Alsó Nagy Verő, és Felső Nagy Verő. Nem jártam még ott, nem tudom hogy érdemes e oda felmenni. Kilátás nem igen van. Én alulról mentem a régi vasút nyomvonalán (egyszer valaki készített róla egy videót, megkeresem) aztán a siklópályán mentünk fel. Ez volt összekötve egy Éleskő bevétellel.Akármelyik úton mégy is fel, elég meredekek. (Na ha arra jártok csak óvatosan!!!)
Tök jó, hogy meglátogattad, én is csekkolom majd, mert elég jól néz ki. A Kukucsó-lápában én is jártam már a sikló nyomvonalán lefelé, én is láttam a sodronyt. Az alsó részen van egy forrás is, ami nincs foglalva. pedig jött víz belőle. Egyszer a Szánafői-forrást is megnéztem - az is hasonló, foglalat nélküli, de volt víz benne. És az Alsó- és Felsőverőn (remélem jól emlékszem a nevekre) esetleg járt már valaki? Egyszer voltam az Élőskővárnál (ahova szintén érdemes ellátogatni), és a térképem szerint azokon keresztül fel lehet menni Ispán-hegy felé, bár elég sűrűn vannak a szintvonalak.
Köszi a képeket! Érdekes a bánya! A siklót ismerem, anno egyszer a régi vasúti nyomvonalon jöttünk fel az alsó állomásig, és a siklópályán a felső állomásig. Nem tudom ismered e a "Simon Menyhért születése" filmet? Abban "szerepelt" a sikló, csak télen.
"Szóval egyáltalán nem baj, hogy nem tudnak róla sokan."
Teljesen egyetértek veled! Van még egy pár szép hely a Bükkben, aminek meg kell maradnia azoknak akik igazán szeretik a Bükköt. Jó példa a Vöröskő forrás. Nagyon régen csak szájhagyomány utján terjedt a híre, most meg olyan a környéke, mint a Jánoshegynek.
Bélapátfalváról a Peresznyék felé mentem fel a Katonasírokhoz, onnan a sárgán le. A Mária-bánya, amire azt írják, hogy csak egy beomlott tárna, a jelenlegi vegetációban számomra megtalálhatatlan volt. Találtam ösvényeket a GPS által jelzett helyen, de azok csak felvittek valami kis dombra. Ott nézelődtem, fényképezgettem, majd gyorsan lejöttem, mert egy hangyaboly tetejére sikerült felállnom... Visszamentem a sírokhoz, mert a dzsumbujban nem volt kedvem átkötést keresni a dózerhez amely felvitt az Ördöggáthoz. Onnan a zöldön mentem le az Ugró-kő alá, ahonnan először egy kijárt, majd egy hármas elágazáshoz érve, szemben egy benőttebb út vezetett a bányaudvarhoz.
Ez egy nagyon szép pihenőhely lehetne, ha
- Nem kéne naponta kétszer kiszedni apatelefonját a barlangból, mert fényképet próbál készíteni a járatról,
- Hetente nem kéne mentővel lehozni valami HVCS-t, aki leesik a bánya pereméről,
- A nyomokból (és szagokból) nem derülne ki, hogy komoly kérőző állomány látogatja a helyet,
- Nem költenének a környéken ragadozómadarak.
Szóval egyáltalán nem baj, hogy nem tudnak róla sokan.
Amúgy két udvar van, a déliben van a barlang, az udvar közepén egy, a látvány egyensúlyának kimondottan jót tevő, nagy kő. Az északiba egy szűkületen lehet átjutni, ez az, amely az ősemberbarlanghoz van közel.
Az Istállóskő-lápa beszállását nem találtam meg (vannak ötleteim), ezért az északi udvarból irányba. enyhén felfele tartva fogtam meg a Z háromszöget. Azon felmentem az Ispán-hegyet keletről kerülő útig, azon meg elmentem egészen a sikló felső állomásáig. A hajdani pálya járható, egy darabig még a sodrony is megvan.
Szilvásváradon meg pisztrángoztam egyet, mint mindegyik kiránduló, csak a szagom ütött el tőlük.
Igen, azt tudom, hogy a bányáig vezet út. Az, hogy utána nincs kifejezett ösvény, meg, hogy iszonyat meredek, az annyira nem érdekelne. A Bükk monográfiában olvastam valamit az Istállós-kő lápáról, hogy az egyik legszebb rész. Csak feltételezem, hogy nem lehet annyira benőve - egyrészt az északi kitettsége miatt gondolom jobbára bükkfák vannak és árnyékos lehet, így valószínűleg gyér az aljnövényzet, másrészt a meredeksége miatt (talaj termőrétegét a víz könnyen elmossa)
A Szilvási-kőn érik a szamóca, szombaton (a pénteki eső miatt) tiszta szauna volt, akkor még nem hallottam az ugró-kői bányáról, ezért az ősember barlangja alól nem fordultam jobbra pár száz métert, hanem balra az Istállóskőre másztam fel. Kb.
