55/45/20fok esetén 1530W 75/65/20 fok esetén 2539W
" A szivattyú pedig 3 perccel a kazán után" Lehet 1perc is elég a visszamaradt hő elszállításárhoz (kazán test + a benne lévő víz).
Azt sem ártana tudni ,hogy milyen kazánról van szó (név,típus) , szivattyú adatai. "rendszerrel csodát tenni, " A mondás szerint a lehetetlent azonnal teljesítjük ,de a csodára kicsit várni kell. :-)
"60 fokos előremenő a radiátornál tud 55-57" Ha 3 fokkal és 900l/h mennyiséggel számolunk az 3140W.
"hogy nincs a csöveken számottevő hőveszteség," Attól függ mennyit nevezünk ki számottevőnek. " több mérésnél 52/54 fok volt a be/ki hő." Érdekes! nincs felcserélve ott valami (aránylag pontos rajz a rendszerről?) Ha egy rendszer alapjaiban működik akkor következhet a hidraulikus beszabályozás az elmenő torló szelepekkel ( a melegvíz elosztása a fogyasztók között a kívánt hőmérséklet elérése érdekében).
A cső hőszigetelése főleg ott fontos , ahol a nem fűtött térben van a cső . Nálad az alagsorban például . Ha lehet , oda vastagabb hőszigetelést tegyél .
A beszabályzott rensszerben a radiátorok közel azonos mértékben melegednek.
Ha nincs beszabályozva az van mint nálad, hamar a legközelebbi radiátor(ok)-ban megfordul a fűtővíz, és leszabályoz a kazán, ki/ be kapcsolgat hogy a 10C előremenő, visszatérő hőmérsékletet tartsa pedig még bőven lenne hőigény.
Így a kazán csak a névleges fűtési kapacitásának egy részét tudja az épület felé leadni ( a melegebb pár radiátor által leadott teljesítmény meg valószínűleg nem elég a lakás fűtéséhez).
Ha nincs fűtésszerelőd, akkor a csőhosszakat figyelembe véve a kazántól a legmesszebb lévő radiátornál legyen teljesen nyitva a visszatérő, és a kazánhoz közeledve egyre jobban legyenek elzárva. Az se rossz, hogy a most meleg visszatérővel rendelkező radiátoroknál zárod a visszatérőt. Elég pepecs munka de így a fűtési rendszer sokkal kiegyensúlyozottabb lesz.
Ha megvan a hidraulikus beszabályzás utána lehet zárogatni az egyes helyiségek radiátorait.
Ha így se fűti be a helyiséget - amit kétlek -, akkor lehet a kazán előremenő hőmérsékletét emelni, és/vagy a keringető szivattyún a sebességet növelni (ezt csak akkor ha a radiátorok nem melegszenek át, beszabályozást követően!)
Tegnap estére összeraktam egy okosvezérlést az itthon meglévő cuccokból. Mivel a termosztátnál (előszoba), de akár a nappali közepén mérve is nagyon nagy a tehetetlenség, az találtam ki, hogy a nappali radiátoról fél méterre tett hőérzékelő vezérli a kazánt okoskonnektoron keresztül, mert itt a közelség miatt gyorsabban érzékelhetőek a változások. Most a radiátor mellett mérve 20,5 fok alá esve bekapcsol a kazán, ha eléri a 21,5 fokot, kikapcsol. A szivattyú pedig 3 perccel a kazán után kapcsol ki, és kazán bekapcsoláskor indul újra.
Minden be-kikapcsolás időpontját, valamint a radiátor melletti, a nappali közepén mért, és a hálóban mért hőmérsékletet adatbázisban tárolom.
Jelenleg még maradt a 60 fokos előremenő, ezzel délelőtt 2 órát ment a kazán lekapcsolásig. Pár ciklus után tesztelek majd magasabb/alacsonyabb előremenő hővel is, aztán a görbék alapján még próbálok optimalizálni a be-kikapcsolási pontokon, de ez nyilván napokig, akár hetekig tartó folyamat.
De nyilván semmilyen vezérlés nem tud egy erős veszteséggel működő rendszerrel csodát tenni, ezért kérem a segítségeteket a valódi problémák beazonosításához.
A torlóhoz épp nincs kéznél kulcsom, de feltételezem, hogy teljesen nyitott, legalábbis kétlem, hogy korábban bárki foglalkozott volna itt ilyesmivel...
A radiátor bemenő/kimenő hőfok elég rapszodikusan változik a folyton ki/bekapcsoló kazán miatt.
A nappali 180 cm radiátornál a bemenő mondjuk 47-57 fok között ingadozik pár perces ciklusban. A legstabilabb 1-2 percben 50/42 fok a be/ki hőfok.
A kisebb (110 és 50 centi széles) radiátoroknál sokkal rosszabb a hőleadás, ezeknél 50-56 fokos bemenőnél mérve többnyire 2 fokkal hidegebb a kijövő, de gyakran melegebb jön ki, több mérésnél 52/54 fok volt a be/ki hő.
Közvetlenül a kazánnál mérve 60/50 a be/ki hő.
Héjcsőszigetelés: ha a kazánnál 60 fokos előremenő a radiátornál tud 55-57 fokos lenni, akkor ez azt jelenti, hogy nincs a csöveken számottevő hőveszteség, és nem lehet érdemben fogyasztást csökkenteni a szigeteléssel?
" Az nem lehet, hogy a túl gyorsra állított keringetőszivattyú miatt nem tud elég hőt leadni? Vagy ez rossz irány, ne foglalkozzak vele? "
Ha gyors lenne a víz forgása , akkor az egész felülete a radiátornak egyforma meleg lenne elméletileg , tehát több hőt tudna leadni . Kérdésem az lenne , hogy a radiátor aljánál lévő torló teljesen nyitva van ? Mekkora jelenleg a hőmérséklet különbség a radiátorba bemenő és kilépő víz esetében ?
Az volt a jelenség, hogy már cseréltem az évek alatt párszor tágulási tartályt, mert ahogy meegnyitottam a csapot nagyon nagy nyomással jött a meleg víz. Akkor ellenőriztem, két esetben víz jött a szelepen át, tehát átszakadt a membrán.
A mostani két éve lett cserélve és az előzmények miatt szoktam ellenőrizni a nyomást, de a múltkor nem volt benne levegő, de víz sem jött. Felfújtam, majd pár hét múlva ismét nem volt benne levegő. Kicseréltem a szelepbelsőt, felfújtam. Most ismét nincs benne levegő.. (De víz nem jön ki a szelepen.)
ALSÓ SZINT: Nappali 180*60*10 3691 W Dolgozó 110X60X10 2256 W Konyha 50X60X10 1025 W Előszoba 50X60X10 1025 W Fürdő: 60X60X10 1230 W Mosókonyha: 60X60X10 (jelenleg nem fűt) 1230 W
FELSŐ SZINT: Háló: 95X60X10 1900 W Vendégszoba: 95X60X10 (jelenleg nem fűt) 1900 W Raktár: 95X60X10 (jelenleg nem fűt) 1900 W Fürdő: 60X60X10 1230 W
Ez így a táblázat szerint 12 kW a működő radiátorokra számolva, és még 5 kW-nyi radiátor van jelenleg letekerve a használaton kívüli helyiségekben.
Nem tudom, az előremenő hőmérséklet egyenes arányossággal hat-e a teljesítményre, de ha kb. igen, akkor 60 fokon most 8 kW a működő radiátorok teljesítménye.
A képen látható kalkulátor elvileg 65 fokos előremenővel számol, eszerint a nappaliba a 140X60 Silver radiátor is elég lenne, tehát a 180X60 már így is túlméretezett.
"Ha a kazánod nem tud leadni elegendő megtermelt hőt , akkor úgy dolgozik , mint ahogyan írtad"
Az nem lehet, hogy a túl gyorsra állított keringetőszivattyú miatt nem tud elég hőt leadni? Vagy ez rossz irány, ne foglalkozzak vele?
*A táblázatban feltüntetett teljesítményértékek 90/70°C-os vízhőmérséklet esetén értendőek!
Ha a kazánod nem tud leadni elegendő megtermelt hőt , akkor úgy dolgozik , mint ahogyan írtad . 2 percet üzemel , 3-at pihen . Ha leterheled, akkor megváltozik az üzemidő hossza . Kitudja fűteni a házat és utána már a szobatermosztát is tud érdemlegesen vezérelni .
Szia! Ez is megfordult a fejemben, de a 28 nm nappaliban most is 180x60 méretű radiátor van, ez tudott 60 fokos előremenő vízzel 14 óra folyamatosan bekapcsolt kazánnal 2 fokot emelni a szobahőmérsékleten. Ha azt mondjátok, hogy plusz radiátorokkal javulna a helyzet (és csökkenne a fogyasztás), akkor igen, ez egy viszonylag olcsó megoldás lehetne. Javítana a helyzeten?
"Felesleges ilyen nagy házat bérelni ha nem lehet életvitel szerűen használni, mert téli hónapokban a nappaliba kell költözni, mert ott üzemel az egyetlen kifizethető fűtőberendezés."
A házban ketten lakunk. Én a nappalival közös légterű dolgozóban ülök reggeltől estig a számítógép előtt. Ez azért nem lenne jó 18 fokban, de 20-ban sem... A nappaliba jó esetben este beülünk a párommal pár órára, ott elég, ha akkor jó idő van.
A felső szinten van a háló, egy vendégszoba családtagoknak, ami kb. 2-3 hetente hétvégenként alvásra van használva, meg egy raktárhelyiség, ahol az se baj, ha csak 15 fok van.
Az alsó szint fűtetlen, itt a garázs, a kazánház, meg egy edzőterem.
Arra gondoltam, hogy a nappaliba szerelt klíma a közös légtér miatt a dolgozóban is adhat annyi plusz hőt, hogy kicsit visszavett kazánteljesítménnyel élhető legyen a ház.
Az olcsó kompromisszum az lenne, hogy felviszem az íróasztalomat a dolgozóból a vendégszobába, és fűtök a fenti klímával, a ház többi része meg akkor hétköznapokon napközben akár 16 fok is lehet, mert tökmindegy. De ezt mondjuk csak végszükség esetén vetném be, ha télen nagyon elszabadulna a fogyasztás.
A gyártó szerint teljesítménytől függően a típusok 82-88% között vannak megadva . Viszont a szerelők szerint ez csak folyamatos üzemben igaz . A rövid és szakaszos üzem végett szerintük meleg burkon belül elhelyezett kazán esetében 77% , hideg helyiségben elhelyezett kazán esetében 72% körül alakul . Fég esetében a fűtésenergia tartalma a gáznak 9,45kWh 1 m3 gázból , ebből van számolva a hatásfok . Ha jól értettem a bejegyzéseket erre a témára .
Tudom elviekben írtad a fogyasztásokat , de ugye egy Fég kazán közel 70%-os hatékonyságú , akkor a ház hőigénye csak valójában 2800 m3 gáz energiatartalma , ami COP3-al számolva 8820 kWh elektromos energia .
A 4000m³ a gázfogyasztás (elviekben). Ez hőszivattyúval:
9300kWh (Scop 4)
12500kwh (scop 3)
Gáz: 1.9millió Ft/év
H tarifa
9300kWh: 223eFt/év
12500kWh: 300eFt/év
Tehát ha holnap beazerelik a hőszivattyút, h tarifát, (mondjuk legyen 2,6millió) a mai kondiciókat figyelembe véve a 2. Fűtési idény felében már visszahozza az árát...
De mindenki saját maga hozza meg a beruházásokra vonatkozó döntést.
A felvázolt fogyasztással, és pocsék komforttal minden nap elvesztegetett napok számát növeli.
Nem beszélve arról, hogy hosszú távú használat van eltervezve (ezt én 10+évnek gondolom, de minimum 5 év)
Ha mai áron megnézed ez mennyibe kerül, egy új autót vagy egy kisebb lakás ára megy az MVM-hez.
Felesleges ilyen nagy házat bérelni ha nem lehet életvitel szerűen használni, mert téli hónapokban a nappaliba kell költözni, mert ott üzemel az egyetlen kifizethető fűtőberendezés.
Ez egy nyaraló, amikor odamegyünk télen (vagy most), akkor felveszem 55-60ra a vízhőfokot, nem érdekel a gazdaságosság. Aztán amikor felmelegedett az épület, akkor már valóban elég jóval kevesebb, vissza is veszem.
A penésszel nem volt gondunk eddig, szerintem ahhoz az is kell, hogy sokat lihegjenek egy hideg házban, ami aztán lecsapódik a falakon.
Semmiképp nem az a cél, hogy a bérbeadó felé követelést támasszak. Szerződéskötés előtt korrekten tájékoztatott a múltbeli energiafogyasztásról. Mivel hosszú távra tervezünk, számomra fontos a korrekt, pozitív kapcsolat. Ha ez az előző bérleményünkben megoldható lett volna, a mai napig ott laknánk :/
A bérbeadó elvileg nyitott rá, hogy akár a bojlercsere, klíma felszerelés költségéből is részt vállaljon, ha valóban van értelme. De sokmilliós felújítást/átalakítást nyilván nem várhatok el tőle, csak azért, hogy nekem alacsonyabb legyen a gázszámlám.
A fagymentesítés két lépcsős logika szerint lett kialakítva - gazdaságossági szempontok miatt.
Vízre írja a hőmérsékleteket és teljesen jól értelmezhető.
12C-nál bekapcsolja a keringetést. Ha a keringetés hatására nő a közeg hőmérséklete és eléri a 15C-t akkor kikapcsolja a keringetést - pl egy benapozott szobából összejön a többlethő. Nem gyújtja be a kazánt.
Ha viszont a keringetés közben csökken a hőmérséklet, akkor amikor eléri a 7C-t bekapcsolja a gázégőt. A gázégő 35C-os előremenő hőmérsékleten kikapcsol (értélem szerűen a gázégő működése során a szivattyú is működik, különben hibakóddal leállna)
A lakás magára marad és amikor megint kihűl ugyanez a folyamat végigmegy.
mivel friss bérlő vagy: szerződéskötéskor kapnod kellett egy energetikai tanusítványt. sajnos ez általában a használt wc.papírral egyenértékű..
de te az alapján mondhatod a bérbeadónak, h te csak az abban leírt fogyasztásig fizeted a fűtést.. a többi az ő zsebére megy, mert ő vert át a tanusítvánnyal.
persze ha a te neveden van a gázóra.. akkor sokkal nehezebb ráverni a plusz fogyasztást.
Sok évet tervezünk maradni, ezért is kezdtem számolgatásba.Egy szezont nyilván át lehet vészelni, nyel egyet az ember és halad tovább. De ha nem tudok a fűtésen optimalizálni, akkor 4-5 év alatt jópár milliót kidobok az ablakon, az azért már nem mindegy.
De ezeket neked kell beletolni KP, és HA nem maradtok jövőre nem biztos a nyereség.
Villanybojler: Ha beltérben van , a hővesztesége is bent fűt. Nézegetni kell a 24 órás veszteségét. Ha hideg helységben akkor érdemes olyat keresni amin minimum 40mm púrhab szigetelés van. Ha 3-nál többen vagytok akkor lehet kicsi lesz a 120 L -es ( kivéve ha 24-órásra lesz kötve ). Én a fiammal lakom, és elhasználunk 140kw-ot/ hó.
Igen, ezt többen mondták. Viszont jelenleg áramfogyasztásban is átlépjük ugyan valamennyivel a támogatott keretet, gázzal azonban sokkal jobban.
A gázbojler nyári fogyasztását könnyű ellenőrizni, mert akkor a kazán nem ment, ez havi 95 m3. A jelleggörbe alapú számlázás miatt ez így nyáron is 70 ezres gázszámlát jelent, csak a melegvíz.
A fűtési szezonban meg ez a +95 m3 szintén villámgyorsan betolja a gázhasználatot a lakossági áras kategóriába... jobb lenne, ha ezt a kazán fűthetné el támogatott áron.
A villanybojlerrel ügy kalkuláltam, hogy mondjuk egy papíron évi 1200 kWh-t fogyasztó Ariston a gyakorlatban egye meg a háromszorosát, azaz évi 3600 kWh-t. Ez 30 kWh, lakossági áron 21 ezer ft a gázbojler 70 helyett, tehát kb. havi 50 a megtakarítás. Már ha télen is annyit fogyaszt a gázbojler, mint nyárom, amit kétlek, hiszen hidegebb vizet kell felfűtenie, hidegebb levegőben jut el a víz a bojlertől a csapokig.
