Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Vitatható szerintem a dolog. Most a 60 napot ne keverjük ide.)
Több ponton módosítják a törvényt, de még mindig nem eléggé, mert tele van hiányoságokkal és így a büntetőjogból kell beemelni az elveket.
Én megindítottam volna ismeretlen elkövetővel szemben az eljárást, és akkor nincs gond. Csak éppen a szabálysértésben szinte feltételezik, hogy mindig van "elkövető", aki ismert (közölni kell az ismert adatait). De láttam olyan eljárást is ahol nem volt ismert és lefolytatták, igyekeztek megtudni ki az. Ugyanis a szabálysértésben nincs nyomozás, így 99%-ban ismert elkövető ellen folyik az eljárás. A BM endelet viszont kimondja, ismeretlen ellen is indítani lehet eljárást. Szerintem jelenleg csak egy közigazgatási eljárás folyik, amit lezárnak és lesz egy szabálysértési belőle. A jogelvek alapján szerintem csak azon eljársi cselekmének számítanak bele, amelyek a szabálysértési eljárás alatt keletkeztek. Így az eljárás megindítása is ilyen lehet, vagy a határozat maga, ha 6 hónapon belül születik meg. Az a kérdés, hogy az eljárs megindításáról jön-e valami végzés szerű aktus, passz...
24. § (1) A szabálysértési eljárás a szabálysértési számon történő iktatás napjával indul meg.
Önmagában az ikatás kérdés, hogy eljársi cselekmény-e No ez tipikus aktustan, utána kellene nézni a kommentárban.
Végülis olyan mindegy, érdemes ezen az alapon megfellebezni, ha a határozat későbbi, mint 6 hónap. Tanácsokat nem akarok adni, de nem kell elkapkodni a visszaküldést, tértivevénnyel kell, hogy látható legyen mi az a legkorábbi nap, amikor iktatták és mondjuk vasárnap nem hoztak határozatot...
Érdemes fellebbezni, ha ezek fennállnak, mert az eljárás ingyenes, egy próbát megér. Sőt amikor visszaküldted az iratot, akár be is mehetsz egy héttel rá, hogy miként áll az ügy betekints az iratokba, akkor látod mikor iktatták, stb.
Ráadásul ahogy írják: "Az adatkérés célja: a fent megjelölt szabályszegés miatt a szabálysértési eljárás megindítása". Ahogy gondolom, az ezt lezáró határozatnak kellett volna 60 napon belül elkészülnie, tehát most még a rendörség által kedvelt határozat-visszadátumozási trükk sem nagyon müködne. Vagy téveszméim vannak ezügyben?
Nincs mit, remélem jót írtam. Kiegészítés: Az eljársi cselekménytől foganatosításától számítják az elévülést, nem a kézhezvételtől- szerintem de fejből nem tudom:)
A 60 nap pedig egy másfajta eljárásra vonatkozik, a közigbírágra, de ez nem az, így jelentősége nincs.
Köszönöm a választ! Sajnos még van egy bö 2 hét az elévülésig, s a héten meg már fel kell adnom a válasz levelet (8 napon belül ugyebár), úgyhogy még éppen megbüntetnek. Utolsó reményem a 60 nap volt, ami meg, ahogy írtad, nem sokat számít.
"88. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha
c) a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,"
"11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. (6) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. (7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak."
Tehát a 6 hónap csak ún, szubjektív idő, ha nem történik semmit eljárási cselekmény. A 2 év az objektív, amikor már semmiképp nem lehet eljárni az elkövetővel szemben.
Ha jól számolom, a Te esetedben nincs meg a 6 hónap (nov., dec., jan. febr.+még egy hónap). De pont határeset.
A 60 nap kapcán kétséges a jogalkalmazói gyakorlat. Jellemzően azt mondtuk ne fellebbezzenek, mert ez csak egy lejárási szabály, a büntetőeljárásban is vannak következmények nélküli szabályok. Elég pontatlan volt a jogalkotó, ha ilyen rést hagyott, illetve minden féle dolgot szabályoz, amit nem feltétlen itt kellene. Lehet butaságot írok, de pl. elévülési szabály nincs a törvényben! A legújabb gyakorlat ismeretében volt, ahol a másodfokon megváltoztatták a határozatot, vélhetően pont emiatt, mert ezt a 560 napot tekintik az eljárásra nyitvaálló határidőnek.
