A tiszta parázs még jelentős mennyiségű CO-t termel?
A 98% lehet, hogy túlzás, de a híradásokban én még csak gázkészülék eredetű CO mérgezésről/halálról hallottam, kandallóról soha. Ez nem jelenti azt, hogy akkor az nem létezik, hogy de hogy nagyságrendekkel kissebb ennek az esélye, az szinte biztos. Már csak azért is, mert a kandalló -a gázhoz hasonlóan- az égéskor termel nagymennyiségű CO-t, ha viszont égéskor van visszaáramlás, akkor az még bőven füstöt és büdöset jelent, amire reagálhat az ember.
A CO mérgezéses probléma elsősorban a gáztüzelés bevezetése óta terjedt el, ezt még a szakcikkek is kiemelik. Kandallónál szóba sem kerül, hogy CO érzékelőt helyezzenek a kéménybe, míg a modernebb gázkészülékeknél ezt tartalmazza a készülék, vagy a kémény.
A szilárdtüzelésnél inkább a tüzet jelzik reális veszélyként, nem a CO-t. Csak ma már az össznépi para világában -rettegj a vírusoktól, kéménytől, mindentől- ez is kezd alaptalanul összemosódni. Ettől még veszélyes üzem egy kandalló is, de nem elsősorban a CO miatt.
Az elmúlt évben egy szakmai konferencián megmutatták az álomházat csak amúgy gépészileg. 2 szintes kb 160m2 sorolom :
kondenzációs kazán faelgázosító kazán ezek támogatására vagy akár padlófűtést magában ellátó napkollektor kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés szag és páraelszívók ahová kell ... kandalló (vízmelegítős pellet) plusz ha nem tudsz mit kezdeni magaddal geothermikus fűtési rendszer
ez utóbbi nélkül a fentiek ára akkor kb 7-10 milló forint lett volna
ez álom (mármint nekem) tényleg szép de az sem csinálja meg aki tehetné. Úgyhogy jobb kicsiben elkövetni mindent a maxi biztonságért, betartva a néha feleslegesnek gondolt előírásokat, mert az ördög nem alszik.
Attól, hogy nem beszélünk a különböző elszívó ventillátorokról (konyhai páraelszívó,wc, fürdő szellőztető ventillátor), attól még rendkívül komoly probléma. A nagyon sok házban van ilyen - teljesen szakszerűtlenül bekötve.
Kéményt pedig a szabványok, előírások szerint kell építeni. Ha készüléket cserélsz, akkor pedig az épp aktuális szabványoknak kell megfelelnie. Ez nem vélemény kérdése, akár szeretjük akár nem. Ha most a gázkészülék kéményére saválló csövet írnak elő, akkor az kell. (Nem ismerem pontosan az előírásokat - ezt ezzel foglalkozó embertől kellene megkérdezni.)
A CO egy nagyon alattomos dolog. (Cserepkalyha lehet hogy csak regen volt, amikor en gyerek voltam, akkor volt tobb olyan eset.)
A szenmonoxid egy szintelen, szagtalan gaz, es nem nehezebb a levegonel (mint a CO2), nem ul le alulra. A vorosvertesthez szazszor (vagy meg tobb) jobban kotodik mint az O2. Ha egy vorosvertest egyszer O2 helyett CO-t vett fel, akkor az nagyon soka, vagy soha nem adja le. Igy ha a levegoben iszonyat kicsi aranyban is van CO, az szep lassan megkoti a vorosvertesteket. Hiaba veszel levegot, egyre kevesebb olyan vorosvertested van, ami kepes az O2-t es a CO2-t szallitani. Ugy fulladsz meg, hogy nem fulladsz.
Tehat nem azonnal halalos, hanem ha van a helyseg levegojeben, akkor szep lassan elfogy a vorosvertested.
"Azaz nyílt égésterű kazán+e ls z í v ó=(ön)gyilkossági kísérlet."
Elszivóról soha nem beszéltem !
meg a régi rossz ablakos házakról meg úgy általában mindig a kéményesek túlterjeszkedéséről.
Ez az állandó kell kell kell nem álja meg mindig a helyét -legalábbis műszakilag.
Pl. azaz kémény bélelés kell kell ... csak akkor aha gáz és csak akkor ha az életartamot nézzük. Habár egy helyesen vezetett üzem esetén nem biztos hogy kell.
Téglából - megfelelően építve, szigetelve az egyik tart 25 évig a másik 26 ig.
Nem halottál még samott avagy saválló tégláról ???
De ha valaki az előírások bűvkörében él akkor mit lehet tenni !! Az a leállítás meg csak egy plusz biztonság !!!
