Közben kiderült a félreértés tömegkályha ügyben. Lezárni nem "aktív" égés után kell amikor még parázslik, hanem akkor amikor már teljesen leégett benne minden.
Ha jól értettem, ekkor nem a bemenő levegőt zárják el, hanem a kimenőt. Nem a kéményben de füstjáratban. Ha jól értettem. Ez lenne logikus, mert valószínűleg az a cél, hogy a hő ne távozzon a kéményen.
Off Az olajradiátor tényleg jól tartja a meleget - csak nem szabad kikapcsolni :) Azaz tartja a kellemes hőmérsékletet a szobában - amíg ki nem kapcsold. Csak győzd kifizetni... On
A tömeg kályha lényege a nevében van : a legalább 1,5 de inkább 3 tonna tömeg és természetesen a tökéletes égés -- igaz ez minden tűzelőberendezésre kivánalom, és a tűzelés - az éghető anyag teljes elfogyása után a tökéletes zárás , de nem füstcsatornában - szerinten !!
Kályhák és melegítő berendezések tömegei :
olajkályha : 45 -50 kg
vaskályha 60 kg- től 150 kg ig,
hordozhatő cserépkályha 200 - 250 kg,
cserépkályhák 300 - 600 kg, tömegkályhák, mint írtam, de ha a födém birja lehet akár 4 tonna is.
Hőtározós villanykályhák : 3,5 kW-os 180 kg,
4,5 kW-os 250 kg,
6 kW -os 350 kg.
És érdekességként : a kereskedők ajánlják az 1, 5 - 2 kW -os un. olajradiátort a hiszékeny vásárlóknak, hogy az jól tartja a meleget - igen az a 4 - 6 liternyi olaj lassan hűl ki, de hogy mennyi az a hő mennyiség ??? - ki lehet számolni !!!
Biztos nem sok jön ki !
Mindem ' vágyam ' hogy az életben még egyszer ' kerozin kályhám legyen' !!
Egyszer a 'Kátay 'nál árultak ilyent - egy fiatal ember ecsetelte az előnyeit !
"hogy tüzelés végeztével a kéményt teljesen nullára lezárják. "
Ez ok. !! csak ki mondja meg, mikor van teljesen vége a tüzelésnek ?? Jobban mondva az égésnek ??
Mert ha egy kicsit előbb elzárod a kéményt , amikor van még éghető, az a halál !!
Ráadásul kevesebb a levegő, tehát nagyobb a valószinűsége a CO nak, mint a CO2 -nek.
Ezért még egyszer : füstcsatornába elzáró veszélyes !!!
Ha viszont a tűz előtt zárod el a berendezést, igaz tökéletlen az égés , de ha van huzat, csak kimegy a CO a kéményen . A fatüzelésnél, ha még korábban zársz - szép lepárlást végzel, ami a kéményed falába beívódik !!
A nyitott tűzterű kandallók kéményét lehet hogy 10Pa-ra tervezik de még az se túl sok hacsak nem aljzatba fektetett légcsatornából kap égési levegőt ... A mai világban oly gyakori öntöttvas kandallók saját huzatszükséglete 10-13 Pa. Erre jön még a többi tényező (légutánpótlás, a kürtő érdessége, a keletkező égéstermék mennyisége stb). Egy un. üvegajtós 7-11Kw teljesítményű öntöttvas kandalló(betét) megkövetel (véleményen szerint) minimum 18-20Pa huzatú kéményt.
Az viszont tuti, hogy ha szagelszívót működtetsz viszonylag zárt térben kandallóval együtt, gyakran fokod festeni a szobát és még ez a legjobb eset ...
A cserépkályhás topikban ismét a tömegkályháról folyik eszmecsere, annak pedig a tulajdonos szerint, illetve az irodalom szerint is az a lényege, hogy tüzelés végeztével a kéményt teljesen nullára lezárják.
A finnek évszázadok óta így használják, arról nincs információm, hogy milyen baleseti statisztikával.
Két, majdnem tragédiával végződő kandallós-új ablakos-szagelszívós eset is volt az ismerettségemben. Mindkét helyen viszonylag frissen cserélt ablakok voltak és mindkét esetben csak a szerencsén múlt, hogy nem lett tragédia - megjöttek a várt vendégek. Egyik helyen egy a másik helyen két hetet töltöttek kórházban CO mérgezés miatt. Valószínűleg hamarabb rájöttek volna, hogy baj van, ha fekete füst gomolyog a kandallóból.