Ugyanakkor pont az objektív felelősség miatt nem szoktak nyilatkozatot kiküldeni, hogy ki vezette az autót, hanem a rendszám szerinti tulajnak kiszabják a bírságot. Nem lehet, hogy szabálysértési eljárásról van szó? Ettől függ a dolog.
Tegnap kaptam a Komárom-Esztergom megyei rfk-tól egy levelet, amiben adatszolgáltatásra szólítanak fel mivel állítólag 2008 októberében valahol az M1-esen 60km/h helyett 102-vel mentem. A kérdésem, hogy ilyenkor mit kell tenni. A 60 nap ugye már rég lejárt. Kell még egyáltalán ezzel a felszólítással foglalkoznom, vagy már nem? Vagy küldjem vissza az adatokat, és majd a határozatot fellebezzem meg?
Fellebezés az egy nem jogerős határozattal (pl. elsőfokú) szembeni rendes jogorvoslat, mert azzal nem értek egyet.
A perújrafelvétel rendkívüli jogrvoslat, a jogerős (tehát már pl. végrehajtható) határozattal (ítélettel) szemben. ennek szigorú szabályai vannak, mert hiszen már egy ítélt dologról van szó, elég nagy kavar lenne, ha minden ítéletet meg lehetne változtatni, így ennek határideje is van. Így pl. csak ha bűncselekmény merül fel, vagy vamailyen új, addig el nem bírált tény merül fel, ami kedvezőbb döntést hozhatott volna.
A kifogás valamilyen az eljárással kapcsolatos "panasz", a polgári peres ügyben, pl. eljárás elhúzódása, szabálytalansága miatt miatti kifogás.
A te ügyedben arra lehet csak szorítkozni, hogy a FMH-val szembeni ellentmondás elmaradása miatti határidőt ne tekintsék mulasztásnak (ezzel egyidőben az elmaradt cselekményt is pótolni kell-ellentmondás). Minden más kérdés, így a felhozotto bizonyítékok, a perbeli fél rosszhiszemű pervitele a perben hozható fel, de ehhez az kell, hogy a ellentmondás alapján az FMH-s eljárás perré alakulhasson.
Köszi, ez jól hangzik :) Írok egy ilyen papírt, és ezzel megyek a meghallgatásra.
Amúgy mi a különbség a fellebbezés, a kifogás és a perújrafelvétel kérése között (itt a jogi alapokra gondolok, tehát nem a jogszabály szerinti terminusokra, hanem a jogelvekre...) ???
Köszi a választ. Földhivatali térképmásolatom nincs, de szerzek egyet, annak ellenére hogy a kerítés a valódi telekhatáron áll, ugyanis azt még nem említettem, hogy egyforma házak ezek, ez egy lakópark, és mindenkinek egy vonalban húzódik a kerítése, egyforma méretű a háza stb, de az övéké nagyobb, (ezáltal a kerítés is) mivel oldalkertes a házuk. Tehát nem úgy kell elképzelni a dolgot, mint a normál utcákban levő "ahány ház, annyi fajta és annyi féle kerítés". A kerítéstől kezdve a házszínig minden megegyezik, a lépcsőfokok elhelyezkedése is stb. Az utcán természetesen autók is mennek, de csak az jön be az utcába aki itt lakik a lakóparkban. Tehát minden egységes A-Z-ig a házakat-kerítéseket illetően.
Ja, és a közterületesnek ehhez semmi köze. Ha az ővé a terület, akkor a rendőrséggel tudja elvitetni (azért ez sem könnyű), ha meg nem, akkor közterület, és az számít, hogy fizetős parkolóövezet-e vagy sem.
A lényeg a földhivatlai térképmásolat. Előfordul ugyanis, hogy a kerítés nem a valódi telekhatáron áll, hanem mondjuk beljebb, és a kerítés előtti terület is a telekhez tartozik. Le kell ellenőrizni, hogy ebben az esetben hol húzódik a valódi telekhatár, utána okosabb leszel. Ha az ővé, akkor ne állj oda, ha meg nem, akkor meg tudod mutatni neki, és kussol.