Cserépkályha: 1, Amikor már csak parázslik, akkor nem fog neked visszafüstölni, akkor sem, ha a szagelszívó már a kéményen kereszül veszi a levegőt. Ez csak időzítés kérdése. Ilyenkor szépen lassan telik meg a ház CO-val. 2, Alszol és megy a wc elszívó ventillátora.
Balesetek: a 98% nagyon messze van az igazságtól. pontos számokról nem tudok, de inkább az 50-50% áll közelebb az igazsághoz.
Ilyen kialakítást, (feltételezem spirálkorcolt belső csöves alu szerelt kéményed van) én még nem láttam. Meg nem is hiszem hogy bárkiis áldását adná rá. A szerelt kéményed ha nem P1-nyomásálló akkor alkalmatlan erre a feladatra. Ha nyomáskiegyenlíted mint az SQ kéményeknél akkor meg elvész a zárt rendszer előnye hiszen így is úgy is huzat kell hogy elvigye az égésterméket, akkor meg ugye akár vissza is áramolhat. Ha magasan van a kitorkollás akkor járj utána, hogy olcsóbb, szétválasztott vagy koncentrikus rendszerrel. Inkább vedd meg a rendszert minthogy barkácsolgass, ráadásul tuti, hogy ilyen barkácscuccal hivatalosan be sem üzemelik neked, így meg ugrik a garancia ami ugye sz*r ügy lenne.
Ha gázkészüléket cserélsz, akkor a jelenlegi előírásoknak kell megfelelnie a kéménynek. Tehát valószínűleg bélelni kell. Avagy parapetesre megcsinálni az egészet, és akkor még a kéményseprőkkel sem lesz gondod. Érdeklődj a gyártóknál (pl Junkers ) Fontos, hogy olyan készüléket (gyártót) válassz, akinek van szervíze, (beüzemelő, karbantartó, javító embere) a közelben, mivel kellemetlen, ha 200km-ről kell jönnie a szervíznek. Az is előnyös, ha több szervíz is van, mivel az árak így lefelé mennek.
"Létezik a turbós kazánból olyan is, ahol a levegő bevezetést a külső oldalfalról behozott csővel is meg lehet oldani, a kimenő gáz pedig a kéményen keresztül távozik"
Lehet ezt a megoldást úgy értelmezni, hogy a meglévő kazánomat ami nyitott égésű, ha mégis zárt turbósra cserélném, akkor maradhatna a jelenlegi szereltkémény a trutyi elvezetésére, a bejövő levegőt pedig egy oldalfalon kivezetett csőről biztosítanák?
Ez lényegesen olcsóbb lenne, mint a teljes rendszert lecserélni.
Cserépkályhától hogyan lehet meghalni? Azon kívül, hogy leég a ház?
Szilárdtüzelésnél ha visszafüstöl a tűztér, annak hamar szaga van ami egyértelműen jelzi, hogy gond. Szerintem őrületes teljesítményű kályha kell ahhoz, hogy a füstje azonnal halálos legyen, és még annyi ideje se legyen a lakónak, hogy kijusson az épületből (hangsúlyozom, nem tűz esetére értendő).
A fűtés eredetű halálos balesetek 98%-ban gázzal üzemelő berendezéshez kötöttek, tudtommal.
Ez a táma engem még jobban s érdekel, mert perpill ez érint, főleg, hogy az új kéményem rosszabb lett mint a régi. Mi pedig a kandallót fűtésre is használjuk, úgyhogy elég sokat megy. Nem árt tudni, mik a veszélyei.
Bár hogy őszinte legyek, a kéményem szabályossá tétele, de egyben elcseszése óta én is kezdek arra az álláspontra jutni, hogy inkább utánajárok a dolgoknak, és magam megcsinálom ahogy én jónak látom.
Mert most a papíron szabályos kéményemmel szerintem nagyobb veszélyben vagyunk fatüzelésnél, mint a régi téglalap alakú téglakéménnyel, ami egyébként 30évig tökéletesen működött.
