Keresés

Részletes keresés

RobUr Creative Commons License 2003.09.21 0 0 119
Csak emlekezetbol idezek.
A vadonat uj Csehszlovakia nepei voltak,1920 korul:
6 millio cseh,
3 millio nemet
1.7 millio szlovak
1 millio magyar
a tobbi aprosagra nem emlekszem, ruszin stb.

Most akkor ez a 6 millio cseh, nem beszelt volna csehul?

Előzmény: armagnac (118)
armagnac Creative Commons License 2003.09.21 0 0 118
Csehország létezése a szerencsén múlt. A cseh nyelv a XIX. századra gyakorlatilag kihalt, az éledő nacionalizmus idején a biblia alapján élesztették újjá. Még a XX. sz. első felében sem beszélte mindenki (főleg nem a 3+ milliós német-osztrák kisebbség). Alakulhatott volna másképp is: ha nem jön az I. vh "időben", könnyen lehet, hogy az ország egész területén egy német nyelvű és osztrák-német identitású lakosság került volna többségbe. Azt se felejtsük el, hogy a monarchián belül a cseh állam nem létezett, csak mint Ausztria egyik része a sok közül.
Előzmény: Törölt nick (106)
NevemTeve Creative Commons License 2003.05.21 0 0 117
(OFF Zamek, lektor nem járt arra? Nem Mária függött a kereszten, hanem Jézus)
savaz Creative Commons License 2003.05.21 0 0 116
Ezt a könyvet én is olvastam. Amíg az ötvöstechnikáról beszél addig logikus és hihető. az alkalmazott technikákat valahová az Ottók és az I. sz vége közé teszi. De ezután elkezd fantáziálni pl Örmény-avar nagykároly-pápa etc.. Innen már tiszta zagyvaság az egész.

Tanulság: Egy ötvös maradjon a kemencéjénél, ne akarjon történész is lenni.

Előzmény: Alexander the Great (115)
Alexander the Great Creative Commons License 2003.04.26 0 0 115
ehe,egy kis csámcsognivaló:-)

A Magyar Szent Korona és megítélése a történelem folyamán

A magyar középkor a Magyar Szent Koronáról azt vallotta, amit első királyunk Szent István legendájának Hartvik püspök által Kálmán király uralkodása idején (1095-1116) készített változatában olvashatunk, amely szerint a pápa Asztrik (Anasztáz) püspökkel Szent Istvánnak áldását és egy koronát is küldött. Thietmar von Merseburg (+1018-ban) jelentésében ugyan megemlékezik arról, hogy III. Ottó hozzájárult István magyar fejedelem királlyá koronázásához, a pápa áldását is küldte, de semmiféle koronáról nem ejt szót. 1613-ban Révay Péter koronaőr egyértelműen vallotta, hogy a teljes Szent Koronát II. Szilveszter pápa adományozta Szent Istvánnak. 1790 után Weszprémi István, Katona István, Koller József, majd Franz Bock kezdtek alsó ún. "görög" és felső, ún. "latin" koronáról beszélni ahelyett, hogy a Szent Korona alsó és felső részéről írtak volna. A korona hátsó részén elhelyezett Konstantín, Dukász Mihály és Geobicás képeket sem Ipolyi Arnold, sem Hampel József nem tudta egységes koncepciójába betenni. E okozott problémát Czobor Bélának, Varjú Elemérnek, Otto von Falkénak és sok más főleg művészettörténész és régészkutatónak. A Magyar Szent Korona származási idejét a IX. századtól a XIII. század közöttire, annak keletkezési helyét pedig Bizáncba, Rómába, Nyugat-Európába és ki-ki fantáziájának és műveltségének megfelelően minden más helyre tette. Szent Koronánk részei voltak könyvabroncsok, ereklyetartók, kapudíszek, stb. Akadtak ügyeletes okos "hagyományos" magyarázók, akik nem ismerve a Szent Korona analógiáit taglalgatták annak felső és alsó részét, mintha azt úgy külön készítgették volta és valamikor - a késő-középkorban - összebarkácsolták. Sajnos az ilyen konformis nézetek vallók leírásai kerültek be a köztudatba. Ilyen "hagyományos" nézetet vallott a Benda Kálmán és a Fügedi Erik páros, valamint a Kovács Éva és a Lovag Zsuzsa páros, majd Kopári Dénesnek volt afféle "egyéni" nézete, amely szerint Szent Koronánk felső része Szent Bertalan apostol ereklyetartójából készült volna. E nézetek - Szent Koronánk eredetére eddig kb. 40 elmélet született - felsorolása aligha több tudománytörténeti érdekességeknél.