Aszfalton áll. A kert mindenkinek a kerítése mögött van. A kerítésen kívül mindenkinek van egy kisebb zöld területe, de ez feljebb van emelve az aszfalttól, amikor még építették a házakat, direkt így tervezték és kiépítették ezeket díszkövekkel meg miegyebekkel. Leegyszerűsítve a dolgot, állok az (aszfaltos) utcán, de nem a saját kerítésem előtt, hanem a szomszéd kerítésének a legvége előtt. Őket ez semmiben nem is akadályozná, mert két kamion is képes leparkolni előttük, nyáron pedig örök cirkusz van a fa alatti hely miatt, mára már meguntam. Régen azt is szóvá tette, amikor a mellette levő szomszéd bokrai előtt állt az autóm, az is zavarta, mivel "túl közel van hozzájuk". Mindent birtokolni akarnak, és meg vannak róla győződve hogy igazuk van. Nem tudom mikor készül elvitetni az autót, én még azzal sem vagyok tisztában hogy milyen módszerrel szokták ilyenkor feltenni a tréllerre vagy húzzák? Egyáltalán az is kérdéses számomra hogy hova viszik, és egyáltalán elviszi-e a közterületes?
Lehet hogy rossz topicban járok, és nem ide illik a problémám, de úgy érzem hogy tud valaki segíteni.
A téma parkolással kapcsolatos. A szomszéd a napokban akarja elvitetni az autómat, mert szerintük az ő területükön állok, és egy szó mint száz, az övéké. Ez úgy néz ki hogy családi házak, technikai okokból nem tudok a házam elé állni, így a szomszéd kerítésének a végébe állítom az autót, ami valójában egy aprócska Smart. A bejáratot és a kapukijárót természetesen nem akadályozza, a látókörükből gyakorlatilag kiesik, mert egészen a kerítés vége fele áll.
Nem lehet velük megértetni, hogy nem életem végéig hagyom ott az autót, ragaszkodik ahhoz hogy elviteti ha ott találja, nagyon tettrekészek, tehát simán megteszik, pénzük mint a tenger. Természetesen mondtam neki, hogy nem másodlagosan ez (is) közterület, senkinek nincsen területe, és elvileg mindenki oda áll ahova akar, az más téma, hogy senki nem szívesen lát idegen autót a háza körül.
Az interneten keresgéltem erre terjedő jogszabályokat, de nem találtam. Tud valaki segíteni? Holnap (ami már ma van) a kezébe akarok valamit nyomni, hogy nincs joga elvitetni a Smartot, mert közterület, és nem akadályozza őket. Aki tud, legyen szíves segítsen. Köszönöm.
Más, de még mindig ezzel a szomszéddal kapcsolatos. 1-2 hónapon belül jön a tűző nap, az utcában pedig kevés az árnyékot adó fa, nekik van egy díszfájuk a kerítésükön kívül, még dísznek ültették vagy tíz éve, azóta megnőtt, és árnyékot ad. A fa a kerítésükön kívül van, de egyébként is a szerintük birtokolt terület szélén van már, az autóm kb most ott áll. Néha nyáron a fa alá álltam, ebből is jókora vita lett, hogy kié a közterület, miközben az árnyékot nem használják ki, mert rögtön viszik az autót a garázsba, de azért fenttartatják, ami nem is az övék. Mert nem az övék. Mit tudok tenni? Segítséget kérnék erre utaló jogszabály megtalálásában, hogy legyen mit olvasniuk. Nem tudom, hogy vajon akivel hivatalosan (?) elvitetné a Smartot, elviszi-e, hiszen nincs jogalapja, de ezek képesek kitalálni valamit hogy eltranszportálják innen.
Nincs mit, inkább ez perjogi és polgárjogi kérdés, így nem merülnék bele. . Marad Strassbourg, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogod sérült. Azelnök biztos mond okosat, de érdemben ő sem tehet sokat, max a visszásságokat helyrerakja, de nem a konkrét ügyben.
esetleg ez szóbajöhet:
260. § (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna; b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak; d) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
320. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a 99. § (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a kötelezett a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a jogosultnak megfizetni vagy bírói letétbe helyezni. Ha ezt a kötelezett nem igazolja, a bíróság az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve ha a kézbesítési vélelmet megdönti.