"éjszaka soha nem megy" Mire észreveszed, hogy baj van (mi a fenétől fáj ma egész nap a fejem?), addigra már lehet, hogy nem tudsz ablakot nyitni (egyéni érzékenység) - még nappal sem. Azaz nyílt égésterű kazán+elszívó=(ön)gyilkossági kísérlet. A zárt égésterű (nem feltétlenül kondenzációs) és a nyílt égésterű között árban nincs nagy különbség. Ha cserélni kel, akkor már valószínűleg kéményt is kell bélelni, akkor pedig már lehet duplacsöveset tenni. Létezik a turbós kazánból olyan is, ahol a levegő bevezetést a külső oldalfalról behozott csővel is meg lehet oldani, a kimenő gáz pedig a kéményen keresztül távozik. A harmadik lehetőség cserekor a parapetes kazán - azaz az oldalfalról szívja a levegőt és oda is fújja ki.(hasonlóan a gázkonvektorokhoz)
Elszívó ventillátort pedig csak úgy szabadna bekötni, hogy annak indításakor blokkolja a gázkazán működését. Kandalló/vagyestüzelésű, stb esetén pedig csak buktatott ablak (ablakba épített érzékelő) esetén indítható az elszívó. Légtömör nyílászárók esetén természetesen még légbeejtő is kell. Így már biztonságosan használható a rendszer.
És ez nem annyir ár, mint szakmai hozzáértés, hozzáállás, törődés kérdése.
Az az erzekelo az egy sima homero szerintem. Amig felfele megy az egestermek, addig ott meleg van. Ha elkezd lefele jonni a levego a kemenyben, akkor hideg lesz.
A CO erzekelo igenis egy marha bonyolult szerkezet. Regen nem is volt csak pirometeres, az meg muszer kategoria, abbol sem az egyszeru. Az ujaknak is par ev az elettartama.
Nem a CO visszaaramlas az alapveto problema, hanem a CO termelodes! Sajna a ketto egyutt jar. Ha van jo huzat, akkor megfelelo az oxigen ellatasa a langnak, CO nem is keletkezik! Ha nincs eleg oxigen, tokeletlen az eges, akkor keletkezik a CO. Ez ugye altalaban akkor van, ha a kemeny sincs a helyzet magaslatan, ergo a CO bent is marad a lakasban.
A meghalasokat leggyakrabban a berhazakban gyujtokemenyre kotott szazeve nem karbantartott vizmelegitok okozzak. Ritkabban cserepkalyhak, kazanok. Ezek miatt szigoritani az uj letesitesre vontakozo szabalyokat az olyan mint amikor a sok gyorshajtas miatt az orszaguton kiteszik a 70-es tablat, majd mivel meg mindig sok a baleset kiteszik a 60-as, es igy tovabb. De aki tabla nelkul is 120-al ment a 90 helyett, az ugyse lassit a 70-es tablanal. Csak azokat szopatjak, akik eddig sem mentek gyorsan.
Mi 2005-ben meg nyilt egesteru kazant tettunk be, igaz pincebe de nem kulon legter abban az ertelemben, hogy nincs fokozott legzarasu ajto a felette levo lakoszintbe. Mondjuk legbeejto van ott is (meg billenos garazskapu, ott is huz a levego), konyhaban is (gaztuzhely), meg egyelore wc-elszivo csak. De az tuti hogy partiz evig nem nyulunk hozza, hiaba lett ket honappal kesobb szabalytalan.
Még valami : nálam nyilt égésterü fali kazán van, a legfőbb biztosági dolog nálam - éjszaka soha nem megy -- igaz jól szigetelt a ház, az esti 22- 23 fokról csak 20 -ra csökken reggelre -
Keményebb télen ez sem járható út. Ha kint -10 -20 fok van, akkor fűtés nélkül egy jól szigetelt ház is kihűl pár óra alatt.
Érdemesebb beszerezni 2-3db CO riasztót, és különböző helységekbe, ill. magasságokba elhelyezni. Vagy ha olyan helységben van a kazán, ahol nem probléma nyitva hagyni résnyire az ablakot -pl. pince, tároló stb.-, akkor ezt megtenni.
Közben eszembe jutott egy eset, amit egy barátomnál láttam. A házat készen vették, nem ők építették, de a ház egészen új, 2004-ben épült. Ehhez képest a kazán egy kb. 2*3m-es fürdőszobában van, nyitott égéstérrel -bár ebben a szegmensben új, modern típus-. A helységen ablak nincs, csak egy 110-es cső, ami tetőszellőző akar lenni. A barátom elmondása szerint, a kazán mellé szerelt Co riasztó már kétszer beriasztott. A fürdőből nyílik az egylégterű nappali/konyha, ahol a konyhában egy brutál szagelszívó működik. A házat így építették, engedélyek megvannak.