Új fordulatot vett a Szent Korona vizsgálata, miután az az Egyesült Államokbeli Fort Knox-ból 1978 január 6-án visszakerült Magyarországra. Ekkor egy négytagú mérnökökből álló csoport (tagjai: Beöthy Mihály, Ferencz Csaba, Ferenczné Árkos Ilona és Fehér András) végzett olyan vizsgálatokat a Magyar Szent Koronán, amely megkérdőjelezték a "hagyományos" nézeteket. Később Ludwig Rezső és Csomor Lajos aranyművesek ötvös és aranyműves szemmel vizsgálták meg szent ereklyénket és a következő alapvető természettudományos ténymegállapításokra jutottak: a Magyar Szent Korona egységesen tervezett és kivitelezett ötvösmű. Szakmailag nem lehet sem bizánci, sem dél-, sem nyugat- sem észak-európai készítmény. Ékszerkészlete belső-ázsiai, iráni és mezopotámiai eredetű kaukázusi technikák felhasználásával feltehetően egy kaukázusi ötvösműhelyben készülhetett. A felső pánton eredetileg is nyolc apostol volt, az alsó rész hátsó oldalán levő - feltehetően Szűz Mária, Raffael- és Uriel arkangyalok képét későbben cserélték ki és másodlagosan tették be a ma látható Konstantín, Dukász Mihály és Geobicás képeket.


Hogy az immár szakmailag bizonyítottan egységes korona hol és mikor készülhetett arra is több nézet van. Csomor Lajos szerint "a Kaukázusban készült hun formában, hun és párthus valamint kaukázusi ábrázolási hagyományok szerint, hun és párthus viseletek ábrázolásával hun és kaukázusi munkamódszerrel" a IV. században. Mivel a dunhuangi 325-ös barlangban két vezető hun fején, valamint az ordoszi sírleletek között is a Szent Koronánkhoz hasonló kör- és keresztpántos korona látható, felvetődik a kérdés, hogy nem egy ősi hsziungnu (hun) fejedelmi viselet túléléséről van-e szó. Szigeti István szerint Szent Koronánk ott volt az avarok által Kaukázusból elrablott aranykincsek között, amelyet Nagy Károly zsákmányolt, vagy valamelyik avar kagán (el)adott neki. Vannak adataink arról, hogy amikor Nagy Tundum avar kagán Aachenben hódoló látogatást tett és megkeresztelkedett 796-ban a csodálatos avar ékszerek között volt egy drágamívű korona is és hódolata jeléül felajánlotta Nagy Károlynak. Feltehető, hogy ezekkel az avar kincsekkel együtt került Szent Koronánk Aachenbe. III. Leó pápa 800-ban Nagy Károlyt ezzel a koronával koronázta meg. A korona Nagy Károly halála (804) után az uralkodóval 1000-ig Aachen-ben a sírban nyugodott. 1000 húsvétján III. Ottó megtalálta Nagy Károly sírját. Amikor október 2-án Rómába érkezett, a Szent Koronát is magával vitte és átadta II. Szilveszter pápának, aki neki barátja volt. II. Szilveszter pápa (Gilbert) pedig ezt a koronát küldte el Szent Istvánnak 1000. karácsonyán. Szigeti István szerint a Szent Korona 310 táján Grúzia keleti részében készült. E logikusnak látszó feltevés mellett természetesen még igen sok más is létezik; Csapody Csaba egész egyszerű feltételezése pl., az; István volt olyan hatalmas és gazdag király volt, hogy vehetett vagy készíttethetett magának grúz műhelyben koronát, amivel Anasztáziusz (Asztrik) apát őt 1000 karácsonyán megkoronázta.