Az kétségtelen, hogy a kandalló huzata lényegesen nagyobb, így sokkal határozottabban próbálja beszívni a levegőt házba még a túl jól záródó ablakok mellett is. Ám ez a huzat nem összevethető mértékű még egy egyszerűbb elszívó képességével sem. A kandalló kéményeket 10Pa-ra tervezik, ideális esetben max. 20-30Pa huzatot tudnak csinálni. Ezzel szemben 200-500Pa tudnak az elszívók.Tehát ha a ház különböző résein nem jön be a megfelelő mennyiségű levegő. akkor visszaszívja a kéményt.
Azért vigyázz !! - a fafűtésnél is előfordult mérgezés. A fűtés vége felé, amikor az illók már távoztak, de még van éghető - rossz huzatnál, egy esetleges elzárásnál - főleg az olyan konstrukcióknál, ahol a tűz után van/volt az elzáró - elő fordult - még meg is haltak.
Anno régen nekem is volt egy Zefir kályhám - jó konstrukció volt , de az a huzatszabályozó - kész életveszély -- volt. Az első volt - eltávolítottam a - ja megvan a neve - pillangó szelepet.
Az elzáró - helyesebben huzat szabályozók - pillangó szelepek - súberek - magyarul tolattyúk - olyannak kell lenni, hogy teljes elezárás ne lehessen, mert az a halál. Így jobb a semmi.
Az elzárásra a legjobb a tűzelőtti, jól záró ajtó , de azt is csak megfelelő időben !!
Nem tagadtam, hogy egy kandallóval is lehet CO mérgezést összehozni. De erre jóval kissebb az esély mint a gáz esetén, ezt továbbra is fenntartom. A fatüzelésnél elsősorban a tökéletlen égés okoz nagy CO kibocsátást, az viszont füstöléssel és szaggal is jár. Ha az netán visszajön a lakásba, akkor időben lehet észlelni, szemben a gázzal, ahol se szag, se semmi, egyszercsak meghal az ember.
Fatüzelésnél kisebb az esély arra, hogy az áramlás megfordul, mert a füstgázok hőmérséklete sokkal melegebb kb. 4-500C, mint a gáznál, ahol örülnek ha 100-150C megvan. A linkelt cikkben is olvasható, hogy egy átfolyós rendszerű kombi esetén, ha fűtés miatt egyébként nem megy a készülék, akkor sokszor még a 100C fok sincs meg. Így meg nehéz lesz gravitációs elven kivezetni a CO-t.
Szagelszívóval mondjuk a kandallón át is kihúzható a kéményből a levegő, de az legtöbb esetben észlelhető, mert szaggal jár!
Hangsúlyozom, mindez nem jelenti azt, hogy lehetetlen egy fatüzeléssel CO mérgezést összehozni, de az kirívó eset.
Továbbra is azt gondolom, hogy a CO mérgezés elsőszámú veszélyforrása a nyílt égésterű gázberendezés.
Az idézetedből a "Ha a" lemaradt. És a zárójelben lévő mondat is fontos. Mindig apróbetűvel van írva a lényeg. :)
A (műszaki életben a) szabályokat pedig az próbálja meg megkerülni, aki érti, hogy miért is vannak, mi volt a célja, és hogyan működnek. Kémény esetében ne próbáljon meg az (általános alany :) ) eltérni a szabványostól, aki a kémény működésének alapvető fizikai és kémiai működését, és nincsen gyakorlati tapasztalata. A kémény nem tűnik túl bonyolult eszköznek, de azért annyira nem is egyszerű - és rendkívül veszélyes.
1, Régen is sok mérgezés volt, csak nem volt ekkora reklámja. Akkoriban azt sem tudtad, hogy három faluval arrébb mi történik, nemhogy azt hogy az ország másik felében. 2, Akkoriban minden adott volt a fafűtéshez: szellős ablakok, alacsony komfortigény. És az az olyan meleg hogy csak na: téle egy helyiség volt fűtve: a konyha, esére pedig ki lett nyitva az ajtó a szoba felé. Tehát örültek, ha 10-14 fok volt a hálószobában + meleg dunyha + előmelegített tégla az ágyba. Természetesen, ha különleges vendég jött, akkor 1-2 napra igyekeztek fefűteni a lakást. 3, Ehhez a lakásmennyiséghez és komfortigényhez (a nekem a 22 fok már kevés lakossághoz) az egész országban nincs elegendő fa. Tehát a fafűtés csak egy szűk rétegnek lenne megoldás. Amint nagyobb az igény a tüzifára, úgy az ára is hatalmasat megy felfelé. Ettől kezdve pedig már nem lesz gazdaságos.