Egy Gree klímát már betettünk az egyik fenti hálóba. Ez kb. a nappali méretének a fele, de pillanatok alatt kánikulát csinál, óránként kb. 1 kW fogyasztással. Szóval ha mondjuk a kazánon még visszaveszek napi 3 m3 gázfogyasztást, cserébe 1 kWh teljesítménnyel klímázom a nappalit mondjuk napi 6 órában, az megint szépet tud faragni a számlákból, miközben a nappaliban remélhetőleg jóval kellemesebb hőmérséklet lesz, amikor valóban ott tartózkodunk.
Csatolom a számításaimat, a fűtési szezon kiinduló fogyasztási adatai csak becslések, mert még nem laktunk itt télen - az októberi 261 m3 viszont valós adat, és nem nagyon volt 20 fok felett a hőmérséklet... mindenestre az éves fogyasztást 3622 m3-ra löttem be a számításokhoz, 10%-kal a tavalyi 4000 alá.
Persze ez csak elmélet - ha úgy gondoljátok, hogy a gyakorlatban nem ez lesz az eredmény, mondjátok!
Túl sokat nem lehet a keringésen variálni , a Fég C tip kazánok gázszelepét a víz áramlása nyitja, aminek biztosan van minimum értéke.
A többi beruházás ( klíma , bojler ) azért drágább mint a csőhéj. Olyat csinálj amit nem sajnálsz ott hagyni ha elmentek. Vagy nagyon számolni kell , hogy ezen a télen visszakapd az árát ( fűtés költségben )
Értem én, és azt is, hogy nem feltétlen a termosztátot kell lekapcsolnom, hanem a kazánt bekapcsolva hagyom, de a fűtés, és melegvíz üzemet is kikapcsolom.
De hány foknál kapcsol be? 12, 15, vagy 7? Mert ez mind szerepel a leírásban.
Ja, és van olyan szobatermosztátom, ami 5 fokra is állítható, (helység hőmérséklet), akkor melyik lesz "erősebb"? (persze akkor a fűtés üzemmód bekapcsolva)
Amikor fűtésre kapcsolom, a kijelzőn a radiátor jel villog, nem ég folyamatosan.
Ez jelent-e valamit?
És még egy: ha a tök hideg lakásban (11°C) bekapcsolom a fűtést, az égő nem megy olyan nagy teljesítményen, mint vízmelegítés üzemmódban, pedig az előremenő 55 fokra van állítva.
"(figyelni,hogy a remanens hő a kazánról gravitációsan elmegy e)." "A leállítást akár pár perc késleltetéssel is."
Már az első lépés meg is van. "mit tegyek a megfigyelés eredményeként? " Úgy állíts be az utó keringetést,hogy visszahűljön a kazán az előremenő v. egy kicsit az alatti hőmérsékletre. "a nappailval gyakorlatilag egybenyitott előszobát is fűteném," Azt kell eldönteni ,hogy a beltérben mely részeket használjátok/lakjátok és azokban a helyiségekben legyenek nyitva a radiátorok ,termosztátot a "leghidegebbnek" vélt helyiségbe pl. v. lakószoba. A többiben lehet kompenzálni a radiátor visszatérő fojtásával (nagyon ritka az amikor a hőtermelő teljesítménye azonos a hőleadók teljesítményével). A vízmennyiség irányításával lehet a hőmennyiség elosztást befolyásolni. "hogy néhány radiátor leszabályozása összességében csökkenti a fogyasztást?" Igen ,de : "hogy a beltérben mely részeket használjátok/lakjátok " A lakott részeken sem kell azonos hőmérsékletet tartani ,amit meg nem használtok azt csak temperálni ,
de az nem megy,hogy 1 radiátorral fűtök olyan területet amihez ő kevés.
Mivel bérlemény, így 3-4 klíma feltétele ötletnek kuka.
Padlást szigetelhetnéd, ha hosszú távra tervezel ott, az hoz évi 20-25% megtakarítást és semmi bontással/építéssel nem jár. 20cm gurigás üveggyapot, de ez is vagy 300ezer, ha nem több.
Árammal/hálózattal hogy áll ez a csudakéró? Olajradiátor vagy 5db? Még mindíg rentábilisabb az áram, mint a piaci áraz földgáz.
Csőszigetelés minimálisat hoz a 4ezren, nem nagy felület, nem csőregiszter ez, az más.
A kazánod akkor fogyasztana minimális gázt--ha egész fűtési idényben ki sem kapcsolna.
Tehát úgy kell állitani a vizhőfokokat, termosztátot , hogy ezt megközelitsd.
Ezen kazánok gáz elzáró csapján is lehet" szűkiteni akár 25-40%-t is.
Persze kisérletezni , s irni a gázóra fogyasztást 1-3-10 perc elég is.
Az a gázbojler,villanybojler váltás --nem célravezető. Hacsak nem a rezsi határértéken vagy. Mert nem fogsz kevesebb melegvizet használni, de villannyal min 3x annyi energia kell.
"Vegyél rá megfelelő méretű polifoam csőhéjat, ( a szigetelés neked hozza a pénzt ) Rengeteg hőt képes leadni a csőhálózat ( regiszternek hívják )."
Ebben nem voltam biztos, hogy észrevehető mennyiséget lehet itt spórolni, de akkor ezt megcsinálom.
"Túl gyors a szivattyú ??? Miért ? Talán 2-3 fok van az előremenő és a visszatérő között? "
Nem tudom, ideális esetben hány fokot kéne esnie a visszatérő víznek az előremenőhöz képest. Nekem nem tűnik hatékonynak, hogy csak pár fokot hűl, de a kazán máris újra akarja fűteni pár percenként. De ugye tök laikus vagyok, ezért vagyok kiváncsi a tapasztaltabbak véleményére, hogy ez így ok-e, vagy lassabban kellene keringetni, adjon le több hőt a lakótérben, mielőtt visszaér a kazánhoz.
"Adott a bérbeadó energetikai tanúsítványt?"
Nem, de egyébként korrektül tájékoztatott a korábbi fogyasztás mértékéről (előző évben 4000 m3). Ezen azért csökkenteni szeretnék, csak még keresem a helyes utat. Nyilván bérlőként nem gondolkodhatok szigetelésben, nyílászárócserében, kazáncserében, meg hasonló mértékű beruházásokban. Ha az ilyen kisebb dolgok, mint polifoam csőhéj, radiátor mögé hőtükörlap, vagy a keringetés/vezérlés optimalizálása számottevő megtakarítást eredményez, akkor azoknak nekiugrok. Viszont ha tapasztalat alapján azt mondjátok, hogy ezekkel nem jutok jelentősen előrébb, akkor nem pazarolnám rá az időt/pénzt feleslegesen.
Még olyanok jutottak eszembe, hogy a kazán mellett jelenleg meglévő gázbojlert elektromosra cserélem - ezzel ha jól számolok, átlagosan havi 50 ezerrel csökkenne a gáz+áramdíj összege. Esetleg a nappaliba egy fűtésre optimalizált klíma, és akkor a kazán viszonylag takarékon menne, miközben a nappaliban ha kell, gyorsan és olcsón lehetne meleget varázsolni.
Ha a számításaid helyesek, a gatyád rá fogod fizetni a fűtésre.
A nyitott ablakokat be kellene zárni.
Vegyél rá megfelelő méretű polifoam csőhéjat, ( a szigetelés neked hozza a pénzt ) Rengeteg hőt képes leadni a csőhálózat ( regiszternek hívják ).
Túl gyors a szivattyú ??? Miért ? Talán 2-3 fok van az előremenő és a visszatérő között?
Attól hogy leljebb veszed a kazán hőfokot nagyon minimális fogyasztás csökkenés várható ( talán annyi amennyi a mérési pontatlanság ) Viszont nem fogod tudni kifűteni a lakást.
Adott a bérbeadó energetikai tanúsítványt? Ugyanis 50nm felett azt is lobogtatnia kell.
"Olyan "átalakításra" volna szükség ,hogy a szivattyú együtt induljon a kazánnal
a termosztát v.kézi vezérlés jelére és arra is álljon le mindkettő"
Az egyszerre indítást/leállítást meg tudom oldani. A leállítást akár pár perc késleltetéssel is.
"(figyelni,hogy a remanens hő a kazánról gravitációsan elmegy e)."
Ez viszont meghaladja a (nem létező) hozzáértésemet... mit figyeljek, és mit tegyek a megfigyelés eredményeként?
"ohatatlan ,hogy egy kb.24kW-os kazán ne kapcsoljon ki-be 4 radiátor esetén, de hosszabb ideig fűtene ,mert ugye a határoló falakat is felkéne melegíteni,hogy legyen egy "puffer""
A többi radiátort most csak tesztjelleggel zártam le, hogy lássam, a fontos helyiségek mennyire hatékonyan fűthetőek, illetve ez kb. milyen fogyasztással jár. De lehet, hogy valójában ártok vele, mert ha mondjuk a nappailval gyakorlatilag egybenyitott előszobát is fűteném, akkor a nappali is könnyebben felmelegedne/jobban tartaná a hőt? Másképp fogalmazva nem feltétlenül igaz, hogy néhány radiátor leszabályozása összességében csökkenti a fogyasztást?
"Egy régi, talán FÉG gázkazán" "csak 4 van melegítve." kb. 2 percet fűt, 3-at van kikapcsolva " 14 óra folyamatosan bekapcsolt kazán mellett tudja " nem azt jelenti,hogy ennyi ideig fűt ,hanem ,hogy áram alatt van
A 60 fokos beállítást lehet növelni és figyelmeztetni az ottlakókat,hogy meleg lesz a radiátor. Olyan "átalakításra" volna szükség ,hogy a szivattyú együtt induljon a kazánnal a termosztát v.kézi vezérlés jelére és arra is álljon le mindkettő (figyelni,hogy a remanens hő a kazánról gravitációsan elmegy e). Persze ohatatlan ,hogy egy kb.24kW-os kazán ne kapcsoljon ki-be 4 radiátor esetén, de hosszabb ideig fűtene ,mert ugye a határoló falakat is felkéne melegíteni,hogy legyen egy "puffer" . A fűteni nem kíván helyiségekben a csöveket szigetelő csőhéjjan kéne ellátni.
Szerkeszteni mar nem tudtam, annyit hozza kell meg tegyek, hogy mindez akkor tortenik, ha a termosztat a beallitott homersekleten van. Ha par fokkal feljebb allitom, a futes nem kapcsolgat. Viszont nem jo, hogy elert erteken viszont szinte folyamatosan.
lehet, hogy a +/-c tolerancia lehet hibas? Lehet ezt allitani?
Sziasztok! Idén költöztünk egy családi házba bérlőként. 95 nm alapterület, 3 szint, ebből az alsó szint fűtetlen (garázs + kazánház + tároló), a legfelső szint pedig beépített tetőtér. A ház szigeteletlen, 35 cm téglafalakkal. Egy régi, talán FÉG gázkazán biztosítja a fűtést, 3/4" csöveken keresztül, konnektorba dugott, folyamatosan bekapcsolt Grundfos szivattyúval, helyiségenként 1 db lemezradiátorral. Nemrég tönkrement a szobatermosztátos vezérlés, és amíg kijavítják, okoskonnektorra kötöttem a kazánt, hogy ne kelljen minden ki-bekapcsolásért leszaladgálni a kazánházba. Ennek köszönhetően elkezdtem figyelni a fogyasztást, és kicsit lehidaltam tőle. Ha a tulajdonos szerint "bevált" középállásban van a kazán hőfokszabályzója, 60 fokig melegíti a vizet, majd 50-55 foknál újra bekapcsol, megint 60-ig melegít, és így tovább. Mindezt 5 perces ciklusokban, kb. 2 percet fűt, 3-at van kikapcsolva. Az általam mért fogyasztás bekapcsolt állapotban kb. 2,2 m3/h.
A lényeg, hogy a jelenlegi 7-12 fokos külső hőmérséklet mellett a 28 nm nappalit egy 180x60 cm lemezradiátor 14 óra folyamatosan bekapcsolt kazán mellett tudja 2 fokkal felmelegíteni: reggel 6:30 kor 18,7 fok van, és este 21:30-korra sikerül elérni 20,7 fokot. A radiátor eközben kb. folyamatosan 50-55 fokos, a bemenő-kimenő cső között kb. 10 fok a különbség. Minderre elfogy 17 m3 gáz, úgy, hogy a házban lévő 9 radiátorból 5-öt teljesen lezártam, csak 4 van melegítve.
Ha sikerül elérni a 20 fokos nappali szobahőmérsékletet, majd lejjebb veszem a kazán hőmérsékletét 1-1,5 "csíkkal", akkor ugyan némiképp csökken a gázfogyasztás, viszont a kb. 43 fokos radiátor hőmérséklet mellett lassanként HŰL a szobahőmérséklet, nem pedig melegszik.
A sok kísérletezés és méricskélés közben arra is rájöttem, hogy a szobatermosztát (Computherm Q7) ez esetben gyakorlatilag csak dísz, mert 19,3 fok fölé soha nem emelkedik, tehát ha 20 fok lenne a cél, akkor az életben nem kapcsolná le a kazánt. Korábban hasonló paraméterekkel rendelkező házakban nem volt "szerencsénk" ilyen helyzethez, egész télen 23-24 fokra fűtve ennek a töredéke volt a gázfogyasztás.
Az eddigi tapasztalat alapján elképzelni sem merem, hogy télen egyáltalán hány fokon sikerül tartani így a lakás hőmérsékletét, viszont a számításaim alapján a téli időszakban várható 250-300 ezres havi gázszámlától lehet, hogy fűtés nélkül is melegem lesz :/
Hol keressem a hibát? Vagy ne keressek hibát, mert ilyen paraméterek mellett ez a normális működés és fogyasztás?
Mivel bérlemény, a tulajdonosnak nem érdeke jelentős összeget költeni arra, hogy a fogyasztáson én spóroljak, és nyilván én sem akarok túl sokat költeni más házára, csak annyit, amennyi viszonylag gyorsan megtérül számunkra az itt töltött néhány év alatt.
Amikre eddig laikusként gondolni tudok:
1. A fűtetlen alsó szinten 30+ méter a plafon alatt elvezett előre- és visszamenő fűtéscsövek hossza. Folyamatosan nyitott bukóablakok mellett 18-19 fok van ezekben a helyiségekben, azaz gyakorlatilag 1 fokkal alacsonyabb, mint a fűtött nappaliban szellőztetés nélkül... az alsó szint plafonjának hőmérséklete 15-16 fok, a fűtéscsövek felett viszont 22-25 fokosra melegszik. Elképzelhető, hogy a felhasznált gáz nagyrésze itt adja le a hőt, és ezért nem melegszik maga a lakás megfelelő mértékben? Ha igen, a csövek szigetelése várhatóan mennyit javít a helyzeten? 2. Túl gyors a keringetőszivattyú, és ezért nem tud elegendő hőt leadni a fűtővíz a radiátorokon keresztül? 55-60 fokos előremenő hőmérséklet mellett 48-52 fok közt van a kazánnál a visszatérő vízhőfok. Nem kellene jobban lehűlnie, miközben épp 19 fokos helyiségeket fűt 55 fokos radiátorokon keresztül? 3. Ajánlották, hogy tegyek "hőtükröt" a radiátorok és a fal közé. A gyakorlatban ér ez bármit, akár fogyasztáscsökkentésben, akár a helyiségek gyorsabb felmelegítésében?
Vaillant 240/2-5 Tipusu gazkazanunk futese a kovetkezokepp mukodik:
futes megfeleloen indul, majd rovid ideig(<10p) mukodik es egotiltasi (futes utani) uzemmodba all at, de mar ekkor villog a futesi jel es rovid idon belul a futes is ujraindul.
Vajon mi okozhatja ezt a folyamatos meg-megallast?
-max eloremeno homerseklet(82) nincs elerve, beallitott eloremeno homerseklet(60) se, 45-t eri csak el.
Jó mindkettő. A lényeg ,hogy úgy kell beépíteni ,hogy a csatlakozótól számítva legalább 20-30cm-en az egytengelyűség biztosított legyen a csatlakozóval. (a műanyagnál vastagabb az O gyűrű,de a menetes csatlakozásánál nem visel el olyan nyomatékot mint a réz) Nyomáspróba után mindkettőt érdemes alátámasztani és beiszapolva (rétegesen)betemetni.