A Magyar Szent Korona eszmei tartalma két részre oszlik, ahogy két szerkezeti egység alkotja a koronát: az abroncs és a pántok. A felső rész Isten mennyei birodalmának a szimbóluma; az alsó rész Isten földi országát jelképezi. A pántok csúcsán felírás nélkül az ég és a makrokozmosz uraként trónol a Teremtő Atya Isten. Az alsó részen az abroncson felírással (Jézus Krisztus görög nevének rövidítésével) Isten földi birodalmának ura, Krisztus székel Mihály és Gabriel arkangyal kíséretében. A pántokon az Atyától jobbra nem lehet más, mint Krisztus földi helytartója, Péter, háta mögött Péter helyettese, a második fő-tanítvány, Jakab áll. A Pantokrátor balján Pált ábrázolja az ikon, mert ő külön meghívást kapott. Leveleinek egy része a kisázsiai egyházakhoz szól, így kultusza az örményeknél is megvolt. Ezután következik a kedvenc, szeretett tanítvány, János, akire az Atya Fia, Krisztus a kereszten függő édesanyját bízta. Péter lábánál testvére, András látható, aki először ismerte föl, hogy Jézus messiás. Sokan felvetik, hogy miért nem 12 tanítvány van a Szent Koronán; azért, mert a 12 tanítvány (Júdással együtt 13) csak az Utolsó Vacsoránál volt együtt. A középkori templomok bejáratánál általában csak 8 apostolt szoktak ábrázolni. A korona tervezője azokat a szenteket választotta példaképnek, amelyek védőszenteknek bizonyultak egy keresztény uralkodó számára (Kozma, Damján, András, Fülöp, György és Demeter). A Szent Korona valamennyi ábrázolt személye örmény típusú; legklasszikusabb a két angyal ábrázolása. A Isten égi és földi birodalmának egybeszövése klasszikusan a Magyar Szent Koronában csúcsosodik ki.

A koronázási jelvények

Magyarországon, első királyunk korában a koronázáshoz hozzá tartozott a lándzsa - ha volt is ilyenünk, annak nyoma veszett. Középkor forrásokból tudjuk, hogy a koronázás kelléke volt a ezüstkereszt, a gyűrű, a karperec, a kengyel, más lószerszámok, különböző ruhadarabok (ingek, saruk, kesztyűk, harisnyák stb.) és a koronázási trónus. Ezek az idők folyamán mind elvesztek. Megmaradt viszont a korona, az országalma, a jogar, a kard és a palást. A korona, a jogar és a palást a magyar királyság első századából származnak. Az országalma és a kard feltehetően későbben kerültek az együttesbe. Szent István egy kardját a prágai Szent Vid székesegyházban őrzik, lehet, hogy ez volt az eredeti koronázási kard. A palástot Szent István és Gizella királyné 1031-ben ajándékozták a székesfehérvári koronázótemplomnak. Ma koronázópalástként átalakított formában ismerjük. Eredetileg nagyobb volt. Az országalma egy aranyozott ezüstgömb, rajta az apostoli kettős kereszt, mely az Árpád-házi királyok címerkeresztje is lett. A nem hiteles hagyomány szerint ilyen kettős keresztet küldött a pápa Szent Istvánnak a koronával és a lándzsával együtt. Az országalmán ma Károly Róbert magyar király címere van, de ez valószínűleg utólagos rátétel, így az alma és keresztje sokkal régebbi lehet. Az országalma az országot és a földet jelképezte. A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe; ősi keleti eredetű hatalmi jelvény. Elefántcsont előképeit korai ásatásokból ismerjük. A magyar jogar kristálygömbjébe vésett három oroszlán is az uralkodói hatalom ősi keleti jelképe. Ez a kristálygömb mai ismereteink szerint a világ harmadik legnagyobb átfúrt kristálya. A rajta levő oroszlánok csiszolási stílusa alapján legkésőbb IX. századi keleti munka. Valaha a koronázási szertartásnak fontos része volt az országzászló, amely sajnálatos módon a mohácsi csatamezőn odaveszett.

savaz Creative Commons License 2003.04.26 -1 0 114
A cseh királyság a nemesség kiirtása ellenére fennmaradt. A habsburg uralkodókat Ferencjóskáig mind (II.józsef-et kivéve) cseh királlyá is koronázták a "Szent Vencel koronával". A habsburgok mint cseh királyok és német-római császárok uralkodtak csehország fölött.
Csak ők nem ugráltak annyit mint mi:-)

A "szent" korona jogi státusa inkább szófordulatként jelent meg az ország, az uralkodó(k) stb. helyett, amire azután Werbőczitől kezdve komoly érveléseket építettek, amikor éppen legitim uralkodójuk ellen kerestek érveket.

