Keresés

Jó éjszakát neked is, Detonátor!

Bizony az nem úgy néz ki, hanem úgy, hogy én is befejezem ezt a napot. Legyen a vége ez a L'chájim - és adjon Isten - Élochéinu, Dios, il Signore...egyszóval: Ő - jó éjszakát.

(Egyébként ismertem a dalt: a felvétel egy zsinagógai hangversenyen készült.

A címét jó volt látni.) 

Azokat ugy kell elhajtani hogy meg veletlenul se akarjanak visszamenni. Ha kutyaval akkor kutyaval. Destruktiv szekta, csak azt nem ertem hogy miert Magyarorszagon mukodnek, amikor meg a magyar szo kiejtesetol is irtoznak.

Most viszont ugy nez ki, hogy a zenelest nelkulem folytatjatok tovabb, ugyanis mennem kell. Bekesseg a foldon a joakaratu embereknek es persze nyugodalmas ejszaka. :-)

Kerülni kell őket, mint ördög a tömjént. Soha ne engedd egyiküket sem a gyerekeid közelébe. 

A hitgyülisek bepróbálkoztak. A gyerekeim nem adom nekik, soha! A gyerekeimet elviszem, ha nincs más.

Dentonátor szülői értekezletre jár...

"Még az is előfordulhat az emberrel, hogy amit az egyik pillanatban eget-földet megmozgató tapasztalásnak érzett, másnap már nem érez át annyira"

Nemhogy előfordulhat! - ez a minimum:-). Ha ezt nem "tudja", akkor csak papírmasé figura. Innentől lehet számításba venni, mint műfajidegent:D

Most akkor váltás következik, mielőtt meghallgatnám. Őket is szeretem - és öröm a dal címét látnom: L'chájé.

Ezt váltást azonban mérhetetlen lojalitásomból:-) következően vagyok hajlandó végrehajtani - mert én még ott ülök az Úristen lábánál az Elokainu-val. Filozofálgatni meg egyáltalán nem filozofálgatok - soha. Az egy másik műfaj. Én gondolkodom és beszélek (és sokszor egyiket sem kéne)

Azért nincs itt törés: a "chaj" és Ő...Most akkor meghallgatom őket.:-) Todá Rabbá.

Az a helyzet, hogy a zene befogadasa bizonyos tekintetben nagyon intim, szemelyre szabott dolog. Meg az is elofordulhat az emberrel, hogy amit az egyik pillanatban eget-feldet megmozgato tapasztalasnak erzett, masnap mar nem erez at annyira. :-) Nalam a nepdaloknal a tisztan kienekelt, nem elesen vagott eloadasmod "jon be" igazan, masnal pedig mas. :-) Ezert jo ha van valasztasi lehetoseg, mindenki azt a verziot hallgatja amelyik kedve szerint valo, nem kell beerni a Nagy Vezerrol szolo nepi operakkal. :-)

Bar ez meg erdekes is, persze csak akkor ha nem erted a szoveget. :-)

Meghallgattam. :-)

Hangulatilag most a nalunk is ismertebb klezmer jatekossaga kozelebb all hozzam valamivel. Most nem az elfilozofalgato pillanataimban vagyok.

Szívesen  bármikor,

na most már télleg jó éjt mindenkinek!

ühüm, ez is jó.

Én elfogult vagyok a jazz irányába', és a Jávori meg arisztokrata, de ezen nem veszünk össze. :-)

Nagyon köszönöm.

Livia természetesen Lidia - de hajnali egy van. A lényeg ugyanaz. Ha kérhetlek: hallgasd meg az Elokainu-t is. Köszönöm.

Nekem pedig lenyegtelen hogy ki jatssza el, mert kizarolag a dal altal kivaltott hatas erdekel. Ami nekik jobban sikerult:

Nekem az, hogy cigányok (cigány jazz zenészek, és cigány értelmiségiek) játszák el a mi egyik legszebb népdalunkat, nagyon sokat ér.

Hát..ez igen tekintélyes mustra a deli csigánylegényekből:-) Ezek is a Durándát boldogítják, vagy más környék lehet büszke rájuk? A biciklidre meg azért...vigyázz. Ezeknek megtetszhet a másé:-) 

Egyszer én én is meg fogok dögleni, de nem most, most még nem.....

Városias olvtárs..ha itt vagy még: be tudnád linkelni ismét az Elokainu-t? Nekem most a kettő - a Megkötöm lovamat és "ő" - teljesen egymásba diffundál valahogy. Ha meg tudnád tenni..biztosan meghallaná még az Isteni is - hisz neki szól.

No, nektek nem lesz ilyen szerencsétek. Én úgy rúgom a putrist, ahogy csövön kifér....

Városias olvtársunk belinkelt ide egy videót, ami a zsigereimből szól: a "Megkötöm lovamat szomorú fűzfához". Azzal a kísérőszöveggel, hogy "ha a magyar-cigány együttélés ilyen szép lehetne"...Hát ehhez kapcsolódva:

a többségek és kisebbségek viszonya belehelyezhető egy analógiába: az emberi kapcsolatéba.

Van egy idő, amely a "temo e spero" ideje. Ez minden "ráismerés" szakaszában természetes és felelős álláspont, azt hiszem. Aztán egyszer csak eltűnik a "temo", nyomtalanul. Eljön a pillanat, amikor már a "Liviához" utolsó sora mérvadó - és csak az.

Ezt kimondhatja bármelyik fél, saját szuverenitása körében. A másik válaszolhat, a sajátja szerint. Mindkettőnek csorbítatlan a méltósága, adott az elérhetősége. ( )

Így látom valahogy.

A kultikus szam nem csendult fel? :-)

A második képen az ott az én biciklim. Mert van olyan barom Detoátor, hogy bemegy terepre.

Jok a zeneszek, jol hangzik a feldolgozas. Csak szamomra az eredeti dal lenyege veszett el valahol. Ez mar nem ugyanazt mondja.

Oszt? Lett belőle bajod? Kijöttél épen, - vagy neeeem?:-)

A második bekezdésedhez: (és megpróbálok elszakadni attól a kötelemtől, amit a stílusod jelent..nem könnyű néha, mert még én is - én, a mindenit, aki soha nem volt más, mint (fegyelmezetten, tisztelettel) öntörvényű, még én is alárendelődöm neki. Hát nem).

Szóval: kezdettől láttam a rétegeidet - utaltam is rá többször. Istennek hála, sokan vannak: facettákat mondtál, - és prizmáról beszélek (ugyanarról) - és ugyanúgy rétegeződni is akartam mindig...élvezni az átjárást, komolyan vagy játékosan, oda és vissza, hosszába és keresztbe. Szeretek "tranzitálni" nyelvi, foglalkozási és társadalmi rétegek közt...sehol sem vagyok idegen. Nem voltam az - még eddig. Ezen túl vagy emellett: szívesen gondolok magamra úgy, mint aki..."kultúrvándor". Ne tarts szerénytelennek: ha fellobban bennem a vonzalom, "beásom". "berágom", "bezenélem" magam a Negev-sivatagba, a grúziai Rachába, Choresztánba...ahová éppen hív...a "lélek". Én így mondhatom ugyanazt, amit te - úgy.    

en egyszer L.A.ben egeto szomjusagtol hajtva egy buzibarba tevedtem be