Ha fűtési/hűtési üzemmód átkapcsolást akar az ember hagyományos zónavezérlőkkel (Computherm Q4Z és hasonlók), akkor külön kell majd egy fűtési és egy hűtési zónavezérlő nem?
Azok között meg majd egy kapcsolóval vált az ember és a kapcsoló kimenete a fűtésinek a hőszivattyú fűtési mód bemenetéhez megy, a hűtési meg a hűtésihez kb nem?
"hátha van gyors egyszerű megoldás" Nem biztos,hogy megoldás ,de indulásnak jó lehet. A váltószelep alapból a fűtésrendszer felé van nyitva és a HMV áramlásérzékelő "kapcsolja át" (24V) HMV készítésre. Szedd ki a váltószelep betétet tisztítás,működés ellenőrzéshez.(mérj rajta feszültséget előtte)
Sajnos a Saunier duval semia 24F kazán nem fűt. Melegvíz oké. Termosztát kapcsol, kazán morog, néha gyújt, de fél perc után leáll. Viznyomas oké. Váltószelepre gyanakszom. Tanácsot, hátha van gyors egyszerű megoldás, illetve szerelőt szeretnék.XIV.keruletSajnos volt sok rossz tapasztalatom, mind árban, minőségben, így örömmel veszek minden jószándékú tanácsot, ajánlatot.
Sajnos a Saunier duval semia 24F kazán nem fűt. Melegvíz oké. Termosztát kapcsol, kazán morog, néha gyújt, de fél perc után leáll. Viznyomas oké. Váltószelepre gyanakszom...
Tanácsot, hátha van gyors egyszerű megoldás, illetve szerelőt szeretnék.XIV.keruletSajnos volt sok rossz tapasztalatom, mind árban, minőségben, így örömmel veszek minden jószándékú tanácsot, ajánlatot.
Baxi kondenzációs kazánnál mit jelent a P21 - Fertőtlenítési üzemmód? Ki van kapcsolva gyárilag, csak kérdezem, hogy ezt sosem kell használni? Nem valami tisztító, karbantartó funkció?
Ha rövidre zárva működik normálisan a keringetőszivattyú , de a termosztáton keresztül viszont nem , akkor a termosztátban lévő relével van a baj . Szerintem .
Csatolom az elektronika képét,a termosztát két kábele szabadon,azt kéne bekötni vmelyik pozícióba,de ha beteszem a 2.és 3.ba a jelenlegi bekötés helyett,csak szaggatottan búg a szivattyú.sajnos nem vagyok elektronikailag túl képzett🥴
Az történt,hogya régi FÉG kazán elektronikája túlterhelés miatt ki lett cserélve,de sajnos a Computherm termosztát két kávelét hiába próbálom bekötni a 2.,3. pozícióba, mikor állitani akarom a termosztátot csak búg a szivattyú,és nem indul.Vajon az 1. helyre is kötnöm kell vmit? Csak akkor megy a szivattyú állandó jelleggel,ha kikötöm a termosztát jeladó kábeleit és a 2-3. pozíciókat összekötöm. Tudnátok segíteni ebben?Nagyon megköszönöm!
Mint írtam régebben , én csak fűtésrásegítésre használom a napkolival előállított HMV mellett mint plusz egység , ami a fel nem használt napenergiát hasznosítja , amit a HMV készítés nem tud kihasználni . Amikor még , vagy már nincs lehetőség HMV-t készíteni , de a napkoliban magasabb minimum 8°C-al a víz hőmérséklete , mint a szoba hőmérséklete , akkor a vezérlő csak egyszerűen áram alá helyezi a fan-coil-t . Az meg a memóriájában őrzött beállítás szerint teszi a dolgát . Természetesen csak fűtésszezonban aktív ez az opció a vezérlésben . Én klímával fűtök és hűtök .
Biztosan van rá mód , hogy úgy működjön nálad is a rendszer , ahogyan Te akarod , csak egy kis idő kell , hogy ráébredj a megoldásra . :-)
Gondolom vannak itt olyan szakik , akik nap mint nap ilyen rendszereket terveznek , szerelnek , majd megírják a megoldást .
Alapvetően ez egy infrás távirányítós verzió, ezt nem lehet fali termosztátról vezérelni sehogysem.
Ez egy más koncepció.
Gondolom nálad van fali termosztát ami a fűtési zónavezérlőhöz van kábelezve (vagy rádiósan csatlakoztatva). (nyáron meg gyakorlatilag ezeknek semmi szerepe nincs)
Végeredményben a hűtési állapotot szimplán a távirányítóval való fancoil bekapcsolással indítod. Ilyenkor a fan-coil nyitja majd a saját szelepét meg indítja a szivattyút stb felteszem.
Itt pl nem látom, hogy hogy tudna működni az okosotthon integráció, hacsak nem van hozzá valami wifi modul (mint pl a split klímákhoz...)
Be van állítva 27°C-ra fűtés módban , automata ventilátorral . Amikor nálam a napkoliban már , vagy még nincs megfelelő hőmérsékletű víz , ami viszont még , vagy már a HMV készítésre nem elég meleg , akkor a vezérlés kapcsolja a fan-coil-t . Tehát áram alá teszi . Mivel van memóriája , így abban a beállított módban indul , amiben utoljára üzemelt . Semmit nem kell tennem és teszi a dolgát .
Nálad is valami ilyen módon lehetne megoldani . Amikor a hőszivattyú fűtésre van állítva , akkor a padlóvezérlő üzemelne a hozzá tartozó zónaszelepekkel és szivattyúval , hűtéskor meg a fan-coilok vezérlője üzemelne a hozzá tartozó zónaszelepekkel és szivattyúval .
Végülis, ha egyszerűbb a távirányítós fan coil (nálad az van netán akkor?) akkor azt sem zárom ki, hogy ne kelljen a fan-coilnak külön fali termosztát. Csak ott kissé nehezen látom, hogy hogy lehetne "okosotthon" integrációt sikeresen végrehajtani. Nem a világ vége persze, de nem árt azt sem végig gondolni.
Legfontosabb , hogy a hőszivattyú az évszaknak megfelelő módban üzemeljen . A szobatermosztátokat meg legjobb , ha egy személy állítja át az évszaknak megfelelően . :-) Viszont a ventifokozatot a fan-coil teljesítménye és a szoba igénye ismerete szerint kellene megválasztani , ha nincs automata lehetőség , vagy kapcsolsz kézileg az igényednek és a pillanatnyi hőmérsékleteknek megfelelően .
A Panasonic fan-coil gyári termosztátjain ilyen kimenetek vannak:
AC (rövidre zárt forgórészű motoros)
-Szimplán a 3-ból valamelyik bementén kapja a fázist a venti motorja, a temrosztát választ a user beállítása alapján
EC (BLDC motor):
Folyamatos venti fordulat szabályozás, a temrosztát felteszem 0-10V jelet küld a fordulat módosítására.
Alapvetően fali termosztátos megoldásnál a fan-coil csak akkor "tudja" a hőmérsékletet ha valami speci digitális adatfolyam van a fan-coil és a fali termosztát között (gyártói saját vagy modbus stb.). Vagy rosszul gondolom? Amúgy csak a termosztát kapcsolja azt a termosztát saját mérései és a beállított érték alapján...
Vagy ha távirányítós és magában a fan-coilban van a hőmérő, akkor viszont nincs fali termosztát ami ellátná akár a padlófűtés kapcsolását is.
Ennek a hiszterézise 0.1 és 1 fok között állítható, relézgetve a szelep kapcsoló kimeneteket lehetne megoldani a fűtést.
-A termosztát fűtés szelep kapcsolójele csak a zónavezérlőt kapcsolná. A zónavezérlő meg indítaná a hőszivattyút, a szekunder keringető szivattyút és nyitná az adott zónaszelepet
Hűtésnél:
-A termosztát az egyik FAN (1-3) kimeneten indítaná a fan-coil ventijét, míg a szelep kapcsoló kimenet valójában a hűtési zónavezérlőbe futna be, az indítaná a hőszivattyút magát és a szekunder keringetőt, valamint valóban az adott fan-coil saját hűtott víz szelepét nyitná.
Így zónázva a téli-nyári üzemmód átállást szerintem manuálisan kellene egy kapcsolóvan intézni a hőszivattyúnál, másképp nehezen szűrhető ki az a hiba, amikor valaki nyáron fűtésen hagyná az egyik termosztátot...
" fan-coilnak 3 külön venti álláshoz való állítási lehetőség is kell,"
Biztosan fáradt vagyok , mert ezt nem értem , hogy hogyan gondolod . :-(
Három fokozat állítható a fan-coil-on és azt akarod még külön vezérelni ? Nekem a fan-coil-om automata üzemben is tudja használni a ventilátort , attól függően , hogy milyen hőmérsékletű víz kerül bele és hány fokra van állítva a helyiség hőmérséklete .
Értem, persze. De a gond az, hogy a fan-coilnak 3 külön venti álláshoz való állítási lehetőség is kell, ilyet nem látok túl sok helyen sajna (legalábbis elfogadható hiszterézisű megoldásoknál):
Alapvetően normálisan lehetséges egy termosztátról kezelni a padlófűtést és a fan-coilos hűtést egy szobában? Igazán normálisan lehet nem lesz megoldható ez?
Főképp, mert ahogy nézem a fan-coil képes termosztátoknak 1 Celsius fokos hiszterézisük van és ez nem lenne túl jó a padlófűtéshez felteszem...
Vagy léteznek erre ajánlható megoldások, hogy ne két kütyü legyen a szobák falán?
Honeywell 4600-as gázszelep ha leold, lekattan, leállítja a gázt, az mitől lehet?
ÉTI-25-ös kazán, 1-2 éve lett beszerelve a gázszelep, viszont ha elindítom a fűtést, kb. 5 másodperc után a gázszelep leold, kattan egyet és elzárja a gázt.
Most 2x is kifujattam a gázégőt, most éppen nem oldott le, de nem hiszem hogy ez a probléma oka.
Mire utal ez a hiba a fentebb említett gázszelepnél?
de a KPE tartósabb a vasnál (rugalmasabb, vastagabb falú és a talajvíztől nem korrodál).
mire tönkremegy valamiért (pl. anyagdegradálódás), már neked is virágot visznek nov.01-én.., akkor meg az unokád újrahúzza szintetikus pókhálóból szőtt wifis vízcsőre
A nagy kalapáccsa ütögetve megjáratva lassan kihúzva a régi rozsdás csövet. Közben rákötnék kpe csövet behúznám a régi helyére ,megoldható?A kpe cső idővel megsérülhet a beton alatt?
A kazán amúgyis akkor kapcsol le amikor a puffer alja 55fokos lesz. Tehát ilyen esetben szerintem amúgysem tudnám lehűteni 55fok alá a csőben/kazánban megálló vizet, ha 5 percig járna is tovább a szivattyú mint a kazán.
Mert átmeneti időben , ha visszahűl a pincében a kazánban a víz ( 10 liter x delta 45°C ) , akkor durván 0,5kWh a " veszteség " . Természetesen ezzel a pince melegedik . :-)
A kazánkörben amikor megszűnik az áramlás, (nem megy a szivattyú, és van beépített visszacsapó) a kazán hőmérője (és vele együtt a kazánkör hpmérséklete) magasan marad 60-70fok, de van amikor felmegy 80körülre is, attól függően gondolom hogy éppen mennyire durrantott be a kazán/szivattyú amikor leállt. Ez persze szépen lassan vissazhűl.
Jó ez így vagy jobb volna valami késleltetést beépíteni a szivattyúba hogy amikor nincs fűtési igény, visszahűtse a kazánt?
A kazánkörben lévő csöveket racionálisan milyen vastagon kellene szigetelni egy fűtetlen pincében? Most 3cm körüli fekete polifoam szerű anyag van ráhúzva a csövek egyenes részére.
Üdv. Az lenne a kérdésem, hogy tudtok ajánlani olyan szerkezetet ami a vízvezetékbe adagol klórt vagy hipót minimális mértékben a fogyasztással arányosan?
Ezt most komolyan kérdezed, mitől állna el, ha bekapcsolod a fűtést? Szét kell szedni és megnézni, hogy mi a baja. Nem árt naponta egyszer megnyomni, mert képes beragadni.
én is úgy jártam, hogy bekapcsoltam pár hónap állás után a kazánt, persze nem indult el, gázszerelő meg egy sem vette fel a telefont mert mindenkinél most nem indulnak a kazának
Sziasztok!Újraraktam egy STS 20 Watts termikus elfolyószelepet,hidegen benyomtam és azóta folyik át rajta,nem akar visszakapcsolni,kénytelen vagyok nyilván elzárni a bejövő csapot.Ha beindítom a fűtést vajon leáll,vagy tönkrement??
Elég sokszor figyeltem már szakikat, kócot és teflont is (zsinórt, szalagot) feltenni, de még soha nem láttam kócot ÉS teflont együtt. Persze viccnek jó volt...
Ha minden radiátorra PID-es termosztátot teszel , akkor az megtanulja , hogy mikor zárjon és mikor nyisson , hogy a hömérséklet ne térjen el nagyon a beállítottól ( hiszterézis +-0,2°C ) .
Szeretnék WC tartály vízellátása elé egy elzárócsapot szerelni, mert a bejövő vascső és a tartály között két helyen is flexicső van szerelve, és a gumitömítések cseréje csak a lakás teljes vízellátást elzárva odható meg. Ezt elkerülendő tennék a vascső végére az első flexi elé egy elzárócsapot, leginkább egy 1/2-es golyóscsapot. Tudok és szeretek sok minden szerelni, de tökéletes tömítést sem kenderrel, sem teflonnal nem sikerült még összehoznom. Ezért arra gondoltam, hogy (ha létezik) a flexi csövekhez hasonló gumitömitéses megoldást választom kóc vagy teflon helyett, hiszen csak egyik felén lenne kóc, a másik felére csatlakozik ugye az első flexi. Életképes ez az elképzelés, vagy teljesen amatőr dolog? Egy vízszerelőt kihívni csak azért, hogy felkócolja nekem a golyóscsap egyik felét, olyan lenne mint ágyúval lőni verébre, na meg túl drága is lenne.
Készítem elő a terepet a padlófűtéshez. Olyan termosztátot néztem ki, amelyhez csatlakoztatható padlóhőfok érzékelő is. De nagyvonalúan csak annyit ír a használati útmutató, hogy azt célszerű egy vörösréz csőben elhelyezni, hogy ha meghibásodik, akkor is könnyű legyen cserélni. De nem írja, hogy a padló betonján belül mégis hova tegyük...
Szóval két kérdésem lenne: hova tegyem a vörösréz csövet. Illetve én úgy gondoltam, hogy veszek 1 szál rézcsövet, amit eldarabolok és az egyik felére keményforrasztok egy kupakot. A másik felét viszont ráhúzom egy symalen műanyag betoncsőre, és ráragasztom pillanatragasztóval vagy szigetelő szalaggal. Elvileg a ragasztásnak csak annyit kell kibírnia, amíg megköt a beton, mert utána már az fixálja.
Sziasztok! Hideg vizes rézcsövet közvetlenül be lehet vakolni, vagy kell rá valamilyen szigetelő héj? Mindössze egy kb 20 cm-es szakaszról van szó, WC bekötésnél lett a régi vascső kiváltva.
Radiátoros fűtési rendszernél mennyire elszabadult gondolat az, hogy szobánkénti fali termosztátok volnának és osztó-gyűjtős megoldás, az osztón zónaszelepekkel?
Drágább persze, mint a hagyományos termosztatikus szelepes megoldás (de pl az osztó-gyűjtő már amúgy is célszerű lenne, a megszokott "fűzzűk fel a gerincről párhuzamosan a radiátorokat" megoldással szemben talán), de gyakorlatilag tudna működni jól nem? Vagy mivel nem fokozatos zárás lenne a szelepnél, hanem termosztát jelre azonnali, ezért túllendűlne túlzottan a szoba levegőhőmérséklete a beállítottakon?