Lehet, hogy jogi logika szerint helytállóak a SZKT érvelései, de józan ésszel nekem nagy baromságnak tűnik.

Előzmény: Törölt nick (100)
waxxablaze Creative Commons License 2003.04.23 0 0 113
felpróbálta?
ő volt aki később megőrült?

értem

Előzmény: Törölt nick (20)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.04.16 0 0 112
Te be tudod bizonyítani hogy 1790 előtt szó esik
Dukász Miháalyről a Koronával kapcsoaltban. Mert a Szűzanyára ugye van forrás.
A Dukász olyan gyenge minőség a többihez képest hogy ilyen munkát a művészttörténészek szerint Bizáncban nem adhattak ki semmiképp.

ettől függetlenül más forrás is erről számolna be:
"És ezt már az aranymuves csoport aranymuves csoport, amelyiknek a vezetoje Lantos Béla volt, Ludvig Rezso és Poór Magdolna voltak a tagjai, az írnoka pedig, aki késobb önálló kutatásaival híressé, idonként hírhedtté tette ezt a vonalat, Csomor Lajos -, nos, ok négyen már az elso összefoglalóik óta egyfolytában, minden publikációjukban külön-külön is hangsúlyozzák, hogy ezzel a képpel semmit nem lehet datálni."

garantáltan hihetünk Révay Péternek:
"az egyik legpróbáltabb becsületu férfiú volt a magyar történelemben, akinek szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a nagyságos fejedelem is birtokba vette a koronát, oneki is ki kellett venni a ládájából, meg kellett mutatni, majd visszatenni. Utána, amikor Bethlen Gábor a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenorizni. És mindenütt ott volt Révay Péter, és mind a két szembenálló fél elismerte a huségét. Ezt az embert hazudozással vagy azzal megvádolni: ó, nem is látta, csak valamit írt, mert jól hangzott - ez valami hihetetlen arcátlanság."

Előzmény: Törölt nick (105)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 111
Igazad van: az ún. nemesi vagy rendi (egyébként íratlan) alkotmányra hivatkoztak, aminek közvetlen előzménye az Aranybulla, 1351, vagy Werbőczi. Hogy ezek aztán hivatkoznak-e a koronára, nem tudom, el kellene olvasni őket. Mindenesetre a rendi ellenállásnak az alkotmányosság helyreállításáért vívott küzdelemben jól jött a korona fölemlegetése, ha már nemzeti királyra nem hivatkozhattak. Ennek kikerülése, kvázi feloldása végett jutott pl. eszébe Zrínyi Miklósnak, hogy a Habsburgok ellenében magyar királyt kell a trónra ültetni, előbb II. Rákóczi György volt a jelöltje, később a hívei őt tartották erre a legalkalmasabbnak.

Sajnos, mennem kell. Nagyon élveztem a beszélgetést, remélem, Nektek is annyira hasznos volt, mint nekem. Köszönöm, hogy meg tudtunk maradni a kulturált hangnem mellett. Holnap folytathatjuk.

Előzmény: Bard (109)
Bard Creative Commons License 2003.04.16 0 0 110
Irakban is nemsoká köztársaság lesz. Vajon lesz-e szabadság? Lehet tippelni... :-)
Előzmény: Törölt nick (107)
Bard Creative Commons License 2003.04.16 0 0 109
Újabb tisztázandó infó:

A SZKT mint olyan 19. századi találmány. Erre nem havatkozott senki korábban. A jogra hivatkoztak, mindig a magyar nemesek. A jogra, ami pedig definició szerűen és köztudottan a Szent Koronától származott. Ezért van, hogy a felületes szemlélő nem érzékeli. De valójában arról van szó, hogy a Szent Koronától származó jogrend védelmében küzdöttek a Habsburgok ellen.

Előzmény: Törölt nick (106)
Bard Creative Commons License 2003.04.16 0 0 108
Nem hiszem, hogy általános társadalmi konszenzus fogadná pl. a jogfolytonosság helyett a Szent Korona-tant ismét jogképző forrásként bevezetni.

Igy van, ezért mondom, hogy én történelemről beszélek. De azt kimondom, hogy a jelenlegi állapot rosszabb.

