Itt két külön dologról van szó. A 2015-ös festési munkák tudtommal nem szigorú munkaszerződéses keretek között lett ellenőrizve. Magam is rendre felrovom az MTSz-nek, hogy az akkori - épp e területen végzett - munkáim ma sincsenek ellenőri szinten dokumentálva és elismerve. Holott ezek nagy része épp az OKT szakbizottság ötleteinek a megvalósítására irányultak. Tehát így talán trekk sem áll rendelkezésre.
A festőktől nem lehet elvárni, hogy ilyen szinten adatszolgáltassanak. Egyrészt GPS nincs náluk, de magam is még a fényképezőgépemet sem szívesen teszem ki festés közben bármilyen veszélynek. Kölcsönben lévő műszereket meg pláne nem. A festési körülmények sokszor nem egyszerű turista ballagások. Kosz, mocsok, cipekedés, fáradtság, idő, stb. Nem véletlenül nincs tolongás e nemes feladatra. Másrészt ez nem pár napos munka, hanem tartós elfoglaltság. A munkák utólagos dokumentálása így is többeknél komoly többletmunkát, többletterhet jelenthet.
Amiről korábban szót váltottunk, az a múlt évi munkaszerződéses ellenőri munka kapcsán történt. Erre változatlanul az az álláspontom, hogy nem az ellenőröktől kellene a megbízójuk háta mögött adatkérést kierőltetni. Egyrészt mert az MTSZ őket változatlanul anonim módon foglalkoztatja, másrészt meg a dokumentációk a megbízót illetik meg. Talán náluk kellene eljárni ezek hozzáférését illetően. A felújított útlista egyébként tél óta nyilvános lett, lehet őket bejárni, mint ahogy például güsziologus is teszi.
A festők által megrajzolt utak szerintem nem lenne eredményes akció. Tudtommal idén is közel 4000km útfelújításra kerül sor. Csak mi, több mint 300km-t fogunk felújítani. A szerződés amúgy is túlzott dokumentációt ír elő a festőknek, ennek megduplázását nem hiszem, hogy sokan bevállalják. De lehet próbálkozni. Rövidesen kiírásra kerül az idei festési pályázat, akkor kiderül, hol, mi lesz felújítva.
A pontos térkép igénye nem csak felétek fogalmazódik meg bennem. Én nem kímélem a papír alapú térképszerkesztőket sem. Ott talán még élesebb a hangnem, mert a javítás sokkal nehézkesebb. Tőlük is elvárom a minél pontosabb térképi ábrázolást. Mert a nagyközönségnek ezzel tudunk segítséget adni és ösztönözni őket a természetjárásra.
hát látod néhány hete ezért mertem javasolni, hogy nem lenne baj ha a jelzésfestők (ellenőrök), mivel ők tudják első kézből hol mi és mire változott, ráadásul elmondásod szerint trackjük is van róla, feltennék a térképre
Közös érdekünk
Azt kérni se merem hogy ők rajzolják fel (bár ideális az lenne), csak töltsék fel a trekket mert onnan felrajzolni már nem olyan nagy dolog, azt megcsináljuk mi is szívesen
De a Bükk egy kevéssé járt részére lehet hogy valóban két év mire valaki térképező elvetődik (ha meg nem tudja hogy változás van, még több is lehet)
Nade mi lett a válasz?
Mindenféle csacskaság, egészen a személyiségi jogokig
Akkor ha ez már így részedről is felmerült hogy jó lenne egy pontos eszköz, javasolnám mégegyszer átgondolni a trekk feltöltést, senkit nem zavar ha nem polgári nevén regisztrál az illető hanem ellenőr321-ként, oszt' akkor derítse ki bárki hogy ki is az... (egyébként feltöltésnél is van lehetőség ezen felül anonimizálást kérni)
Vagy csinálhattok egy közös usert "xy turistaegyesület ellenőrei" néven és megmondjátok egymásnak a jelszót, amelyik szimpatikus, ezer megoldás van, nem kell ehhez lovászinasnak lenni :-)
Én is naponta járom az erdőt más feladatokkal, ezért igyekszem frissibe válaszolni, még ha később is olvasod majd.
