Mernék fogadni, hogy végülis a Zengőn fog felépülni, ugyanis az az egyetlen megfelelő hely. Úgy tudom a másik kettő már felépült, az egyik éppen itt Békésben Fűrjesen, és senkit nem zavar....
Mi a garancia arra, hogy a Pakson termelt villamos energiával nem egy olyan indukciós kemencét mûködtetnek, ahol az afganisztáni magyar kontingens fegyvereit készítik?
Hány légikatasztrófának kell bekövetkeznie, hogy az áldozatok hozzátartozói az ellenzõket lesöpörjék a porondról?
Nézd, az ellenzőknek igazándiból nincs más esélyük... ha már megépül, akkor onnantól már kivédhetetlen, hogy a politikus-Magyarország diszponáljon felette a közvélemény helyett...
Ilyen garancia soha és sehol nem létezett, és nem is lesz. Ahogy a régi mondás is tartja, "még a kapanyél is elsül", de azért valószínûbb, hogy a kapálásban játszik szerepet. Ettõl persze még be lehetne tilttatni a kapanyelet is...
"Ez a radar melyik várható ellenség ellen figyeli majd a magyar, vagy egyáltalán, melyik légteret? Tőlünk keletre barátok. Délre tíz éven belül, az eddiginél barátabb barátok. Nyugaton nincs ellenség. Északon mi magunk."
Nem nagyon ismered még az előző évszázad történelmét se...A béke fogalma ezen a világon igencsak ad interim jelenség...Háborúk mindig is voltak és mindig is lesznek, amíg legalább két ember él a Földön!
Egyébként lehetne fent már valami stílusváltás- Hadi-ügyekben nem a nép vagy a sötétzöldek óhaja szerint kéne módosítgatni fontos dolgokon!Nyugat fejlett államaiba se engednek beleszólást a katonai irányításba.Ha még azt is nézem, hogy ez a lokátor a polgári repülésnél is nélkülözhetetlen eszköz( ami a "zöldek" seggét is őrzi, nehogy a fejükre essen egy repülőgép) egyszerűen nem értem ezt a fokozott ellenállást..
Az nincs is, az ég ugyanolyan akkor is, ha katonailag, meg akkor is, ha polgárilag értékeljük... a célok és a szempontok különbözhetnek...
Azt kellene megérteni, hogy te azért magyarázod napestig (különben korrekt szakmai ismeretekkel, és érthetően) a radar működését tök hiába, mert a gond nem ekörül a kréta körül van, sokkal inkább ekörül:
A kutatók megvizsgálták azt is, hogy a visegrádi országok külföldön kifejtett "demokráciaterjesztő" tevékenységéhez miként viszonyul a közvélemény. Ezzel kapcsolatban az derült ki: a csehek, a lengyelek és a szlovákok többsége egyetért azzal, hogy kormányaik szerepet vállaljanak más országok demokratikus átalakulásának segítésében, míg a magyarok többsége ellenzi ezt, ami valószínűleg a demokrácia negatív megítélése miatt van így. http://www.mult-kor.hu/20091117_a_magyarok_ketharmada_szerint_kudarc_volt_a_rendszervaltas
Tehát a magyarok egy jó része addig, amíg nem látnak egyértelmű és halálbiztos garanciákat arra nézve, hogy ennek a létesítménynek soha, semmiféle szerepe nem lehet egy ilyen iraki-afgán mintájú sz*rságban (mondjuk Iránnal kapcsolatban vagy ilyesmi), akárcsak úgy is, hogy célponttá válhatunk általa, nem fogja ezt a dolgot helyeselni. Nem a radar-technológiával van gondja - bármit is mondanak a szónokok - mert láthatóan egy meteorológiai vagy egy egyéb polgári eszközzel a fax se törődik... nálunk (pláne Afganisztán és Irak után) egy NATO objektumot ellenséges objektumnak tekintenek sokan, ahogy egy VSZ objektumot is annak tekintettek akkor is, amikor abba a seggbe volt a politikai elitünk belefészkelve, és hivatalosan ők voltak a barátok...
Egyébként az adatátadás megszokott és kölcsönös a légiirányításban is, Mikor Kõrishegy leáll karbantartásra, akkor Ausztria, Szlovákia és Szlovénia "besegít". Amikor náluk van leállás, akkor mi segítünk. Ugyanez igaz a légtérellenõrzésre is.
Az adatforgalmat szerzõdések szabályozzák, és az az n darab - nem PC méretû - számítógépes rendszer, ami az elõfeldolgozást és a szûrést végzi, Magyarországon van.
Namost, ami megépült, azzal már nincs mit tenni, annak teljesen céltalan a megépülése ellen küzdeni... Másfelől a meglévő kettőnek nem tudom mennyi köze van a NATO-hoz, azon túl, hogy momentán nyilván megkapják ők is az adataikat...
A polgári légiirányításnak alapból nincs magasság-adata, a radarjai nem tudnak magasságot mérni és nem is érné meg erre kialakítani õket, mert az irányítás hatáskörébe tartozó gépek "kooperálnak", folyamatosan jelenti a transzponderük a fedélzeti mûszerek által mért magasságot. Ha a gép által jelentett magasságadat és a tényleges érték között eltérés van, akkor ezt csak a légtérellenõrzég adataival való egybevetésbõl tudják. Ugyancsak "eldobja" a légiirányítás a túl lassú vagy túl gyors célpontokról érkezõ jeleket, mert azok nem tartoznak a hatáskörébe.