Ha gáznyomást növelném az nem lenne jó? Most hívtam egy gázszerelőt és ő is azt mondta a telefonba (tele van munkával, nem tud kijönni/ tekerjek egy kicsit a ssábályzón és figyeljem, meg mérjek utána.Csak nem mozdul a csavar:)
Max. teljesítményen a gáz + égési levegő árama 586l/p Jelenleg 182l/p ami a max. teljesítmény 1/3-a sincs. Az égőtálca változatlan méreteivel!!! (méret csökkentése széles állítható lemez gyűrűkkel pl.) Az,hogy ilyen teljesítményen nem minden nyíláson ég v. nem egyformán ég a gáz az nem véletlen (külső belső felület ,szűkület,reve,lamináris,turbulens áramlás.........)- AteszX16SZR nem véletlenül írta az alapos tisztítást ,és gondolom nem ilyen/ehhez a teljesítményhez kellett az alaposság.
Értem, de mindig így ment, meleg van, negyven éve üzemel, és nem kerül sokba.Most a felújítás folyamán tettünk fel egy modernebb termosztátot, annak a létjogosultsága miatt egy kicsit aggódom, mert eddig csak ősszel beállítottuk 21C-ra és hozzá sem nyúltunk a tavaszi kikapcsig.Mondtam a villanyásznak, hogy eddig is jó volt, de Ő azt mondta, hogy most még f@szább lesz :)), na hajrá..
Van néhány kv6 membránom, több klf gumitömítés, talán tömszelencék, bimetálok, stb, stb, gázkonvektor szelepek - ingyen átadom, postán postaköltséggel , személyesen Tatabányán! Összeszedése idóigényes!
Nem tudom én sem. 85-től működik a házban hibamentesen, mi tíz éve használjuk és soha nem ment örült nagy lánggal. 40-50C előremenő víz van, gyorsan hatékonyan felfűti a házat, barátságos gázszámlával. Felújjítottuk a fürdőszobát azért kellet kivenni és ezen indíttatásból gondoltan kitakarítom rendesen.
Nem gond, csak ez egy 29kW névleges teljesítményű kazán, szerintem ezek a régi berendezések akkor működnek jól hogyha 100%-os üzembe vannak használva. Most nem azt mondom hogy akkora lánggal kell égnie hogy kondenzánoljon le a kazán, de azért az a 16 egység én szerintem nagyon kevés egy ekkora kazánnak. De ez abszolút laikus véleménye, nem mérvadó semmilyen szinten, én így gondolom, de lehet az igazság ettől még más.
Van egy donorom hozzá, szerintem ha lesz időm rendbe teszem az égőtálcáját és majd megnézem azzal is, ha esetleg úgy adódik.Köszönöm Nektek a segítséget és gondolatébresztő hozzászólásokat!
Nem gond, még egy tisztítást lejátszok vele néhány üzemnap után aztán hagyom.Most egy órai járás után minden sor ég, vagy pislákól, radiátorok melegek, ha működik a dolog akkor hagyom...
A tegnapi kép alapján majdnem biztosra mondom, hogy ugyanaz a lepke égőtálca van a kazánodban, mint anyuéban, amiről meséltem. Csak nálunk nem 3, hanem 6 "blokk" van a tálcán
Nem tudom, eddig sosem néztem, de az tény, hogy 40-50 fokos vízzel fűtöttem mindig és kellő meleg volt a lakásban.Ezt most én is kevésnek látom, de csak a szememre hagyatkozva mondom.
Nálam a dzsuva "kiimádkozása" egy egész délelőttöt tartott, pont ahogy te is csináltad, pici kalapáccsal ütögetve a csövecskéket, forgatva ide-oda órákon keresztül, amíg jött a kosz. Jó lesz az, csak pepecs munka :-)
Most így ahogy visszatettem, kétszer is kitisztítva 16 egység ment el 1 perc alatt szép "nyugodtan , egyenletesen ég. Egy két fúvóka újra tömődött közben ahogy látom, aztán megint és másik tömődik, szóval járatom, hátha...javul
Kivettem a tálcát és sajnos "visszatömődött" elég sok lyuk a pálcákon.Végigszurkáltam, aztán kocogtattam kalapáccsal a csöveket, aztán porszívó /igen ezt szívni kell, nem fújni :)/ és még egyszer újra. Volt benne reve bőven.Délután visszateszem, mert tömítést kell vennem még a hollanderbe, remélem jó lesz.
Én hasonló tálcával kínlódtam a nyáron. Nálam is el volt tömődve jó pár pici lyuk a csövecskéken. Kitisztítottam őket, de a próba során nekem is gyengén, vagy sehogy sem égett a tálca. Ismét szét és az hozta meg az eredményt, hogy a belső lerakódásokat, meg a tisztítás során behullott koszt kirázogattam a vastag cső végén, ahol a gázszelepre csatlakozik a tálca. Hihetetlen mennyiségű szilárd állagú kösz jött ki belőle. Pepecs munka volt, de azóta az egész tálcán szép egyenletesek a lángocskák. Sőt, porszívóval is megszivattam egy kicsit, annak az eredménye látszik a szita anyagon :-)
Egyszerű kis csöveken jut a gáz a tálca alá, amikre a lyukak vannak fúrva, nincs szerelt fúvóka, ami be volt tömődve abból kiszúrtam a salakot, amivel nem bírtam azt kifúrtam az eredeti méretre, sorjátlanítottam, felpolíroztam, hogy nehezebben tudjon később újra bekokszosodni, aztán kifújtam levegővel, szépen szelelt mindenhol.
Laikusként nekem az jön le , hogy nem teljesen sikerült megtisztítanod a tálcát , vagy ha csak az egyes szakaszok ( fúvókánként ) égnek hiányosan , akkor akár a fúvókákon a lyukak is lehetnek részben bedugulva .
Azt még hozzá kell fűznöm, hogy mielőtt visszatettem több kis fúvókafurat is el volt teljesen tömődve, amiket fúvókareszelővel kitisztítottam.Az lehetséges, hogy ettől kisebb most a láng, tehát nagyobb gáznyomást kellene adni az égőfejnek így?
A régi betét se volt nagy szám, de közben arra jöttem rá, hogy a többi csapom ami van otthon, azokban szerintem kerámia betét lehet, és azok sokkal finomabban működnek.
Lehet hogy ez az én tézisemnek az alapja, hogy keverem a sima réz szelepfelsőrészt a kerámiával.
"Kedves vizszerelő szakik" Én egyik sem vagyok. "akkor annak pont úgy kellene működnie mint egy újnak" Igen ,ha méretben is "eredeti" alkatrészekkel történik a felújítás (nem lett volna elég gumitömítést cserélni?). Ha a záró szeleptányér mögött nem alakul ki az előtte lévővel közel azonos nyomás akkor a "dugattyút" nyomás ellenben kell zárni ,ami érezhető különbség.
Mivel nincs konkrét kapcsolási vázlat ezért általánosságban az mondható,hogy ez így szarul van megcsinálva. Úgy kellene működnie ,hogy a padlós szobatermosztát hőigénye esetén indul a kazán és padlófűtés szivattyúja és a keverőszelepen kialakul a beállított hőmérséklet. Az a csőtermosztát "védelemre" szolgálna a keverőszelep meghibásodás v. szivattyú meghibásodás esetére(leállítja a padló szivattyút v. esetleg a kazánt is).
Kedves vizszerelő szakik, szeretnék segítséget kérni.
Mitől van az, hogy cseréltem betétet a Mofém Eurosztár kádtöltő csaptelepben, és nem jó?
Feszes, nem mondom hogy szorul, de egyáltalán nem érzem hogy olyan hú de jó lenne új betét ellenére.
Mitől lehetséges ez? Ez a betét még több éve lett véve, 'Made in Germany' felirat szerepel rajta, az újon amit a Mofém árul azon meg 'Made in EU', úgyhogy nem hinném hogy hamisítvány került volna a kezem közé.
Szétszedtem a betétet, a menetes résznél ami forog, megkentem szilikonzsírral. Hogyha elzárom a hálózati vizet, és nincs nyomás, akkor nagyon faszán lehet forgatni a csapokat, akkor nagyon frankón működik a csap tekerős része.
Ha ráeresztem a vizet a rendszerre, már feszes és kissé szoros.
A kérdésem az, hogyha cserélek betétet a csapban, akkor annak pont úgy kellene működnie mint egy újnak, vagy rosszul gondolom?
Van tapasztalat a régebbi fajta lepkés égőtálcával is? Ez az újfajta égőtálca ami a tiédben van.
Pont arra lennék kíváncsi hogy hatékonyabb-e esetleg, ha minden igaz ez az égőtálca egyébként sokkal halkabb is mint a régi, legalábbis valahol olvastam hogy nincs az a nagy suhogó hangja a kazánnak (természetesen jól beállított lángkép mellett).
Hello! Adott egy padlófűtés+radiator rendszer gázkazánnal.A gázkazán 65fokra van állítva.
A padlófűtést egy csőtermosztát vezérli.Az lenne a kérdés hogy a termosztátot hova kell állítani? Most szinte mindig megy a padlófűtés szivattyúja és ilyenkor valamiért kevésbé vagy szinte alig meleg a padlófűtés.
Van egy keverőszelep is ami visszatérő vizből keverne 35-40 fokot de ha megy a szivattyú akkor a visszatérő kevésbé melegszik.
Én úgy gondolom hogy az lenne az ideális hogy a viz 60-65 fok lenne csak akkor kellene menni a padlófűtés szivattyúnak.
A csőtermosztát is érdkes mert mintha forditva müködne.pl ha beállítom 50-re akkor is megy ha nem megy a fűtés és a csőben 15fokos a víz.
Ez a flexibilis csővel való égőtálca bekötés is érdekelne, mert látni ilyen jellegű megoldást is,
Beszéltem egy gázszerelő ismerőssel, ő ezt mondta,
"A flexibilis cső a nyomásingadozás miatt mozoghat, és az egyoldalú hőmérsékleti igénybevétel miatt megrepedhet."
Nem tudom mennyi ebből az igazság, a gázcső elméletileg 35kW kazánig megfelelő bekötésre, gondolom teljesen mindegy hogy a kazán van ezzel bekötve, vagy a gázszelep és égőtálca közti összekötésre használják.
Az utolsó telét töltené nálam egy Unical Kone 18 kazán, aztán elrepül. Tavaly panelcsere volt. Pár napja bekapcsoltam, többször leáll, és "A" jelzést, hibakódot ír. Ezt a kódot a használati utasítás nem ismeri. Valaki esetleg tudna segíteni mit rejt a kód? Köszönöm szépen
Szeretnék érdeklődni, ÉTI kazánban aki cserélt égőtálcát újfajtára, ott mi az észrevétel?
Érdemes volt a csere, takarékosabb-e esetleg? Sok helyen olvastam hogy jobb az égés és emiatt érhető el hatásfokban javulás, nem tudom mi az igazság, ezért kérdezem.
Illetve az a kérdésem hogy flexibilis gázcsővel lehetséges a bekötése? Tehát gázszelep és égőtálca közti szakasz, flexibilis csővel való bekötése, mennyire javallott?
Szia! Jelen pillanatban az egyik sarokszelep már cseppen... naponta egy párat... nem akarok hozzányúlni, nehogy rontsam a helyzetet.
Ami jobban aggaszt, hogy hamarosan át kell alakítanunk a fűtési rendszert nyitottból zárttá, vagyis nyomás alattivá, ami borítékolhatóan problémahalmazzá fog alakulni... Ehhez keresem a megoldást...
kis segítségre lenne szükségem, mert ahogy az lenni szokott elindult a fűtési szezon és természetesen a kazánunk rosszul viselkedik, de több szerelőt sem tudok felhívni mert gondolom most min erősen foglalt az olyanok miatt mint én
- a fütés mellett a kazán csinálja a melegvizet is egy hőcserélőn keresztűl (a kazán mellett van egy nagy bojlernek kinőző tartály és abba megy a kazánből oda-vissza egy cső, meg a meleg csapvíz rendszer csövei is oda mennek be ki)
előélet:
- kb 13 év jól működik
- 2022 nov fürdőszoba felújítás miatt az emeleti fürdőben levettem a radiátor, majd felrakás után amatőrként légtelenítettem
- 2022/23 telén minden rendben
- 2023 tavasz rájöttem hogy a padlófűtés keringetője fixre van kötve, folyamatosan megy, ezért beszereltem elé egy termosztátot, hogy néha pihenjen is
- 2023 tavasz a meleg csapvizes rendszerem morgo hangot adott, némi szerelgetés méricskélés után rájottem hogy van a rendszerben egy bojler szelep és az megöregedett , kicseréltem minden frankó (pedig még vizütés gátlót is raktam előtte a rendszerbe tök feleslegesen :-) )
- 2023 tavasz és fűtési szezon vége, néha-néha 1-2 alkalommal észrevettem, mintha a kazán felől hangokat hallanék de mire odamentem a kazánházba minden rendben volt
probléma:
- eljött a fűtési szezon, bekapcsoltuk és az a néhja-néha hangosabb hang rendszeresebben előjön, de nem mindig, de csúnya
- elsőnek a váltószelepre gondoltam (fűtés melegvíz közt ami vált), de nézegetve a dolgot rájöttem hogy val szí nem az
- tünet: mikor a fütés beindul (csak annál a melegvíznél még nem tapasztaltam), akkor néha hangos kattogó, néha szörcsögő hangot ad és olyan érzés mintha erőlködne a kazán, és a hang után a fűtés kikapcsol, később mikor visszakapcsol nem sok idő mulva, megint megy jó eséllyel a következő előfordulásig
ötletem:
az elmúlt év több szerelése miatt valami levegő kerülhetett a rendszerbe megszorult ott a kazánnál és mikor pont a levegős úgy áll, akkor a szivattyú szenved
kérdések:
- szerintetek megállja a helyét az ötletem?
- ha igen, akkor hogyan légtelenítsek? a tippem: bemegyek a szerviz menübe: 96-os kód; kiválasztom a p06-os programot (beépített szivattyú légtelenítés) és azt a szelepet ?kinyitom/meglazítom? ami a kicsivel lentebbi képen látszik a szivattyú melleti légtelenító szelep. Jól gondolom?
- azt a szelep tetején csavart teljesen letekerhetem vagy csak meglazítani szabad?
- még egy kérdés: azt még nem néztem és nem tudom hogy a tágulási tartállyal mi van. Azt hogyan tudom ellenőrizni ha nincs benne elég levegő? És mennyire tóljam fel, autópumpával vagy kompresszorral? Hogyan tudom hogy már elég levegőt küldtem bele? (természetesen a kazán mögő nem férek hogy kopogtatással ellenőrizzek.
Styron zuhanylefolyómbam kettős golyós bűzzáram van. 5 éve takarítgatom, de ma az egyik golyót takarítása közben elejtettem, és annak rendje és módja szerint a lefolyó egyből el is nyelte. Ahogy néztem a golyó mérte 40mm, a lefolyó 50mm, de van benne könyök is. Kérdésem, hogy ez a 90 fokos pvc könyökbe el tud akadni, vagy simán végigmegy rajta?
Igazából nagyon nem dugul a fürdőszobában semmi, se a zuhany, se mellette a kad, se a mosdó, de bosszant a dolog.
érdemes még az átfolyós rendszerű gáz vízmelegítőket megjavíttatni vagy már úgyis betiltják őket hamarosan? Az enyém már vagy 20-30 éves
Az az információt hallottam , hogy amíg megvan és működik addig lehet használni, de újat más típusú hasonló átfolyós-gáz vízmelegítőt , nyílt égésterűt nem lehet a helyére tenni. Pedig ilyeneket még árulnak pl az emag on .
Sziasztok. Anyósom egyik konvektora begyujtásnál nem szikrázik. Piezzó elméletileg működik, mert ha utólag oda érintem a gyujtóelektródát pl. a gázcsőhöz, akkor van szikra az elektróda és a gázcső között. A távolság a gyujtóelektróda és a túloldal között ugyan akkora mint a másik konvektornál ahol szépen működik. Ettől függetlenül lehet, hogy a gyujtóelektróda hibás? Vagy hol keressem a bajt?
Fűtési rendszerünkben, ami már 30-40 éves, a radiátorokon 1''-os sarokszelepek vannak - csatoltam erről képet. Jó lenne ezeket lehetőség szerint minimális bontással megújítanunk. Létezhet-e bárhol akár ilyen sarokszelep, vagy ennek külön belső része (ez lenne a legideálisabb!)?Összesen 6db-ra lenne szükségem. Minden megoldás, esetleg tipp vagy tanács érdekel! Előre is hálás köszönetem! Üdvözlettel: Zsiga Tamás
Ennyi erővel vehettél volna egy normális fűtő kazánt kis min. teljesítménnyel és egy indirekt tárolóval. Szerintem sokkal jobban jártál volna. Egyébként még régebben egy másik fórumon kérdeztem, hogy a mi a vélemény, ha puffert fűtünk gázzal, azt mondták hülyeség, inkább másik kazán.