Azt senki nem állította, hogy a völgy nevek a jelzésektől függenek. De a hobo-bobo által feltett fényképen (mert az alap kérdés innen indult ki) és térképrészleten épp a turistajelzések segítségével lehetett a helyszínt beazonosítani. Nem a völgy helye, hanem annak máshova történő helyezése okozta a zavart hobo képaláírásában. Ezt lehetett a jelzések alapján tisztázni. Nos ez volt hiányosan fenn a térképen.
Azt, hogy ezt pótoltad, köszönöm, a gyorsaságod pedig példás. Bár nem engem zavart a dolog, mert én ezt a részt nem térkép alapján járom, ezért eddig nekem sem tűnhetett fel. De másokat zavarhat, mint ahogy ez az eset kapcsán vélhetően megtörtént.
Ez a jelzés 2015 első felében lett a leírtak szerint felfestve. Azóta csaknem két év telt el. Többek között épp ezt hiányolom ezeknél a térképeknél, hogy nem rendszeres a javításuk, hanem véletlenszerű. Aki épp arra jár, felméri. Ha ezt most hobo nem teszi fel, ki tudja még meddig lett volna ez így és a még számos hasonló hiány a térképen.
Ami pedig a Pirító-kő hiányát jelenti, az továbbra is fennáll. Én nem az adatbázisra hivatkoztam. Megfelelő használatban természetesen feljön ez az információ. (egyébként nem Pirtó, hanem Pirító!) De a hobo által feltett kivágatok (61421 és 61447 hsz.) egyikén sem látszik. Lehet, e nélkül adhatott téves információt a fényképe alá.
Én örülnék, ha lenne egy jó tájékozódást segítő eszköz a kezünkben, de az előnyei (pl. a gyors adatváltoztatás, méretváltás, stb) mellett mint látható, több hibája is van. Ez még hobo-bobonál is, a kevésbé gyakorlott túrázónál pláne zavarokat okozhat. A rendszeresség, pontosság sokat javítana e térképen.
Egyedül indultam el a 23,5 km-es távon, amely már a menetrend hasábjain is szűkösen festett: menetrend szerint 10:20-as leszállás Sároskőszegen, a túra végpontjáról, az Eperjeshez tartozó Cemjata-ról pedig 16:15-kor indult a busz, tehát volt 5 óra 55 percem a távra, amely több mint 500 méter szintet tartalmazott. De hát nem ijedünk meg a kihívásoktól alapon ezúttal is belevágtam a napba. Keletiből a 6:30-as Rákóczi IC-vel utaztam Kassáig, onnan pedig pár perces átszállás után indultam Sároskőszegre, a legutóbbi túra befejező pontjára. 2 perc késéssel tudtam leszállni és azonnal el is indultam a hóesésben Cemjata felé. Felérve a vasúti hídhoz lefotóztam a smerovnik-ot, majd a Kysak táblát és mentem is tovább, az első pár száz méter aszfalton vezetett a szomszédos Abos (Obisovce) faluig. Közben átkeltem a Hernád felet, majd a falu határában letértem az aszfaltról és kis patak híd után a Hernád mellett vezetett az utam egy darabig. Átmentem a vasúti híd alatt, majd az út egyre emelkedni kezdett. Először néhány ház mellett vezetett az út, majd teljesen átvette a főszerepet az erdő, amelyben az út egyre emelkedett, a végén már 10-15 méteres magasságból nézhettem a Hernádot az ösvényről/keréknyomról. A hó közben kitartóan esett tovább. Tempós haladásom eredményeként, az első, Brezie nevű ponthoz a szintidőnél több mint 10 perccel előbb érkeztem. Az erdei iskola-szerű épületeket elhagyva egy darab egysávos aszfaltos nagyobb lejtő következett (dudálásra figyelmeztető táblával előtte), majd egy kis patakon átkelve el is értem a következő smerovnikot, mely Sopotnica, ústie névre hallgatott. Innen haloványan látni lehetett a múltkori túra főszereplőjét, a Jánosíkova basta kilátószikláját.