Az enyémben olyan volt, hogy azon a légbeszívó rácson a kazán felső részén, volt egy hosszúkás, csőszerű akármi, amiből egy kábelszerű akármi ment tovább a kazán felé. Na ez egy igazán szakmai leírás volt. :-) Állítólag az volt a CO érzékelő, mely CO jelenléte esetén lekapcsolta a gázt. Emellett még olyat véltem felfedezni, hogy az őrláng folyamatosan melegített egy hőérzékelőt, tehát ha a láng kialudt, akkor az érzékelő is, így a kazán lekapcsolta a gázt. Ez viszont majdnem biztos, hogy "csak" a robbanás megelőzését szolgálta, hogy esetleges őrláng kialváskor nehogy felgyűljön a gáz a helységben.
Szóval nem tudom, hogy az a csőszerű érzékelő, valóban CO érzékelő volt-e, de nekem azt mondták. Viszont nem nagyon értem, miért nem lehetett egy CO mérőt beépíteni már régebben a nyílt égéses kazánokba? Nem egy bonyolult szerkezet, és ha összeköztik a kazánvezérléssel, akkor egyszerűen kikapcsolható vele az égés, ha CO kezd visszaáramolni.
Ez megint egy tervezési hiba, persze aztán egyszerűbb a felhasználót hibáztatni, hogy minek vett konyhai szagelszívót. Szóval itt is látszik, hogy a tervezés, nem jelent automatikus védelmet semmi ellen.
Balesetek jellemzően a régi ilyen érzékelővel nem rendelkező kazánoknál fordul elő.
Sajnos voltak ellenpéldák is. Hallottam olyanról, amikor az új építésű társasházban halt meg egy család, mert visszajött a CO. Ez kb. 2002 környéként lehetett. Ez egy biztosan megtervezett, méretezett, engedélyezett, és relatíve modern kazán/rendszer/kémény volt. És mégis...
Ez az egyedüli biztonságos megoldás a mai kor technikája szerint
Így igaz.
Az összes többi (CO érzékelő, huzatérzékelő, légbeejtők, stb.) csak tüneti kezelése a problémának
Ez is igaz, de tekintettel arra, hogy a szakma meglehetősen későn reagált a problémára, a használatban lévő gázkazánok 90%-ka még ma is nyitott égésterű. Nem lehet ezt figyelmen kívül hagyni. Pl. elő lehetne írni, hogy a kémény ellenőrzésekor nézzenek rá a kazánokra is, és világosítsák fel a lakót a veszélyekről. Mert az édes kevés, hogy az új házat építőknek már javarészt csak zárt égésterűt engednek.
"Szerintem a mai légtömör (sőt szagelszívós) házakba csak ilyen készüléket engednék tenni."
De mi van a többi , még régen épült szerényebb hajlékkal ?
Ahol van egy meglévő rendszer -ilyen olyan biztonsággal - abszolut biztonság nincs !
Vagy marad a régi elavult rendszer - elavult helyett elhaszálodott a jobb kifejezés.
A lecserélés szükséges, mert elhasználodott - konkrétan a kazán - ha irreálisan drága az átállás, marada fekete munka.
Nyilván egy 8 -10 milliós mai autó biztonságosabb -ilyen olyan berendezésekkel, mint egy 2 - 2 ,5 milliós kocsi, de nem vehet mindenki 10 millióst ! Valahogy így van ez a fűtési rendszereknél is.
De az alapvető veszély forrásokat illik ismerni.
Még valami : nálam nyilt égésterü fali kazán van, a legfőbb biztosági dolog nálam - éjszaka soha nem megy -- igaz jól szigetelt a ház, az esti 22- 23 fokról csak 20 -ra csökken reggelre -
Emlékeim szerint nem CO érzékelő van a kazánban, hanem egy egyszerű "huzatérzékelő". Amikor a kémény nem szelel rendesen, akkor a láng elfekszik/visszafordul. Ezt érzékeli egy hőérzékelő a láng mellett. Ez az érzékelő csak akkor melegszik fel, ha a láng nem "áll" rendesen. Tehát ha a kéményben nincs huzat, akkor a láng elterül, megmelegíti a hőérzékelőt, amely lekapcsolja a gázt. Balesetek jellemzően a régi ilyen érzékelővel nem rendelkező kazánoknál fordul elő (nálunk például két, több mint húszéves kazán működik gond nélkül - természetesen ezekben sincs ilyen érzékelő). CO mérgezés akkor is előfordulhat (bár nem valószínű), ha csak pont annyira gyenge a huzat, hogy a láng még nem terül el, de egy kevés égéstermék (benne némi CO tartalommal) visszajut a légtérbe. A CO mérgezésről
Sem a tervezők sem a kivitelezők nem értenek a kéményekhez. Valahogy annak idején (mivel az akkori nyílászárók idején nem volt fontos) nem különösebben tanították ezt az iskolákban. Sajnos 15 év nem volt elegendő, hogy megtanulják a kémény működését. (A kémény működéséhez a korábban leírt csak az egyszerűsített fizika, mivel a kéményeknél még ezernyi más dolgot is figyelembe kell venni)
Az elszívó ventillátorok pedig még hatalmasat rontottakaz amúgy is egyre rosszabbá váló helyzeten.