Na majd ha a tervezet valóra vál, akkor a közjegyzők fognak ezzel szórakozni.)
A Pp. 110. § (1): Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Én ezzel élnék elsőkörben, kitérve arra is, hogy miért is fontos ez neked (amiket írtál itt), hogy ne legyen jogerős. Csak, hogy lássák milyen jelentősége van döntésüknek.
A kézbesítés beálltával számolják a fellebbezési határidőt, tehát amikor átvetted az elutasítást, attól (vagy beállt a kézbesítési vélelem). Első körben én ezzel foglalkoznék, az az egyetlen legkönnyebben járható út. A büntető ügynek, ha lenne is alapja, akkor sem oldja meg ezt az ügyet, mert addigra végrahajtják:D
A pp. ismeri, hogy ha valaki félrevezet, rosszhiszemű pervitelt folytat, de csak a peres eljárásban lehet ezzel érdemben foglalkozni.
Elviekben ezek szigorodhattak, nem tudom mikori az ügy, mert az FMH-k eljárásai gyorsultak.
Parkolási társaság Fizetési meghagyást ad be a bíróságra, ellenem, mert lejárt a jegyem. Képeket is benyújt hozzá, amelyen a jegy adatai teljesen olvashatatlanok, mert visszatükröződik a szélvédőn.
Nem baj, azért a T. Bíróság asszisztál, és természetesen kiadja a FM-t. (Ugye a törvények szerint a bizonyítékot is be kell csatolni, a fénykép pedig arra, a fent említettek miatt alkalmatlan. Sebaj.)
Feleségem nyáron átveszi, nem is emlékezett rá, hogy melyik nap, amíg én egy gyerektábort vezettem. Mire hazaértem a határidő letelt... Beadtam az ellentmondást + igazolási kérelmet, amit elutasítottak...
Bemegyek betekinteni, hogy mégis mik a bizonyítékok, és mit látok?
A Parkolási Társaság először a régi címemre adta be a FM-t, mire a T. Bíróság felszólította hiánypótlásra (az új cím megadására) 30 napos határidővel. Hiánypótlásra semmilyen előzetes határidőhosszabbítást, utólagos magyarázkodást a törvény szerint nem fogadhat el a T.Bíróság. Erre külön és kiemelten is felhívja a Társaság figyelmét, a hiánypótlást kérő iraton.
A Társaság két hónapra válaszol, persze igazolási kérelemmel, amit a T. Bíróság persze elfogad. A kérelem indoklása az, hogy a lakcímnyilvántartó késedelmesen, 30 napon túl közli csak az adatokat. A lakcímkérő lapról kiderül, hogy az adatot 4 azaz NÉGY nap alatt megkapta a Társaság. (Egyébként is lekérethette volna azelőtt is, hogy beadja a rossz címemmel.)
Tehát előny szerzése érdekében valótlant állított egy Bíróság előtt, amit a Bíróság nem vett, vagy nem akart észrevenni. Jól értem, hogy ez BTK szerinti 318 §, csalás bűntette???
Ezekután kézbesítik felém a FM-t, és utasítják el az én igazolási kérelmemet...
Természetesen már minden fellebbezési határidő lejár, mire értesítenek az elutasításról...
Javaslat?
Kifogás? Vagy személyes meghallgatás kérése?
(Jól értelmezem, hogy ha alapból, a Bíróság által is jól érzékelhető módon törvénytelen az eljárás, akkor az nem is fellebbezés kérdése???)
Ezek szerint közigazgatási bírságot szabtak ki rád? Nos erre nehéz a büntetőjogi elveket alkalmazni, mert egészen más elvet követ. Mondjuk ma már a parkolási pótdíjat sem lehet csak úgy osztogatni folyamatosan, mint a frutit.
Elég ritka eset a tied. A közigazgatási bírság kapcsán erről a törvény nem mond semmit, így szerintem az általános közigazgatási jogelveket és a büntetőjog elveit kell alkalmazni. Ezek szerint a cselekmény egy rendbeli, mert, egy, természetes egységet alkot. A gyakorlat az, hogy ugyan az nap nem bírságolnak kétszer. Én a helyedbe megkockáztatnám a fellebbezést, hátha bejön. Mondjuk illetékmentességet nem tudom tudsz-e kérni az anyagi helyzetedre tekintettel.
