáscserénél javasolnám sok mással együtt ezt is - a statikusok jót kaszálnának !!
Egy 20 éve használt kéménynél, amit mindenévben ellenőriz a kényszerszolgáltató seprőscég, mindig megfelelt, sőt legelőször is, amikor rátették a kazánt --- egy cserénél
(azonos tipus, azonos teljesítmény )
minek méretezni ??
érdekes a gázos se ennyire szörös szivű.
Nem kér tervet ilyenkor. A formális parasztlogika szerint ezek szerint eddig 21 - szer félre vezettek a kényseprők !!!
Természetesen a kazáncserét csak hozzáértő/engedélyes gászerelő végezeheti. Neki kell megállapítani a gáztömöséget, a légcsere megfelelőségét és a kémény korábbi engedélyét is illik megnézni.
Bontáshoz kell engedély !! OK.
"kürtő mérete volt antiszabványos." Előfordulhat,de a béleléssel ezt nem lehet megszüntetni !
De mi volt a baj ?? Talána a két oldal aránya nem volt megfelelő ??
"a füst nem akar kimenni rendesen."
Ilyen eset a rokonságban volt - kapott egy korr acél bélést a kémény, azóta a kazán használhatatlan - vegyestüzelésre -- gázzal szerencsére megy.
"mert a kéményhez túl közel vannak a faszerkezetek"
Hagyományos fűtésnél ilyen esetben előforduhat tűzeset !!
DE : gáznál akár béleletlenül i kizárt. Béléssel még kizártabb !!!
Korábban e topik nyitója azon kesergett, hogy milyen kár, hogy a tüzelőanyagkereskedéseknél nem kérik a kéményseprő engedélyét - slamposan idézve !!
Meg hogy egy vaskályha beállítását miért nem kötik engedélyhez !!
Nem a kéményét , az ok. De ha vesz a szivar egy vaskályhát, vesz hozzá megfelelő füstcsövet, összeszereli, begyujt ---ehhez engedély ??
Jó !!! ha valaki kétbalkezes műszaki analfabéta - kérjen meg hozzáértőt.
A tüzelés, a fűtés nem játék, ahhoz is érteni kell, de ennek semmi köze a mai kéményseprőszakma " pofátlan " túlterjeszkedéséhez.
Van egy üveg borom, ha valaki a kéményseprői hanyagság miatt baleset megállpításról tud , tegye nyilvánossá -- kapja a bort.
Van sok CO, mérgezés - a sok emberi hanyagság tudatlanság miatt ennek csak kis töredéke a kémény miatti.
Ja a tűzveszélyről ne feledkezzetek meg - főleg hagyományos fűtésnél.
Gáznál kizárt - hacsak az olajat nem hagyod a tűzhelyen , s közben szomszédolsz - vagy internezel. Nekem tegnap egy tepsi pogácsám szenesedett el !!!
Nem vagyok szaki, de azt hiszem, ezzel bőven szívni fogsz. Nem a legolcsóbb, de talán a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha egy kéményes céget bíznál meg, akiknek csak az igényeidet adod meg, a többit elintézik helyetted.
Az szinte biztos, hogy gázbekötéses kéményt bélelni kell, mert a gáz égésterméke megeszi az épített kéményt. Ha új kazán lesz, ahhoz eleve méretezni kell a kéményt, amihez terv/szakvélemény is kell.
Ha bontani/újraépíteni kell a szilárdtüzelésűhöz tartozó kéményt, akkor még az építési hatóságnak is be kell jelenteni a dolgot, főleg, mert tetőkibúvót biztosan kérni fognak, az pedig a tetőszerkezet megváltozásával jár. Bár ezt esetleg ki lehet védeni egy kéménylétra megépítésével, akkor megközelíthető lesz a kémény, de nem kell bántani a tetőt, ezért nem építési engedélyköteles -és olcsóbb is-. Mondjuk ettől még a bontásra elvileg engedély kell.
Sok jóra ne számíts. Szivatnak ahol tudnak. Nekem is problémám van/volt a kéménnyel, pedig hívtam szakembert még tavaly. Nekem fatüzeléshez kellett a régi kémény, aminek semmi baja nem volt, kiváló állapotban volt, csak épp a kürtő mérete volt antiszabványos. Emiatt majdnem többszázezres kiadásba hajtottak bele a hiénák, de szerencsére egy régivágású, értelmes kéményseprő lebeszélt róla. Végül béleltettem a kéményt, mint egyetlen és viszonylag olcsó megoldás, de azóta egy kalap nem mondom mi lett a kémény. A huzata meg sem közelíti a bélelés előtti értéket, már megbántam az egészet -ismétlem, ez fatüzeléshez értendő, a gázhoz kifejezetten jó a bélelés!-. Most megfelel a szabálynak, csak a füst nem akar kimenni rendesen. Értelmes volt, aki kitalálta ezt a hülyeséget.
És még így is kötekedtek egy sort, mert a kéményhez túl közel vannak a faszerkezetek -bár a gerenda sehol nem ér hozzá, de nincs meg a 10cm-. Végül egy éghetetlen lappal szigeteltük el a kéményt a szerkezetektől, de a bélelés miatt állítólag ez már amúgy is kevéssé érdekes. Úgyhogy nézd meg azt is, hogy a faszerkezet -pl. a tetőnél-, milyen messze van a kéménytől, mert abba is bele fognak kötni.