Ezért találták ki a zárt égésterű kazánokat. Ez az egyedüli biztonságos megoldás a mai kor technikája szerint. Az összes többi (CO érzékelő, huzatérzékelő, légbeejtők, stb.) csak tüneti kezelése a problémának - de azért sokat segítenek.
Köszönöm a kimerítő válaszokat. Most már világos a működés.
A lényegi részeket itt szépen leírtátok, és az pár ember aki olvassa meg is világosodott, de erről a felhasználók 99%-ának fogalma sincs. Nekem pl. sem a tervező, sem a kivitelező nem beszélt annak idején erről. Azt mondták, a kazánban van CO érzékelő ami lekapcsolja a lángot ha gond van, mással nem kell foglalkozni. Itt tehát több kérdés is felmerül. Például, ha van beépített biztonsági szelep, akkor hogyan fordulhat elő CO mérgezés? Nem elég hatékony a védelem?
Egy kicsit visszaolvasgatva felötlött bennem néhány gondolat, amelyek sok mindent tisztázhatnának (szakmai könyvekben biztos szebben van leírva): 1, a levegő anyag (!) - ez nagyon fontos dolog, mivel el nem tűnik a semmibe és a semmiből nem keletkezik, hely, tér és idő kell a mozgásához, no és tömege van. 2, A gravitáció miatt minden anyag - így a levegő is- lefelé igyekszik. 3, A hideg levegő nehezebb, mint a meleg levegő. 4, A rendszer a minél kisebb helyzeti energiára törekszik - azaz a nehezebb (nagyobb fajsúlyú) levegő lefelé igyekszik, úgy, hogy ennek hatására a meleg levegőt felfelé tolja. Ehhez szükséges az 1. pont beli megállapítás, hogy hely és idő kell hozzá. Ha a teret bezárujuk, akkor a levegő nem tud mozogni. 5, Az égéstermék (füst) -mivel sokkal melegebb, mint a levegő- ezért sokkal kisebb a fajsúlya. 6, a levegő összetétele 20% oxigén, 79% nitrogén, 1% miegyéb. Égéskor az oxigén tartalmat használja fel a tüzelőeszköz. Azaz a kéményen igyekszik távozni a nitrogén (ezzel olyan sok dolog nem történik, csak felmelegszik), a megmaradt oxigén, a széndioxid, a szénmonoxid(minél tökéletesebb az égés annál kevesebb keletkezik), a vízgőz (a szénhidrogének - pl. földgáz- hidrogénjének égésekor keletkezik), és az eltüzelt anyag függvényében egy kevés egyéb vegyület és korom.
A (hagyományos - nem turbós) kémény működése: A tűz égésekor forró gázt keletkezik. Mivel ennek környezetében lévő hideg levegő igyekszik lelfelé az égésterméket felfelé (a kéményen kifelé tolja. A kémény huzata (ideális esetben) az a kéményben lévő forró gáz súlyából adódó nyomásának és a környezet (nehezebb) levegőjének súlyából adódó nyomásának a különbözete. Azért ideális esetben, mert ilyenkor megfelelő mennyiségű friss levegő tud beáramlani. Amennyiben a lakást úgy bezárjuk, hogy (elegendő) levegő nem tud beáramlani, akkor a lakásban lévő légnyomás nem lesz elegendő ahhoz, hogy a kéményben lévő égésterméket kinyomja a kéményből (hiszen azt nyomja visszafelé a felette lévő (jópár kilométer magas) levegő). Egyszerűbben fogalmazva: a kéményen akkor tud az égéstermék eltávozni, ha a szügséges levegőmennyiség be tud jutni a házba (és a házból a tüzelőberendezésbe). Ezek a nyílt égésterű (azaz a szoba levegőjét használó) tűzelőeszközök.