Kedves Fórumozók! 2009.02.05-én 3,5m-re parkoltam le egy útkereszteződéstől. Amikor a kocsimért mentem 15:05-kor találtam is egy „tiltott helyen várakozik“ cetlit rajta, ami után belenyugodtam, hogy 30.000Ft büntetést kell fizetnem. A mai napon két határozatot kaptam, mely szerint ugyanazon a napon 10:44-kor és 15:05-kor is megbüntettek ugyanott. Nap közben nem mozdult el a kocsi, tehát ugyanott állt. A rendőrségen arról tájékoztattak, hogy akár egy nap többször is megbírságolhatnak. Én ezt nem érzem jogosnak. Kérdésem az, hogy jogos-e a fenti eljárás, illetve, ha 5000Ft illetékért megfellebezem a jogtalan 2-szer 30000Ft-os büntetést, és elismerik hogy ők hibáztak, akkor nekem 35000Ft-ba fog ez kerülni jogosan? Köszönöm előre is ha reagáltok!
Ha én lennék akkor beidéznélek, tanúként, (esetleg ügyfélként) anélkül, hogy szólnék a másiknak, jó persze te szólhatsz, de úgyis ellenérdekű fél. Utána őt is, és tanúknak ugyebár igazat kell mondani, felhívnám a figyelmet a hamis tanúzás következményeire, hogy ha kiderül, hogy... Szembesítenék, az ügyleti tanúkat is beidézném. Ha kereskedés is részt vett őket is. Lehet, hogy az egyik fél tudná igazolni, mit csinált ekkor és ekkor...
Ha ezek mind nem vezetnek eredményre, akkor megszüntetném az eljárást bizonyítottság hiányában.
De ez egy ritka eset, nem gyakori, de fog szaporodni, összességében, így rendezni kellene, vagy ez lesz a kis kivétel, amikor nehéz mit kezdeni.
A konkrét ügyet ne keverjük össze az általános kérdésekkel.
Dogmatikailag én sem tartom helyénvalónak (sok más gyakorlattal együtt-pl. helyszíni bírság esetében sem feltétlen a rendszám szerinti tulaj vezette a kocsit; avagy a szabálysértési tv. egyfokú bírói útját) a objektív felelősséget, de a közlekedésbiztonság szempontjából igen. EU elvárás a balesetek csökkentése, egyébként is szükséges, akármit mond az EU. De persze nem elegendő a gyorshajtásra ráállni, mert az a legkönnyebb, ettől még nem érjük el a kívánt szintet.
A közig bírságra vonatkozó törvény elég zagyvalékos, nem túl szép a szerkezete, adatvédelmi kérdéseket is felvet (ld. menetlevélen vezetett adatok -munkahely, több sofőr-azza nem mondja ki egyértelműen, hogy kezelheti a munkáltató, tehát nem elrendeli). Az ilyen szerződéses helyzeteket sem kezeli, ami ugyan ritka.
A megoldást a teljes bizonyítóerejű szerződés bemutatása jelentené, és ekkor a új tulajt terhelné a felelősség szükség szerint bizonyítás lefolytatásával. Egyből mindenki rávezetné az óra percet.
Igen, itt van a problémám, óra, perc, mert hogy lehet szó a felelősségemről, ha a tulajdonjogom se bizonyíthatható? ;-)
Már nem igazán jogi probléma, de mit lépnének a gyakorlatban?
Beidéz, szembesít, bekéri a kereskedés biztonsági felvételeit, ellenőrzi a mobilom cellainformációit... gondolom nem a tulajdonosok által felvonultatott tanúk száma dönt.
Hja, de én a végsőkig elmennék: a Ptk. szerint egy adásvételi szerződéssel igazolom, hogy attól a naptól nem az én tulajdonjogom áll fenn adott gépjárműn. Nem akarom elhinni, hogy ha vminek jogilag szabályosan megkötött adásvételi szerződéssel bizonyítva nem én vagyok a tulajdonosa annak bármilyen terhét továbbra is viseljem. Szóval próbálkoznék. Az óra perc már érdekesebb kérdés....:-)
Kíváncsian várom ennek a rendelkezésnek az alkotmánybírósági végkifejletét már.