Amikor radarról beszélünk, akkor mindig legalább két berendezésrõl van szó: a primer radar az a klasszikus eszköz, amit az angolok annyira szépen felfejlesztettek és ami a céltárgyról visszaverõdõ jel alapján ismeri fel, hogy ott van valami, és meg tudja határozni az irányát, a távolságát és esetleg a sebességét . A másik a "szekunder radar", ami tulajdonképp nem radar, hanem egy irányított lekérdezõrendszer, ami a "nézésirányában" kérdéseket sugároz, és erre a kooperáló gépek válaszolnak, jelentve pl. a hívójelet, járatszámot, magasságot, sebességet, üzemanyagszintet, meg meg még egy csomó mindent, igény szerint. Amelyik gépnek nincs transzpondere vagy az valami miatt nem mûködik, azokról ezeket az adatokat nem kapja meg a légiirányítás. A légtérellenõrzés viszont a saját primer rendszerével tud magasságot és sebességet is mérni, tehát "be tud segíteni" az azonosításban.
Ki fogja definiálni, hogy az objektumnak most integetni köll, vagy le köll lőni?
A helyzet ennél sokkalta árnyaltabb és most is törvényileg szabályozott. (26)-ban ott az eljárás eleje, a "Szabályok alkalmazása" pedig a tiltott területrõl való kikíséréstõl a lekísérésen át a leradírozásig terjedhet. Természetesen minél több idõ áll rendelkezésre az észlelés és az azonosítási kísérlet között, annál fájdalommentesebben lehet egy ügyet lezárni. Ha egy kisgéppel megpróbálsz bemenni Paks fölé, ne csodálkozz, ha hamarabb temetnek, mint szeretnéd, de ugyanez megtörténhet egy navigációs vagy fedélzeti mûszer/kommunikációs rendszer hiba miatt odatévedõ utasgéppel is. Többek között ezt kell megakadályozni és ehhez kell idõt nyerni a megfelelõ felderítési távolságú radarrendszerrel. Ha minden elõzetes figyelmeztetés nélkül megjelenik egy gép valamely védett objektum tiltott légterében, akkor igen hamar vállra kapják és elindítják a "háziáldást"...
Tudtommal mindkét funkciót el fogja látni, mint a másik kettő, ami már megépült. Itt sokan úgy gondolkoznak, miintha ez egy lokátor lenne, holott ez egy lokátorrendszr része. A meglévő és üzemelő kettő mellé ő lenne a harmadik. Ezek együttműködve lefedik az ország légterét ( néhány kisebb, elhanyagolható folttól eltekinte).
A polgári repülésirányító mutogatja, hogy az ottan hegy, a katonai kukkolja a jogosultságot, és dönt, hogy mit kezdjen a repkedővel.
Én nem értek hozzá, így lehet, hogy hülyeség, amit írok. A palacsintasütőbe tésztát öntök, a rakétát kilövöm. Teflonos mindkettő, mégsem tévesztem el. Lehet, hogy más eszköz kell az ellenőrzéshez és más a tűzvezetéshez.
Ellenőrzést lehet végezni konkrét védelem nélkül is.
Például észleljük a repülő tárgyat, tudjuk a magasságát, irányát, és ha úgy repül, hogy baja esik, még szólhatunk is neki, hogy vigyázzon, mert az ottan előtte egy bazi naaagy hegy.
Ez igaz, és ez rendben is van... Ha kizárólagosan a tied a lokátor, akkor ugye csak te magad látod az ellenőrzés eredményét, és hozod meg a döntést, hogy mit kezdj vele... Ha teljesen public, az is tiszta helyzet, akkor mindenki láthatja az objektív tényt, az eszköz által adott adatot, és használja, amire akarja, ez is tiszta helyzet.
Nade mi van egy ilyen katonai (tehát nem public) közös lóval? Ki fogja definiálni, hogy az objektumnak most integetni köll, vagy le köll lőni?
Azért kell a lokátor, mert vannak területek, amik mintegy vakfolt üzemelnek repülésbiztonsági szempontból. Ezt Sandinista, Berci, és még sokan mások, akiket csak LFC ( Locator Fan Club) becenéven emlegetünk régi zengősök, már sokszor, és nagyon érthetően elmagyarázták. Szerintem nem is az a kérdés, hogy kell -e, mert kell, hanem az, hogy milyen kompromisszumok árán, hová lehet tenni.
A Zengő pusztán műszaki szempontból a legjobb, ez nem is vitás. Viszont erős természetvédelmi kockázattal jár a megépítése.
A Tubes egy meglévő katonai objektum továbbfejlesztése lenne, egy réskitöltő radar beiktatásával, de ezt politikai alapon megakadályozta Pécs.
A Hármas már tök rossz megoldás, mert sem a Zengőn, sem a Tubesen nem lát át, vagy hihetetlen magas torony kellene, vagy több réskitöltő radar.
Meglátjuk, hogy mi kerekedik ki ebből az egészből.
'Nézd, egyfelől nem tudod szétválasztani az ellenőrzést és a védelmet, '
Már hogyne tudná. Ellenőrzést lehet végezni konkrét védelem nélkül is.
Például észleljük a repülő tárgyat, tudjuk a magasságát, irányát, és ha úgy repül, hogy baja esik, még szólhatunk is neki, hogy vigyázzon, mert az ottan előtte egy bazi naaagy hegy.
Ha pedig van nekünk légvédelmünk, és olyan repked erre, akinek nem kellene, akkor akár ki is durranthatjuk.