A nyílt égésterű eszközök használata rendkívül veszélyesek a mai jól záródó nyílászárók mellett. Lévén, hogy ezeken az ablakokon a szükségesnél nagyságrendekkel kevesebb levegő jut be, ezért le kell rontani a légtömörségét: le nem zárható légbeejtőt kell beépíteni (vagy az ablakba vagy a falba). Normál esetben ezek már tudják biztosítani a levegő-utánpótlást. A légbeejtő használata addig megoldás, amíg nincs elszívóventillátor a házban (ide értve a konyhai páraelszívót és a WC-ben vagy fürdőszobában működő szellőzőventillátort is). Ezek mind a többszöröse levegő kiszívására képesek, és sokkal nagyobb nyomáshiányt tudnak előidézni, mint a kandalló kéménye. (A kandallók 10Pa körüli huzatra készülnek (forrás), míg az elszívó ventillátorok akár 300-500 Pa nyomáskülönbséget is tudnak produkálni. Azaz a kémény 10Pa huzatával szemben megjelenhet egy 100-200 Pa ellentkező irányú szívó hatás (elszívó ventillátor használatakor), azaz visszaszívja a levegőt a kéményen keresztül. Ez az álmoskönyv szerint rossz jel. A szagelszívó hatalmas mennyiségű levegő elszívására alkalmas, így (még a lentebb említett légbevezetők használata mellett is) minden különösebb nehézség nélkül vissza tudja szívni a kéményt - ami szénmonoxid-mérgezéshez vezet. Az elszívók 200-1000m3/óra teljesítményűek, a légbeejtők maximum 50-70m3/órára vannak tervezve. A modern ablakokon 1-3m3/óra levegő jön be. Azaz a kéményt várhatóan vissza tudja szívni. Erre megnyugtatóbb megoldás az elszívó kapcsolójával sorba kötött ablak nyitottság érzékelő. Így az elszívó csak nyitott (vagy buktatott) ablak mellett indulhat el a ventillátor - és így már biztonságos a rendszer.
A turbós kémény egyszerűbb eset: a kéményen két cső van - az egyiken befelé jön a levegő a másikon kifelé megy. És hogy ez szépen működjön a levegőáramlást ventillátor segíti.Ventillátor nélkül ezek az eszközök nem működnek, mivel a belső kialakításuk, ellenállásuk, stb. a ventillátoros működésre készült. Ennek előnye, hogy a lakás levegőjétől teljesen független a tüzelőberendezés levegőellátása, így a CO mérgezés kizárt. Ilyen zárt égésterűek a turbós és a kondenzációs gázkazánok. Szerintem a mai légtömör (sőt szagelszívós) házakba csak ilyen készüléket engednék tenni.
ha jól emlékszem Devon 25 x14 es szelvényű kéményéről volt szó. Nála béleltek és gyakorlatilag elrontották a kéményét .
A számolásról :
Egy új berendezést, gyártmányt - esetünkben kéményt - természetesen meg kell tervezni - ennek része a számítás , a méretezés, hogy feleslegesen ne készüljön semmi.
De egy meg lévőnél ?? Ha azt akarjuk tudni, hogy tudja e az előírt paramétereket meg kell vizsgálni az arra kitalált módszerekkel. Szemre vételezés, a méretek ellenőrzése, műszeres mérés - ha szükséges - és esetleg ellenőrző számítás (na ez nagyjából azonos a tervezéskori méretezés számítással)
A manipulácvióról : nyilván nem fog egy tervező falsul számolni, akkor önmagát csapja be, de egy evidens dolgot sem fog felelegessen számolgatni - hacsak a hüje bürokraták rá nem kényszerítik.
Egy gépkocsit alaposan megterveznek sok - sok paraméterre, de ha már meg van, nem fogják azt számolni, hogy egy 80 kg -os embert elbir e, ahogy egy a legegyszerübb 14 x14 szelvényü kéménynél se igen kell számolással méretezni egy adott szokásos teljesítményre. Ott vannak táblázatok azokból jól korrekten ki lehet nézni - végül az is méretezés - csak sajnos főleg a kéményesek huzzák szegény laikusokat a csőbe.
Ahogy egy vízvezetéket, egy kifolyót se igen méreteznek mindig számítással, egy csavart se számolnak állandóan szakító szilárdságra - elvileg lehet, de felesleges.
Aztán lehet mindig az előírások büvőletében élni ill. azzal visszaélni, de ez már etikai kérdés.
"Egyébként kiszámolni mindent lehet, a slást lehet alakítani manipulálni - a kész terméket nem. A kész terméket - esetünkben egy kémény - ezt nem számolgatni kell hanem ' megvizsgálni ' !"
Mit értesz számolgatáson? ... mert ha a hő és áramlástechnikai méretezést akkor igazad van, így utólag értelmetlen. Azzal kellett volna kerdeni mielőtt hozzányúkászik valaki a kéményhez. Felmérni minden eshetőséget és csak utána belevágni.