Én azért még mindíg azt mondom, hogy túlbonyolítás rulez. Évszázadokig nem kellet ennyi hülyeség a házakba, igaz, a kényelem sem volt ekkora. Jó lenne azt is megemlíteni néha, hogy ezek a dolgok csak a kényelem miatt kellenek. Dédnagyanyámnak volt egy sparheltje a lakásban, és egy kemencéje a kertben. Nyáron a szabadban főzött, télen a lakásban, és azzal a készülékkel fűtött is. Olyan meleg volt, hogy csak na. Semmi 10milliós baromság. :-)
Persze ma már ez ciki lenne, meg kényelmetlen. De ha nagyon belemegyünk, akkor voltaképp a kénylemért cserébe halnak meg sorra gázmérgezésben. Mert a gáznak sok más értelme nincs. Már nem is olcsó. Cserébe egy jó rendszer elég drága.
A tiszta parázs még jelentős mennyiségű CO-t termel?
A 98% lehet, hogy túlzás, de a híradásokban én még csak gázkészülék eredetű CO mérgezésről/halálról hallottam, kandallóról soha. Ez nem jelenti azt, hogy akkor az nem létezik, hogy de hogy nagyságrendekkel kissebb ennek az esélye, az szinte biztos. Már csak azért is, mert a kandalló -a gázhoz hasonlóan- az égéskor termel nagymennyiségű CO-t, ha viszont égéskor van visszaáramlás, akkor az még bőven füstöt és büdöset jelent, amire reagálhat az ember.
A CO mérgezéses probléma elsősorban a gáztüzelés bevezetése óta terjedt el, ezt még a szakcikkek is kiemelik. Kandallónál szóba sem kerül, hogy CO érzékelőt helyezzenek a kéménybe, míg a modernebb gázkészülékeknél ezt tartalmazza a készülék, vagy a kémény.
A szilárdtüzelésnél inkább a tüzet jelzik reális veszélyként, nem a CO-t. Csak ma már az össznépi para világában -rettegj a vírusoktól, kéménytől, mindentől- ez is kezd alaptalanul összemosódni. Ettől még veszélyes üzem egy kandalló is, de nem elsősorban a CO miatt.
Az elmúlt évben egy szakmai konferencián megmutatták az álomházat csak amúgy gépészileg. 2 szintes kb 160m2 sorolom :
kondenzációs kazán faelgázosító kazán ezek támogatására vagy akár padlófűtést magában ellátó napkollektor kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés szag és páraelszívók ahová kell ... kandalló (vízmelegítős pellet) plusz ha nem tudsz mit kezdeni magaddal geothermikus fűtési rendszer
ez utóbbi nélkül a fentiek ára akkor kb 7-10 milló forint lett volna
ez álom (mármint nekem) tényleg szép de az sem csinálja meg aki tehetné. Úgyhogy jobb kicsiben elkövetni mindent a maxi biztonságért, betartva a néha feleslegesnek gondolt előírásokat, mert az ördög nem alszik.
Attól, hogy nem beszélünk a különböző elszívó ventillátorokról (konyhai páraelszívó,wc, fürdő szellőztető ventillátor), attól még rendkívül komoly probléma. A nagyon sok házban van ilyen - teljesen szakszerűtlenül bekötve.
Kéményt pedig a szabványok, előírások szerint kell építeni. Ha készüléket cserélsz, akkor pedig az épp aktuális szabványoknak kell megfelelnie. Ez nem vélemény kérdése, akár szeretjük akár nem. Ha most a gázkészülék kéményére saválló csövet írnak elő, akkor az kell. (Nem ismerem pontosan az előírásokat - ezt ezzel foglalkozó embertől kellene megkérdezni.)
A CO egy nagyon alattomos dolog. (Cserepkalyha lehet hogy csak regen volt, amikor en gyerek voltam, akkor volt tobb olyan eset.)