Miféle keveredésről beszélsz? A bojler alján bemegy a hideg víz, a fűtés hatására pedig fentről lefelé fog átmelegedni a víz, ami ráadásul tudja a fizikát, így eszébe nincs keveredni.
Érdemes olyanban gondolkodni hogy 1db 200L bojler helyett 2db 100L-est használnék, sorba kötve (az egyik kimenete a másik bemenete) éjszakai áramon. Így csökkenteném a keveredést.
Üdv mindenkinek! Kollegáktól azt szeretném kérdezni, hogy a Központi fűtés és gázhálózat rendszerszerelő bizonyítvánnyal vállalkozást szeretnék indítani. 432202 TEÁOR kód Központi fűtés és csőhálózat szerelésre van lehetőség. Sehol nem találok konkrét leírást arról, hogy víz illetve szennyvíz csőhálózat szerelést illetve Szaniter beszerelést lehet e számlázni? A gáz része nem érdekel, mivel még nincs arcképes gázszerelő igazolványom. Könyvelőt kérdeztem, biztosan nem tudja. Megköszönném ha valaki ezzel a szakmával tudna valós infót adni. Esetleg valami különbözeti vizsgávalegoldható? Köszönöm
Egy többszintes családi házban szeretnénk kazánt cserélni, jelenleg egy FÉG SC30 vagy SC40 üzemel (talán, nincs rajta semmilyen típus jelzés, a talált manual alapján úgy néz ki ). Van egy padlófűtéses, és egy radiátoros kör+HMV-hez indirekt tároló (ezt napkollektor is fűti).
Fűtéscsövek, radiátorok cserélve lettek, csak a kazán nem. A padlófűtés hőcseélőn keresztül megy, rajta egy termoszelep, plusz saját szivattyúja van, ami jelenleg nem vezérelt. A HMV-hez szintén kézzel kell nyitni/zárni az indirekt tárolón a bekötését.
Amit szeretnék, hogy minden automatizált legyen és külön lehessen szabályozni a padlófűtés, a radiátor kört, HMV-t. Ehhez ha mindent megveszek, megcsináltatom és marad a FÉG, akkor nem biztos, hogy sokkal olcsóbban kijövök, mintha már olyan kazént veszek, ami egy részét már tudja az elvárásoknak és kevesebbet is fogyaszt.
Kazán tekintetében én a Bosch-t preferálom, de nem tudom mi lenne a jó választás 2500,3000?
Sziasztok. Hozzáértőktől kérdezném, hogy 'teleszkópos' flexibilis gáz bekötőcsövet mennyire szabad hajlítani? Beszereléskor meg kellett L alakban hajlítani az probléma lehet?
Sziasztok! Kérnék egy kis segítséget. Vegyes tüzelésű kazánnál az elkerülő ágba épített 1"-os golyóscsapot kellene cserélni, mert csöpögni kezdett. A fűtésszerelő viszont fixen tette be. Ha a csap felett kivágok a csőből kb 3 cm-t, akkor kitudom hajtani. Majd a csapot kicserélve, ezzel fent beköthetem?:
Gondolom 1 bar az induló nyomásom, mert a használati azt írja "Ha a mutató 1 bar alatt áll (hideg készülék esetén), vizet kell utántölteni, míg a mutató ismét 1 és 2 bar közé nem kerül.", illetve a nyomásmérőn is az 1 és 2 bar közötti mező van „céltartománynak” színezve.
Így akkor leengedek majd a vízből kb. 0,3-at, hogy 1 bar legyen és kész.
Megoldódott, valóban le kellett engedni a vizet és úgy beállítani a tágulási tartályban a légnyomást, majd feltölteni a rendszert vízzel.
Viszont van valami amit nem értek. Bocs ha telhetetlen vagyok, de érdekel a dolog.
Két tesztet csináltam.
Egyszer 0.95 másodszor pedig 0.75 bar-ra pumpáltam a tágulási tartályt (a használatiban 0.75-öt írnak).
Majd felengedtem a rendszert vízzel, kb. 1.3 bar-ra.
Bekapcsoltam a fűtést és néztem mi történik. Mindkét esetben kb. 2 bar-ig ment fel a víznyomás fűtés közben.
Azt még nem próbáltam, hogy 1.2 bar-ra pumpálom a tágulási tartályt.
De nem értem miért lenne az jó.
Ha jól értem a fizikáját a dolognak, minél nagyobb a nyomás a tágulási tartályban, annál nehezebben nyeli el a rendszer nyomását. Tehát nem 2 bar-ra fog felmenni a víznyomás azonos hőmérsékleten, hanem 2.2-re (most csak mondtam valamit, nem tudom).
Egyedül az jutott eszembe, hogy azért lehet jobb a magasabb „alapnyomás” a tágulási tartályban, mert így nagyobb rendszernyomás kell ahhoz, hogy a membránt mozgassa.
Azért jó ez (magasabb „alapnyomás” a tágulási tartályban), mert ezzel próbáljuk kímélni a tágulási tartály membránját?
Vagy teljesen vakvágányon vagyok és más a magyarázat?
A teljesen hideg rendszeren, valamivel 1 bar fölé állítom a nyomást. Bekapcsolom a fűtést, elkezdi a vizet melegíteni, majd 60 °C-os víznél már 3 bar a nyomás. A szelep nyit, elkezdi kinyomni a felesleges vizet.
Nem vagyok hozzáértő, de szerintem nem kéne hogy ekkorát nőjön a nyomás a rendszerben.
Két gondolatom volt.
-Mivel épp az éves nagytakarítást csináltam (ami előtt nem volt gond vele, csak kicsit nehezen gyújtott néha, de most pöccre gyújt) a készüléken, lehet hogy rosszul állítottam be a tágulási tartály nyomását (eddig ezzel sosem foglalkoztam, csak pöpecre akartam mindent).
Arra gondoltam, lehet hogy túl nagy a nyomás a tágulási tartályban. Ezt beállítottam előbb 0,75bar-ra (ezt írja a használati), az eredmény nem változott.
Most várom hogy hűljön és akkor kipróbálom 0,5 bar-ral is.
Logikusan talán a másik irányba kellene állítani (ezt jól gondolom ? ) a nyomást (növelni) a tágulási tartályban, de sehogy nem tudom leolvasni a zöld címkéről (a tágulási tartályon) a gyártó adatát, google pedig olyan képeket dobott fel ahol a zöld cetlin max. 0.5 bar volt látható.
Azt hogy az utóbbi években mennyi volt a nyomás „hidegen” a tágulási tartályban, nem tudom.
-A másik amire gondoltam, hogy a manométer rossz értéket mutat „hidegen”.
Mindenesetre a 3 bar-t jól mutatja, mert akkor kezd csöpögni is (tudtommal a túlnyomásszelep 3 bar-nál nyit, szóval ezt így le tudtam „ellenőrizni”).
Erre azért is gyanakodtam, mert legutóbb (egy éve kb.) amikor kitakarítottam akkor feltűnt, hogy az összerakáskor jóval alacsonyabb értéket mutatott, mint amikor elkezdtem szétszedni (akkor is hideg volt már a rendszer bőven). De aztán nem volt semmi gond, ment minden „szokásosan” tovább.
Itt fogytam el.
Eddig mindig úgy állítottam be, hogy hidegen 1,5 bar-t mutasson a manométer és sosem volt gond túlnyomással.
Mi okozhat ilyet és hogy lehet megszüntetni ezt a hatalmas nyomásnövekedést a hideg és az üzemi állapot között?
A teljesen hideg rendszeren, valamivel 1 bar fölé állítom a nyomást. Bekapcsolom a fűtést, elkezdi a vizet melegíteni, majd 60 °C-os víznél már 3 bar a nyomás. A szelep nyit, elkezdi kinyomni a felesleges vizet.
Nem vagyok hozzáértő, de szerintem nem kéne hogy ekkorát nőjön a nyomás a rendszerben.
Két gondolatom volt.
-Mivel épp az éves nagytakarítást csináltam (ami előtt nem volt gond vele, csak kicsit nehezen gyújtott néha, de most pöccre gyújt) a készüléken, lehet hogy rosszul állítottam be a kiegyenlítő tartály nyomását (eddig ezzel sosem foglalkoztam, csak pöpecre akartam mindent).
Arra gondoltam, lehet hogy túl nagy a nyomás a kiegyenlítő tartályban. Ezt beállítottam előbb 0,75bar-ra (ezt írja a használati), az eredmény nem változott.
Most várom hogy hűljön és akkor kipróbálom 0,5 bar-ral is.
Logikusan talán a másik irányba kellene állítani (ezt jól gondolom ? ) a nyomást (növelni) a kiegyenlítő tartályban, de sehogy nem tudom leolvasni a zöld címkéről (a kiegyenlítő tartályon) a gyártó adatát, google pedig olyan képeket dobott fel ahol a zöld cetlin max. 0.5 bar volt látható.
Azt hogy az utóbbi években mennyi volt a nyomás „hidegen” a kiegyenlítőtartályban, nem tudom.
-A másik amire gondoltam, hogy a manométer rossz értéket mutat „hidegen”.
Mindenesetre a 3 bar-t jól mutatja, mert akkor kezd csöpögni is (tudtommal a túlnyomásszelep 3 bar-nál nyit, szóval ezt így le tudtam „ellenőrizni”).
Erre azért is gyanakodtam, mert legutóbb (egy éve kb.) amikor kitakarítottam akkor feltűnt, hogy az összerakáskor jóval alacsonyabb értéket mutatott, mint amikor elkezdtem szétszedni (akkor is hideg volt már a rendszer bőven). De aztán nem volt semmi gond, ment minden „szokásosan” tovább.
Itt fogytam el.
Eddig mindig úgy állítottam be, hogy hidegen 1,5 bar-t mutasson a manométer és sosem volt gond túlnyomással.
Mi okozhat ilyet és hogy lehet megszüntetni ezt a hatalmas nyomásnövekedést a hideg és az üzemi állapot között?
A vészhűtő, akkor működik, ha kazán hőmérséklete, 98 fok fölé emelkedik. Ennek nem kell áram, egy vízcsap kell és egy lefolyó, hogy víz tudjon elfolyni.
Tulajdonképpen tavaly lett lecserélve a régi nyitott rendszer zárt rendszerre, 15-ös szénacél csövekkel, fondital alu radiátorokkal szerelve. A vékonyka csövek miatt aggódok meg persze a drága radiátorok miatt leginkább, hogy a vegyes kazán tele viheti szutyokkal. Az 20 éves lehet kb, de ha jól veszem ki a szavaidból az jelenti a legnagyobb veszélyt dugulás szempontjából is a kondenzációs kazánra.
Ha leáll a keringető szivattyú arra van valami vészmegoldás? Stabil szünetmentes tápról megy, de bármi történhet...
Hát alapesetben nem tudom ki mennyit nézegeti a kazánja hőcserélőjét hogy kondenzálódik-e rajta víz.
Lehet hogy én is elcsesztem ezmiatt hogy nem használom alacsonyabb hőmérsékletű előremenővel közvetlenül a kazánt hanem pufferből kevertetem ki az alacsonyabb előremenőt.
Majd az idő meg a gázfogyasztásom megmondja hogy jól tettem-e vagy sem.
A magas előremenő csökkenti a vízben az oldott gázok mennyiségét. Így hamarabb azok kiválnak a frissen feltöltött rendszerben és (gyorsabban) elballagnak a légtelenítőkig. Így később már nem okoznak problémát. A hagyományos állókazánoknál az égéstéri/hőcserélő kondenzáció elkerülésére írták elő a 60°C-os előremenőt. Ha nálad nem okoz kondenzációt a 40 fokos sem, akkor ne foglalkozz vele.
Ha te minden évben leengeded a vizet a rendszeredből, majd kimosod és újra feltöltöd frissel, úgy nyilván tele lesz vízkővel minden. A többi szűrésére meg ott a TF1, meg az Y szűrők stb.
Az az igazság hogy 22 fokra fűtünk, le van szigetelve a ház és egyszerűen 40 fokos víznél már felfűt 22 fokra. Nem tudom hogy milyen probléma adódhat ebből igazából, de mire 40 fokra melegíti a vizet, már lekapcsolt a termosztát.
Sajnos festés meg egyéb munkálatok miatt az utóbbi pár évben többször le volt eresztve a rendszerről a víz, sok helyen nincs a visszatérő ágon elzárási lehetőség, emiatt.
A szivattyú a legnagyobb álláson van. A kérdés az az, hogy a magas előremenő tényleg széttudja-e oszlatni a légbuborékokat vagy ez csak mendemonda?
Amennyiben a radiátorok és kondenzációs kazán lesz egy vízkörön. Mindenképpen egy rendszerátmosás, vízkőtelenítéssel kell kezdeni, mert a régi radiátorok és vízcsövek tele vannak vízkővel, kosszal, vas-oxidos iszappal. Sőt ezt minden éven meg kell ismételni, főleg, ha lemez radiátorok vannak fent. (még az alu radiátoroknál is keletkezik iszap)
Egy rendszerátmosás min. 70 ezer Ft.
Egyébéként, ha leválasztod a vegyes kazánt KN3-al és teszel be egy vészhűtét, működőképes lesz a rendszer.
Hallottam egy olyant hogy.. adott egy fűtésrendszer, és ha a csőben van levegő és nem tud kimenni, arra megoldás lehet az hogy egy magasabb hőfokra felfűteni a rendszert és az kinyomja a levegő buborékot.
Mi ezzel a tapasztalat, mi ebből az igazság?
Van egy régebbi rendszer, ÉTI-25 kazánnal, sokszor tapasztaltuk ezt hogy vagy a radiátor nem egyformán meleg, vagy hogy a csőben van egy szakasz ami hidegebb, levegőre gyanakszunk.
A radiátorok többségén van automata légtelenítő, de szerintem így is rengeteg levegő lehet a rendszerben.
A kazán mikor felfűt akkor csak 40 fokos az előremenő, így nem tudom hogy igaz-e az, amivel kezdtem az írásom.
Valakinek van tapasztalata ezzel a fajta magas hőfokra való állítással és hogy az kidolgozza a levegőt?
Viszont ha csak évente 15x gyújtok be a vegyesbe vagy annyi se, de vész esetére meghagyom, akkor nem lesz a vegyesben esetleg még több szutyok ami bekerülhet a kondenzációsba és a radiátorokba/15-ös csövekbe is? Radiátor egyébként sok van, a ház két szintes.
Zárt rendszernél az 1,5 báros szelep semmire nem elegendő, sőt nem is szabadna zárt rendszerre tenni vegyes tüzelésű kazánt. Manapság már teszik, de van vészhűtű és szünetmentes áramforrás a szivattyúnak.
A puffernek van értelme, de min. 1000 liternél kezdődik. Vegyes kazán, akkor éri meg, ha van olcsón fa vagy nem férsz bele a kedvezményes gázkeretbe.
Nálam például van vegyes kazán-puffer kombináció, sőt még erdőm is van, de gázzal fűtök és a kondenzáció kazán van leválasztva rendszerről egy KN3-assal.
Ha felforr a kazán gondolom csak az 1.5 bar-ra állított lefúvató szelep menthet meg a nagyobb bajtól. Esetleg egy puffer tartályra gondoltam még ami védene bármi ilyesmi gondtól. Kérdés van e értelme 500 l vagy 1 m3 puffert betenni. Egyébként a vegyes kazánt évente ha 20x használjuk talán.
Elvileg be lehetne kötni egy KN3-as köpeny oldalára a vegyes kazánt. Ha van elég radiátor, ami leveszi hőt, akkor valószínűleg működne a dolog. Viszont, ha felforr a kazán, ami előfordul néha, akkor igen nagy gondok lehetnek. Tehát szerintem a kondenzációs kazánt válaszd le. Mindenképpen a koszosabb víz menjen a KN3 köpeny oldalára.
Köszönöm ez így érthető. Egy FÉG KN3 se tudná elvinni a vegyes kazán hőjét? A vegyes kazán papíron 34 kW. Az anyaglistám amit kaptam vegyes kazán leválasztására szolgáló anyagokat tartalmaz kn3 hőcserélővel. Tartok tőle hogy baj lehet belőle ha nem tud elég gyorsan elég hőt elvinni.
Ilyenem van , de nem akarok, (illetve nincs hely ) egy második "radiátornak".
Adott egy szabad sosem használt jól terhelhető konnektor a meglévő radiátor mellett, és gondoltam - ha létezik olyan fűtőparton, mint amit említettem, akkor egy huszáros vágással megoldjuk. De ugye nincs...
Ami még szóba jöhet - ha már van amúgy is egy ferde tetősíkom, amit nem tudok mire használni - hogy oda teszek egy infrapanelt. Azt a gyerek sem éri el, és ugyan fent van, de lefelé (átlósan) sugároz...
A vegyes kazánt nem szabad hőcserélőre kötni, ott a teljesítmény 25-50 kw is lehet.
A kondenzációs kazánt kell bekötni a megfelelő méretű hőcserélő primer körére. Ez azért fontos, mert a kondenzációs kazán nagyon érzékeny (pl.: váltószelep) a koszra, iszapra a sorba kötött, iszapleválasztó, szűrő kevés. Valamint a kondenzációs kazánt nem lehet nyitott rendszerre kötni.
Kondenzációs kazánhoz meg tudná valaki mondani miért kérnek sokszor a gyártók hőcserélős leválasztást, ha van azonos körön egy vegyes tüzelésű kazán is?
A vegyes tüzelésű kazán mit tud elrontani rajta?
Ráadásul ezek a hőcserélők tudnak annyi hőt elvinni a vegyes kazánról pl.: egy mezei grundfos keringetővel, amennyit az a vegyes kazán megtermel?
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Jól gondolom, hogy ez a tágulási tartály pont fordítva (fejjel lefelé) van bekötve mint kellene? A hibajeleség az, hogy leesik a kazánban a víznyomás (0,5 bár alá). Padló, illetve fal fűtés van, vizesedés nincs sehol a házban. A HMV alján lévő csőre szerelt szelepen egy 1,5 bárra történő feltöltés után, majd vízmelegítést követően 1,5-1,7 liter víz folyik ki a rendszerből (vödörbe tettem a csövet és lemértem). A tágulási tartály lehet az oka? A tartály szelepén keresztül víz nem folyik ki, de így ugye levegővel sem lehet feltölteni. Segítő válaszaitokat előre is, tisztelettel köszönöm!
" "Mennyi ideig ment aznap a fűtés" mutató is de azt nem tudom miből lehetne kitalálni" Első ránézésre a gázfogyasztásból,mivel nagy valószínűséggel a kazánod nem modulál a gázfogyasztás/óra (gyári v. netes adat) jó közelítéssel mond valamit.
Ezek alapján biztosan kell emelni egy kicsit a szivattyú teljesítményen mert ahogy írtam a radiátorok alja teljesen hideg, tehát saccra a dT most legalább 20fok.
Sugárzó hőt nagyjából nem is észlelek a radiátor mellett.
Gondolkozom én is hogy hogyan lehetne jól felírni az adatokat ahhoz hogy értékelhető konzekvenciát lehessen belőle levonni.
Napi átlag hőmérséklet
Napi max.
Napi min.
Napi gázfogyasztás (igaz ebben benne van a gázbojler is, de azt konstans értéknek számítom 1m3 per nap körül)
Jó volna valami, "Mennyi ideig ment aznap a fűtés" mutató is de azt nem tudom miből lehetne kitalálni
Nem mérvadó ez az átmeneti időszak. Paraméterek nélkül különben is nehéz dolog. Ha túl hideg a visszatérő akkor az igaz,hogy kevesebb vizet kever vissza a szelep ezáltal a szivattyúnak több hatónyomása marad a rendszer felé,de "veszít" a radiátor hőleadása a kisebb hősugárzó felület miatt. Tehát egy arany középutat kell majd találni ami kb. 10fok dT. Ha rendes puffered lenne akkor azt mondanám,hogy olyan legyen a visszatérő hőmérséklete ami már nem jó előremenőnek (keverőszelep beállítás). Így használná ki legjobban a rétegződés összekeverése nélkül. Nálad abban a kicsiben mindkét szivattyú összekeveri (8perc v. kevesebb ?). Ha van kedved vegyél fel adatokat majd v. táblázat formájában a gázóra leolvasásával.
Puffer tartálynál teljesen mindegy, hogy mennyi a visszatérő lényeg, hogy meleg legyen a lakás. Egyébként a gyári radiátor beállításnak jónak kell lennie.
Ami fontosabb puffer töltését, hogy oldottad meg, mikor kapcsol ki és be a kazán?
Ha kevésnek érzed szivattyú szállítását, de nálam a gyári radiátor beállítás jó volt, puffer-radiátor kombináció esetén. Van azon a szivattyún még egy beállítási mód, amikor hosszan nyomva tartod és után a villog a zöld lámpa. Vagy a fix 2-es fokozaton megpróbálod.
Nem gondolom kicsinek ezt a szivattyút,meg kell ismerkedni vele meg a rendszerrel (+ a kettő együtt). Lehet ,hogy a "Padlófűtési mód" jobb lenne (állandó nyomás) ha igaz ez is kezeli a rad. termo szelepeket.
Igen ezért is furcsálom a Vogel&Noot kalkulátorát.
Ha a visszatérő alacsonyabb akkor azt a hőt a szobában hagyta a víz.
A saját témámra fordítva a szót innen.
Átállítottam a radiátorköri szivattyút az okos vezérlésre (arányos-nyomás). Így nem az egész radiátor meleg (egyik sem) hanem csak a teteje, és az alja mégcsak kézmeleg sem. A fenti metodika szerint ez tök jó mert hogy ott adja le a hőt.
De nekem gyanús hogy mintha kicsit kevés volna a meleg rész a radiátoron.
Elképzelhető hogy a Grundfos Alpha 1 25-60 teljesítménye kicsi ehhez a rendszerhez az arányos-nyomás üzemmódban?
"nagyobb leadott teljesítményt mutatnak ha a visszatérő és az előremenő között kisebb a különbség?" Úgy általában ez nem igaz így. Az a kalkulátor egy nagy fekete doboz és nem oktatott ki az a mérnökiroda arról, hogy milyen módszerrel ,miknek a figyelembevételével,súlyozással állították össze. Két perc gondolkodás után visszatértem a már nemzetközileg elfogadott képlethez ami a hőmennyiségről szól. Q = c . m . ΔT Hőmennyiség=fajhő x tömeg x hőmérséklet különbség Ha zárt körben elindítok 100l(kg) 60 fokos vizet és az 5fokkal hidegebben tér vissza akkor a szorzat eredménye 581,5W. Ha 10fokkal alacsonyabban tér vissza akkor 1163W. Lehet itt trükközni ,hogy jók a konvektor lemezek,kis víztér,nagyobb hőátadó felület meg jobb az "f" értéke stb. ,de a lényegen nem sokat változtat, mert ezekkel nem duplázódik meg a leadott hőmennyiség. Van abban logika,hogy ha a teljes felület közel azonos hőmérsékletű (meleg) akkor hozhat pár %-ot (20%-ban sugárzás ) , de a döntő jelentősége mégiscsak a ΔT (leadott hőmennyiség). Mindezek a teljesség igénye nélkül születtek ,mert napokig lehetne erről beszélni,meg lehet ,hogy könyvet is írtak már ezekről.
"Gyáei leírása alapján amúgy 45 cm-re kell tenni a felfogató furatokat a plafontól." De nem azért mert azzal fűtől,hanem a hűtés miatt (szinte a legmelegebb levegőt hűti). Almát az almával ,körtét a körtével lehet összehasonlítani! A felszállt meleg levegőt hűtöd ami "leszáll". A fűtés meg rosszabb "hatásfokkal" (érzékszervek) ,de működik. jól irányított és kellő mennyiségű levegővel ( ventivel). Általában a klíma ventije jóval többet tud mint egy ventis hősugárzóé. A lent elhelyezett fűtőtest mindig a leghidegebb levegőt melegíti fel (80%-ban konvekciós, 20%-ban sugárzás). A klíma nem a leghidegebb levegőt melegíti fel hanem azt amit beszív,de mivel kényszer áramoltatással odafújatod ahová akarod ezért ott érzed a meleget. Ha magasabbra teszed a radiátort(ventis hősugárzó/fűtőtest) akkor ő sem a leghidegebb levegőt fogja beszívni és mivel a ventije + a teljesítménye elmarad egy klímáétól ezért rosszabb a helyzet a magasság miatt.
Miért van az hogy a radiátor hőteljesítmény kalkulátorok nagyobb leadott teljesítményt mutatnak ha a visszatérő és az előremenő között kisebb a különbség? (pl. gyárilag a Vogel&Noot-nál 5fok).
Telepítettem egy cégnél 3 darabot vizesblokkokba, a lent elhelyezett percek alatt befűt, a fentre rakott félóra alatt sem ugyanolyan méretekkel-feltételekkel.
Tudom, energiamegmaradás, ventilátor, stb és mégis ezt tapasztaltam.
Miután többen segg hülyének néztek, némi háttér infó:
Mint írtam, TUDOM, hogy a törülközöszárítóban lévő hőpatron NEM fér bele a 22k-s radiátorba. Az elvet követve kerestem olyan betétet ami esetleg betehető bele. Azt is írtam, hogy régi acélradiátorba már láttam betéve , de ott ugye alul egy nagy közös víztér volt . Toronyszobának azért hívon ezt a helyiséget , mert ez az egyetlen, amit 3 oldalról külső fal határol, és fa födémje van, tehát logikus, hogy ez hül a leggyorsabban. Nem palota ez, egy hétköznapi 120 nm-es ház két szinten. Tisztában vagyok, hogy az Ohmikus fűtés relative drága, de van fent a tetőn 6kW napelem szaldóban. Illetve mind az öt szobában van korszerű hűtő fűtő klíma, relative jó hatásfokkal. (SCOP >> 4, 2) Jöhetne a kérdés, hogy miért nem azzal temperálok,- azért mert éjszaka zavaró az áramló levegő, és a hőtágulás miatt néha kattan-roppan a klíma műanyaga, és a gyerek nem szereti, hogy éjszaka reccsen valami. A radiátor mellett amúgy is van egy nem használt dugalj, (Szekrény van előtte, gyerek sem nyúl hozzá) elektromos terhelést bírna (2,5 vezetékelés van, és szobánként külön körön vannak a dugaljak) és van 3x25A is.
Az olajradiátor is jó ötlet lenne, de sajnos nem fér el fal mellett, az meg bután néz ki, hogy a szekrény előtt vagy a szoba közepén van. (Kicsi szoba, 11nm) Másrészt azt nem tudom olyan finoman szabályozni, hogy ha elindul a fűtés, akkor az le álljon. Tudom, okosotthonnal tudnám figyelni a termosztát jelét, és inverz tudná egy okos dugalj kezelni az olajradiátort.. Itt egyelőre elakadtam ott, hogy a termosztát ugyan be van integrálva az okosotthonba, de csak egy szenzoros, és csak a nappaliban érzékel. Ha azt felvinném ebbe a szobába, akkor meg a ház többi része lenne állandóan túlfűtve. Most egyelőre egy második szenzor is be lett üzemelve, így ha ebben a szobában lemegy 20 fok alá a hő, akkor megemeltetem a célhőt a termosztátáon 25 fokra, és elindul a fűtés az egész házban. Sajnos a szinti elosztók falkazettában vannak, így nagyobb bontás nélkül nem tudok szelepeket vezérelni, ráadásul nekem pont az kéne, hogy az összes többi ágat zárja le, magyarán 15 szelepet kellene betennem azért, hogy ez az egy kör menjen csak, a többi zárjon.
A házat ezzel a gépészettel vettük, ez adottság, nem általam elkövetett tervezési hiba. Ha én is ott lettem volna a tervezésnél, akkor eleve nem csak radiátor, hanem padlófűtés is lett volna, sokkal jobban szabályozható kivitelben, hőcserélővel, vezérléssel. (bár a napelem miatt gondolkodom az elektromos infrafóliás fűtésen a melegburkolat alatt, de azt sem tudom ebben a szezonban megoldani.és ki kellene üríteni hozzá az egész szobát...
Ugyan nem vagyok gépészmérnök, vagy gázszerelő (főleg nem nemzethy), de nem gondolnám, hogy totál hülye lennék a témához.
Adott, hogy a külső szigetelést érdemes megoldani, ez folyamatban is van, érkeznek az ajánlatok, (de a fűtőbetét a maga 30-40 ezres árával olcsó megoldás az 5 milliós szigeteléssel szemben erre a szezonra, csak éppen ebbe az idénybe már nem fér bele, úgyhogy tavasszal lesz megoldva. A födémszigetelés azt megoldom magam, ha lesz némi időm rá, (20-25 cm kőzetgyapot) Azért kerestem ESETLEG olyan megoldást, amit kérdeztem.
Egy Vaillant VIH CK 70 indirekt tárolóba szeretnék védő anódot cserélni. A gyári anód drága, gondoltam, veszek utángyártottat. Ez egy 22 mm átmérőjű félméteres magnéziumrúd, a felső végén M8-as acél menetes résszel.
A kérdés: Szükséges-e hogy legyen a magnézium rúd végén, az M8 menet tövében, azzal gondolom összehegesztve egy kerek acél lap? (piros nyíllal jelöltem a csatolt képen, egy olyan anódot, amin van) De láttam neten olyan anódokat is, aminél nincs ilyen acél lap.
Felvetődött bennem, hogy ha nincs ott acél lap, akkor a magnézium felület szorítja a gumitömítést a tartály fedlaphoz, így a magnézium rúd pusztulásával a tömítés alatt is fogyni fog az anód anyaga, és szivárogni kezdhet a víz. De lehet, hogy ez hülyeség és túlgondolom.
Tehát a kérdés: Kell-e hogy legyen a magnéziumrúd fedlaphoz csatlakozó végébe „építve” egy acéllap vagy a gyakorlatban mindegy?
Fürdőszobába szeretnék egy most gázcirkóval melegített központi fűtéses radiátorba elektromos fűtést rakni úgy, hogy a jelenlegi cirkós fűtése is megmaradjon.
A problémám az, hogy ahol bemegy most a melegvíz oda kellene rakni az elektromos fűtőbetétet is, mert a másik bevezetés ami lent van már túl közel van a kádhoz.
Néztem az interneten az ilyen fűtőbetéteket de nem találtam megfelelőt, van egyáltalán olyan, amit szeretnék?
Egyáltalán nem volt nagy az arc, csak szimplán az aki a fáradtságot nem veszi egy szemrevételezéssel hogy egyáltalán bele megy e abba a radiátorba az amit szeretne, az nem csak tudatlanságra vall... Azért írtam hogy ásd bele magad jobban a témába, mert ha bele menne se lenne semmi lényegi értelme, csak az áramod fogyna...
Lejhet hogy hülye kérdés, de ezt mutatja az is ha a radiátor alsó sávja érezhetően hidegebb mint a felső? Ha túl gyorsan menne át a víz akkor tudna jobbna melegedni az alja is.
Azt értem, hogy nem keringeti, de a fűtés alatt melegedő víz vmennyire tágul, tehát mozogni fog. A hatékonysága milyen, mit várhatok el, arra lennék kíváncsi. Az én radiátoraimba beleférnek, 3 helyre terveztem. Egy fürdőszoba, egy kicsi egy folyosón, épen egy ruhaszárító közelében, egy meg a konyhában, ahol a
a klasszikus 22K-ba nem fér bele a fűtőszál, mert a csonk után szinte rögtön egy T elosztó, majd a vékony lemezek vannak, egymáshoz nagyon közel. a törülközőszárítósban direkt ezért van kétoldalt a nagyobb átmérőjű acélcső, amibe belefér egyenesen a fűtőszál. egyedileg gyártathatnál hozzá csatlakozó elemet, de gondolom az többe kerülne, mint a radiátor és a fűtőszál.
Ohm-os fűtés sosem lesz olcsó (tudom, csak az átmeneti időszakban akarod).
energetikailag a te ötleted azonos hatásfokú egy fürdőszobai fali melegítővel, egy hőlégfúvóval, infrapanellal vagy egy piritóssütő/hajszárító bekapcsolásával: de ezeket könnyebb megvalósítanod
Kicsit kisebb arccal is írhatnál... Pont azért kérdezek itt mert épp ásom bele magam ebbe a témába... Gondolom Te sem úgy születtél, hogy a jelenlegi tudásodat már akkor birtokoltad.
Önmagában a fűtőpatront rengetegszer használják így vegyes megoldásban, igaz azok jellemzően törölközőszárítós cuccok.
Innen jön a kérdés, hogy ezt egy NEM törölközőszárító radiátorban is lehetne-e alkalmazni (nem egy az egyben, hisz fizikailag nem megy bele, de létezik-e olyan ami igen.. )
Régi öntöttvas jellegű /lemez radiátorban már láttam ilyet, ott a mezei törölközőszárítós patron volt benne alul.
"22K 600x600-as radiátor, " Ha belenéznél felülről, akkor látnád,hogy a csatlakozástól kb. 3cm-re a két lap "T" idommal van összekötve, már csak ezért sem lehet beletolni érdemleges fűtésre alkalmas fűtőbetétet. (valamilyen + hősugárzó)
Meglévő radiátoros cirkós fütésnél megoldható egy-két radiátor esetében (ami nem törülközőszárító) fűtőpatron behelyezése? Természetesen alulra.
22K 600x600-as radiátor, van egy helyiség, ami - ha nem megy a cirko - jóval jobban hűl, mint a többi. Idén nem lesz már szigetelve a ház, de jó lenne ebben a két északi helyiségben folyamatosan temperálni. kb 40 fokos radiátorral.
Ha megy a cirko, akkor 55 fokos az előremenő, tehát akkor a termosztátos patron kikapcsolna. Fűtési program reggel 4-7 ig van, majd delután 4-től éjfélig. Az éjszakai szakban ez a "toronyszoba" lehül 18-19 fokra, míg a többiben marad a 21-22. Tehát fölösleges lenne az egész házban (18 radiátor) mennie a fűtésnek csak a toronyszoba miatt.
Sziasztok, van-e vkiknek tapasztalata az utólagosan beszerelhető 300-600-900 wattos radiátor fűtőbetétekkel? Mennyire tudja egy "merülőforraló" megmozgatni a radiátorban álló ( még koraőszi-késő tavaszi időben, amikor nem megy már/még a kazán )
vizet, függ-e a hatékonysága a keringetett állapottól, illetve ( ezek ált hőkapcsolós eszközök) a tartós bekapcsoltság esetén képesek-e egy kisebb
"ha akkor indul amikor valamelyik szobatermosztát kér (időkésleltetéssel indul a lakáskör)és a hőmérséklet alatta van a beállítottnak."
Egy Computherm Q8RF-et vezérelnek a szobatermosztátok. A puffert meg a korábban említett cucc. Itt maximum azt lehetne megcsinálni hogy lenne mégegy termosztát ami a puffervezérlő kimenetére lenne sorba kötve, és amikor az engedi tovább a jelet (úgy beállítva pl. hogy otthagyni a kazánnál, felvenni rajta a hőmérsékletet magasra és egy 5:00-22:00-ig tartó programon lenne) akkor kapcsolna csak a kazán.
Biztos ez is járható út fogyasztáscsökkentésre, nem gondoltam ilyesmire.
Inkább a pufferszigetelést vastagítanám fel mondjuk 30cm-re, esetleg a csöveket még egy réteg szigeteléssel ellátnám.
"Ezt nem értem:" "És mennyi ennek a visszatérője? 40 fokon benyit 2percre? mert kb. 8perc alatt megfordul a víz a tartályban." A BRH (reci) szelepre való utalás.
"a szivattyút hogy minél alacsonyabb legyen a visszatérő?"
Igen, a cél,hogy a radiátorokon legyen dT.
" Vegyem lejjebb az alsó hőmérséleti értéket?" Majd kiderül hidegebb időben,de ha 50fok a számított érték akkor nem szükséges azt +15 fokkal meghaladni. A spórolás másik lehetősége,hogy nem kell éjjel-nappal 65fokon tartani , szerintem 29kW-os kazánnál elég ,ha akkor indul amikor valamelyik szobatermosztát kér (időkésleltetéssel indul a lakáskör)és a hőmérséklet alatta van a beállítottnak.
Oda még beszerzés alatt van a hőmérő, így azt nem tudom. Gondolom ehhez kellene belőni a szivattyút hogy minél alacsonyabb legyen a visszatérő?
Ezt nem értem:
"40 fokon benyit 2percre? mert kb. 8perc alatt megfordul a víz a tartályban."
"Ez ennek is megfelel, csak arra kell majd figyelni ,hogy ha nagyobb lesz az áramlás a fűtőtestek visszatérőjén a pufi felé(egyszerre több kör ) akkor nem e hűti "indokolatlanul" az alsó hőmérőt miáltal a kazán előre magas lesz(kompromisszum a kéményveszteséggel)."
Itt mi a kompromisszum másik lehetősége? Vegyem lejjebb az alsó hőmérséleti értéket?
"akinek van tippje." Ha az előremenőbe tennéd a szelepet valószínű elférne és létezik a visszatérőbe való áramlásmérő. Nem gondolom,hogy az esztergályos munka anyaggal olcsóbb lenne.
Segítségre van szükségem: padlófűtés osztó-gyűjtőn lévő tűszelepet (M30x1,5 hollandi megy rá) meg lehet hosszabbítani felfelé? Sajnos az állítómotorok, amiket vettem, nem férnek be egymás mellé, így a 3-ból a középsőt ki szeretném emelni...
Tehát a szelep maradna, ahol van - egy cső kellene, amit rá tudok tekerni a szelepre, a másik végére pedig a szelepállító motort, + beletennék valamit a csőbe, ami meghosszabbítaná a tűt-
Tudom, hogy a sima termomotoros megoldás egyszerűbb lett volna, de a fűtésvezérlés egyszerűen nem kezeli a 3-4 perces késleltetést amíg kinyit a szelep, és a lakásban valamiért nincs kialakítva bypass kör. Ezeket most nem tudom orvosolni.
"Most 40fokra löktem be." "beállítod 45-50fokra" A 45 olyan magas? nincs is tél. "kazánkör I-II-III valamelyikén legyen? " "Feltételezem hogy jó lenne a legnagyobb fordulaton járatni?" Igen,de kipróbálhatod egyel visszább is ,hogy van/lesz e még szivattyú tartalékod . "Fűtőtestes fűtési mód (arányos nyomásgörbe)"? Igen. "most 42-45 fok körülre kever a keverőszelep." És mennyi ennek a visszatérője? 40 fokon benyit 2percre? mert kb. 8perc alatt megfordul a víz a tartályban. "A felső hőmérő kapcsolja be az alsó pedig ki." "Ezért a hőmérsékletet (tartály) nem v.nem csak fent kéne mérni." Ez ennek is megfelel, csak arra kell majd figyelni ,hogy ha nagyobb lesz az áramlás a fűtőtestek visszatérőjén a pufi felé(egyszerre több kör ) akkor nem e hűti "indokolatlanul" az alsó hőmérőt miáltal a kazán előre magas lesz(kompromisszum a kéményveszteséggel). "50fokos vízre vagyok belőve így első körben " "most 42-45 fok körülre kever a keverőszelep." Az értékek változhatnak az átmeneti és a téli időszakban.
Sok helyen működik, van ahol a tekergetős verzió is működik. De miért erőltetik a budi mögötti tartályt, ha nem fér el?
Lehet azt magasba is rakni, de láttam már oldalfalra szerelve és onnan becsövezve. Igazi panelverzió, mert a strangba dugták bele úgy, hogy egy fülkét csináltak neki így strangban is volt meg nem is.
A felső hőmérő kapcsolja be az alsó pedig ki. Most úgy van beállítva hogy ha a fenti 50 fok alatt van akkor indít, és ha az alsó 55fok felett van akkor kapcsolja le.
A hőmérő nem teljesen a vételi magasságban van, de kb most úgy jön ki hogy ha az alja 55fokos akkor a teteje 58-60fok körül.
Lehet hogy feljebb veszek az alsón még egy 5 fokot (60fokra) és akkor felül 63-65 fok lesz.
50fokos vízre vagyok belőve így első körben a felső hőmérő kapcsolási hőmérsékletét nem venném lejjebb.
Friss a rendszer, most 42-45 fok körülre kever a keverőszelep. Ezt persze majd lehet hgoy emelni kell ha nagy hidegek lesznek.
"Jól gondolom hogy érdemes volna a kazánhőmérsékletet felvenni 65-70fokra," Igen! Már csak azért is ,mert,ha a BRH szelepet beállítod 45-50fokra akkor kb. a 2100l/h forgalomnál 10fokos dT-vel elvisz a kazánról 24kWh energiát (29kW-os). "Így kvázi amíg van fűtési igény addig menne a kazán és nem kapcsolgatna egyszer sem." Ezt nem fogod csak nagyon ritkán elérni ,mert egyidőben nem fog fellépni 29kWh hőigény. A kazánköri szivattyút fordulatszám szabályozással kellene beállítani. A lakáskört pedig állandó nyomás alapján.
A beállításokat lehet változtatni a tapasztalatok alapján,mert nem csak az egyes építőelemek
"hatásfokát" kell nézni ,hanem a rendszer "hatásfokát" A rendszered hagyományos értelemben se nem hidrováltós se nem pufferes. Ezért a hőmérsékletet (tartály) nem v.nem csak fent kéne mérni. Első körben COMPUTHERM WPR-100GE (erről már volt szó) készüléknek kihasználnám a 15fokos kapcsolási érzékenységét (hiszterézis) pl. 65fokon kikapcsol 50fokon be.
Nálunk volt ilyen probléma. A felújítás során a régi, elöl lefolyós vécét nem tudtuk kicserélni hátul lefolyósra, mert ahhoz a lefolyócsövet át kellett volna helyezni, az egész aljzatbetont szét kellett volna verni. Így egy hasonló, alföldi vécét vettünk, mint régen volt. Viszont a felső, húzóláncos tartályt ki akartuk cserélni alsó tartályra. Ebből csak a legvékonyabb fér el a vécé mögött. Egy ideig jól is mentek a dolgok, de a vécé ülőkéje eltört és egy újabb, erősebbet vettem. Ez viszont a tartály miatt nem marad felhajtva.
Összeállt végre a fűtési rendszer, köszönöm a meglátásaidat neked is!
A puffer hőmérsékletet 60fokra lőttük be most így első körben. Jól gondolom hogy érdemes volna a kazánhőmérsékletet felvenni 65-70fokra, hogy amíg a puffer kéri a fűtési igényt semmiképp se kapcsoljon le a kazán azért mert esetleg elérte a 60fokos kazánhőmérsékletet? Így kvázi amíg van fűtési igény addig menne a kazán és nem kapcsolgatna egyszer sem.
Gondolom hogy a puffer körben lévő szivattyúnak a legmagasabb fokozaton kellene mennie hogy minél gyorsabban járassa át a vizet a pufferbe. Jól gondolom?
A radiátorok az előremenő oldalon vannak hidraulikusan beszabályozva Danfoss RA-N szelepekkel. Ebben a körben az lenne a jó ha minél alacsonyabb sebességgel menne a szivattyú?
Egy próbát tehetsz bármilyen golyóscsappal, hogy van-e akkora víznyomásod/hozamod, hogy az öblítőszelep által engedett vízmennyiség megbirkózik-e a nagydologgal is...
Sziasztok! A WC-hez nem tudok hely miatt tartályt tenni, ezért gondoltam nyomós WC szelepet raknák. De csak 3/4 colos szelepet látok. Viszont 1/2 colos a vízcsatlakozásom. Ha ráteszek egy szelepet bővítővel a 1/2 colra akkor fog rendesen öblíteni?
Igen lehet azért van ott hogy csökkentse a nyomást nehogy a régi veztékek kipurcanjanak,valószínű úgy ragadhatott be hogy közte és a főelzáró-csap között van mégegy elzáró ami nagyon kevéssé volt nyitva nagyon sokáig és ezért azon a nyomásszinten ragadt be/vízkövesedett?/ a nyomáscsökkentő.
A teteje lecsavarható,majd lezárom behegesztem fixre aztán vízkőoldót öntök bele,nemérdekel ha vmi gumi tönkremegy benne a kupak miatt nem fog kijönni belőle ha ereszt,vagy az egészet kiveszem és vmi flexibilis kis csövet bepótlok a helyére,és az elötte való csappal vagy a főcsappal majd beállítom a kellő nem maxi nyomást
a kérdés mit öntsek bele,wd40 fixre megeszi a gumit szerintem vagy nem
Teljesen világos, amit írtok. Nem szeretnék veletek vitába szállni Te a villanyszerelés, Kapocska az épületgépészet témakörben nagyon otthon van.
Az ember olvassa híreket, hogy hányan halnak meg hibás bojler vagy bekötés miatt. Nekem, mint laikusnak meggyőződésem volt, hogy az a kütyü a korrózióvédelem mellet, extrém esetben megvédi az embert a halálos áramütéstől! Elnézést, hogy nem fogalmaztam pontosan és köszi a válaszokat. Szakemberek véleményét mindig szívesen olvasom!
Jelenlegi gázkazánom mellé szeretnék egy elektromos kazánt felszereltetni vagylagos üzemeltetésre, és az volna a cél, hogy a meglévő rendszerhez minél nagyobb mértékben illeszkedjen. Olyan elektromos kazántípust keresek, amelyben megtalálható a tágulási tartály, keringtető szivattyú és két hőmérsékleti zónát tud kezelni, két szobatermosztáttal. (Radiátor és padlófűtés.) A radiátor és a padlófűtés körön nincs hőcserélő, egy zónaszeleppel vannak elválasztva, hogy mikor melyik kört fűtse a kazán; előnykapcsolással a radiátor javára.
Tudtok 9 KW körül olyan elektromos kazántípust ajánlani, amelyik tudja a két zónás fűtést kezelni előnykapcsolással?
Rossz példákat hozol! (egyiket Atis57 részben megválaszolta) "ilyenkor mi van " Az van,hogy a galvánelem feszültsége NULLA lesz ,tehát nem hajt áramot, még akkor sem,ha közös v. nem közös az elektrolitjuk. Az ionvándorlás egy másik kérdés.
"Valószínűleg nem attól,hogy a vízvezeték le van földelve a bojler által."
Attól, hogy a szigetelt közdarab sincs benne.
A földelés jó ötlet, ha van egy külön földelő szonda. Viszont, ha rá van kötve a közös EPH-ra, akkor mi van, ha van egy bejövő nulla szakadás és bent ülsz a kádban????
Vagy ott a bojler garancia, hogy legyen elszigetelve a vörös réz csövektől? Bent van szigetelt közcsavar viszont a közös EPH-án összevan kötve bojler a vörös réz fűtés és víz csövekkel, ilyenkor mi van a garanciával, persze ez csak elméleti kérdés?
"rugós visszacsapó szelep elvileg a neve" "ami be van ragadva alsó állásban" Az esetek 99.999999999999%-ban ilyet nem látsz,mert zárt. Nem lehet,hogy nyomásszabályozó szelep?
Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, ha az emeleten lenne a keringetö szivattyu és lefele is kellene neki szállítani a földszinti radiátorok felé, lehet-e belőle gubanc? Tudom nem előnyös, de működhet-e normálisan? Köszi
"Nálam ötrétegű csövezés van" "Vörösréz vízvezeték hálózatra történő csatlakoztatáshoz szigetelő közdarabok használata kötelező!." Akkor miről is beszélünk? Különben a bekötést nem ilyen 6-8mm-es csővel kellett volna bekötni, hanem 20x3/4-es ötrétegű idommal közdarabbal(szűkítő).
(ha kilátszik a menet (vas) akkor rozsdásodik az oxigén + levegő páratartalma miatt)
Tudom hogy nem adok veszek. De valakinek segítség lehet, nekem meg lom. FÉG Komfort 24 egyben eladó, feltételezett hiba: gázszelep. Tavalyi szezonban volt legutóbb használva. Jelenség, hogy amikor a termosztáttól jelet kap, megpróbál begyújtani, szikra van, de hibajelzéssel leáll, újraindítgatások után el tudott indulni. 25 ért vihető a komplett kazán. Budapest XVIII. ker.
Azzal rozsdásodással nem kell foglalkozni. A villanybojlerben levő andód, megvédi a bojler belsejét a korróziótól. Érintésvédelmi szempontból nem árt a szigetelő közdarab.
helo,a vízaknában van egy szelep ami be van ragadva alsó állásban vélhetőleg emiatt volt már nagyonsok éve alacsony víznyomás a nagyanyámnál,hogyan lehetne feloldani kiszerelés nélkül,próbáltam csavarhúzóval feszegetni ütögetni de meg se mozdul,vízkőoldót ha ráöntök?Nemszámít ha a tömítése tönkremegy majd a kupakját teljesen zártá teszem pl
Értem amit mondasz, de attól még a hollander pont ugyan ott fog tömíteni, ahol most, csak lesz rajta egy plusz idom.
Itt inkább az az érdekes hogy a vörösréz csak nem tesz jót ezzel a menetes csatlakozással, és kérdés ha tennék rá csaptoldót, akkor az vajon csak elrejti a hibát vagy mi történne, ezt nem tudom.
Itt inkább az a kérdés hogy a gyártó által előírt szigetelő közdarab mennyire jó megoldás, használta-e valaki?
Így 2 nap után, látom hogy a meleg vizes ágon a menet elkezdett rozsdásodni,
Letudtam törölni róla a rozsdát, és ugye olvastam a bojler használati utasítását is.
Azt írja hogy,
"Vörösréz vízvezeték hálózatra történő csatlakoztatáshoz szigetelő közdarabok használata kötelező!. Az egyik közdarabot közvetlenül a tároló melegvízcsővére, a másikat a hidegvízcsőre már előzőleg felszerelt szerelvények és a vörösréz vízhálózat közé kell szerelni. Közdarab nélküli csatlakozás esetén nem vállalunk garanciát a tartály menetes csővégeinek korróziója miatti hibákra, valamint felelősséget az e miatti károkért."
Azt szeretném kérdezni, hogy a vízszerelőknek mi a tapasztalata ezzel?
Nálam ötrétegű csövezés van, a falikorongba VIEGA közcsavar van beletekerve, és arra van rátekerve a flexibilis cső.
Mindenképp rendeljek bojlerhez való szigetelő közdarabot, vagy Ti szerelők mit szoktatok ilyenkor alkalmazni?
Van egy kondenzációs gázkazánom, elsődlegesen használva, de van egy régebbi vegyes tüzelésű kazán is mellette amit vésztartaléknak hagytunk meg, illetve évente max 25-30x használjuk. A két rendszer össze vsn kötve, de egymásra nem tudnak dolgozni. Új, szénacél csöves zárt rendszer van, alu radiátorokkal, és tartok tőle hogy ezt is illetve főleg a gázkazán hőcserélőjét tele rakja előbb utóbb a vegyes kazán szutyokkal. Elég egy hőcserélőt betenni a vegyes kazán után ezzel leválasztva a rendszerről? Természetesen a megfelelő egyéb dolgokkal, keringető stb.
"Amúgy ameddig csak lehet, én életben tartanám a régi kazánt akár bontott alkatrésszel."
Ez az a téme amivel totál elbizonytalanodok sokszor én is. Van aki azt harsogja hogy mindenképpen új kazán mert kevesebbet eszik, van aki azt mondja hogy a régi kazánt kell életben tartani.
Nekem egy 6 éves Hőtherm kazánom van, az előző ugyanilyet a korábbi tulaj cserélte le a 84-ben telepített helyére. Semmi baja soha nem volt lényegében csak biztonsági szempontból cserélték le mertmégiscsak majd' 40 éves volt.
Nekem most a fűtésátalakításnál maradt a kazán, kaptam is az ívet több helyről hogy szar ez így ahogy van.
A kamerás csővezeték vizsgálat alkalmas lehet ivóvíz vezeték hiba lokalizálásra is? A szomszédok vitatkoznak társasházban hogy hol a hiba, bontani senki nem akar.
Sajnos a fő hiba, hogy az egész strang kuka. Öntöttvas szennyvíz ejtő meg horganyzott ivóvíz nyomócső... csak toldozgatni lehet ezt.
De mégiscsak kellene képes bizonyíték, hogy hol van a gond, hogy rávegye magát az érintett a bontásra.
segéítséget szeretnék kérni, tehát van egy nem mai Hőterm Fuso 30 Ten kazánunk, márciusban lett benne gázszelep cserélve majd 200 ezerért. Most, hogy ki akartam próbálni, hogy minden rendben van-e, azt csinálja, hogy szépen elindul, begyújt, de a szikráztatás nem áll le és pár másodperc múlva reteszel. Ha oldom a piros gombbal a reteszt, újra ezt csinálja. Néha elindult, akkor rendben megy. De ha kihűl teljesen újra ez a hiba.
Ha eddig nem tetted, akkor szedd szét (már ha tudod), tisztítsd ki belőle a vízkövet, oxidot, a mozgó felületeket kend be szilikonzsírral, gumi tömítéseket különösen.
Attól, mert megmozgattad, pár hét után ugyanúgy beáll majd.
Igazából vegyél újat. (Az meg lehet gyártási hibás - volt már olyanom :) )
Kivittem a kertbe, rákötöttem a kerti csapra és jól megjárattam a szabályzó csavart, rugóját megnyomkodtam. Utána rákötöttem egy nyomásmérő órát és beállítottam, hogy hirtelen elzáráskor 4,5 barra ugorjon a max. nyomás.
Visszaszerelve a helyére szépen megjött az áramlás. :)
2,5 évig húzódott. Többek közt meg kellett győzni a lakótársakat, hogy ne furánoztassuk a régi gyűjtőkéményt, hanem egyedi legyen kialakítva, így mindenkinek lehet központi fűtése.
3 emeletes ház, megoldható volt.
A gyűjtőkémény kialakítása helyett az egyedi kémények feleannyiba kerültek, és nem kellett szétbombázni a fürdőszobát.
Másik történet.
A miénk földszinti lakás, az azon áthaló, földben lévő szennyvízcsövek, mindegyike repedt volt, fali vizesedés jelezte.
A két szobát leszámítva 14 m hosszú , 80 cm mély árokban új szennyvízelvezetés az első emelet szintjétől.
A ház alatt nincs pince.
A vízcső, a strangban nem néz, nézet ki jól, de annak cseréjét már nem tudtam keresztülvinni.
Társashát, nagyrészt idős nyugdíjas, egy -két okoskodó, és egy a házat magáénak képzelő közös képviselő, aki már vette a kabátját..
lehet----- a szelep sokszor célszerű.De a döntés a tied!
én az ilyen csövet kiváltanám.......akár másik nyomvonalon is.(lépcsőházban ,csatornázva.)
Nem kell megijedni a szomszédok , birósággal való fenyegetésétől (eddig senki sem váltotta be az igéretét a költség miatt + az az 1-3 év mire lenne belőle valami ).
Nálunk kombi kazán van, de a konyhában (gyakori, kis mennyiségő melegvízhasználat, 'csapnyitogatás') egy 15L-es elektromos vízmelegítő.
Ez is egy opció, és nem is rossz mert ugye a nagy fogyasztás (fürdés, zuhany) megy a kazánról, a konyhában meg szinte azonnal van mindig melegvíz, a központi tárolósnál sokkal többet kellene folyatni, kombiról nem is beszélve (mosogatógép van, nagy mennyiség nem kell).
Műszakilag is egyszerű, olcsó.
Amúgy ameddig csak lehet, én életben tartanám a régi kazánt akár bontott alkatrésszel.
Különálló családi házban (cirkós fűtés, radiátorokkal, sajnos padlófűtés nincsen, 135 m2 alapterületen, 4 fős család, 2 fürdőszobával) a nyílt égésterű Viessman kombi kazánom döglődik, sajnos cserélnem kell. Volt hozza száz literes HMV tároló is.
A szakik két megoldást ajánlottak kondenzációs kazánra:
1. van aki víztározó nélküli kombikazánt ajánl és kifejezetten óva int a víztárolótól, több hibalehetőség, több felesleges vizmelegitgetés és emiatt magasabb fogyasztás
2. van aki HMV indirekt tárolóval kombinált sima fűtéshez való kazánra esküszik váltószeleppel, elektromos fűtőszál betéttel
Mindkét esetben kell kéménybélelés :-(
Mi a tapasztalat a fenti két megoldás kapcsán? Melyiket érdemes választani? Rengeteget olvastam már utána, de nem lettem okosabb...
Ha mar új kazánt és a kazánhoz szükséges csövezést is újra kell alakítani nem lenne értelme a fűtési rendszer oda és vissza ágához esetleg egy potenciális jövőbeli hőszivattyús rásegitéshez (van napelem) előre kialakítani egy rácsatlakozást valamilyen váltószeleppel? Laikus vagyok... lehet ennek értelme?
Tudtok esetleg megbizható gépeket ajánlani? Inkább fizetek érte most többet, csak ne a karbantartással szívjak majd a jövőben és a méregdrága alkatrészárakkal... ja és legyen szervizháttér :-)
Társasházi közgyűlésen meg kell szavazni, aztán a közös költségből meg kell csináltatni. Nagy faszság lenne ilyen állapotban visszafalazni. Ha a többség megszavazza, akkor az az egy ember maximum ellene szavazhat, amit beleírtok a közgyűlési jkv-be osztjóvan. A tulajdoni hányadok döntenek, a megszavazott közös költség elmaradását meg rá lehet terhelni az ingatlanra, a társasházi tv. részletesen leírja, hogy mekkora összegtől lehet, és hogyan kell.
Az mindenkinek a jólfelfogott érdeke, hogy a felszálló vezeték a lakásvízóra előtt is rendben legyen. Ugyanis - ha jól tudom - akkor a társasházaknál van egy főmérő, meg lakásonként a mellékmérő, vagy mellékmérők. Ami a főmérő után elfolyik, de a mellékmérőkön nem jelenik meg, azt a háznak számlázzák ki. De ebben nem vagyok százszálakig biztos.
A bontás és helyreállítás költségéről akkor még nem is beszéltünk, meg a más ingatlanában okozott kárról sem.
A társasházunkban (kb 100 éves, 4 emeletes budai bérház) szivárgott egy csatornacső. Kibontották, eternit cső volt a falban, hosszában végigrepedve. Mellette a rozsdás vízcső. Ki akarjuk cseréltetni -az egyik tulajdonos nem akarja, szerinte ez semmilyen veszélyt nem jelent, ne bontsák ki a falát (ügyvéddel fenyegetőzés, stb ). Épületgépész szakvélemény szerint azonnal cserélni kellene.
(Ugyanebben a házban elszállt egy 5 éve cserélt csa, egy óra alatt kijött úgy egy köbméter víz.
Korábban megnyugtató választ kaptam, de most egy készülék szerelő, aki amúgy eddigi FÉG készülékeket mindig becsületesen javította, azt mondta, hogy FÉG K18 az felejtős típus. Előzmény, hogy egy lakásban amit meg szeretnénk vásárolni, FÉG K18-as kombi cirkó van. A szerelő azt mondta, hogy akad hozzá alkatrész, de messze nem annyi, mint a régi C24-hez. most így nem tudom h kinek lehet hinni. Állítása szerint a K18-al bármikor járhatok úgy, hogy javíthatatlan lesz alkatrész hiány miatt. és akkor ugye csak kondenzációs kazán, kémény, gáz terv stb-vel lehet orvosolni a problémát.
Nem jobb , minden másabb. A tartály hőszigetelése gyengébb.
Az 50 évvel ezelötti technikai szint szerint ,egyszerűbb volt a fűtést úgy kialakitani, meg házi körülmények között javitani, a Hg kapcsolós tágulórudas szabályzás is megfelelt az akkori lehetőségeknek.
A vastagfalú öntvénytartály ma már ? utánozhatatlan , +100 évig is működik.
csak az a 4 ember aki "feltornássza" a falra+ a rögzitése?
A visszacsapószelep nem engedi visszafelé áramlani a vizet, a bojler meg egy jókora rugalmas tartály, ami a nyomáshullámot tárolja, majd visszaadja, a víz meg a tehetetlen tömeg - ideális rezgőkör.
A központi nyomáscsökkentőhöz jobb a tartályos ,mert nagyobb távolságok vannak (víztömeg). Helyinek jó a rugós is (abban is van levegő,de nem állítható ,cserébe nincs membrán "O" gyűrűk vannak).
Nem , a meghibásodás okozója a "Vízkalapács:" . Ez az egyik fő oka a meghibásodásnak ezért a védelem a kis tartály ami elnyeli, csillapítja az üzemi nyomás akár többszörös értékét vízütéskor, vízkalapács kialakulásakor (rugalmas ,nem beton merev a rendszer) (a víz 10000bar értéken kb.1-3%-ot összenyomható).
sziasztok! A következő problémával fordulok hozzátok: adott egy 3. emeleti lakás, ahol több éve használatban levő csap alá épített 3 lépcsős ivóvíz szűrő nyomása fokozatosan lecsökkent, teljesen kinyitott csaptelepnél is gyenge az átfolyás.. csak itt, ezen az egy helyen tapasztalható a nyomásesés.
Előzmény, hogy 2 éve a vízütések kivédésére be lett építve egy 3 baros Caleffi nyomáscsökkentő, így már nem csapkodja a vékony PU csövet minden egyes csap elzáráskor, ami a házban történik. :) Eleinte még így is elég nagy volt az átfolyási sebesség, de fokozatosan egyre kisebb lett. A 3 lépcsős szűrő betétei most lettek cserélve, a régiekkel is fennállt a jelenség.
Hogy kizárjam a szűrő és a kis csaptelep hibáját, (alul a nyomáscsökkentő után a kis leágazásnál a PU csőhöz) kipróbáltam, ugyan úgy alacsony az átfolyás. A nyomáscsökkentőt levéve, előtte szépen meg van a hálózati nyomás. Szennyeződés, vízkő nem látható a nyomáscsökkentő bemeneti oldalán,csak a zöldes lerakódás a réz miatt. Próbáltam a csavaros szabályzón állítani, de nem változott semmi, gondolom ez csak a nyomáscsúcsra van hatással.
Kérdésem: tönkre tud menni a nyomáscsökkentő ilyen hamar? Máshol is használok ugyan ilyet már régebb óta, ott nincs vele gond.
A nagyon régi épületekben --nincs főelzáró! Azt az utcai szakaszoló csapot a Gázművek emberei kezelik. Ha bejelented, akkor itt is a "szabványositás" mese következik.Csak itt be is tartatják!
Nem mindenhová kell nyomás szabályzó--általában családi házas övezetben szokásos.
Városokban 6bar ----csökkentve 0,6 bárra ha emeletes épületek vannak. S néhány épületenként egy nyomásszabályzó a 0.0125 bárra.De itt vastag vascsöveket használtak.
Családi házas övezetben a 6bár---csökkentve 1 bárra , s fogyasztásmérönként ,a nyomáscsökkentő arra a 0,0125 bárra . Itt meg vékony (ma már KPE ) csövek vannak.
Van az a GMBSZ ott le is van irva..........persze "gázosul "(szakitsd meg a védővezetőt ? )
Kedves hozzáértők, megmondaná nekem valaki, hogy egy budapesti nagy bérházban, ha az utcáról bejövő gázcsövön a pincében nincs semmilyen csapra emlékeztető szerelvény illetve nyomásszabályozó, csak a járdá egy GAZ feliratú ki öntvény fedél, akkor vészhelyzetben ott kellene elzárni? Ki teheti meg? Hol lehet a nyomásszabályozó?
Opció még az olyan esőztető csaptelep, ahol a csaptelep, és a függőleges cső közt gégecső van.. Én is ilyet tettem fel, mert nemteljesen középen van a kiállás, de az esőztetőt középre pozicionáltam.
További előnye, hogy külön lehet cserélni a csaptelepet, és a csövezést, bár kétségtelen, hogy ez szebb (lenne, ha függő lenne)
Én simán odanyomnám a falhoz és rögzíteném (gondolom, van fali rögzítése)
Ennyit a függőleges zuhanycsónek el kell viselnie. Szép nem lesz, de ennyi hajtástól nem fog össze lapulni a cső. (persze előtte a cstlakozásokat jól meghúzni.)
Kellene egy kis segítség / tanács, nem tudom mitévő legyek.
Zuhanyzó falikorongokat nem igazán sikerült jól beszerelni, mind a kettő dől előre ( lefele )
A probléma azzal van hogy már le van burkolva így visszabontás kizárt, viszont ha felszerelem a zuhanyzót borzalmasan dől kifele, főleg az esőztető rudazatával vagyok bajban, hogy nagyon eláll és bukik. Van erre valami megoldás, tudom valahogy orvosolni a kialakult problémát bontás nélkül ?
Mellékelek egy képet, igaz csak a fél rúd van felszerelve de látszik mennyire eláll a faltól és egyre távolodik felfele.