Ez nem teljesen így van ... visszaáramlás azért alakul ki mert nem alakul ki huzat ... ennek egyik feltétele hogy megfelelő mennyiségű levegőt tudjon a kémény huzata az adott helységbe beáramoltatni. Ezt okozhatj a nem megfelelő hatásos magasság, kis kürtőméret, légbevezetés hiánya, bukószél, dugulás döglőtt macska stb. Ha az égéshez szükséges levegő mennyisége nem adott vagy nem bejuttatható akkor az atmoszférikus égővel ellátott berendezések a helyiség levegőből pótolják az égéshez szükséges oxigént, a huzat ugye nem biztosított ezért a deflektoron át a helységbe jut az égéstermék ... az oxigén szintje csökken az égés egyre tökéletlenebb lesz, a CO menyisége pedig megnő ... ebből adódhatnak mérgezések. Mire a láng kialudna az oxigén hiánytól régen meghalt mindenki a helységben, lakásban stb.
"De hogy visszatérjek az eredeti kérdésre: azt írod, turbósnál elalszik a láng, mivel nincs égési levegő. De miért nincs? Elméletileg ott is vissza tudja szívni a kéményen, sőt, ez így nem is pontos, mivel tudtommal itt pont az a lényeg, hogy a levegő sosem fogyhat el mivel kültérből jön."
Az idézett mondat előtt írtam, hogy ha a készülék nem tiltana le a ventillátor leállása esetén ... hipotetikusan ... Szóval ha ilyen lenne akkor egy pl. átlagos 60/100 as cső a csőben rendszer mondjuk 3 méter magasba kivezetve iránytörések nélkül képtelen az égési levegő beszívására ugyanabból a légnyomásrétegből. Vagyis a 60 mm-es égéstermék elvezető cső 3m magasságot figyelembe véve tized annyi huzatot sem termel ami legyőzné a hőcserélő stb alaki ellenállását plusz azt a 3 métert amit a légellátási oldal emelkedik ... Leméreteztem ... megmakkan. És még csak az égéstermék elvezetésésről nem is beszéltem.
Igazad van a levegő sosoem fogyhat el, ha a ventillátor működik, ami kb 120-200 Pa val húzza és nyomja a rendszert. Ezért minimum P1 nyomásosztályúak az ilyen csövek. Ha nem működik akkor nincs égési levegő sem ... egyes rendszerek képesek lehetnek akár venti nélkül is működni de ezeknek magasnak és igen felbővítettnek kell lenniük (valszeg szétválasztott rendszerben) baromi rövid égési levegő ellátó rendszerrel.
A 25x14 es kéményedbe - aminek a szelvénye nem szerencsés sőt tiltott tetted eza csövet.
Nem én tettem bele, hanem kéményes szakember. Nyilván ő is tudta amit te, hogy a huzat rosszabb lesz, mivel így fele akkora a kéménykeresztmetszet. Akkor meg minek rakta bele, és miért nem cserélte meg a kürtőt inkább? Nyilván a lehúzás miatt, mert a bélelésen többet keresett. A kémény nyíl egyenes, nincs benne elhúzás, a magassága megfelelő, és csak egy 10kW-os tűztér van rajta. Szerencsére nem füstöl vissza, illetve nem szerencsére, mert ha visszafüstölne, akkor garanciában leszereltetném az egészet. Most viszont pont azt sikerült elérni, hogy a füst távozik a kéményen -nem élhetek garanciális kifogással-, de a huzat sokal gyengébb, pl. amikor fát teszek a tűzre és kinyitom az ajtót, akkor egy kevés füst mindíg bejön a szobába mert nincs akkora huzat, hogy nyitott ajtónál inkább a kémény felé távozzon. Zárt ajtónál nincs gond, de azt azért látom, hogy a huzat jóval gyengébb.
Ha nem tiltana le akkor is elalszik a láng mivel nem lesz ami égési levegőt biztosítana számára
Ezt nem értem. Hagyományosnál a visszaáramlás azért következik be, mert nincs oxigén a helységben és a kéményből akarja megszívni. Itt is van már kérdésem, pl. miért nem fullad be a lág, amikor a helységből már nincs oxigén, a kéményből pedig eleinte csak a benne lévő égésterméket tudja visszaszívni, ami szintén nem sok oxigént tartalmaz?
De hogy visszatérjek az eredeti kérdésre: azt írod, turbósnál elalszik a láng, mivel nincs égési levegő. De miért nincs? Elméletileg ott is vissza tudja szívni a kéményen, sőt, ez így nem is pontos, mivel tudtommal itt pont az a lényeg, hogy a levegő sosem fogyhat el mivel kültérből jön. Tehát az égési levegő utánpótlása mindenképp biztosított, csak az égéstermék nem tud távozni ha leáll a ventillátor, mivel nincs gravitáció.