Oscar Wilde-nak van egy jó mondása: A demokrácia az az államforma, ahol az emberek azt kapják amit megérdemelnek. Szerintem ide illik és nagyon jó. Ezzel szoktam megnyugtatni magam, hogy végülis nincs baj... :-)))

Csak ne szidjuk a múltunkból azt amire inkább büszkék lehetnénk...

Előzmény: Törölt nick (103)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 107
Nem gazdagabbak. A köztársaság mindig idegen nyomásra jött létre. Harmadikra meg megszokták egyesek...
Ne haragudj, még az Irak elleni kultúrális holokauszt hatása alatt vagyok.
Előzmény: Törölt nick (100)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 106
Igen, a Habsburgok nem kebeleztek be bennünket, és ez alapvetően a rendi ellenállás érdeme. Ez lehet összefüggésben a koronaeszmékkel? Nem tudom. Lehet. Én nem ismerek senkitől (mondjuk Rákóczitól se) hivatkozást a rendi ellenállók közül a Szent Koronára, de lehet, hogy hiányosak az ismereteim.
A cseheket bekebelezték, ennek ellenére Csehország létezik. Identitásuk is van. A történelem ment tovább.
Előzmény: Bard (104)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 105
Persze, ez figyelemreméltó információ, ám maximális biztosítékot akkor adnék neki, ha ettől függetlenül más forrás is erről számolna be, és ha tudnánk, hogy garantáltan hihetünk Révay Péternek.
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (102)
Bard Creative Commons License 2003.04.16 0 0 104
Igen, ez is egy lehetséges értelmezés. Meghalt Mátyás, oda az igazság. És valahol ez is igaz.

A lényeg, hogy bár a Habsburgok egész végig azon mesterkedtek, hogy Magyarországot beolvasszák a saját birodalmukba, ez nem sikerült nekik, mig másokkal sikerült. És itt tényleg nem arról van szó, hogy kik gazdagabbak, a csehek, vagy mi. Ezek elvi dolgok. Már nem nagyon tudok többet mondani, ezt vagy érzi valaki, vagy nem. A mai magyarokkal, meg úgy általában az egész világgal többekközött az a baj, hogy csak anyagi dolgokban tud gondolkodni. Mennyivel keresek majd többet, ha ez-vagy az a kormány lesz stb. Az emberi méltóság pedig ennél sokkal fontosabb. Hogy milyen jogon határozza meg az az illető ott a parlamentben, hogy én hogyan éljek? Mert meghatározza, és ebbe beletörődünk (én is) többé kevésbé. De milyen jogon teszi ezt? Mikor hatalmazta fel rá a nép? Nem történt ilyen felhatalmazás. Csak beletörődés. Ellentétben a régi alkotmánnyal.

Tudom, most majd jönnek a jobbágyok... :-) Előre szólok, hogy amikor jobbágyok voltak, akkor sehol a világon nem volt olyan magas szinten a polgárjogi fejlődés, hogy ez a kérdés értelmes legyen. Tehát óvatosan...

Előzmény: Törölt nick (96)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 103
Viszont ezt a jogfolytonosságot veszélyes lehet megszakítani, mert káoszhoz vezethetne. Nem hiszem, hogy általános társadalmi konszenzus fogadná pl. a jogfolytonosság helyett a Szent Korona-tant ismét jogképző forrásként bevezetni. Ha a jog a társadalom működését és rendjét hivatott szolgálni, akkor alá kell vetnie magát a társadalmi rend biztosításának is. S a társadalmi rend a jogfolytonosságot kívánja.
Ha pedig a népfelség elvét tekintjük, a különféle választásokon választott képviselők jutottak az országgyűlésbe. Jól-rosszul dolgoztak, akkor is választották őket, és a választók, úgy tűnik, nem foglalkoztak a múltbéli szerepükkel. Akkor mi van előbb? A népfelség elve vagy a felelőségrevonás?
Szerintem az emberek azért érzik magukat becsapottnak, mert nem voltak tisztában a kapitalizmus természetével, és az emiatt keletkezett sérelmeiket vetítik most ki minden irányba.
Előzmény: Bard (101)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.04.16 0 0 102
"Dukász-kép nem fér bele a mögötte lévő foglalatba, ami egyértelmű jele annak, hogy nem tartozik a magyar Szent Korona eredeti képanyagához. Másodlagosan, szögeccsel erősítették a mögötte lévő oromzat hátlapjához, továbbá a keresztpánthoz. A helyén eredetileg - feltétlen hitelű, közvetlen látványélményen alapuló leírás szerint - a "Szűzanya" képe volt. Ez a híradás, Révay Péter koronaőr 1613-ban közzétett beszámolója kijelentő mód jelen időben fogalmaz, így semmi okunk nincs kételkedni benne, hogy a Dukászkép ekkor még nincs rajta a Koronán. Első említésével 1790-ben találkozunk"

Révay Péter mint koronatörténeti forrás "álomforrás": "közvetlen látványélményen alapuló leírás".