A szenmonoxid egy szintelen, szagtalan gaz, es nem nehezebb a levegonel (mint a CO2), nem ul le alulra. A vorosvertesthez szazszor (vagy meg tobb) jobban kotodik mint az O2. Ha egy vorosvertest egyszer O2 helyett CO-t vett fel, akkor az nagyon soka, vagy soha nem adja le. Igy ha a levegoben iszonyat kicsi aranyban is van CO, az szep lassan megkoti a vorosvertesteket. Hiaba veszel levegot, egyre kevesebb olyan vorosvertested van, ami kepes az O2-t es a CO2-t szallitani. Ugy fulladsz meg, hogy nem fulladsz.
Tehat nem azonnal halalos, hanem ha van a helyseg levegojeben, akkor szep lassan elfogy a vorosvertested.
"Azaz nyílt égésterű kazán+e ls z í v ó=(ön)gyilkossági kísérlet."
Elszivóról soha nem beszéltem !
meg a régi rossz ablakos házakról meg úgy általában mindig a kéményesek túlterjeszkedéséről.
Ez az állandó kell kell kell nem álja meg mindig a helyét -legalábbis műszakilag.
Pl. azaz kémény bélelés kell kell ... csak akkor aha gáz és csak akkor ha az életartamot nézzük. Habár egy helyesen vezetett üzem esetén nem biztos hogy kell.
Téglából - megfelelően építve, szigetelve az egyik tart 25 évig a másik 26 ig.
Nem halottál még samott avagy saválló tégláról ???
De ha valaki az előírások bűvkörében él akkor mit lehet tenni !! Az a leállítás meg csak egy plusz biztonság !!!
Cserépkályha: 1, Amikor már csak parázslik, akkor nem fog neked visszafüstölni, akkor sem, ha a szagelszívó már a kéményen kereszül veszi a levegőt. Ez csak időzítés kérdése. Ilyenkor szépen lassan telik meg a ház CO-val. 2, Alszol és megy a wc elszívó ventillátora.
Balesetek: a 98% nagyon messze van az igazságtól. pontos számokról nem tudok, de inkább az 50-50% áll közelebb az igazsághoz.
Ilyen kialakítást, (feltételezem spirálkorcolt belső csöves alu szerelt kéményed van) én még nem láttam. Meg nem is hiszem hogy bárkiis áldását adná rá. A szerelt kéményed ha nem P1-nyomásálló akkor alkalmatlan erre a feladatra. Ha nyomáskiegyenlíted mint az SQ kéményeknél akkor meg elvész a zárt rendszer előnye hiszen így is úgy is huzat kell hogy elvigye az égésterméket, akkor meg ugye akár vissza is áramolhat. Ha magasan van a kitorkollás akkor járj utána, hogy olcsóbb, szétválasztott vagy koncentrikus rendszerrel. Inkább vedd meg a rendszert minthogy barkácsolgass, ráadásul tuti, hogy ilyen barkácscuccal hivatalosan be sem üzemelik neked, így meg ugrik a garancia ami ugye sz*r ügy lenne.
Ha gázkészüléket cserélsz, akkor a jelenlegi előírásoknak kell megfelelnie a kéménynek. Tehát valószínűleg bélelni kell. Avagy parapetesre megcsinálni az egészet, és akkor még a kéményseprőkkel sem lesz gondod. Érdeklődj a gyártóknál (pl Junkers ) Fontos, hogy olyan készüléket (gyártót) válassz, akinek van szervíze, (beüzemelő, karbantartó, javító embere) a közelben, mivel kellemetlen, ha 200km-ről kell jönnie a szervíznek. Az is előnyös, ha több szervíz is van, mivel az árak így lefelé mennek.
"Létezik a turbós kazánból olyan is, ahol a levegő bevezetést a külső oldalfalról behozott csővel is meg lehet oldani, a kimenő gáz pedig a kéményen keresztül távozik"
Lehet ezt a megoldást úgy értelmezni, hogy a meglévő kazánomat ami nyitott égésű, ha mégis zárt turbósra cserélném, akkor maradhatna a jelenlegi szereltkémény a trutyi elvezetésére, a bejövő levegőt pedig egy oldalfalon kivezetett csőről biztosítanák?
Ez lényegesen olcsóbb lenne, mint a teljes rendszert lecserélni.