Elnézést, hogy belekotyogok, de annak idején a nyílt égésterű készülékemnél is azt mondta a tervező, hogy a visszaáramlástól már nem kell félnem, mert ezekben a kazánokban már van egy CO érzékelő, ami lekapcsolja a kazánt ha CO-t és visszaáramlást érzékel. Ez 98-ban volt, az akkori középkatnál magasabb minőségű kazánnál. Ezt csak azért írom, mert feltételezem, hogy ennek fényében a kazánok 80%-a már rendelkezik ilyennel, mégis van visszaáramlás miatti baleset. Tehát a bizt. rendszer nem ér semmit. Ezért én nem hiszek abban sem, hogy a kondenzeknél 100% a biztonság.
Ja, és a mostani kazánt újra tudom indítani én magam, nem kell sürgősségi kiszállással sok-sok pénzért intéztetni. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amíg a ventillátort ki nem cserélik, nincs fűtés, sem melegvízellátás.
Ez egy újabb érv amellett, hogy ne cseréltessem ki a rendszeremet modernebbre.
"Meglehetett. Belement egy 140-es cső, ez már szabályos kör alakú. Csak fához, kandallóhoz ótvar. Abban is biztos vagyok, hogy az aluhoz hasonlóan szét fog rohadni az egész 15-20éven belül."
A 25x14 es kéményedbe - aminek a szelvénye nem szerencsés sőt tiltott tetted eza csövet. A szevény méretek 25x14 = 350 cm2, a körszelvénynél D2 Pi/4 - 14 x14 x 3,14 /4 = 154 cm2 ez még a négyzetes szelvénynél is kissebb az ugye 196 cm2.
Ha viisza fúj csak a szelvénnyel lehet baj - meg sok egyébbel (magasság, törések sőt a belső fal felület - a súrlódási tényező miatt.
Egyébként kiszámolni mindent lehet, a slást lehet alakítani manipulálni - a kész terméket nem. A kész terméket - esetünkben egy kémény - ezt nem számolgatni kell hanem ' megvizsgálni ' !
A korroziálló acél az nagyjából a saválló acél ki így ki úgy nevezi , ezen belül is sokféle van.
Egyébként szerény véleményem szerint ha már valaki ellensége a téglafalú kéményenek - bizonyos esetekben az egyszeri mezei acél ha jól emlékszem A38 is megfelel - természetesen 'megfelelően' szigetelve. A falvastágság nyilván kicsit nagyobb.
A füstgást távozásának nem az acél minősége a feltétele, az anyag minőség egy éllettartamot befolyásoló tényező ezt néha azért a használó is eldönthetné.
Pl. az szép új lemez ajtók. Tisztító ajtónak nevezik.
Most látom mennyire felesleges ez a szerkezet így.
Lemeltem az Árendás Gábor által gyártott ' Korrzióálló kéménytisztító ajtó 't - csak a mozgó részt . Szép, de felesleges, mivel belül az alu béléscsőn van még egy 'ajtó' , ez egy egyszerű lemez kupak /sapka. A cső végződésen van egy kondenzátum gyűjtő, aminek az alján egy csapos kivezető csővecske, amire ráhuztak egy polieteilén csövecskét , amit tetszésszerinti helyre el lehet vezetni.
Tehát az ajtó belsején egy matricán még az ÉME eng. stb.
Most az anyagát nem cikizem , de érdekes a kialakítás - mint valami kemence ajtónál
avn egy benyuló un. dugó - ami ráadásul hőszigetelt - ha jól látom valami üvegygapottal. Csak azon morfondírózóm egy cserépkályha ajtó nincs lehőszigetelve - itt meg a semmit leszigeteltetik. Jó van a peremél szelelés elleni szigetelés is - igaz ajt a műszakiak csak tőmítésnek nevezik. Cserépkályhánál kemencéknél mig engedték azbesz zsinór volt itt a modernebb anyag - valami filc.
Ennek az ajtónak van egy ára : anyag és kialakítás miatt valami magas.
Egyszerűbb lenne - főleg a bélelt gázkéményeknél - egy mezei lemez ajtó A38 -ból, jó a nyitó lapra a tőmités nem ártana , de hőszigetelés itt ??
Aztán a jól megfejt ügyfél izlésénel megfelelően lemázolhatná - ja ott meg a festék minőségét írnák elő, miért ne.
Na mostmár visszteszem az ajtó lapot, viszont a zsanér isteni - ötletes konstrukció-