1. Sároskőszeget hamar elhagytam
2. a Hernád Abos határában
3. völgyben tekergő Hernád
4. dudálásra figyelmeztető tábla
5. az előbbi tábla utáni útszakasz, érthetővé válik a dudálás indoka
6. a múltkori túra hegyei, durván középtájékon a Jánosíkova sziklával, párás időben sajnos nem sok látszott belőle
Muszáj volt a haladós tempót tartanom, ezért mentem is tovább. Néhány ház után elértem ismét az erdőt, ahonnan kitartó emelkedő kezdődött aszfalton vagy köves úton, a hó miatt ez nem volt egyértelmű, de nem is izgatott, mert haladós volt. A hóesés lassan kezdett elállni, még a nap is kisütött egy- egy pillanatra az egyre inkább hegyoldalba vezető szakaszra, bal kézre dombok emelkedtek, jobbra is, lefelé pedig szűk völgy húzódott. A szakasz kitaposottsága egy idő után eltűnt, de szerencsére jól járható volt továbbra is és nem volt túl sok a leesett hó nagysága sem. Kilométerek múlva a völgy kiszélesedett majd ki is léptem belőle. Viszonylag nyitott területre értem, újra rákezdett a csapadék, de ezúttal már eső/havas eső formájában, szerencsére hamar abba is hagyta. Ilyen körülmények között érkeztem a Propokov mlyn nevű pontra, itt már nagyjából 20 perccel voltam a szintidőnél előbb, így már nyugodtabb voltam a haladásomat illetően. Jobbra tértem le a széles útról, majd némi kacskaringó után egy hevenyészett rönkből és deszkákból készült alkotmányon ismét patak fölött keltem át, itt is volt néhány ház, de néhány lépés után már ismét az erdőben találtam magamat. Egy-két kidőlt fát kellett kikerülni, majd az út jobbra tért, de én balra mentem tovább egy kocsi által kitaposott nyomban. Kiértem az erdőből, egy mező következett, majd a jelek is visszatértek, de a vártnál kicsit később. Havas fenyőfák által szegélyezett domb oldalában mentem tovább majd egy kisebb szintvesztés után újra emelkedő következett, ahonnan már tisztán kivehetőek voltak az alattam elterülő Lubóc (Lubovec) falu. Leereszkedve a házak közé a tűzoltószertár (Avia tűzoltóautóval!), polgármesteri hivatal és kocsma együtteséhez értem ki a főutcára. A kocsma lényegesen később nyitott mint amennyi ideig ildomos lett volna maradnom, így a tűzoltószertár környékén gondoltam próbálkozni a pecsételéssel. Az épületből ki is jött egy középkorú úr aki rossz hírt közölt, azaz nem tud nekem pecsételni. Nem adtam fel, tettem még egy kört a faluban, a térkép által söröskorsóval jelölt pontot szerettem volna megtalálni, de a valóságban nem volt meg (valószínűleg pontatlanul került rá a kocsma helye). Visszatértem a szertárhoz ahol ismét találkoztam az előbbi úrral, kérdezte van-e szükségem valamire, vizet kértem az üvegembe és kaptam is, az általa frissen főzött hússal is kínált, de megköszönve a lehetőséget, ezzel nem éltem. Szerencsére az igazolófüzet opís text-et is megenged ezen a ponton, szóval összességében nem gond a pecsét hiánya. A falu smerovnikja után hagytam el a házakat, az út emelkedett, majd a domb tetején átbukva leereszkedett egy kicsit, majd egy szép kis fenyőerdőben ismét emelkedni kezdett, hogy aztán egy kereszt után ismét lejteni kezdjen a következő faluba, Radácsszentimrére (Radatice).
7. hegyek-völgyek között
8. hevenyészett hidacska Propokov mlyn után
9. Lubóc
10. szép fenyves Lubóc és Radácsszentimre között
11. Radácsszentimre madártávlatból
Hamar elértem a főutcát, amely a falu temploma után lejtett, majd jobbos kanyart vett és bővízű patak hídja következett. A híd előtt ismét egy tűzoltószertárra lettem figyelmes, bekopogtam, de semmi reakció nem volt. Itt már pecsételnem kellett, így a szertárral egybeépült szocialista hosszúkás szögletes épületben nézelődtem némi élet után és próbálkozásomat siker koronázta, ugyanis az épületnek egy kívülről élettelen tűnő szegletében nyitva tartó kocsma működött (hétvége lévén a bolt persze zárva volt), ahol kaptam is pecsétet, sőt a kedves pultos lány még egy blokk darabot is adott amin rajta volt a Radatice szó, ugyanis a pecséten Eperjes neve szerepelt. Ezt követően el is hagytam a kissé borsodi benyomást keltő falut. Nem sokat kellett várnom a következő kis településre Janóra (Janov), ami jó néhány száz méter után következett. Megnéztem az itt is áthaladó patak hídját, majd jobbra tértem le, az utolsó háznál lévő smerovnik tanulmányozása után. Emelkedő következett, nagyjából 200 méteres szint következett a következő Certov-kő nevű pontig. Eléggé elhúzódó emelkedő volt ez, és már annyira kijárva sem volt, így energiaigényesebb volt a haladás a félig olvadt de félig megfagyott hóban. Egy elágazásban balra kitérőt lehetett volna tenni a Certov-kőig, de mentem tovább, pár száz méter után meg is érkeztem a smerovnikhoz. Innen az út már lényegében lejtett szinte végig. Még némi erdei kanyargás után irtásos részek következtek és lassan feltűntek Cemjata sok-sok hétvégi házikói. Egy frissen kivágott erdősávnál balra kellett lefele térnem, levágott gallyakat és ágakat kerülgetve értem egyre lejjebb. A fákat a brazil gépsor tagjai gyűjtötték össze egy fehér bőrű szlovák úriember irányításával, megbámulásomra futotta a lendületükből, köszönésre viszont már nem. Leérve a domboldalból, előbb egy széles földúton mentem, majd megérkeztem az aszfaltos útra és kb. 200 méter után el is értem a cemjata-i buszmegállót, mely a túrám végállomását jelentette. A busz indulása előtt jó 25 perccel érkeztem, így megkíséreltem pecsétet szerezni a füzetembe.
12. Jano, nem sokáig időzött itt a piros
13. visszafelé nézve a Certov-kő smerovnik-jára és az útra
14. tájkép Cemjata előtt
15. Cemjata smerovnik-ja, egy kis darabkára bekapcsolódott az itt kékkel jelzett E3 jelű Európai hosszútávú vándorút is
Átkeltem balra az úton az idősek otthonához mentem (smerovnik, befagyott kis tó) amely több épületből állt. A harmadik épületnél éppen búcsúzkodás folyt amikor odamentem, az egyik idősebb úriember köszönt is nekem. Bementem az épületbe, jó néhány idős embert találtam odabent, de viszont az ápoló és gondozó személyzet közül senkit sem találtam ott. Visszamentem az épület elé ahol az előbb nekem köszönő bácsinak előadtam amit szeretnék, ő visszakísért oda ahol az előbb voltam. A gondozók szobájának ajtaja zárva volt, benyitott a szemközti szobába, ott váltott pár szót valakivel majd ismét rányitott a bezárt ajtóra és mutatott arrafelé nekem. Mondom magamban most én is nyomjak rá a kilincsre biztos ami biztos? Nem mozdultam, de így is folyamatosan bámult rám. Ennél a pontnál nem tudtam eldönteni, hogy ő is gondozott-e vagy sem, de az órámra néztem és el is köszöntem , mert már közelgett a busz indulásának ideje. A megálló előtt visszanéztem az épületre és a bácsi kijött utánam és nézett távolról, majd visszament. Így pecsét nélkül maradtam. A busz rendben jött is és le is mentem vele Eperjesre a buszállomásra. Két perces séta után már a vasútnál voltam ahol el is foglaltam a fülkés kocsiban a helyemet, ahol Kassáig utaztam. Az állomásépületben működő Lidl-ből kötelező sörmennyiség beszerzése után felszálltam a Pest felé tartó IC-re és azzal tértem vissza a fővárosba, majd haza.
El vagyok maradva a szlovák túrabeszámolóimmal, a két februári közül az egyiket megírtam, ezt közzé is teszem, a másik is várható mostanság. Tegnap tértem haza egy öt napos nagyobb szlovák túráról, amint időm engedi azokat is megírom és felteszem ide.
Hát én holnap igyekszem lerendezni az ehetit, mert szombat-vasárnapra az esőt ígérik a Bakonyba. És mint bár tudjuk rossz idő nincs, csak rosszul öltözött turista, azért napos időben még mindig jobb fotózgatni, nézelődni, mint szakadó esőben. :D
"Ezekből már nem nagy dolog, a három völgy találkozási pontját és ebből a Torma-völgy fekvését, irányát meghatározni és ezt a fényképpel összevetni."
A völgyek elnevezései nem a túrajelzésektől függenek. A Torma-völgy, végül általad is beismerten jó helyen van.
A Pirító-kő mind a Tuhu, mind az osm adatbázisában szerepel.
"Jellemző, a feltett digitálison a Pirító-kő nem szerepel, de az általad hozott térképeken igen."
Nem, a jellemző az, hogy az általam linkelt térképeken a jelzéseknek korántsem aktuális változata látszik, míg a Hoboén frissek. Az egyetlen hiba volt, hogy egy rövid szakaszon hiányzott a K+ jelzés. Ezt felraktam.
Na, most napokra eltűnök a Bakony kellemesen netmentes erdeiben.
Nem a Torma-völgy helye hibás a digitális térképen, hiszen az alaptérképet valahonnan átvették. De a feltett turistautak jelzései hiányosak, és ezért hobo-bobo tévesen értelmezi a Torma-völgy kezdetét, helyét.
Adott a fénykép készítés helye, a Dédesi várhegy keleti kilátópontja. A fényképen két szikla segít a fotózási látószög meghatározásában. Balról a Pirító-kő, amely a Vár-völgyben áll, valamint a kép jobb szélén a Kisvár, amelyik a vár-gerincen van. E kettő közötti terület a fénykép látószöge.
Nem kell lovászinasnak lenni ahhoz, hogy ezeket a pontokat megkeressük egy térképen. Jellemző, a feltett digitálison a Pirító-kő nem szerepel, de az általad hozott térképeken igen.
Ezekből már nem nagy dolog, a három völgy találkozási pontját és ebből a Torma-völgy fekvését, irányát meghatározni és ezt a fényképpel összevetni.
Én úgy emlékszem, hogy régen a Tepke kilátója ki volt világítva és erre hozták fel az elvtársak a villanyt. Tudom is már honnan tudom, a Bakancslista Kéktúra sorozatában szerepelt. Nézd vissza az Indexen.
Jó így egymás mellett a kép és térkép. A kép természetesen helyes, de a térkép nem.
A Vár-völgyön a Vár forrás alatt, azaz az OKT éles kanyarjától, abból lecsatlakozva indul a K+ jelzés és az OKT-val együtt érkező S sáv és a K+ jelzés együtt halad déli irányba. Így logikus, mert a K+ az OKT kerülő útja. Ahol a két jelzés elválik egymástól, ott ér véget a Vár-völgy. A S sáv kelti irányba megy tovább a Recem-völgyön, míg a K+ továbbra is a déli irányt követi az ugyancsak innen induló Torma-völgyön felfelé. Tehát a turista jelzések és a terepi nevek itt kissé pontatlanok.
Ha megnézed a fotódat, a Kisvár annak jobb szélén van, a térképre feltett fényképezési pontból egy fotózási iránynyilat húzva, annak a Vár-völgye mellé húzott nyíllal majdnem párhuzamosnak kellene lennie, hogy nagyjából a Vár-, Recem-, Torma-völgy csomópontjára mutasson. Ugyanis ez a csomópont csaknem a fényképed közepén van.
Bocs, hogy megint tudálékos voltam, de a valóság ez.
Egyébként ezért nem szeretem ezeket a digitális térképeket, mert a helyszíneléseik véletlenszerűek, nem teljeskörűek, ezért sok esetben hiányosak, így félrevezetők lehetnek.
Ma jártam végig a Keleti-Cserhátat a Kéktúrán. A Tepkétől nem messze, alatta pár száz méterrel (Nagymező felé) találtunk két Objektumot, amit a térkép azt hiszem tévesen trafóházaknak jelöl. Nem tudjátok véltelenül, hogy mik voltak azok? Kívül tégla, benne vasdoboz, vasajtóval a vasajtó mögött...
Nem örülök hogy pont neked kell betennem egy Bükk térképrészletet, de a Torma-völgy hogy lenne már jobbra fent?
Az igaz hogy a völgy elejét egy pici szakaszon Vár-völgynek hívják, de a sárga jelzéstől már Torma-völgyként szerepel, még a betett térképen is, én csak kinagyítottam az elnevezéseket.
Bejelöltem a fénykép helyét is.
Mindenkire rábízom hogy jobbra fent vagy balra lent van a völgy. :-)
a fotó helyét és irányát is mutatja a nyíl
Térkép részlet forrása: OSM
Egyébként még mindig azt mondom hogy ennek semmi jelentősége a kérdező szempontjából. Lent fut az akármilyen nevű völgyben a kéktúra régebbi útvonala, amelyen szerintem felfelé jobb menni.
3. balra lent pedig a Torma-völgy, talán így elég szemléletes,
Nos, a Torma-völgy a képen nem balra lenn, hanem jobbra fenn van. Ezt kellett a helyére tenni, hogy más is be tudja azonosítani egy térkép alapján. Lehet, ez számodra tudálékoskodás, nekem korrekt információadás.
A Petőfi kilátó esetében meg még inkább csodálkozom sértődéseden, mert épp arról vagy ismert, hogy érdekel a turistatörténelem is. Nos a kilátó neve így helyes felépítése óta. Annak elferdítése szerintem tiszteletlenség annak felépítői és fenntartói felé.
Mi lefelé mentünk a NHH-ről, de a Nagy- Gete az szemből volt meg és aznap addigra már 38 km-t tettünk meg elég melegben..szóval hiányzott mint a seggberúgás :D
Ha esetleg valakit még érdekel a FK-TV,ez a mozgalom nagyon szép jelvénye. Tegnap vettük át ünnepélyesen a SzKTE Elnök asszonyától . Nagypapi figyelmébe: Érdemes előtte egyeztetni Vele a személyes átvételről. Ha kell és aktuális privibe megadom az elérhetőségét. Találtam én is kettő kallódó igazolófüzetet,ha esetleg érdekelne valakit,szívesen elküldöm.
Érdekesség. A keleti tájolású templom ablakait úgy alakították ki, hogy március 21.-én, a nap-éj egyenlőség idején a felkelő nap sugarai a szentély bejárati ajtójára vetődjenek.
Ezt én is személyesen megtapasztaltam, úgy jó 30 éve. Tudtak erről a turisták is, mivel voltak olyanok, akik a templom mellett sátraztak, s reggel várták a templom nyitását, hogy megcsodálhassák a különleges látványt.
a fotó helyét és irányát is mutatja a nyíl
.jpg){kind=link}