Cserépkályhától hogyan lehet meghalni? Azon kívül, hogy leég a ház?
Szilárdtüzelésnél ha visszafüstöl a tűztér, annak hamar szaga van ami egyértelműen jelzi, hogy gond. Szerintem őrületes teljesítményű kályha kell ahhoz, hogy a füstje azonnal halálos legyen, és még annyi ideje se legyen a lakónak, hogy kijusson az épületből (hangsúlyozom, nem tűz esetére értendő).
A fűtés eredetű halálos balesetek 98%-ban gázzal üzemelő berendezéshez kötöttek, tudtommal.
Ez a táma engem még jobban s érdekel, mert perpill ez érint, főleg, hogy az új kéményem rosszabb lett mint a régi. Mi pedig a kandallót fűtésre is használjuk, úgyhogy elég sokat megy. Nem árt tudni, mik a veszélyei.
Bár hogy őszinte legyek, a kéményem szabályossá tétele, de egyben elcseszése óta én is kezdek arra az álláspontra jutni, hogy inkább utánajárok a dolgoknak, és magam megcsinálom ahogy én jónak látom.
Mert most a papíron szabályos kéményemmel szerintem nagyobb veszélyben vagyunk fatüzelésnél, mint a régi téglalap alakú téglakéménnyel, ami egyébként 30évig tökéletesen működött.
"éjszaka soha nem megy" Mire észreveszed, hogy baj van (mi a fenétől fáj ma egész nap a fejem?), addigra már lehet, hogy nem tudsz ablakot nyitni (egyéni érzékenység) - még nappal sem. Azaz nyílt égésterű kazán+elszívó=(ön)gyilkossági kísérlet. A zárt égésterű (nem feltétlenül kondenzációs) és a nyílt égésterű között árban nincs nagy különbség. Ha cserélni kel, akkor már valószínűleg kéményt is kell bélelni, akkor pedig már lehet duplacsöveset tenni. Létezik a turbós kazánból olyan is, ahol a levegő bevezetést a külső oldalfalról behozott csővel is meg lehet oldani, a kimenő gáz pedig a kéményen keresztül távozik. A harmadik lehetőség cserekor a parapetes kazán - azaz az oldalfalról szívja a levegőt és oda is fújja ki.(hasonlóan a gázkonvektorokhoz)
Elszívó ventillátort pedig csak úgy szabadna bekötni, hogy annak indításakor blokkolja a gázkazán működését. Kandalló/vagyestüzelésű, stb esetén pedig csak buktatott ablak (ablakba épített érzékelő) esetén indítható az elszívó. Légtömör nyílászárók esetén természetesen még légbeejtő is kell. Így már biztonságosan használható a rendszer.
És ez nem annyir ár, mint szakmai hozzáértés, hozzáállás, törődés kérdése.
Az az erzekelo az egy sima homero szerintem. Amig felfele megy az egestermek, addig ott meleg van. Ha elkezd lefele jonni a levego a kemenyben, akkor hideg lesz.
A CO erzekelo igenis egy marha bonyolult szerkezet. Regen nem is volt csak pirometeres, az meg muszer kategoria, abbol sem az egyszeru. Az ujaknak is par ev az elettartama.
Nem a CO visszaaramlas az alapveto problema, hanem a CO termelodes! Sajna a ketto egyutt jar. Ha van jo huzat, akkor megfelelo az oxigen ellatasa a langnak, CO nem is keletkezik! Ha nincs eleg oxigen, tokeletlen az eges, akkor keletkezik a CO. Ez ugye altalaban akkor van, ha a kemeny sincs a helyzet magaslatan, ergo a CO bent is marad a lakasban.
A meghalasokat leggyakrabban a berhazakban gyujtokemenyre kotott szazeve nem karbantartott vizmelegitok okozzak. Ritkabban cserepkalyhak, kazanok. Ezek miatt szigoritani az uj letesitesre vontakozo szabalyokat az olyan mint amikor a sok gyorshajtas miatt az orszaguton kiteszik a 70-es tablat, majd mivel meg mindig sok a baleset kiteszik a 60-as, es igy tovabb. De aki tabla nelkul is 120-al ment a 90 helyett, az ugyse lassit a 70-es tablanal. Csak azokat szopatjak, akik eddig sem mentek gyorsan.