Előzmény: Törölt nick (95)
Bard Creative Commons License 2003.04.16 0 0 101
Tisztázzunk valamit. Amikor én a profán értelmezési szintről beszélek, akkor azt úgy kell érteni, hogy egy ateista világképébe is belefér. Vagyis nem feltétlenül a Korona csinál valamit, itt csak szimbólumként elég gondolni rá. De az ország népe abban a szellemiségben cselekszik amit a SZKT jelent.

Pl. az ügynök botrányok. D209 meg ilyenek. Ezek azért vannak, mert történt ugyan rendszerváltás, kimondtuk, hogy eddig megszállt ország voltunk, meg ilyenek, de valójában a rendszerünk jogfolytonos az eddigivel. Vagyis nem lehet elitélni azokat az embereket, akik effektive az ország érdekei ellen cselekedtek idegen hatalom szolgálatában (remélem nem ugrik erre senki, ezek az emberek ott vannak minden pártban, főleg a vezetésben, nem anti-MSZP propagandát nyomok). Vagy például jelenleg nem lehet rehabilitálni olyan "bűnösöket" akik a "magyar" titkosszolgálat ellen cselekedtek. Pedig ők sokkal inkább magyar érdekeket védtek. Ezt most úgy tanuljuk, hogy a vértelen rendszerváltás ára a jogfolytonosság megőrzése volt. Tehát nincs jogunk hőzöngeni. Rendben, de az emberek becsapottnak érzik magukat. Van aki lenyeli a békát, van aki nem, de a lényeg megmarad. A jog már nem jelent semmit. A rendszerváltás jogilag nem történt meg. Lehet, hogy a törvények mások, de minden ellenségét az országnak, védenek a jogfolytonosság elvei. Vagyis sokminden változott a sztálini alkotmány óta, még az ország neve is, de éppen hogy ezen a profán, ateisták által is megfogható szinten, ez az ország még ugyanaz az ország.

Előzmény: Törölt nick (94)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 100
"A cseh nemességet már a 17. században szinte kiirtották, meg is látszik szegényeken."

Miként látszik meg? Pl. azon, hogy gazdagabbak nálunk?

Honnét vezeted le, hogy a magyaroktól idegen a köztársaságeszme? Szerintem nagy merészség ilyet állítani. Ilyen alapon a franciáktól is idegen volt Bourbon Lajos lenyakazása előtt.

Előzmény: Törölt nick (98)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.04.16 0 0 99
Köszönöm Bart, helyettem is válaszoltál.

Igen elsősorban a Habsburgok elleni közjogi küzdelemre kell gondolni.
Vagy pl. arra hogy hogyan védte a nem magyar etnikumot, az esetleges magyar nacionalista ellenében a XIX. században.
A Kocsis könyveket ajánlom mindenkinek több száz oldal szól erről nála.

Előzmény: NevemTeve (90)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 98
Ha nem lett volna önálló magyar jog (történeti alkotmány, Szentkoronatan, sarkalatos törvények) Magyarország se lenne, az idegen jog elnyelt volna minket, nyelvvel, kultúrával stb. Nekünk ma is túl erős az identitástudatunk, az itt írogató kollégák közül többen is dolgoznak ennek megtörésén. A cseh nemességet már a 17. században szinte kiirtották, meg is látszik szegényeken.
Előzmény: Törölt nick (96)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 97
Magyarország államformája ekkor is a királyság maradt, bár tény, hogy volt egy erőteljes "respublikai irányultság" is "hála" a nagy fr. forr.-nak. Ez volt az a kérdés, amit Kossuth sem tudott volna megoldani, ugyanis a magyar nemzettől idegen a köztársasági eszme. Kártevő Károlyinak meg Kondukátor Kunnak (Kohnnak) köszönhető ez is. Demokrácia? Népbutítás, semmi más. Mai napig oroszból fordított sztalinista alkotmány alapján áll ez a papírosalkotmány. Én nem óhajtom a nemességet meg a jobbágyságot vissza, a magyar nemzet (=Szentkorona) sáncai közé pont az áprilisi törvények vették be a nem nemeseket is.
Előzmény: Bard (92)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 96
"magyarország a Habsburg uralom kezdetén elévesztette volna szuverenitását"

El is vesztette. A Habsburgok sz@rtak a rendi országgyűlésre, meg az effélékre.

