Almafa védelme metszés során. Hogyan csinálják a profik?
Nem tudom elképzelni, hogy minden egyes vágott sebet sebkezelővel (mondjuk Fagél) leápolnak.
Amig csak egy fám volt és kicsi volt, megtettem, de most már 6db fám van (körte 2, alma 2, birs 2) és kb 3 méter magasak, tehát muszáj valami termelékeny védelmi módszert megismernem, és ehhez kérnék tanácsot.
Ha saját fejem után megyek, akkor metszés után valami rezes lével lemosásszerűen megpermetezném a fákat. Elegendő-e ennyi vagy permetezzem le metszés előtt is? Rézen kívül (champion mondjuk) valami más is kellhet?
Nem nagyon szeretnék metszés előtt permetezni, mert csak kárbavész a lemetszett hajtásokra jutó permetszer. De ha azt írjátok, hogy kell vagy érdemes, akkor megteszem.
Köszönöm.
Egyébként meg az Újévi jókivánságot illetően Sándor Tiszteletessel értek egyet. Minden kedves fórumozó társamnak erőt, jó egészséget kívánok az Új esztendőre. Az meghozhatja a boldogságot is.
Miben haladja meg a közönséges (bemutatott) zöld borostyánt? Vagy lehet, hogy ez éppen az a fajta? Én a másik szomszéd felől falra futtatva takarásra is használtam. Teljesen fed. (Az ajándékozási ajánlatom és az előbbi válaszom 'ujbubo'-nak szólt.)
"egy komoly kártevője a tujáknak, a tujaszú. Ezt is a hajtások pusztulásáról lehet felismerni. Közelebbről, a 10-20 cm-es oldalhajtások tövénél 1 mm átmérőjű lyukakat lehet látni nagyítóval. A megtámadott hajtás elhalványodik, majd oldalra hajlik, később lekonyul, és közben elbarnul. Védekezés: a tankönyvek szerint: a megtámadott tujákon lévő ágakat azonnal vágjuk le és égessük el, mielőtt a többi egészségeset is megtámadná. Esetleg felszívódó inszekticides permetezés pl. Bi58"
Nagyítóval próbáld megkeresni a lyukakat, ha megtalálod akkor mehet a Bi58. Persze nem egszer és nem most. Nézz utána a tujaszú életének, hogy mikor lehet elkapni.
Tőről esetleg kihajthat, de nem érdemes vele foglalkozni. Évek. És kockázatos is.
Szerintem nem gomba.
A bal oldalinál is látszanak el-elszáradt ágacskák.
Ott szerencsédre a károsító még nem találta meg a középső "törzsét" a tujának. De védekezés nélkül megfogja.
Ez egy olyan kórokozó, ami során a fás részen a rágás, vagy annak a folyományaként érkező plazmás, vagy bakteriális fertőzés körbefutja az ágat, vagy törzset és elzáródik a víz és tápanyagáramlás.
Kampeca.
Rendesen gyantásodik is az a rész.
Én egyébként megfontolásra ajánlom, hogy a tujákat le kéne cserélni valami más, ellenállóbb sövényre.
Túl sok a nyavalyájuk. És megelőzésként annyi vegyszert kéne nyomni, hogy nem hiszem, hogy hosszú távon érdemes... Pótolgatni meg egyre nagyobb növényekkel a kimenőket, hogy szép legyen a sor... csak a faiskolának jó.
Sötét, normál hőmérsékletű helyen elég sokáig elállnak egyes anyagok, amiknek nem is lenne szabad hivatalosan.
Egykor a munkahelyen egy volt kolléga lezárt öltözői szekrényének felnyitásakor találtunk egy üveg sört, aminek még - a korabeli szokások szerint - 3 nap volt a szavatossága. Akkor már vagy 10 éve nem gyártottak ilyen szavatossággal.
Egy bátor kolléga megkóstolta, aztán megitta az egészet, és azt mondta, jó volt. (A szavatossági idő 500-szorosának letelte után.)
Szerintem ha problémád szokott lenni a hidegkedvelő baktériumokkal , amik a fákban élnek és lájtosabb téli napokon is munkálkodnak (pl. sárgabarack gutaütés), akkor nem felesleges a réz használata. (A többi anyagé igen.)
Ha a tavaszi lemosót olyankor szoktad, amikor már az olaj meg a kén is ér valamit, vagyis csak közvetlenül kihajtás előtt, rügypattanás után (értve ez alatt azt, amikor a rügypikkelyek már elmozdultak egymáson), akkor a korai gombák ellen jó egy előzetes rezes dolog. Február végén jobb lenne, de ilyenkor is érhet valamit.
Én is ilyesmi ellen használom főképpen, foltkezeléssel. (Legrosszabb az acat, ez még az 5 % glifozátot is túléli, ha nem nőtt meg eléggé az utolsó kapálás óta.)
De azért előfordul időnként, hogy valamelyik gyümölcsösben időhiány+folyamatos esőzés következtében már a rotációs kapa kevés lesz, és glifozátot kell bevetni.
Plusz van vagy 300 méter tavaszi hagymás virágom, amiknek a rendszeres gyomlálására nincs kapacitásom, ezeket általában nyáron leszáradás után, meg tél elején a gyepszerűen kelő áttelő tyúkhúr miatt le szoktam fújni, néha még ősszel is, ha indokolt.
A totális gyomírtó szerek döntő többségének a hatóanyaga a Glifozát. A gramoxon gyors hatású szer volt és szinte egy nap alatt leperzselte a bepermetezett növényeket mert a sejteket roncsolta ennek a szernek talán az utóda a Finale nevű gyomírtó ez is leperzseli a növényt. A Glifozát tartalmú szerek ( Glialka, Medallon, Kapazin, Roundap, és még vagy tíz szer)a bekerülnek a növénybe lejut a gyökérzetbe amit szétroncsol és a növény föld feletti része ezután kezd elszáradni ez pár nap vagy egy hét.
Régen volt a Gramoxone (azt hiszem betiltották), mi a különbség?
Pár éve meghalt egy vasutas ismerősöm, a hagyatékban találtunk egy Pepsis üvegben!!! 1 l gyomirtót, szerintem az az volt (még a régi Pepsi logó volt rajta)
A szer a mai napig működik, 6-8 órán belül látható hatása van. Ez gondolom Gramoxone lehetett.
Van amit szinte nem is lehet mással kiírtani. Én tarack és folyófű ellen használtam, mikor elhanyagolt új területet vettem művelésbe. A többit vitte a folyamatos kapálás.