A Mária bánya (na, erről már hallottam) nem ott van, hanem a Katona-sírok felé, ott vasércet bányásztak, nem követ.
Szia! Nem ismertem ezen a néven azt a bányát. Régen felhagyták, gondolom, visszavette a természet. Az odavezető utak rajta vannak a térképen, de (jól tudod!) Istállóskő lápában nem nem vezet út. És elég közel is vannak a színtvonalak. Úgy hiszem, meredek, és benőtt. (De főleg a meredeksége az ami engem visszatartana. Az áltad említett képeket hol lehet megnézni?
Járt már valaki az Istállós-kő alatti régi bányában (asszem talán Mária bánya?, a térképemen még Ugró-kőként is van jelölve)? Egy-két képet láttam már róla. Onnan tudja valaki mennyire járható fölfelé az Istállós-kő-lápa (úgy emlékszem ez a neve, most nincs előttem térkép)?
Igen. Tudjuk hogy ez igy történt. Csak sajnos más amit tudunk, meg amit bizonyítunk. Ez már olyan magasság ahova mi földi halandók max. csak felnézhetünk.
Az időpontok kérdésesek. A turistautak adatbázisa valamikor tavaly év elején lett szabadon felhasználható. Az OSM előtte nem tudom hogy mennyi adatot tartalmazott. Ha ekkor még nem volt köztulajdonú Kéktúra track akkor még indokolni is lehet, bár nem a cm-es pontosságút.
Ezek a szubméteres vevôk jellemzôen úgy mûködnek, hogy megveszed a DGPS jelet a szolgáltatótól, aztán leteszed az eszközt egy adott pontra, és ha vársz egy darabig, akkor lesz centiméteres pontosság. Arra az adott pontra.
Ezzel szemben ôk azt csinálták, hogy DGPS nuku ( az pénzbe kerül ) feltették az eszközt a balek hátára, egy antennával, oszt' eriggy vele.
De gondolom az eszközök azóta már jó helyen vannak. :P
Azért is védhetetlen az egész, mert nem kellett fizikailag felmérni az utat, csak a jelzést kellett létezô utakra feltenni. Az utak már rég fenn vannak a TuHu-n és az OSM-en is, a nyomvonal ingyen elérhetô.
És ugye, amikor a jelzésfestô a terepen van, akkor fizikailag ott kell lennie, tehát nem olyan bonyolult kideríteni, hogy melyik, már létezô, precízen felmért és ingyen átvehetô útra kell OKT taget tenni az adatbázisban.
A TuHu-t úgy tudom megkeresték, de nem lett belôle üzlet.
Az biztos, hogy helyszíni információs táblákon több alkalommal bukkantam olyan pontokra, amelyek máhol nem szerepelnek, én tettem fel a TuHu-ra, és az OSM onnan vette át. Tehát vagy az ODbL licenszet rosszul értelmezve, az OSM-rôl vették át az adatokat, a forrás feltüntetése nélkül, vagy a TuHu-ról simán lopták még a licenszváltás elôtt.
Más topikban emlitik az ott lakók, hogy van ilyen oldal, ahova lehet jelezni a hibát. Elmondták hogy pusztába kiálltott szó! Vagy nem is reagálnak rá, vagy egy üres köszönő válasz. De biztos hogy a közeljövőben nem sok fog történni. Én is abban bizok másokkal együtt hogy ezek a táblák nem lesznek hosszú életüek, és előbb utóbb a múlté. Mert hogy pénz nincs a hibajavításra az biztos. Addig is aki csak ezek alapján túrázik, az magára vessen.
Valószínűleg a turistautak.hu adatbázisa a teljesebb, tehát az az eredeti forrás, az OSM-é is, de a felmérés idején még nem volt nyílt forrású. A felmérés csak a Kéktúrát érintette, az irányjelzők többségéhez máshonnan kellett adat.
Amúgy nemrég beszéltem egy BNPI-ssel, és elmondása szerint velük nem is egyeztettek, jött valaki, bemérte a dolgokat GPS-szel, sokszor rosszul, majd megcsinálták a táblákat.
A lósz*rt mérték be.
Az OKT-t mérték fel GPS-sel, mert így egy valag pénzt el lehetett rá számolni. Amúgy más forrásokból sokkal olcsóbban hozzájuthattak volna a nyomvonalhoz. Sôt akár ingyen is.
