Viszont ha bélelve van, akkor a felső sorok kivételével felesleges a drága tégla - nem mintha az osztana és szorozna az egyébként magas járulékos költségeken!
Heló
A kivitelezést vállalkozó végzi számlával, amiben benne lesz az összes engedélyezés is, a Kéményseprő vállalattól és az Építésügyi hatóságtól is kijöttek amikor elkezdtük a munkát gondolom az átvételkor ismét megjelenek / teljes lakás felújitásról van szó.
Azt hogy én végzem csak jelképes, mert én is ott vagyok, amikor készíti, mert én vagyok a segédje / ezt hozd ide, itt fogd, meg ezt vésd ki, fúrd ki, stb. / szóval a szakmunka az enyém.
Egyébként a Spirálkorcot merevcső is alumínium de nem lesz csak 120 átmérő mert az is 22KW akármi tud a bojler / kéményes lesz / 3 KW a konvektor meg 4.5 KW szóval majdnem 3 szorosa. A kémény és a cső közt meg perlittel lesz kiöntve a pára kicsapódás miatt egyenlőre ennyi remélem holnap már állni fog. A téglát azt hiszem klinkerit vagy valami hasonlónak mondták amikor hozták de az is direkt kéménynek való.
Elvileg csak engedélyes kivitelező újithat fel, de ettől most tekintsünk el !
Első megfelelő tégla - kéményt tégla - nagyszilárdságu kell, megfelelő habarcs is szükséges.
A szelvény marada 14x14 cm.
A béléscső ? Hát a Westerform ha alu - nem jó a friss habarcs tönkre teszi. Ha van más anyagból , miért ne ! /nekem pl. van saválló hajlékony csövem.
A spirált korcolt merevcsövet nem ismerem, a merev alu cső is jó - én ugyan befóliáznám kivülről - ne bántsa a mészhabarcs. Az elszineződés viszont komoly korábbi problémára utal.
És még annyit - a korábbi állapotot tarts meg - a bekötés szempontjából - különben engedélyköteles. Nem árt viszont a légellátást és egyebeket sem tisztázni - ha nem is tereled hivatalos útra.
Vagy marad a szabályszerű előirásos kémény bélelés annak költségeivel.
És a megfelelő óvatosság az üzembehelyezéskor nem árt !!
Kérdéssel fordulok hozzátok ami egyből 2
Kémény felújítás közben vagyok ami abból áll, hogy vissza bontottam a tetőn belűre a kéményt mert a fürdőszoba konvektora és a vízmelegítő csak úgy bele volt csatlakoztatva és az idő vasfoga megette a kémény tetejét a további rész jó megnéztem és ebbe szeretnék valami köpeny csövet belehúzni
A kéménybe 130-as cső belefér láttam árlistákban, hogy van
Spirálkorcolt merevcső
Westerform hajlékony lemezcső
Ki melyiket ajánlja és miért?
A kéménybe csak egy konvektor lenne bele csatlakozva mert a vízmelegítő kémény nélküli lesz de ezt is bele akarom csatlakozatom a kéménybe mert a bojler fölött elszíneződik a mennyezet
Az, hogy évente 30baleset esik x százezer -vagy millió??- üzemelő kéményre, az pontosan azt bizonyítja, hogy a kémények szerepe az ilyen balesetekben alapvetően kicsi, és hogy a kémények tulajdonképpen jól működnek. És ahogy írtad, nagyrészt az a 30 eset sem a kémény hibájából történik, hanem valamilyen más okból (pl. elszívó visszaszívja a CO-t az egyébként tökéletesen üzemelő kéményen, hibás kazántól, szerelési vagy kivitelezési hibából stb.).
Ez most olyan, hogy évente magától kigyullad a világon mondjuk 50autó. Tehát ilyen alapon, holnaptól minden létező autótulajdonost kötelezzenek arra, hogy "kigyulladástesztet" végeztessen évente egyszer a közeli márkaszervízben, természetesen kötelező díj befizetésének terhe mellett.
Ha valaki ezt minden paragrafust betartva akarja végigvinni, az nem olcsó mulatság (tervező->engedélyes terv->illetékek->szakhatósági papírok:100-200000Ft), és rengeteg idő (fél-egy év) és utánajárás - és még így nagyon valószínű, hogy egy hivatalnok azt mondja, hogy nem szabad. Ha ehhez van egy olyan közös képviselő, aki ezt nem hagyja, akkor semmit nem tehetsz. Viszont amennyiben jóban vagy a szomszédokkal (legalább annyira, hogy fel ne jelentsenek), akkor simán ki kell dugni az a csövet a falon és csendben maradni. Senkinek nem terjeszteni, hogy ott van - azt meg pláne nem, hogy engedélyköteles.
A hivatalos út sajnos ilyen esetben nem nagyon járható, a nem hivatalos pedig az esetek 99,9%-ban bejön.
Azt, hogy holmi ÁNTSZ papírokat beszerezz azt nem a gázszolgáltató vagy a kéményseprő közszolgáltató, hanem az önkormányzat építésügyi osztálya kérheti. Siess a dologgal mert ha megváltozik a jelenlegi rendelet (törvény) akkor lehet hogy kéményseprőt is be kell vonnod, még a fali kivezetéshez is. hogy mi mennyibe kerül az helyi sajátosság a gázszolgáltatónál, az építésügynél meg fogalmam sincs ... őket kérdezd.
Valszeg azt fogják mondani megbontod és berax egy furanfix bcs idomot. Nem tom ..
Ők tutira ajánlanak neked mindenféle lehetőséget ... bár más szabályozások akkoris keresztbe tehetnek neked mégha sikerül is flottul kialakítani a bekötést.
Emlékeztek vagy húsz éve a világ összeomlását jósolták, hogy némely panellakó berácsozta az erkélyét nehogy kizuhanjon a gyereke , ma már a kutya sem figyel oda.
De nem ez a baj : a IX kerületben az Üllői át 108 alatt vagy 15 éve kivésték az utcai homlokzatot villanyvezetéknek - jó görbe - azóta is úgy van, pedig még létráról is elérhető lenne. Ugyanakkor az én Pilisalsólaposi családiházamnál féltik a homlokzatot holmi cső csönk kinyúlásáért !
Az ablak mázolásról : egyszer egy ürge bemázolta a utcai ablakit szép kékre - a többi barna volt. Azt mondta neki az tetszik - a megoldás : kapott a postaládájába
- ismeretlenül -
egy szer -kétszer felszólítás - "ki lesznek tépve a tökei."
A harmadik felszólítás után egyszer csak elő az ecset és lettekaz ő ablakai szép barnák -
A helyi önkörmányzattal nem lesz könnyű dolgod. A társasháznak építési engedélyt kell kérni (amihez tervező, terv szükséges) homlokzaton parapet elhelyezésére. Ezt helyből el szokták utasítani, mivel "árt a városképnek". (- a törvényalkotó szándékának teljes félremagyarázása miatt. A parapeteket azért tették engedélykötelessé, mert pl. azon régi házakon, amelyeket híres építész tervezett, szép kőfaragott fejek vannak rajta, ne a fej közepén jöjjön ki a parapet.)
Fordítva sokkal könnyebb: A szerelő kidugja a csövet a falon (lehetőleg hasonló színe legyen, mint a háznak), te pedig nem kérdezel semmit az állami hivataloktól.
Nem nagyon hallani arról, hogy valaki ablakcserekor (más színű vagy kiosztású ablak esetén) vagy légkondihoz engedélyt kérne. Pedig ezek is elvileg engedélykötelesek lennének, hiszen megváltoztatja a ház homlokzatát - sokkal jobban mint egy parapet.
A vonatkozó szabályok szerint (amennyire laikusként meg tudom ítélni) kivitelezhető lenne az oldalfali megoldás, de változatlanul tanácstalan vagyok a "hogyantovábbot" illetően. Ezek szerint építési engedéllyel a helyi önkormányzathoz kell fordulnom, és nem is kell semmiféle ÁNTSZ engedély, amiről a kéményes cégektől hallottam? A felmerülő adminisztratív költségekről (illetékek, engedélyek) tud vki tájékoztatást adni?
Az nem volna gond, hacsak ennyi korlátozás vonatkozna rám. ezt még túlélném.
Kérdésedre: a második emeleten van lakásom. Alattam is fölöttem is egy-egy lakás rá lett kötve a kéményre.
Ha, nem lett előkészítve - és úgy tudom - akkor a későbiekben hogyan lehet rácsatlakozni, figyelembe véve, hogy nem akarok partizán módszerekhez folyamadni. Van rá technikai megoldás a kémény visszabontásán kívül?
Nem akarom a nagy felújítástól elvenni a kedved de nem tehetsz gyűjtőkéményre csak a többivel azonos típusú gépet. Vagyis max átfolyós vízmelegítőt, (tárolós)bojlert nem. Hanyadik emeleten laksz?? Inkább gondolkozz valami zárt égésterű fali kombin ... fel a tető fölé vagy ki a homlokzaton. Szerény véleményem szerint később nem tudsz csatlakozni mivel a furán bélelés előtt bepasszintanak egy becsatlakozó idomot, gondolom nálad ez nem történt meg. Az meg hogy csak úgy kivágod és durr bele nem valami szabályos és még veszéles is lehet.
Egy háromemeletes társasház első emeletén szeretnék zárt égésterű kombi készüléket beszereltetni. A fölöttem lakó két szomszéd lemondónyilatkozatával lehetőség nyílna egy gyüjtőkémény kisajátítására (a hozzájárulásukkal nincs probléma...), így a füstgáz elvezetés megoldott lenne, a frisslevegő bevezetés pedig homlokzatról történne. Erre a megoldásra már kértem is árajánlatot, de az anyag- és engedélyköltségeken, továbbá a munkadíjakon elszörnyülködve felmerült a homlokzati kivezetés lehetősége füstgáz és frisslevegő el- és bevezetésére vonatkozóan, akár koncentrikus csövekkel megvalósítva. Olvastam a GMBSZ-ben, hogy minden lehetséges esetben a tetőhájazat fölé kell kivezetni az égésterméket, de ha pl. a szomszédoktól olyan nyilatokozatot kérek, hogy nem sajátíthatom ki a gyüjtőt, akkor végeredményben az első emeleten nem marad más lehetőségem, csak a homlokzati kivezetés. A szomszédos ablakoktól tarható a szükséges 0,5m-es oldaltávolság, talajszinttől 4m-re lenne a kivezetés, telekhatár ~6m, és a kerítés túloldalán felszíni parkoló van, csak a parkoló mögött a szomszédos társasház. Amiben segítséget kérek: Milyen további feltételei vannak a homlokzati kivezetésnek? Nem kaptam pontos infókat, de ÁNTSZ és önkorm. engedélyeket említettek, valamint építési engedélyt. Valaki kijárta már ezt az utat? Kihez és milyen dokumentumokkal kell először fordulnom, milyen költségekre számíthatok? Oldalfalinál a kéményseprőkkel semmi dolgom (pl. szakvélemény)?
Próbálkozz a közös képviselőnél: kérdezd meg, hogy ki csinálta a kéménybélelést. Innét nézve csak ez a cég tud neked pontos választ adni. (Bár a lakásod alaprajzát nem ismerem, de lehet, hogy egy turbós kazánt is be lehetne tenni parapetesre.)
Négyemeletes társasházban van egy lakásom. Az elmúlt hónapban a közös gyüjtőkéményt kibélelték. Miután nem tartózkodom folytonosan ott, így nem jutottak el az információk hozzám, és a közösképviselet sem vette a fáradtságot egy írásos megkeresésre.
Az engem érintő kéményen négy lakás van, ebből kettő használ jelenleg gázos vízmelegítőt. A másik két lakástól - ide tartozok én - pedig a bélelés után kérnek lemondónyilatkozatot, a gyüjtőkémény használatáról. Jelenleg a kémény engedélyeztetése zajlana, amihez viszont kell a kéményt jelenleg nem használó tulajdonosok lemondónyilatkozata, mert ha nem akkor, pénzbírság jár a háznak és a gáz kikapcsolással is fenyegetőzik a közösképviselő. Természetesen ezzel a problémával már meg tudtak keresni.
Terveim szerint 2-3 éven belül egy teljes lak's fel]jt's keret;ben a jelenlegi villanybojlert szeretném gázbojlerre cserélni és ehhez szükséges a kéményhasználat. Abból itélve, hogy egy nap alatt végeztek, úgy gondolom, hogy a FuranFlex technológiával oldották meg.
Azt kérdezném meg, hogy technikailag milyen lehetőségek vannak, ha későbbiekben a kimaradt lakások is csatlakozni akarnak a kéményre. Magyarul, ha egyszer behúzták, akkor az kitöltik a gyüjtőkéményt a béléssel vagy csak a szükséges kapacításig. Mi a szokásos eljárás a bélelésénél? Milyen extrákkal számolhatnak azok, akik csak később tudnak majd csatlakozni?
Pár nappal ezelött kértem itt információt, mivel kazáncsere elött állok.
Időközben sok mindent megtudtam arról, hogy milyet érdemes venni.
Ekkor még úgy számoltam, hogy az új kazán költségéhez még hozzá kell számolni kb 100 000 Ft-ot a kéményre.
Ma hallotam egyik ismerősömtől, hogy legyek nyugodt az még 200 000 forintból sem fog megállni. (Nála fém béléstestet tettek bele, elmondása szerint az alsó része flexibilis a felső merevfalu volt. 11 méter)
Azt szeretném tudni, hogy mennyibe kerül 10 méter duplafau PVC béléstest minden hozzávalóval pl, kezdő idom, tísztító elem, záróelem stb
Valamilyen összegből ki kell indulnom, hogy ésszerüen tervezzem a költségeimet.
Nem pontos adatot kérek, de nekem nem mindegy, hogy 100 000 vagy 300 000 lesz.
Nem mondom hogy a 8000Ft munkadij realis, de hogy barmilyen piszlicsare is a melo, egy gazszerelo nem ajanlhatja az ugyfelnek hogy 10 perc alatt csinalja meg maga. Nem ismeri az ugyfelet, honnan tudna, hogy kepes-e ra? Meg a vegen megszurja magat a csavarhuzoval es a szerelo lesz a hibas. Gazkeszulek piszkalasrol hazilag, szakember javaslatara meg nem is beszelve.
Amugy meg fogalmunk sincs pl hogy milyen messzirol jott volna. Egy szakember rezsi oraberet (igazi infok hianyaban is) minimum 3000 ft korulire teszem. Ha kicsit messzebbrol jon, egybol masfel ora lehet az utazas magaban. Persze nem kotelezo kifizetni, leget kozelebbi szerelot is hivni. Ez a Piac. Ha meg azt mondja, hogy en nekem az nagyon messze van keziccsokolom, tessek mast keresni, akkor meg menne a hozonges, hogy nem kell a melo? De jol elunk...
Kinek jo szerinted, ha egy telefonon megoldhato problema erdekeben mondjuk ketszer fel orat utazik egy szakember? Szerintem csak az allamnak, felteve hogy nem adocsalo... A szaki viszont nem nyer rajta semmit, ha nem irrealisan allapitja meg a kiszallast, foleg ha mint az alabbi esetben van anelkul is munkaja. Ellenben szivatja az ugyfelet, aki legkozelebb nem ot hivja. Ha meg telefonban segit akkor jo esellyel igen. Kiszallas irrealis megallapitasa: koltsegeken felul maradt penz oradijban nem egy sofori szint, hanem "szakertoi" oradijanak megfeleloen van kitalalva. Igy aztan persze hogy megeri utazgatassal sokat keresni. Ha soforossel lenne szamolva, akkor nem erne meg, inkabb segitene ingyen es dolgozna az autoban elfecserelt ido helyett a szakmajaban jobb penzert. Te a 8ezret hogyan szamoltad realisnak? Bocs, OFF volt, de soha nem ertettem az ilyeneket.
Én ezzel a történettel annyira nem dicsekednék. Alattomos módon kihasználtad a gázszerelő idejét és szakmai hozzáértését, és még ahhoz sem volt képed, hogy lemond a szerelőt! Az a 8000Ft a kiszállásért + a szakmai hozzáértésért(!) nem sok. Amikor a saját szakmámon belül azt tapasztalom, hogy valaki a szakmai hozzáértésemet ilyen módon kihasználja, azt szoktam szakmán belül terjeszteni. Majd legközelebb -lehet hogy másnál- ki fogja fizetni.
A duplafalu PVC kémény méterenként kb 6 000 Ft, a saválló ennél kb 2 000 Ft-tal drágább, tehát 8 000 Ft. Ez az én számításom de lehet, hogy nem egészen stimmel.
Azért saválló csővel akarom (ha nyílt égésterü lesz) mert jelenleg flexibilis alu van a kéményben ami régi (gondolom egyidős a kazánnal) és mert nincs rajta tisztítónyílás a padlás magasságában, amit az ellenőrzéseknél a kéményseprők mindig hiányolnak.
Úgy tudtam, hogy újonnan beszerelt kéményekhez már nrem lehet ilyen flexibilis alu-t használni, vagy mégis?
A saválló csak annyival jobb, hogy hosszabb az élettartama?
Igazad van, először kívül kellene szigetelni a házat és utána kazánt cserélni.
Azért gondoltam, hogy mégis először a kazánt cseréltetem le mert...
Az ÉTI sokszor leáll menetközben télen (sokszor hívtunk gázszerelőt aki kitisztítja,megnéz, állít egy-két dolgot rajta de egy két hét múlva ugyanaz a tünet. Az utóbbi időben már én szoktam tisztítani a fuvókát és esetleg állítíni az őrzőlángot)
A fürdőszobában 120 l-es villanyboyler melegíti a vizet. (úgy gondolom olcsóbb lenne a gázzzal készült)
A konyhában is egy villanyboyler adja a melegvizet (10 vagy 20 literes, most nem tudom.)
Úgy számitottam, hogy ha gázkazán melegíti a vizet akkor jobban jövök ki anyagilag és megszabadulok az idegeskedéstől is, hogy ha hazamegyek télen akkor a kazán ég vagy megint elaludt.
Te hogy gondolod, jól tervezek vagy mégis inkább a külső szigetelés kapjon priorítást?
P.S.
A 2004-es és 2005-ös hideg télen mindig azon izgultunk mikor alszik el az őrzőláng a kazánban (sajnos sokszor megtörtént), a 2006/2007-es enyhe télen pedig induláskor egyszer elaludt azóta egyfolytában égett.
Bocs, meg amire Te valaszoltal, azt olvastam ugy, hogy altalaban vonatkozik, de elolvastam figyelmesen, es latom hogy abban is vegig gazrol van szol.
Mas: Ha koracellal beleltek a kemenyem, es a teton kivuli resze hoszigetelt fem lett, akkor annak nem kellene valami villamvedelem? Ha lehuzza a menkut, akkor az a kemeny alapjan fog lemenni a foldbe? Nem szeretnek par kiloampert a hazam kozepen fuggolegesen menni...
Sajnos nekünk is kell bélelt kéményt rakni, mert a kéményseprők olyan szabályozást lobogtatnak, hogy új kémény esetén csak olyan téglából lehet béleletlent rakni, ami kifejezetten erre minősítve van. Ilyen tégla az ÉMI szerint nincs... szóval Leier kémény lesz cserépkályhához. Földszintes ház lesz hagyományos üres padlással, kémény teljes hossza padlótól 7,3 m. Szerintetek érdemes ásványgyapot hőszigetelésűt (LSK) venni, vagy elég a lég-hőszigetelésű (LK)?
Másik kérdésem: van egy meglévő falazott kémény 14x14-es kürtővel, alul viszont kissé ortopéd egyenlőszárú derékszögű háromszög alakú kürtője van (így olcsóbb lehetett falazni). Ennek keresztmetszete kb. 175 cm2, de nagyjából csak kétarasznyi szakaszon megy benne a füst, a többi (födémtől fölfelé) rendes négyzetalakú. Ha ezt használnánk cserépkályhához (ekkor csak egy új kémény kell), akkor tetőn kívül 1,6 méteres része lenne a szabályozás szerint, mert elég távol lenne a gerinctől. Nem sok ez? Hidegben mennyire lehet emiatt lecsapódás?
Az alu az enyhe savat jol birja, ezert is jo gazhoz.
Viszont 600 fokon olvad, es joval alatta ha van levego siman eleg! Igy vegyeztuzeleshez, ahol nem garantalhato hogy a fust homerseklete alatta marad a kb 200 foknak, nem hasznalhato.