Előzmény: Bard (93)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 95
"A Dukász Mihály legkorábban a XVII. sz után került rá a koronára azzal datálni nem tudunk."

Na, ez érdekel. Mesélsz róla?

Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (91)
Törölt nick Creative Commons License 2003.04.16 0 0 94
S mi volna az a konstrukció, amit a Szent Korona képvisel a "jelenlegi kaotikus, törvénytelen állapot" ellenében? A Szent Korona számolja újra a szavazatokat, vagy mire gondolsz? :)))
Előzmény: Bard (92)
Bard Creative Commons License 2003.04.16 0 0 93
Ha nem ragaszkodott volna a magyar nemesség a jogaihoz (vagyis a Szent Korona Tanhoz), akkor magyarország a Habsburg uralom kezdetén elévesztette volna szuverenitását, mint mondjuk a csehek. Vesd össze a két nép történelmét a Habsbugok alatt. Vagyis az ősi joghoz való ragaszkodásuk fontos volt, és eredményes. Látni kell, hogy ezzel nekünk is megőrizték ezt az országot.
Előzmény: NevemTeve (90)
Bard Creative Commons License 2003.04.16 0 0 92
Érdekes viszont, hogy a Habsburg-ház első trónfosztásakor (1849) szóba se jött ez az eszme, az államot azonnal köztársasági alapra helyezték, a második trónfosztáskor (1920) viszont szó se volt republikánus eszmékről, inkább visszatértek a koronatanhoz - ebben is érződik némi különbség...

Ez valódi probléma, és úgy tűnik itt a SZKT ellenesek oldalára billen a mérleg nyelve. Azt viszont nem árt tudni, hogy a kiegyezés már a SZKT szellemiségében zajlott. Egyébként én itt szoktam is hangsúlyozni, hogy a jogi rész, a Szent Koronának csak a legkülső profán rétege. Ennélfogva nem is lehet tökéletes, hiszen emberi konstrukció, habár az én véleményem az, hogy az alapja valamiféle szakralitás, ami Szent Istvánról és a Turul nemzettségről háramlott át a Koronára.

Amit látni kellene, hogy van egy konstrukció, ami sokkal jobb mint a jelenlegi kaotikus, törvénytelen állapot. Ez az amihez semmiféle istenhit, meg fetisizmus nem kell, csak logika, és történelmi ismeretek.

Mindenesetre ha valamilyen fura ötlettől vezérelve visszatérnénk a Szent Korona-tanhoz és innen vezetnénk le a hatalmon lévők legitimációját, föl kellene rúgni a demokratikus vívmányokat és létrehozni egy földbirtokon alapuló társadalmat nemességgel és kiszolgálóival.

Nem kellene. Épp ezt mondom, már mióta. A Szent Korona Tanába belefér a demokrácia majdnem minden vivmánya.

Előzmény: Törölt nick (88)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2003.04.16 0 0 91
Igazad van! Általánosságban értettem.
A XI. században valószínüleg csak körvonalazódott a dolog nem állítom hogy akkor kiforrt már
teljességében!

De a későbbiekben ha legitimen akartak választani akkor az a bizonyos korona kellett.
(pl. Károly RÓbert, Mátyás király, V László -nak is voltak gondjai, ezek nem árpádkori
példák)

A Dukász Mihály legkorábban a XVII. sz után került rá a koronára azzal datálni nem tudunk.

Előzmény: Törölt nick (89)
NevemTeve Creative Commons License 2003.04.16 0 0 90
A kérdésedre a válasz talán az lehet hogy a korona tannal mi mindent tudott az ország megvédeni szabadságából és jogaiból az elmúlt évszázadokban.

Kiváncsian hallgatlak!

Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (87)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!