A többit simán a szabad felhasználású OSM térképrôl nyúlták. Csak sajnos nem olvasták végig az ODbL licenszet, csak addig a részig jutottak el, hogy ingyenes, de odáig már nem, hogy de a forrást fel kell tüntetni, ha felhasználod.
A BNPI ma is tábláz, megtalálhatóak ezek a projektek és uniós pénzköltésről szól az is, maximum hibák nélkül, de hasonlóan vitatható hasznossággal.
Nem tudom, hogy van-e publikusan látható és szerkeszthető hibajegyzék. Ilyet könnyen lehet csinálni, abszurd módon a táblák pontosan azonosíthatóak, erre legalább jó a feltüntetett koordináta. Azzal lehetne szembesíteni a projekt gazdáját javítási céllal. Esélyesebb, hogy szépen lassan eltűnik minden és addig is nagyon keveseket zavar össze.
A BNPI -nek semmi, de semmi beleszólása nem volt a táblázásba. Korábban nagyon szépen, tájba illően volt a Bükk "kitáblázva." A BNPI csak tudomásul vette, de ezenkívül semmi. Sajnos. Sok munkába fog kerülni, mire ezek a szarvashibák javítva lesznek. A Bükkben valakik legalább megmozdultak.
Egyszerűen szarok a táblák. Jók is lehettek volna, ha hozzáértők csinálják, vagy legalább konzultálnak velük. Olyan földrajzi pontok is kerültek a táblákra, amiket a térképet bújók ismerhetnek csak, nekem is csak rémlik pár hely, hogy egyszer láttam térképen, de közelében nincs jelzett út. Egyébként ha már itt tartunk a Tar-kő felé a Tarkői-kőfülke is ki van írva, mintha a kéken lenne, miközben az a Tar-kő sziklatömbje aljában van, ráadásul csak engedéllyel látogatható. Ilyet minek írnak ki? Amúgy nemrég beszéltem egy BNPI-ssel, és elmondása szerint velük nem is egyeztettek, jött valaki, bemérte a dolgokat GPS-szel, sokszor rosszul, majd megcsinálták a táblákat. Az ezekre fordított pénzt sokkal hasznosabban el lehetett volna költeni. A turizmus fejlesztésével nincs gondom (kicsit a 20-as, 30-as évek fejlesztési lázát idézi), sőt nagyon jó ötlet, csak nem lenne rossz ha a megvalósítás során szakértőket is bevonnának. Én is örültem mikor Bánkút környékén megláttam először a Bükki Srácok felhívását, hogy végre valaki veszi a fáradságot, hogy felhívja a figyelmet az esetleges megtévesztő információkra.
És szerintem annak sincs semmi értelme, hogy 100 méterenként kitesznek egy 1 négyzetméteres táblát, mert sok helyen ezt csinálták. Szerintem az élményt is rontja, hogy agyonjelzett utakon kell menni. Inkább az elágazások jelzéseit kellett volna felülvizsgálni, hogy mindenhol egyértelmű legyen, és nekem régebbi útjelző táblákkal semmi gondom nem volt - azokat lehetett volna kicsit kipofozni, néhol sűríteni. Én nem szeretem a negatívkodást, mert semmi értelme, de ezt tényleg átgondolhatták volna jobban.
Helyi szervezetek, egyesületek jól elvitatkoztak volna ezen, hogy honnan mi a valószínű célpont, ha megkapták volna feladatnak. De 'befektetés a jövőbe' alcímmel szerintem inkább normális telefonos térképet kellett volna fejleszteni. Vagy méginkább egy Szent Jakab-út népszerűségű nemzetközi attrakciót a Kéktúrából.
Elvileg helyes is lehetne, de csak azon elv alapján hogy az induló-jelzést tüntetjük fel a táblán.
Ezt az elvet kb pár tucatnyian ismerik. És ez egy alapvetően elhibázott elv, a kihelyezett rossz táblák utólagos ideologizálása próbál lenni, sajnos.
A gyakorlatban tökéletesen megtévesztő, mert 10-ből 9 turista azt hiszi majd hogy a kék sáv vezet Odvas-kőhöz (és máshova) Pedig nem.
Gyakorlatilag ez alapján egy darab turista sem fogja megtalálni az Odvas-kői barlangot, mert a Dédestapolcsány felé vezető úton fogja keresni.
Plusz: Elvileg a Kohász kék is kék, de itt nem az hanem kék+. És Odvas-kő még arról is kitérő, igaz csekély.
És igen, 2016-ban is szükség van táblákra, csak nem ilyenekre hanem jókra. Például ilyenekre mint ez, amelyeket nem számítógéppel, irodából, hanem helyismerettel rendelkező emberek terveznek és hoznak létre:
